Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-10 / 237. szám
4 ES2ÄKMACVAROBS ZÄQ Csütörtök, 1963. október 10' Mezőkövesdi kulturális jegyzetek (IY.): Szellemi vérlezeltség — korszerűbb nagyüzemi gazdálkodás a fogalmak közé tudatosan tettünk egyenlőségjelet A mezőkövesdi járás meggyőző I>éldákkal bizonyítja a tudás és a. jó gazdálkodás közölt összefüggéseket. Alapos fölmérő munka rögzíti a járás termelőszövetkezeti vezetőinek — elnökeinek, párttitkárai. nak — iskolai végzettségét. A felmérés nem pusztán az iskolai végzettség statisztikai rögzítésére szorítkozik; kimutatja, milyen összefüggés mutatkozik a gyenge termelőszövet kezetek és a közös gazdaságokat vezető elnökök, párttitkárok iskolai végzettsége között. A tsz-elnökök iskolai végzettségével kapcsolatban a statisztika ekképpen figyelmeztet: Az általános iskola 3 osztályát 12 elnök nem végezte el. Magasabb iskolai végzettséggel két elnök rendelkezik. A gyengébben munkálkodó termelőszövetkezetekben nyolc osztálynál magasabb végzett., seggel rendelkező elnök mindössze egy van. A szakmai végzettség valamivel biztatóbb képet nyújt, ám a . gyenge tsz-ek között Szakmunkásbizony ítvány- nyal csak négy termelőszövetkezet elnöke rendelkezik. Igazságtalanok lennénk, ha a gyengébben dolgozó termelő, szövetkezetek lassan-lassan történő felzárkózását pusztán a vezetők iskolai és szakmai végzettségével azonosítanánk. Vannak objektív okok is. De túl minden objektív nehézsé gen, a tagság szellemi vérté- zetlensége, szakmai műveltségének hiánya is kerékkötője az előbbrejutásnak. Bükkzsér. ccn például 409-en nem végeztele el az általános iskola nyolc osztályát. A község határában gazdálkodó termelőszövetkezet nem mondható erősnek; tagjai között egyetlen szak munkást se találunk. Cserép- váralján 253-an indulhatnak még a nyolc osztályról szóló bizonyítvány megszerzéséért. Ugyanitt mindössze három növénytermelő szakmunkás all a többtermelós szolgálatában. • EZEK A STATISZTIKAI adatok kétoldalú figyelmeztetést adnak; részben az érintett vezetők iskolai végzettségében mutatkozó aránytalanságok megszüntetésére, részben művelődési szervek átfogó tevékenységére, . lehetőségeire ég feladataira. Ami a tsz-vezetők képzését illeti, az nem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek hihetnék. A tsz-vezetők között akad nagyon sok idős ember, a kevésbé idősek kozott ott sündörög a szemérmesség ördöge. S vannak jócskán, akik megmakacsolván magukat: ne hezen adják tanulásra a féjüket. A pártszervezetek tapintatos nevelőmunkájárá Van itt szükség, afféle családias, baráti beszélgetésekre, hogy mind a makacsok, mind a szeÉrzékeny lélek uj j tanszékek az agrárfelsőoktatási intézményekben A mezőgazdasági termelés leorszerüsítésének követelményei és az oktatási reform célkitűzései új tárgyak bevezetéagrártudományi főiskolán különválasztják a talajtani-kémiai tanszéket és önálló állattani tanszéket létesítenek. mérmesek feloldódjanak őszinte emberi szavak gyűrű, jében. A tömegméretekre kiterjedő felnőttoktatás ütemét tizenkét évre szóló megyei terv ható rozza meg. Ennek betartása és szorgalmazását nagyban lendíthetik pedagógusainkon kívül népművelőink, agrárszakembereink és falusi értei, miségeink. Nagyon hasznosnak ígérkezik a mezőkövesdi járás kezdeményezése: az alapismereti tanfolyamokkal párhuzamo- san mezőgazdasági képesítést is nyújtanak a termelőszövetkezeti gazdáknak. A kettőt egycsapásra elv gyorsan és gyökeresen megváltoztat Íratja a járás gyengébben dolgozó termei őszövelkezeteiben a gazdálkodás keresztmetszetét, Ha szorosan nem kapcsolódik vázolt témánkhoz a termelőszövetkezetek kulturális alapjának felhasználása, a műveltség és az okos ráfordítás közötti összefüggés kimutatható. A mezőkövesdi járásban e témakört is megvizsgálta a járási pártbizottság. Jó példával jár az élen a szentistváni termelőszövetkezet, ahol látják és ismerik a kulturális alap fel- használásának helyét és céltudatosságát. A járás legtöbb termelőszövetkezete azonban sok más egyéb, kevésbé hasznos célra költi el a kultúra ügyére szánt összeget. AZOK a termelőszövetkezeti vezetők, akik mulaszthatat- lan feladatuknak tekintik a továbbtanulást, egy sor kérdésben képesek helyesen intézkedni, képesek arra. hogy a mindennapok bonyolultságait mind politikai, mind gazdasági vonatkozásban helyesen értékeljék. A jól felkészült tsz- vezetők nemcsak a gazdaságok felvirágoztatásáért tehetnek sokat, dé a gondjaikra bízott tsz-tagok szellemi gyarapításában is eredményesen segédkezhetnek. A törvényesen megszabott kulturális összeget okos célra: a tagság szellemi, lelki gazdagítására fordíthatják. Párkány László (Folytatjuk.) Expedíció a Tiszán — Óshelyck a Taktaközbcn — Hol yan a folyó északi biológiai határa!' Megyénk déli részén számos község iratára simul az öreg Tisza. partjához. Mindennapi életük elválaszthatatlan a folyótól. Rettegnek tőle tavaszi áradáskor, vidáman lubickolnak benne nyáron, amikor szerényen összehúzza magát kanyargós kavicságyában. Ott él a dalokban, a mesékben, s szinte azt hisszük, hogy ismerjük minden szokását, nincs titka előttünk. Pedig a. kutatók megállapítása, hogy alig tudunk még valamit a Tiszáról, tudományos szempontból az Alföld nagy, kanyargós vize a mi legismeretlenebb folyónk. De már nem sokáig. 1957-ben megalakult a Tisza-kutató bizottság, amelynek ismert nevű tudományos kutatókból álló munkaközössége hasonlóan az elmúlt esztendőkhöz, az idén is nagy kutató expedícióval járta a Tiszát. Mi a kutatás célja ? A tiszai expedíciók munkája beleilleszkedik a Magyar Tudományos Akadémia távlati kutatásaiba. Az expedíciók célja három pontban foglalható össze: 1. A Tisza élővilágának tényszerű felmérése mind a folyó vizében, mind pedig a gátak közé szorított hullámtereken. 2. A Tisza élővilágának vizsgálata változásaiban, vagyis évszakonként és térben, tehát folvamszakaszok szerint. 3. Annak a vizsgálata, hogy a folyó vize miként változik egyes helyeken és bizonyos szezonmunkák — mint például a cukorgyártás — idején az ipari szennyvizek hatására. A kívülálló számára csakis tudományosnak tűnik ez a hármas feladat, pedig a kuta- tóexpedició munkája izgalmas és vadregényes is volt, amellett, hogy kutatásaiknak gyümölcsöző gyakorlati hasznát is látjuk. Ahol még a mocsár uralkodik Az idén nyáron a Tisza-ex pedició két gyüjtőcsoportja dolgozott a folyón. Az egyil a víz, a másik a. partok rejtelmeit kutatta. Az expedícióban a legkülönbözőbb szaktudósok vettek részt, a vízi algák kutatóitól a növény- és rovarszak értőkön át. a madarak és emlősállatok kutatóiig, s még búvár is akadt köztük. A partku tató csoport dr. Kolozsvári Gábor professzor vezetésével az 50G—511-es folyamkilométer között, a Táktaközben végezte munkáját. Ember nem járta ős- helyeken, a tiszadobi ártér úgynevézel I; Koldus-erdejében folyt a kutatás. Több Ilyen terület van a Tisza, mentén amely őrzi az ősi állapotokat, amelyben még nem járt ember, mert nincs is benne keresnivalója. A sűrű cserjésben nincs aljnövényzet, a kidőlt öreg fák a helyszínen korhadnak el. A mocsárszag, a süp- pedős talaj távoltartja az állatokat, — még a minden lelegelhető zugot felkutató birkákat is — a dúsan viruló, de szinte megközelíthetetlen tisztásoktól. Csak a kisebb ragadozók, — a róka, borz, vadmacska, görény es a nyest, — élnek itt háborítatlanul. Őshelyhö! vadrezervátum Az idei kutatások alapján a tudósok azt javasolják, hogy mivel ezek az őshelyek a mezőgazdaság szempontjából sosem lesznek hasznosíthatók, jelöljenek ki rajtuk minél több vadrezervátumot. A dámvad néldául nagyszerű otthonra, talál ezekben a háborítatlan, a vízhez közel eső rengetegekben. Ez nagy hasznot jelentene, mert a külföldi vadászok tetemes valutát fizetnek á egy dámvadért. Ezenkívül f mos, haltenyésztésre is a# más, természetes táplálék teli holtágat is hasznosít javasolnak az expedíció & tócsoport.jai. Halparaziták és törpe denevérek Az expedíció ez évi „zsákf nya” tudományos szémpon* nagyon érdekes. Kilenc denevért, észak* vizekben ' nos hal parazitákat és í északi jellegű állatokat táj tak, amelyeket eddig a. T° alatti Tisza szakaszon izffl^ lennek tartottak. Ezekneksi já n megállapitótták, hogy I lehet a Tisza északi sziki* nak határa földrajzilag To\ nál van, ameddig a viz a “ va hordalékot lerakja, de 3 lyó él őrt) ága ezt nem veszi domásul, s így az északi giai határ egészen Tisza# terjed. Érdekességek a vfifae# A Tisza vizét kutató gyú csoport többek között a 'fi' palkonya alatti íolyamszak elemezte az idén, s 6Jc i* tudományos érdekességgel lálkozíak. Tudományos menyeik közé tartozik ot érdekes, ritka szervezetek lelése. mint a Tiszán eddi! méretien vörös moszaté, ( egy eddig teljesen ismén tiszai zöldmoszaté. G azó* szempontból is igen fonté a munka, amelyet az ® szennyvizek hatásának snt lata során végeztek. * Jövőre tovább folytató tiszai kutatómunkát, bo^ eddiginél nagyobb kincs# tegyék a Tiszát és a folyó f ti vadregényés tájat; (P-1 BEKK 10—1G: Itt lakik a szerelem. Magyarul beszélő színes szovjet. K: naponta 4, 6. 8, (18-án). vasárnap f. 3, f. 5, f. 7 és r. 0. M. 13. f. 10 és f. 12: Bírósági ügy. KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora 10—11: itt. lakik a szerelem. Magyarul beszelő szovjet. 12 és ld: Hitieknek! 14: Ev* aludni Lengyel. IS—16: A prágai «r® . üti a.. '""■pri mm ........... ....--------M OZIV/ZEMI vállalat Csaknem 124 ezer keuíalt élvezte a nyarai a SZOT üdülőiben A SZOT-üdülőkben több mint egy hónap alatt — az üdülési fői deny ben — összesen csaknem 124 ezren vettek részt kedvezményes üdülésben, köztük mintegy 30 ezer gyermek. Az összes beutaltaknak körülbelül a fele a Balatonnál, fele a hegyvidékeken kapott helyet, és megközelíti a hatezret azoknak a száma, akik jutalom-, turista-, vagy csereüdülés formájában, illetve a SZOT hajóin, külföldön töltötték nyári szabadságukat. MgjSORITi Gyilkosság Szicíliában. Magyarul beszélő olasz. 18 éven felülieknek! 15—1G: Születési bizonyítvány. Lengyel. K: vasárnap kivételével naponta de. 0 és 11-kor. KOSSUTH filmszínház délutáni műsora "10—24: Gyilkosság Szicíliában. Magyarul beszélő olasz. IS éven felülieknek! 15: Bírósági ügy. Magyarul beszélő szovjet. 26: A púpos. Színes francia. Széles! K: naponta f. 4. hn. G és 8. M. 13. 10 és í. 12: Rovere tábornok. . faiílya 10—11: Déryné. Magyar. 12—13: Csak ketten játszhatták. Magyarul beszélő angol. Szeles! 18 éven fe kor is. M. 13. 10 cs hn, 12: ' történetek. SAG VAUI ' lo—ll: Bálvány. Magyar. & 12: Bírósági ügy. Magyarul J ló szovjet. 13—15: A púpos. ? francia. Széles! K: csütörtök tek, szpmt^at 5* 7. vasárad fő, kedd 4, 6. 8. SZIKKÁ , 10—11: ítélethirdetést estit Öí*; Magyarul beszélő lengyel. Bálvány. Magyar. Széles! ! (este 7-kor) A lány cs az * ügyész. Nyugatnémet. SzéK éven felülieknek! .15: (du. 1 Négy hét Afrikában. Szín«} gyár. K: csütörtök, péntek, , bat, vasárnap 5 és 7. M. 13. Jr Elcserélt randevú. TÁNCSICS 10—11: Tücsök. Magyar. 