Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-11 / 187. szám

4 ES55AKMAGYAKOKSZAG Vasárnap, 1963. augusztus 11» Tudásvágy, diploma vágy A tanulás iránti érdeklődés hazánkban hihetetlenül meg­növekedett. Miskolc 1973 vég­zett általános iskolásából 1907 tanul tovább különböző állami oktatási formákban (1275-en középiskolákban). A középis­kolákban érettségizettek döntő többsége egyetemi, főiskolai felvételre jelentkezett. Sokezer felnőtt is pótolja korábban el nem végzett iskoláit, tanul az alapműveltséget jelentő iskolai fokozatokon túl is, gimnázi­umok, technikumok esti tago­zatainak padjait népesíti be, minden szabadidejének felál­dozásával készül egyetemi, fő­iskolai vizsgáira, éveket áldoz egy-egy szakmai képesítést is adó technikumi érettségi bi­zonyítványért, vagy egyetemi, főiskolai diplomáért. A közép­iskolák kapuinak teljes szé­lességben történt kitárása, az egyetemi felvételeknél a .szár­mazási kötöttségek eltörlése még csak növelte az iskolákba áramlók számát. Ezeken a ren­des korú és felnőtt tanulókon kívül még százezrek gyarapít­ják tudásukat különböző szak­mai tanfolyamokon, és hason­ló egyéb, nem az iskola fogal­ma alá tartozó oktatási formá­kon. Igen örvendetes jelenség ez, szocialista kullúrforradalmunk diadalmas jelzője. Az élet ma­gasabb követelményeket tá­maszt, a fejlődő technilca. a tudományok gyors előrehala­dása új, több tudást követel a mindennapok emberétől is, tíe az élet szabta követelménye­ken túl, érzékenyen kitapint- hatóan jelentkezik társadal­munkban a magasabb iskolai végzettség birtoklásának vá­gya. Napjainkban a korszerű műveltség is más tartalmat kapott, és a régi, általában csak humán jel­legű tájékozottságra szorítko­zó tudáskor helyett, az alapos humán műveltségre támasz­kodó korszerű műszaki, tech­nikai, biológiai stb. ismeretek­kel .bővül ez a fogalomkör. Ne- IjfezecCsválasztható külön, hogy a ma emberének, vagy akér egy adott területen dolgozó embernek elég-e a csak humán jellegű, vagy csak műszaki jel­legű, bármilyen magasfokú műveltség. A korszerű művelt­séghez hozzátartozik Homeros költészete éppenúgy mint a marxizmus közgazdasági vo­natkozásainak ismerete, Mo­zart muzsikája szintúgy mint nemcsak az űrrepülések ada­tai, hanem a Kozmosznak is olymérvü ismerete, amit a ré­gi, csak humán műveltség nem adhatott meg. És hozzátartozik a korszerű műveltséghez vé­gül, de nem utolsó sorban a helyes világnézeti tájékozott­ság, a szilárd világnézeti alap. Társadalmunk igen jelentős hányada értette meg kuitúr- forradalnmnk célkitűzéseit, és ez a megértés jelentkezik a tanulás iránti A Népszabadság néhány hó­nappal ezelőtt hosszú körri­portban kereste fel a koráb­ban mezőgazdasági szakkép­zettséget szerzett embereket, akik merőben más munkate­rületen dolgoztak. Hasonló ri­portot készített a minap a te­levízió is; így találkoztunk pl. agrárfőiskolai végzettségű autóbuszellenőrrel. De tudunk például bányász­technikusról, aki talán már el is felejtette, hogy néz ki a bá­nya, ismerünk vállalati igaz­gatót, aki vegyi jellegű üzemet igazgat és hiányzó iskolai vég­zettségét a kohóipari techni­kumban pótolta. Riportot készí­tettünk korábban egy fiatal gimnáziumi tanárral, akit fe­lettesei