Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-15 / 216. szám

Vasárnap, 1963. szeptember ÍSj ^ZAKÍHAGYARORSSAG Akarat és cselekvés OSZLÄKON, pontosabban az oszlári termelőszövetkezet­ben hallottuk nemrég a követ­kező megjegyzést: — Ma már nincs nálunk kü­lönösebb baj. Minden termelő­szövetkezeti tag megteszi, amit a közösség elvár tőle. Még a kenyérgabona terméshozamra se panaszkodhatunk. Sikerült. 17—10 mázsát adott holdan­ként a Bezosztája. A kapá­sok is biztatóak, S alighanem terveink szerint zárjuk az esz­tendőt. Csak az nyugtalanít bennünket, hogy az építkezé­seknél, az anyagok biztosítá­sánál valahogy sántít a terv- szerűség. És sokszor hiába ko­pogtat, hiába szól az ember. Talán túl sok az illetékes szer­vek munkája, talán másutt van a baj. Azonban minden­képp nyugtalanító ez, hiszen erősödésünket, elgondolásunk formába öntését hátráltatja! Jogos nyugtalanság és sajnos, nem egyedülálló. A mezőkö­vesdi, az qzdi, az edelényi, az encsi járás, több kisebb, szak­szerűbben meghatározva: még gyengén gazdálkodó termelő- szövetkezetében találkozni ha­sonló véleménnyel, illetve ha­sonló jelenségekkel. Megkap­ták az államtól a szükséges anyagi segítséget, hosszú- és középlejáratú hitelt, azonban azok gyümölcsöző felhaszná­lása késedelmes, vagy sok esetben nem tervszerű, nem a leggazdaságosabb. S ha a mi- ért-et kutatjuk, a szálak első­sorban a közvetlen felsőbb irá­nyító szervekhez; a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­hoz, a járás vezető szakembe­reihez vezetnek. Sőt, a tsz-ve­zetők, a tsz-tagság meg is fo­galmazza: — Többet szeretnénk talál­kozni a járásiakkal, azokkal, akik segíthetnek. És nem csak a tervezéskor. ISMERETES, hogy szocializ­must építő munkánk egyik leg­fontosabb területe ma: a me­zőgazdasági termelés fokozása, a falu szocialista útjának égyengetése. Többek között: a . gyenge termelőszövetkezetek megerősítése, hogy mielőbb elérjék a közepesek színvona­lát. Többet termeljenek, jobb megélhetést biztosítsanak a termelőszövetkezeti tagság szá­mára, s ugyanakkor termelvé- nyeikkel, jobb gazdasági ered­ményeikkel tervszerűen segít­sék a népgazdaság fejlődését, az egész ország élelemmel és ipari nyersanyaggal való ellá­tását. Mindezek késedelmet nem tűrő feladatok, éppen ezért pártunk és kormányunk Vezetői, illetékes osztályai, szakemberei a lehető legtöb­bet nyújtják a gyenge közös gazdaságok boldogulásához. Hitelt, építési anyagot, szak­embert biztosítanak oda, ahol erre szükség van. Azonban mindez nem elegendő, hiszen a hitel, a pénz gazdaságos fel- használásának már a területen kell megtörténnie. S csak úgy lehetséges, ha megfelelően szervezik, irányítják, ellenőr­eik azok, akik értenek hozzá, öleiknek kötelességük: a járá­sok vezetői, szakemberei, vagy éppen a már erősebb termelő­gazdaságok előbbre léptek más olyan közösségeknél, ahol ez évben elsősorban az időjárás viszontagságai meggátolhatat- lan kiesést okoztak a termés­hozamokban. HIBA LENNE persze azt hinni, hogy a szerencsi járás vezetői valamilyen, máshol fel nem lelhető, különleges adott­ságokkal, módszerekkel ren­delkeznek. Ilyesmiről szó sincs. A végzett munka lényegét né­hány mondatban fel lehet so­rolni: 1. Minden gyenge termelő- szövetkezet egy-egy szakem­bert kapott segítségül a járási szervektől, akik hetente két- három alkalommal megláto­gatják a közösségeket. Ellen- örzik: minden rendjén megy-e, milyen igények vannak. (Sőt. nemcsak a gyenge, hanem 23 termelőszövetkezet kapott ha­sonló segítséget.) A tsz-ék munkájáért felelős szakembe­rek minden héten beszámol­nak tapasztalataikról. 2. A járási tanács végrehajtó bizottsága havonként megvi­tatja a gyenge termelőszövet­kezetek helyzetét. Levonja a következtetéseket az addigi munkáról és a tsz vezetőivel egyetemben határoz a teendő­ket illetően. 3. Talán elsőként kellett vol­na megemlíteni, hogy az év elején a közgyűlésen vala­mennyi tsz-ben rendezték a vezetés ügyét. S ez volt az egyik legfontosabb, leghelye­sebb teendő. 4. A járási pártbizottság a gyenge és több, közepesen gaz­dálkodó termelőszövetkezet pártszervezetének állandó se­gítésével megbízott egy-egy ta­pasztalt kommúnistát, akik szintén sok időt, sok estét töl­tenek el a tsz-tagok, tsz-veze- tők között, s ha szükséges, azonnal segítenek. 5. Több jól gazdálkodó ter­melőszövetkezet elnöke és me­zőgazdásza szintén patronál egy-egy közösséget. ÍME, EZEK a módszerek. Különlegesek? Egyáltalán nem. Mindennapiak, de alapo­sak. S ma látogasson el bárki a szerencsi járás vezetőihez, pontos számadatokat, pontos, részletes, sokszor egyes em­berekig menő felvilágosítást kap bármely gyenge, sőt nem­csak a gyenge közösségekről. Igen, ez a helyes, ez az alapos munka. Ott lenni mindig, ahol arra szükség van, és segíteni. Nem ígérni holnapra, vagy holnaputánra, hanem a tsz-ek vezetőivel együtt azonnal in­tézni a problémákat. S a hasonló munkához min­den járásban meg lehet találni a feltételeket. Csak akarni kell! Csak az kell, hogy ne le­gyen nagy távolság az akarat és a cselekvés között Egység legyen szavakban és tettekben egyaránt! Barcsa Sándor Nagyszabású gyimiölcsíclepííés Szoniolyáa és Cserép várai fán A mezőkövesdi járás több községében telepítenek az idén ősszel új gyümölcsösöket. A fekete szárú cseresznyéi érői híres Szomolyán, a fagymen­tes, déli fekvésű domboldala­kon új, a cseresznyénél értéke­sebb, exportképesebb gyümöl­csöt, az őszibarackot honosít­ják meg. A szomolyai dombo­kon elszórtan elültetett néhány őszibarack fa gazdag termése igazolja, hogy érdemes ezt az ízes, magas jövedelmet bizto­sító gyümölcsöt meghonosítani. A szomolyai termelőszövetke­zet már végzi a talajforgatást a száz holdas barackos alá. Ezzel egy időben 20 holdon fiatal diófa csemetéket is ül­tetnek a szomolyai dombokon. Cserépváralján ugyancsak száz hold őszibarackot és húsz hold diót telepít az idén a ter­melőszövetkezet. Az új gyü­mölcsösöket még az idén be is kerítik, hogy a fiatal fácskákat megóvják az elszaporodott vadnyulak kártevésétől. A Kertészeti Kutató intézetben Üj, korszerűen felszerelt laboratóriummal gyarapodott a Kertészeti Kutató Intézet, amelyben a növényekkel kap­csolatos összes vizsgálat elvégezhető. A közeljövőben az új izotóplaboratórium is megkezdi működését. «*Éi> . , S PS «»Síi " " V : Az üvegházban kísérletképpen f élfás dugványokat Gyökerezi ét­nek a nehezen gyökeresedő fajtákról. A képen Erdős Erzsébet porlasztóberendezéssel biztosítja a kísérlethez szükséges páratar­talmat. Mi újsága a szén-fronton ? Mokbos Jánosi trösztigazgató nyilatkozata Tanácskoznak a mezőgazdaság szocialista brigádjainak vezetői Szeptember 18-án, szerdán délelőtt 9 órakor a Szakszer- (vezetek Megyei Tanácsának székházéban tanácskozásra gyűlnek össze a mezőgazda­ságban dolgozó szocialista bri­gádok vezetői. A tanácskozást a Borsod megyei Nőtanács, a KISZ Borsod megyei Bizott­sága és az SZMT nőbizottsága rendezi. A brigádvezetők előadást hallanak a szocialista címért küzdő munkacsapatok tevé­kenységéről, majd a referátu­mot vita követi, a részvevők beszámolnak eredményeikről, problémáikról, illetve kicsef-é- lik hasznos tapasztalataikat. Uj her érési eljárást készítenek elő Úzdon (Tudósítónktól.) Az Ózdi Kohászati Üzemek érctömörítő művében 1964 Szeptemberére bevezetik a ket­tős keverést utópelletezéssel, ®tei évi 2 millió forint megta­karítást jelent a nagyolvasztó- Tű számára. Jelenleg a terve­zési munkált, folynak. Ez év negyedik negyedévében már egyes kivitelezési munkák is megkezdődnek. Csökkentik a tömörítvénygyártás során ke­letkező, egészségre ártalmas porképződést is. A berendezés költségei 2,5 év alatt amorti­zálódnak. Az ország szénbányászai 1 millió tonna szenet .adnak ter­ven felül. Ez a hatalmas meny- nyiség megfelelő elosztás ese­tén lehetővé teszi, hogy zavar­mentesen dolgozzanak a gyá­rak, üzemek, s jusson elegendő szén a háztartásokba is. Az el­eső félévi tervjelentés szerint országszerte eredményes harc folyik az egymillió tonna ter­ven felüli szén kibányászásá- ért. Megyénk két trösztje is jól startolt az év első hat hónapjá­ban: együttesen 92 600 tonna szenet küldtek felszínre ter­ven felül. Ez jó eredmény. A Borsodi Szénbányászati Trösztre különösen nagy fel­adatok várnak, év végéig ösz- szesen 136 ezer tonnát kell termelniük a tröszt bányáinak. Erről, s más fontos kérdések­ről beszélgettünk Monos János­sal, a tröszt igazgatójával: — A számok tükrében mi­lyen most a tröszt munkája? — Jó. A félévi tervet túltel­jesítettük, 67 ezer tonnával ad­tunk több szenet. Év végéig még 64 ezer tonnát kell ter­melnünk terven felül, hogy el­érjük a 136 ezer tonnát, amely az országos egymillióból ránk jut. Eleget, teszünk ennek a kö­telezettségünknek. Ennek ér­dekében persze még sokat kell fáradoznunk. — Jelenleg milyen nehézsé­gekkel küzd a borsodi tröszt? — Gondot okoz a beruházási program megvalósítása, a nagy terv maradéktalan teljesítése és a balesetek. Azonban mind­három területen javulás ta­pasztalható. Biztos vagyok ben­ne, hogy idei munkánk jobb lesz, mint a tavalyi. — Megkezdték a téli felké­szülést? — Igen, és ez a munka fo­lyamatos.-Rendbehozzuk a kül­színi munkahelyeket, a terme­lést ritmikussá tesszük, és ami a legfontosabb: jó együttmű­ködést teremtünk a MÁV-val, a zavartalan szállítások érde­kében. Itt jegyzem meg: a MÁV igyekszik kielégíteni va- gonigénj'ünket, bár még van hullámzás. Mindhárom nagy vállalat, a tröszt, a MÁV. és az AKÖV igyekszik jó összhang­ban dolgozni. Ez most igen fontos. — Készülnek már a harma­dik ötéves terv perspektivikus tervei? — Igen, ez is folyamatos munka. Már intézkedtünk, hogy- például az edelényi és a bükkaljai vékonytelepi bányák felkészüljenek a jövő évre és a harmadik ötéves terv idejére. — Hol történik a legnagyobb fejlesztés? — Például Edelény körzeté­ben. Az itteni koncentráció ki­alakítását a legfelsőbb szervek is jóváhagyták, mivel nagy és gazdag a szénmező. Sok szép tervet valósítunk meg az ede­A gyártó-teleptől az építkezésié-A k m ÉSnrt* _ SSf* ■f sara " * / W ' ^ * ir \ V, v&rr íéiVv-y V'Í . '■ yViy UX-.. A kazincbarcikai.. Békevárosban ez a kisméretű, de nagy teherbírású mozdony szállít­ja az építőanyagot a munkahelyre. Foto: S. Gy. lényi bányáknál, ahol jelenleg még sok a gond, de tervszerű és türelmes munkával meg­szüntetjük. — Melyek jelenleg a leg­jobban termelő bányák a bor­sodi tröszt területén? — Dicséretet érdemelnek a mákvölgyi, a szuhavölgyi és az ormosi üzemek dolgozói. Eze­ken a helyeken erőteljesen dol­goznak, jelentős mennyiségű szenet adnak a népgazdaság­nak. Minden bányának így kel­lene dolgoznia. — A Borsodi Szénbányászati Tröszt milven helyet foglal el az ország tíz széntrösztje kö­zött? — A tonnatervet tekintve, a borsodi tröszt adja a legtöbb szenet, az összes gazdasági mu­tatókat tekintve pedig a negye­dik helyen állunk. Ez jó ered­mény. sok mindent megmagya­ráz. Persze, még többet kell tennünk, hogy jobban, gazda­ságosabban, hullámzástól mentesen és korszerű technoló­giával dolgozzunk. Van is eh­hez erő, a borsodi szénbányák tapasztalt dolgozóira továbbra is számíthat a magyar ipar. Talán így foglalnám össze: ter­vünket teljesítjük, jól felké­szülünk a téli munkára, a jövő évi feladatokra, a beruházások sikeres megvalósítására. Egy­szóval: a tavalyinál több sze­net akarunk adni az ország­nak. — szegedi — Lakberendezési kiállítás Kazincbarcikán A Borsodi Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat kazincbar­cikai bútorboltja ma lakberen­dezési kiállítást nyit a város egyik új, szövetkezeti lakóhá­zában. Három darab két .szoba összkomfortos lakást rendeztek be modern,. ízléses bútorokkal, szőnyegekkel, képekkel, s más. a lakást díszítő tárgyakkal. A bemutatott bútorok meg­vásárolhatók, de, mint Sándor Albert, az üzlet vezetője, el­mondta, a kiállítás megrende­zésével az is céljuk, hogy se­gítséget adjanak a helyes-lak- berendezéshez, az ízléses búto­rok célszerű összeváloga fásá­hoz, Az ember életének nagy részét a lakásban éli le, s a harmonikus, szép otthon .ser­kentőleg hat munkájára, de kellemesebb így a pihenés ás. A kiállított tárgyak bő válasz­téka lehetőséget ad arra, hogs' a most felépülő modern laká­sokban ki-ki szépen berendez­hesse otthonát. szövetkezetek, állami gazdasá­gok erre alkalmas szakembe­rei. Nem lehet természetesen azt mondani, hogy van olyan já­rási vezetés, járási mezőgazda- sági osztály, akár országosan, akár szűlcebb megyénkben, ahol kijelentenék: — nekünk más, fontosabb feladatunk van most. Nincs hiány tervekben, akaratban. Elsősorban, mert a kötelesség így kívánja, má­sodsorban pedig, mert ki-ki önmagában is érzi, tudja, hogy a holnapi boldogulást tekintve sok múlik azon-, milyen ütem­ben, milyen gyorsan léphe­tünk előre a mezőgazdasági termelés és termelékenység te­rületén. Mégis, az akarat, a tervek ellenére előfordul, hogy a gyakorlatban, a tervek kivi­telezésében már sok a hiba. Nem folyamatos az anyagellá­tás, a megfelelő építőkapacitás biztosítása, a helykijelölés, a különböző engedélyek meg­szerzése. Vágj' egyszerűen: a gondokkal küzdő termelőszö­vetkezetek vezetői ritkán ta­lálkoznak olyan emberekkel, akiktől megfelelő tanácsot kérhetnének, illetve, ami lé­nyegesebb: kaphatnának. S ez arra enged következtetni; még mindig él az a régebbi rossz gyakorlat, hogy a tervezésben segítünk, s később magukra hagyjuk a tsz-ek vezetőit. ILYEN PÉLDA a komjátiak példája is. Eldöntetlen anj'agi természetű vitájuk van az er- | dőgazdasággal és más vállala­tokkal, s nincs ember, nincs szerv, amely megnyugtatóan rendezné az ügyeket. A me­gyei tanács, a megyei pénz- ügj’i szervek néhány szakem­bere az elmúlt hetekben va­lamennyi járásunkra kiterje­dően vizsgálta a gyenge terme­lőszövetkezetek segítésének módjait, lehetőségeit. A jelen­tés ugyan ma még nincs telje­sen készen, azonban azt már nyugodtan ki jelenthetjük, hogy több járási szervnél felülvizs­gálatra szorul az akarat és a cselekvés, az Ígéret és a telje­sítés egysége. Ezen pedig vál­toztatni kell. A hiba, mint már említettük, az, hogy a termelőszövetkeze­tek látogatása, a közvetlen se­gítségadás és az ellenőrzés nem rendszeres. Hogy menjr- nyire példás és eredménj'es le­het a gyenge termelőszövetke­zetekkel való foglalkozás, bi­zonyítja a szerencsi járás pél­dája. Az elkészült jelentés is említi, de a tapasztalatok a jelentésnél is bővebben, rész­letesebben bizonyítják, hogy a szerencsi járás párt- és taná­csi vezetői, a tanács mezőgaz­dasági osztálj'a és a különböző vállalatok, állami gazdaságok hozzáértő dolgozói valóban a követelményeknek és az igé­nyeknek megfelelően segíte­nek valamennyi közös gazda­ságnak, de elsősorban ott, ahol erre nagy szükség van. Csakis ezzel magyarázható, hogy az elmúlt évben gj'engé- nek minősített, állami segít­ségre szorult négy termelőszö­vetkezet ez évben mór a he­lyes úton jár. Sőt, a tarcali Tárcái Vezér és a rátkai közös

Next

/
Thumbnails
Contents