Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-17 / 192. szám
Szombat, 1963. augusztus f£ n SSZARMAGYARORSMO 3 Borsodi táj Az upponyi patak völgye, a Blikkben. Ebben a szorosban szállították egykor a vasércei Fazola Henrik kohóiba. Országot „jár“ a Békeriadó Á VI. Magyar Békckomgresz- szus előkészítésének napjaiban érkezett hazánkba a Békeriadó című szovjet dokumentumfilm, amelyet a múlt évi moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus alkalmából forgattak. Az alkotás azon kívül, hogy beszámol a béke híveinek nagyszabású találkozásáról, megmutatja, hogy az elmúlt években hogyan erősödött szerte a világon a békeszerető embermilliók tábora, s hogyan küzd a közös célért a tudós és a háziasszony, a nő és a férfi, a fiatal és az idős, a vallásos és az ateista. A Békeriadó című újdonság, amelyet a televízió ban is bemutattak, jelenleg az országot járja. Békegyűléseken és a békemozgalom más rendezvényein vetítik a mozikban és a művelődési házakban, valamint a népfront klubjai ban. Az Országos Béketanács elhatározta, hogy a film hatásáról és magyarországi fogadtatásáról beszámolót küld a szovjet béke-bizottságnak. A fények szerelmesei Amikor elmondtam bará________ tómnak, hogy írni akarok Hőfer Gyula villanyszerelő-művezetőről, legyintett, s mosolyogva ezt válaszolta: •— Kár a fáradságért. Ha megtudja, mi a szándékod, nem beszél magúról, se munkájáról, igen szerény ember, Nem szereti, ha dicsérik. — Nem is dicsérni akarom én, csak bemutatni: milyen egy ló vezető, akit szeretnék társai, aki ott él az emberek között, aki... ■— Nehéz dolgod lesz! Ismered legalább? Ismerem, s ez volt a szerencsém. Tudtam róla, hogy az ÉM. Villanyszerelési Ipari Vállalat IV. számú miskolci üzemegysége büszke rá. Azt is megtudjam róla, hogy kereken húsz esztendeig dolgozott a villany- szerelő szakmában, igen sok tapasztalatot halmozott fel, s éppen ennek köszönheti, hogy előléptették művezetővé. Kiválóan ismeri a műszálai Problémákat, a különféle bonyolult tervrajzokat. És kiváltképpen az embereket. így aztán Munkája mindig gyakorlatias, bürokráciamentesen intézkedik, ellenőriz, vagy teivez. Fontos beruházásokon dolgoznak, ahol keményen kell fogni a szerszám nyelét. De ő Gyakran ott van, ahol a legnehezebb. Mast a Béréntei Vegyiművek PVC-üzeménél és a Központi Szénosztályozónál dolgoznak a vállalat szakemberei. Különféle villamossági berendezéseket szerelnek. Most kezdenek egy nagy mun Icát a Borsodi Hőerőműben is. Nem- lég fejezték be a Hejőcsabai Cement- és Mészmű, valamint 0 nagykőmázsai bánya közötti, Oyolc kilométer hosszú, 35 kw- °s távvezeték építését. Dolgozik Pilisen, Salgótarjánban és 6°k iparosodó vidéken. Részt vettek a falu villamosításában, hevüket, munkájukat az egész Ország megismerte^ És ennek a valóban nagyszerű szakmának Hőfer művezető élenjáró irányítója. Mindezt tudtam róla, hallottam kitüntetéseiről is, egyszóval: ez volt a szerencsém. Mert ő magáról bizony nem beszélt. Egy szó nem sok, annyit sem. Csak azt Magyarázta el, hogy miért szedeti ezt a szakmát, miért szép n villanyszerelő mesterség. Bogy an is fejtegette? — A villanyszerelés az egyik jogszebb szakma. Mindig van benne új. Es mindig változatos. Hát van annál szebb dolog, bűnt amikor egyetlen gombnyomásra kígyóinak a fények ott, ahol évszázadokon át csak Mécses és kanócos lámpa világított? Ezért szeretem ezt a ^akmát... a villanyszerelők a fények szerelmesei. Erről szívesen beszél. Meg Orról, hogy munkatársai: Monostori József vezetőszerelő, Eévai József és Daruka Sándor Csoportvezetők igen derék emberek. Sokat köszönhet nekik n vállalat. Magáról nem, de jMnál nagyobb örömmel nyilatkozik az üzemegységnél dol- Siölóczky András és Juhász Pál brigádjairól. Elmondja, és érezni, mennyire örül neki, hogy Juhász Pál egyszerű segédmunkásból lett kiváló és igen tapasztalt brigádvezető. „Gyula bácsi” rengeteg epizódot, emberekkel