igen jó tanárnak, szak­tárgyai igen alapos ismerőjé­nek tartanak.. Riportkészítés közben kiderült, hogy az ifjú nevelő egyik műszaki egyete­münkre készült, és mivel olt betelt a létszám, kénytelen lett tanárrá lenni, de várja az adó­dó alkalmat, hogy valami mó­don visszatérhessen régi vá­gyához, oda hagyja a katedrát A napokban egy most érett­ségizett fiatalembernek gratu­láltunk sikeres egyetemi felvé­teléhez. Bölcsésznek vették fel. Vállrándítás volt a válasz: nem veitek fel az egyik művé­szeti főiskolára, hát elmegyek bölcsésznek, jövőre majd újra megpróbálom; ha akkor sem sikerül, a bölcsészet még min­dig megvan, de próbálkozom, amíg lehet. Egy másik fiatal, akinek friss diplomájához gra­tuláltunk, hasonló módon áb­rándított ki: ő ugyan nem ezt a pályát választotta, de erre „irányították’’, és ha már fel­vették, elvégezte, dehát... A felnőttoktatásban résztvevők közül ismerünk művelődési ve­zetőt, aki jogot tanul, és mű­velődési házat igazgató gya­korlati népművelőt, aki szin­tén jogász. És sorolhatnánk még egy-két példát A kiragadott példák azt kí­vánták illusztrálni, hogy a ta­nulási vágy és a végbizonyítvány megszerzésének vágya sincs mindig párhuzamban. Sok helyen találkozhatunk az­zal a jelenséggel, h'ogy bizo­nyos állás betöltőjének meg­van az előirt szintű képesíté­se, csak éppen nem a kívána­tos szakmában. Helyes és ter­mészetes dolog, hogy a felső­oktatásra jelentkezett fiatalo­kat a népgazdasági igényeket figyelembevéve irányítják egyik-másik főiskolára, egye­temre, de az említett példák azt igazolják, hogy sok a „fél­ember”, a meg nem értett fia­tal, áld otthagyja a tanult szakmáját az első adandó al­kalommal, ha ugyan egyálta­lán hozzá is kezd tanulmányai­nak gyakorlati kamatoztatásá­hoz. Aránytalanul sok a mű­vészeti pályára készülő, és egész életét erre feltevő, más reálisabb pályák ajánlatát ele­ve elhárító fiatal. Belőlük lesz a legtöbb „félreértett ember”. Mi tehát a teendő, mi ldnál- kozik helyesebb módnak? Elő­ször annak tudatosítása, hogy a tanulás nem a diplomáért folyik, és bizonyos munkakörökhöz nemcsak a diploma felmutatá­sa, hanem a munkakörhöz megfelelő tudás naponkénti fel­mutatása is kell. A fiataloknál legyen reálisabb a pályaválasz­tás, ismerjék meg jobban az életet a főiskola előtt. Nem lesz baj, ha nem közvetlenül az érettségi után megy a fiatal a főiskolára, hanem egy-két esz­tendőt gyakorlati munkával lölt, megismeri a dolgos életet, esetleg a választott pálya gya­korlati mindennapjait. És ha a népgazdasági érdekek bizonyos főiskolák elvégzését fokozottan kívánatosnak tartják, úgy az érettségizetteket esetleg ezekre a pályákra is lehet gyakorlati munkára irányítani, hogy meg­ismerje, megkedvelje majdani élethivatását. így minden bi­zonnyal kevesebben válnak majd meg a pályától a diploma birtokában, tetemes felesleges kiadást okozva ezzel népi álla­munknak, keresztülhúzva nép­gazdaságunk szakembergazdál­kodási terveit, magukat pedig a meg nem értett, félresiklott, mindig csak valami másra ké­szülő emberek közé sodorva. Ismételten hangsúlyozandó, hogy az érettségizettek főisko­lai, egyetemi tanulásánál a legmesszebbmenöleg kell töre­kednünk az ország, a népgaz­daság érdekeinek és az egyéni hajlamoknak, érdekeknek egy­behangolására. Ez természete­sen igen sok megértést, tapin­tatot kíván egyik részről, de türelmet, várakozást követel a másik oldalról, a felsőoktatásra jelentkezettektől. Inkább vár­jon egy-két évet a fiatal és je­lentkezzék újra, ne vegye el egy másik ifjú helyét olyan főisko­lán, amelynek tanítását nem is kívánja életében hasznosítani, Azt is újra ki kell emelni, hogy a dolgozó felnőtt tanuló igen komoly feladat-többletet vál­lal, de sokat áldoz az állam, a munkahely is azért, hogy a dol­gozó tanulhasson, gyarapíthas- sa tudását elsősorban a mun­kájához szükséges ismeretek­kel és azt — természetesen — az ő tanulását segítő munka­helyen hasznosítsa. Életünk mindig több tudást követel. A több tudás és ma­gasabb iskolai végzettség ne­hezen választhatók el. Nap­ról napra több magasképzettsé­gű emberre van szükségünk. Do ennek a nemes munkának lendületében, áradó kultúrfor- radalmunk sodrában is fel kell figyelnünk az említett vadhaj­tásokra, és a jó kertész gondos­ságával meg kell szelídítenünk, a hasznosak mellé kell felsora­koztatnunk azokat Benedek Miklós KALÁSZ LÁSZLÓ: 4­dl dőltjén lulpiaiaUnali ;; húsé borzong bennem, ,, az ájult nappaloknak < ’ iramát kesergem, ,, tiizét, mely agy velőn szít • • örült, táncos lángot, ,, azt hiszed, hogy haragszik < > isten, s megutálod, \ J s az időt, mely ebédre < > csak délután terít, ’ * dűl egy kereszt tövébe, <, s sürgeti perceid, < ’ korsóból langyos lúgot ,, vcdeltat, s a kanál, < > ha a szemed lehunyod, ) * álmodból kiutál, < > s hiszed, mintha fölállnál, ‘ | s csak árnyékod mozog, <, zsibbad nyomorék álmán, < > s sajog a tomporod. j ’ Az álmos éjjeleknek < , igáján fog utálat, <. álomba tücsök cirpeg, < * s harmat gyöngyözi ágyad. ,, (Részlet a Múlt című ' ciklusból.) < > Éhsége támad ;; a világra, s a lükörtojás-iiapol ‘ késsel-villával bezabálja. A csillagok, < * mint cseresznyemagok: pattognak fogától szét a világba, * ' egy várost egy-egy zsemle közt < * bekap, * * s vérünket csapolja poharába, ** vágyunkat löttyinti, néki csak * * iszap, ^k M íívész kerestetik UJ VÁROSAINK friss levegője, lüktető élettempój sok eredménye, gondja, egész sűrített légköre szinte magái kívánkozik megörökítésre. A. festők, az írók, a különbé művészeti ágak művelői nűnd-mind találnának, vagy tat hatnának témát, méghozzá érdekeset, újat, a mi életűn! jellemzőt. Erre gondoltak a kazincbarcikai városi tanács vezetői és elhatározták, hogy lehetőséget teremtenek az érdeklő művészeknek. Az Ibolya-völgyben, a városi tanács üdülői nek legszebb helyiségét modern bútorokkal rendeztél: be kinevezték „Alkotók házának”. El is terjesztették, de tál nem elég propagandával: Kazincbarcika várja a műves? kel! Az ország bármelyik részében élő festőnek, írónak i gyenes helyet biztosítanak, jöjjön, nézelődjön az üzem« ben, a városban, nézze meg, hogyan dolgoznak, miként cin a kazincbarcikaiak. Sok a látnivaló, hiszen új gyárak a# kednek, új utcák épülnek és sok a gond is. Aki eljön i( annak állandó belépőt adnak az üzemekbe, alkalomadtán tanács kocsiját is rendelkezésére bocsátják, egyáltalán: m) denben segítségére vannak. Az Alkotók háza hat kilómért: re épült