Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-17 / 192. szám

ESZ AKM AGY ARORS2A G Szombat, 1963. augusztus 11, Komócsint Zoltáai elvíárs / Ozdon Komócsin Zoltán elvtárs, pártunk Politikai Bizottságá­nak tagja, a Népszabadság fő­szerkesztője, dr. Bodnár Fc- renc elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára társaságában pénteken Ózdra látogatott. Délelőtt találkozott a járási és a nagyüzemi párt-végrehajtó­bizottság tagjaival, s tájékoz­tatta őket az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről. Délután részt vett n Népsza­badság olvasó-ankétján. Gazdag, termékeny vita ala­kult ki, amelyben a felszólalók számos értékes észrevételt, megjegyzést közöltek pártunk központi lapjának munkájáról. Az ózdi olvasók számos hasz­nos javaslattal éltek. A fel­szólalásokra Komócsin Zoltán elvtárs válaszolt és adott felvi­lágosítást a Népszabadság munkájáról, terveiről. Az olva-» só-ankéton Csollány Ferenc elvtárs, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója is részt vett. Üdvözlő távirat Sukarnohoa Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke Indonézia függet­lensége kikiáltásának 18. évfor­dulója alkalmából üdvözlő táv­iratot intézett Sukarno indonéz elnökhöz. Péter János külügyminiszter dr. Subandrio indonéz külügy­miniszternek küldött üdvözlő táviratot az évforduló alkal­mából. A SZOT elnöksége az indo­néz szakszervezetek országos tanácsához intézett üdvözletét. Kémehet ítéltek el*.. (Folytatás az 1. oldalról.) lévő fiatalember a Lámpa­gyárban dolgozott, s apja kémtevékenységéről már ko­rábban is tudott, öccsétől ér­tesült róla, testvére ugyanis hallotta, amikor id. Holczmeis- ter János felesége tudomására hozta, hogy idegen szervezet részére „dolgozik”, s ezt el­mondta a bátyjának. Id. Holczmeister János elve­temültségét mutatja az is, hogy amikor a jelentés írásakor köz­vetlenül is nyilvánvalóvá vált kémtevékenysége a fia előtt, ezt a pillanatot arra használta fel, hogy őt is bevonja a súlyos bűncselekménybe. A két Holczmeister összesen 16 jelentést küldött megbízói­nak, ebből tizenötöt az ifjabb írt meg. A végzett „munkáért” az egyik utasításban megelé­gedésüket fejezték ki a meg­bízók. Tőlük utasítást 11 alka­lommal kaptak Holczmeis- terék, nagyrészt levélben, Id. Holczmeister Jánosnak problémát okozott, hogy több alkalommal nem sikerült a vegyszerrel előhívnia a titkos utasításokat. Ezért Schneider Péter arról tájékoztatta őt ide­utazó édesanyja útján, hogy más módszerre térjen majd át: vasalót fog küldeni a részére, s azzal melegítse az utasítás lapjait, míg a sorok előtűnnek. Az édesanya a hozzá addig be­folyt összegből különféle dol­gokat, többek között villany­varrógépet hozott fiának. Utasítást hozott a kémek­nek id. Holczmeister János Nyugat-Ncmetországban élő húga, Krämer Kon- rádné is, aki ez év áprilisában Magyar- országra jött látogatóba. El­utazása előtt őt is felkereste Schneider Péter. Tudomására hozta, hogy bátyjával hosszabb ideje kapcsolatban áll, s rábe­széléssel. nagyhangú kijelenté­sekkel rávette az eleinte vona. kodó asszonyt, hogy újabb uta­sítást, valamint a kémtevé­kenység folytatásához külön­böző eszközöket hozzon magá­val bátyjának. Többek között egy Telefunken gyártmányú különleges tranzisztoros rádiót, hogy azon keresztül is