megesett történetet ismer. Ott van például a vállalat egyik legjobb szakembere, E. József. Valamikor igen szeszkedvelö ember volt. Túlzott mértékben ivott. A brigád azt mondta: Segítünk neki, hogy visszataláljon az életbe; nevelő munkája eredményes lett. Persze azt is tudom, hogy Hőfer művezetőnek is nagy érdeme van ebben. De erről mái* hallgat. Helyette elmesélt egy izgalmas történetet: — Molnár Lajos földeléseket hegesztett, dissous gázpalackból. Vagy tíz ember tartózkodott közelében, amikor hirtelen begyulladt és lángolni kezdett a nagy gázpalack. A villanyszerelők elfutottak, maga Hőfer művezető is hasravetet- te magát. Mindenki a hatalmas robbanást várta, de nem ez történt. Molnár Lajos élete kockáztatásával elzárta a lángoló palackot, a biztos sebesüléstől mentette meg társait. Aztán az életet, a mai átalakuló életet és a munkát magyarázza. Súlyosan, a valóság ismeretétől áthatva csengenek szavai. Amikor azt mondja: — Szép munka volt — az ember maga is érzi, hogy valóban szép lehetett. Amikor azt mondja: — Nehéz munka lesz — magam elé képzelem a sok akadállyal küzdő embereket. Igen, ebben van Hőfer művezető okos és megfontolt, jó munkájának „titka”. Közel van az emberekhez, közel áll tehát az élethez. így, az emberekkel együtt megold minden nehézséget. Lehet, hogy frázisként hangzik, de így igaz. ember szereti, mert érzi: ő is mindenkit A miskolci művelődési otthonok és a közönség kapcsolatai Minden szeret. Egyszerű szakmunkásból lett nagyszerű vezető, a fények szerelmeseinek parancsnoka, aid most is olyan, mint régen, új beosztásában is az maradt, áld régen volt: egysze rű, közvetlen, emberséges ember. Jó lenne, ha sok ilyen mű vezetőnk lenne. Szegedi László Hz ünnepi forgalomban mintegy 110 mentesítő vonatot indít a MÍV A közlekedési vállalatok felkészültek a két napos ünnepekre. A MÁV vasárnap mintegy 110 mentesítő vonatot indít az ország különböző részébe, továbbá a menetrend szerint közlekedő szerelvényeket a szokottnál több személykocsival közlekedteti. A már bevált gyakorlat szerint az utasok ismét elővételben válthatják meg jegyeiket. A MÁVAUT is megtette a szükséges intézkedéseket. Csupán az Engels téri pályaudvarról 50—60 mentesítő buszt indít. Szükség esetén vidéki városokból is irányítanak buszokat a fővárosba, és több mint száz különjárat keresi fel a legszebb vidéki tájakat és városokat. A kulturális forradalomról az MSZMP öt évvel ezelőtt kiadott irányelvei megállapítják, hogy az nem más, mint a szocialista kultúra megteremtéséért vívott harc, a szocialista átalakulás szerves része. Ebben a harcban, ebben a társada- lomátalakító munkában rendkívül jelentős feladatuk van a művelődési otthonoknak. A szocialista kultúra tömegbázisainak kell lenniük ezeknek az intézményeknek, hatósugarukba kell vonniok környékük lakosságának mind szélesebb rétegeit. és e tömegekre támaszkodva kell, hogy jó terjesztői, propagálói legyenek a szocialista kultúrforradalomnak, forrásai a tudásnak, a magasabb műveltségnek és szinte második otthonai legvenek a kulturált életre vágyó embereknek, A művelődési otthonok hálózata az irányelvek kibocsátása óta is bővült. Legalábbis országos és megyei viszonylatban. Miskolcon számszerűleg ugyan lényeges bővülés nincs, de nagyarányú az egyéb javulás. Szükségesnek mutatkozik annak boncolgatása, hogy' o városban, ahol a kulturálódásnak a művelődési otthonok kikapcsolásával is inén sok féle lehatöséoe áll a dolanzók rendelkezésére, miben jelentkezik és mennyiben jelentkezik ez intézmények tömegbázis-funkcióia, mit kellene tenniük, hogy tömegnevelő feladatuknak jobban megfelelhessenek. Miskolcon két tanácsi felügyelet alatt működő, hét szak- szervezeti irányítás alatt álló művelődési otthon van, azonkívül 22 klubot tartanak nyilván és igen sok üzemi és egyéb művelődési termet Az új szakszervezeti megyei művelődési otthon vezetői sok jő tapasztalatot áthoztak korábbi otthonukból, és igyekeznek igen széles bázist kiépíteni különböző üzemekkel és munkásszállásokkal. E helyeken megbízottaik tartják a kapcsolatot az ott dolgozókkal, vagy lakókkal. Az új székház működtetése, az üzemek és munkásszállások dolgozóinak ily- módon történő bevonása még nem eléggé kialakult, de jól fejlődő folyamat. A Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Művelődési Háza büszkélkedhet tahin Miskolcon a legszélesebb és legjobban szervezett tömegkapcsolatokkal. Jóllehet, könnyebbséget jelent számára, hogy tömegbázisa elsősorban zárt egységben dolgozó munkásokra épül, de a leohászaton kívül a gépgyárak dolgozói, valamint a kerület lakói között is igen széles tömegbázissal rendelkeznie. A Szinvavölmá Művelődési Otthon napjainkban szinte már alip-alig élő szervezet és helyesnek mutatkozik a Vasas Szakszervezet állásfoglalása: a Bartók Béla Művelődési Ház Épül a dohányp aj ta Ä girincsi Rákóczi Tsz építő brigádja új dohányszárító pajtát épít, 8 bold termés tárol áFoto: Sz. Gy. és a Szinvavölgyi erőinek és lehetőségeinek egyesítése. A Perecest Bányász Művelődési Otthon szinte kizárólag a bányatelepre szorítkozik, tömegbázis jellegét mozija, a munkásszállásokon tartott egykét előadás, s az elsősorban vendéglátó jelleggel működő klub adja meg. (Ez a legkevésbé kívánatos tömegkapcsolat.) Színjátszó csoportja, az évenként megrendezett szabadtéri játék-sorozat vonz bizonyos érdeklődést. Széles tömegbázissal rendelkezett és még napjainkban is rendelkezik, a Vasutasok Erkel Ferenc Művelődési Otthona. A Martintelep, MÁV-telep lakóinak szinte kizárólagos szórakozási lehetősége volt ez az intézmény, amelynek fennmaradása körül a Tiszai Pályaudvar átépítése miatt vita folyik. A József Attila. Művelődési Otthon. amely a szakszervezeti művelődési otthonok összevonása során a közeljövőben alighanem megszűnik, az Avas-alji utcák lakói körében elég széles tömegbázissal rendelkezett. Színjátszói és bábjátékosai pedig jó hírnevet is biztosítottak á kis művelődési otthonnak. A szakszervezeti művelődési otthonok sorában a pedagógusokét kell még megemlítenünk, amelynek speciális feladatai vannak, ahhoz megvan — szinte hivatalból — a maga, pedagógusokból álló tömegbázisa. úi helyiségét most kanta néhány hónapja. A tanácshoz tartozó művelődési otthonok közül a göröm- bölvi évek óta elég nehezen működik. Formálisan sok minden van benne, a gyakorlatban döcög a munka. Az egész intézmény csak a KJSZ-rc tud támaszkodni, más szervre nem. Sokkal jobb a másik tanácsi művelődés' otthonnak, a diósgyőri Ady Endrének tömeokan- csolata, amelv a jó társadalmi vezetésnek tudható be elsősorban. és ez a ió társadalmi vezetés sok segítséget ad a most épülő új diósgyőri művelődési otthon berendezéséhez, feléoftéséhez. temeekapcsola- tatnak szervezéséhez is. A felsoroltakon kívül működnek a klubok és a már említett üzemi művelődési termek. (A klóbok életé>-51 n későbbiekben külön szólunk.) Eddig tart tehát a vázlatos kén a miskolci művelődési otthonok tömegbázisairól. Most azt kell megnéznünk, mit lehetve és mit kellene tenni a jövőben, hogy ezek a jó tömegkapcsolatok még jobbak legyenek, és a jobb kapcsolatokra építve miként fokozhatnák tömegnevelő kulturális munkájukat művelődési otthonaink. Elsősorban szükségesnek mutatkozik színvonalasabb rendezvények szervezése és rendszeres tartása. Kívánatos lenne, hogy a művelődési otthonok meghívására, ahol erre lehetőség van, a színház rendszeresen tartson vendégelőadásokat. Ez a „helyi tájolás” természetesen elsősorban a Kamaraszínház könnyebben mozgatható darabjaival történhetne. Szükségesnek mutatkozik, hogy a hangverseny-élet is de- centralizálódjék a városban és koncerteket ne csak a város központjában, hanem a peremrészeken is tartsanak. Erre már volt korábban is törekvés. A művelődési otthonok feladataként jelentkezik a koncerteket