Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-23 / 248. szám

2 eSSBAKMAGYARÖRSZÄG Szerda, 1963* október KI­SS EE Tito beszédet mondott az ENSZ-ben Tito jugoszláv köztársasági elnök kedden délelőtt — ma­gyar idő szerint a délutáni órákban — beszédet mondott az ENSZ közgyűlésén. Beszéde túlnyomó részében a különböző társadalmi rend­szerű országok békés együtt­élésének szükségességével fog­lalkozott és rámutatott, hogy korunkban a háború, mint a vitás kérdések megoldá­sának eszköze, képtelen­séggé vált! Sőt — tette hozzá — ma már nemcsak a háborút kell elke­rülni, hanem fel kell számol­ni a hidegháborút is. A jugoszláv elnök javasolta, az ENSZ keretei között mi­előbb hívjanak össze olyan legfelső szintű értekezletet, amely a világ valamennyi or-! fogalom a nemzetközi kapcso­latok új, pozitív fejlődési sza­kaszában idejét múlta. Az el nem kötelezettség fo­galma — folytatta Tito — átalakul „a békéhez vezető általános áramlattá, a nemietek között felmerült különböző problémák fel­számolását biztosító békés és konstruktív eszközök keresésévé”. Tito végül gazdasági kérdé­sekkel foglalkozott és sürgette, hogy az eddiginél jelentősebb támogatásban részesítsék a gazdasági fejlődésben elma­radt országokat. Teljes egyen­lőséget követelt a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban, mert ez szolgál a békés együtt­élés anyagi, szociális és gazda­sági alapjául. ü Thant ENSZ-főtitkár ked­den délben ebéden látta ven­dégül Tito elnököt. Ebéd előtt Tito rövid sajtóértekezletet tartott a világszervezet szék­hazában eeybegyült mintegy kétszáz újságírónak. Könyv Mns&fívában a magyar párt- és pi arm ányhül d is í f.vég Iá tóga fásáról szaga számára pontosan meg­határozná és kodifikálná a bé­kés együttélés elveit, Tito hosszasan foglalkozott az el nem kötelezettség fogal­mával és kifej tette, hogy, ez a Moszkvában az Állami Poli­tikai Kiadó nagy példány­számban közreadta a magyar párt- és kormányküldöttség július 10—22-1 látogatásáról szóló gyűjteményt. A könyv tartalmazza Ká­dár Jánosnak a Szovjetunió­ban és a budapesti nagygyűlé­sen mondott beszédeit, Ah Sz. Hruscsovnak a magyar—szov­jet barátsággal foglalkozó be­szédeit, a szovjet—magyar kö­zös közleményt, valamint is­mertet több fontos okmányt. Éli tí&eiisiyole évet Geister Eta születésének 30* évfordulóján "] csoportban 109 kom- Négy | munista vádlott állt a Markó utca; bírák előtt. 1930-at írtak: hónapokig folyt a tárgyalás, az újságok időről •időre hírt adtak a mojistre- perről. Az uralkodó .osztály fontosnak tartotta, hogy az ország népe tudomást szerez­zen róla: az elnyomottak, a szegények harcra buzdítása főbenjáró bűn, amit keményen megtorolnak. Ali ellen és miért szólította harcra a proletárokat ezekben a hónapokban a Kommunisták Magyarországi Pártja? Ala­csonyak voltak a bérek, nyo_ morúságosak az életkorúimé, nyék, városon és falun száz­ezrével ténferegtek a munka- nélküliek. A nagybirtokok há­borítatlanul trónoltak milliók élete fölött. A nemzetközi imperializmus háborút szer­vezett a Szovjetunió ellen, Horthy az ellenforradalmi d;ktatúra erősítésével, a