adhas­sanak utasítást a kémeknek. Az újabb eszközök felhasz­nálására azonban már rém kerülhetett ser, mert idő­közben fény derült a két Eddig 62 állam írta alá... (Folytatás az 1. oldalról.) teken délután von Haase ál­lamtitkár bejelentette: a kormány az amerikai és brit külügyminiszter nyi­latkozatának megvizsgálá­sa után elhatározta az atomcscnd-cgyezmény alá­írását. Az aláírásra a jö­vő hét elején kerül sor Washingtonban, London­ban és Moszkvában. , Ugyanakkor a kormány vala­mennyi államhoz, amellyel dip­lomáciai kapcsolatot tart fenn, jegyzéket intéz és ebben hang­súlyozni fogja: az NSZK to­vábbra is igényt tart „az egész német nép képviseletének jo­gára”, továbbra sem ismeri el az NDK-t és eleve vétót emel az ellen, hogy az atomcsend- egyezményből kifolyólag össze­hívandó nemzetközi értekezle­teken az NDK-kormány is részt vegyen. A Szovjetunió londoni kö­vetségén átnyújtották Nagy- Britannia jegyzékét, amelyben az angol kormány kijelenti „nem áll módjában tudomásul venni azt a szovjet tájékozta­tást. amely szerint Kelet-Né- metország aláírta az atom­fegyverkísérletek részleges be­tiltására vonatkozó egyez­ményt. .. A Szovjetunió ugyanis a hét folyamán jegyzéket juttatott el Nagy-Britannia kormányá­hoz és e jegyzék tartalmazza azoknak az országoknak név­sorát, amelyek a szovjet fővá­rosban csatlakoztak a moszk­vai egyezményhez. Ezek között szerepel az NDK is. A hírügynökségi jelentések emlékeztetnek rá, hogy mind Nagy-Britannia, mind pedig az Egyesült Államok ismételten biztosította a nyugatnémet kormányt, hogy az egyezmény megkötése nem jelenti az NDK elismerését. Holczmeister súlyos bűnei­re, s Krämer Konrádnéval együtt letartóztatták őket. Bűnösségüket mindhárman beismerték. A tárgyaláson több tanút is kihallgatott a bíróság. Többek között Geiger Józsefet, akivel id. Holczmeister János együtt utazott az NSZK-ba. Tanúként szerepelt az ügy­ben Bognár Magdolna 18 éves könyvelő is. Ifj. Holczmeister János udvarolt a leánynak, s egy alkalommal említést tett neki édesapja és a maga bűnös kapcsolatairól. A leány, bár tudomást szerzett a kémkedésről, s azt a törvény értelmében jelentenie kellett volna a hatóságoknak, elmulasztot­ta ezt a kötelezettséget. E mulasztásért nem indítot­tak büntető eljárást ellene; népköztársaságunk humá­nus büntctőpolitikája alap­ján, mint megtévedt dolgo­zót, csupán figyelmeztetés­ben részesítették. A tanúk után több szakértőt is meghallgatott a katonai bí­róság. Az állambiztonsáei szak­értő vallomásában arról tájé­koztatott, hogy Holezmcistcrék a közölt adatok kiszolgáltatásával államtitkot sértettek meg. A bíróság elnöke a per ira­tai között részletesen ismertet­te a kapott kémutasításokat is. A budapesti katonai bíróság az első- és másodrendű vád­lottat államtitok tekintetében rendszeresen elkövetett kémke­désben, a harmadrendűt pedig ugyanebben a bűncsciekmény- bon, bűnsegcdi minőségben mondta ki bűnösnek. Ezért id. Holczmeister Jánost 13 évi, ifj. Holczmeister Jánost 8 évi sza­badságvesztésre, 10—10 évre a közügycktől való eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra Ítélte. Krämer Konrádnét 3 évi sza­badságvesztésre és a büntetés kitöltése után á Magyar Nép­köztársaság területéről való ki­utasításra ítélte. • id. Holczmeister Jánost kö­telezte, hogy a