igénylő és szívesen fogadó közönségbázis megteremtése a városközponttól távolabb eső területeken. Ha végigtekintjük művelődési otthonaink tevékenységét, szakköreink szervezeti felépítését, sok hasonló vonást, párhuzamos ténykedést találunk. Az lenne a helyes, ha megfelelő koordináció alapján kialakulhatna az egyes művelődési otthonok „profilja”, sajátos, vonzóbb arculata. Ne csináljon minden művelődési otthon mindent. Ne működjön párhuzamosan 6—8 azonos szakkör, és a működő szakkörök legyenek klub-szerűbbek. Művelődési otthonaink mozduljanak ki többször székházukból. A Bartók Béla Művelődési Ház csoportjai rendszeresen patronálnak a megye különböző községeiben termelőszövetkezeteket. Járnak munkásszállásokra is. Hasonló tevékenységet folytatnak az SZMT színjátszói, és más művelődési otthonok egyes csoportjai is. Legyen ez a munka rendszeresebb, főleg pedig a munkásszál Iá sok tekintetében. Az irodalmi színpadi műsorokat. ismeretterjesztő előadásokat, általában a könnyebben mozgatható rendezvényeket vigyék el mindenkor a munkásszállásokra, szélesítsék tömegbázisukat ebbe az irányba. Az ismeretterjesztő program összeállításánál feltétlesnül szükséges a lakosság igényeinek jó ismerete. Ha a művelődési otthonnak tényleg jó a kapcsolata a közönséggel, és a társadalmi vezetés valóban ismeri a közönség-igényeket, akkor az ismeretterjesztő munka sokkal könnyebben, jobban, igényesebben szervezhető. Ennek a jó közönségkapcsolatnak tudható be a diósgyőri Ady Endre Művelődési Otthon mezőgazdasági szakkörének jó működése. Ugvar.is a kertekkel. gyümölcsösökkel rendelkező dolgozók körében igen nagt' az érdeklődés a mező- gazdasági azon belül is elsősorban kertészeti ismeretek iránt, és ezt az ipénvt a művelődési otthon ideiében felismerte és jól kielégíti. Végül feltétlenül szükségesnek mutatkozik a művelődési otthonok közönségkapcsolatainak jobbátételéhez, tömegbázisának szélesítéséhez, hogy cle- venebb legyen a kapcsolat a különböző művelődési otthonok között is. Ne riválist lássanak egymásban, hanem egymást segítő és kiegészítő művelődési intézményeket, mutassák be egymás műsorait. A művelődési otthonok a szocialista kultúrforradalom jelentős harci bástyái, a szocialista átalakulás igen fontos segítői. Tevékenységük annak a harcnak szolgálatában áll, amelyet a munkásosztály a szocializmus ügyéért folytat. E harcot megvívni pedig csak igen széles tömegekre támaszkodva lehet. Jóllehet Miskolcon, mint már említettük, sokféle művelődési lehetőség kínálkozik a művelődési otthonokon kívül is, a művelődési otthonok munkája mégsem hanyagolható el. sőt éppen tömegbázis-funkciójukból fakadó feladatuk a hivatásos művészetek és művelődési lehetőségek munkájának segítése, adott esetben alkotó vitákban történő propagálása, megtárgyalása, népszerűbbé, közérthetőbbé tétele. Ez is a tömegbázis-funkció egyik megnyilvánulása. öt évvel ezelőtt a művelődéspolitikai irányelvek azt szögezték le, hogy „a kulturális forradalom harc a kapitalizmustól örökölt elmaradottság megszüntetéséért, a máig is ható burzsoá eszmék és a reakciós polaári kultúra ellen”. Igen jelentősen léptünk előre ezen az úton. Az előrelépésben a művelődési otthonok jó munkája, tömegkapcsolatainak gyümölcsöző hatása is benne van. Ezt a jó munkát, ezt a gyümö’csöző hatást művelődési életünk további feileszté- sében sem nélkülözhetjük. Benedek Miklós Országos kongresszusi fart c* .. r a Nácizmus Üldözöttéinek Szövetsége A Nácizmus Üldözöttéinek Szövetsége, amely ellen még mindig folyamatban van a nyugatnémet kormánynak a szövetség betiltására a közigazgatási bíróságnál beterjesztett „panasza”, október 5-én és 6-ún A Majna melletti Frankfurtban tartja idei országos kongresszusát. A kongresszust eredetileg Kölnbe hívták össze, de Északrajna-Weszlfália tartomány illetékes hatóságai itt nem engedélyezték az antifasiszták tanácskozásának megtartását.
