Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
> ' V-~:V 'ÍvxAx.“í^6 . (Foto: ü& Gy,? váhagyplag .'vette tudomásul á legutóbbi, ülésszak óta alkotott törVényfejejű ' rendeletekről szóló jelentést, amelyet a képviselők az ülésszák előtt írásban megkaptak. Világ proletariat egyesüljetek] Fiatal hegesztő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPiA XIX. évfolyam, 350. szám. Péntek, 1963. október 25. CSÜTÖRTÖKÖN délelőtt összeüli az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a. forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc. Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai.. Az ülésen jelen voltak az országgyűlés meghívására baAs Elnöki Tanács beszámolóba Az ülést • Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta tneg. Meleg szavakkal köszöntötte a jugoszláv parlamenti küldöttséget. és a Mongol Népköz- társaság külügyminiszterét, majd bejelentette, hogy 16 képviselő nyújtott be interpellációt. Dr. Posta László jegyző, ismertette az interpelláló képviselők névsorát és az interpellációk tárgyát. Az ország- gyűlés az elnök javaslatára úgy határozott, hogy az interpellációk elmondására és a válaszadásra szombaton kerül sor. Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak, tárgysorozatát. A napirend: 1. A képköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. A Minisztertanács beszámolója az ország gazdasági helyzetéről. 3. A Legfelsőbb Bíróság el- bökének beszámolója. 4. Interpellációk. , Ezután Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját. Bevezetőben az Elnöki Tanács külügyi tevékenységét ismertette, s kiemelte, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt héten megerősítette a részleges atom- csend-egyezményhez történő -Csatlakozást. Bejelentette, hogy miután a szerződés ratifikációs iratai nak letétbe helyezése Moszkvában, Londonban és Washingtonban — a kezdeményező. három nagyhatalom komi anyán ál — azóta megtörtént. az Elnöki Tanács a szerződést október 23-i hatállyal törvényerejű rendelettel kihirdette. A továbbiakban rámutatott, hogy népköztársaságunk csatlakozását a légkörben, a világűrben és á víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról kötött szerződéshez minden békeszeretö magyar állampolgár örömmel, megnyugvással fogadta. Ez a szerződés a nemzetközi békeharc első államközi szerződésben foglalt eredménye. Nemzetközi kapcsolataink szélesedéséről szólva Kiss Ká- ‘ .roly: beszámolt arról, hogy az Elnöki Tanács önálló és íüg-j gellen államként elismert hat j államot. Felvettük a diplomáciai kapcsolatot négy országgal. Népköztársaságunk nagy. ■ követség felállítását határozta el két helyen. . — Diplomáciai kapcsolataink jelentős bővülése mellett tovább szélesedlek kereskedelről, az alsófokú. valamint a felsőfokú oktatási intézményekről. E rendeletek további előrelépést jelentenek az iskola- reform megvalósításában, az új szocialista oktatási törvény- . ben meghatározott feladatok? végrehajtásában. ♦ A beszámoló ezután megem-? lékezett. ♦ a közkegyelem gyakorlása- « ról szóló törvényerejű ren- ♦ deleiről % és az Elnöki Tanács kegyelmi ügyek elbírálásával kapcsolatos tevékenységéről. *- A Magyar Népköztársaság súlyának, tekintélyének .növekedését bizonyítja az is, hogy egyre több, külföldön tartózkodó honfitársunk kívánja visszaszerezni magyar áUamnolgársá«rát Az országgyűlés a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ugyancsak jóA Minisztertanács beszámolója Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese ismertette a Minisztertanács beszámolóját az ország gazdasági helyzetéről. 1961—62-ben az ipari termelés — az ötéves terv időarányos részét valamelyest meghaladóan — 21.1 százalékkal emelkedett. Az 1963. évi terv az előző évhez képest további mintegy 7 százalékos növekedést írt elő. Az év eleji nehézségek ellenére is várható, hogy a tervet teljesítjük — mondotta. Iparunk továbbfejlődése A lyukóbányaiak december elejére| teljesítik ,évi tervüket j szempontjából jelentős eredmény, hogy « vegyipar, a villamosener- gia-ipar fejlődése gyorsabb volt, mint amit az ötéves tervben számításba vettünk. Ennek megfelelően nőtt részarányuk. Különösen előnyös, hogy a vegyiparon belül az átlagosnál is gyorsabban emelkedik a műtrágyák és műanyagok termelése. A gyógyszer- ipar termelése 1962-ben több mint 90 százalékkal múlta felül az 19G0. évit. A kohászat fejlődése viszont nem teljesen kielégítő. Komoly elmaradás yan a Dunai Vasmű hideghengermű beruházásánál. Az ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb volt a gépipar fejlődése. Ahhoz, hogy a híradástechnikai ipar gyorsan fejlődjék, mint minden iparágnál, itt is követelmény a gyártmányfejlesztés gyorsítása. Akadályozza a fejlődést, hogy egyes alapvető anyagok és részegységek hazai előállítása még nem megfelelő. A műszeriparon belül — hogy kedvezőbb szerkezet alakuljon ld — az egyes elavult és gazdaságtalan termékek gyártását leállították. Ez átmenetileg akadályozta ugyan a termelés növekedését, de feltétele volt a gazdaságos, magas műszaki színvonalú gyártmányok termelése növelésének. A gépipar kiemelt ágazatainak fejlesztése közül a szerszám géngy át tás területén mutatkoznak a- leg- ' nagyobb problémák. A Kohó- és Gépipari Minisztérium a gyárlinányteilesaiésá tervét nem teljesíti, az új gyártmányok kibocsátása rendkívül vontatott. Az új típusok — az előirányzathoz képest — késéssel jelennek meg a piacon. Az említett problémák ellenére az iparban az ötéves terv első két évében 14 százalékkal nőtt a termelékenység. Az ipar egészében tehát a munkatermelékenység terv szerint nőtt, egyes minisztériumok, iparvállalatok azonban nem teljesítették a termelékenységi előirányzat okát. A Könnyűipari Minisztérium vállalatai a tervben előírt; 63 százalékos aránnyal szemben 1960—62-ben 42 százalékot értek el. Jelentős volt a fejlődés a Nehézipari Minisztérium vállalatainál, ahol a termelés növekedéséből a ; térmelékeh'ység emelésével élért arány a terv szerinti 70 százalékkal szemben több mint 80 százalék volt. Barátság Kőolajvezeték — Dunai Cement- és Méssmtíí Az ipari termelésben elért sikerekhez jelentősen hozzá, járultak a beruházások. Az elmúlt két és fél év alatt .üzembe helyeztek mintegy napi 1180 vagon szén termelő kapacitást. Működik a „Barátság” kőolajvezeték, és a Magyar- országit a Szovjetunióval összekötő villamos távvezeték. E két létesítmény a KGST-be tömörült szocialista országok testvéri ' együtt működ csenek rendkívül fontos alkotása, amelyek gazdasági életünk egyik fő problémája, az energiahiány enyhítéséhez, nyújtanak lényeges segítséget. *, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom- évfordulóján .— határidő előtt — felavatjuk ■ ötéves tervünk egyik legjelentősebb ipari alkotását, a - több mint . egymillió tonna cement termelését biztosító Dunai Cement- és Mészművek Az országgyűlés előtt is szeretném megmondani, hogy a gyár felépítésében, a Német Demokratikus Köztársaság ifjúságával együttműködve, dicséretre méltó, lelkes munkát végeztek a fiatalok, a KISZ által szervezett brigádok. VA KISZ fennállása óta egyik legkiemelkedőbb politikai sikerét érte el a gyár eredményes patrőnálásávak Figydinünket az iparban a műszaki haladás gyorsítására, a termékek korszerűsítésére, minősegük javítására, a leggazdaságosabb gyártmányszerkezet kialakítására összpontosítjuk. Ez fontos feltétele a belső szükségletek kielégítésének és az export fokozásának. Három év alatt 21 milliárdot fordítunk a m esőgasdaság fejlesztésére Ezután az előadó a mező- gazdaságban végbement jelentős változásokkal foglalkozva rámutatott: a korszerű nagyüzemi gazdálkodás objektiv és szubjektív feltételei egyre jobban kialakulnak. Megváltozott a falu képe. javultak a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság munka- és életfeltételei. A termelőszövetkezetek egyre szervezettebben gazdálkodnak. 1961-ben cs 1962-ben. a nép- gazdasági beruházások 17—18 százaléka közvetlenül a mező- gazdaság fejlesztését szolgálta. Az ez évi terv előirányzatai szerint a mezőgazdasági beruházások aránya körülbelül 20 százalék lesz. Három cv alatt íwintjyy 21 milliárd lórin tét fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére. A jelentős beruházások eredményeként évről évre növekszik a traktorán omány. Ez évben már több mint 53 000 traktor áll a mező- gazdaság rendelkezésére. Növekszik a kombájnok és a kévekötő araitógépek száma is. Az idén a kalászosok vetési e- rületémelc mintegy 85 százalékát; takarították be géppel és ezzel elértük az ötéves terv végére előírt gépesítési szintet. A tervezettnél nagyobb mértékben növeljük az öntözött területek nagyságái is. így már 1963-ban e terület, nagyobb volt. mint amennyit 1965-re terveztünk. A következő években még nagyobb területet öntözünk, hogy tovább függetleníthessük magunkat az időjárástól. Miért kell gabonát importálnunk? A gabona-ellátásról és az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről szólva Fock Jerjő hangsúlyozta; A mezőgazdasági. termelés az. idén •— a múlt érthez képest — előreláthatólag mintegy négy százalékkal! növekszik. Ez azonban azt jelenti, hogy alacsonyabb lesz a tervezettnél. Különösen a gabonafélék termelésében jelentős az elroara- (Folytatás a 2. oidaírm.) rát.i látogatáson hazánkban tartózkodó jugoszláv parlamentií küldöttség tagjai, élükön Zvonko Brkics-csel. a Jiigoszlávl Szocialista Szövetségi Köztársaság szkupstinájának alelriö-< kével. 4 Az ülésen részt vett Mangalin Dugerszuren. a. M-mgcii Népköztársaság külügyminisztere. 4 A DIPLOMÁCIAI páholyokban helyet foglalt a bud.ipes-i ti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. 3 Az ország gazdasági helyzetéről tárgyai az országgyűlés mi, tudományos és egyéb kapcsolataink a világ szinte minden részével — folytatta Kiss Károly, Ezt bizonyítja, hog}' az Elnöki Tanács 21 nemzetközi szerződés megkötéséhez járult, hozzá, illetőleg hét nemzetközi szerződéshez történő csatlakozást határozott el és 21 szerződés kihirdetésében hozott döntést. — A tanácsok feletti felügyeleti jogkörének gyakorlása közben az Elnöki Tanács örömmel tapasztalta, hogy különösen a megyei és a járási tanácsok szintjén emelkedett a vezetés színvonala, jelentősen megszilárdult a szocialista törvényesség, erősödtek a tanácsok tömegkapcsoiatai. A rendelet-alkotó munkáról szólva Kiss Károly' egyebek, között kiemelte: Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét fogadott el a tankötelezettségA röpgyűléseket szerdán délután és este, valamint tegnap, csütörtökön reggel tartot- ték meg. A hangulat kicsit elütött a szokásostól. A megbeszélések célja az volt, hogyan hihet megteremteni a feltételeket, a lehetőségeket az évi terv határidőre való teljesítéséhez. A dolgozók azonban elsősorban arról beszéltek, hogy a vártnál mennyivel érhetnek el Nagyobb eredményt, hogyan dolgozhatnak élüzem szinten, hány ezer tonna szenet adhatnak terven felül a népgazdaságnak. A bizakodó hangulathoz, a hagy célkitűzésekhez az adta üz alapot, hogy az üzem sok nehézségen úrrá tudott lenni, Aránylag egész évben jól munkálkodott. Igaz. áprilisban— Májusban visszaesett a terme- tés>. ö-—8 méteres vetők „törték elő” a fronthomlokon. E' Sondon igen ötletesen segítettek, két láncos kaparót állítot- ; tak be, egyet a vető fölött, a < másikat alatta. A PZP-kaparó- < kát, újítás eredményeként far- < motoros kaparókká alakították \ át, s ez biztonságosabbá teszi j a berendezések működését. A ■ fizikaiak és a műszakiak elis- j mérésre méltó működése eredményeként nemcsak teljesítik < a tervet, hanem többtermelés- ! ről számolhatnak be. A rop- í gyűléseken pedig úgy döntőt- ; lek, mint ezt Bartha András < párttitkár elvtárs közölte szerkesztőségünkkel. hogy decem- ; bér 1-re (de az esetleges nehéz- \ ségekkel számolva, legfeljebb \ egy-két napos csúszással) befe- j jezik évi tervüket, s ez mint- i egy 25—26 ezer tonna, újabb ; 'terven felüli szénmennyiséget ielent. A tröszt közel 40 ezer forint célprémiummal is ősz- \ tönzi e célkitűzés megvalósi- J tását, '