kémtevékeny­ségért kapott márka ellenérté­kének megfelelően 21132 fo­rintot a magyar állam javára fizessen meg. Az ítéletben az ügyész meg­nyugodott. az elítéltek és vé­dőik enyhítésért fellebbeztek. Gönc, a hajdan szabad hajdú város ^gusztus első napjaiban képviselői kerületem legna­gyobb helységében, a 3080 la­kosú Gönc községben töltöttem el néhány napot. A 4000 holdas Kossuth Ter­melőszövetkezetben serényen folyt az aratás, a cséplés, míg a község utcáin egymást kö­vették a kézikocsik a targon­cák, az átvevő helyre szállí­tották a kajszibarackot. A vasútállomáson indulásra kész, kajszival megtöltött hü- tővagonok. Nézegetem a bárcá- kat; NDK, NSZK, Csehszlová­kia és Lengyelország az út­irány. Ezek szerint már kül­földön is ismerik azt a pazar illatú és zarnatú gyümölcsöt, amelyet ennek a tájnak talaja és éghajlata érlel „sárga arannyá”. De vajon tudják-e, akik ezt a világviszonylatban is kiváló gyümölcsöt fogyaszt­ják, hogy a gönci kajszi név­adó községe egyike hazánk legrégibb történelmi neveze­tességű helységének? Érdemes tehát megismerked­ni azzal a községgel, amelynek lakossága oly büszke helységé­nek múltjára, s a jövőjük szor­galmas építése közben tiszte­lettel és megbecsüléssel ápol­ják a haladásért küzdő ősei! emlékét. Pár napos tartózkodásom alatt Gönczi Jenővel, a kul­túrotthon igazgatójával az alábbi rövid ismertetést gyűj­töttük össze a község történél mi múltjának dokumentumai­ból. Nyolcszáz éves múlt Az 1219-es és 1220-as váradi „regestrum” jegyzőkönyvében találkozunk először Gönc ne­vével. Gönc polgárai panaszt emeltek az őket sanyargató Sibrét és Mihály falubírák el­len. A vád igaznak találtatott és a bíráknak családostól el kellett hagyniuk a helységet. Ezekből az adatokból is kitű­nik, hogy Gönc legalább 800 éves múltra, tekinthet vissza. Nyolcszáz éve élvezte és szen­vedte minden előnyét és hát­rányát annak, hogy a Felvi­dékre, s Lengyelországba veze­tő út vonalába esett. Kezdetben az Abák birto­kolták. A tatárjárás után 1228-ban az Amadék várat építettek itt. Károly Róbert- nek kemény harcot kellett vívni a kiskirály Amadék el­len, míg a rozgonyi csatában 1312-ben leverte őket. Ezután Drugeth Fülöp kin­cseit őrzi a vár, melynek ma már csak romjai találhatók meg. A mezővároska szépen gyarapodott. A városi tanács vagyona 1387-ben 7000 Ft és 3500 gönci hordó bor volt. Mátyás király „Oppídum nostrum Gewwnc”-nek, „a mi mezővárosurik”-nak nevezi. Pallosjogot, vámmentességet, malomjogot ad Göncnek. Gönc a szabadságért és a haladásért Kevés olyan városunk van, amely minden szabadságharc­ból úgy kivette részét, mint Gönc. A múlt évben temették el a több mint 80 éves Bogoly bácsit, akinek őse Bogoly Fe­renc, 1514-ben Dózsa seregében alvezérként vezette a gönci parasztokat. 1604-ben Lippai Balázs fő­kapitány Göncről hívja hadba Bocskai seregébe a kassaiakat, s maga Bocskai is itt száll meg. De itt pihent meg hadaival 1621-ben Bethlen Gábor is. 1631-ben Császár Péter hat vármegyére kiterjedő jobbágy­felkelést szervezett és Göncön alakította meg a felkelést irá­nyító 100 tagú paraszttanácsot. 