Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-22 / 222. szám
ESZÁKMAGYAEOnSZ/ta Vasárnap, 1063. szcptcmÍMU4 £5. Alföldi diáklány a hegyek lábainál I A szőke ~i kislány először ___________I felment az avasi k ilátóra és körbe pillantott. Hatalmasnak érezte magát, és a karcagi kis árkokra, töltéselvre gondolt. Ott szánkóztak telente, a lesiklási távolság mindössze öt-hat méter volt. Ezt nevezték „domb”-nak, kedves, szelíd dombocskának, téli örömök egyetlen objektumának. S most itt a nagy hegy, a hegyen ez a pompás építészeti remekmű, amelyről jól látni a Bükk bérceit, a kohók óriáskéményeit, a távolban kígyózó vonatokat, a csillogó hátú Szinva-patakot. Ez a kezdő „képsor” ragadt meg Barabási Krisztinában is, aki elszakadva a messzi karcagi pusztáktól,4 itt, talált időlegesen otthonra Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetem egyik kollégiumi épületében. Amíg benyomásairól, alakulóban lévő véleményéről faggatom, az a kérdés törtet bennem előre, miért gondolt erre a „férfias” pályára? — Nagyon szeretem a mate.- matikát és az ábrázoló geometriát. A gépekhez is nagy kedvet érzek, ami itt az egyetemen megkétszereződött, mert egy egész tanulókör előtt kell bizonyítanom. — ? — Egyedül vagyok lány az egész tankörben. S most azt kell bizonyítanom, én sem vagyok gyengébb gépészmérnökjelölt, mint a fiúk. — Hogyan zajlott le az életre szóló kedves aktus: „.-egyetemi polgárrá fogadom — Mivel több mint nyolcszázán ^kezdtük meg tanulmányainkat, ez az ünnepélyes pillanat tanulócsoportonként zajlott le. Megható volt... Én, az egyetemi polgár... . Nevet. Barabási Krisztina karcagi diáklány egyetemi polgár Miskolcon, ebben a szüntelenül növekvő, lüktető levegőjű városban. — Milyennek találja az alföldi csendesség után ezt a nagyvárosi nyüzsgést, az Egyetemváros zsibongóját? — Tulajdonképpen csak földrajzból ismertem a várost. Gyárait, épületeit csak fényképről, filmhíradók kockáiról. A csendes, kedves alföldi város után kicsit idegen ez a rohanó világ, de gyorsan meg lehet szokni. Maga az Egyetemváros is olyan, mint egy város. Utcáiról csak a mikrobuszok, és a mikrovillamosok hiányzanak. — Az első tanítási nap mit hoxitt ? — Nagy meglepetést. Zárthelyit írtunk matemstikí'-'é) Az arra volt jó, hogy az oktatók tapogatózzanak: ki mit tud? Ugyanis a sokféle középiskolából idesereglő fiatalok feltehetően nem egy színvonalon mozognak. — Sikerült a zárthelyi? — Úgy érzem, igen. Nem szeretnék szégyent hozni egykori kedves, karcagi tanáromra. Veres Jánosra. Bartók Bélára emlékeztek Érdekes és igen értékes emlékest zajlott le szombaton, szeptember 21-én késő délután Miskolcon, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának Székhazában. Serly Tibor, az Amerikai Egyesült Államokban élő hazánkfia, a kiváló zeneszerző és karmester, Bartók Béla és Kodály Zoltán hajdani tanítványa, majd Bartók élete utolsó éveiben legbizalmasabb barátja, utolsó műveinek befejezője, aki jelenleg Magyarországon tartózkodik, a Miskolci Városi Tanács Művelődési Osztályának meghívására ellátogatott Miskolcra. A tanács, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közös rendezésében