had­sereg fejlesztésével, levente kötelezettséggel és egyéb in. tézkedésekkel készítette elő az országot, hogy a szovjetellenes tervekhez felhasználhktó le­sben. A munkanélküliek országos bizottságot szerveztek. Kapos­várról. fezabadhídvégről, Me- zokomáromból. Székesfehér, várról, Zircrőf, a Tolna me­gyei Ozoráról a munkanélküli­ek elkeseredett hangulatáról, tüntető csoportosulásokról ér­keztek jelentések a Belügy­minisztériumhoz. Budapesten a Ganz Hajó­gyár munkásai sztrájkba lép­tek az erejüket végsőkig ki­facsaró Bedó-rendszer ellen, illegális tömeges letartóztatás­ra került sor Salgótarjánban, Debrecenben, Szegeden, Szol­nokon, Kalocsán. Június 30-án a Markő utcai törvényszék kommunista le­tartóztatottjai ítéletre várta.-c. A párt és a KIMSZ budapesti szervezeteinek hívására a késő délutáni órákban, tüntető tö­meg vonult fel a bíróság épü­lete elé, hogy követelje a kommunisták felmentését. Az osztályharc csataterévé vált a Vilmos császár út és a Mar­kó utca egész környéke. Kö­vek, vascsavarok zúzták be a törvényszéki épület ablakait. csoportjá­ban egy vé­A fiatalok ■koziy, barna, hajú kislány, Geisler Eta hímzőtanuló volt a magasra csapó láng. Az c iobogása, izzó forradalmi lel­kesedésből táplálkozó merész­sége magával ragadta a fiatal munkásokat és az idősebbeket is. Rendőrök és detektívek egész falkája vetette rá magát, s több társával együtt letartóz­tatta. Sok kegyetlen kínzás, vallatás után került bíróság elé, amely a gyermeksorból alig felcseperedett lánykát öt- hónapi fogházra ítélte. Bünte­tését sok sötétzárkával, éle­lemelvonással súlyosbították. Ez volt Geisler Eta első bün­tetése. De már korábban is hónapokat töltött vizsgálati fogságban kommunista tevé­kenységéért, tüntetéseken való részvételért, Geisler Eta halálos betegen jött ki a börtönből. Fiatal szervezetét megtörték a nehéz­ségek, a rázúduló csapások. Súlyos tűdőbajából már nem tudták kigyógyítani. Ma SÖéve: 1913. október 23- án született és 18. életévét se tudta betölteni, amikor 1931 nyarán meghalt. Lelkét egy pillanatra se tudták megtörni. A pestújhelyi kórházban, halálos ágyán, kis perselyt ■ tartogatott párnája alatt, s ha látogatóba jöttek hozzá elvtársak, néhány fii. lért kért tőlük a Vörös Segély részére, támogatásul a küzdők­nek, a bebörtönzöttéknek. Amikor örökre lehunyta sze­mét, öt pengő maradt utolsó pártmunkája nyomáp mozgal­mi. célokra, Életének és halálának tra­gikus szimbóluma, hogy a fa­siszta rendőrség a halott kis­lánytól is félt: temetésén de­tektívek, rendőrök figyelték a gyászolókat. S később, amikor ifjúmunkás társai újra felke­resték sírját, hogy tisztelgő megemlékezéssel adózzanak emlékének, besúgók .jelentésé­re ,rendőrök törtek rájuk, s Geisler Eta sírdombját is szét- taposták. Csak a felszabadulás után kerülhetett méltó pihenő­helyre. és küzdelmét, mint egy sötét korszak­ban az emberiség felvillanó sugarát, mint tiszta láng fé­nyes lobbanását mutathatjuk meg a mai fiataloknak, Életét Egy mondáiban FIDEL CASTRO nagy rádió-® és televízióbeszédben számolt* be a Flora orkán pusztításairól® és elmondotta, a Flora több» mint ezer emberéletet követelt,® s elpusztította Oriente tartó-® mány kávétermésének 30—50® százalékát. * KÖZÖS közleményt adtak ki» Bandaranaike asszony, ceyloni® miniszterelnöknek a lengyel» kormány meghívására 1963. ok-® tóber 17-től 21-ig tett varsói» látogatásáról. ® • HÉTFŐN este elindult New® Yorkból az a héttagú ENSZ-bi-S zottság, amely a közgyűlés ha-9 tározaíának értelmében vizsga-» latot folytat Dél-Vietnamban • a buddhisták üldözésével kap-® csolatban. « « HATALMAS tömeg búcsúz-® tatta a berlini Ostbahnhofona kedden reggel Valja Tyeresko-® vát és Jurij Gagarint, akik öt® napig az NDK kormányának® vendégei voltak. ® AZ ANGOL sajtó behatóan® ismerteti a TASZSZ nyilatko-» zatát a sokoldalú NATO-atom-® haderő tervéről, ám a közvé-» lemény egyetlen szóval sem» védi a tervet, amelynek népsze-J rútlensége Angliában nem vi-s tás. ® » Az OLASZORSZÁGI Gro-® setto tartomány ravi bányamű-» veinek bányászai, akii: már 26.® napja tartózkodnak a föld© alatt, kedden éhségsztrájkba9 kezdtek, tiltakozásul a vállal-0 kozók'szándéka ellen, hogy be-*’ zárják a bányákat. % ÉRITZ SKORZENYT. az SS® hajdani hírhedt vezetőjét, aki® felváltva Spanyolországban és® Írországban él, október 5-ról® 6-ra virradó éjjel Salzburgban» látták. ® Még egy rosszul öftizködS siipS gentleman p gy rosszul öltözködő angol gentleman” címmel prÓbáL M6“ tam ismertetni lapunk hasábjain a múlt év szeptem­ber 20—21-én a most lemondott- Macmillan miniszterelnök életét és munkásságát. Ha most, a javaslatára kinevezett utódja, Lord Home figuráját igyekszem felvázolni, akkor a kontinuitás kedvéért választott fentebbi cím fedi a valóságot,- mert erre a másik skótra ugyancsak jellemző, hogy rendetlen.. Lord Home ugyanis éppenúgy Skóciából származik, mini elődje, az „old Mac”, csak azzal a különbséggel, hogy 6 őseitől örökölte azt az arisztokratikus mentalitást, amit Macmillan csupán lady Dorothy Evelyn Cavendish-el, a Devonshire her* cégi család lányával kötött házassága után tett magáévá egyre fokozottabban. Ha Macmillan csak az utóbbi húsz évben tanú­sított mind nagyobb érdeklődést „a kulturált földbirtokosok, a görögök, a külpolitika, a vadászat és az ezredek iránt” — miként az Observer írta róla —, hiszen valaha „csalt” junior főnöke volt híres családi könyvkiadó vállalatuknak, az immár 120 éves Macmillan könyvkiadó vállalatnak, akkor utódjáró! elmondhatjuk, hogy mindebbe beleszületett. T alán Macmillan házassággal egybekötött metamorfó­zisa tette, hogy ezt a Lord Home-ot jelölte utódjául. Nyilván nem utolsósorban a Devonshire család befolyásának köszönhető, hogy a királynő is ezt a konzervatívok között i& konzervatívnak ható főnemest bízta, meg kormányalakítássak Londonban úgy tudják, hogy a Churchill család is ezt taná­csolta őfelségének, elvégre a Churchillek, Malborough herceget és a konzervatív toryk — a jelek szerint — szívesebben ve­szik, ha Anglia modernizálását lehetőleg mégiscsak arisztok­raták végzik el, nem pedig a középosztályra támaszkodni óhajtó Butler-ek vagy MacLeod-ök. A konzervatív párt legutóbbi Blackpool-i értekezleténeSr kedvenc jelszava: „nem akarunk kis Anglia, lenni, hanem Nagy-Britannia’’, a konzervatívok vezetői számára — úgy lát­szik — azt is jelenti, hogy ez a korszerűsített Nagy-Britannia csak akkor valóban Nagy-Britannia, ha az elodázhatatlan reformokat olyan miniszterelnök hajtja végre, akit be lehet engedni a Devonshire és a Malborough hercegi családok sza ­lonjaiba. Macmillan, az egykori könyvkereskedő-fiú házasság ré- ® * vén került be köreikbe, és egyre kevésbé emlékezett- árra, amikor 1945-ben még ő volt az ifjú konzervatívok refor­mer-vezére. MacLeod és Powell, a két mai ifjú konzervatív még nem „tört be” eléggé, maltacsabbak, mint a megalkuvó Butler, nem is lettek tagjai a kormánynak. Lord Home viszont már 1938-ban megmutatta, amikor Chamberlaint elkísérte Münchenbe Hitlerhez, hogy az angol arisztokrácia szupremá- fiájának biztosítása érdekében kész minden kompromisz- ezumra, de a gyeplőt nem engedi ki a lordok kezéből. Elvégre ő maga.is az. Máié Iván ©®©©®6866*®®®®»®8®®8®««8®8B«e88S*® ©■* ®©®©©©©S* Bandaranaike asszony/ meghívta H ni s cső vöt Nyikita Hruscsov kedden a Kremlben találkozott Bandara­naike asszonnyal, a ceyloni mi­niszterelnökkel. A megbeszélésen részt vett Alekszej Koszigin. a szovjet Minisztertanács első elnökhe­lyettese, Gromlko külügymi­Aláírlák Moszkvában, a Gazdasági Együtíműködés Nemzetközi Bankjáról szóló egyezményt Kedden Moszkvában egyez­ményt írtak alá az átszámítá­si rubelben eszközölt sokolda­lú elszámolásokról és a Gaz­dasági Együttműködés Nemzet­közi Bankjának megalakulásá­ról. Az egyezményt a KGST-bcn résztvevő országok képviselői írták alá. Ezzel végétért a KGST vég­rehajtó bizottságának 9. ülés­szaka, amelyen megvitatták a KGST-bcn résztvevő országok gazdasági és műszaki együtt­működésének fejlesztésével összefüggő kérdéseket. niszter, Szemjon Szkacskov, < Külföldi Gazdasági Kapcsola tok Állami Bizottságának el nöke, valamint ceyloni részró Szubaszinghe moszkvai nagy követ és Diaz, a honvédéin! minisztérium és külügyminisz­térium állandó titkára. Bandaranaike asszony ked den a ceyloni nagykövetségei adott fogadásán meghívd Hruscsovot feleségével együt Ceylonba. „Örömmel élek 1 meghívással és felkeresem a: önök országát, amikor a körül mények ezt lehetővé teszik” válaszolta Hruscsov. Még néhány napig tart a szép idő Dr. Berkes Zoltán, a Mete­orológiai Intézet távprognózis osztályának vezetője tájékoz­VONATON vonatoztam Vasárnap egyet a csere­háti dombok és a Zemplén- hegység között elnyúló, asztal­lapos Hern ád- völgy ben. Ven­dégségbe voltam hivatalos. A vonat ráérősen cammogott a párálló ködben. Csak cammo­gott, mert mire nekiszaladha­tott volna, már fékeznie kel­lett Annyi itt az állomás, pon- . tosabban a megállóhely, hogy igazában fel se gyorsulhat a reggeli személy. Bezzeg a Ma- gas-Tátra lábáig közlekedő ex­pressz megy, mint a szélvész, félóra alatt leszaladja ,azt az ötven kilométert, mely a sze­mélynek majdnem háromszor annyi időbe kerül, úgy lebben át az állomásokon, felijesztve az eldobált papírokat, lehullt leveleket, hogy a szalutáláshoz merevedő forgalmista meg se tudja jól nézni. Mint mindig, most is zsúfolt volt a vonat, a zsolcaiak, az ongaiak a perontól nem men­tek beljebb, nehogy fennma­radjanak a nagy tülekedésben. Magam korán beültem az élőre kiszemelt kocsiba, s mert még válogathattam, nyilván az ab­lak mellett horgonyoztam le, szemben az elénk siető, ködök­től kéklő tájjal. A köd még nem olyan igazi őszi köd volt, nem állta útját a messze kí­vánkozó tekintetnek, még a hegyeket is látni engedte, per­sze csak körvonalait, mely fö­lött a Nap korongja látszott vörösen, mint egy álmos, meg- dorzsölt szem. Akinek kedvezett a szeren­cse, ülőhelyet foglalhatott ma­gának, kényelmesen elterpesz­kedett, s beletemetkezett a reggeli lapok valamelyikébe. Gyors számvetést csináltam, s elégedetten állapítottam meg, hogy minden harmadik-negye­dik ember kezében újság, s az is kedvemre való látvány volt, hogy egy-egy lapot általában hárman olvastak, mert a szom­szédok is belekíváncsiskodtak a széthajtott újságokba. A va­sárnap hozta hangulati átren­deződésből a világesemények sem hiányozhatnak. Bosszan­kodott mellettem egy siltes- sapkás férfi, hogy „ezek a ma­rokkóiak nem férnek a bőrük­be, amúgysem fenékig tejfel az algériaiak élete, estik most ke­rültek ki a franciákkal vívott, évekig tartó háborúból, s már­is rójuk mentek”. Termelési eredmények is hathatnak a szenzáció erejével, s megnyugodva látom, hogy alig akad olyan újságolvasó, akinek elkerülné figyelmét a tudósítás: öt járásunkban, be­fejezték a kenyérgabona veté­sét. Magam is izgatottan fogok a cikk olvasásához, s gondo­lom, mindenki arra kíváncsi elsősorban, hogy az ő szülő­faluja, járása hogy áll a ke­nyérért lendült versenyben. Siltessapkás szomszédom .az ózdi járásba való, Encsre megy rokonságához, s kicsit elvörö­södve, röstellkedéssel olvassa, hogy bizony az öt járás neve között az ózdi nem szerepel, de aztán megenyhül az ábrá­zata. — Semmi baj — nevet meg­könnyebbülten —, a mi kicsi el­maradásunk nem érdekes kü­lönösebben, hiszen mór majd­nem száz százaléknál tart a megye... — Valaki fejét ráz­za, hogy nincs igaza, kis elma­radásokat is pótolni kell. hi­szen már évtizedek óta várjuk azt az esztendőt, amikor végre nem szorulunk búza-behoza­talra, hazai termésből biztosít­hatjuk az ország kenyérellátá­sát. Bólogatunk, komolykodva, országos érdekekkel együttér­zően, a közös gond megoldásá­hoz legalább ezzel járuljunk hozzá. Nem vagyunk szántó­vető foglalkozású emberek, de gondjaink között fellelhetők már a falu bajai, beszédtémá­nak pedig az újnak készülő falusi élet is asztalunkhoz te­lepedik. Hogy van-e kézzel­fogható haszna az ilyen beszél­getéseknek, azt nem tudom, de ahhoz nem férhet kétség, emberek sürgölődtek, a csomó­ra hányt tengeri csövek sárgán virítottak végig a földön. Má­sutt öten-hatan vágták a szá­rat, s nem kis elismeréssel gon­doltam arra a • maszatos arcú traktoristára, aki néhány mé­ternyire a vasúti töltéstől szán­tott. . Én bizony nem tudtam volna megállni, hogy meg ne nézzem a vonatot, puszta szo­kásból inkább, mint kíváncsi­ságból, hiszen nincs sok látni­való rajta, de azért mégis... Ö rá se fütyült, szemét le nem vette volna az