Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-04 / 206. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1963. szeptember 4. Hrascssv hazaérkezett Moszkvába (Folytatás az 1. oldalról.) hűtésének eredményeként már­is kedvezőbb nemzetközi lég kör van kialakulóban. Ezt je­lentős mértékben a nukleáris fegyverkísérletek megszünteté­séről szóló moszkvai szerződés és a szovjet kormány egyéb békejavaslatai mozdították elő. A hidegháború hosszú évei után szemmelláthatóvá válik, hogy a békéért, és a vitás nem. zetközi kérdések békés meg. oldásáért vívott szívós harc kezdi megteremni gyümölcseit. A nemzetközi munkásmoz­galom, amely a béke és a bé­kés együttélés politikájára vett irányt, és ebben fontos szerepe van a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának — feladatul tűzte maga elé, hogy a békéért folytatott harcnak ezt az irány­vonalát követi és erre vonatko­zólag világos kötelezettségeket vállalt. Ez többek között azt jelenti, hogy a világon mindenütt meg kell fékezni mindazokat az erőket, amelyek akadá­lyozni, vagy nehezíteni akarják e békepolitika folytatását. A szocializmusért folytatott harcban és a szocializmus épí­tésének mindennapos gyakor­latában, a nemzetközi mun­kásmozgalom keretei között< lehetnek különböző nézetek az j egyes kérdésekre vonatkozó- J lag, mert hiszen a szocializ­musért vívott harcnak min­den egyes országban megvan-, nak a különleges feltételei és sajátosságai és így ez a harc egyre szétágazóbbá válik és egyre inkább mindent felölel. Ezért az általános haladás ér­dekében és az esetleges eltéré­sek leküzdése végett szükség van az őszinte elv­társi eszmecserékre, a for­radalmi harcban és a szo­cializmus építésében szer­zett tapasztalatok kicseré­lésére, a szocialista országok és a ha­ladó mozgalmak egyre mé- lyenszáptóbb kölcsönös megis­merésére és együttműkö­désére. Meggyőződésünk szerint a szocialista erők politikáját nem szabad a fennálló különbségek dramatizálására és a korunk legégetőbb követelményeitől való elfordulásra építeni, ha ilyen módon kezelik a lénye­ges kérdéseket, ez szükségsze­rűen a politikát intrikává zül- leszti és a nemzetközi mun­kásmozgalom fennakadására vezet. A szocialista Világ annál eredményesebben tudja teljesíteni időszerű felada­tait, minél egységesebb és összetartóbb lesz a nem­zetközi munkásmozgalom a békéért, a szocializmus­ért és a különböző társa­dalmi rendszerű államok I együttéléséért folytatott harcában és tovább fejlődnek az igazi internacionalista kapcsolatok a szocialista országok, a mun­kásmozgalmak és minden egyéb haladó társadalmi erő között. Mi rendkívül elégedettek va­gyunk azokkal a kimerítő és őszinte beszélgetésekkel, ame­lyeket az önök látogatása ide­jén folytattunk. Ezek a beszél­getések és a légkör, amelyben lezajlottak, bizonyítják, hogy országaink kapcsolatai reális és szilárd alapra kerültek, ami biztosítja, hogy a kapcsolatok minden területen sikeresen tovább fejlődjenek. Arra a kö­zös meggyőződésre jutottunk, hogy egész sor új lehetőség van további, kölcsönösen elő­nyös együttműködésünkre, amely nemcsak azt mozdítja majd elő, hogy jobban megis­merjük és kölcsönösen meg­értsük egymást, hanem meg­hozza majd a konkrét, pozitív eredményeket is. Hruscsov beszéde Hruscsov válaszában ezeket mondotta: Engedjék meg, hogy őszinte köszönetét mondjak a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának, jugoszláv kormánynak, s sze. mély szerint Tito elvtársnak, Belgrád lakosainak, Szerbia, Macedónia, Crnagora. Horvát­ország, Szlovénia, egész orszá­guk dolgozóinak azért a szívé­lyes testvéri fogadtatásért, amelyben bennünket részesí­tettek. Mi ebben annak az őszinte érzésnek a megnyilvá nulását látjuk, amellyel a testvéri jugoszláv nép a Szov­jetunió népei iránt viseltetik. A Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaságban való tartózkodásunk idején sok ra­gyogó benyomás halmozódott fel bennünk, de a legmélyebb benyomást a jugoszláv nép gyakorolta ránk, amely pártja vezeté­sével önfeláldozóan mun­kálkodik a béke és a szo­cializmus javára. A munkásokkal, parasztok­kal és értelmiségiekkel lezaj­lott találkozásaink lehetővé tették, hogy közelebbről meg­ismerjük a jugoszláv nép éle­tét, alkotó munkáját és ered­ményeit. Itt-tartózkodásunk idején többször találkoztunk Jugoszlávia vezetőivel. A bennünket kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdé­sekben folytatott eszme­cseréink kölcsönös meg­értés és az egyetértés szel­lemében folytak le, s igen hasznosak, gyümölcsözőek voltak. Engedjék meg, hogy kifejez, zem reményeimet: látogatá­sunk — csakúgy, mint Tito elvtárs és más jugoszláv veze­tők múlt évi szovjetunióbeli tartózkodása — hozzájárul a két nép és a két ország baráti kapcsolatai további elmélyíté­séhez és fejlesztéséhez, a béke és a szocializmus győzelméhez, a kommunista világmozgalom egységének és összeforrottsá- gának erősítéséhez. A beszédek elhangzása után a szovjet nagykövetség mun­katársainak gyermekei virág­csokrokat nyújtottak át Hrus- csovnak. Nyina Petrovna asz- szonynak, valamint a kíséret tagjainak. Az IT/—18-as különrepülőgép pontosan negyed 11 órakor szállt fel a szurcsini repülő­térről. Hruscsov elvtársit a ju­goszláv határig négy sugár- hajtású vadászgép kísérte el. Kennedy hétfőn este elhang­zott televíziós nyilatkozatában főleg a dél-vietnami helyzettel foglalkozott. Szemrehányásokkal Hielte a saigoni kormányt, amiért a buddhisták ellen ho­zott könyörtelen intézkedései­vel még jobban lejáratta ma­gát a lakosság előtt és ilymó- don csökkentette a hazafias erők ellen indított háború esé­lyeit. Az elnök hangoztatta, aligha lehet megnyerni a dél-vietnami partizánok ellen folyó harcot, ha a ko Hiány nem tesz nagyobb erőfeszítéseket „a népi támogatás elnyerésére”. Az elnök szerint ezt a támo­gatást úgy lehetne megszerez­ni, ha a saigoni kormány mó­dosítaná politikáját és szemé­lyi változtatásokat hajtai végre. Az elnök ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ngo Dinh Dicin korrupt kormányát. Hozzáfűzte azonban, hogy az utóbbi két hónap folyamán Diein elnök kormánya „elveszí­tette a néphez fűződő kap­csolatait”. A dél-vietnami buddhisták ellen hozott megtorló intézke­dések — mondotta — „igen helytelenek voltak”. Az Egyesült Államok — mondotta ezután Kennedy — továbbra is katonai segélyben részesíti a saigoni kormányt „A katonai segély leállítása nagy hiba lenne és nem érteit egyet azokkal, akik azt mond­Ufésf fartőt! az 0Facts és az Országos BéHelanács Katolikus Bizottsága Hruscsov távirata Kádár Jánoshoa Hruscsov hazatérőben a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból, kedden átre­pült hazánk felett. Az IL—18- as repülőgép fedélzetéről az alábbi táviratot intézte Kádár Jánoshoz: Hazatérve a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ságból, a repülőgép fedélzeté­ről küldöm önnek, kedves Kádár elvtárs, és az egész ma­gyar népnek szívélyes üdvöz­letemet és jókívánságaimat gyönyörű szocialista hazájuk építéséhez. Kádár János az alábbi vá­lasztáviratot intézte Hruscsov- hoz: Üdvözleteit, jókívánságait hálásan köszönöm és szívből viszonzom. Szerencsés hazaté­rést kívánva önöknek, szívé­lyes üdvözletünket küldjük a kommunizmust építő szovjet népnek. A héke és a szooializ- mus ügye érdekében végzett munkájához további nagy si­kereket kívánunk. Az Opus Paeis intézőbizott­sága és az Országos Béketa­nács Katolikus Bizottsága ked­den együttes ülést tartott. Az ülésen részt vett dr. Hamvas Endre csanádl püspök, Kovács Sándor szombathelyi püspök, Papp Kálmán győri püspök, dr. Brezanóczi Pál egri apostoli kormányzó. Mag Béla c. apát, az Opus Pacis ügyvezető igaz­gatója. dr. Horváth Richard budapesti templomigazgató, a Katolikus Szó főszerkesztője, Rozsáli Menyhért c. apát, győri püspöki helynök, Peisz Lajos kanonok, budapesti álta­lános érseki helytartó, Mihá- czi József c. apát, váci aposto­li kormányzói helynök, dr. Rojkovich István, nyíregyházi görögkatolikus püspöki hely­nök. dr. Potyondi Imre nagy­prépost, a budapesti központi szeminárium rektora, dr. Gál Ferenc, a budapesti hittudo­Békés célokra mányi akadémia dékánja, dr. Zemplén György teológiai ta­nár, dr. Bacsóka Béla, a nyír­egyházi görögkatolikus papne­velő intézet rektora és dr. Bá dy Ferenc c. apát, budapesti plébános. Az ülést dr. Hamvas Endrej püspök, az Opus Pacis és az Országos Béketanács Katolikus! Bizottságának elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta a moszkvait részleges atomcsend egyez­mény aláírásának nagy jelen­tőségét. Ezután Mag Béla tartotta meg beszámolóját. Méltatta XXIII. János pápa Pacem in terris enciklikáját, s rámuta-| tott arra, hogy ez minden pap kötelességévé teszi a békemun kában való aktív részvételt. Hangsúlyozta, hogy VI. Pál személyében olyan főpap lé­pett a pápai trónra, aki ma­gáévá tette nagy elődjének út­mutatásait. jak, hogy vissza kell vonul­nunk.” Az amerikai elnök Igyekezett jó képet vágni He Gaulle francia elnök Dcl-Vietnammal kapcsola­tos legutóbbi nyilatkoza­tához. A francia elnök — mint isme­retes — nyilatkozatában azt sürgette, hogy az országot mentesítsék minden külföldi befolyaslói. „De Gaulle elnök a barátunk — jelentette ki Kennedy —, ha vannak is né­zeteltérések közöttünk, ezek még nem adhatnak okot aZ ellenségeskedésre.” Dél-Vietnamból érkező je­lentések szerint saigoni hiva' talos körökben „nem okozott különösebb meglepetést” Kennedynck az a hétfő esti televíziós interjúja, amelynek keretében az elnök „oktalan­nak” nevezte a dél-vietnami kormány politikáját és bizo­nyos személyi változások be­következéséhez fűzte a dél­vietnami helyzet derűlátóbb megítélését. Bár Saigonban hivatalos vé­lemény még nem hangzott el Kennedy-nyilatkozattal kap­csolatban, kormánykörökben • az APP értesülése szerint • sajnálatosnak tartjáki hogy az Egyesült Államok elnökének véleménye sze­rint a Diem-rcndszcr el­vesztette befolyását a nép körében és hogy Kennedy a buddhisták ellen hozott rendszabályokat „elnyomó intézkedéseknek'1 minősítette. Hírügynökségi jelentések közük, hogy Richard Phillips/ az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője keddi nyilatko­zatában közölte, hogy továbbra is az Egyesült Államok saigoni nagykö­vetségen tartózkodik a.z a három vezető buddhista pap, aki ott az elmúlt na­pokban menedékjogot kért és leszögezte, mindaddig nem adjak át őket a Diem-kor- mánynak, amíg az nem szava­tolja biztonságukat. Újabb himlog/anus megbetegedés nem fordult elő Tájékoztatás a himlő-megbetegedéssel kapcsolatos intézkedésekről Illetékes helyen tájékoztat­ták az MTI munkatársát a fe­kete himlő megbetegedéssel kapcsolatos Intézkedésekről. Az orvosi vizsgálatok, vala­mint a teljesen biztos diagnó­zishoz szükséges, több napot XII. C1 n nem fenyegettem visz- sza őket. pedig vala­? nennyire függnek tőlem. Pá- ás, esős időben hozzá sem kezdenek munkájukhoz, míg be nem üvegezem az ablako­kat. Csak hadd fenyegessék őket az újabb mesterek. Ezek már kémikusok, vegyészek, la­boránsok; fehér köpenyben dolgoznak, mint az operáló or­vosok. Benzinnel, gumioldat­tal, PVC-lemezekkel és más műanyagokkal. Ezekkel csinál­nak padlót, nem szúette par­kettával! Tűz-, gáz- és robba­násveszélyesek, amíg dolgoz­nak. Le a kalappal előttük! Homo homini lupus — em­ber embernek farkasa. A kály­hásokat meg a gőzfű tőszerelök kezdik kiszorítani. Egy nap csak megérem, hogy a kedves, ízes beszédű vándormadarak nem térnek vissza. Meg kell tehát bai'átkoznom a gőzösök­kel is. De jönnek még a műköve­sek. bádogosok, lakatosok, vil­lanyszerelők, gázszerelők, fa- burkolók, és mindegyikük ja­vít, igazít még az épületen. Ti­zennyolc énekes eposzt kellene írni róluk, nem száraz felsoro­lást. Ennek az eposznak nagy harci jelenete is előttem áll, csak a hexametereket kellene kiméricskélni hozzá; amikor némi zavar áll a tervekbe és minden szakipar egyszerre akarja elvégezni munkáját az épületen. Musa mihi causas!..; Az üveges üveget hord olyan úton, amire a legmerészebb kötél­táncosok sem mernének rá­lépni, a burkoló hörögve és borzalommal takarja el sze­mét, az asztalost lefröcsköli és arrébb löki a festő, a festőt le­dönti a lábáról egy fűtőtestet cipelő segédmunkás, felettük a villanyszerelő húzogatja tyúkbeleit, létrájának két szá­ra között toporzékol a parket­tás, hogy mindenki menjen ki a szobából, mert szurokkal fog öntözni, mint az egri nők, a javító kőműves hülyén vigyo­rog a vízvezetékszerelőre, aki kibontott egy falrészt, melyet 5 negyedszer és véglegesen bepucolt és a küszöbön ott áll a mun­kavezető, akinek az a szokása, hogy a kezét sohasem veszi ki kabátja zsebéből, még akkor sem, amikor alszik, most pe­dig olyan mélyre dugja bele, hogy azt lehetne várni; a tér­de tájékán jelenik meg a két ököl, mert egyszerűen nem fér be a szobába, hogy nagyobb szorgalomra buzdítsa a meste­reket és a háta mögött ott áll az építésvezető, akinek nagyon jó Idegei vannak, és a vészes csa­tariadalom hallatára édesde- den elmosolyodik, mert az jut az eszébe, hogy rigolyások, szó­szátyárok, szeszbarátok ugyan ezek a mesterek, de lóm, mi­lyen jó fiúk, dolgoznak egymás torkának átharapásáig és egyszer csak szépen, tisz­tán ott áll az épület és csend van csak az űj lakó dörmögi fe­leségének: — Nézd már ezt a az az üveges és az „ablakos”, de a mosolygó kis lenézés megmaradt, és még sokára fog eltűnni. „Kellett neki, mint ablakos tóinak a hanyatt- esés” — ismétlik még mindig, holott a nagy Kriváncm túli' derék emberek eltűntek a< múlt ködében, és mesterségük) nagyjából éppen úgy meg. szűnt, mint a kefekötöké, ta-. kacsoké, vagy a harangöntőké.! < Ezt a szelíd megvetést hősi* lélekkel eltűrjük. Annál in-) kább. mert tudjuk, hogy mégi más oka is van. Az üvegesség) 1884-től 1922-ig szabad ipart volt, a falusi szatócs ugyan-) ügy gyakorolhatta, mint a íóU atyafi, vagy bárki más. Az) ügyesebb kezű emberek saját t maguk vágták be Ids ablakai-) kát; nem kellett hozzá nagy< tudomány. ) Egy ablak bevágásához mai sem kell. De egy üveges na-) ponta átlag 80—120 nagy ab-j lakot vág be, három üveges) egy hét alatt teljesen beüve-) géz egy nagy bérkaszárnyát,< ehhez már ügyesség kell és) képesítés. < JVI egfigyelhető az üveg egy-< 1 re nagyobb arányú el-) terjedése: a sokfiókos, osztóié-' vés ablakok eltűntek, az épü-) letek áradóan világosak és fé­nyesek. A jövő építkezési] irányzata: beton és üveg és: nagyon kevés tégla. A híradók-] ban látni épületeket, melyek-/ nek mintha tiszta üvegfala] lenne.... < tPolytatiulcJ .. • “hatják meg. iá tj! S í£ c (V iSt _ ü la i génylő laboratóriumi eljárá­sok alapján megállapitottáld a Royal Nagyszálló alkalma­zottja — akinek liimtőgyanúS megbetegedéséről a lapok * múlt hét szombatján hí'* adtak — fekete himlőbe11 betegedett meg. Betegsége eny­he lefolyású, s remélhető kö­zeli felgyógyulása. Ezen az egy eseten kívül eő- dig sem Budapesten, sem vj" déken egyetlen újabb himlő- gyanús megbetegedés sem fel­dúlt elő. Nem betegedett md> senki a Royal Nagyszállóba” elkülönített 220 külföldi ven­dég és az Istenhegyi úti védő' nőképző intézetben egészség- ügyi zárlat alá helyezett $ magyar állampolgár közi*’ sem. Az ezeken a helyeke” szolgálatot teljesítő dolgozd j körében sem történt himlőgí”' mís megbetegedés. Mindezek alapján nem vád szükségessé a kötelező védőd' lás elrendelése. Budapesté” tovább folyik azoknak a bed' ! tása, akik önként jelentkezne*1 i is védőoltást kívánnak kapu*' | Minden egyes önkéntes jeled- <ező a lapok vasárnapi számá' ! áan ismertetett helyeken i dőpontokban oltásban rész*' i (ülhet. . 1 A nemzetközi járványéi g)' i sgyezmények értelmében ki”' i tőidre készülő magyar álla1”' ] polgárok továbbra is csak d)] : kor hagyhatják cl az ors*”", területét, hu a szükséges i .ikmányokon kívül eredmény”) : védőoltást tanúsító igazolván]) lyal is rendelkeznek Külfö*' j tlön is elismert igazolást es”* íz ilyen célra kijelölt oh1’ jelyeken állítanak ki, ezd i külföldre utazók kizárok11) :zeken a helyeken jclcutkd' :enck védőoltásra. , , Mindazok a vidéki szem”) yck, akik külföldre utazod*) 1 i védőoltást a megye széki'” ') yén működő KÜJÁL-nál l&y látják meg. gittelést ezen az ablakon! Nem gyalázat? Hát — nem. Nem csak igével él ük ember Caját mesterségemről szán- dékosan hallgattam idá­ig. Gátlásokkal küzködök: intő bölcsességek csengenek fülem­ben, mint: minden cigány a maga lovát dicséri — minden szentnek saját maga felé hajlik a keze — és: a szerénység rit­ka erény, bennem, hála isten­nek, megvan. Egyébként is nem szakmun­kásképző tanfolyarnot akarok indítani, vehette észre a nyájas olvasó, hogy keveset szóltam az iparágak mesterségbeli ré­széről, és felsorolásom inkább érzelmes, mint pontos volt. Igazságtalan lennék a többiek­kel szemben, ha most kiselő­adást tartanék az üvegezés sok kis csínja-binjáról. Bár úgy­sem fogom tudni sokáig meg­állni ezt. Megfigyelésem szerint az üveges szó hallatára mind a mai napig mosolygó és elnéző legyintés észlelhető. Az okát vizsgálva kétséget kizáró mó­don megállapítható, hogy az emberek ítéletét roppantul be­folyásolják az emlékek és ha­gyományok. Az üveges szó mögött azonnal ezt az elnyúj­tott, zólyomi tájszolású kiáltást hallják: „dróóóó-toznyi, fóóóó- doznyi”, majd rögtön utána: „áblákot csinálnyi, áblákóóót!” Most már npm ©gy és ugyan­Kennedy Dientet hibáztatja Folytatódik a „párbeszéd“ Washington és Saigon között

Next

/
Thumbnails
Contents