tartott esten „Emlékezés Bartók Bélára” címmel, a halhatatlan művészről, a magyar zenei élet világhírű géniuszáról, közös élményeikről tartott előadást. Az előadást Volly István vezette be. Bánhidy József és Ütő Endre ■ ünneplése Nem volt szegényes a hét színházi eseményekben. A fennállásának 140. évfordulóját ünneplő Miskolci Nemzeti Színház, szorosan egymás mellett, két bemutatóval kezdte meg idei évadját. A Kamara- színházban Dunai Ferenc A Nadrág című vígjátékét, a nagyszínházban Csiky Gergely Mákvirágok című színművét mutatták be. A premiereket követően Ruttkai Ottó színházigazgató ünnepi esten köszöntötte'a társulatot és külön a két produkció főszereplőit, technikai munkatársait. Ez alkalommal került sor a színház két idős művészének meleghangú ünneplésére. Bánhidy- Józsefet. 75, születésnapja alkalmából a kollegák tisztelettől áthatott köszöntésén kívül a színház igazgatósága is köszöntötte. Az ilyen nagy kort megért, sokat dolgozó művésznek kijáró koszorú, a nagyobb pénzjutalom és a szakszervezeti beutaló méltó gazdára talált a forró hangulatú est keretében. Hasonló ünneplésben és megajándékozásban részesült Ütő Endre díszlettervező is, aki születésének 60. évfordulójához érkezett. A két kitűnő művész mozgalmas munkában eltöltött esztendeinek jelentős részét Miskolcnak ajándékozta. Ezért is kaptak dísztáviratokat, gratulációkat a város színházszerető közönségétől; sok boldogságot, jó egészséget és sikerekben tovább gazdagodó művész! nályafutást kívántak a két ünnepeltnek. KERÉKGYÁRTÓ BERTALAN: Búcsúzik a nyár... A mordkedélyű, lomha őszkutyák hús boglyák tövén mélyen alszanak. Bágyadt porosán szunyókál a lomb, s lágy, szénaszagú réteken bolyong a pletykáskedvű, csacsogó patak ... A sürgönydrótok zengő húrjain dalt hárfáznak a tarlójárt szelek, mereng a. kútvíz, fény ül a káván s a fáradt rögek letarolt hátán ráncokat gyűrnek rakott szekerek. A termés lassún fedél alá jut, s az árvult füvek el szomorodnak. Feltárulnak a rejtett csapások, s a fosztott ölii kukoricások szőke eső-fiak után zokognak. A Nyár, mint érett, szép, csókos asszony babusgatja még hű szeretőjét, de a leikéből már búcsú sajog s arcán a csalfa, szép fénykacajok szánban rejtik csókszemíedőjét.:; « És a hültajkú Nyár egy hajnalon harmatkönnyét a mezőn felejti. Elhalkulnak a víg élétzenék k a nagy Mindenség teremtő kezét dolgavégezteii ölébe Nézem ezt a szőke, csendes egyetemi polgárt, aki magával hozta egy csendes város szerénységét is. Vajon feloldódik-e ez a pazarlásnak tűnő zárkózottsága, tompul-e mértéktelen szerénysége? A kérdéseket azért tettem fel, mert a mai diáktempó valahogy több határozottságot, több kezdeti bátorságot követel meg. Vagy én vagyok türelmetlen? Utolsó kérdésem nem lepi meg, már várta: — A hegyek elhódítják-e majd az Alföldtől? Szeretem a hegyeket, de azok nincsenek olyan hatással rám, mint a gépek. Hódítani csak ők képesek, legyenek az Alföldön, vagy bárhol. Ami pedig a jövőt illeti, azt nem jelöltem túl távolinak. Csak annyit szeretnék elérni, hogy az első félévben jó, de inkább jeles rendű legyek. Ez az erkölcsi megnyugváson kívül ösztöndíj javítással is párosul. Párkány László J Uj tanév kezdetén as egyetem KlSZ-sserwexeiei Mintha valami belső láz feszítené az egyetem KlSZ-szer- vezetét. Olyan, ami szét akarja törni qz eddigi kereteket, hogy egy y-jat alkosson, ami előtt mindenki elismerően bólint: ez az. Természetes, hogy nem egyszerűen új fonnál: megteremtéséről van szó. Ez már csak következménye annak a bizonyos belső feszítő láznak, ami puszta léténél fogva is követeli az új meg jelenést, formát. Mindez így persze elvontnak, túlságosan távolinak tűnik, pedig az egyetem KISZ-szervezetában történő változások éppen az emberközeljégért vannak. Talán az a leghelyesebb, ha úgy .kerül papírra minden — legalábbis megközelítően úgy —, ahogy Márionhegyi Ferenc, a miskolci Nchézipari Műszaki Egyetem KlSZ-titkára elmondta. Még talán ennyit előtte: Mártonhegyi maga is a műszaki egyetem diá.kja volt. Evek óta ismerjük egymást, hq beszélgetünk, nem nagyon ügyelünk a hivatalos formulákra, kitételekre, és talán nem visszaélés, ha a beszélgetés hangját illetően sem próbálok változtatni semmit. — Kicsit nehezebbé vált a munkánk az eddiginél, — kezdi —. Atme, netileg növekedett a zsúfoltság, a tankörökben eddig egy hallgatónak egy külön asztal jutott, most ketten-hárman dolgoznak egynél, most már nincs tornatermünk sem, mert Az Olcsó Könyvtár sorozatban jelent meg a Szépirodalmi Kiadónál Brúnó Apitz nagy sikert aratott regénye: a Farkasok közt, védtelen. Nyolcadik verseskötetével jelentkezett Hajnal Gábor költő, címe: Farsang-temetés. A századforduló ma'gyar . irodalomnak egyik legeredetibb, legkarakterisztikusabb írói egyéniségéről, Thury Zoltánról szól Rejtő István monográfiája. Gárdonyi Géza születésének századik évfordulójára az életmű sorozatban jelent meg legnépszerűbb regénye, az Egri csillagok. Buda Ferenc fiatal debreceni költő verseskntete Füvek példája címmel látott napvilágot. A Magvető Kiadó újdonsága Komlós Aladár Reggeltől estig \című verseskötete. A Ludas Matyiből jólismert humorista Feleki László új kötete a Vidám Könyvek sorozatában jelent meg. címe Homo sapiens. Mai életünk kisnolWári jelenségeiről szél Haidunka István. A zöld kalpag című regénye. őszinte érzéseikkel átfűtött, szenvedélyes hangú írás Emanuel Robles műve. mely az Európa Kiadónál jelent meg, címe: A Vezúv. Dosztojevszkij érett alkotói korszakának minden fontosabb elbeszélése helvet kapott a Magyar Helikonnál , megjelent. A játékos című kötetben. Házasság és húsén címmel adta ki a kiadó Diderot, elbeszéléseinek kis gyűjteményét, az új ösztöndíj-rendszer értelmében az emberek esznek az, egyetemen. EZ is érdekes valami. A múlt években a hallgatóknak körülbelül 70 százaléka csak egyszer étkezett naponta a menzán, mintegy 25 százaléka ebédelt, vacsorázott, és mindössze 5 százaléka vette igénybe a háromszori étkezést. Ezekhez az adatokhoz, azt hiszem, semmi kommentár nem szükséges. Most, mindenki rendszeresen eszik. Ezért kellett a tornatermei; átalakítani ebédlővé. Az természetesen nagy örömünk, hogy most már mindenki eszik, de a tornateremre is nagy szükségünk lenne. Es még sok mindent sorolhatnék, ami mind azt bizonyítja, hogy nehezebbé vált a munka, csak nem akarok listát összeállítani. Szóval, ha gyengébben dolgozunk, itt van rá a magyarázat. Ha bárki számunkéi- tőlünk valamit, felsorakoztatjuk érveinket. Elfogadhatóak. helytállóak. Csakhogy nem ezt akarjuk. Ennek semmi értelme sem lenne. Meggyőződésem, hogy éppen a mi sajátos körülményeink miatt a KISZ-nek az. eddiginél is fontosabb szerepet kell betöltenie. De a sajátos körülményeken túl is: hány olyan kérdés van, ami foglalkoztatja ay. emberekét! Akár a belpolitikát, akár a külpolitikát nézzük. Például: ki ma a' kommunista? De más kérdések is vannak. A gyerekek beszélnek, vitáznak. összevesznek, de azért csak jó lenne, ha egy felkészült ember állna eléjük, és elmondaná a véleményét. És kiváncsiak, hogy mit mond erről a KISZ. De, hogy mondani tudjon a KISZ valamit, és hogy tenni tudjon valamit, ahhoz egy jó szervezetet kell kialakítani. Szervezeti felépítésünk nem jó. Kettős vezetés érvényesül. Egy a diákotthonban, egy a főépületben. A liallgatók ao százaléka diákotthonban lakik. Ott lehet leginkább összehozni a társaságot, ott ismerik meg leginkább egymást, hiszen lakva ismerni meg az embert. A lényeg: a diákotthonoknak sokkal nagyobb szerepet kell kopni. Az új szervezeti felépítésünk a következő: Az egyetemi KISZ-bizottság a csúcs. Megalakultak a diákotthoni KlSZ-bizottságok, melyek felügyelnek az alapszervekre. Az egyetemi KISZ végrehajtó bizottság 9 tagú, és ennek tagja minden diákotthoni KISZ- bizottság titkára. Ezek önállósággal rendelkeznek. Több ember kapcsolódik a vezetésbe és a vezetés közelebb kerül az emberekhez. A diákotthoni K ISZ-bizottségok döntenek egyetemi, tanulmányi kérdésekben. Ilyen szerephez az ország egyetlen diákotthoni TASNAD1 VARGA ÉVA Szeptemberi szonett Elem a magam hangya-éleiét, s a szeptemberi szél fejemre fúj, s hétköznapok pénzhajszás perce közt mosolyod ott ring oly valótlanul. i Micsoda terhek nőttek szívemre! — Intrika — írás — mosópor — gyerek . . Egyedül clqk, mint bodza ága, ha társait levágták bölcs kezek. De most az ősz közéig a dombokon. Ne menj tovább! Hisz éveim követnek és minden fűszál szerelmemet hordja. Te. va(f{l a szép, te maradsz otthonom, harangja, vagy te szónak és örömnek. — Mi lenne., hogyha nem láttalak volna? KISZ-szervezete, sem jutott ez> idáig. Ezzel meglennénk, Oe most jön a. neheze. Tud-e a KIS? érdekes, vonzó programot adni? Mit? És megvalósítható-®; Nem akarok nagyképüsködnii de a KISZ vezetőségének valóságos tudományos munkát kell végeznie. Pontról-pontra kidolgozni mindent. Nem jó az, b? elképzelek valamit, és bedor bőm az ötletet, aztán vagy sk kerül, vagy nem, ha döcög, ak" kor áteröszakol om valahogy, jelentem, hogy kész. És Aé, egyetemi KISZ-vezetőségnek 3 munkáját sem abban látom, hogy íme KISZ-titkár is képes volt hat embert előránelr gálni, aki átviszi a zongorát at egyik teremből a másikba- Mindenekelőtt.: gondolkodó embereknek kell lennünk, akik tudnak ötletekkel, megvalósítható, kidolgozott, értelmes Ötletekkel előállni. Jó az, ha a diákok azt látják, hogy a vezetőik —' akik mindig akarnak valami — nem maradnak el mellettük Mert ezek a gyerekek is tudnak gondolkodni, és ha azt látják, hogy irreális vagy helytelen amit rlébtik szabtunk, de m«f> kell csinálni, hát akkor abba11 nincs sok köszönet.. Ez demoralizáló. Nem szabad, hogy é hallgatók „hát.bavágós” feladatoknak érezzék a munkát! Ha csak ilyenek szülésire teli* erőnkből, az nem jó. Mennyi minden van, amivel megtudhatjuk, tudunk-e dolgozni vagy sem! A diáknapok, a külföldi kapcsolatok és főié? pedig mindennapi életünk, munkánk ezernyi gondja. ív van például a származás szerinti kategorizálás megszüntetése. Mindenki elfogadta, helyesnek, jónak tartja. Mégtó- Nem egy esetben előbukkan valami óvatag szemlélet N?- hányan úgy fogadják, minibe egyenesen a m u n k áz-- paras*1 szánnazású gyerekek ellen irányulna. Majd, hogy nem szá- monkérik vélt; ellenfeléiktől' hogy mernek jelesek, vagy kitűnőek lenni! Vagy: a népköztársasági ösztöndíjat — köztudomásúan — pályázni kell. Ebnek az ösztöhdíjnak a megszerzéséhez kitűnő, vagy jelé3 rendűség szükséges, de má? szempontok' is közrejátszana^ Megnéztem a kérvényeket. Néhány arra érdemes tanuló ne'!1 pályázott.. Nyári, szünet volt, w az egyiket könnyen megtalál' tam, mert itt dolgozott; a- egyetemi építkezésnél, a táborban. Megkérdeztem, hogy púért nem adott be kérvényt, úgy sem kapnám, meg mondta, mert; értelmiségi szári mazású vagyok. Kicsit megszidtam, aztán mondtam, hof> tegye le a lapátot, jöjjön ki $ árokból, mosakodjon meg és vigye be szépen a dékánhoz a kéri vényt. Nagynehezen ráállt. másiknak Pécsre telefon ál tani' miért nem pályázik? Erről i pécsi fiúról tudni kell, hojfí rendkívül nagy segítőszándát' él benne. Kiváló képességű tanuló, rövidebb idő alatt tudbS lerakni a vizsgát, mint társ»1, és elutazhatna, pihenhetne, P? nem ezt teszi. A többieké1' együtt vizsgázik, hogy segítse*’ nekik. Azért nem pályáztam mondta a telefonba — mert x-cs vagyok. Vele is veszek0®' nem kellett, aztán elkészítet'’? a kérvényét. Mellesleg mindkét ten meg is kapták az ösztöfl' díjat, de ebből én nem OR akartam kihozni. Érzékeltet1'' akartam azt a szemléletet, ab1' még él az emberekben, hióbs mondjuk ki, hogy nincs szál' mazás szerinti kategórlzálás- , És azt akartam mindez^ mondani, hogy a KISZ-nek óriási v a feladata Á mi belső életünk renget^ munkát ad, rengeteg kérdést áj' lit elénk. Éppen ezért kell Kj' alakítanunk az új formát am!' vei sikerül majd megfelelő dón válaszolni ezekre a kérdr sekre .., ,t Talán így már érthetőbb válik az a belső feszítő IÁ*’ amiről a. bevezetőben szó esc' j Az új tartalmi, munka kef^ magának az új kifejezési főfalát. A céltudatos, értele mW telítődő munka. PrüJta Tűse*’ \ [ A Gondolat Kiadónál jelent meg Ákos Károly ldegrendszc■ rünk című könyve, amely a ■ legmodernebb kutatási adatokra épül. A lipcsei per harmincadik évfordulójára hozta ki a Kossuth Kiadó Emst Fischer Jel- zötűz című könyvét, a kötet alcíme: Dimitrov harca a ljá- borús gyújtogatok ellen. A Jókai Mór összes Művei sorozat új kötete a Felfordult világ. A . Móra Kiadó jelentette meg Szántó György regényét, A boszorkány címmel. A regény hőse XVI. századbeli magyar orvosnő, a boszork-ánv- váddal máalyahalálru ítélt Tötösi Borbála. A hét köHyvűjdosiságai
