Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-11 / 187. szám

ESZAICMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. augusztus It. Varsó segít Szkopje felépítésében Egy mondáiba» A CSEHSZLOVÁK Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga, Novotny köztársasági elnök és a csehszlovák kormány meghívta Valentvina Tveres- kovát, a világ első űrhajósnő­jét Csehszlovákiába. NEHRU indiai miniszterel­nök pénteken az indiai Kong­resszus Párt vezetőinek érte­kezletén felajánlotta: le­mond miniszterelnöki tisztsé­géről, hogy tevékenységét tel­jesen a párt újjászervezésének szentelje, a Kongresszus Párt vezetősége azonban nem fogad­ta el Nehru javaslatát. CSÖKKENTIK tíz százalék­kal a Nyugat-Berlinben állo­másozó amerikai csapatok lét­számát. A FRANCIA szakszervezetek A Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtótanács pénteken ülést tartott, amelyen megállapítot­ták, hogy Szkopje újjáépítésé, re, a város gazdasági életének fellendítésére, a lakosság elhe­lyezésére és ellátására tartós és hatékony intézkedéseket kell tenni. Mindenekelőtt az év végéig 120 000 lakos elhelyezését kell biztosítani olymódon, hogy rendezett kö­rülmények között élhessen ás képes legyen megújítani a vá­ros gazdasági, kulturális és társadalmi életét. A szövetségi végrehajtótanács azt indítvá. nvozta a Szövetségi Nemzet- gyűlésnek, hogy e cél megvaló­sítása érdekében vedett Szkopje gazdasági újjá­élesztése, fellendítése. Ezért a jugoszláv kormány a lakosság és a munkaközössé­gek segítőkészségét figyelembe véve, Szkopje újjáépítésére nép- kölcsönt írt ki. A népkölcsön kötvényeinek kamatlábát úgy állapítja meg, mint a legmagasabb bankbeté­ti kamatlábat, vagyis a köl- csön-jegyzés egyúttal takaré­kossági jelleget is kap. A Varsói Tanács Építésügyi Osztálya felajánlotta segítségét Szkopje újjáépítéséhez. Hamarosan kellő doku­mentációt és szakembert bocsátanak Sz pjc rendel­kezésére a város életének újjászervezéséhez. A lengyel szocialista ifjúsági szövetségnél nagy számban jelentkeztek fiataiok, akik ön. kénles építőbrigád tagjaként akarnak részt venni Szkopje újjáépítésében. Áresés a londoni tőzsdén a titokzatos vonatrabiás miatt utasítására a francia tengeré­szek péntek este felvették a munkát és ígv érvénybe lé­pett a hajótulajdonokkal ko­rábban kidolgozott megállapo­dás: a társaságok a tengerészek számos követelését kénytelenek voltak teljesíteni. szavazzon meg 60 milliárd dinárt. A munkálatok meg­indítására a Szövetségi , Végrehajtótanács 30 milli­árd dinárt folyósít. A • másik fontos feladat a rendkívül súlyos károkat szen. Vasárnapra kissé javul az idő A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint, az új zi­vatarfront Európa nagyrészén kiterjedt esőzéseket okozott, s a kánikulai meleget a Föld­közi-tenger partvidékére és Ukrajnába szorította vissza. Spanyolország déli területei­ről 35, Szicíliából 32, Ukrajná­ból pedig még mindig 36 fokos kánikulai hőséget jelentettek legutóbb a megfigyelők. A me­teorológusok szerint vasárnap­ra elcsitul a sokhelyütt még mindig erős északnyugati szél, a felhőzet már keleten is fel­szakadozik, és csupán szórvá­nyosan lesznek kisebb futó- esők. A hőmérséklet ismét emelkedni kezd, és a maximu­mok 21—24 fok körül alakul nak ki. Békés célokra Eddig különböző érdekeltsé­gek összesen 260 ezer font ju­talmat ajánlottak fel annak, aki a csütörtöki angliai vonat­rablást végrehajtó banda nyo­mára vezet. A postavonat ki­fosztása nagy érvágás volt az angol bankokon. Megrendült a részvénye­sek bizalma. A londoni ér­téktőzsdén áresés követke­zett be. A legtöbbet a National Pro­vincial Bank vesztette. Az igazi vesztesek azonban a biztosítótársaságok, ame­lyeknek kártalanítaniok kell a bankokat. Az érdekelt biztosí­tók egyik szóvivője közölte, hogy a kár nagy részét fede­zik. Az angol postaügyi mi­niszter kijelentése szerint a banditák két és félmillió fontot raboltak. Ebből kétmillió fontot téríte­nek meg a biztosítók. Tekint­ve, hogy Angliában még eddig sohasem fizettek ki ekkora kártalanítást, a biztosító tár­saságok nem is fukarkodtak a jutalom felajánlásával. A két legnagyobb biztosító társaság 200 ezer fontnyi jutalmat aján­lott fel a 260 ezerből. Pénteken napközben meg­csendült a Reuter hírügynök­ség londoni hivatalának tele­fonja és egy ismeretlen hang a következőket mondotta: „a bandához tartozom, ha a jutalmat kikerekítik fél- - millió fontra, holnap újból jelentkezem”. A telefonáló azután letette a kagylót. Az angliai vasútrablás ügyé­ben folytatott vizsgálat kide­rítette, hogy az államvasutak postavonatainak kilenc külön­leges kocsija volt, amelynek biztonsági berendezése majd­nem lehetetlenné tette volna egy rablás végrehajtását. A kocsik közül öt ismeret­len okból üzemképtelenné vált és ennek következté­ben az óriási értékeket szállító postavonat ltözün- •Séges, azaz minden bizton­sági berendezés nélküli ko­csit használt ez alkalomból. Ez igen nagy mértéltben meg­könnyítette a rablók munká­ját. A Soclland Yard most összefüggést keres a ko­csik megrongálása és a rablás között, ami természetesen csak ben- fentes emberek műve lehetett. Több nemzetközi kérdésről... (Folytatás az 1. oldalról.) „a két miniszterelnök mélységes megelégedéssel fogadta a moszkvai részle­ges atomcsend-szcrződés megkötését”. A közlemény szerint a meg­beszéléseken nagy figyelmet fordítottak a * leszerelés és a nemzetközi enyhülés további lehetséges fejleményeire. A két miniszterelnök arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a tárgyalásokat határozot­tan, de türelemmel kell to­vább folytatni, és meg kell 'keresni azokat a pontokat/' amelyekre nézve már le­hetséges a megegyezés. A két miniszterelnök foglal­kozott még a szorosabb euró­pai gazdasági együttműködés előmozdításával, s a két ország kapcsolataival.. Tanulmányoz­ták az ENSá helyzetét és egyetértettek abban, hogy a vi­lágszervezetet a béke és a hala­dás egyre hatékonyabb eszkö­zévé kell tenni. Egy hét a külpolitikáiban A külpolitika hete ezúttal nem bővelkedett események­ben. A nyugalmas hét nyitá­nyaként Moszkvában aláírták az atomcsend-szerzödést, ame­lyet a nemzetközi közvélemény jelentős előrelépésnek tekint a háborús veszély megfékezésé­nek útján. Csütörtök óta a mi kormányunk képviselőjének, Péter János külügyminiszter­nek az aláírása is ott áll az egyezmény alatt. A Magyar Népköztársaság — csaknem száz országgal együtt — csat­lakozott az atomcsend-egyez- ményhez. ítístató kezdet A világ örömmel fogadta a nemzetközi enyhülésnek ezt a kétségtelen jelét. A népek bé­keakaratának megnyilvánulá­sát. a békéért folytatott küz­delem eredményét látja benne. Ennek a béketörekvésnek a je­gyében kezdeményezte a Szov­jetunió az atomkísérletek tel­jes eltiltását, s ha ez a javas­lat nem is valósult meg ma­radéktalanul, újabb indítvá­nyával elérte, hogy a további magaslégköri atomrobbantások megszűnjenek. Ezért tekinthetjük a moszk­vai egyezményt biztató kez­detnek. És ez most már nem­csak a jövőbe vetett remény, hanem tényleges valóság, hi­szen alig, hogy a szerződésre rákerült az első három alá­írás, nyomban folytatódtak a tárgyalások a részleges meg­egyezés kibővítésére, a nagyha­talmak közötti' egyéb vitás kérdések megoldására. Ennek a diplomáciai munkának a legjelentősebb ténye, hogy a hét végén Hruscsov fogadta Rusk amerikai külügyminisz­tert és hosszabb megbeszélést folytatott vele. Az amerikai fél nyilatkozata szerint a tár­gyalások hasznosak voltak. A nyugati hírügynökségek kommentárjai azt fejtegetik, hogy a mostani tanácskozások egy magasabb szintű értekez­let lehetőségeit kutatják, amelyen olyan napirendi pon­tok szerepelhetnek, mint a meglepetésszerű támadások el­hárítása. a Varsói Szerződés és a NATO közötti megnemtá­madási egyezmény aláírása, a német kérdés rendezése és más problémák. Bármennyire is bíztató a mostani kezdet, annyi bizo­nyos, hogy a további előreha­ladás nem lesz könnyű, sóit akadályt kell leküzdeni. Már egymagában az USA politikája sem változott meg olyannyira, hogy a józanság, a békére való egyértelműen törekvés domi­nálna benne. Sőt, az atom csend-egyezmény egyáltalái nem jelenti azt, hogy Ameri ka lemondott agresszív szán dékairól. az imperializmus tér jeszkedésének gondolatáról Még nehezebb azonban a hely zet a nyugati szövetség ké legmakacsabb tagjával, Fran ciaországgal és Nyugat-Német országgal. A Bonn—Párizsién gely ugyanis az atomcsendde sem ért egyet, hát még a to vábbi békés előrehaladással.. A további békés kibontako záshoz tehát korántsem lehe rózsás reményeket fűzni. De í reális bizakodásnak feltétlenü helye van. Mert a népek bé- keakarata, a világtörténelem menetét meghatározó halad( irányzat, amely az atomcsen­det kivívta., a jövőben mél nagyobb befolyást gyakorolhat a diplomáciai küzdelemre és t szocialista tábor erejéve együtt ez a biztosítéka a bélit fenntartásának. A gyarmatosítás korú tejárt A haladás erőinek kibonta­kozását látjuk á gyarmati kér­dés fejleményei körül is. A! afrikai külügyminiszterek da- kari értekezlete méltó demon strációja annak, hogy a gyar­matosítás kora lejárt. Az afri­kai népek követelése helyet kapott a Biztonsági Tanács múlt heti ülésén is, amely 3 dél-afrikai fajüldözéssel fog­lalkozott. A legnagyobb hatá­rozottsággal Fedorenko szov­jet küldött szállt síkra a gyar­mati népek követeléseiért és élesen bírálta nemcsak a Dél- Afrikai Köztársaság fajüldöző kormányát, hanem azokat aí imperialista hatalmakat is, amelyek ugyan szavakban el­ítélik ezt a politikát, de a va­lóságban támogatják és fegy­verrel látják el a dél-afrikai kormányt. Unitiban a helyzet még áttekinthet elten A hét jelentősebb esemé­nyei közé tartozik még. hogf felkelés tört ki Haitiban Dw valier diktatúrája ellen. A partraszálló egységeket Canta- ve tábornok vezeti. Egyelői'« a helyzet áttekinthetetlen, el­lentmondó jelentések érkeznek' a harcokról. Mindkét fél a sa­ját sikereiről számol be. A küz­delem kimeneteléről még ta­lálgatásokba is nehéz belebo­csátkozni, mert teljes a hír­zárlat, a tudósítók jelentéseit cenzúrázzák. B rrv he A rá 12 da ke a cs kö lö­vi m m te ái se n: rí k( je v< és bi té te lő te to. té k; ti & te b a ti e fi n-s< .k a i: t s r T e í 1 í < Megyénk korszerűbb mezőgazdaságáért A legutóbbi megyei pártbizottsági ülés szü­netében egy kisebb, mezőgazdasági szakembe­rekből álló csoport arról, vitatkozott, hogy végső soron az északi vidékeken is az törté­nik, mint amit elkezdtünk és sikerrel valósí­tunk meg Tokaj-Hegyalja rekonstrukciójá­nál. Többen pedig úgy vélekedtek, hogy még­sem egészen így van ez. Tokaj-Hegyalján ugyanis a történelmi borvidék felújítása és bővítése történik. A lejtős területeken viszont az évszázados elmaradottságot számoljuk fel. Ez nagy különbség, és rekonstrukcióról csak annyiban beszélhetünk, hogy a lejtős területe­ken is (ott is. ahol eddig termeltek, s azokon a helyeken is, ahol a korábbi években nem gon­doltak rá) nagy szerepet szánunk a gyümölcs- termesztésnek. Olyan üzemágnak tekintjük, amely elsősorban hivatott a föld eltartó ké­pességének fokozására, a jövedelmezőség és az egy területegységre jutó bruttó termelési érték növelésére. Tény, hogy a rosszabb adottságokkal ren­delkező északi területeken elsősorban maradi nézetek, rossz előítéletek miatt nem fordítot­tak elég gondot ,a nagyüzemi gyümölcsösök és szőlők telepítésére. Az évszázados elmaradott­ságra, a termelési kultúra egyhelyben topogá- sára rányomta bélyegét az erózió. Az ettől va­ló félelem, s a belenyugvás, hogy: „Az erózió úgy is tönkretesz mindent” — még ma is fel­ismerhető sok mezőgazdasági szakembernél Hónapokkal ezelőtt egy lelkes mezőgazdasági mérnök, Benézd Géza emlékeztetett arra, hogy neki is mily sokat kellett vitatkozni, hány embert kellett meggyőzni a később or­szágos hírűvé vált fancsali kísérleteknél. Ezen csodálkozni és ezért embereket elmarasztalni oktalanság lenne. A lejtős területek ügyéről már eddig is nagyon sokat beszéltünk, de vol­taképpen csak most tesszük meg értük az első lépéseket. Érthető hát, hogy az itt élő embe­rek, akik évtizedek óta birkóznak a természet­tel, hallatlanul nags'- munkaráfordítással igye­keznek kicsikarni a földtől a lehető legtöbbet, ma még nem mérték fel részleteiben is annak a tervnek nagyságát, amelyet határozatában rögzített a megyei pártbizottság. Nem véletlen, hogy a határozat kitér a ter­1 mészetben végbemenő változások mellett az emberek fejében végbemenő változások szor­galmazására, elősegítésére is. Ezt talán a kö­vetkezőkben lehetne összefoglalni: 1. Emelni a gazdálkodás színvonalát. 2. Növelni a terme­lési eredményeket. 3. Javítani és szüntelenül erősíteni a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági irányítását. A kint dolgozó elvtársak tisztában vannak a feladat nagyságával. Helyénvalónak érzem, hogy emlékeztessek az encsi járási pártbizott­ság múltévi pártértekezletére, amelyen a re­ferátum és a felszólalók is egytől egyig arról beszéltek, hogy vidékükön alapvető cél most a termelőszövetkezetek gazdálkodási színvo­nalának emelése, de ezzel együtt és elsősor­ban az emberek tudatformálása, tanítása, ne­velése. Másfél évtizeddel ezelőtt csak úgy be­széltek róla: .,a sötét Abaúj”. Az elmaradott­ság miatt sötétség volt a fejekben. De nagyon sokat változott, kivilágosodott ez az Abaúj és nagyszerű holnap elé néz. Am ami a ter­melés kulturáltságát. illeti, a sötétebb foltok még ma is nagy számban vannak. Mondjuk ki, hogy itt aránytalanul kevés a jó szakember. Az egész megyében kévés (hi­szen átlagosan 1617 katasztrális hold szántóra jut egy mezőgazdász), de a rosszabb adottsá­gok miatt a lejtős területeken még ettől is ol- riasztóbb az arány. Mindenekelőtt tehát az kell, hogy legyen az első lépésünk — ezt hang­súlyozták a pártbizottsági ülés felszólalói is —, hogy szélesebb körben alkalmazzuk a gya­korlatban már bevált új módszereket. Ezt- a gondolatot azonban csak akkor tudjuk ér­vényre juttatni, ha több jól képzett szakem­berrel rendelkezünk. Jelenleg még 91 tsz-ben nincs mezőgazdász, 36 közös gazdaságban nincs megfelelő végzettségű könyvelő. A hatá­rozat szerint: „ __arra .kall törekednünk-hoau m inden tsz-ben évről évre növekedjék a ker­tészeti, növénytermesztő, állattenyésztő és gépkezelő szakmunkások száma. A megyében működő mezőgazdasági technikumokban első­sorban a tsz-tágok gyermekeinek kell lehetővé tenni a tanulástamennyiben azok a köve­telményeknek megfelelnek.” A megyei párt- bizottság úgy látja jónak, ha a következő'két évben minden tsz egy-két tagjának gyei-mekét ösztöndíjjal támogatva elküldik mezőgazdasá­gi közép-, vagy felsőfokú iskolába. © Mos: amíg megyei szinten, de úgy is kife­jezhetnék magúnkat, hogy országos szinten mindent elkövetünk az északi vidékek felvirá­goztatásáért, a megye mezőgazdasága terme­lési eredményeinek növeléséért, a tsz-tagok gyermekeinek ösztöndíjazásában megtorpan­tunk. Ez a szűklálókörúség azt mutatja, hogy a termelőszövetkezetek vezetői, akik ugyan kilincselnek mezőgazdászért, könyvelőért, ke­veset tesznek az utánpótlás érdekében. Aba- újban is történtek esetek, hogy a tagság (bár alapjában véve meg sem érezte volna) lesza­vazta az egyik-másik tag gyermekének ösztön­díjazását, s ez látszólag a vezetőségnek is nagy „megkönnyebbülést” jelentett. Nem dicseked­hetnek jó szakemberellátottsággal, a mezőcsáti járás tsz-ei sem, de azzal sem, hogy törődnek az ösztöndíjasokkal. Az egyik kezükön is könnyűszerrel megszámolhatják, hány gyer­meket küldtek mezőgazdasági iskolába. Azt hiszem, a lejtős területek problémája megol­dásának- egyik alapkérdése, hogy ezen a ké­nyelmességen sürgősen változtassanak. Mindazt, ami a lejtős területeken évszáza­dok óta jelentős gondot okoz, nem tudjuk egy­két év alatt felszámolni. Figyelembe veszi ezt a most megvalósításra kerülő terv is, amely hangsúlyozza, hogy a lejtős területek ügye termeléspolitikai és társadalompolitikai jelen­tőséggel bír; a közölt elvek végrehajtásával új szakasz kezdődik egész megyénk mezőgaz­daságában. © Erről beszélve, Laczkó István elvtárs, a me- -Cyea tanács vb elnökhelvetteKo a következő megoldási módokat hangsúlyozta: — Magasabb termelékenységet iés jövedel­mezőséget biztosító új gazdálkodási rendszert kell kidolgozni ezeken a területeken. — A komplex talajvédelemmel meg kell te­remteni a termelékenység fokozását. Úgy látja, hogy a burgonyatermelés me- gyénkben nem a legjobb helyén történik. A lejtős területek klímája jobban alkalmas len­ne erre. Ugyancsak hangsúlyozta afgyümölcs-1 termelés jelentőségét, mint a komplex prob' léma megoldásának egyik fontos kulcskérd é- sét. Nem szabad engednünk — mondotta —y hogv gyümölcsöst a cukorrépa termelésre al­kalmasabb területekre és a jó szántóföldekre telepítsék. Mindez azonban — szakember kérdés is. Nyugtalanító, hogy a megyében mintegy 1400 középfokú kertészre volna szülcség és jelenle0 mindössze csak hét kertész dolgozik a terme­lőszövetkezetekben. A szükségesnek vélt 3000 gyümölcstermelő szakmunkással szemben 240- ét,' s az ugyancsak szükséges 250 felsőfokú képzettségű kertésszel szemben mindössze csak kettővel (!) számolhatunk. Ez a tény sür­geti az utánpótlás biztosítását. A határozat végrehajtásához, a lejtős terü­letek problémáinak végleges rendezéséhe« már hozzákezdtek. A célok elérése azonban nan nélkülözhet egy szisztemátikus, általános , tudatformáló munkát. A legfontosabb, hogy megértessük az emberekkel; mi történik itt,1 S az évszázados elmaradottságot felszámolva megmutassuk, hová vezet az út, amelyen el­indultunk. A nagy munka, amelynek egyes részletein ma még vitatkozunk — de a fő és alapvető elvekben egyetértünk —, nem lehet csak a pártbizottság, a járási tanács, vagy a területen dolgozó mezőgazdasági szakemberek ügye. Általános és széleskörű összefogásra van szükség. Világosan kell látni: csakis a termelési eredmények növelésével, közös ösz- szefogással, a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításával teremthetjük meg gazda­sági alapját az északi vidékek felvirágoztatá­sának. Ezért tenni, ezért harcolni, a Tisza menti termelőszövetkezeteknek éppen úgy kötelessé­gük, mint az abaúji részeknek, ahol a gazdál­kodás reneszánsza most kezdődik. önodvárt MikSős

Next

/
Thumbnails
Contents