Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
2 BSZAKMAGYARÖRSZAG Péntek, 1963. október 2S,Tárgyal az országgyűlés fjfalytatás an 1. /Mairól.) dás- Ezért ebben azt évben az rimáit évieknél nagyobb gabona-importra szorul mii:. Többen felteszik a kérdést: miért kell gabonát importálnunk? Erre rövidéi; azt válaszolhatjuk, hogy a féjszabacfalás előttihez képest ntintegyl. tíz százalékkal nőtt a lako&ság száma. Ugyanakkor lényegesen kisebb területen termelünk gabonát, összefüggésben azzal, hogy a vetésszerkezet alapjában véve kedvezőbb, fokozódott a belterjesség. Az idei — eredetileg tervezettnél nagyobb — behozatalnak más okai is vannak. Hibák történtek már a vetésnél is: sok helyen későn, a tervezettnél kisebb ■■ területen vetettek. Helyenként még az elemi agrotechnikai előírásokat is megsértették. A- rendkívül kedvezőtlen időjárás ilyen körülmények között nagyon jelentős károkat okozhatott. A kemény tél, valamint a belvizek és árvizek következtében kipusztult mintegy 150 ezer hold kenyérgabona- és mintegy 190 ezer hold árpavetés. Ennek csak kis részét tudtuk pótolni tavaszi kalászosokkal. Ahhoz, hogy az ideihez hasonló gabonaellátási ' problémák a következő években ne legyenek. a kormány szükségesnek tartja a gabona vetésterületének növelését. A jövő évi gabona-ellátásunk biztosítása is azt követeli, hogy gyorsítsuk meg az időszerű mezőgazdasági munkákat, a betakarítást, a talajelőkészítést, a vetést. A nemzeti jövedGelem két év alatt csaknem. 11 százalékkal nőtt Fock Jenő ezután rámutatott: a népgazdaság fejlődését visszatükrözi a nemzeti jövedelem alakulása. Az ipari és mezőgazdasági termelés alakulása lényegében meghatározza a nemzeti jövedelem nagyságát, növekedését. Hazánkban az elmúlt fctfit évben az ipari termelés növekedése gyorsabb volt a tervezettnél, a mezőgazdaságé lassúbb. így a nemzeti jövedelem két év alatt csaknem 11 százalékkal nőtt, ez megközelíti az ötéves tervben figyelembe vett ütemet. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme tehát kielégítőnek tekinthető; lényegesen .gyorsabb, mint. a tőkés országoké általában és biztosítja, hogy fejlődésünk lépést tartuson a többi szocialista országgal. A nemzeti jövedelem emelkedése lehetővé teszi, hogy a fogyasztás és a felhalmozás, a beruházás egyaránt növeked- , jék. Az ötéves terv első két évében a beruházások ösz- szege mintegy öt milliárd forinttal meghaladta az eredetileg számításba vett összeget. A beruházásokkal kapcsolatos előkészítő, tervező és kivitele ző munkát fejlődés, fokozatos javulás jellemzi. '• A lakásépítési tervet 19(11- ben és 1962-ben túlteljesítettük. A lakóház-építési idő az előzi évek 14—15 hónapos időtartamával szemben 11 hónapra csökkent. . Beruházási és ipartelepítés: tevékenységünk fontos része Budapest ipari súlyának csökkentése, a vidék fakójBúrdcíf/tca,. Intézkedéseink erodmrnyekénl Budapesten némileg .csökkeni a foglalkoztatottak aránya. Ennek ellenére a kormány az előrehaladás e i,1 ért . A beruházások .előkészf+é-énél szerzett tapasztalatok ázt mu- tatiák, hogy a főváros tú’zstJ fo! fsáéinak enyhítésére irá. nyúló követelményeket.„a vállalatok és az irá-vítő szervek különféle okokból még min- •h'n r-m teszik következeteser magukévá, é A v><iók iparfejlesztése számunkra nem egyszerűen froT'looó/rv tróv/1 '»«í * (»7; pyié}cialiste. feuanAcíiyk egyik alapkérdése is. A mezőgazdaság fokozatos gé. nesítésóve! felszabaduló munkaerő foglalkoztatását, a ter_ moiőei-ők ésszerű területi elkel vez.kedését így tudjuk megoldani. Több mint & százalékos reálbéremelkedés várható A párt- és kormánydelegáció idei szovjetunióbeli látogatása, Kádár elvtársnak Lengyelországban Gomulka elvtárssal, Jugoszláviában Tito elvtárs^al és Csehszlovákiában Novotny elvtárssal folytatott megbeszélései igen hasznosnak : bizonyultak a népeink közötti barátság elmélyítésében, a politikai, gazdasági együttműködés' újabb lehetőségeinek feltárásában. Kötelességünknek tartjuk, hogy e tárgyalásokon, megbeszéléseken kialakított közös állásfogr lalások gyakorlati megvalósításáért minden tőlünk telhetőt’ megtegyünk. Szilárd meggyőződésünk, hozv a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés fokozása győzelmünk fontos tényezője, a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben. Az 1863-as évből már nem sok van hátra, de még sokat tehetünk és kell is tennünk azért, hogy az évet sikeresen zárjuk és kedvező kiindulási alapot, hozzunk létre a jövő évi munkánkhoz. Arra van szükség, hogy minden kapkodás nélkül, céltudatosan, a népgazdaság alapvető érdekeit szem,, előtt tartva szervezzük a munkát. A terveket azokon a területeken teljesítsük túl, ahol az a legkedvezőbb gazdasági, eredményekkel jár. Mi a teendő f Az... ipar vezetői gondosan tervezzék,meg és alaposan készítsék ■ elő a jövő évi feladaFock Jenő ezután az életszínvonal alakulásával íoglaL kozott. Rámutatott: a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme 1962-ben — 19SS-hoz viszonyítva -— 3 százalékkal nőtt. őszintén meg kell mondanunk — mint ahogy erről már több alkalommal- szóltunk —, hogy eredetileg a reáljövedelmek gyorsabb emelkedésével számoltunk. A jövedelmeket azonban csak olyan mértékben emeljük, ahogy ezt a rendelkezésre álló fogyasztási cikkek mennyisége és ösz- szetélele megengedi. így biztosítható, hogy az áruellátás egyre bőségesebb le. gyen. Büszkén mondhatjuk, hogy hazánkban évről évre javul az ellátás, gazdagodik a választék. Ebben az évben — terveinknek megfelelően — gyorsabb a reáljövedelmek emelkedése. Már az év elején több intézkedést hoztunk az életszínvonal emelésére: többek között ság körében népszerű, rendszeressé vált szezonvégi kiárusítás. A legutóbbi szezonvégi kiárusítás során a lakosság több mint 100 millió forintot takarított meg. A lakosság növekvő életszínvonalát mutatja az is, hogy a takarékbetétek — háromnegyed év alatt — 2.9 milliárd forinttal emelkedtek, s megközelítették a 11.7 milliárdot. Az építőipar\ lemaradt Ezután, arról szólott az előadó, hogy az elmúlt évi kedvezőtlen téli tapasztalatok alapján a kormány a jó téli felkészülés érdekében határozatokat hozott . az energiahordozók termelésének fokozására, a tüzelőanyag-importra, az ellátás és a szállítás biztonságának növelésére. A szénbányászat termelési feladatát 1 millió tonnával emeltük. Ebből csaknem 800 000 tonnát szeptember végéig termeltek ki derék bányászaink, részben vasárnapi munkával. Nagy problémáink vannak az építőipari terv teljesít ..... tésében., ! Az év elejei nehézségek.;- az enetgiáiejlátási..■ és..-. szállítási gondok, majd " a munkaerő- hiány zavarókat okozott a munkában, s ez — párosulva a munkaszervezés, a vezetés, az irányítás fogyatékosságaival — számottevő lemaradáshoz vezetett. f Ma már nyilvánvaló, hogy az építőipar a lemaradást nem tudja behozni. s így idei tervét nem teljesíti, annak ellenére, hogy évközben a kormány többi intézkedéssel sietett az építőipar segítségére. Korszerű nagyvállalatokat! tok teljesítését. ftrjiik cl. hogv a termelés töretlenül tovább emelkedjék és fokozódjék gazdaságossága. Sokoldalú Intézkedéssel gondoskodjunk a . munka termelékenységének növeléséről és a termelési költségek csökkentéséről. - ; Legyén az eddiginél következetesebb és gyorsabb a műszaki színvonal emelése. A technika és a technológia fejlesztésével javitsúk a,, termékek minőségét. . A minőség ellenőrzésével foglalkozók munkáját is jobbá, egyértelműbbé, szigorúbba és szervezettebbé kell tenni. A mezőgazdaságban fokozni kell az őszi munkák szervezettségét. Biztosítani kell, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt és időt, az anyagi és műszaki alapokat az eddiginél sokkal hatékonyabban használják ki. Céltudatosabban kell munkálkodni. hogy a mezőgazdaság Megszervezik a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankját Moszkvában a KGST végrehajtó bizottságának 9. ülésén a szocialista országok gazdasági együttműködésének számos időszerű kérdése megvitatása után 1DS3. október 22-én egyezményt írtak alá az átszámítási rubelben történő sokoldalú elszámolásokról és a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bárdijának megszervezéséről. Az egyezmény kimondja, hogy a KGST tagállamok között a kölcsönös áruszállításokkal és egyéb fizetésekkel kapcsolatos elszámolások 1964. január 1-től átszámítási rubelben történnek. Az átszámítási rubel, aranytartalma 0,987 412 gramm tiszta arany. Minden egyes szerződő fél kereskedelmi egyezmény megkötésénél a naptári éven belül biztosítja a bevételek és a kifizetések teljes elszámolását átváltási rubelben, valamennyi szerződő féllel. A szerződő felek gazdasági együttműködésének és népgazdaság! fejlődésének elősegítése, továbbá a felek más országokkal való együttműködésének kiszélesítése érdekében megalakult a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi B^kja, amelynek székhelye Moszkva. A bank tevékenysége a tagországok teljes egyenjogúságán és szuverenitásuk tiszte, letbentartásáu alapszik. A bank tanácsa valamennyi tagország képviselőiből áll, A tanácsban minden ország., nak egy szavazata van, függetlenül attól, hogy milyen, mértékben járul hozzá az alaptőkéhez. A bank egész tevékenység gét egyébként a közös megállapodás és az alapokmány szabályozza. Érdekessége a most aláírt egyezménynek, hogy az,ősz- szes szerződő felek hozzájárulásával más országok is csatlakozhatnak hozzá, amelyek magukévá teszik a bank céljait és alapelveit, magukra vállalják a bank létesítéséről szóló egyezményből és a bank alapokmányából fo« lyó kötelezettségeket. Az egyezményt az érdekeli országok kormányai még ratifikálni fogják. Annyi máris bizonyos, hogy a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankjának életrehívása és az egységes nemzetközi fizetési eszköz megvalósítása a KGST tagállamok között elősegíti majd a szocialista országok gazdasági kapcsolata., inak további megszilárdulását, (Cs. E.) számára juttatott beruházások — a több és korszerűbb gép, a több vegyianyag, műtrágya, növényvédő és gyomirtószer, az újonnan épített üzemi épületek és ön< "ző,berendezések — a népgazdaság .számára a legnagyobb eredményeket hozzák. Növelni kell a szakképzettséget, a tudomány eredményeit jobban kell hasznosítani a termelésben. Gondoskodni kell az agrotechnikai előírások szigorú betartásáról. A mezőgazdaságot irányító apparátusok dolgozói tartózkodjanak többet közvetlenül a helyszínen, ott, ahol a legjobban tudnak segíteni. A mező- gazdasági termelés programjának megvalósításáért következetesebben kell támaszkodni a mezőgazdasági dolgozók munkakészségére, lendületére és fegyelmére, A népgazdaság szinte minden területén számottevőek a tennivalók, hogy eredményesebb legyen a külkereskedelem munkája: A termeléssel foglalkozó dolgozóknak a külkereskedelem dolgozóival együttműködve, sokat kel! tenniük a külkereskedelmi forgalom növeléséért, as; egyensúly biztosításáért. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kiviteli tervek teljesítésére, a piac kívánalmainak’ megfelelő, fokozódó gazdaságosságot biztosító termékekből. A szállítási határidőket és feltételeket, a minőségi előírásokat következetesebben kell betartani. Egyértelműen meg kel! mondani, hogy külkereskedelmünk egyensúlyának biztosítása népgazdaságunk alapvető kérdése, arányos fejlődésünk fő feltétele. Hazánk nemzetközi szerepének növekedése azzal a kézzelfogható eredménnyel jár, hogy külkereskedelmi lehetőségeink bővülnek. Ezt ki kell használnunk és bővítenünk kell piacainkat. Fokozódó részvételünk a nemzetközi munka- megosztásban gazdagítja népünk életét. Javítani a munkát minden szinten leszállítottuk egyes fogyasztási cikkek árát. növeltük az özvegyi nyugdíjakat, a fizetett szülési szabadságot stb.. emeltük az átlagbéreket. Terveztünk egyéb központi, intézkedéseket is az életszínvonal emelésére, s bár ezeket ebben az évben nem tudjuk megvalósítani, a reáljövedelmek növekedése a tervnek „megfelelően, az idén több mint 5 százalék lesz. Ezt részben az egyes mező- gazdasági . cikkek —■ főleg a zöldség és gyümölcsfélék — tavalyinál lényegesén _ alacsonyabb fogyasztói ára és a tervezettnél gyorsabb átl.agbér- emelkedés teszi lehetővé. Jövőre először a MÄV és a Posta dolgozóinak bérét emeljük. Lényegesen növeljük a bérből és fizetésből élő kétgyermekes családok családi pótlékát is, sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére. A lakosság jövedelmeivel összhangban emelkedik a kiskereskedelmi forgalom. Az idén háromnegyed év alatt havi átlagban 15 százalékkal több árut adott el a kiskeresl®’flelem, mint 1980-ban. Jelenleg a forgalom összetételében az elmúlt évitől eltérő kedvező tendenciák érvényesülnek. Segíti a lakosság ellátását, a forgalom növekedését az egyre kiterjedtebb 1 áruíütelakció és & lakosA továbbiakban Fock Jenő a gazdasági vezetés továbbfejlesztésének feladatai közül az ipar irányításának átszervezéséről szólt. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy a jelenleginél kedvezőbb szervezeti feltételek jöjjenek létre a vállalatoknál a műszaki fejlesztés gyorsítására, a magas színvonalú technika és technológia alkalmazására, a korszerű, jóminőségű termékek gazdaságos előállítására. Mindenekelőtt tehát a terEbben az évben a külkereskedelem előreláthatólag teljesíti tervét. Különösen jelentősnek tartjuk, hogy az eddig eltelt háromnegyed év alatt, a tőkés piacokra irányuló kivitel tervét több mint 5 százalékkal túlteljesítette. Hazánk 108 országgal tart gazdasági kapcsolatot. A forgalom csaknem egyharmadáí a nem szocialista országokkal bonyolítjuk le. Ezeken a piacokon külöriösen bonyolult feladatokat kell külkereskedelmünknek megoldania^ Külkereskedelmi forgalmunknak több mint kétharmadát szocialista országok piacain bonyolítjuk le, itt a forgalom növelését, összetételét mclés szervezetét, a termelést közvetlenül irányító vállalati vezetés munkáját kívánjuk javítani, intézkedéseinkkel korszerűen szervezett és vezetett nagyvállalatokat kívánunk megteremteni. . A vállalatok szervezetének továbbfejlesztése mellett változik az ipar felső irányítása, a minisztériumi vezetés is. 1964. január 1-én végrehajtandó átszervezésekkel a minisztériumi iparban — az építőipar kivételével.— az átszervezés lényegében befejeződik. alapvetően hosszúlejáratú államközi szerződések határoz- zák,meg. Ezért e piacok számunkra nagy biztonságot nyújtanak. Gazdasági kapcsolataink a szocialista országokkal számunkra egész fejlődésünk szempontjából alapvetőd:. Saját tapasztalatunk alapján vagyunk arról meggyőződve, hogy népgazdaságunk szocialista fejlődése csak a testvéri országokkal együttműködésben mehet végbe. Ennek megfelelően messzemenően helyeseljük a KGST-hez tartozó országok kommunista- és munkáspártjai első titkárainak, valamint kormányfőinek legutóbbi moszkvai értekezleJövő évi tervünk elkészítésénél számolnunk kell. az .idei tapasztalatokkal. Figyelembe kell venni az építőipar, a közlekedés rendkívüli, helyzetét, a fokozottabb gabona-import következtében előállott többletterheket. Továbbra is biztosítanunk kell a népgazdaság arányos fejlődését.' Az ipari termelés előreláthatólag mintegy 7—8 százalékkal emelhető, a mező- gazdaságban reálisan körülbelül 5—6 százalékos termelésnövekedéssel számolhatunk. A népgazdaság , fejlesztésének 1964. évi terve rövidesen elkészül és a dolgozók megbeszélhetik a feladatokat a munkahelyeken, az üzemekben. Meg vagyunk győződve, hogy á tudomány emberei, az értelmiségiek, a fizikai munkát végzők megértik a gondokat, felismerik a feladatokat, s mindent elkövetnek, hogy az eddiginél is szorosabb egységben, a jövőben, is megvalósíthassuk céljainkat. Második ötéves tervünk végrehajtása sikeresen, halad előre, bár utunkon nem kis számban akadnak nehézségek. Ezen azonban nem leküzdhetetlenek. szocializmus ügyébe vetett hite és lelkesedése biztosítéka ennek. További fejlődésünk kulcsa: javítani a munkát minden szinten. A vezetés legyen körültekintőbb, előrelátóbb, következetesebb. Használja ki jobban a szocialista rendszer erőforrásait és előnyeit, s ehhez vegye figyelembe a legjobb szakértők véleményét, állásfoglalását. • I,egyen a vezetés módszere még demokratikusabb. Munkásosztályunk, paA magyar állampolgárok külföldi kapcsolatainak szélesedése következtében jelentős mennyiségű ajándékcsomag kiküldésére kérnek engedélyt az ország minden részéből a Magyar Nemzeti Bank központjától és egyes; ezzel meghatalmazott fiókjaitól. Az engedélyezési eljárás egyszerűsítése és gyorsítása céljából a Magyar Nemzeti Bank felhatalmazást adott valamennyi vidéki és ’ budapesti fiókjának, hogy az 1963. évi november hó 1. napjától kezdődően saját hatáskörében engedélyezhetik az ajándéktárgyak kiküldését. rasztságunk, értelmiségünk alkotó munkája legyen igényesebb, felelősségteljesebb és fegyelmezettebb. Ha így dolgozunk, gyorsabbal* fejlődik, korszerűsödik a magyar népgazdaság, előbb teljesülnek a népjólét növelését célzó terveink. Fock Jenő nagy tapssal 1& gadott beszéde után szünet következett, majd Beresztpcz)' Miklósnak, az országgyűlés ál- elnökének elnöklésével me!?' kezdődött a vita. A kiküldhető ajándéktárgyak köre, illetve értéke ne# változik. Fentiek szerint tehát a k# relmckct 1963. november 1-t# kezdve a Magyar Nemzet* Bank fiókjainál, vagy megy# igazgatóságainál lehet benyújtani. Az engedélyeket a fiókiú" tézetek a benyújtó által küldött címre posta útján küld*** meg, vagy a kérelmezők sí# melyesen vehetik át. A bank fiókjai felkészülte^1 hogy az ajándékok kiküldésének engedélyezését zökkenőmentesen bonyolítsák, restén hozott; határozatokat Dolgozó népünk szorgalma, szakértelme, alkotó ereje, a Legfontosabb a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés erősítése H Magyar Nemzeti Bank közleménye ajándékcsomagok kihtofdre küldésének engedélyezéséről
