Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-11 / 187. szám
4 ES55AKMAGYAKOKSZAG Vasárnap, 1963. augusztus 11» Tudásvágy, diploma vágy A tanulás iránti érdeklődés hazánkban hihetetlenül megnövekedett. Miskolc 1973 végzett általános iskolásából 1907 tanul tovább különböző állami oktatási formákban (1275-en középiskolákban). A középiskolákban érettségizettek döntő többsége egyetemi, főiskolai felvételre jelentkezett. Sokezer felnőtt is pótolja korábban el nem végzett iskoláit, tanul az alapműveltséget jelentő iskolai fokozatokon túl is, gimnáziumok, technikumok esti tagozatainak padjait népesíti be, minden szabadidejének feláldozásával készül egyetemi, főiskolai vizsgáira, éveket áldoz egy-egy szakmai képesítést is adó technikumi érettségi bizonyítványért, vagy egyetemi, főiskolai diplomáért. A középiskolák kapuinak teljes szélességben történt kitárása, az egyetemi felvételeknél a .származási kötöttségek eltörlése még csak növelte az iskolákba áramlók számát. Ezeken a rendes korú és felnőtt tanulókon kívül még százezrek gyarapítják tudásukat különböző szakmai tanfolyamokon, és hasonló egyéb, nem az iskola fogalma alá tartozó oktatási formákon. Igen örvendetes jelenség ez, szocialista kullúrforradalmunk diadalmas jelzője. Az élet magasabb követelményeket támaszt, a fejlődő technilca. a tudományok gyors előrehaladása új, több tudást követel a mindennapok emberétől is, tíe az élet szabta követelményeken túl, érzékenyen kitapint- hatóan jelentkezik társadalmunkban a magasabb iskolai végzettség birtoklásának vágya. Napjainkban a korszerű műveltség is más tartalmat kapott, és a régi, általában csak humán jellegű tájékozottságra szorítkozó tudáskor helyett, az alapos humán műveltségre támaszkodó korszerű műszaki, technikai, biológiai stb. ismeretekkel .bővül ez a fogalomkör. Ne- IjfezecCsválasztható külön, hogy a ma emberének, vagy akér egy adott területen dolgozó embernek elég-e a csak humán jellegű, vagy csak műszaki jellegű, bármilyen magasfokú műveltség. A korszerű műveltséghez hozzátartozik Homeros költészete éppenúgy mint a marxizmus közgazdasági vonatkozásainak ismerete, Mozart muzsikája szintúgy mint nemcsak az űrrepülések adatai, hanem a Kozmosznak is olymérvü ismerete, amit a régi, csak humán műveltség nem adhatott meg. És hozzátartozik a korszerű műveltséghez végül, de nem utolsó sorban a helyes világnézeti tájékozottság, a szilárd világnézeti alap. Társadalmunk igen jelentős hányada értette meg kuitúr- forradalnmnk célkitűzéseit, és ez a megértés jelentkezik a tanulás iránti A Népszabadság néhány hónappal ezelőtt hosszú körriportban kereste fel a korábban mezőgazdasági szakképzettséget szerzett embereket, akik merőben más munkaterületen dolgoztak. Hasonló riportot készített a minap a televízió is; így találkoztunk pl. agrárfőiskolai végzettségű autóbuszellenőrrel. De tudunk például bányásztechnikusról, aki talán már el is felejtette, hogy néz ki a bánya, ismerünk vállalati igazgatót, aki vegyi jellegű üzemet igazgat és hiányzó iskolai végzettségét a kohóipari technikumban pótolta. Riportot készítettünk korábban egy fiatal gimnáziumi tanárral, akit felettesei igen jó tanárnak, szaktárgyai igen alapos ismerőjének tartanak.. Riportkészítés közben kiderült, hogy az ifjú nevelő egyik műszaki egyetemünkre készült, és mivel olt betelt a létszám, kénytelen lett tanárrá lenni, de várja az adódó alkalmat, hogy valami módon visszatérhessen régi vágyához, oda hagyja a katedrát A napokban egy most érettségizett fiatalembernek gratuláltunk sikeres egyetemi felvételéhez. Bölcsésznek vették fel. Vállrándítás volt a válasz: nem veitek fel az egyik művészeti főiskolára, hát elmegyek bölcsésznek, jövőre majd újra megpróbálom; ha akkor sem sikerül, a bölcsészet még mindig megvan, de próbálkozom, amíg lehet. Egy másik fiatal, akinek friss diplomájához gratuláltunk, hasonló módon ábrándított ki: ő ugyan nem ezt a pályát választotta, de erre „irányították’’, és ha már felvették, elvégezte, dehát... A felnőttoktatásban résztvevők közül ismerünk művelődési vezetőt, aki jogot tanul, és művelődési házat igazgató gyakorlati népművelőt, aki szintén jogász. És sorolhatnánk még egy-két példát A kiragadott példák azt kívánták illusztrálni, hogy a tanulási vágy és a végbizonyítvány megszerzésének vágya sincs mindig párhuzamban. Sok helyen találkozhatunk azzal a jelenséggel, h'ogy bizonyos állás betöltőjének megvan az előirt szintű képesítése, csak éppen nem a kívánatos szakmában. Helyes és természetes dolog, hogy a felsőoktatásra jelentkezett fiatalokat a népgazdasági igényeket figyelembevéve irányítják egyik-másik főiskolára, egyetemre, de az említett példák azt igazolják, hogy sok a „félember”, a meg nem értett fiatal, áld otthagyja a tanult szakmáját az első adandó alkalommal, ha ugyan egyáltalán hozzá is kezd tanulmányainak gyakorlati kamatoztatásához. Aránytalanul sok a művészeti pályára készülő, és egész életét erre feltevő, más reálisabb pályák ajánlatát eleve elhárító fiatal. Belőlük lesz a legtöbb „félreértett ember”. Mi tehát a teendő, mi ldnál- kozik helyesebb módnak? Először annak tudatosítása, hogy a tanulás nem a diplomáért folyik, és bizonyos munkakörökhöz nemcsak a diploma felmutatása, hanem a munkakörhöz megfelelő tudás naponkénti felmutatása is kell. A fiataloknál legyen reálisabb a pályaválasztás, ismerjék meg jobban az életet a főiskola előtt. Nem lesz baj, ha nem közvetlenül az érettségi után megy a fiatal a főiskolára, hanem egy-két esztendőt gyakorlati munkával lölt, megismeri a dolgos életet, esetleg a választott pálya gyakorlati mindennapjait. És ha a népgazdasági érdekek bizonyos főiskolák elvégzését fokozottan kívánatosnak tartják, úgy az érettségizetteket esetleg ezekre a pályákra is lehet gyakorlati munkára irányítani, hogy megismerje, megkedvelje majdani élethivatását. így minden bizonnyal kevesebben válnak majd meg a pályától a diploma birtokában, tetemes felesleges kiadást okozva ezzel népi államunknak, keresztülhúzva népgazdaságunk szakembergazdálkodási terveit, magukat pedig a meg nem értett, félresiklott, mindig csak valami másra készülő emberek közé sodorva. Ismételten hangsúlyozandó, hogy az érettségizettek főiskolai, egyetemi tanulásánál a legmesszebbmenöleg kell törekednünk az ország, a népgazdaság érdekeinek és az egyéni hajlamoknak, érdekeknek egybehangolására. Ez természetesen igen sok megértést, tapintatot kíván egyik részről, de türelmet, várakozást követel a másik oldalról, a felsőoktatásra jelentkezettektől. Inkább várjon egy-két évet a fiatal és jelentkezzék újra, ne vegye el egy másik ifjú helyét olyan főiskolán, amelynek tanítását nem is kívánja életében hasznosítani, Azt is újra ki kell emelni, hogy a dolgozó felnőtt tanuló igen komoly feladat-többletet vállal, de sokat áldoz az állam, a munkahely is azért, hogy a dolgozó tanulhasson, gyarapíthas- sa tudását elsősorban a munkájához szükséges ismeretekkel és azt — természetesen — az ő tanulását segítő munkahelyen hasznosítsa. Életünk mindig több tudást követel. A több tudás és magasabb iskolai végzettség nehezen választhatók el. Napról napra több magasképzettségű emberre van szükségünk. Do ennek a nemes munkának lendületében, áradó kultúrfor- radalmunk sodrában is fel kell figyelnünk az említett vadhajtásokra, és a jó kertész gondosságával meg kell szelídítenünk, a hasznosak mellé kell felsorakoztatnunk azokat Benedek Miklós KALÁSZ LÁSZLÓ: 4dl dőltjén lulpiaiaUnali ;; húsé borzong bennem, ,, az ájult nappaloknak < ’ iramát kesergem, ,, tiizét, mely agy velőn szít • • örült, táncos lángot, ,, azt hiszed, hogy haragszik < > isten, s megutálod, \ J s az időt, mely ebédre < > csak délután terít, ’ * dűl egy kereszt tövébe, <, s sürgeti perceid, < ’ korsóból langyos lúgot ,, vcdeltat, s a kanál, < > ha a szemed lehunyod, ) * álmodból kiutál, < > s hiszed, mintha fölállnál, ‘ | s csak árnyékod mozog, <, zsibbad nyomorék álmán, < > s sajog a tomporod. j ’ Az álmos éjjeleknek < , igáján fog utálat, <. álomba tücsök cirpeg, < * s harmat gyöngyözi ágyad. ,, (Részlet a Múlt című ' ciklusból.) < > Éhsége támad ;; a világra, s a lükörtojás-iiapol ‘ késsel-villával bezabálja. A csillagok, < * mint cseresznyemagok: pattognak fogától szét a világba, * ' egy várost egy-egy zsemle közt < * bekap, * * s vérünket csapolja poharába, ** vágyunkat löttyinti, néki csak * * iszap, ^k M íívész kerestetik UJ VÁROSAINK friss levegője, lüktető élettempój sok eredménye, gondja, egész sűrített légköre szinte magái kívánkozik megörökítésre. A. festők, az írók, a különbé művészeti ágak művelői nűnd-mind találnának, vagy tat hatnának témát, méghozzá érdekeset, újat, a mi életűn! jellemzőt. Erre gondoltak a kazincbarcikai városi tanács vezetői és elhatározták, hogy lehetőséget teremtenek az érdeklő művészeknek. Az Ibolya-völgyben, a városi tanács üdülői nek legszebb helyiségét modern bútorokkal rendeztél: be kinevezték „Alkotók házának”. El is terjesztették, de tál nem elég propagandával: Kazincbarcika várja a műves? kel! Az ország bármelyik részében élő festőnek, írónak i gyenes helyet biztosítanak, jöjjön, nézelődjön az üzem« ben, a városban, nézze meg, hogyan dolgoznak, miként cin a kazincbarcikaiak. Sok a látnivaló, hiszen új gyárak a# kednek, új utcák épülnek és sok a gond is. Aki eljön i( annak állandó belépőt adnak az üzemekbe, alkalomadtán tanács kocsiját is rendelkezésére bocsátják, egyáltalán: m) denben segítségére vannak. Az Alkotók háza hat kilómért: re épült Kazincbarcikától, de a kisvasút — ingyenes — közlekedési eszköz. Autóbuszjárat is van. A szépen renó zett szobában két embernek jut kényelmes hely. BIZONYOS, hogy sok vázlat, jegyzet, értékes mű s2 letne itt. Elképzelhető, hogy a város képzőművészeti szé körének is segítenének egy-egy hasznos tanáccsal, vagy 1 állítás megrendezésével. Egyelőre azonban még csak az elképzelések élnek Alkotók házának hasznosságáról. Mert eddig még senki vette igénybe, ott várakozik készen, kihasználatlanul. E nagyszerű lehetőség, amivel nem él senki. Pedig megéri Biztos, hogy eredményes napokat, heteket töltene el 1 mindenki, akit érdekel a mindennapok munkája, egy új V ros ezernyi életrezdülése, kibontakozó szépsége. (P<> és haragunk is italát tüzesíti. szép lelkünk bunda szeretőinek, s míg arcbőrét krémekkel nemesíti, mint pattanást, az életből kivet, ha nincs szüksége izzadt dolgainkra. Unatkozik. Szeméből dől a szikra, ág.vúyá tágul elbambult pupillája, s ha1 csömörében rázza a hideg, Jövőnket atomtölteltel rakétázza. . Tanításig elkészül Miskolcon több új általános iskolában kezdődik meg szeptemberben a tanítás. Már befejezéshez közeledik a II. kerületi Megyénk 4 nagy folyóján: a Tiszán, a. Bodrogon, a Her nádon. a Sajón, kora tavasztól késő őszig 27 kompot üzemeltetnek. Ezek a vízijármüvek nemcsak a közúti forgalmat gyorsítják meg, hanem a partmenti gazdaságokban is mintegy 20 ezer holdon könnyítik meg a mezőgazdasági munkák elvégzését, a termények betakarítását. A kompok közül 14 fából készült és ezek a közös gazdaságok egyre növekvő munlcagépeit már nem minden esetben tudták biztoságosan az egyik partról a másikra számtani. Ezért a megyei tanács elhatározta, hogy az elavult fakompokat nagy teherbírású vasból készült vízijármüvekkel cseréli fel, A felújítási munkákat két és fél évvel ezelőtt kezdték meg és az utolsó fakompot csütörtökön Fel- sődobsza határában vontatták „nyugalomba”. Így jelenleg a borsodi folyókon már csak 8 és lő torma teherbírású vaskompok közlekednek. 8 tantermes gyógypedagóf? iskola. Az eredeti tervek s; rint augusztus 22-ére kés? kellett volna lenni, de műn! erőhiány miatt nem tudta V tani a határidőt a kivitele vállalat. A honvédség segít gére sietett az építőknek, s szeptemberben megkezdődbe tanítás az új iskolában. Több mint kétmillió forint beruházással épül a Fazet utcai általános iskola. A ta1 tás megkezdésére átadják a rí termeket, előreláthatólag rí ebben a hónapban megérke! a belső berendezés is. A tort terem építését de combé? szintén befejezik, de már add is zavartalanul folyhat a ta* tás. Kedden búcsúzik a Moszkvai Pótfelvétel a Színművészeti Főiskolára és egyes felsőfokú technikumokba Nagycirkusz A Miskolcon tartózké A Színház és Filmművészeti Főiskola igazgatósága színészi szakra pótfelvételt hirdet az 1963—64-es tanévre 18—22 éves, érettségizett fiatalok részére. A jelentkezéshez, illetve felvételi kérelemhez mellékelni kell az érettségi bizonyítványt, középiskolai tanulmányi értesítőt, életrajzot, és 30 napná-l nem régebbi orvosi bizonyítványt, továbbá az iskolabizottság. vagy munkahely ajánlását. Jelentkezési határidő 1963. augusztus 30. Nem jelentkezhetnek azok, akik az idén már valamely szinészfelvételi vizsgán részt vettek. Ugyancsak pótfelvételt hirdet több felsőfokú technikum. A Borsod megyében levő technikumok közül jelentkezni lehet a putnoki Felsőfokú Növénytermesztési Technikumba, valamint az esti tagozatosok közül a miskolci Felsőfokú Gépipari Technikumba. A jelentkezést írásban kell beadni mellékletekkel együtt, augusztus 20-ig. A pótfelvételi vizsgákat augusztus 28 és szeptember 10 között tartják. Részletesebb felvilágosítást az érdekelt oktatási intézmények • adnak. Moszkvai Nagycirkusz óri; sikerrel szerepelt. Eddig ezernél többen nézték meg előadásokat. A cirkusz egyik napon ajándék előad? is tartott a honvédség, va' mint a művészeti dolgozók r szere. A Moszkvai Nagycirkusz rí vészei még vasárnap, hétfőn1 kedden mutatják be nagysz*?1 műsorukat a miskolci körß ségnek. Kedden az együtt búcsúzik városunktól. vágyban, e a különböző tanulási lehetősé-• gekre történt jelentkezésben.* Természetesen találkozhatunk® itt is elszórt vadhajtásokkal, 5 hiszen nem mindenki juthat a* szíve választotta főiskolára, J egyetemre, az egyén vágyai» nincsenek mindig szinkronban® a társadalmi szükséglettel., a* népgazdaság ilyen vagy olyan • szakember-szükségletével. És® akadnak még olyanok is, akik• részben csak a végbizonyít-o vány ért és nem a tudásért ta-• nulnak, valamint a fiatalok» között olyanok, akik azért ke-* rülnek egyik-másik felsőokta-J tási intézménybe, mert „oda-• irányították” őket. Már elevej nincsen szándékukban azon a* pályán dolgozni, de nem hagy-J ják ki a lehetőséget, hogy él-e jenek államunk bőkezűségével. J Elenyésző kisebbséget jelente-o nek minden bizonnyal ezek “ o a vadhajtások, de emberek sorsáról, igen je-t lentős állami áldozatvállalá-2 sokról és nem utolsó sorban aj szakember-munkaerő gazdái-• kodás veszélyeztetéséről is szó• e van, érdemes rá felfigyelni. 1 Egy-két példát említünk azi előbbiek illusztrálására. 1 Felelőtlen ember AZZAL KEZDTE, hogy hanyag lomhasággal utolsónak sétált be a tárgyalóterembe, ahol már együtt ült a bíróság, az ügyész, az ügyvéd, a tanúk, csak rá, á vádlottra kellett várni. A tárgyalás alatt tanúsított egész magatartásával azt árulta el. hogy egyáltalán nem tartja lényegesnek az ügyet, s őt sem ez a tárgyalás, sem semmi az ég egy világon nem érdekli. — Neve? — kérdezi a bírónő. — Erdélyi Lajos. — Hány éves? — Húsz. — Hol lakik? — Sajószentpéterén. Erdélyi csak úgy a foga között szüli a szót. s pakompartos arcán időnként gúnyos grimasz szalad végig. Ismertetik előtte az ügyészség vádiratát, amely azt tartalmazza, hogy Erdélyi Lajos néhány hónapos csecsemőjét több alkalommal bántalmazta, s a kicsit az utolsó verés után súlyos állapotban kórházba kellett szállítani. — Miért bántotta a gyereket? Sokáig hallgat, aztán megvonja a vállát, s hányavetien odavágja; — Mert idegesít a gyereksírás. Hogy Erdélyi miért volt ideges? NEM A CSALÁD eltartása és a munka idegesítette. Míg felesége szülési szabadságon volt, ő nem dolgozott sehol, az asszony pénzéből éltek. Elfoglaltságot csak a csavargás jelentett számára. De ha az asszony egy félórára rábízta a kicsit, mindig történt valami baja a gyereknek. Legutóbb, márciusban szintén egyedül maradt egy rövid időre Erdélyi az akkor háromhónapos gyerekkel, aki sími kezdett. — Mit csinált vele? — Ráütöttem. — De hová ütött? — Az arcára, mind a kettőre. Ez az ütés olyan erős volt, hogy a kicsinek mind a két arca megkékült, a szeme vérbebo- rult, a másik szeme pedig úgy bedagadt, hogy ki se tudta nyitni. A szájacskája kihasadt, az orra vérzett. — Mitől volt kékfoltos a gyerek teste? — Hát megfogtam és megszorítottam. S minden szót szinte harapófogóval kell kihúzni belőle. Méltatlannak tartja magára nézve, hogy „ilyen apró ügyben” kell vallomást tennie. Fogalma sincs arról, hogy őt ezért el is ítélhetik. A felelősségérzetnek, megbánásnak legkisebb jelét sem mutatja, hiszen a verekedés nála megszokott dolog. Több esetben súlyosan bántalmazta fiatal feleségét is, s nem tett különbséget a pólyással sem. Ezért bizony kár húszéves, éretlen, felelőtlen fejjel megnősülni és családot alapítani. IFJÚSÁG ELLENI bűntett miatt és kétrendbeli súlyos testi sértésért ítélte el a miskolci járásbíróság Erdélyi Lajost egy évi és két hónapi szabadságvesztésre. A. L Mi fenne, ha... Miskolc nevezetes arról, hogy élénk és színvonalas képzőművészeti élete. van. Országos jellegű kiállításokat rendezünk. Festőink és grafikusaink. nemcsak városunk társadalmának megbecsült alkotó emberei, de sikerrel szerepelnek müveikkel szerte az országban, sót a határokon túl is. Városunkban élénk visszhangra lelt a. giccs-ellenes küzdelem is: előadások hangzottak el. tájékoztató és vita-cikkek jelentek meg. Felhívták már a figyelmet a Képcsarnok Vállalat ízléses szép kirakatára s az ugyanazon a házon éktelenkedő — azóta hatósági intézkedéssel eltüntetett — FE- DOSZ reklám-mázolmányra is. Szükségesnek tartom mégis azt, hogy felhívjam a figyelmet az ízlést sértő hasonlóan giccses alkalmi plakátokra is, amelyekkel a különböző cirkuszi produkcióiét, hangverr senyelcet; bálokat hirdetik s ezzel eléktelenítik utcáinkat. A jó ízlés kialakítása sohasem sikerülhet, ha minduntalan olyan ákom-bákomokra akadunk, mint amilyenekkel a mozik hirdetik film-újdonságaikat, a borbélyok a fodrászversenyt, a sportegyesül^- meccseiket. A legszebb 1*. hatását is lerontja az a „P° ré’’-sorozat, amely a KossW mozi lépcsőházát éktelenül, az érettségizők nagyszámú 1 boráról sem hagy kedves c\ lékel számunkra az a zöméb'. ízléstelen. íablorengeleg, amt elárasztotta kirakatainkat. ^ Ahhoz, hogy örökölt épé’ leink zavaros, kusza sorát 1 rosrendczéssel, foghijpótlás emeletráépítéssel, homlokZ^ egyszerűsítéssel az elfogad^' tón túl széppé, harmonikus1 tegyük,-még sok idő és eneri" kell. De az utcalcat és itetíjj két csúfító, állandó giccs-r. tőzést terjesztő mázolmánV0' tói könnyén megszabadult!* 7ránk. Mi lenne, ha. Miskolc váé tanácsa szabályrendeletet I gadna el a városképet, a köz1 iézmények belső tereit, az letek kirakatait díszítő rn\ denféle kép, szobor zsűrizésről s a különböző hirdetm-éj jellegű táblák, vásznak, tálók kitételének engedélyezel, kor a zsűri egyéb szempont mellett a képzőművészeti ‘ téket is tekintetbe venné. Kováts LajoS Az utolsó fakoinpot is „nyugalomba“ küldték a borsodi folyókról
