Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-03 / 231. szám

ESZAKWAGTAItORSZlÄG

Csütörtök, 1363. október a.

Művelődési otthon és italbolt

zetnek nevezik- a tomyosné- ineti művelődési otthon, állapotát, do nem tudnak mit tenni. A tanács csak erkölcsi segítséget adhat, de rendteremtéshez ez esetben nincs ereje, hiszen az italbolt kitelepítésé, nek ügye meghaladja hatáskörét. Pusztán csak tudomásul vehetik, hogy ilyen körülmények között nem lehet eredményesen dolgozni.

Mit mond a MÉSZÖV?

A vendéglátóipari osztály vezetőjével. Danavár Lajossal beszéltünk:

*— Természetesén arra törekszünk, hugy vendégeink minél kulturáltabb körülmények között szórakozzanak. A tomyosnémeti állapotokat még nem ismerem, de hamarosan körülnézünk olt, és a lehetőségek szerint rövid időn belül megfelelő módon rendezzük ezt az ügyet.

Talán még valamit végezetül. Lehet, hogy a tomyosnémeti vezető emberek belefáradlak a- művelődési otthon kontra italbolt párharcba, lehet, hogy nem hallatszott eléggé messze panaszuk, lehet, hogy más az oka. de tény, hogy eleikkel a MESZOV-nél beszéltünk, azok nem tudnak erről az ügyről.

És való az is, hogy jóakarattal, őszinte ségí tőszán dókkal könnyű megegyezni. " Még nagyobb kérdésekben is.

Priska Tibor

Október 6—13;

Városi miíveiődési (lét Sátoraljaújhelyen

Ami jó — az jó

Sátoraljaújhelyen október 6 és 13 között városi művelődési hetet rendeznek. A művelődési hét a megyei képzőművészeti kiállítás megnyitásával kezdődik, melyen Varga Gábomé, a megyei tanács elnökhelyettese mond beszédet, Ennek a napnak, október hatodikénak még más programja is lesz: a városi művelődési házban bábjátékos gyermekdélutánt rendeznek. A hét égjük értékes programja a Debreceni Csokonai Színház operatársulatának vendégszereplése, A jóhírű, ismert együttes Offcn- bacli Hoffmann meséi című művével lép a közönség elé. Az operát '11-cn mutatják be.

Vendéglátóiparunkat általában szidni szoktuk és legtöbbször — nem alaptalanuL Ezúttal térjünk el a szokástól és dicsérjük meg azt, amit dicsérni lehet — nem alapé talanul.

Az átépítés után megnyílt Polonia étterméről lenne néhány szavam, mert ami jó —■ az jó. Az új étterem ízléses külseje már eleve kellemes hatást kelt, az udvarias kiszolgálás ugyancsak. A legszimpatikusabb azonban az, hogy amint a vendég leül, cg/ pincér alig egy perccel később már megjelenik és felveszi a rendelést. Ez ittár „forradalmi" újítás, de ez még nem mindem Mert egyik délben, amint ott ebédeltetni, jó volt látnom, hogy az étterem vezetője sürgötMiar- gdtt a vendégek között és állandóan szcmmeltartva a személyzetet, utasította hol ezt a pincért, hol azt, ha észrevette, hogy valamelyik vendég problémát jelző arc- kifejezéssel nézett fel asztala mellől.

Szeretném üzt hinni, hogy ez nem csak az első napok buzgalmát; jellemzi az új vezetés alatt álló étteremben, hanem így marad a jövőben is.

Mert így is .lehet ezt

csinálni.

(máté)

tm wmmrm

eljelent a Napjaink októberi száma

Változatos, érdekes tartalommal jelent meg a Napjaink legújabb száma. A lap gerincét több, igényes elméleti írás adja. Gulyás Mihály Csizma az asztalon (?) című cikkében az irodalom és a mezőgazdaság kérdéseinek összefüggéseit fejtegeti, Egy kritika kritikája — és három vers címmel dr. Gutter József polemizál Székelyhídi Ágoston Visszapolgároso- dás című írásával, mely a Napjaink augusztusi számában jelent meg. Baráth Lajos Várjunk még száz évet? címmel Miskolc néhány irodalmi problémájáról ír, Tóth József pedig a népművelés gondjairól szól. Az elbeszélések között

Akácz László Lutabár, Köves! József A házmester későn jön,: Szendrei József Keserű szüret,- Vető Balázs A kutyás fiú ci-: mű munkáját olvashatjuk. : A Napjaink legújabb szarná-; ban ezenkívül számos szép- /ers, művészeti illusztráció, i tönyvrecenzió, jegyzet talál-: lató,

— A MÚZEUMI Hónap: programja keretében októ- • bor 4-én, pán leken 16 órai! kezdettel Sz. Czcglédy Ilona- „A diósgyőri vár ásatásai-: nak eddigi eredményei” cím-; mel tart előadást, helyszíni*, műemléki bemutatással egybekötve.

Akik minden nap a háztetőn járnak

A fűtési idény előtt a Kéményseprő Vállalatnál

Kora reggel nyakukbaveszik a várost. Megmásszák a háztetőket, felkutatják a kormos kéményeket, megvizsgálnak sokezer kályhát és tűzhelyet. Intézmények, gyárak s a házi„Vad dolgok“ az erdőből

lésre méltó a helyzetük. Kerékpáron Ilyenkor már nem járhatnak, autóbuszra nem szállhatnak fel, egy megoldás marad tehát: gyalogolni hóban, fagyban egyik falutól a másikig, egyensúlyozni, csúszás háztetőkön. dolgozni hideg padlásokon. Mindezért, nem várnak köszönetét, csak. valamivel több megértést. Hiszen az ő munkájuk legalább, olyan tonlos, mint egy gép megjavítása. Sok- helyen bizalmatlanul fogadják ölest, féltik a tiszta la? kast, s nem fogudják meg a jótanúcsaikat.

Felvilágosítás «1 35>086’On

— A legtöbb embernek bizony csak akkor' jutnak eszébe dolgozóink, ha valami baj van a kémények körül, s altkor szidja a vállalatot — mondja az igazgató. Pedig dolgozóink készséggel adnak felvilágosítást bárkinek, akinek pedig valamilyen panasza van, a 35-080-os telefonon szaktanácsot kaphat

A vállalat azt szeretné, ha minél többen igényelnék segítségét, hiszen senkinek sem közömbös, hogy mennyi tüzelővel, s főleg: hogyan fűt. Kevesen tudják például, hogy egy milliméteres koromréteg is tíz százalékos hőveszteséget jelent. Sokan csodálkoznak, hogy tüáfclnek, s még sincs meleg. Nincs, mert az utcát fűtik.

Szabálysértési eljárás indítása

A Kéményseprő Vállalat fontos feladata az S/lflÖl-es ÉM rendelet értelmében az új kémények műszaki átvétele. Megvizsgálják, hogy füthelőek-e az

— Mit nézel? Olyan nagy szegyen, ha valaki nem szereti tisztán?

új lakások, tűzrendészeit szempontból megfelelnek-e a kémények az előírásoknak, ötévenként a már használatban lévő kéményeknél is végeznek majd hasonló ellenőrzést, az úgynevezett; füstn.vomás próbát. Ezt. egy ezevi BM-rcridolet írja elő. Megvalósításához egyelőre a közületeknél már hozzá is kezdtek. Ügyelniük kell a ké- ményrepröknck.arta is, hogy körzetükben no legyen onüa- dózá életveszélyen kémény. Ha ilyenre bukkannak, először figyelmeztetik a ház tulajdonosát a kijavításra, s ha ez eredménytelennek bizonyul, szabálysértési eljárás indítását is kérhetik.

Egy nagy

és három kicsi...

Kedves színfolt volt a közelmúltban az utcán egy idősebb s a nyomában baktató három fiatal kéményseprő. Mester és tanítványai. Az ötszáz éves szakma képviselői ugyanis nem felejtkeznek cl az „utódok”, a fiatal szakmunkások neveléséről sem. A kéményseprő tanulók a hét egy részét az ipari- tanuló intézetben töltik, tanulnak; a többi napokon pedig egy-egy tapasztalt, régi szakmunkástól lesik el a munka csínját-bínját. S meglepően nagy az érdeklődés e foglalkozás iránt. Nem is tudtak annyi tanulót tavaly sem felvenni, mint ahány jelentkezett. igaz. bizonyos korhatárhoz van itt. kötve a felvétel.

A vállalat dolgozói állandóan szakmai továbbképzésen vesznek részt, ebben az évben például huszonnégy betanított munkást képeznek szakmunkássá ...

Amikor kéményseprőt látunk menni az utcán, vagy munkája közben a háztetőn, kémények között — jusson eszünkbe mindez.

Gyárfás Katalin

Lenin kohászat) Művelt Bartók Belli Művelődési Házal

Október 3—4: I.eveßö kalózai. NüK-íllm. Széles változatban! 10 even aiul nem ajánlóit, K: 3-án 0, 7 óra, 4-én 5 ó™.

Oktober 5: A ezJv labirintusa. Csehszlovák film. Széles változatban. Korhatár nélkül. Ki* S, 7 éra.

Október C—tS: Boblnson-család. Színes amerikai nini. Korhatár nélkül. Széles változóiban. K: 6- ún ó. 7 órakor. 7—8-án . s órakor.

Matiné vasárnap délelőtt 10 érakor; Hármasok szüvctséBc,

Szeretném üzt hinni, hogy ez nem csak nz első napok buzgalmát; jellemzi az új vezetés alatt álló étteremben, hanem így marad a jövőben is.

Mert így is . lehet ezt

csinálni.

(máté)

■ •■•■■•■■•aa»aaaaaaaaa(aaaaaaaaraaaaaa(|

) 0nHMMM|r» üké

IMPZIVUMI UAL LA LA]

kekje,

3—S: Párbeszéd. Magyar, Szélei K; naponta f. 3, 5 és t *j. I. 1 10 6a r. 12: Pocira a Sierrab# mrí)

KOSSUTH tllmsítlohta délelőtti műsor«

3—4: Virágok « njtvsm. Bstaeo *f

nat. 5 es 7: Párbeszéd, Mssya1 Széles! *—9: RíjsralJta. Szír9 fseháflovék. Szolnál K: vasáru«'

.. »ürmeiével naponta de, 9 oa jl ’*

KOSSUTH fllmsdohla délutáni műsor*

yiraSolf « n*pan. Sein«

kínai, j; hugEsrlciaasszcmy. avarul beszéld színes szovjet T Hobinson-osalad. Színes amertk»1 Szeles) 7—9: Kuszáik«. Szín« csehszlovák. Szolra! K: naimnte I

4, hn. 8 és II. M, 6. 10 és f. 13; Léi jó mindhalálig.

paklva

'1j75:, a nagy manCrver, Aníé Szálra | 6—1»: Korzikai testvérei

ozíiiea oiar,z--.fraoclu. Szélest I"

csütörtök, pontok, szombat f, *, 1 «. vasárnap .7, s, 7 hétfő krdí szerda f. s, f. 7, f. 9, M. 8. 10 t hn, 12: lla süt a napocska. SAGVAR.1

■1—1: A hazitgsés városa. Ólat1

Széles! r»—fi: Tücsök. Magvar. síi les! 7—S: Farkasok közt, vedtől?! Magyarul beszeld NDK. K: B*po» la 5, 7, vasárnap 3-kor la.

SZIKBA

S—1: Ilyen hosszú távoliét. Pj*»í cl». Széles! »; Igazság a hazugéi ról. Magyarul beszélő osehszk vak. 8—3; Ordasok között, higgyl ml beszélő szovjet, K: kedd. esi törtök. pénteU, szombat, vasára^

5, 7, héttőn csak 7-kor. M. 8. I1 kor: Misi és Misiké,

TÁNCSICS

3—5: Ordasok között. Mag.vsfJ beszélő szovjet. 6—8: Korzikai teí vérek. Színe« olasz—francia. Sí' lesi Ki esütftrlök, péntek, szol" hat 5, 7, vasárnap 2. 4, 8, 8, !V fo, kedd 4, 8. 8. M. 8. f, I# és >' Pisr, előadás,

PSPOH

3—4: Déryné. Magyar. IU-8: f liazugüSS varosa. Olasz. Széléül —6: A prágai tréfacslnáló. Magj? rul beszélő szovjet. K; hétfő, esi törtök, vasárnap 8, 7, kedd, pár tek, szombat csak 7-kor. M. 8. )' kor: Kard és kocka.

MISKOLC-TAPOLCA

3—4: Ut a Iákötőbe. Mágysó beszélő szovjet. 5—6: Hely a tótéi Angol. 1* éven felülieknek! 7—á: ] hazugság varosa. Olasz. K: kedd. csütörtök, péntek, «rom»* í. 7. vasárnap f. S, t. 1. M, 6, f, !■ kor: Messzi utca.

DIADAL

15—6: Amíg ez utolsó vendég t megy. Angol. 8—9: Az utolsó leh( tőség, M»gyárul beszélő NDK. * kedd. vasárnap f. 5, f, 1, szere; szombat csak f. 7-kor. M. 6. i, I1 kor: A kis hegedűs.

MISKOLC-HAMOn. •

Eé—(i; Az édes élet, Olasz. Széle*

18 éven felülieknek! R—Mi Kó tun, meg a lő. Francia. Széles! I' kedden f. 5. szerda, szombat 7, vJ snniap 5 és 7. M. 6. ll-kor; K* szedeti udvarjók,

ERKEL

3: Bemjitalt. Olasz. 6: Válás nla* módra. Masyrfrul beszelő olasz. >: éven feltJlieKnr.lr! Ki csüLört.öké1 és vasárnap 7-kor. M, 8. IWsz

Pár Jiipcs R határ.

a városi színházban. Színvona- 1 ásnák, érdekesnek ígérkezik t zeneiskola hangversenye, valamint a városi szavalóverseny is. Az. előbbire kilencedikén az utóbbira tizedikén kerül sor a művelődési házban. A szakemberek bizonyára szívesen hallgatják majd meg a nyolcadikul műsort is: Szilágyi Dezső szaktanár Telepítenek szőlőfajták címmel tart előadást a művelődési ház klubtermében.

Az említetteken kívül film- vita, fodrászverseny, szüreti bál, bclyegkiáliítás, divatbemutató szerepel még a gazdag programban.

M

inden ősszel különleges élményt jelent a vadászoknak a szarvasbőgés. Élvezetében nemcsak a hazai vadászok gyönyörködnek kedvükre, hanem külföldről is sokan ellátogatnak hozzánk, hogy néhány ezer dollárt, vagy márkát nálunk hagyva, ágas-bogas trófeával lérjenek haza országukba, így ők is, mi is kölcsönösen meg vagyunk elégedve egymással

pedig egy félelmetes figyarúj vadkan tette nála „tisztele-H tét”. Ijedtében azt se tudta,!} merre ugorjon a hívatlan jf vendég elöl. Node, nagyobb | baj nem történt, sikerült még| idejében kitörnie a hevenyé-1 szett alkalmatosságból, s Jó-| zsi bácsi azóta, is szentül fo-jj! gadja: inkább vesszen oda>[! minden kukoricája, de bi-ji! zony ő többet nem vállalko-íj! zik éjszakai disznólesre. | Hajtó vadászatot inditottaikii:

a zempléni erdőiében ezen a nyáron egy kisebb, de nem kevésbé veszedelmes ,,vad*’,: a vipera ellen is. A nagy szá-i razságban ugyanis soha nem; tapasztalt mértékben elsza-j porodolt ez a mérges fajzat,; s a magasabb, sziklás tájak- ■ ról nagymerészen lejjebb; csúsztak az alsóbb, erdei zó-i nákba, nem egyszer a falvak,' és még Sátoraljaújhely köze-! lébe is, Az emberek egészsé-i gében nem tettek ugyan | kárt, mert a kirándulók figyelmét, kellő módon felhív-! tó.k a veszedelemre, az irtá-í suk azonban mindenképpen! szükségessé vált. Ennek meg}] is lett az eredménye, hiszen« a Zempiénhegységi Érdögaz-3 daság közel 900 vipera be-! szolgáltatását vette számba»] és fizetett ki darabjáért aí „fejvadászoknak” 20—20 fo-í rin tokát. Í

P

ersze a vipenavadászaí-5 ról is maradtak fenn! apró történetek. A pányoki: asszonyok például éppen cseA metét kapáltak az erdőben,! amikor hirtelen jókora vipe-} ra próbált előlük menekülni. > A 20 forint talált pénzre gon-j dolva, egyáltalán nem ve-> szítették el bátorságukat, ha-: nem egyikőjük hirtelen le-J rántva lábáról a gumicsiz-} mát, nyitott szárával a vipe-! ra elé tartott«, mire az» „ijedtében” bclolíúszott. Azon! módon, csizmaszárban vitték» hát az asszonyok a viperát} beszolgáltatni a telkibányai» erdészetre.

Hegyi József 5

Régi vendégek, nyugatnémet vadászok érkeztek ezen az őszön is a Hegyközbe, s a senyéi vadászházban ütöttek tanyát. Onnan indulnak az éjszakai órákban szarvaslesre. Felkeresik a Pengőkő, Dorgó, Péterménkő, Csat- tantyú sziklás erdeit, hogy türelmesen várják az erdők kix-álya: egy-egy kapitális bika feltűnését.

Lesre járnak esténként az erdőszéli falvak lakosai is. Ok azonban a veszedelmesen elszaporodott duvadakat igyekeznek távol tartani a határuktól. A vaddisznók ugyanis falkáslóí ereszkednek le a hegyekből, és szinte az utolsó csőig lerágják a kukoricát, kapa nélkül is kiássák, elpusztítják a burgonyát. Az emberek kereplőkkel, füstöléssel védekeznek a kártevők ellen.

Éjszakánként magasba csapnak a. lángok künn a határban, különösen Erdőhorvátiban, ahol a lakosok szinte tehetetlenek a vaddisznókkal szemben. Behatolnak a kertekbe, és az utcai villanylámpák fényénél törik le a kukoricát, szedik ki a földből a bm-gonyát. Sokan kunyhót eszkábáltak maguknak, és egész éjjel künn virrasztónak a földeken.

Ma is jóízüt nevetnek az erdőhorvátiak azon az idősebb gazdán, alti egyik este csendesen szunyókáli a csősz- kunyhóban, s arra riadt fel, hogy a kutyája nyüszítve menekül be hozzá« nyomában

asszonyok napi munkájának — néha talán kissé lebecsült — segítői. Sokan jóformán csak annyit tudnak e szákma művelőiről, amennyit a régi babona is tart: ha szembetalálkozol a kéményseprővel, s megfogod a kabátod gombját, szerencséd lesz. Most, tó fűtési szezon indulása előtt, amikor munkájuk megsokszorozódik, néni árt, ha megismerjük kissé a* kéményseprőben a nehéz munkát végző szakembert, s nem utolsó sorban magát az embert.

Tulajdonképpen milyen is az a munka, amit egy jő kéményseprő végez, hogyan segíthetik tevékenységét a. lakosok? ■— erről beszélgettünk a Borsod megyei Kéményseprő Vállaltnál Majoros Barna igazgatóval és Mátyus János műszaki vezetővel.

Háromszázezer kémény gazdái

Évente egyszer mindenütt, kémény égetést kell végezniük. Ezt a munkát szeptember végéig kellett volna befejezni, s hogy mégis kissé elhúzódott, annak elsősorban az az oka, hogy a kéményseprő sokszor jár hiába; a legtöbb családban mindenki dolgozik, senkit sem talál otthon. Csak Miskolcon ötvenezer kéményre kell ügyelniük, egész Borsod megyében pedig mintegy háromszázezer kémény várja a kéményseprőket. 5 vannak mindössze 205- cn, a kályhás-részleg dolgozóival együtt... A városban 2—3 ezer kéményt kell havonta ki- sepernié egy-egy kéményseprőnek, S falun még nehezebb a dolguk, hiszen 5—6 községet kell végigjárniuk. Jó időben ez inég nem jelent különösebb problémát, de télen nem irigy• val helyre, több helyiségre van szükségünk.

Nem különleges tervek, olyanok, amilyeneket mostanában minden faluban szeretnének megvalósítani. Szorosan kapcsolódnak célkitűzéseink nagy egészébe. Sikerül-e megvalósítani? Ilyen körülmények között nagyon nehéz. Különösen, ha megemlítjük, amiről eddig még nem is szóltunk: a íoldművesszövetkezet boltja is ebben az épületben kapott helyet.

A községi tanács elnöke, Neiger József is panaszkodik az áldatlan állapotok miatt, mint ahogyan tette már ezt ki tudja hányszor. A megoldás?

— A boltnak felajánlottunk egy épületet, de a szövetkezet nem fogadta el, pedig egy kis átalakítással megfelelővé lehetett volna teami. Az italbolt semmiképpen sincs jó helyen, még az italbolt szempontjából sem. Kiesik a főútvonalról. Határmenti község vagyunk, a nyári hónapokban itt naponta legalább 300 autó megy el. A legtöbb kocsi megáll, és a vendégek az italboltot keresik de mivel nem találják, mennek tovább. Ha az italbolt a főút- 1 vonal mentén lenne, óriási forgalmat bonyolíthatna le. Meg- ; érné nekik is az előzetes be- ■ fektetés, és a művelődési otthon is normális körülmények 1 közé jutna.

Erkölcsi támogatás

A megyei tanács művelődés- : ügyi osztályán lehetetlen helyTomyosnémetl egyik épű letérő joggal, de inkább okká tehetnék ezt a feliratos tác lát a homlokzatra, mert a mű Vetődés; otthon is, az italból is ugyanabban az épületbei kapott helyet. Közvetlenül , felszabadulás után történt fura egyesítés, és azóta beké egymás mellett élésnek egyál talán nem mondható állapot ban telnek, múlnak az óvek,

„Neliéz így dolgozni44

Szí kora Aurél pedagógus, i falu népművelési ügyvezetőjf összegezi ezzel a mondattal a: elmúlt sok-sok év tapasztalatát. És még ez túl finom meg. fogalmazás is. A nagytermei egy vékony téglafal választje el az italbolttól. A falon valamikor ajtó is volt., amelyet befalaztak. Az italboltból a beszéd is áthallik, pedig itt tudvalevőleg nemcsak beszélgetni szoktak. Könnyű elképzelni, hogy milyen érzéssel hallgatnak a művelődési otthonban összegyűlt emberek egy-egy érdekesebb előadást, színvonalasabb rendezvényt, hátuk mögött a kocsmazajjal. Bizony „nehéz így dolgozni”.

De az italbolt nemcsak ily- módon hátráltatja a népművelési munkát. Az otthon kicsi, szükség lenne arra a területre is, amit az italbolt elfoglal. Egy-egy nagyobb rendezvény, vagy ünnepség alkalmával az emberek az ajtóban, vagy a falak mentén szoronganak. De figyeljük csak, amit a tervekről mon d a tanító:

— A tsz-ben öntözéses gaz- dálkozással kívánnak dolgozni. Alakítottunk egy kertészeti klubot, hogy az emberek a klub foglalkozásain is szaporítsák a szükséges tudnivalókat Alapismereti tanfolyamot, dolgozók iskoláját, előkészítő tanfolyamot szervezünk, a televízió közönségének, a szakköröknek is hely kell. Az ismeretterjesztő előadásokon nincs ugyan zsúfolt ház, de 50 —60 ember mindig eljön. Szó-