12—13: (5 és 7-kor) A lány Jamügyész. Nyugatnémet. \ 18 éven felülieknek.! 13: (chl.í- A kis álmodozó. Szovjet. 1 Farkasok közt. védtelen. MS* beszélő NDK. Széles! K: A takarmányozástan, amely, eddig csak tantárgyként szere-» pelt, mast önálló tanszéket ka-* patt az Allatorvostudományi • .Egyetemen. 2 Szó vau arról, hogy a három» A Magyar Rádió • miskolci stúdiójának műsora • IA 188 méteres núllámbosszon « 18—10 őréig) e Riportereinké a szó. « Ellenőrzési... A jobb minőség-« ért. ® Plesow: Kék szerenád. o Nevelési kérdések: Ne legyünk® rabszolgái a gyermeknek! — Egy® nyári emlék tanulságai. Az új művelődési évad kezdetén ® Eá torai jaújhelyen. B Borsodi népdalok. — Előadja: A„ rilósgs’őrvösgyári Művelődési Há.:« egyeskara. <* ® P olgár előtt ébredeztem, kábul tan és megmerevedett nyakizmokkal. A busz szorgalmasan nyelte a kilométereket., bár ezen a vidéken, úgy látszik, nem tűnik szembe a lerótt távolság. Tanyákat tanya követi, s a hegyekhez szokott szem azt a látszatot továbbítja az agyközpontnak, hogy libikókát játszunk két nyárfás közt. Röggel fél nyolc, a dűlöutakon apró emberkék igyekeznek az iskolába. Egyik fehér falon ezt olvasom: „Ez a tanya eladó." Sűrű bozót takarja az udvart, a csönd úgy tűnik itt, mint a merev test. Távolabb pirostéglás épületsorok. Ezek állami gazdaságok. — Jó ez... — s aki’ hozzám szól — és felver féligébredésémből — kimutat az esőre. Mert az eső vigasztalanul és kitartóan csapkodja az ablakot és az apró tanyasi házakat. Különös ember: bajusz, merevre szoktatott kalap, szürke haj és megfakult szempár. A szájat félig takarja a bajusz, a másik felen olykor óvatosan nyálaz a nyelv. — Mi? — Kell! — mondom az esőre, mert miért ne kellene? Vagy mondjam azt, hogy: kérem, én ehhez nem értek... — Bizony kell! — erősítem meg magamat is hitemben. Vizsgál a különös szempár, végigmér, belém igyekszik hatolni; az üjjbegyek írissenborotvált arcot tapogatnak. — Debrecenybe? — így mondja, hogy „Debrecenybe”, nem másként akkor sem, amikor megismétli a kérdést. — Oda — mondom én; mit tolakszik t-z az öreg? Kérdem most én, de csak magamtól, a nyakam különben is fáj, nem szabadna elaludnom utazás közben, az csak fárasztja az embert. — En is Debrecenybe utazom — mosolyog rám, s szemében megjelenik a kölcsönösség bizalmas jele; mert, hogy hát egy városba utazunk. A végén kideríti az atyafi, hogy rokonok vagyunk... Mélázom a tájat, tanya, tanya, s időnként szépen épített cpülelsor, ezek állami gazdaságok, búr így is kopár számomra mindez, hiányzik a hegy, az erdő ... Az öreg is a mezőket nézi. azt kutatja, hogy mi érdekelhet engem ilyen nagyon. Nem állja sokáig: .-— Nem erre valósi? — Nem — mondom. Az öreg megörül. — En sem. Csak utazom Debrecenybe. Meg kellene mondani az öregnek, hogy nem nyövel, hanem növel. De minek, akkor aztán nem hagy békén Debrecenig. Polgáron nyolc percet vár a kocsi. Kiszállunk mind a kelten. — Meghívhatom egy snapsara? — mosolyog s int a kocsma felé. —. .Na! — biztat. Mondom, hogy nem szoktam, reggel különösen nem, mert az egész napra megzavar. Mikor ldjön az creg a söntés- ből, belopakodom, kérek egy fél kever- tet, mert korareggel zsibbadt az ember gyomra, az ital jól felmelegiti. S mert utazunk tovább — mi az a nyolc perc? /-— újra az öreget nézem. Az alsó ajkat egyre sűrűbben nyálazza a nyelv, s a kalap is alig takarja a homlokot, a szempárból meg olyan gyermeteg melegség és érdeklődés árad rám, hogy azt nem lehet szó nélkül hagyni. — Aztán minek tetszik Debrecenbe, utazni ? — kérdem, hogy engeszteljem magam a nyavalyás szótlanságomban. Az öreg játékosan megdöbben: csodálkozik és pár másodpercet hallgat is, mintha titkolózna s ki akarna bújni a kíváncsiskodó kérdés elől. — Minek? — kérdez vissza, hogy bizonyosságot kapjon érdeklődésemben. — Hái:... az avatásra! — hunyorog s mát nem is szürke a szeme színe, de élénk kék, amilyen lehetett húsz-harminc évvel ezelőtt. — Mert, két orvos fiam van nekem ... — Igyekszik szerényen maradni s nem kifeszíteni mellét. — Kettő, bizony! — Az ujjak újra végigsimítják a frissen borotvált állat: most látom, milyen fáradt az öreg keze. erek sokasága cíombozza, meg elnehezült is. — Na? — néz rám. Kezetrázunk. Jó erős az öreg marka, meleg cs kemény. Aztán nem is igen beszélünk a végállomásig. En szerelném, de az öreg elégedetten nézi a tájat. Időnként összeráncolja homlokán a bőrt, mosolyog egy felet, hunyorog az ablak tükrében, önmagára. S mintha mondana: „Haha! fiú, hát ez rendjén volna eddig.” A z esőverés csak nem akar megszakadni, ömlik serényen. Már hideg is van, szeptember vége, ez a dolgok rendje. — Na? — hunyorint az. öreg, már az utcán állunk, debreceni utcán, egy eresz alatt. — Egy felet... Kacsintok. — Hát.., — mondóm. — De jó erőset És átszaladunk a túlsó oldalra, egy barátságos kiskocsmába, az öreg és én. Baráth Lajos ,18. KMíor: A kis búvár. , PETŐFI , » in—n: (10-én 5 és 7, 1!-én » »kor) A lány és az álláror »Nyugatnémet. Széles! 18 év*> »linknek! u: (du. 5-kor) sót, illetve egyes tárgyak szé- _______________ _______ ___________ ^.^^mm.^mmmmmm»»»»»»»»»»»»*»»»»»»»»»»»»»*»»*»»**»» ,;rc,ri- csütörtök, péntek sás l esel/bkörü oktatását teszik# szükségessé. Az agrár felsőok-» tatást intézmények tavaly* megkezdett nagyarányú berni-» táse ehhez fokozatosan meg-* teremti a technikai feltételeket» is. így inár az idei tanévben* több új tanszékei hoztak létre,* » Az Agrártudományi Egyete-o men mezőgazdasági építészeti* tanszéket szervezlek. A tnéző-» gazdasági építészet sokrétű* problémája az eddigieknél na-» gyobb tájékozottságot, követel* az agrármérnököktől. Errca azért, is szükség van, hogy az» építészet lehetőségeit jobbam J ismerve, határozhassák meg a2® állattenyésztés és a növény tér-* mesztés építkezési igényeit. Az» új tanszéknek az oktatás mel-j lett fontos kutatási feladatai is» lesznek. «-'Afrikában.' Színes magyar. •Tücsök. Magyar. Széles! l*í •párizsi kaland. Francia. SZ*‘, J hétfő, vasárnap 5, 7, kedd, K Jósak 7-kor. M. 13. 10-kor: A' « ember. « Mtsrtor.r-TAPor.CA « 10—u: Hogy állunk, fiata'v • Magyar. IS—13: Ketten a • ról. Magynrul beszélő színé • szlovák. 14—15: TárstalanE • gyárul beszélő csehszloVri •hétfő. kodd. csütörtök. IM. 13. f. 13-kor: Az árul« • gyárul beszélő szovjet. 5-kor) Fiatalok voltunk. I • ml beszélő bolgár. 15—\ •7-kor) Csodálatos vagy Jül” • Gyárul beszélő osztrák—fr^/J J éven felülieknek! K: szort1^ J5. vasárnap f. 5. f. 7. M. **' ^kor: Bölcsőfia!. • MISKOf.r.HAMOn. , • 12—IS: Hátba mé£is ^ • Szovjet. Széles! 15—1«: A, • testőr és A Milady •ncs francia. Széles! K: •vasárnap 5 és 7. kedd. sscí; J kor. M 13. f. 11-kor: I/ud** : FTíKFIj , £ in: A múlt kávéháza, y • 13:. Gombháború. Magysrd'j ®1Ő francia. K: csütörtököd < • sárnap 7. M. IS. 10-kor; V* • ártatlan? 2 Lenin Kohászati • Bartók Béla Művelődés! • Október 10—12: A háro^j • A Milady bosszúja. Színed j • film. Széles változatban, j/ •alul nem ajánlott! Csak ß •adásban délután 5 órák*»' • Október 13—15: A púpo*. ófrancia film. Széles ,Korbatár nélkül. 18-án dél*1 ^7 órakor, 14-éri, 13-én délu*1 _______________><** ► kor. j • Matiné vasárnap déleid • kor; D&sun£el könyv*« Ismerkedés