Kazincbarcikától, de a kisvasút — ingyenes — közlekedési eszköz. Autóbuszjárat is van. A szépen renó zett szobában két embernek jut kényelmes hely. BIZONYOS, hogy sok vázlat, jegyzet, értékes mű s2 letne itt. Elképzelhető, hogy a város képzőművészeti szé körének is segítenének egy-egy hasznos tanáccsal, vagy 1 állítás megrendezésével. Egyelőre azonban még csak az elképzelések élnek Alkotók házának hasznosságáról. Mert eddig még senki vette igénybe, ott várakozik készen, kihasználatlanul. E nagyszerű lehetőség, amivel nem él senki. Pedig megéri Biztos, hogy eredményes napokat, heteket töltene el 1 mindenki, akit érdekel a mindennapok munkája, egy új V ros ezernyi életrezdülése, kibontakozó szépsége. (P<> és haragunk is italát tüzesíti. szép lelkünk bunda szeretőinek, s míg arcbőrét krémekkel nemesíti, mint pattanást, az életből kivet, ha nincs szüksége izzadt dolgainkra. Unatkozik. Szeméből dől a szikra, ág.vúyá tágul elbambult pupillája, s ha1 csömörében rázza a hideg, Jövőnket atomtölteltel rakétázza. . Tanításig elkészül Miskolcon több új általános iskolában kezdődik meg szep­temberben a tanítás. Már befe­jezéshez közeledik a II. kerületi Megyénk 4 nagy folyóján: a Tiszán, a. Bodrogon, a Her ná­don. a Sajón, kora tavasztól ké­ső őszig 27 kompot üzemeltet­nek. Ezek a vízijármüvek nem­csak a közúti forgalmat gyor­sítják meg, hanem a partmenti gazdaságokban is mintegy 20 ezer holdon könnyítik meg a mezőgazdasági munkák el­végzését, a termények betaka­rítását. A kompok közül 14 fá­ból készült és ezek a közös gazdaságok egyre növekvő munlcagépeit már nem minden esetben tudták biztoságosan az egyik partról a másikra számtani. Ezért a megyei ta­nács elhatározta, hogy az el­avult fakompokat nagy teher­bírású vasból készült vízijár­müvekkel cseréli fel, A felújí­tási munkákat két és fél évvel ezelőtt kezdték meg és az utol­só fakompot csütörtökön Fel- sődobsza határában vontatták „nyugalomba”. Így jelenleg a borsodi folyókon már csak 8 és lő torma teherbírású vas­kompok közlekednek. 8 tantermes gyógypedagóf? iskola. Az eredeti tervek s; rint augusztus 22-ére kés? kellett volna lenni, de műn! erőhiány miatt nem tudta V tani a határidőt a kivitele vállalat. A honvédség segít gére sietett az építőknek, s szeptemberben megkezdődbe tanítás az új iskolában. Több mint kétmillió forint beruházással épül a Fazet utcai általános iskola. A ta1 tás megkezdésére átadják a rí termeket, előreláthatólag rí ebben a hónapban megérke! a belső berendezés is. A tort terem építését de combé? szintén befejezik, de már add is zavartalanul folyhat a ta* tás. Kedden búcsúzik a Moszkvai Pótfelvétel a Színművészeti Főiskolára és egyes felsőfokú technikumokba Nagycirkusz A Miskolcon tartózké A Színház és Filmművészeti Főiskola igazgatósága színészi szakra pótfelvételt hirdet az 1963—64-es tanévre 18—22 éves, érettségizett fiatalok ré­szére. A jelentkezéshez, illetve felvételi kérelemhez mellékel­ni kell az érettségi bizonyít­ványt, középiskolai tanulmá­nyi értesítőt, életrajzot, és 30 napná-l nem régebbi orvosi bi­zonyítványt, továbbá az is­kolabizottság. vagy munkahely ajánlását. Jelentkezési határ­idő 1963. augusztus 30. Nem jelentkezhetnek azok, akik az idén már valamely szinészfel­vételi vizsgán részt vettek. Ugyancsak pótfelvételt hir­det több felsőfokú technikum. A Borsod megyében levő tech­nikumok közül jelentkezni le­het a putnoki Felsőfokú Nö­vénytermesztési Technikumba, valamint az esti tagozatosok közül a miskolci Felsőfokú Gépipari Technikumba. A je­lentkezést írásban kell beadni mellékletekkel együtt, augusz­tus 20-ig. A pótfelvételi vizs­gákat augusztus 28 és szeptem­ber 10 között tartják. Részle­tesebb felvilágosítást az érde­kelt oktatási intézmények • ad­nak. Moszkvai Nagycirkusz óri; sikerrel szerepelt. Eddig ezernél többen nézték meg előadásokat. A cirkusz egyik napon ajándék előad? is tartott a honvédség, va' mint a művészeti dolgozók r szere. A Moszkvai Nagycirkusz rí vészei még vasárnap, hétfőn1 kedden mutatják be nagysz*?1 műsorukat a miskolci körß ségnek. Kedden az együtt búcsúzik városunktól. vágyban, e a különböző tanulási lehetősé-• gekre történt jelentkezésben.* Természetesen találkozhatunk® itt is elszórt vadhajtásokkal, 5 hiszen nem mindenki juthat a* szíve választotta főiskolára, J egyetemre, az egyén vágyai» nincsenek mindig szinkronban® a társadalmi szükséglettel., a* népgazdaság ilyen vagy olyan • szakember-szükségletével. És® akadnak még olyanok is, akik• részben csak a végbizonyít-o vány ért és nem a tudásért ta-• nulnak, valamint a fiatalok» között olyanok, akik azért ke-* rülnek egyik-másik felsőokta-J tási intézménybe, mert „oda-• irányították” őket. Már elevej nincsen szándékukban azon a* pályán dolgozni, de nem hagy-J ják ki a lehetőséget, hogy él-e jenek államunk bőkezűségével. J Elenyésző kisebbséget jelente-o nek minden bizonnyal ezek “ o a vadhajtások, de emberek sorsáról, igen je-t lentős állami áldozatvállalá-2 sokról és nem utolsó sorban aj szakember-munkaerő gazdái-• kodás veszélyeztetéséről is szó• e van, érdemes rá felfigyelni. 1 Egy-két példát említünk azi előbbiek illusztrálására. 1 Felelőtlen ember AZZAL KEZDTE, hogy hanyag lomhaság­gal utolsónak sétált be a tárgyalóterembe, ahol már együtt ült a bíróság, az ügyész, az ügyvéd, a tanúk, csak rá, á vádlottra kellett várni. A tárgyalás alatt tanúsított egész magatar­tásával azt árulta el. hogy egyáltalán nem tartja lényegesnek az ügyet, s őt sem ez a tár­gyalás, sem semmi az ég egy világon nem érdekli. — Neve? — kérdezi a bírónő. — Erdélyi Lajos. — Hány éves? — Húsz. — Hol lakik? — Sajószentpéterén. Erdélyi csak úgy a foga között szüli a szót. s pakompartos arcán időnként gúnyos gri­masz szalad végig. Ismertetik előtte az ügyész­ség vádiratát, amely azt tartalmazza, hogy Erdélyi Lajos néhány hónapos csecsemőjét több alkalommal bántalmazta, s a kicsit az utolsó verés után súlyos állapotban kórházba kellett szállítani. — Miért bántotta a gyereket? Sokáig hallgat, aztán megvonja a vállát, s hányavetien odavágja; — Mert idegesít a gyereksírás. Hogy Erdélyi miért volt ideges? NEM A CSALÁD eltartása és a munka ide­gesítette. Míg felesége szülési szabadságon volt, ő nem dolgozott sehol, az asszony pénzé­ből éltek. Elfoglaltságot csak a csavargás je­lentett számára. De ha az asszony egy félórára rábízta a kicsit, mindig történt valami baja a gyereknek. Legutóbb, márciusban szintén egyedül ma­radt egy rövid időre Erdélyi az akkor három­hónapos gyerekkel, aki sími kezdett. — Mit csinált vele? — Ráütöttem. — De hová ütött? — Az arcára, mind a kettőre. Ez az ütés olyan erős volt, hogy a kicsinek mind a két arca megkékült, a szeme vérbebo- rult, a másik szeme pedig úgy bedagadt, hogy ki se tudta nyitni. A szájacskája kihasadt, az orra vérzett. — Mitől volt kékfoltos a gyerek teste? — Hát megfogtam és megszorítottam. S minden szót szinte harapófogóval kell ki­húzni belőle. Méltatlannak tartja magára néz­ve, hogy „ilyen apró ügyben” kell vallomást tennie. Fogalma sincs arról, hogy őt ezért el is ítélhetik. A felelősségérzetnek, megbánásnak legkisebb jelét sem mutatja, hiszen a vereke­dés nála megszokott dolog. Több esetben sú­lyosan bántalmazta fiatal feleségét is, s nem tett különbséget a pólyással sem. Ezért bizony kár húszéves, éretlen, felelőt­len fejjel megnősülni és családot alapítani. IFJÚSÁG ELLENI bűntett miatt és két­rendbeli súlyos testi sértésért ítélte el a mis­kolci járásbíróság Erdélyi Lajost egy évi és két hónapi szabadságvesztésre. A. L Mi fenne, ha... Miskolc nevezetes arról, hogy élénk és színvonalas kép­zőművészeti élete. van. Orszá­gos jellegű kiállításokat ren­dezünk. Festőink és grafiku­saink. nemcsak városunk tár­sadalmának megbecsült alkotó emberei, de sikerrel szerepel­nek müveikkel szerte az or­szágban, sót a határokon túl is. Városunkban élénk vissz­hangra lelt a. giccs-ellenes küz­delem is: előadások hangzot­tak el. tájékoztató és vita-cik­kek jelentek meg. Felhívták már a figyelmet a Képcsarnok Vállalat ízléses szép kirakatá­ra s az ugyanazon a házon ék­telenkedő — azóta hatósági in­tézkedéssel eltüntetett — FE- DOSZ reklám-mázolmányra is. Szükségesnek tartom mégis azt, hogy felhívjam a figyel­met az ízlést sértő hasonlóan giccses alkalmi plakátokra is, amelyekkel a különböző cir­kuszi produkcióiét, hangverr senyelcet; bálokat hirdetik s ezzel eléktelenítik utcáinkat. A jó ízlés kialakítása soha­sem sikerülhet, ha mindunta­lan olyan ákom-bákomokra akadunk, mint amilyenekkel a mozik hirdetik film-újdonsá­gaikat, a borbélyok a fodrász­versenyt, a sportegyesül^- meccseiket. A legszebb 1*. hatását is lerontja az a „P° ré’’-sorozat, amely a KossW mozi lépcsőházát éktelenül, az érettségizők nagyszámú 1 boráról sem hagy kedves c\ lékel számunkra az a zöméb'. ízléstelen. íablorengeleg, amt elárasztotta kirakatainkat. ^ Ahhoz, hogy örökölt épé’ leink zavaros, kusza sorát 1 rosrendczéssel, foghijpótlás emeletráépítéssel, homlokZ^ egyszerűsítéssel az elfogad^' tón túl széppé, harmonikus1 tegyük,-még sok idő és eneri" kell. De az utcalcat és itetíjj két csúfító, állandó giccs-r. tőzést terjesztő mázolmánV0' tói könnyén megszabadult!* 7ránk. Mi lenne, ha. Miskolc váé tanácsa szabályrendeletet I gadna el a városképet, a köz1 iézmények belső tereit, az letek kirakatait díszítő rn\ denféle kép, szobor zsűrizés­ről s a különböző hirdetm-éj jellegű táblák, vásznak, tá­lók kitételének engedélyezel, kor a zsűri egyéb szempont mellett a képzőművészeti ‘ téket is tekintetbe venné. Kováts LajoS Az utolsó fakoinpot is „nyugalomba“ küldték a borsodi folyókról

Next

/
Thumbnails
Contents