1650-ben Csapó Mihály fél­reverte a harangot és erre a jelre göncieket sanyargató Csáky István gróf négy nép­nyúzó alkalmazottját a felbő­szült nép levágta. Emiatt 120 vádlottat vontak perbe, az íté­letet ' azonban nem hajtották végre, mert a gönciek vala­mennyien elhagyták a közsé­get. Csáky gróf 1652 október 1-én kénytelen volt biztosíté­kot nyújtani a büntetlenségre, ezenkívül engedményeket is kellett adnia a gönciéiül ele. 1703-ban Rákóczi kibontott zászlaja alatt találjuk a gönci vitézeket hadnagyaikkal: Gön­czi János és Gönczi Györggyel. Gönc szabad hajdú város Rákóczinak tett hűséges szolgálata miatt Rabutin, 1706. október 13-á.n felégette a vá­rost. II. Rákóczi Ferenc 1706 november 23-án Rozsnyón kelt leiratában a sokat szenvedett várost „szabad hajdú várossá” rendeli, és ezt az ónodi ország- gyűlés 1707. június 7-én meg­erősítette. 1848. április 2-án a gönci honvédekből alakult meg a II. nemzetőr zászlóalj harmadik százada. Hadnagyuk Kiss István, alhadnagyuk Szombati István és Rozgonyi István. Őrmestereik Kaposi István és Sugár Jakab. Orvo­suk: Katona Géza. A várost szabadságszeretete miatt többször felégették és feldúlták az ellenséges csapa­tok. 1585-ben a törökök még a gyermekeket is elrabolták. A legújabb korban sem let­tek méltatlanok az unokák őseikhez. A község egyik terén szerény emlékmű és a KISZ szervezet nevében őrzi Iván Sándor 1919-ben hősi ha­lált halt vöröskatona emléket. Gönc kulturális múltja J ő öreg barátommal, Gusztival ta­lálkoztam a minap. Tizennégy éve társadalmi ellenőr, öszhajú, bőbeszédű, ravasz és mókáskedvű em­ber. — Hová mégy? — kérdezte. — Egy kávéra — feleltem. — Kávéra? ... Nagyszerű ... Gyere velem ... Ittál már te jó kávét életed­ben? — Gondolom, hogy igen ... Néha ka­pok jó káVét is. — Néha... Értem ... De olyan igazi, szabályos, az előírásnak megfelelő kávét ittál már? — Hogy az előírásnak megfelelt-e, nem tudom, de néha egészen ízletes ká­vét kapok... — No jó — vágott szavamba Guszti. — Most velem jössz és megtanulod, mi­lyen a jó kávé. — Hová? — Mindegy... Akármelyik presszóba, cukrászdába, csemegeboltba, étterembe, vagy büfébe... Csak egyre kérlek: fi­gyelj jól és ne szólj közbe ... Beleegyeztem. Betértünk egy presszó­ba. Guszti elővette a hitelesítő edényt, azután a fokolót, végül az ellenőrzési szabályzatot és átszámoló könyvet. Le­tette az asztalra. Jött a pincér, előbb a szerszámokra nézett, azután nagyon ud­variasan felvette a rendelést. Hamaro­san hozta a kávét és a féldeci rumot. — No látod — mondta Guszti. — Fö­ladni mernék, hogy ez a kávé megfelel Jz előírásnak és a rummal sem követtek el súlycsonkítást, sem hígítást. Kóstold meg... Isteni kávé volt. Á rum perzselte szá­mat. Guszti elvégezte az ellenőrzést. Mindent hibátlannak talált. — No ugye — mondta. Fizettünk és elmentünk. A következő cukrászdában Guszti nem vette elő a szerszámokat. Itt is kávét és féldecit kértünk. Barátom ekkor mutatta be kávévizsgáló tudományát, melyet át­adott nekem, s most igyekszem ezt to­vábbadni bájos olvasóimnak. A ceremónia a következő volt. Guszti merített egy kiskanál kávét Csodálatos érzékkel — tizennégy évi rutin! — sza­bályos patikusi cseppekkel csepegtetni kezdte a fekete nedűt. Közben oda sem figyelt, magyarázott. Mint mondta is — neki mindegy. Csukott szemmel is kicse­pegteti. — Mert a csepegtetés lényege — mondta Guszti — az, hogy ha a kávé előírás szerint, vagyis egy dupla hat gramm kávéból készült, akkor az utolsó csepp, amely a kanálban marad — még mindig fekete. De ha nincs meg a hat gramm — az utolsó csepp olyan, mint a víz. Guszti ezt többször megmutatta, be­bizonyította, és most már ez az én meg­győződésem is. Minden kedves olvasóm­nak melegen ajánlom a módszert A már említett cukrászdában az utolsó csepp gyanús volt — inkább víz, mint kávé. Az öt centként kiadott rumból másfél cent hiányzott és hét fokkal kevesebbet mu­tatott a szeszfokoló, meg az átszámítási szabály is. Guszti kiverte a balhét. Jegy­zőkönyv, miegymás következett. Azután mentünk tovább. Ahol elővettük a szer­számokat — ott mindig szabályos meny- nyiségű és minőségű italt kaptunk. Ahol viszont inkognitóban maradtunk — ott felfedeztünk egy-két hiányosságot. Végül annyira tetszett a játék, hogy elhatároz­tam — felcsapok népi ellenőrnek. Vi­szem a fokolót, a szabályzatot stb. Egé­szen biztos, hogy jó italokat kapok és udvarias kiszolgálásban lesz részem. De akkor eszembe jutott valami. Az, hogy egyszerű a probléma. Mindenki lehet népi éllenőr. Csak fokolót, szabályzatot és átszámító könyvet kell szerezni. Meg is kérdeztem Gusztitól: — Mindenki kaphat ilyen ellenőrző szerszámokat? — Azt nem — felelte. — Ilyet csak hivatásos és népi ellenőrök kaphatnak. Elszomorodtam. Milyen kár. Mert ha mindenki kaphatna ilyen szerszámokat — feleslegesek lennének a hivatásos el- lenőrök._ Mindenki népi ellenőr lenne. Csak elő a fokolót, a szabályzatot és kész. Kifogástalan ételek, italok és még kifogástalanabb kiszolgálás. Közöltem ezt a javaslatom Gusztival is, de 6 a fe­jét rázta. — Nem megy — mondta. — Miért? A zért, mert ha mindenki népi ellen­őr lenne — megszűnne a népi ellenőrzés tekintélye. Ott len­nénk, ahol voltunk. Akkor a népi ellen­őröket is ellenőrző fő népi ellenőröket kellene kijelölni. Szendrci József 1 A mohácsi vész után protes­ts táns hitre tér a város. 1599- ♦ben meghívják Károlyi Gáspár Jkassavölgyi esperest, aki a hí- jres vizsolyi bibliát hosszú éve­iken át Göncön fordította ma- ♦gyarra. Emlékét ércszobra őr- $zi. Gönc adott menedéket 1661- ben a pataki főiskolának. A gönci iskolában már a XVII-ik század elején latint, görögöt, filozófiát és logikát tanítottak. Intemátusa is volt. Ebből az iskolából került ki Szenczi Molnár Albert, a nagy magyar humanista, kinél a haza és a nemzeti nyelv felemelésének vágya összefüggött az európai látókörrel és a haladás iránti szenvedélyes szeretettel. Em­lékét Göncön egyetlen könyv őrzi: az 1700-ban „Amstelo- damban” kiadott eredeti zsol­tár. Művelődési helyzete ma A felszabadulás óta kulturá­lis életében nagy fejlődés kö­vetkezett be. Általános iskolá­jában 600 tanulót tanítanak, a régi iskolákat felújították, s épült egy új 4 tantermes isko­la is. De már ez is kevés mert szeptembertől gimnáziumi osz­tály is indul. Űj iskola, torna­terem építése vált szükséges­sé. Meg is érdemlik ezt a gön­ciek, mert jó gazdái iskoláik­nak. Meglepő a tisztaság, a rend. Amikor a tantermeket Xjárjuk, mintha nem is iskolá­ban lennénk. Az ablakokon; falakon, asztalokon kézimun­kák. Az egyik teremben toroc- kói, a másikban buzsáki, Jja- locsai, írásos, rátétes, szúr- hímzéses. Az itt tanuló gyermekek nemcsak megis­merkednek a népművészetek­kel, hanem meg is szeretik, a igénylik is azt. A sok ezer fo­rint értékű kézimunka a nő- tanács, a szülői munkaközös­ség