Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-30 / 202. szám

Péntek, 1963. augusztus 30. SSZAKMÄGTARORSZAG 3 Új kiadásban jelenik meg a Marxista filozófia alapjai című tankönyv A Kossuth Kiadónál még ezen a héten megjelenik a Marxista filozófia alapjai című tankönyv második, átdolgozott kiadása. A most megjelenő második kiadás feldolgozza a kommunista és munkáspártok 1960. évi moszkvai értekezletén kiadót nyilatkozatot, az SZKP XXII. kongresszusának anya­gát és az SZKP programját. Az új kiadás bőven foglalko­zik a háborúról és a békéről szóló marxista—leninista taní­tásokkal, a békés egymás mel­lett élés lenini elvével, a nem­zeti felszabadító harcok és a monopólium ellenes demokra­tikus mozgalmak jelentőségé­vel. ■-------o------­B orverseny a kőszegi Jurisich-vár pincéiében Ä Földművelésügyi Minisz­térium kertészeti főosztálya, a Vas megyei Tanács mezőgaz­dasági osztálya, Kőszeg város Tanácsa és az Országos Mező- gazdasági Fajta- és Termelés­technikai Minősítő Intézet kö­zös rendezésében csütörtökön háromnapos módszertani bor- fajta-értékbírálat kezdődött Kőszegen. A verseny, amelyen az ország legnevezetesebb borai indulnak, stílszerű kör­nyezetben, a kőszegi Jurisich- vár pincéjében zajlik le. Üj bejáratot kap a jósvafői gyógybarlang A közelmúltban feltárt jósvafői Béke-barlang magas páratartalmú levegője kiválóan gyógyítja az asztmát, a szili­kózist, a légcsőhurutot. A gyógybarlangba eddig 240 lépcső­fokon jutottak le a betegek. A Borsodi Szénbányászati Tröszt most másfélmilliós költséggel új, lépcső nélküli lejáratot épít. Előreláthatólag a jövő hónapra készül el, ekkor kezdik meg a szilikózisban szenvedő bányászok csoportos pihente­tését. A Bcke-barlang új, készülő bejárata .Tó sva főn. MTX-foto: Blrgés Árpád fclv. Jelentős újítások a Maisányal Vasércbányában A Rudabányai Vasércbánya újítási előadójához az elmúlt félévben 77 újítás érkezett. Ezek közül ötvenhatot elutasí­tottak, tizenkettőt azonban el­fogadtak bevezetésre, kilencet pedig kikísérleteznek. A benyújtott és elfogadott újítások között vannak jelen­tősek is. Például: a dúsítómú gázgenerátor üzemében á javí­tási idő alatt egy újítás ered­ményeként az eddig felhasz­nált .szén menny iségnek már csak egytizedére van szükség, így évente több millió forint értékű szenet takarítanak meg. A másik nagy jelentőségű újítási javaslat, amelyet a vál­lalat kísérletre fogadott, el, a nagy frekvenciás ércrepesztés, illetve darabolás, amellyel az érc utóaprításánál teljesen megszüntethető a sűrített le­vegő felhasználása. Ez az újí­tás is több millió forint meg­takarítást eredményezhet éven­te. Többek között fontos fel­adat a dúsítóműben az üzemi vízfogyasztás csökkentése. Ez­zel kapcsolatban is van egy újítás, amellyel, ha a vállalat elfogadja, évente mintegy 160 ezer forintot takaríthatnak meg. Újrafakadtak a tölgycsemeték a Blikkben A tavaszi erdősítés során a Keletbükki Állami Erdőgazda­ság parasznyai és bányabükki erdőségeiben a kopái-osok és vágásterületek újratelepítésére több ezer tölgyfacsemetét ül­tettek el. A hirtelen jött és hosszantartó nyári melegeket azonban a csemeték nem bír­ták, elhullatták levelüket. Bár a legnagyobb nyári ká­nikulák idején is hullott csa­padék a Bükiében, azonban gyorsan elpárolgott és a levegő is olyan forró volt, hogy szinte egész nyáron nem volt hajnali harmatképződés a hegyekben. Az augusztus elején hullott jelentős mennyiségű csapadék és az ezt követő meleg idő­járás nem várt segítséget nyúj­tott az erdészeknek. A csapa­dék és a párás, harmatos idő­járás hatására a tölgycsemeték magukhoz tértek, újra kihaj­totta le Hasonló jelenséget figyeltek meg a jávorkúti fennsíkon lévő ősfenyvesnél is. A műanyag felhasználása az iparban címmel háromnapos ankét kezdődött Miskolcon A Közlekedéstudományi Egyesület miskolci szervezete és a Gépipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja műanyag szakbizottságának rendezésében csütörtökön há­romnapos ankét kezdődött Mis­kolcon. Az ankét célja: meg­tárgyalni az egyre nagyobb tért hódító műanyagok fel­használási lehetőségeit, első­sorban a gépiparban, a közle­kedési járműveknél, valamint a kohászatban. tői, Buday Kálmán, az Orszá­gos Tervhivatal helyettes osz­tályvezetője. Fancsali József gépészmérnök, Szabó Márton, az INTERÄG külkereskedelmi vállalat gépészmérnöke és Környei József; a KGM mű­anyag tanácsadó szolgálat ve­gyészmérnöke tartott előadást. Az ankét résztvevői több ta­nulmányutat is tesznek, többek között a Borsodi Vegyikombi­nát műanyaggyártó üzemébe. Ami még hiányzik Onzlári jegyzetek ) Apró szépséghibák Szakad az eső, mintha dé­zsából öntenék. Az úttesten pillanatok alatt hatalmas tó­csák keletkeznek. Megállunk az őszi ári tanács előtt. Sajnos, a járda még hiányzik, ezért nemcsak bőrig ázva, hanem nyakig sárosán kerülünk be az irodába, Miklósi András vb- elnök szobájába. Helyettünk ö mentegetőzik sáros cipőnk miatt. — Sajnos, csak most kez­dünk hozzá a járdaépítéshez, de egy kilométer még az idén elkészül. A község lakosai tár- Badalmi munkában biztosítják a sóder kitermelését, szállítását és leépítését. Egy mester fel­ügyelete mellett ki-ki a maga háza előtt megépíti a gyalog­járót. A falu Elmaradt, eldugott kis köz­ség volt régen Oszlár, és év­századnyi elmaradottságot né­hány év alatt nem lehet fel­számolni. A felszabadulás előtt az egri káptalan alapítványi birtoka volt, a lakosok 80 szá­zaléka itt zselléreskedett Vál­tozást, mint hazánk valameny. hyi községében, csak 1945 ho­zott, amikor 1300 katasztrális holdat osztottak szét a nincs­telenek között. Megindult az új élet. Az egészségtelen, szűk Zsellérkunyhók lassanként el­tűntek, s helyüket szép, új, modern házaié foglalták el. Az elmúlt 18 év alatt 84 új házat építettek, míg a felszabadulás előtti 20 évben csupán 37-re futotta erejükből. Sokan nem is egyet emeltek, Faragó Jó­zsef például négy gyermekének és magának épített szép új házat. De nemcsak a házak, hanem a berendezés is meg­változott. A legtöbb lakásban Van már kombinált bútor, szőnyeg, kép. Régen csak a Papnak és a tanítónak volt fádiója, ma 91 házban szól Vasárnap a »Jó ebédhez szól a hóta”, — s nemcsak a nóta, a jó ebéd is megvan hozzá. Esténként pedig televíziót néz a falu apraja-nagyja, mert a tsz és a pártszervezet tv-je teindenki szórakozását szol­gálja. A sok új mellett persze Sondok is akadnak; Oszlár a iárág egyetlen községe, ahol h’ncs művelődési otthon. Igaz, közel van Tiszapalkonya, s itt hőven találhatnak szórakozást a fiatalok, de ez nem végleges Ptegddás, hiszen oda bejárni kényelmetlen, esetleg a fiata­lok vállalkoznak rá, pedig rá­érő téli estéken az idősebbek is szívesen látogatnák a kultúr. házat, hogy együtt legyenek, beszélgessenek. Ma erre az újonnan épített, korszerűen berendezett italbolt szolgál. — Ami késik, nem múlik, három éven belül megkezdjük *2 új művelődési otthon és pártház építését; A község­fejlesztési alap kevés ugyan, évi 24 000 forint, de a járási tanács és a pártbizottság hoz­zájárul az építéshez, s termé­szetesen társadalmi munkával a község lakosai is — mondja bizakodva Miklósi András. — Kis község vagyunk, de nem állunk meg a fejlődésben, épü­lünk, szépülünk; A termelőszövetkezet Á mai szocialista falu el­képzelhetetlen termelőszövet­kezet nélkül. Az összefogás, az egykor szétaprózott sorsok, életek eggyékovácsolása, a kö­zös gond, a közös örömök — ez az új falu; — S ehhez az új gazdálkodási formán keresz­tül vezet az út. Oszláron 1960 decemberében a zsellérsorstól megszabadult új, szabad, ön­álló életet kezdő parasztság 842 hold szántón alakította meg a termelőszövetkezetet. — Ügy indult, mint egy fia­tal pár, akiknek még semmi­jük sincs — így jellemzi a ta­nácselnök a kezdetet. A volt zsellérek csak dolgos két ke­züket adhatták, gazdasági fel­szerelésük alig volt. Azonban a munkához szokott emberek szíwel-lélekkel munkálkod­tak a közösben, s így már az első évben