Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-13 / 240. szám
4 ESZAKMAGYARGRSZAG Yas#r*tatt, 196.'!. október IS. Színvonalas ügyintézés az OTP megyei fiókjánál Áz Országos Takarékpénztár Borsod megyei fiókja bonyolult pénzügyi munkát végez, mindössze 131 dolgozóval. Ez a fiók az ország legnagyobb forgalmú és. igen jó munkát végző vidéki pénzügyi intézménye. Kiválóan elégíti ki a lakosság pénzügyi igényeit, s mindezt gyorsan, rugalmasan, bürokráciamentesen. Akinek dolga akadt már velük, minden bizonnyal ez a véleménye: türelmesen, megértőén foglalkoztak vele, minden huzavona nélkül, s az előírt határidőn belül kapta meg az igényelt összeget. Hogyan lehetséges ez, minek köszönhető a dicséretes munka, milyen módszerekkel dolgoznak az OTP hivatalnokai? A fiók igazgatója, Endrédi József elvtárs szerint a gyors, bürokráciamentes ügyintézésnek semmiféle titka nincs, csak az a fontos, hogy az ügyintézők mindig az embereket tart- csák szem előtt. 600 ügyfél naponta Aki személyesen jelenik meg, ügyét azonnal elintézik. A kü- ' lönféle hitelek, ki- és befizetések adminisztrációja nem késik, jóllehet naponta 600 ügyféllel foglalkoznak. Emellett 200 ügyet adminisztrációs munkával, az ügyfél távollétében intéznek el. A szövetkezeti öröklakások finanszírozása, értékesítése is magas adminisztrációs színvonalat ért el. A takarékbetétnél megkezdték a gépesítést. National könyvelőgépet használnak, ezzel is lerövidítik az ügyintézést, mert itt a kézírásos könyvelés már korszerűtlen, lassú. Ez a gép, •amelyet kifejezetten betétkönyvelésre konstruáltak, 9 perc alatt intézi el a könyvelést á pénz átvételéig, illetve kifizetéséig. A hitelek gyors ügyintézését pedig Optimatic gépeken végzik. Azok, akik személyesen foglalkoznak az ügyfelekkel, a pénzügyi adminisztrációban , jártas tisztviselők, akik gépek nélkül is képesek az ügyek gyors intézésére. Kétszer ad, aki gyorsan ad Igen sokan vásárolnak hitellevéllel, s az jelentős kedvezményt ad az embereknek, de nagyobb munkát ró . az OTP dolgozóira. Mégis 24 óra leforgása alatt megkapja az igénylő. Ha pedig vidékről jön be érte, még aznap néhány óra alatt megkapja. Lerövidült a szövetkezeti lakásépítkezések egész ügymenetének intézése is, az ügyfélnek ebben az esetben mindössze egyszer kell személyesen megjelennie az OTP-nél, az előre megjelölt időpontban. Egyedül a lakásépítések kölcsönigényeinél merülnek fel panaszok az OTP ellen, de nem az OTP tehet arról, ha ilyen esetekben a hitel- nyújtáshoz szükséges előfeltételek hiányoznak.. Ennek ellenére az OTP dolgozói ilyenkor is segítenek, a mulasztást elkövető szervek helyett elvégzik a munkát, ezzel lehetővé teszik, hogy egy félévvel korábban elintéződjön az ügy. A levelezgetés se jellemző az OTP munkájára. Csak akkor küldenek levelet, ha feltétlenül szükséges, inkább helyszíni kiszállással intézik el a felmerült problémákat, például a bonyolult telekkönyvi ügyekben. Így alaposabb, gyorsabb a munka. A szalagrendszerű ügyintézésben, az OTP adminisztrációjának nagy „fogaskerekében” minden egyes „fog”, minden egyes ember betölti szerepét. Sikeresen dolgoznak mindannyian, tapasztalt vezetés mellett. Szegedi László Kiránduló diákok A Kilián Gimnázium IV. B. osztálya is ötnapos hegyaljai kirándulást rendezett. Osztály- főnökük, Gárdus János vezetésével megnézték Monokon Kossuth Lajos szülőházát, Széphalmon a Kazinczy-házat és még sok más történelmi nevezetességet. Boldogkőváralján az iskolában kaptak szállást, innen indultak el minden reggel újabb szépségek, emlékek, hagyományok újbóli felfedezésére. Visszafelé már napjaink alkotásainak szentelték figyelmüket. Megnézték új városunkat, Kazincbarcikát, a Bercn- tei Hőerőművet, a nemrég épült rakacai víztárolót. J. J. Októberi rövidfilm bemutatók Október hónapban több figyelemreméltó, jól sikerült rövidfilm kerti 1 bemutatásra a mozikban. Perez János különleges művészetéről szól Kollá- nyi Ágostonnak, a moszkvai fesztiválon első díjat nyert, gyönyörű kisíilmje, az ÉNEK A VASRÓL, amelyben a téma és a feldolgozás szépsége egyaránt megkapó. Felnőttekről, felnőtteknek szól a társadalmi együttélés szabályait témául választó szatirikus színes szovjet rajzfilm, A BŰN TÖRTÉNETE. Portugália fővárosának történelmi nevezetességeit és mai életét mutatja be a LISSZABONI KÉPESLAP című, magyarul beszélő, színes lengyel útirajz- film. Felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt kellemes perceket szerez a MÉHECSKE A TENGERPARTON című ötletes, színes amerikai- rajzfilm. Szavak nélkül, a képek és a zene eszközével, rendkívül kifejező. erővel beszél egy nyugatra szakadt magyar vívódásairól, a honvágy kínzó érzéséről Tímár. István KOCKAJÁTÉK című magyar rövidfilmje. Rajz- és bábfilm részletekkel kombinált ismeretterjesztő film a PÉTER ÉS A BŰVÖS LÁTCSŐ, amely az NDK legnagyobb szocialista ipari és mezőgazdasági létesítményeivel ismertet meg. Az e havi műsorban szerepel Macskássy Gyula remekbe sikerült alkotása, az 1, 2, 3, című díjnyertes, színes rajzfilm. Mintegy tíz perc alatt végigfutunk a matematika történetén; mindezt a rajz és a kísérőszöveg ellenállhatatlanul mulatságossá teszi, de sehol sem a tudományosság rovására. Szovjet tengerészek utazásairól, Szingapúr mozgalmas, érdekes életéről készült felvételeket látunk a SZÁRAZON ÉS VIZEN című magyarul beszélő színes szovjet útirajz- filmben. A HOLNAPTÓL KEZDVE című színes magyar rajzfilm a nagy elhatározások és a megvalósításuk közötti különbség szellemes karikatúrája. Az 1962-es Karlovy-Vary-i fesztiválon nagydíjat nyert magyárul beszélő francia rövidfilm, a BIZONYTALAN ADÓK KRÓNIKÁJA Párizs megszállásáról szól, megrendítő képekben. Az ördög és a tízparancsolat című játékfilmmel egy műsorban szerepel A SZAZARCŰ ANYAG című magas színvonalú, színes magyar népszerű-tudományos film, amely érdekesen, szemléletesen vezeti be a nézőt az anyag szerkezetének, az atomok világának titkaiba. A román rövidfilm gyártását a MESE CSODáÖ'RSZAGRÓL című színes1, magyarul beszélő rajzfilm képviseli. Az októberi műsorban szerepel a 19., 20., 21. számú világhíradó. N1KLAI ADAM: ICidiámfővo E jambusok konok hullámverését már nap-nap óla hallgatom magamban: az eszmélés fokát mint vljja halkan, de már erövel-újulón a melység. Még nem tudom felmérni új hatalmam: mi lesz tiéd, enyém s mi már az éjé. ha csendesül apálykor — még kevéllyé nem tett a szórabírt Meghalhalatlan. De. azt szeretném, hogij mint. parii szikla a hullám néma ajkát, felszakítja, hogy tiszta dalra, vallomásra késztse: úgy rajtam is megtörjön lomha titka a. sejtelemnek, és valómra — mint a mély viz a partra — nagy nyomát kivésse. Megyét, országot látni...R akacaszend kéttantermes iskolája vadonatúj. Az egyikben a felsősök birkóznak a tudományokkal, a másikban a kicsik. Földrajz óra van a VII—VIII. osztályosok számára. Hallgatom őket; folyékonyan, monoton egykedvűséggel olvassák a 1anan vágót. Kevés képzelőerővel kapcsolják a szavakat, a mondatok nyomán nem ered meg bennük semmi sem. Felteszem a kérdést: ■— Hol találjuk a térképen a keszthelyi hegységet? Megmutatja egy pirosarcú kislány. — Kaposvár, Pécs, Zalaegerszeg? Már ugi'ik is az egyik fiú, és ujjával körülhatárolja a megyéket és a székvárosokat. A térképen jól eligazodik szinte minden kisdiák. De amikor megkérdezem:-— Ki volt Budapesten, Komlón, Miskolcon, Kazincbarcikán? — akkor jószerével megáll a tudomány. Kezek alig emelkednek a magasba. Képsorok elevenednek meg bennem; Miskolc gyárai, házai előtt álló tömött autóbuszok, kiránduló gyerekekkel. Így ősszel és tavasszal hozzátartozik ez a városképhez. Az ország különböző városaiból, fal- vaiból megyén kbe érkező gyerekek realizálják, valósággá, érzékelhető képpé alakítják' a tankönjrvek betűit. Kell is ez, hiszen az iskolareform korszerűsítő törekvései az élet mind tökéletesebb megismerését tűzik feladatként a tanulók ele. A politechnikai órák elméleti előadásai után feltétlenül élő, eleven gyárak képei, berendezései, gépei kívánkoznak a diákok szemsugarába. E gondolatiuItatás után jutottam arra a szomorú következtetésre, hogy a rakacaszendi tanulók falubare- kedtsége nem egyedüli jelenség. A kirándulás anyagi feliételeit mindenkor jobban elő képesek teremteni városi iskoláink. Az amúgy is sok előnynyel induló városi diákok rendszeresebben. módszeresebben használják fel a kirándulást, mint a szemléltető oktatás egyik hagyományos formáját. A miskolci általános iskolák legtöbbjének több évre szóló kirándulási terve van. E tervek részletesen szólallak arról, mely osztályok mikor ismerkednek közvetlen környezetükkel, a megyével és az országgal. A miskolci Kun Béla utcai általános iskola igazgatónője elmondta a pénzforrásokat is — minden kirándulásnak fiz alapját. A gyerekek szeptembertől kezdve hetente ragasztanak egy-két bélyeget takarékkönyvükbe. Ez egyben a módszeres takarékosság megszerettetését is célozza. A további pénzforrások: rendezvények, szülői munkaközösség segítése, hulla- dékvas gyűjtésé. ' t Ilyen előfeltételek mellett mind ősszel, mind tavasszal nem jelent nagy gondot a kirándulás. Sajnos, a vidéki iskolák kirándulásai. különösen a vasúttól távolabb eső kisközségek és tanyasi iskolák diákjainak kirándulásai már nagyobb gondot okoznak. A falusi gyerekek zöme nem kap rendszeresen zsebpénzt. Á módszeres takarékosság itt mát nagyobb pedagógiai gond. A hulladékvas, papír gyűjtése is valamivel nehezebb vidéken/ mert mindkettőből kevesebb az elhasználódás, a hulladék' alakulás. Ami a rendezvényé' két illeti, az sem kecsegtetett mindezideig tűi sok eredmény' nyél. Marad még egy-két lehető" ség. A pedagógusok okos irányításával a gyerekek termelőszö' vetkezetekben és állami gazdaságokban végzett munkájuk' kai képezhetnének némi lökét, amely kiindulási alapnak ncn* volna rossz. S a szülőknek sem kell olyan mereven cl zárkózni ok aí anyagi támogatástól, mint af". ró) egy-két. esetben hallottunk A gyermek országlátása min' denkor hagy haszonnal j4f,: Serkenti fantáziáját, növeli 3 továbbtanulásra szánt amb1' cióját, szélesíti látókörét. ^ szülő ritkán gondol arra, hogf tulajdonképpen néhány forint' ja idővel megtérül. A B és C kategóriájú isko" Iákban az anyagi akkil' muláció nehezebbe^ megy. Az itt élő gyermeké1; tudásvágyát azonban épp üí? ki kell elégítenünk, mint. / nagyközségekbeai, városokba” élő gyermekekét. Ezeknek 3 tanulóknak mindenkinél n*1- gyobb szükségük van ország látásra, mert különben mind1* és mindenütt kisebbségi érzéé sei indulnak neki további éFí tűknek, ' akár továbbtanuld ról van szó, akár munkaváll3’ Iáéról. Párkány László »OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO 30000000000000000000000002)000000000000 0000000000000000000000000000000000000000000s HllSTonhat barna kis notesz. A vásznuk erősen megkopott már, gerincükről itt-ott lo- pattogzott a szecessziós aranyozás, egyik-másik szakadozott; A lila tintával írt apró betűk azonban még jól olvashatók, s tiszták a ceruzasorok is a kockás lapokon. A Jókai-noteszok története is érdekes: az irodalomtudósok tudtak a létezésükről, egyik-másikai ismerték is. közülük több magántulajdonban, néhány az Akadémia tulajdonában, s a Széchenyi Könyvtár kézirattárában volt csaknem száz esztendeig. Most, hogy Jókai összes műveit kritikai kiadásban adja közzé az Akadémia Kiadó, nagyszabású „nyomozás” indult a még ismeretlen helyeken kallódó noteszok után, huszonhatot — fáradhatatlan kutatással — sikerült is elökeríteni. Az irodalomtudósok az összes Művek megjelenésével párhuzamosan most dolgozzák fel anyagukat. (A noteszokat egyébként a Ráday Könyvtárban őrzi jelenleg Péter Zoltán irodalomtörténész.) Irodalmi kincsek, becses ereklyék, egy nagy költő keze- vonását, gondolatainak első szárnycsapását őrzik. Jókai minden témáját, ötletét, villanását először kedvelt kis noteszaiba jegyezte fel. Regényeinek színhelyét •— gyakran vázlatos rajzát egy-egy épületnek —, hőseinek nevét, a történet egyes fordulatait. Megilletődötten lapozgatunk a noteszokban. Az első notesz 1853-ból való. Így következnek egymás Után a feljegyzések: „Klastromba befalazott pár — Lófejű kürt az Andrássyaknál — A prédikátort a szélső bástyáról dobták le — Nagy terem, roppant kandallók, faragott küszöbök, rejtett folyosók...” A feljegyzések között parányi, még jól látható ceruzarajz: kétajtós kriptabejárat, domborművekkel. Hol járt, merre csapongóit, milyen meseket szőtt a fantáziája? Az irodalomtörténészek szerint ezek a sorok a Sárga rózsa című regényének első vázlatai. Péter Zoltán megjegyzi, hogy A barátíalvi lévita egy-egy eleme is kiolvasható ezekből a jegyzetekből. Az alkotás folyamata megfoghatatlan, tet- tenérai nem igen lehet az ihletett perceket; Jókai időnként elővette, javította, újabb párbeszédekkel egészítette ki az első vázlatokat, átdolgozta a cselekményt, fordított rajta, átkeresztelte a hősöket, más környezetbe helyezte az epizódokat ..; De nem is a filológiai pontosság számít itt — legalábbis bennünket, alkalmi vendégeket, most nem az érdekel, — hanem e kis noteszoknak a hangulatai, ízei, a nagy alkotóról elmondott bensőséges vallomásai. A római számmal jelzett tizenhatos noteszban — az 1800-as évek dereka táján írhatta, pontos dátum egyikben sincs — a prágai vár, a Hradzsin rajza. Láthatólag nagy gonddal, aprólékos türelemmel készítette a vázlatot. Alatta ez áll: Bebek rossz pénzt veret — Prága fából kifaragva — Hotelek a sivatagban — A szolgát eltemették a halott ifjú úrral együtt...” Ebben az időben írta Jókai Az élet komédiása-it, az Egy Jókai noteszai az Isten-t, s az Egész az északi pólusig című regényt. Érdekes megfigyelni, a fenti képek, helyzetek — egy-egy cselekmény, emlékező, mondat, hasonlat formájában — mindhárom könyvben előfordulnak. Lapozunk néhány oldalt. Kitűnően olvasható lilatintás írásával a következő áJl a noteszban: „Milyen lesz emiek a regénynek a hőse? Hát ha azt előre megmondani lehetne, mi mindentől függ az még ... ohó .. * De talán mégis amennyit már én körülbelül tudok róla — olyan ember, aki mindentől fél, még a felhőtől is... ” S az olvasó, ha kíváncsi a folytatásra, ne sajnálja a fáradságot egy pillanatra, vegye elő A lőcsei fehér asszony című regényt, lapozza fel az első oldalát, ott olvasható ez a mondat: „Olyan ember, aki mindentől fél, még a felhőtől is..(Lám néha, szerencsével, mégis tettenérhető az alkotás folyamata.) S itt van a feljegyzés mellett a Bálványos-vár rajza is smagányos dombon omíadék-vérrom, elhagyott sasfészek. A következő noteszlapon női név: „Hermin”. Mellette ismét rajz. ovális keretben kedves lányarc, kicsit távolabb egy sor írás: „Ankerschmidt gróf... nem. inkább lovag. Ankerschmidt lovag...” Ez nem is rejtvény,’könnyű azonosítani a neveket .—. Az Üj földesúr a legismertebb J ók a i-regények közé tartozik. annak egyik alakja Ankerschmidt lovag, s az ú lánya Hermin, ■Mikszáthnalc egyik emlékezéséből tudjuk — Jókai mindc; hájjal megkent svábhegyi szomszédja volt. kereskedóemb*; s az író, ha tőle vásárolt, rendszerint alaposan becsapód»1 „Jaj, jaj Róza, mit tettél?” — ez a sor olvasható a 2‘ ■ n/ s U • regényekről, regényalakokról, alkotások vázrcemesaK a később köréjük épült művekről tájékoztatnak ezek a feljegyzések, hanem Jókairól, az emberről is vallanak, hétköznapi gondjairól, munkájáról, életéröl. S ezek a részek cseppet sem érdektelenebbek. Sőt. A „hivatalos”, tehát az írással kapcsolatos jegyzeteket a legtöbb noteszlapon erélyes ceruza vonal zárja le, s alatta „napi” dolgok olvashatók. Nézzük meg például á 19-és notesz ilyen jellegű bejegyzéseit. Körülbelül a könyvecske felénél nyitjuk fel. Így következnek egymás után a sorok: „A Róza szobájába szappanokat venni. — Virágot vinni Trefortnak — Drótot venni attól a rabló Komáromytól — Adót befizet-, ni.;. ” E feljegyzések megfejtése, összefüggése világos. Jókai, amikor már svábhegyi villájában lakott, naponta be- kocsizott a városba, rendszerint a képviselőházba, a kiadókhoz, a klubba, s az apró háztartási ügyeket elintézni. Nyilván ilyen megbízatása volt egy alkalommal szappanokat venni feleségének, Laborfalvy Rózának, aki — főleg életének utolsó esztendeiben — ritkábban mozdult ki otthonukból, virágügy megfejtése: Trefort Ágostonról, az akkori kultuszminiszterről van szó, alti jó barátja volt az írónak, s aki — nem is • egy bejegyzés tanúskodik erről — több alkalommal kapott fazegfúL arjjopát Jókai kcrliébaU toruraiaz nődig ozi notesz első oldalán. S így folytatódik: „Hogyan élek én n,: örökös háborúban a csirkék miatt?” E sorok megfejtését1 egy Mikszáth-írás adja. Svábhegyi szomszédasszonyuk vágta :— tévedésből — Jókainé kedvenc gyöngytyúk iát. \ eáet másnap derült ki, Laborfalvy Róza rettenetesen OSS''' veszett a szomszédasszonnyal, Jókai pedig, aki szerette békét es a nyugalmat, kétségbeesett a házi perpatvar hallat?' Ugyancsak Mikszáthtól tudjuk, hogy a „gyöngytyúk-perb«r végül minden elintéződött, a haragvó háziasszonyok egy" múlva megbékültek. r . . r alatt halvány ceruzavonások: C Deiegyzes m/jgvesri mégegyszer mind regénye1!' mind novelláim kiadói jogát, ötven évre. No, solcat k»r‘ rajtam majd a gazfickó, de nem baj. Engem meg ismét v csap, ahogy .szokott.” Ehhez felesleges, a kommentár. , „Nagy Miklós megint nálam járt kéziratért, óh, m nem kopik le á lába, szegény fiúnak. De most jön eszem hogy ez a Nagy Miklós nem is az eszével, hanem a lábá' szerkeszti a lapot.” Ezt a mondását, amely a notészlapol1, született, később maga is terjesztette, s a pesti irodalmi V” kedvenc anekdotája lett. Nagy Miklós a Vasárnapi W szerkesztője volt, s állandóan járta a híres írók lakásait, 1* iratokat kért a lap számára. Ezért írta Jókai, hogy » az eszével, hanem a lábával szerkeszti az újságot. (Egyéble, a Vasárnapi Újság sok Jókai-műnek volt első közlési hét s az író is nagyon szerette ezt a „lábbal szerkesztett’” lap1 „A Messiást olvasom, Klopstocktól; s; jaj, minő unaF nem is olvasom tovább ..; ” Ez a bejegyzés a 14. sorszám1’ ellátott kis noteszban található. Igen helytálló kritika Messiás a világ egyik legunalmasabb műve, érthetetlen 1 gyan tett szert hírnévre a múlt században. „Kenessey $ veszprémiek meghívása Anna-bálra, azt írják, vár az e® ' ország. Aranyosak, megyek, hogyne mennék, Füredre mii1 megyek...” ' „■ Az irodalomtudósok hosszadalmas, aprólékos rnurrKA megkísérlik kideríteni, hogy e most. egybegyüjtött notes; bejegyzései pontosan mikor keletkeztek, mire vonathoz1’; milyen regényeket írt akkortájt Jókai. Nehéz munka. aZ ugyanis, különösen élete vége felé. újabb félj egy zések®*1, a régi noteszokba, szeszélyesen, oda, ahol éppen üres hely?, talált. Így például előfordul, hogy az 1850. táján megkeZ füzetecskében századvégi írók, politikusok, szerkesz könyvkiadók nevét látjuk. Jókai nagyon szerette ezeket k könyvecskéket, nem szívesen vett újat, sajnálta a múló 1 — s minden megtelt notesz elmúlt éveket jelentett. r ,triads be a noteszokat, tisztelettel. Modeling LSÜK 1UK pihenjenek tovább féltve őrzött ' iratok között; azok a halhatatlan művek, amelyek e r4" feljegyzések alapján keletkeztek, ma már milliók oívJí tiyaÍ‘ Tamás lsi&