a nevelők és a tanulók ösz- szefogását, szorgalmát dicséri: Hasonló a helyzet a száz álla­mi gondozottat befogadó le­ányotthonbem is, mely a volt Pállfy-kastélyban működik. De ezt látják a napközis óvodában is a kicsik. A népművészet lelkes támo­gatója a nötanács és a műve­lődési otthon. Közös szakkö­rükben évek óta 40—50 asz- szony hajlik esténként a ké­zimunkák fölé. Száműztek in­nen minden giccset. Ma mái csaknem minden háznál szebb­nél szebb népi hímzéseket ké­szítenek. A termelőszövetkezet dolgo­zói szépen berendezett klub­szobában szórakoznak, olvas­nak. Zongorájuk, rádiójuk étí lemezjátszójuk is van. De már ez a helyiség is szűknek bizo­nyult. A csaknem 2000 kötetes könyvtár új részlegének építé­se most van folyamatban. Férfi kórusa, úttörő énekkara me­gyei szinten az elsők között áll. A tsz-akadémián már harma­dik éve tanul 46 tszrgazdaj akik nemcsak a tanulásban; hanem a. munkában Js élen járnak. Az őszre baromfite­nyésztési előadás sorozatot, éö gyümölcstermesztési szakkört terveznek. Gazdasági helyzete A múlt században boráról és az országos hírű gönci hordóról volt nevezetes a község. Szőlőit a filoxéra kipusztította. Újat alig, s inkább csak direktter- mőket telepítettek. A „hvizdá* cseresznye értékes gyümölcs; mely a múltban igen híres volt; most azonban már pusztulóban van. A szakembereknek meg kell menteniük ezt az értékes tájjellegű gyümölcsöt. Mond­hatjuk, hogy a további gazda­sági felemelkedésének alapja lesz a gönci kajszibarack nagy­arányú telepítése. A távlati tervben 3500 hold kajsziba­rackot telepítünk Göncön és a környező községekben. A gönci kajszi pirosarcú, aranysárga gyümölcs. Kitűnő illat és za­mat, magas cukortartalom jel­lemzi. Jól szállítható, továbbá előnye, hogy akkor érik, ami­kor már más országokból nem szállítanak a világpiacra. AZ idei aszály ellenére csupán Gönc községből 22 vagon kaj­szibarackot értékesítettek. A szomszédos Vilmányból 10; Göncruszkáról 2 vagon kajszit vett ál a gönci MÉK-telep Eb­ből 22 vagonnal külföldre szál­lítottak. A göncieknek hétszáz­ezer forintot fizettek ki a ba­rackért. A tsz csemetekertjé­ben a jövő évi 100 holdas te-' lepítéshez már készen állnak a csemeték. Jövőre faiskola is lé­tesül Göncön, ahonnét a kör­nyező községek telepítését is ellátják majd csemetékkel. A telepítéshez csak helyi vadszil­va alanyra oltott csemetéket alkalmazhatnak, mert az ide­genből telepített barackfák 10 —12 évnél tovább nem élnek meg. viszont a helyi alanyból 80 100 éves, termő gyümölcs­fák is vannak. A szabadságharcos forradal­már ősök utódai ma is méltók elődeikhez. A gönci Kossuth Tsz a legjobbak közé tartozik. Az egységes tsz-parasztság ki* alakulása itt már a megváló* sulás felé halad. A KISZ a köz* ség életében elevenen ható té­nyező. A társadalmi munkának itt becsülete van. A csaknem 4000 méteres vízvezeték föld­munkáit teljesen társadalmi munkában végezte el a lakos­ság. Utakat, járdákat építenek. Ez évben eddig az egy lakosra eső társadalmi munka értéke 30 forint. Természetesen nehézségek; bajok is akadnak, de „Gönc szabad hajdú város” népe nem hátrál meg. Egységesen áll helyt, mert élni akar, látja, hogy most élni igazán érdemes és jó. Németh Imre országgyűlési képviselő Ha mindenki...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents