Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-26 / 251. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE! BEZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 251. szám. A t a: 5 0 fillér ♦ t Szombat, 1963. október 26. Ózdi történet — intő tanuíságokkkal Visszamegy — ha engedik.., Heti rádió- és televízióműsor : Folytatja taadcskozdsdt mm országgyűlés A közlekedési és a földművelésügyi mhiisxtet* felszólalása — Két borsáéi képviselő vett részt a vitában — Szalay Józsefnek9 a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója FILMJEGYZET ♦ ♦ t *> — ....................................... «** ! : ♦ A hétvége sportja ♦ ; : Az országgyűlés pénteki ülésén folytatták a Miniszter- tanács beszámolója feletti vitat. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, J'ock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Koma István elvtár® beszéde Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter tájékoztatta az országgyűlést a személyes áruszállítás helyzetéről, továbbá arról, hogy milyen intézkedések szükségesek a növekvő szállítási feladatok megoldására. Elmondta, hogy 1962-ben a MÁV személy- forgalma ötszörösére, a távolsági autóbuszok forgalma pedig húszszorosára emelkedett 1951-hez képest. 1963. első felében a vasútnál további három, a távolsági autóbusz-közlekedésben pedig 14 százalékkal nőtt a teljesítmény. Ugyanakkor fokozatosan javítják az utazás kényelmét, gyorsítják a közlekedést, emelik az ulasellátás színvonalát. Körülbelül háromszáz lakott helység kivételével .az ország valamennyi városát és községét bekapcsolták a közlekedési hálózatba. Az illetékesek mindent elkövetnek, hogy minél rövi- debb időn belül valamennyi helység — elsősorban a közúti összeköttetés révén----- bekapc solódjék az országos közlekedési' hálózatba. A vasúi! és közúti forgalom eredményesem fejlődött, de még sokat kell rajták javítani — Á vasútról szóivá a miniszter elmondotta, hogy tovább fejlődött Budapest és a nagyobb vidéki városok között a közvetlen és gyors összeköttetést biztosító „non stop” vonatok hálózata. Ezek a vonatok, mint például a Borsod, a Lillafüred és a Hajdú expressz, hamar közkedveltek lettek. Szándékunkban Van az ilyen típusú összeköttetést a főváros és valamennyi nagyobb vidéki város közötti forgalomra kiterjeszteni. Nem lebecsülendő eredmény az sem, hogy a vasúti közlekedésben végre túlléptük a „bűvös” 100 kilométeres óránkénti sebességet; a Borsod expressz menetrendszerinti sebessége óránként 120 kilométer. Sajnos azonban elsősorban csupán a villamosított vonalakra és a nemzetközi vonatokra szorítkozik a nagyobb sebesség, teert egyes pályák és a vontatóeszközök egy részének elavultsága nem mindig teszi lehetővé a sebesség nagyobb arányú növelését. Sok még a javítani való a menetrendszcrüscgen és a forgalom szervezésében, és az utazás kulturáltságát is sokszor éri jogos bírálat. A személyszállításból mind •»agyobb terhet vállal magára a közúti közlekedés, növekszik a távolsági autóbuszok és a magángépkocsik forgalma. Ezért kormányzatunk igen sokat tett a közúthálózat fejlesztésére. Az idén csaknem ezer kilométer utat építettünk át portalan burkolattal. Megépült a Budapest—Tatabánya E:—5-ös jelzésű nemzetközi autóút, amelynek továbbépítését Komáromon és Győrön át, egészen az országhatárig most tervezzük. Megkezdődött a Budapest— Székesfehérvár közötti autópálya építése, ezenkívül a Bécs— Sárvár—Keszthely útvonal építése, amely lehetővé teszi, hogy Ausztria felől két óra alatt lehessen elérni a Balatont. A harmadik ötéves tervben szerepel a Budapest— Miskolc főközlekedési út teljes átépítése. Az eredmények ellenére az útépítés még nem tudja követni a közúti közlekedés gyors- ütemű fejlődését, ezért további nagy erőfeszítésekre van szükség úthálózatunk korszerűsítésében. A gépkocsik növekvő száma miatt előtérbe került az állami és személy tulajdonban lévő gépkocsik javításának és ellátásának problémája is, amit a javító üzemek fejlesztésével, új országos szervízhálózat és korszerű iizem- any a gellátó állomások építésével és felszerelésével kívánunk megoldani. A legtöbb gondot a* áruszállítás okozza i Á miniszter hangoztatta, hogy a legnehezebb problémát az idén az áruszállítás jelenti. Már tavaly tizenkétszer annyi telit szállított a magyar vaste., a közúti közlekedés és a hajózás, mint 1937-ben. Az Jdén a feladatok még nagyobbak, a vasútnál további négy, a közúti közlcketjésnél pedig 17 százalékkal nagyobb teljesítményt kell elérni, mint 1962-ben. Kossá István ezután részletesen ismertette az áruszállítás nehézségeinek okait. A rendkívüli téli időjárás, majd az azt követő árvizek és belvizek miatt a vasút az év első negye- . dében csaknem három és félmillió tonna áruval kevesebbet szállított a tervezettnél. Ennek az elmaradásnak nagy-: részét már pótolta, de a vasút még mindig kereken 700 0Q0 tonna áru szállításával adós, ami az év hátralévő szakában jelentős tehertétel. A szállítási zavarokban a sok úgynevezett objektív okon kívül közrejátszottak a szállítás szervezésének hibái és a közlekedési berendezések egyes műszaki problémái. Előfordul, hogy felesleges, indokolatlan szállítások tetézik az arnúgyis nagy' feladatokat. Komárom megyébe például vasúton Miskolcról, Váciról és Beremendről szállítanak ugyanolyan cementet, amilyent Tatabányán is gyártanak, onnan viszont Borsodba és az ország más, távoli részeibe viszik az építőanyagot. Az ilyen kbrcsztbeszállítá- sok sajnos sok esetben jelentős szállítási kapacitást kötnek le és elvonják a szállítási eszközöket más fontos feladatoktól. Hasonlóképpen nehezíti a vasút munkáját a. ki- és berakodások elhúzódása. A vasút szállítási tervét csak ügy tudná teljesíteni, ha munkanapokon legalább 16 900. munkaszüneti napokon pedig minimálisan 14 000 kocsit rakhatnának meg. Ennyi kocsit azonban, főképpen a kirakodások késedelme miatt, a vasút nem tud rendelkezésre bocsátani. A ki- és a berakodás a kormány felhívására az utóbbi hetekben jelentősen javult, különösen a szombati és a vasárnapi napokon. — A minisztériumok, válla-, latok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok nagy többsége most már jól szervezi meg a be- és kirakást — mondotta. Egyes szállíttatok, főleg a kismennyiségű árut fuvaroztatók azonban néhány vagon nyi kirakodásról nem gondoskodnak, pedig ez országosan sokszáz kocsi lekötését jelenti. Ilyen szempontból Budapesten és Miskolc térségében a legrosszabb a helyzet. A miskolci vasúíigaz- gatóság sok üres vagont kért, ugyanaltkor azonban több száz kocsi •kirakatla- nul állt napokig az igazgatóság területén. Gyakran a be- és kirakást az is késlelteti, hogy a MÄV nem állítja ki időben a rakodásra váró kocsiitat, szerelvényeket. Legfontosabb feladataink — A közlekedés jelenlegi legfontosabb feladata — mondotta —, hogy a‘ meglévő berendezésekkel, a szállítások átgondolt szervezésével biztosítsa a népgazdaság szempontjából legszükségesebb árult fuvarozását és megszervezze a jövő év elejére áthúzódó utó- szállításokat, Szükséges, hogy azok a tárcák, amelyek önálló szállítóeszközökkel rendelkeznek, arányosan vállaljanak részt a fuvarozási munkákból. Az ipari é» a kereskedelmi vállalatoktól azt kérjük, hogy kellő időben biztosítsák a javításokhoz, a fenntartáshoz szükséges tartalékanyagokat és alkatrészeket, a már megrendelt járműveket, berendezéseket és az üzemanyagokat. — Már megkezdődött a felkészülés a jövő évi szállítási feladatok lebonyolítására is. A kormány elrendelte: a jövő évi előszállítási igényeket november I-ig be kell jelenteni, hogy a tavaszi, viszonylag kevésbé forgalmas időszakban a jövő nyárra tervezett szállításokat előre lehessen hozni, hogy csökkenjen a jövő évi csúcsforgalom. A miniszter befejezésül elismeréssel, szólt a közlekedési dolgozókról, akik minden nehézség közepette becsülettel teljesítik kötelességüket. Loson esi Pál elvtár® he®sédé Losoncai Pál földművelésügyi miniszter bevezetőben elmondotta: mezőgazdaságunk fejlődésének áz utóbbi esztendőkben legörvendetesebb eredménye, hogy fiatal termelőszövetkezeteink megerősödtek. A szövetkezeti parasztság a párt és az állam sokirányú támogatásával megteremtette a közös nagyüzemi termelés legfontosabb alapjait. Fokozatosan javult a termelőszövetkezetek vezetése, növekedett a tagok részvétele a közös munkában; ehhez járult az anyagi ösztönzés különböző formáinak mind szélesebb körű alkalmazása, a parasztság szocialista öntudatának fejlődése. A mezőgazdaság céljaira fordított anyagi eszközök növelésén kívül ezek a tényezők jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy az utóbbi éveknek az átlagosnál sokkal rosszabb időjárási viszonyai ellenére «a mezőgazdasági termelés stabilizálódott, és nőtt a felvásárolt termékek meny- nvisége. Magyar—oszfrák vagyonfogi tárgyaSások 300 millió a beruházások kiegészítésére korszerűsítésére 1963. szeptember 24. és október 25. között magyar és osztrák küldöttségek Budapesten tárgyalásokat folytattak a két országot érintő függő vagyonjogi és pénzügyi kérdések rendezéséről. A tárgyalásokat folytatni fogják. es — Az átszervezéssel egyidejűleg — folytatta a miniszter — hozzáfogtunk a mezőgazdaság korszerűsítéséhez, a kisüzemi termelőeszközök v Átadták a jósvafői cseppkőbarlang korszerű világító berendezését Hazánk egyik legértékesebb idegenforgalmi nevezetessége az észak-borsodi karsztvidék szinte páratlan látványosságé barlangvilága. Az aggteleki és a jósvafői barlangtermekben látható csodálatosan szép és különböző alakú cseppkőképződményeket az idén már mintegy 100 ezer hazai és külföldi turista tekintette meg. Ezért évről évre nagy gondot fordítanak az Európa-szerte híres barlangrendszer korszerűsítésére. Tavaly például a jósvafői barlangszakaszban a .Vöröstót és az Óriások termét összekötő 2300 méter hosszú útvonalon új világító berendezések szerelését kezdték meg. A munkák során az ÉM_ Ipari Villanyszerelő Vállalat dolgozói 20 kilométer hosszú, különleges szigeteléssel ellátott elektromos kábelt építettek a barlangba és speciális, külön erre a célra gyártott reflektorokat szereltek fel. Ezekbe higanygőzzel töltött lámpákat és nagy fényerejű izzókat szereltek. A reflektorokkal az útvonalon látható különböző alakú cseppkőképződményeket világítják meg. így többek között a 25 méter magas és mintegy 915 tonnára becsült „csillagvizsgálónak'’ elnevezett hatalmas cseppkövet, amelynek tetején az évmilliók óta csepegő víz egy kis gömböt képezett ki. Az új világító berendezés most készült el és azt pénteken a megyei tanács és a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal küldöttei ünnepélyesen vették át. A kis ünnepségen megjelentek a csehszlovák területen lévő Do- micai cseppkőbarlang vezetői is. így a szombat-vasárnap érkező kirándulók már új világításban tekinthetik meg a Vöröstó és az Óriások terme közötti fehér és rózsaszínű cseppköveket. 4 vidéki városok új lakótelepeinek építésénél bevezetik a folyamatos termelésszervezési módszert Az Építésügyi Minisztérium jelentősen kiterjeszti a tudományosan megalapozott újfajta termelési módszert, a folyamatos termelésszervezést, amellyel a házak a szokásos 10—12 helyett 6—8 hónap alatt felépíthetők. Ezzel az új építési móddal az idén mintegy 3500 lakást, adnak át Budapesten és néhány vidéki városban. Az ÉM vállalatok ezekben a hónapokban, különösen vidéken, sok város új lakótelepének építési munkálatait szervezték meg a korszerű építési mód alapján. így fogtak hozzá többek között, Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Szeged, Debrecen és Békéscsaba 1964. ért új lakásainak alapozásához. Most került sor az új módszer bevezetésére Kazincbarcikán, Salgótarjánban. jövőre pedig Dunaújváros, Kaposvár, Székesfehérvár és Nyíregyháza következik. A jövő évben már ösz- szesen 23 helyen dolgoznak majd az épitök a folyamatos termelésszervezéssel, s ezzel az ország valamennyi nagy lakótelepére Idterjesztik a gazdaságos», új eljárást. felcseréléséhez, modern, új'berendezésekkel, épületekkel. Csupán az elmúlt három évben csaknem félmillió szarvasmarha, másfélmillió sertés és hatmillió baromfi részére épült nagyüzemi férőhely. Gépállományunk mennyisége nőtt, minősége pedig sokat javult, most kereken kétszer annyi traktorunk van, mint 1958- ban és ezek nagyobb része sokféle munka végzésére alkalmas, univerzális gép. Az anyagi eszközöket azonban az irányító és a beruházó apparátus munkájának gyengéi, hibái miatt nem mindig sikerült a legeredményesebben felhasználni. A minél több állat- férőhely létesítésén kívül kevés anyagi erőt. fordítottunk a vízellátásra, a villany bevezetésére, takarmányelőkészitfik építésére, egyszóval: a beruházások nem mindig komplexen történtek. A mezőgazdasági termelés más. kiegészítő beruházásai — tárolótér, szállító kapacitás, javítóüzemek létesítése — terén is van elmaradás, ezért az üzemek nem mindig tudják megfelelően kihasználni új állóeszközeiket. Ezt az aránytalanságot fokozatosan megszüntetjük: a következő évre több mint háromszázmillió forintot irányzunk elő a korábbi beruházások kiegészítésére és korszerűsítésére. A jövő érd beruházások már a járulékos és kapcsolódó beruházásokkal együtt, komplex . módon valósulnak meg. (Folytatás a Z. oldalon.) dr: Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg.