Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-11 / 187. szám
ßSZAKMAGYARCRSZÄG 7 ▼asámap, lí)G3. augusztus it. „Szárazon" hevernek a tutaish a Tisza medrében A Keletbükki Erdőgazdaság ártéri erdőségeiből több ezer köbméter nyárfát termelnek ki papirfánaíc. A csaknem méter vastag farönköket a szolnoki és a szegedi feldolgozó üzemeknek szállítják. A gazdaságosabb Szállítás érdekében, vasúti kocsik helyett tutajoknak állították össze a rönköket és a Tiszán úsztatták le. Egy szállítmány már leúszott tavasszal a vizen, a második szállítmány azonban Tiszafürednél elakadt a nagy nyári szárazságban leapadt folyó medrében. A nyári fakitermelés időszakában, mikor nehézség nélkül tudnak dolgozni a tavasz- szal és ősszel víz alatt álló ártereken, most is mintegy 300 köbméternyi, SO—100 centiméter vastagságú, 25—30 méteres szálfák hevernek tutajnak öss- szeállítva a folyó medrében, várva, hogy növekedjék a vízállás, s le tudják úsztatni azokat a Tiszán rendeltetési helyükre. A szombat éjszakai kiadós zápor pár napra biztosította Büfekszentkercszt vízellátását Borsod megyében kevés helyen várták olyan izgalommal az esőt, mint a vízben szegény Bükkszentkereszten. A G20 méter magas bükki fennsíkon épült községben a hetek óta tartó kánikulai melegben igen megcsappant a kevés számú kút vízhozama. Ezért a helyi tanács rendelete szerint éjszaka nem volt szabad vizet kimerni a kutakból, hogy azolf reggelre egy kicsit feltöltődjenek. így hajnalonként aj* asszonyok órák hosszat álltajc sort, hogy kannáikat megtölthessék és akik késve érkeztek, azoknak már csak iszapos, sij- ros lé jutott. Ezért a községbep lakó csalódok összeálltak és 3 4 naponként Miskolcról rendeltek ivóvizet. Az egészséges I vizet a Köztisztasági Vállalat I tartálykocsijaiban vitték fel a A Balaton egyik új büszkesége A „magyar tenger” egyik új büszkesége, a déli part egyik friss létesítménye a csupa napfény, csupa kényelem Balaton Szálló. Képünkön a modern szállodasor első kész épületének déli oldala. hegyi községbe, ahol azt a lakosság egymás között szétosztotta. Hasonló körülmények között oldották meg a vízellátást Bükkszentkereszt üdülőhelyein is, ahová a távoli forrásokból lovaskocsikra szerelt hordókban egésznap szállították az innivalót. A tartós meleg, száraz időjárásban kiszáradtak a kutak és a vízgyűjtő ciszternák a község hegyi legelőin is, ahol 180 szarvasmarhái gondoznak. Az állatok ellátására a dolgozók egymást váltva, fogatokra helyezett hordókban szállították a vizet, a több kilométerre fekvő Szinva-forrás- ból. A bükkszentkeresztiek nagy örömére péntek este sűrű felhők gyülekeztek a hegyek felett és szombatra virradóra kiadós zápor áztatta a fennsíkot. A bő csapadéktól a vízgyűjtő ciszternák megteltek, a kutak vízállása pedig jelentősen emelkedett. így az éjszakai zápor és a szombati esőzés egy pár napra újra biztosította a község vízellátását Nem adia meg as elsőbbséget A napokban Miskolcon, a Bajcsy-Zsilinszky és a Kun Béla utca útlcereszteződésénél Kovács Gyula érdi lakos szabálytalanul közlekedett oldalkocsis motorkerékpárjával. Nem adta meg a jogos elsőbbséget a szintén motorral szembe jövő Rimszki Bélának. A szabálytalanság következménye: Rimszki Béla nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, s mintegy ezer forint értékű anyagi kár keletkezett. Kovács Gifula ellen az eljárást megindították. Becsiileícs megtaláló Kazincbarcikán, az Utasellátóban, a pénztár melletti ablakmélyedésbe tettem, s ottfelejtettem pénztárcámat, amelyben számos igazolvány, és több mint 450 forint volt. Csak a vonatban vettem észre, hogy a pénztárca elveszett. Aggodalmam azonban felesleges volt, mert visszajövet Kazincbarcikán már várt a pénztárca, amelyet egy becsületes megtaláló, Szuhai András, idős portás bácsi, sajószentpéteri lakos már leadott a pénztárnál. Nemessánszky Lászlóné KazincbarcikaA harmadik csoporttal EZ MÁR a harmadik csoport kef’ eddig mintegy 230 ezer a Bodrogzugban. Amikor az forinttal teljesítették túl. első „vendégek" megérkeztek Az a csatorna, amelyet a a táborba, s munkához láttak, három csoport 1200 fiatalja gád állította fel a rekordot. Teljesítményük a második hét vége felé 3,17 köbméter volt, de nagyon a nyomukban vannak a tiszalöki gimnazisták is. Ők átlagosan 3,17 köbméter tőidet ástak ki egy „siktában". A harmadik helyen borsodi diákok vannak, a putnoki mezőgazdasági technikum tanulói közül. Sátor „grafika” Egy kis pihenő a félig kiásott csatorna partján. árgus szemekkel figyeltük, vajon hogyan állnak helyt a pelyhesúllú diáitok az ilyen férfias munkában. Aztán az értékelések azt bizonygatták: az iskolapadhoz szokott ifjúság nagy része a kubikos munkában is helytáll. Akkoriban egyesek azt mondták, az ilyen teljesítmény kivétel. Aztán két hét elteltével megérkezett a második „turnus". Szokásos kép. Ismerkedés egymással, a táborral, a környezettel — s a munkahelyekkel. Néhány nap múlva elkészült a munkájukat értékelő „mérleg”, s kitűnt, ők még jobban dolgoztak, mint elődeik. Tegnap a harmadik — 400 fiatalból álló — csoport tagjai búcsúztak a tábortól, a vadregényes környezettől — s amikor Szabó Ferenc táborparancsnok elkészitette a munkájukat összesítő kimutatást, kitűnt, hogy ők a rekorderek, ők viszik el a pálmát. * Tj r í Szabolcsi, borPlunKa | s(xji és hevesi diákok érkeztek az utóbbi két hétben a zalkodi Kilián György önkéntes ifjúsági táborba. Több mint 400-an — vagy 10 középiskolából. Ha munkájukat értékeljük, szembetűnik, hogy nagyszerűen dolgoztak. Olyan rekorderedményt produkáltak, amelyet aligha döntenek meg a negyedik turnusban. Átlagosan 1,76 köbméter földet ástak ki naponta, s így a legjobbnak bizonyultak. Kissé zavarba is ás ki a nyáron, meghaladja a 3 kilométert, s az általuk kivájt föld 20 ezer köbméter körül van. Ha a negyedik turnus fiataljai is hasonlóan dolgoznak, a „borsodi Hanság” las- san-lassan termőfölddé válik. Járom a sátrakat. Üresek. Gazdáik a nagylombú tölgyfa alatt ülnek, s Gácsi Ferenc szavát figyelik nagy érdeklődéssel. Kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatja őket az előadó. Belépek a harmadik sátorba is. Érdeklődéssel figyelem azt a szellemes rajzot, amely a tábori élettel foglalkozik. Jót nevetek, de amint a túloldalra nézek, meglepődöm. ízléstelen, rosszul értelmezett „szellemességből” fakadó rigmust kentek a ponyvára fogkrémmel. A negyedik ... s a többi sátrakban megismétlődik a látvány. Szinte alig látni a ponyva színét, úgy össze van firkálva krétával és fogkrémmel. Sajnos, az itt olvasható „humoros megjegyzések” többsége kivetni való, visszataszító, ízléstelen. Elgondolkodom, egy táborban, ahol a lakók többsége évek óta oly sok szépet, jót, nemes dolgot hall a gimnáziumok, technikumok falai között, olyan nagyszerűen helytáll a munkában, hogyan szórakozhatnak így. Az effajta „sátorgrafikára” aligha van szükség. Matyi bácsi Rekorderek Általában __________________ sok jót h allani azokról az ifjakról, akik az idén jöttek Zalkodra. Aki azt mondja, hogy az építőtáborok legrokonszenvesebb embere nem a szakács — az téved. Nos, ez a megállapítás a zalkodi táborra is áll. Matyi bácsi — a diákok csak így hívják az ügyes, mindig kedvesen mosolygó főszakácsot — hétről hétre kivívja az éhes gyomrú fiatalok elisszövetfkezetekből már évek óta alig néhány fiatal vesz búcsút véglegesen. Csak azok, akik tehetségük, kiváló tanulmányi eredményeik alapján tovább tanulnak egyetemeken, főiskolákon. A többiek maradnak, mert megtaláljál! számításukat. Nem csak az anyagiakban, hanem a tanulás, a fejlődés, a megfelelő szórakozás tekintetében is. És sokkal több a városokból, távoli üzemekből visszatérő fiatalok száma, mint azoké, akik eltávoznál!. Közelebb a fiatalokhoz! Hejőbában olyan népes KISZ-brigád dolgozik, mindig a legfontosabb, a legnehezebb munkaterületeken, amely országos hírre tett és tesz szert évről évre a termelési versenyekben. Azonban ennek olyan okai vannak, amelyeket maga a termelőszövetkezet, a tsz-tag- ság teremtett meg, saját hasznára, saját, s a fiatalok további boldogulása érdekében. Gondoskodnak a fiatalok megfelelő anyagi juttatásáról, tanulásukról, szórakozásukról. A fiatalok a hó végén megkapják készpénzben a ledolgozott munkaegység értékének 60—70 százalékát. Egyetlen fiatal se küzd magára- hagyatottan, ha anyagi, vagy emberi problémái vannak. S nemcsak a KISZ-szervezet, hanem a pártszervezet, a tsz vezetői, s a felnőtt tagság is segít, ha segítség, emberi megértés szükséges. Érthető, hogy ilyen körülményei! között csak az olyan fiatalok nem érzik magukat igazán otthon, akik valamiért, különös egyéniségük, igényük következtében káváinak, elszakadnak a többiektől. Ilyen fiatal volt, van és lesz, azonban az ő sorsuk alakulása is a többiek, a közösség erejétől függ elsősorban. Hasonló módszerekkel találnak biztos megélhetésre, biztos jövőre a fiatalok Taktabájon, Karcsán, s még néhány más termelőszövetkezetben. Vágó Béla falujában, Tiszakarádon is megkezdődött már a hasonló környezet és bánásmód kialakítása. Csak itt is, más helyeken is a körültekintő gondoskodással, a mai fiatalok ismeretével akad még baj. Hogy nincs megfelelő hely a tisztálkodásra. Hogy mint egyénnel, fejlődő, formálódó emberrel nem Munkában a „rekorder” brigád, tagjai valamennyien kisvárdai Bessenyei Ferenc Gimnázium tanulói. „Ezek olyan . válogatott legények” — mondogatták a tábor vezetői. Nemes vetélkedés, jól értelmezett virtuskodás, céltudatos törekvés jellemzi minMunkakczdcs előtt, a tábor bejáratánál. hozták a Vízügyi Igazgatóságot, mert azt a munkát, amelyet a táborozás végéig, tehát augusztus 24-ig kellett volna elvégezni, bizony a tábor lakói már egy héttel ezelőtt befejezték, s így „termelési iervüdennapi munkájukat. Látni rajtuk, érzik azt a felelősséget, hogy iskolájukat képviselik. Az idei táborozások alkalmával eddig a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium tanulóiból alakult I. számú brimerését. S talán olyankor á legboldogabb, amikor már a harmadik „pótadagért”- jön egy-egy farkasétvágyú gimnazista. * Igen szegényes a tábor munka utáni programja. S ami szomorú, a papírra vetett előadások, műsorok többsége elmarad, nem érkeznek meg a szereplők. Tegnap a harmadik turnus tagjai intettek búcsút a zalkodi határnak, a Kilián György önkéntes ifjúsági építőtábornak. Tehát hat hét telt el azóta, hogy az ünnepélyes zászlófelvonás megtörtént — s ez alatt az idő alatt mindössze két említésre méltó délutáni program volt. Egyszer az ózdi népi táncosok,- másodszor pedig a honvédség egyik alakulatának harcosai látogattak el a táborba. A töte bi műsor elmaradt, noha azok a fiatalok, akik ilyen derekasan dolgoznak, igényesebb,- színvonalasabb és főleg szervezettebb szórakozást reméltek a tábori élettől. Joggal! MA CSENDES A TÄBOR. Az árván maradt sátrak üresen ásítoznak, de holnap már ismét 400 diák vidám, jókedvű zsongásától lesz hangos a „borsodi Hanság”. A tábor szeretettel várja új lakóit! Paulovits Ágoston beszélgetnek eleget a tsz vezetői. Pedig enél- kül nem megy. Emberi, erkölcsi, anyagi áldozatokat is kell hozni A mai fiatal falun, városon egyaránt a távoli és közeli való ismeretében él, nő fel. S a.távoli, az érdekes, a mindenként „nagyszerű” hív, vonz szakadatlanul. S ki mutathatja meg a legjobban?. Ki bizonyíthatja elfogad- ható magyarázattal és megfelelő objektív tényezőkkel, hogy ez a jobb, — ha nem azok a felnőttek, akik között él. — Senki más, csak őlc Csakhogy ehhez megértés kell. Ebben pedig még sok a hiány. Számos közösségben a felnőttek szót emeltek az ellen, hogy a fiatalok több készpénzt kapjanak előlegként, mint ok. Nem a mai fiatalok, a megváltozott élet, s a követelmények , ismeretének hiányából következik-e ez? Igen, abból következik, s ez a maradiság végső fokon éppen a helytelenül gondolkodók maradiságára hat vissza, panaszkodó szavaikban tükröződik amikor1 megjegyzik: ' [ — Elmennek a fiatalok. Nincs elegendő fia-1 tál munkaerő. Azt nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy szocializmust építő államunk mindent megtesz valamennyi fiatal boldogulása érdekében. Ezt bizonyítja, hogy egyre szélesebbkörű a falusi fiatalok szakmai képzése. Megyénk tsz-eiben eddig 360 fiatal szerződött szakmunkástanulónak. 1965-ig 8440 fiatal tanul, s kap majd szakmunkásbizonyítványt — ez a szám az évek múlásával hatványozódik. Tanítani, az igazi élettel, az igazi feladatokkal, a holnap távlataival kell megismertetni Vágó Bélát és a többieket. Hogy otthon érezzék magukat, hogy megtalálják ne csak a munkát, de anyagi számításaikat, szórakozásukat, a megfelelő szociális körülményeket is. Hogy ez így legyen, ahhoz emberi, erkölcsi, anyagi áldozatokra is szükség van. Erről nem szabad megfeledkeznie egyetlen termelő- szövetkezet közösségének sem. Barcsa Sándor Juhász Judit