jó eredmény szü­letett: a tervezett 30 forintos munkaegység helyett 31 forin­tot fizettek. Az idén a mostoha időjárás ellenére is teljesítik tervüket, ami nagyrészt az intenzív búzának köszönhető. A 300 katasztrális hold búza vetésterületből 250 holdat in­tenzív búzával vetettek be. Az optimális időpontban vetett és megfelelő talajba került inten­zív búza jól bírta a hosszú, kemény telet, és a hazai búza 7 mázsás termésátlagával szem­ben 17—19 mázsát adott hol­danként. Most alakulnak a nagyüzemi állattenyésztés fel­tételei is. Hosszúlejáratú hitel igénybevételével a napokban készült el egy 30 férőhelyes sertésfiaztató a meglevő 20 férőhelyes mellé. A takarmány biztosítására jövőre a szántó- terület 40 százalékán takar­mánynövényt termelnek. A tsz vezetősége mindent el­követ, hogy segítse a termelő­szövetkezet fejlődését, a tagok életszínvonalának javulását, állandó emelkedését. S ehhez meg is van a reális alap: a íagság szorgalmas munkája, A fiatalok Mint minden községben és termelőszövetkezetben, itt is sok gondot okoznak a fiatalok. Nehéz ellensúlyozni a város vonzóerejét, ami az oszlárj fi­atalokra különösen hatással van, hiszen alig pár kilométer­re fekszik gyorsan fejlődő, új, szocialista városunk: Tiszapal­konya. — A tsz még alig gépesített, így a szakmát tanult fiatalo­kat nem tudjuk elhelyezni, de reméljük, hogy a gépesítéssel egy időben hazajönnek a .mi fiataljaink is. Felépül a műve­lődési otthon, itthon is megta­lálhatják majd a szórakozási lehetőségeket, nem lesz miért itthagyni a falut — ilyen opti­mistán látja á jövőt Miklósi András. Igaza van. Közben megállt az eső, kide­rült. A pajkos napsugarak vi­dáman táncolnak a pocsolyák közepén. Most még sárban kell kivergődnünk az úttestig, de aki előre néz. mint Miklósi András tanácselnök, már látja az egy kilométer hosszú szép, új járdát, amelynek egy-egy ilyen eső meg se kottyan majd. Juhász Judit Az ánkéton a budapesti, a miskolci és az ország külön­böző részében működő több mint 50 gépipari és gépgyártó üzemből, valamint tudományos intézetektől csaknem 200 szak­ember vett x-észt a megbeszé­léseken. Az ankétet dr. Terplán Zénó, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára nyitotta meg, utalva a műanyagok fel- használásának mind nagyobb lehetőségére. A műanyagok alkalmazásával jelentős meny- nyiségű színesfém takarítható meg. Az ankét során 10 előadás­ban foglalkoznak majd a gép­iparban használható műanya­gokkal, azok megmunkálásá­val, szerkezeti tulajdonságai­val. Az előadásokhoz számos korreferátum is elhangzik, így többek között a műanyagok­nak a kohászatban történő al­kalmazásáról. Az ankét első napján Macs- kássy Hugó vegyészmérnök, a Műanyagipari Kutató Intézet­Megnéztem az új avasi kilá­tót közelről is. Eddig csak lent­iül, a városból felfelé tekintve láttam. Szép, impozáns. Fent, közvetlen közeliül talán még szebb. Körüljártam, megáll­tam a kilátó-teraszon és fel­mentem a presszóba is. Min­den nagyon tetszett, csak né­hány, kisebb szépséghibát fe­deztem fel, s talán nem lesz ünneprontás, ha ezeket szóvá teszem. fent, a presszó­ban, a bejárattal szemben elég hosszú üvegpult, vitrin-asztal található. Képes­lapokat, emléktárgyakat, a már jól ismert, giccses kis bizsu-bigyókat árusítják itt. Felesleges, sőt káros. Ez itt igen nagy helyet elfoglal. Az oda csoportosuló emberek pe­dig akadályozzák a be- és ki- j órást. Ezt az emléktárgy áru­sítást nyugodtan elhelyezhetik a földszinten is. Ott van hely, nagy a térség — nem lehet út­ban. És ott még vásáxió is több lenne, mei*t sokan nem mennek fel a toronypx-esszóba. Nyáron a szabadban is lehet­ne ez az árusító hely, esetleg télre kellene fedél alá tenni, ha télen egyáltalán szükséges. Lényeg: vigyék ki a presszóból és tegyenek helyére asztalo­kat, mei't különösen vasárnap, nincs elég hely, a vendégek csak forgolódnak, nem tudnak leülni. éppen a pi-esz- szó befogadó képessége. Elég nagy, de a mostani berendezés, illetve el­rendezés miatt sok a kihasz­nálatlan terület. Elférne itt két sor asztal is, a tágabb x-észe- ken pedig hái'om. Csak: finom, ízléses korláttal, valamilyen selyemzsinórral, vagy más, szép huzallal be kellene kerí­teni az asztalokat. Elég lenne körben egy kis utca, ahol a felszolgáló személyzet és az érkező-távozó vendégek jár­nak. Az asztalokhoz pedig kis „kapukon” lehetne bemenni. Állítom, hogy így sokkal szebb, nyugalmasabb és prak­tikusabb lenne a presszó. Mert most az történik, hogy a ven­dégek fele se tud leülni, sőt, igen sokan le sem akarnak ülni, csak felmennek, körbe- körbe kei-engnek, nézelődnek és zavarják a kiszolgálást, za­varják azokat is, akik ülnek. Az érkezők többsége ugyanis nem a presszóba megy, hanem „még magasabbra”, hogy „jobban” lásson. A presszó vi­szont nem kilátó terasz, ha­nem pxessző. És: innen sem le­het többet látni, mint az alsó teraszról. Felesleges tehát a mostani igen nagy, improduk­tív fluktuációs forgalom. A presszó legyen presszó! És le­gyen minél nagyobb! a presszó­ban elhe­lyezett gyönyörű pálmák, dísznövények és kaktuszok szintén csak a helyet fog­lalják. Nem ide valók és itt nem is érvényesül szépségük. Ezeknek a növényeknek ez a magaslati levegő nem kedvez. Különösen hűvös időben. Nem szépek, mert a kilátást is za­varják, és ilyen toronypresz- szóba nem illenek. Ütban is varrnak, amit látni lehet. Az összetört, lekonyult levelek mindennél többet mondanak. Javaslat: vigyék ezeket a drá­ga növényeket jobb helyre, mentsük meg, ami még ment­hető és a növények helyére is tegyünk asztalokat iNegyedik: 1 ^nyorodik a közmondás igazsága: aki sokat markol — keveset fog. Valahogy ez történt a torony­presszóban is. Sokat akartak. Még bárszékeket is építettek a pult mellé. Ez, enyhén szólva, meggondolatlanság volt. Mi­nek ide bárszék? Ez nem bár, hanem presszó. A bárszékek zavarnak is. Zavarják a for­galmat és az összhangot. Rá­adásul olyan bál-székek ezek, hogy külön képességet kíván megmászásuk. A lényeg: feles­legesek itt. Nem sok munkát és nem sok költséget igényel eltávolításuk. Ezzel is helyet nyerünk. összegezve a helyproblémát. Ha lesz kerítés, ha kitelepítik a bizsu-vitrint és a pálmákat, ha leszerelik a báx-székeket — megduplázható az asztalok száma. Ez pedig azt jelenti, hogy még több vendég kap ülőhelyet és növeli az üzlet forgalmát, bevételét is. Külön szex-etnék szólni a télről. Ez a toronypresszó any- nyira szép és vonzó, hogy kár lenne télx-e becsukni. Ügy tu­dom, a fűtéssel problémák vannak. De még csak augusz- j tust írunk. A fűtési idény kez­detéig van két hónapunk. Ad­dig talán meg lehet oldani a fűtési problémát. Üzemeljen a px-esszó télen is! Gondoljunk a havas, hófedte tájx-a. Gyö­nyörűség, pihenés, megnyug­vás lenne innen, egy fekete mellől nézni. Kérjük tehát: csinálják meg a fűtést, üze­meljen a toronypresszó télen is! I Meg egykét | ne, ha a WC-ajtóki-a kitennék, melyikbe mehet a férfi és me­lyikbe a nő. És: valamit csi­nálni kellene a huzattal is, mert fent, a lépcső legfelső szakaszán olyan nagy a huzat, hogy sodox-ja az embex-t. Va­lami szélfogóval ezt is szabá­lyozni lehetne. Mindaz, amit elmondtam, nem keiül sokba, nem igényel nagyobb beruházást. Apxő szépséghibák ezek, amelyeket gyorsan el lehet tüntetni. És érdemes, mert a jelek szerint a torony és a toronypresszó Miskolc egyik legkedveltebb helye lesz, ami nem is csoda, hiszen nincs ennél szebb hely a városban. Szcndrei József Tr ' ______________________________ 3 0 ezer matyó baba külföldön A Mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet, tex-mékei messze földön híresek. A művészi hímzésű térítőkét, párnákat és egyéb dísztárgyakat szívesen vásárolják a külföldiek. Leg­újabb termékéből, az ízléses, szép kivitelű matyó babákból a szövetkezet évenként több mint harmincezret exportál. melyik a szebb matyó baba? MTI-foto; Bixgés Árpád íclv. 1 Első: Második: | Harmadik: |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents