Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

6 BSZAKMAGYAUOESSAO Vasárnap, 196S. október 21. Öregek napja Tiszalúcon Tiszalúc 240 idős lakója gyűlt össze a közelmúltban a művelődési otthonban, ahol a Rákóczi Termelőszövetkezet díszebéden látta őket vendé­gül. A fiatalság kedves kultúr­műsorral köszöntötte az ünne­peiteket. Elsőként a legfiata­labb generáció, az unokák és a dédunokák mondták el ver- síkéiket, s nyújtották át virág­csokraikat. Tiszalúc két leg­idősebb lakosát külön ajándék, kai is meglepték. A legidősebb férfi, a 89 esztendős Kocsmá- ros József szép pálinkás kész­letet és egy kis itókát, a leg­idősebb asszony, a 94 eszten­dős özv. Tóth Imréné egy nagy tortát, 6 azon 94 kis gyertyát kapott ajándékba a fiataloktól, A közelmúltban látott nap­világot e tudományos igénnyel megírt könyvecske. Szerzője a Lillafüreden élő Vásárhelyi István, a „nemes” halíajták, a pisztrángoknak magyarországi — sőt európai — kiváló isme­rője. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság gondozásában megjelent könyv hasznos gon­dolatokat ad a pisztrángte­nyésztés történetéről, a mester­séges termékenyítés és a kelte­tés összefüggéseiről, a piszt- rángos patakról és a pisztrán- gos tógazdaságról, valamint a „hegyi és erdei” halak ellensé­geiről, betegségeiről. A szerző több hasonló tema­tikájú könyve után örülünk legújabb termésének, mert for­gatása Magyarország tájai kö­zött a Bükk és a Mátra pa­takjai tövében, tógazdaságai­A negyedük esztendő... :] A berecki-dűlőben egy tagban több mint {•kétszázholdas táblán messzire zöldell a kikelt, £ megerősödött búza. {• — Olyan sűrű, olyan erős, mint a májusi ;] gyepszőnyeg. — Tompái Bálint, az elnök élénk ••mozdulatokkal ugrik le a két szürke vontatta •] kocsiról. Végigsimít tenyerével az engedelme- ;. sen hajló bársonyos búzaszálakon, majd meg- •;kaparja kissé a talajt, úgy folytatja: C — Nem mutatkozik féreg sehol. S ez — mu­• tat körül — csak egy része a múlt hetek mun- > kajának. Nyolcszázhuszonnégy holdon kel, erő­södik a kenyérgabona. — Kiss Béla, a mező- 'gazdász viszont néhány fehérlő műtrágya­• szemcsét emel fel a tábla széléről. ) — Megadtuk a módját műtrágyában is. Há­■rom mázsát kapott minden hold vetés. Az 'alapműtrágya egyrészét a talajba, másrészét 1 felülre. Ügy gondoljuk, ezzel a módszerrel ál­landóbb lesz a hatás. — Odébb, egy kisebb, szomszédos táblán még vetnek. Ez azonban már a „többlet”. Míg odaérünk, magyaráz­zák is: — Húszadikára már tíz holddal többet ve­tettünk a tervezettnél. S ezt az ötvenkétholdas darabot ráadásnak szánjuk. Jó talaj, jó terü­let, megéri! — A vetőgépről két idősebb tsz- tag lép le. Megbökik kalapjuk szélit, s nyújt-1 ják a kezüket: — Leskó János ... Vajda József: — A legjobbak — öleli át karjával egyiket is, másikat is az elnök. Éjjel-nappal dolgoz­nak hete óta. Leskó bácsi szerénylcedőn legyint kezével: — Azt nézzük, ami van.- Ugye szép a hatá­runk? Nem is volt még az ilyen soha az élet­ben. Októberben ilyen vetés?!... Máskor ilyentájt még a kukoricát se törtük le. Most meg, már ott a helyén a mag. No de, így talán jövőre már jobban boldogulunk... Három nehéz év után Így dolgoznak, így beszélnek mostanában a bodroghalmi Szabad Föld Termelőszövetkezet tagjai; gép-gépet, munka-munkát ér már he­tek óta. S íme, október végére olyan a bodrog­halmi határ, mint elmúlt esztendők tavaszain. Sehol egy árválkodó, „szemet szúró” kukorica­szár, zöldell a vetés. Csak a takarmányrépa­táblán pirosló-fehérlő répakupacok és a még ott szorgoskodó néhány ember jelzi, hogy ősz ez, csak éppen más, mint a régiek. Mi beszél­hetne jobban, bizonyságosabban arról, hogy rendjén megy minden, hogy fontos és szorgos kinek-kinelc a munka, ha nem ez a látvány, a tiszta, s téli pihenésre készülődésében is az életről, a holnapi többről valló határ?! Azért kell, azért érdemes mindezt így ki­hangsúlyozni, mert a bodroghalmi Szabad Föld Tsz'életében ez az első ilyen esztendő. Megalakulása — 1960 tavasza — óta ugyanis mind a járási szervek, mind a 4400 holdnyi területen gazdálkodó ötszáz termelőszövetke­zeti tag csak ilyesforma szavakkal szólt élet­ről, gazdálkodásról: „nem megy rendjén semmi 1.. Keveset ér a munkaegység... Ki tudja, hány esztendő kell így ahhoz, hogy iga­zán talpraálljunk.” S erről „beszéltek” évről Svre a zárszámadási, a gazdálkodást legvilágo­sabban elemző számadatok is: 1960, az indulás esztendeje, az első próbálkozó lépés még ért­hetően nem hozhatott messzirekiáltó eredmé­nyeket. Azonban nem hoztak a következők sem. 1961-ben 4999 forint kereset jutott egy- ;gy tsz-tagra, s az egy szántóegységnyi terü­leten csupán 739 forint értéket termeltek. 1962-ben már több, 6891 forint volt a tsz-tag- ság évi átlagkeresete, azonban a termelési ér­ék még mindig nem érte el az átlagosan el- ‘ogadott 1200 forintot, mint minimális mérő- számot. S természetesen a gazdálkodás szín­vonalának megfelelően alakult a tagság han­gulata is. A tagság passzivitása? Az új iránti kezdeti bizalmatlanság? A gyenge vezetés? Vagy talán kimondottan objektív okok gátolták a hala- lást, a fejlődést? Ez is, az is! Igaz, ami igaz, l bodroghalmiak egyrésze nem az eladdig negszokott módon dolgozott a közösben. In­kább a háztáji haszon, a más úton való meg­élhetés foglalkoztatott számos tsz-tagot. A ve- etőségben is egymást váltották az emberek, : egymást az elnökök. És mind e bajokat még etőzte az időjárás. 1960: esős ősz, kései nun lka. 1961—62 aszályos esztendő, alacsony V Ódon ritkaságok boltja Ki ne emlékeznék Dickens- nek erre á regényére? Ez is, mint a többi Dickens-mű, Angliában játszódik le, címe azonban ma már nemcsak arra a bizonyos boltra, de magára Angliára is jellemző. A hagyo­mányok országa, a tradícióké, amelyek — állítólag — naggyá tették Angliát. Ha Dickens korában, sőt a még a századfordulón is így A liagyományos keményka­lapban, a hagyományos eser­nyővel mais olyan a hagyomá­nyos angol üzletember, mint Dickens korában, a hagyo­mányos City-ben. Csak autók szaladnak az utcákon hintólc helyett. " Ez itt a hagyományos szendvics-ember, a munka- nélküli hagyományos kerese­ti lehetőségé Londonban. Va­lamelyik hagyományos cég reklámjával a nyakában sé­tál az utcán. Ő is keres ezzel valamit, de a cég lényegesen többet. Ez a hagyományos rendőrség szorítja vissza ma Is a Mun­kanélküli tüntetőket a parlament előtt. De meddig? Ez meg a hagyományos őr­szem a királyi rezidencia előtt, pontosan úgy, ahogy Viktória királynő korában, amikor Dickens élt és Pal­merston, Gladstone meg Dis­raeli naggyá tette a birodal­mat. terméshozam, s ennek következtében csupán 16 forintos munkaegység. VJ ,formák, új módszerekríj];;' Tény, hogy az ismétlődő sikertelenség el­gondolkoztatta a tagságot, s egyre többször dugták össze az emberek a fejüket: „valahogy változtatni kellene a dolgon”. Azonba akad­tak néhányan, akik rosszfelé keresték a meg­oldást., Magát a gazdálkodási formát hibáztat­ták, ahelyett, hogy a hozzáállás, a vezetés ed­digi formájában keresték volna a bajok gyö­kerét. Azonban mégsem ez indította el első­sorban a változásokat, hanem a vezetés meg­változtatása és a kívülről kapott segítség. Az 1962-es gyenge zárszámadást kiegészítette, erő­sítette az állam. Azonban segítésért viszonzás jár. A viszonzás meg csak úgy látszott biztos J nak, ha a vezetés megerősítésével és a. munka’í az ösztönzés formaváltozásával megváltoznál- a feltételek is. És a változtatás megtörtént. Üj elnök került a tsz élére, s elhatározták: szélesebb körben alkalmazzák az anyagi ösz­tönzést is, mint addig. Mindezek és a tagságg i folytatott közvetlen beszélgetéseit;, s nem utol­sósorban az alapos gazdasági felmérés alapján a jövő és a későbbi évek okos távlati tervei­nek felvázolása következtében már az év ebi­jén más lett a bodroghalmiak hangulata. Olyan emberek, mint Takács Gyula, Magyar Miklós, akik előzőleg — nem alaptalanul — elkeseredett hangon beszéltek, ez év tavaszán — és egész évben —, ahogy mondani szokták: élére álltak a munkának. S így, bár késett a tavasz, nem késett a nyári munka, a növény- ápolás, az aratás. A tsz vezetősége ügyesen, ésszerűen megnövelte, fellendítette a sertés­állományt. S ez az üzemág, a többszáz sertés meghizlalása csaknem teljes egészében képes volt pótolni azt a hatalmas kiesést is, amelyet 500—600 holdnyi kifagyott búza kiszántása, újravetése és az aszály eredményezett. És cso­dálatosképpen ez évben soha nem volt munka­erőhiány a közösben. — Szerencsére a vártnál is jobb a kapások terméshozama. Ez még javít a helyzetünkön. — így beszél a vezetőség, s így a tsz-tagok is, akik igen nagy figyelemmel kísérik a gazdál­kodás menetét. Kukoricából 12—13 mázsás — májusi morzsoltban számolva —, cukoi répá­ból 160 mázsás — tavaly 87 mázsa volt! —, napraforgóból 9 mázsás átlagtermést taka..- tottak be. S azt mondják az emberek: — Húsz és harminc forint között mozog majd az egység értéke. — S azt „mondják” a számok: ez évben már 1500 forint felett lesz az egy szántóegységre eső termelési érték. Pe­dig mostoha, aszályos volt az időjárási Vxenet minden tsa-hcx! Hiba lenne azt mondani, hogy ma már töké ' l<;tes Bodroghalmon a vezetés, hogy senki nrm hibázik. S ilyet várni irreális dolog lenne. Azonban a végzett munka, a tiszt^, határ, az emberek szavai és a tervek mind-mind a vál­tozásról beszélnek. Igen, a tervek. A jövő a . sertéstenyésztésé. Emellett kenyérgabona és, takarmány, aprómagvak, s a 100 holdnyi ho­mokon gyümölcsös és szőlő, már a jövő évben. Ez a bodroghalmiak célja és holnapja. A szí5 c- ' séges lépéseket megtették. A tél, illetve a téli 1 hónapok folyamán teljes mértékben gépesítik a több mint 4000 holdas gazdaságot. S e bi­zonyságok az évi jobb jövedelem örvendetes valósága mellett olyan változásokat hoznak áz emberek gondolkodásában is, amelyeknek se­gítségével képesek lesznek változtatni, for­málni a jelenleg még tapasztalható vezetési hibákon is. Bodroghalom tehát tett egy jelentős lépést előre a fejlődés, a boldogulás útján. Hanem egy dolgot el ne feledjünk, mert ezt a vezetők is, és a tagok is lelkünkre kötötték. El ne fe­ledjük az üzenetet. Mert a bodroghalmiak üzennek a megye valamennyi tsz-ének. Az üzenet így szól: — Elvetettünk október húszadikára, s tiszta a határunk. Azonban azt is vállaljUk, hogy a jelenlegi 1300 holdnyi területen november 25-re elvégezzük a mélyszántást. Kilenc erő­géppel, mert ennyink van. S ha úgy gondolják a többi közös gazdaságok, ám vállalják velünk szemben a versenyt. Mi álljuk a sarat! íme, átadtuk az üzenetet. Merész szavak, gazdag tartalommal. Most már jöhetnek a tettek! Barcsa Sándor Milliók — újításokból Ezek a vadászható lordok jól érzik magukat az ódon ritka Ságok lukban, az ö vidám életüket kell Lord Home-nak megvédő nie a boltját jelentő hazá- tüntctőkkei szemben. Számtalanszor bebizonyoso­dott, hogy abban az üzemben, ahol lelkiismeretesen foglal­koznak a beadott újításokkal, fellendül az • újítómozgalom, így van ez Ózdon is, a kohá­szati üzemek egész területén. Évek óta sok hasznos, országos jelentőségű újítást vezetnek be, s ez sok millió forint meg­takarítást eredményez a gyár­inak, a népgazdaságnak. T A harmadik negyedévben is j,sok értékes újítást nyújtottak * • be az ózdi vasmunkások. Egy ;'jelentés szerint az elmúlt évek !, során • az idei év harmadik ne- •' gyede volt a legeredményé- 1 !sebb. Hétszáznégy újítást ad- ••tak be, a legtöbb színvonalas, jól alkalmazható a termel és - ben, milliókat hoz a gyárnak. * A kiváló eredmények elérésé­ben nagy része van az acélmű­nek, a durvahengerműnek és az energiaszolgáltató gyárrész- leg-nek. Az itt dolgozó újítók * jelentős műszaki újításokkal segítettéle az üzemrész gazda­ságos. munkáját Csupán az acélműben 174 újítást adtak be, 123-at elfogadtak és 113-at már be is vezettek. Ezekből az adatokból is kitűnik, hogy a beadott újítások után azonnal intézkednek, nincs hüza-vona, s ez serkentőleg hat az újítók munkájára. Hosszú számoszlopok mutat­ják, milyen eredményes volt az újítók tevékenysége. Az ada­tok helyett inkább azok neveit közöljük, akik elsősorban fá­radoznak azon, hogy a gyár megtarthassa azokat a szép gazdasági-termelési sikereket, amelyek ebben az évben is fémjelzik az ózdi kohász­vasasok nagyszerű munkáját. Közöttük van Papp Elemér és Soós József, akik a nagy­olvasztóműben tűnnek lei Ki­váló újítói munkával. Az acél­műben Tomkovics László adott be értékes javaslatot. A durva- hengerműben Stumpfinger Je­nő újítása nyomán növeke­dett a termelés. Vass Jenő újí­tása a finomhengerműben kenőanyagmegtakarítást ered­ményezett. Az enei'gia gyár­részlegnél többen adtaié be ér­tékes újítást, többek között Mitterpach Pál, akinek a víz- veszteség megszüntetésére be­adott javaslata igen figyelem­re méltó. A közlekedési üzem­nél Va-lkó József és Bitosch Gyula, a Skoda gyártmányú baggerele tengelykapcsolóinak rüódosítására tettek javaslatot, amely a megvalósítás után le­csökkentette a javítási időt A felsorolás sokáig tartana, hiszen a nagy gyárban egyre nő az újítások száma, az újí­tók létszáma, mind több a ki­mutatható, újításokból eredő gazdasági-műszaki eredmény. S mindez tanulságul is szolgál: így kell kezelni az újítások ügyét, így kell foglalkozni az újítókkal. — szegedi • Vásárhelyi István: PlsztránotenyésztéSj volt — ma mar az a helyzet, hogy éppen ezek teszik tönkre a szigetországot. A múlt szá-] zad kapitalizmusának vezető! országa ma is kissé a régi ha-' gyományós módon szeretne! uralkodni. Es éppen ez a ne-■ héz. ; Ezért problematikus, meny- ] nyíre életképes egy olyan] rendszer, amelyben a legfőbb' szempont, ma is néhány her- • cégi család érdeke. Ez az ér-! dekközösség ültetett most min-! den munkáspárti előretörés, ] elégedetlenség ellenére olyan • lordot a kormány élére, aki-* nek csali ezután kell magát! képviselőnek megválasztatnia,! hogy ne kelljen a karzatról] hallgatnia, amikor kormányát ! támadja az ellenzék. ! Mert a lordok érdeke min- •; dent megelőz, esetleg magánaki Angliának érdekeit is. ]] Máté Iván j ban gazdálkodó szakemberek; számára kecsegtet a togna-! gyobb haszonnal. Érdemes kiemelni a gazdag] irodalom-címtárat; közel öt-* száz szakcikk szerzőjének ne-] vével, a problémakörbe vágó! címmel ismerkedhet meg az] érdeklődő. ]; Jól segíti a megjelent könyv.; az Elnöki Tanács halászatról]] szóló 1961. évi 15. sz. törvény-!■ erejű rendeletének fokozot- •] tabb érvényrejutását, a halgaz-]: dálkodás népgazdasági ér- •; dekeinek szempontjait. ]* A könyv bár vázlatosan]i foglalja össze a pisztrángte-•:■ nyésztéssel kapcsolatos tud- nivalókat, kitűnő útmutatást !*. nyújt a legfontosabb kérdések* megoldásához. ]í] — p — I — 4

Next

/
Thumbnails
Contents