Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-03 / 231. szám

Csütörtök 1963. október 3. SSZAXSIAGTTASORSZAO 3 Jutalomban részesülnek rns őszi vetési munkálatokban élenjáró termelőszövetkezetek Alihoz, hogy mór az el­következendő esztendőben biz­tosítsuk hazánk kenyérgabona önellátását, feltétlenül szüksé­ges, hogy megyénk termelő­szövetkezetei is hiánytalanul, jó minőségi munkával, az agrotechnikai követelmények­nek megfelelően teljesítsék az idei — az előzőleg megállapí­tottnál 5 százalékkal maga­sabb —( kenyérgabona vetés­tervet. i A kenyérgabona vetésében és a más mezőgazdasági fel­adatok végrehajtásában ki­emelkedően, illetve sikeresen tevékenykedő 'termelőszövet­kezetek tagsága és az illetékes tanácsok dolgozói számára — munkájuk elismeréseképpen — kormányzatunk külön jutalmai állapított meg. A határozat, illetve a rende­let értelmében: A járások termelőszövetke­zetei — amennyiben az 5 szá­zalékkal megemelt kenyér- gabona vetéstervüket 100 szá­zalékra teljesítik — minden elvetett holdnyi kenyérgabona után 18—is forint jutalomban részesülnek, illetve a járási ta­nácsok ezen jutalomból bizo­nyos összeget tartalékolnak, bogy azt a vetési tervüket túl­teljesítő közös gazdaságok ré­szére külön elismerésként fi­zessék ki. Jutalom adható azon termelőszövetkezetek cs ter­melőszövetkezeti csoportok ré­szére, amelyek az alábbi felté­teleknek megfelelnek: 1. A rozs vetési tervét szep­tember 30-ig 100 százalékra teljesítették. — Amennyiben valamelyik termelőszövetkeze­ti gazdaság szeptember 30-ig nem vetette cl a rozsot, a ju­talomösszeg csak úgy fizethető ki, ha október 25-ig az el nem vetett rozsmennyiséget búzá­val pótolja. 2. A kenyérgabona vetését október 25-re befejezték. 3. A kenyérgabona vetésterv teljesítéséért jutalom csak ab­ban az esetben fizethető ki, ha a vetési munkálatok minden tekintetben megfelelnek az agrotechnikai követelmények­nek. Ennek kritériumai: a jó talajelőkészítés, ülepedett magágy, az előírt mennyiségű vetőmag, a vetési melység, az előírt műtrágyamennyiség biz­tosítása. A feltételek teljesítése ese­tén kifizetésre kerülő jutalom- összeg 15 százalékát a terme­lőszövetkezet Vezetői <clnök. mezőgazdász, brigádvezető, gépcsoportvezető), 85 százalé­kát pedig a vetésben, és a ve­téshez kapcsolódó, azt elő­segítő munkában (betakarítás, talajclőkészítés) részt vevő dolgozók kapják. Biztosítani kell, hogy a 85 százalékot kitevő jutalom- részből a jól dolgozó gépállo­más: traktorosok munkáját is jutalmazzák. A termelőszövetkezeteket megillető jutalomösszcg 80 százalékát november, a vissza­maradó 20 százalékát az 1964. májusi vetésterv ellenőrzés után kell kifizetni, amennyi­ben a terv és a tényleges vetésterület között nincs nega­tív különbség. A Borsod-Abaúj-Zcmplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága , Kísértetek üIÉfázzal az Ózdi Kohászati Üzemekben I 7 Ä 7 i Kohászati. Üze- I Az 0zdl 1 mek 6. és 7. Marz-kemencéinél egy olyan eljárás bevezetésén kísérletez­nek, amely Magyarország más kohóinál még ismeretlen. A kemencék tüzeléséhez az olajat nem levegővel, Iranern földgáz­zal porlasztják. Milyen elő­nyökkel jár ez? Erről érdek­lődtünk Tapodi Lászlótól, az Ózdi Kohászati Üzemek tüze­léstechnikusától, aki a kísérle­teket irányítja. — A földgáz maga is ég. Ha földgázzal porlasztjuk az ola- jjat, akkor kevesebb olajra van szükségünk, mint. ha leve­gővel porlasztjuk — hallottuk. — S miért jelentős ez? — Köztudomású, hogy hazai földgázunk van, az olajat pedig importáljuk. Az olajmegtakarí­tással szép pénzösszeget taka­ríthatunk meg népgazdasá­gunknak. — Évente hány millió forint­éról lehetne szó? — Ha az üzemben minden kemencénél bevezetjük ezt az ■»*■ eljárást, akkor évente mintegy* 50 millió deviza-forintot taka-J látunk meg. * — És bevezetik minden ke-# 'tnencénél? ♦ — Igen. A kísérletek azt mu-* tátják, hogy érdemes. A tervek* szerint még ebben az évben ^ minden kemencénket átállítjuk* földgáz-tüzelésre. Helyesebben:J míg eddig a bevitt kalória-* mennyiség 100 százalékát olaj-r hói nyertük, a jövőben ennek* 70 százalékát földgázból kap-* juk és csupán 30 százalékhoz* szükséges olaj. * — Milyen hatással van az iíj% eljárás, az új tüzelési mód a* gyártott acél minőségére? £ — Az acél minősége javulni* fog. A földgáz ugyanis kén-J mentes, az olajban pedig van* kéntartalom. ♦ •— És a mennyiséget, a ke- * mencék átlagos teljesítményétJ hogyan befolyásolja ez a tüze — Üzemünkben [ ^men-« cék óránkénti átlagos teljesít-* menye 12.49 tonna volt. A 6. és« a 7. kemencénél, ahol az új el-* járással kísérletezünk, most* 12,8 tonna az óránkénti telje-* sítmény. Tehát, kétségtelen ülj nem romlott, bár sokan a tel-* jesítmény csökkenésétől tar-S tottak... « — Mégis, milyen hátrányok-J kai jár a földgáz bevezetése? o — Ezt akarjuk pontosan J megtudni a kísérletek során.< Például a kemence tartósságai hamarabb romlik-e? Es még< sok más kérdésre hosszabb] idő múlva kapunk választ. 4 Jelenleg van-e valamilyen1 problem éjük? \ Kevés az oxigénünk. Azt üzem oxigéngyárának építése-^ kor sajnos nem vették fieye-< lembe a jövő szükségleteit, j Most. csak 3—4 kemencéhez tu-s dunk oxigént biztosítani. Mivel * *z oxigén nagyban növeli az< égési, ezek a kemencéi: jobban' is termelnek, mint azok, ame-‘ lyekben csak a levegő szítja. Változatlanul több oxigénre lenne szükségünk a földgáz bevezetése után. Reméljük, ezt szem előtt tartják illetékeseink. — S az üzem dolgozói ho­gyan fogadják a kísérletezést? — Minden újtól kezdetben idegenkednek az emberek. Ezért mi fizikai dolgozóinkkal is tanfolyamokon ismertettük meg a földgáz tulajdonságait, s hogy milyen óriási értékű im­port-olajat takaríthatunk meg, ha a földgázt bevezetjük a Mürz-kemencékbe. így most már valamennyi dolgozó bízik a kísérletek sikerében^ már csak egy hírt: o napok­Ezek után ban a 2. Mürz-kcmencét is át­állítják földgáz-tüzelésre. (Rutlkay) Hasznosnak ígérkező kísér­letbe kezdett a szombathelyi vasútállomáson az Utasellá­tó: a gyermekváróteremben is bevezette a kiszolgálást. Az étlapon főleg tejes és tojásos ételek, zöldségfélék, hűsítő és üdítő italok között lehet válogatni. A váróteremben csengőt szereltek fel, amely az étter­mi felírónál jelez. A hívásra jelentkezik a felszolgáló és felveszi a rendelést. Az Utas­ellátó azonban még ennél is továbbment az előzékenység­ben, konyháján ugyanis díjtalanul melegíti azokat az ételeket és italolcat, amelye­ket a szülők készítettek a gyerekeiének útravalóul. Fém helyeit műanyag — három millió forint megtakarítás Á vasúti kocsik világítására, hajókon, egészségügyi intéz­ményeknél és sok más helyen használatos, különböző telje­sítményű lúgos akkumuláto­rok tekintélyes részét, az or­szágos szükségletnek mintegy 40 százalékát az ongai csavar- gyártó üzem egyik részlegében készítik. Az .akkumulátor ele­meket eddig a szokásos mó­don íémtokokba, szaknyelven fémedénybe helyezték és úgy továbbítottál: a felhasználók­hoz. Az üzem háromtagú újító­csoportja a fém helyettesítésé­re — kitartó munkával — mű­anyagtokot kísérletezett ki. amely a kipróbálás során jól bevált Ez zárlatmentesebb, tartóssága is nagyobb és fő­ként lényegesen — az akku­mulátor típusoktól függően — darabonként 50—70 forinttal olcsóbb. Több akkumulátor- fajtánál már ennek használa­tát vezették be. Előzetes szá­mítás szerint a műanyagból készült tok alkalmazásával évente mintegy három millió forintot takarítanak meg. Ládagyár létesül a tiszaszederkényi újváros terű!étén Tiszaszederkényben — mi­vel környékén nincs könnyű­ipari üzem — komoly gondot okoz a nőf dolgozók elhelyező, se. A vegyikombinát gyárai­ban és a Tiszapalkonyai Hő­erőműben ugyanis a városban élő asszonyoknak és lányoknak csal: kis százalékát tudják al­kalmazni. Ezért a város veze­tői olyan megoldást kerestek, amellyel a női dolgozók műn- kábaállítását meggyorsíthat­ják. Ennek mielőbbi megvaló­sítása érdekében a városi pártbizottság kezdeményezésé­re elhatározták, hogy a Tisza- palkonyai Hőerőmű egykori építőinek ideiglenes ebédlőjé­ben — amely jelenleg kihasz­nálatlanul, üresen áll — könv- nyűipari üzemet létesítenek. A központi fűtéssel felszerel­hető, 108 méter hosszú és 26 méter széles épület átalakítá­sáról több vállalattal tárgyal­tak. Végül is az Angyalföldi Ládagyár határozta el, hogy a jó állapotban levő épületet mintegy 13 millió forintos költséggel átalakíttatja és ab­ban fiókvállalatot rendez be. Külföldi szakszervezeti küldöttek megyénkben Lapunk tegnapi számában már beszámoltunk az Építők IV. Nemzetközi Konferenciáján résztvevő küldöttek egy csoportjának megyénkbe érkezéséről. Az alábbiakban a kül­döttek első miskolci napjáról mutatunk be három képet. A kukái küldötteket megérkezésük után gyermekgyűr fi fogta kÖ- rüL Elfogylak a jelvények, a kubai aprópénz, de autogrammot minden gyerek kapott. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat selyemréti mun­kásszállójában az indonéz küldöttek figyelmesen hallgatják Krls­kó József elvtárs köszöntőjét. Látogatás a Kilián-dclen épülő új lakótelepen. Szabados György felvételei Ipar téli felkészüléséről tésével, segítségével halad ez a munka. Megértik azt a hely­zetet, amely a bányászkodás arányainak fokozását napi­rendre tűzte, s igyekeznek se­gíteni az aknák, földalatti és külszíni munkahelyek létszám­gondjain. Igyekeznek dolgos munkáskezeket küldeni a feke­te szén birodalmába. Ez egyéb­ként mostanság sokat foglal­koztatja a tröszt vezetőit és mindazokat, akik szívügyük­nek tartják a bányászkodás fejlesztését, a szénellátás fon­tosságát. Az ankéton sok szó esett a bányák termel vényeinek el­szállításáról, valamint a szük­séges biztosító elemek és gé­pek odaszállításáról is. Jó ér­zés volt hallani, hogy a sok­szor hangoztatott szállítási gondok ellenére is a MÁV, s a búnyatrösztök kapcsolata — közös munkájuk javítására — egyre jobbá válik. Azelőtt in­kább vitatkoztak a vagonellá­tás ügyében, most azon fára­doznak, miként segíthetnek egymás gondján, baján, s a na­pi feladatok mellett egyre in­kább számolnak a jövő gond­jaival, a holnap esedékessé váló termelési, szállítási ka­pacitások biztosításával. Ilyen célíal szerveztek gyors rakodó­brigádokat a borsodi tröszt üzemeiben, s ehhez a minden­képpen hasznos, életrevaló, feltétlen helyeselhető kezde­ményezéshez éppen az anké­tünkön csatlakoztak az ózdvi- déki bányák is. A bányák téli felkészülése során több olyan intéz­kedés született, amely a külszíni létesítmények meg­óvását és üzembiztonságát szolgálja. Ilyen például a hó­fogó sövények létesítése, a íagyveszélyes szállítópályák vízelvezetése, esetleg homo­kolása, a szükséges olaj- és kenőanyagcserék végrehajtása* a tárolóhelyek szakszerű ki­képzése. a melegedők üzem­képes állapotának biztosítása, ventillátorok, kötélpályák, elektromotorok és szellőztető berendezések, egyszóval vala­mennyi fagyveszélyes gép és berendezés megóvása a káro­kat, üzemzavarokat okozó hi­degtől. A legtöbb helyen máris beszerezték azokat a tartalék­alkatrészeket, amelyekre éppen a téli hónapokban van szükség. A föld mélyén elsősorban a nagytermelékenységű munka­helyek biztosítása, az üzemké­pes szállítópályák kiképzése, a feltárás mennyiségi és minő­ségi fokozása, a jól átgondolt, műszakilag megalapozott tele­pítések megvalósítása, a ter­melés szervezettebbé, gazda­ságosabbá tétele, mint „állandó jellegű téma” télre is fontos feladat marad. Itt csupán egyetlen dologra kell a szo­kottnál is nagyobb figyelmet fordítani: a tisztántermelésre. Nyáron is sok baj van a sáros, vizes szénnel, de télen néha aknák állnak le azért, mert a tároló bunkerekben, s az ürí­tőkben lefagy a nedves szén. Nem is beszélve a vasúti ko­csik kirakodásánál jelentkező gondokról. Mint látható, a bányái: téti intézkedési tervei olyan tenni­valókat tartalmaznak, amelyek fontos feltételei az egyenletes termelésnek, a szénellátás biz­tosításának. Hiszen a munkás- védelmi intézkedéseken kívül mindenütt foglalkoznak a szál­lítási problémák megoldásával, és a belső munkaszervezés tö­kéletesítésével. S mindezt azért teszik, hogy amint beáll a hi­deg idő, jeges szél fü­tyül odakin, bőven onthassák a szenet az örökké éhes vagon- sorokba. Pavlovits Ágoston (Folytatjuk.) Étlap a gyeroiekvárőteremben almáinak mélyéből. Ez a terv Azonban ismerve az ország szűkös szénkészletét, s a fo­gyasztók egyre növekvő igé­nyeit, mintegy 50 ezer tonna szenet vár a népgazdaság ter­ven felül, éppen ezekben a hó­napokban a tröszt kollektívá­jától. S a föld mélyének bátoi munkásai Ígéretet tettek arra legjobb tudásuk és erejük sze­rint dolgoznak azért, hogj enyhítsenek az ország gond. jain. És akármennyire is furcsái hangzik, ahhoz, hogy ez a ha­talmas mennyiségű szén nap fényre kerüljön a téli hóna pókban is, elsősorban nen annyira műszaki intézkedések re van szükség — hiszen ezel általában folyamatosan meg oldódnak —, hanem egészsé ges munkásokra. Napjainkban is sok embere volna szükség egy-egy akna nál. A tröszt körülbelül 400- 500 embert tudna felverni szinte egyik napról a másikra s akkor megszűnnének a lét számhiányok. Erre aligha va: kilátás, noha a téli hónapok ban állami gazdasági, vág tsz-munkaerőt szívesen alkal maznak majd a bányáknál. A amúgy is nehéz helyzetet te vább súlyosbítja az, ha a mun kavédelmi intézkedések elmu lasztása miatt növekednek balesetek, nő* a téli megbete gedések aránya. Ez ugyanis te vábbi létszámgondokat vonn magával. M ostanában ismét előtér be került a bányász községek és települése környékén, sőt a munkaerő ben gazdag távoli vidékeke is az úgynevezett „toborzás”. 1 legtöbb helyen az állami és te megsjservezetek vezetői megér járhatóságának biztosítására tettek. Hogy miért éppen ezeket a gondolatokat vettük előre? — Mert azoknak a feladatoknak a teljesítése, amelyek a negye­dik negyedévben és a jövő esz­tendő első hónapjaiban várnak megyénk szénbányászaira, egész embereket kívánnak minden munkahelyre. Márpe­dig akik órákat, fél munkana­pokat töltenek a gépkocsik­ban, munkába jövet és haza­menet. azok aligha pihenik ki magukat, s a fáradt emJbernck nemcsak a munkaképessége csökken, hanem tompábbak a reflexei, nem olyan figyelmes munkatársaival és önmagával szemben, tehát hamarabb ér­heti baleset. A mi tervteljesítéseink, téli gondjaink semmiképpen sem egyeztethetők össze a munkás­védelem, a biztonságos terme­lés, a balesetelhárítás és meg­előzés mellőzésével. Nem frá­zis. vagy valamiféle üres szó­lam az a mondásunk: Nálunk legfőbb érték az ember. S hogy ez mennyire így van, az kitűnik azokból az intézkedé­sekből, melyeket éppen az em­berek egészségének és testi ép­ségének megóvására tettek Borsod két nagy szénbányá­szati trösztjének üzemeiben aknáiban. S zükség volt ezekre a: intézkedésekre az ese­dékes termelési felfutó: biztosítása miatt is. A negyedil negyedév tervszámai ugyani: olyan termelési volument ír­nak elő, amelyek messze meg haladják a korábbi időszal mennyiségi mutatóit. Napont; több mint 15 és félezer tonn; szánét kell felszínre küldeni ; Borsodi Szénbányászati Trösz II. Az MSZMP Borsod me­nyei Bizottsága ipari osztá­lyának és az Eszakma- gyarország szerkesztőségé­nek közős rendezésében ankét volt az ipar téli fel­készüléséről. A tanácskozás alapján cikksorozatunkban beszámolunk megyénk ipa­rának téli felkészüléséről és a legközelebbi feladatok­ról. . A szénbányák készen áll­nak, hogy szembeszáll- r r janak a hóval, faggyal!” — Valahogy ebben a mondat­ban lehetne összefoglalni azt, amit az ankéton elmondottal: a Borsodi és az Özdvidélti Szénbányászati Tröszt vezetői. Hetek óta járják a bányaüze­meket az ellenőrző brigádok, s állandóan szemmel tartják azokat a tennivalókat, amelye­ket a téli intézkedési tervek előírnak. Ellátogatnak a mun­kásszállásokra, s megkérdezik az ott lakókat, nines-e valami panaszuk, vagy kérésük, igye­keznek berendezni, megfelelő­en felszerelni az ideiglenes bányászotthonokat, ^ gondolva area: hófúvások miatt járha­tatlanná válhatnak a közleke­dési útvonalak, s ebben az esetben nyugodt, _ kényelmes szállást kell biztosítani azok­nak a bányászoknak, akik a rossz idő miatt nem juthatnak haza. A korábbi évek tapasz­talatai ugyanis azt bizonyít­ják, hogy a borsodi bányavi­dékeken húzódó hegyi utak egy része néha napokon ke­resztül járhatatlanná válik, és ismert az is. hogy megyénk bá­nyászainak elég jelentős há­nyada munkásjáratú autóbu­szokon jut el a munkahelyére 'és vissza. Igaz, ankétünkön a '.Közúti Üzemi Vállalat vezető­je éppen olyan intézkedések- 'ról beszélt, amelyeket az utal:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents