Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-22 / 222. szám
Vasárnap, 1963. szeptember 22j ' asasAstatÄGTAsoRstsÄö ' m 3 Mint ismeretes, J az 19G0as év a nagy esőzések éve volt. Az ország azon tájegységein, ahol az átlagosnál magasabb a talajvízszint, ebben az esztendőben különösen sokat szenvedett a mezőgazdaság. Ez volt a helyzet a Borsod megyei ún. ,,tisza- valki belvízöblözet” (mezöcsáti és mezőkövesdi járások) hét községében, Mezőkövesden, Mezönagymihályon, Négyesen, Szentistvánon, Tiszavalkon, Tiszabábolnán és Gelejen is. Az említett községekben már a korábbi években is jelentős területek estek ki a talajvíz miatt a termelésből és az elmq csarasodás és szikesedés folyamata meggyorsult. A termelő- szövetkezetek gazdái tehetetlenül nézhettek, hogy szorgalmas munkájuk gyümölcsénél jelentékeny része miként „olyad el” a tengernyi vízben. A tiszavalki belvízöblözet területén élő és dolgozó emberek több évtizedes gondja ebben az esztendőben elemi erővel került felszínre. „Tenni kell végre valamit!” — egyre gyakrabban merült fel e kívánság. Ebben a légkörben egy Tiszabábolnán tartott képviselői beszámológyűlés alkalmával konkrét fogalmazást is 'kapott a fennálló probléma. „Fogjon össze a hét község termelőszövetkezeti parasztsága és kérje a kormányzat segítségét is, hogy leküzdhessük a termelést állandóan veszélyeztető nehézségeidet.” A javaslat elhangzott és en- ■ nők alapján egy valóban figyelemreméltó kezdeményezés indult el. E kezdeményezést a Hazafias Népfront-mozgalom felkarolta és eredményesen segítette megvalósulását. A gyűlést követően a két járás párt-, tanácsi és népfront vezetése, a terület országgyűlési képviselője és a megyei Vízügyi Igazgatóság vezetője tanácskozásra jöttek össze. Megállapították, hogy a tsz- gazdák által felvetett probléma megoldása teljesen jogos és halaszthatatlan kívánság. A , eél érdekében igénybe kell •" Venni a Hazafias Népfront- -■mozgalom segítségét. Létre kell hozni egy szervezeti keretet, melynek felhasználásával ösz- szefogható és céltudatosan irányítható lesz az érintett Lsz- gazdák önkéntes áldozatvállalása. E nagyszabásúnak és rendkívül hasznosnak ígérkező társadalmi megmozdulás támogatására meg kell nyerni az illetékes kormányszerveket is. A fentebb említett megbeszélés alapján megindult az akció szervezése. I960 őszén az érdekelt termelőszövetkezetek és a helyi állami gazdaság képviselőinek részvételével megalakult a „Délborsodi Bel- vízrendező Társulat." A társulat felkérésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Titkársága hozzáértő szakemberek bevonásával úgynevezett társadalmi akcióbizottságokat hozott létre. Az akcióbizottsá- •gok a belvízrendezés megoldására vonatkozó két tanulmány- tervet készítettek társadalmi munkaként. Az I. sz. akcióbizottság (dr. Mosonyi Emil professzor, Vezse Sándor vízügyi igazgató, Szenti János főmérnök, Andai Pál, Bokor Mihály, Fógel Béla, Jo- lánkai Gyula, Kienitz Vilmos, Kontur György, Pichler János mérnökök) - elkészítette a bel- vízlevezető árokrendszer és a kulcspontját képező szivattyú- telep elvi vázlatát. A vázlat szerint: „A 21 541 kh. kiterjedésű terület belvízmentesítése érdekében meg kell építeni egy 19,5 lan hosszúságú, észak- déli irányú főcsatornát és tizenkét mellókcsatornát. A talajvíz Tiszába való átemelése és a későbbiek során öntözővíznek a Tiszából való szállítása céljából meg kell építeni egy 2,4 köbméter/see. vízszállító kapacitású szivattyútelepet. Az árokrendszer megépítése után a közlekedés és zavartalan vízlevezetés biztosítására különböző műtárgyak (híd, csőzsilip, csőáteresztő, bújtató stb.) megépítése is "szükséges. 1 tanulmányterv kisebből S5 239 köbméter földkiemelés társadalmi munkában végezhető el. A szükséges társadalmi munkanapok száma 28 029 és értéke mintegy 2 727 000 forint. (Az ossz földmunkák költsége 5 185 000 forint.) A II. sz. akcióbizottság (Csé- pányi Sándor, Babílc Lajos, Balatoni József, Csirbesz József, Hajdú Károly, Hizsnyik Mihály, Kállai László. Szenti János, Vezse Sándor) dolgozatában pedig kimutatta, hogy a belvízlevezető rendszer megépítése után milyen előnyös változások következhetnek be a terület mezőgazdasági termelésében. A dolgozat szerint a mélyebbfekvésű területeken — igen kevés befektetéssel mintegy 510 kh-nyi területen két halastó létesíthető és megfelelő talajjavítás után mód lesz mintegy 4 500 kát. holdon öntözéses gazdálkodás bevezetésére. A munkálatok elvégzése után a szántóföldi növény- termesztés szerkezetében is előnyös változásokat lehet majd eszközölni és az állattenyésztés jövedelmezősége is fokozható. Az akcióbizottságokba tömörült lelkes népfront aktivisták az ismertetett tervek elkészítésével megteremtették a reális alapját a felmerült nehézségek leküzdésének. Mindenképpen alá kell húzni annak jelentőségét, hogy értelmiségiek (professzorok, tervezőmérnökök, vízügyi és mező- gazdasági szakemberek), akik közvetlen anyagi vonatkozásban nem érdekeltek a felmerült probléma megoldásában, mégis részt vesznek az akcióban. Teltük annak bizonyítéka, hogy egyetértenek a. hazánkban folyó szocialista építömuh- kával és minden tudásukkal, lelkesen támogatják azt.. A tiszavalki terület tsz-gazdái pedig meggyőződhettek arról: a párt azon felhívása, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítását mindenki ügyévé, közüggyé kell tenni — nem maradt jelszó. Éppen ezek a tapasztalatok vitték sikerre a következő lépéseket a tiszavalki ügyben. A Dólborsodi Belvízrendező Társulat megtárgyalta és elfogadta a most már „A tiszavalki belvízöblözet mezőgazdasági komplex hasznosítása" címen egyesített tervet, Megállapodás történt arra vonatkozóan is, hogy az érekeit tsz-ek milyen összeggel és milyen értékű társadalmi munkával járulnak hozzá a mű megépítéséhez. Ezt követően az érdekelt községek pártszervezeteinek, tanácsainak és népfront-bizottságainak segítségével összehívták mind a hét termelőszövetkezet közgyűlését. A tervek ismertetése és alapos megvitatása után közgyűlési határozatokat fogadtak el a tagok társadalmi munka végzésére és anyagi áldozatvállalásának mértékére vonatkozóan. ________ s orán érdefces tanácsi- és népfront szerveket, valamint a KISZ-szervezetet is. Olyan új világ ez, amelyet mindannyiunknak nagyon meg kell becsülnünk.” A tiszavalki terület termelő- szövetkezeteinek közgyűlésein már az új életet építő emberek gondolkodásmódja nyilvánult meg. Az egymás megbecsülése, a közösség erejébe vetett hit, az elvtársi segítségnyújtás szelleme csendült ki a felszólalók szavaiból. A közgyűlések résztvevői a társadalmi munkavállalás kérdésében a realitás talaján állva döntöttek. során megtalálták a helyes megolA viták A közgyűlések j és újszerű jelenségek bontakoztak ki, amelyekről ugyancsak érdemes néhány szót ejteni. Több felszólaló megállapította, hogy jól esik tudni, mennyire törődnek a dolgozó parasztok boldogulásával, „Mikor volt az, ami ma van, hogy nagytudású egyetemi profesz- szorok, mérnökök, szakemberek eljönnek közénk és segítenek megszabadulni gondjainktól. A segítséget nyújtók soraiban találjuk a Vízügyi Igazgatóság dolgozóit, a helyi párt-, dóst. A megoldás lényege a következő: A növénytermesztésben foglalkoztatott tsz-ta- gok szabad idejükben elvégzik a rájuk eső munkarészt. A többi tsz-tagok és vezetők a maguk részét pénzben váltják meg. Az összegeket befizetik a társulat pénztárába. A társulat pedig a növénytermesztésben időlegesen felszabadult tagokat saját társadalmi munkaadagjuk elvégzése után, megfelelő bérért tovább dolgoztatják. Ilyenformán a növénytermesztésben időlegesen felszabadult tsz-tagok keresethez jutnak. a munka is előrch'P'"3 és a vállalt kötelezettségekből mindenki egyenlő arányban veszi ki a részét. A Tiszavalk területi talajvízelleni küzdelem támogatására a. megfelelő állami főhatóságok támogatását is sikerült biztosítani. Az illetékes főhatóságok — elsősorban az Országos Vízügyi Főigazgatóság és vezetője, Dégen Imre elvtárs — miután meggyőződtek arról, hogy a belvízelvezető rendszer megépítése komoly gazdasági előnyökkel jár, valamint az érdekelt tsz-gazdák maguk is komoly áldozatvállalásra hajlandók, minden támogatást megadtak. Az akció állami támogatásának ' biztosítására azért volt lehetőség, mert a kitűzött cél reálisan egybeesett a mezőgazdaság fejlesztését célzó állami tervvel. A vázolt társadalmi ösz- szefogás pedig lehetővé tette, hogy egy később tervezett feladat megoldását időben jelentősen előre lehetett hozni. A fentiekben lehetett összefoglalni egy jelentős, a mező- gazdaság termelőerői' fejlesztését — egy adott területen — célzó akció megindulását. Tanulságként. talán a következőket lehetne hangsúlyozni: kiás körülmények között, a szétaprózott és egymástól elszigetelődött egyéni parasztgazdaságok idejében a tiszavalkihoz hasonló akció el sem indulhatott volna. Csakis szocialista körülmények között van arra lehetőség, hogy sokszáz dolgozó paraszt, az általuk választott helyi hatósági és társadalmi szervek, valamint a népi állam főhatóságai összefogjanak és együttesen leküzdjenek a dolgozó emberek munkájának eredményét állandóan veszélyeztető igen régi bajt. Nem vitás, hogy a tiszavalki akció is — a többi között — újra bizonyítja, hogy a párt mezőgazdasági politikája elsősorban a dolgozó parasztok érdekeit szolgálja. A népfront-bizottságok levonhatják azt a következtetést, — hogy , a mozgalom,, ha fellcarolja és segíti a dolgozó tömegek köréből felmerüli jogos és reális kívánságokat, akkor nagyon hasznossá lehet a közösség szempontjából. Hosszú gumiszalagról „ugranak” a téglák, erős, barna kezek kapják, s adják tovább. Fröccsen a malter, emelkedik a fal. Augusztus közepén még csak dimbes-dombos, dudvás terület húzódott a miskolci Tizeshonvéd és Hoffmann Otto utcák között, s most jól megalapozott épület nő itt napról napra magasabbra. — Gyerünk fiúk, mert a másik brigád megelőz! — hallatszik egy téglapillér mögül, s harsány kacagás rá a válasz. — Nem olyan biztos az!... Mint barnára pirult kenyerek, olyanok az emelkedő, meztelen vállak. — Van itt erő, izom! — ragadják meg ketten a súlyos, habarccsal teli taligát. — Igaz-e, Suga? — Azt elhiszem! — nevet a kérdezett, Suga Tibor, s megböki a mellette álló Gulyás Sándor erős mellkasát — Nem is • lehetnénk másképp súlyemelők! S feszülnek az izmok. Negyken dolgozó katonák között csupán mintegy 30 százaléknyi az építőipari szakmunkás. De Napról napra magasabbra emelkedik a leendő lakóház fala. azért valamennyien nagy szorgalommal tanulják, s végzik is a házépítés minden csinját„Inspekcló” a betonkeverőgép mellett. fiatal vennegy erős, építi a házat. — Augusztus 22-én kaptuk a segítséget az egyik miskolci alakulattól — adja a készséges felvilágosítást Horváth István, a munkavezető. — Október közepéig dolgozik sok száz katona a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat építkezésein. Rendes fiúk, már ~ előre sajnáljuk, hogy elmennek... Hát a fiúk? ök szívesen maradnának? Nagyon őszinte a válasz: — Hamarosan leszerelünk, azért megyünk el. Már számítanak ránk régi munkahelyeinken — így Majláth Mihály, akit Békéscsabán, várnak már szülei, s régi munkatársai. Hol dolgozik majd? Melyik építkezésen? Jót derül kérdésünkön. — Nem építkezésre megyek — mondja. — Kicsit más az én szakmám. Fodrász vagyok... De hát nem árt a sokoldalúság. Ez a véleménye a KISZ- tit.kár Hámor Rezsőnek, aki gépmunkás Budapesten, a Ganz-MÁVAG-ban és a többieknek, a motorszerelőknek, az öntőknek, a gépkocsivezetőknek is. Mert az építkezésekatona binját. S hogy ennek ellenére volt-e már valami baj velük, történt-e baleset? van — jegyzi meg Fóliák Gyula, miközben tisztítja a téglákat. — Minden hónapban részt veszünk az előadásokon. S ahogy jókedvvel, vidám szóváltások, beszélgetések kíséretében végzik munkájukat, még ilyen megjegyzéseket is hallhatunk: — Az én apám katonakorában csizmákat pucolt a tiszteiének, meg takarítani járt. századosa lakására __ — No és láthattad a múltkor, hogy mit csinálnak katonaidejük alatt a nyugati sorkötelesek. Hát én azt nem kívánnám ... — s egy kis zömök fiú kivillantja fehér fogsorát és keményen csapja a malteros kanalat. — Ha meg én leszerelek, egyszer eljövök Miskolcra a menyasszonyommal és megmutatom majd neki ezt a házat: no, nézd meg, mi építettük a katonaidő alatt..t Ruttkay Anna Foto: Szabados Gy. Sok fontos feladat vár az ózdi nagyolvasztó fiataljaira ) Az elv; | mutatta továbbá, bogy a munkálatok során mintegy' 203 113 köbméter földet keill megmozgatni és e mennyiAz Özd városi- és üzemi KISZ végrehajtó bizottsága meghatározta a gyárrészlegek KISZ-vezetőségeinek és alapszervezeteinek legfontosabb tennivalóit. Feladatul adta például, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek nagyolvasztójánál, az olvasztókemencéknél dolgozó fiatalok a nyersvas minőségének javításán és a szennyeződés csökkentésén kívül törekedjenek a nyersvas- kihozatal növelésére is. Az olajtüzelés ülemszerű bevezetésével pedig csökkentsék a kokszfogyasztást. Vezessék be a kohón kívüli kéntelenítést és rendszeresen ellenőrizzék a ferrum veszteségekre vonatkozó intézkedések gyakorlati hatását. Felhívta a KISZ a fiatalok figyelmét arra is, hogy tegyenek javaslatokat a zsákérc és a szállópor gyorsabb felhasználására. Fontos feladat, még, hogy a gyárrészleg fiataljai hasznos tanácsokkal , és társadalmi munkával tegyék lehetővé az elegy tér kisgépesítése felett vállalt védnökség határidő előtti befejezését. Az acélme- redvények termelését napi 30—35 tonnáról emeljék napi 50—55 tonnára' A gyárrészleg közös vezetőségét és a Fiatal Műszakiak Tanácsának vezetőségét a KISZ arra kérte fel, hogy vizsgálja meg, és tegyen javaslatot: milyen módon lehetne ifjúsági kohót létrehozni. Fónagy András kezenyomán erősödik a téglapillór. Előkészületek a sarkvidéki expedícióra A Szovjetunióban serényen folynak a 9. antarktiszi expedíció előkészületei. Az „Ob” dicsel-villanyhajó és a „Ko- operacija” dieselhajó novemberben indul el, fedélzetén a váltással, az Antarktisz távoli partjai felé. 1964.-ben az Antarktiszon 4 szóidét tudományos kutatőál- lotnás fog működni: a Mimij, a Vosztok, a Mologyozsnaja és a Novolararevszkaja. A kutatóállomások széleskörű megfigyeléseket végeznek majd a Nyugodt Nap Nemzetközi Évé- 1 nek programja szerint. — Egyetlen egyszer sem — halljuk a munkavezetőtől. — Munkavédelmi oktatás is Egy figyelmei érdemlő kezdeményezésről irta: Harmati Sándor