egyenesbe iga­zodó barázdáról, elgondolkozó, szinte bölcs nyugodtság áradt róla. Ugyan mire gondolhatott? Talán a vasárnapi ebéd járt az eszében, melyet nem költhet el övéi társaságában? Ismerek egy trnktoristát, aki ugyanazt fújja mindig, mint régen a két­kezi szántó-vető ember, ha fe­lesége arra inti, hogy ne törje annyira magát: 'majd télen pi­henhetek, az oldalam is meg­fájdul a sok heverészéstől... Sok lelkes, kaja sűrűsödött össze abban a statisztikában, amely a múlt hét végén jelezte; Borsod me­zőgazdasága a nekigyúrkőztető „finis”, a vetés befejezésének optimális ideje előtt egy hét tel' 98,7 százalékra teljesítette feladatát. Nem kétséges, hogy meglesz a kívánt időre a száz százalék. Gulyás Mihály tatásul elmondotta, hogy v»' lószíriúnek látszik a hó végéig hátralevő idő­szakban már nem lesz olyan zavartalan. szép időnk, mint az utóbbi két héten volt. A tartós derült időt csakúgf' mint a gyenge éjszakai fagy0' kai. az október 8 óta szin^ egyfolytában tarló magasny^ .mású időjárási helyzetnek szönheljük. Az erős anticik Ion-rendszer jelenleg, hoss»511 hidat képezve, Dél- és Közép, Európán át csaknem az Urald terjed. A másik, Moszkvát“ északkeletre. Ez a kedvező ié° . járási helyzet remélhetól^ égy-két napig kitart még, a hét második felébe® azonban az anticiklon!1 valószínűleg ostrom a!;! fogják már a nyugatról jövő Időjárási frontok» ezért az október hátralevő szakaszában már számíta­nunk kell az időjárás W kozatos átalakulására. A lépcsőzetesen bekövetk^, idő járásromlás előrelátható^ az ittlévó kontinentális leveg0 nél valamivel enyhébb, óceóí levegőt hoz majd, a felhőkét ződés megerősödésével az éjszakai fagyok egyelő­re megszűnnek, ugyan­akkor a nappali felmele­gedés is alacsonyabb sziö' ten marad. A hőingadozás csökkenj máris észlelhető; hétfőn gel plusz 4 fokról délig 18 ra, kedden 7 fokról 17 f°^, emelkedett a. hőmérők hl»9 nya. hogy jelez valami üdvözlendő, gondolkodásbeli jódolgot — a közösségi életérzés térhódítá­sát. Vonatunk az olvasott élmény mintegy ellenőrzése kezdődik az ablak­ból szemlélődéssel. Ongaújfalu határában, a szántások szürke egyhangúságába szinte bele- csillámlik derűs látványával egy hatalmas tábla, már ser­kent Őszí vetés. Búza. Talál­gatjuk, mikor vethették, hogy már ennyire megnőtt, a kis nyúl már elbújhatna benne. Hónapos biztos van, s ha ilyen rohamosan fejlődik, talán még baj is lehet belőle. Gyerekko­romban láttam, a korán vetett, megszaladt vetéseket bárá­nyokkal kurtították meg az uraság emberei, s nem ártott meg a búzának. Ami vetés a szemünk elé szalad. mind szép, a jól bedolgozott földek alatt szunnyadó élet egy ígé­retes aratást sejtet. A vonatablakból látottak a tennivalókat is elsoroljál: az embernek. Sok még a lábon ál­ló kukoricás,' roppant napra­forgó táblák várnak betakarí­tásra, illetve a góré kioldására. Vasárnap van, ha nekünk jól­esik a semmittevő pihenés, a kellemes lustálkodás, a falu né­pétől se lehet elvitatni a va­sárnaphoz való jogot, megdol­goztak érte hat nap alatt. De azért jólesett látni, hogy egy hatalmas kukorica táblában

Next

/
Thumbnails
Contents