Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-30 / 202. szám

" fSÄÄRIWÄGTÄRORSZÄO Fentek, 1963. auffuwtttö M. Ormosbánya pedagógusai a nagy start előtt Ä kapunyitást Ormosbányán ezúttal nagy izgalom, várako­zás, tettrekészség előzi meg. Gyorsabb ütemben halad a külső-belső csinosítás, nagyobb a sürgés-forgás Nyerges István iskolaigazgató szobájában. Va­lahol készítik az iskola új gu­mibélyegzőjét is, amely ezután a következő címet nyomja a hivatalos iratokra, iskolai bizo­nyítványokra: Általános iskola és gimnázium Iskolareformunk új fogalma ez; eddigi, jól bevált művelő­déspolitikánk sokat ígérő szü­lötte. A megyében öt helyen kezdi meg munkáját a 12 osztályos oktatási forma. A hagyomá­nyos 8 osztályhoz egyazon is­kolában párosul még négy gim­náziumi osztály. Sok előnye mutatkozik ennek az oktatási formának; a pedagógus 12 éven át alakíthatja, formál hatja, a tanuló jellemét, ismerheti meg tényleges képességeit és bizo­nyos pályák, mesterségek iránti fogékonyságát. Putnokon, Göncön, Tiszasze- derkenyen és Mezőcsáton kí­vül Ormos bánya az egyik leg­alkalmasabb és legideálisabb terület az újszerű oktatási for­ma bevezetésére. Itt különösen a tárgyi feltételek adottak Modem, 15 tantermes iskola várja a tanulókat, jól felszerelt fizikai szertár, előadóterem, tornaterem áll a diákok ren­delkezésére. Az 5-1-1 -es tanme­netnek maradéktalanul érvényt tudnak szerezni: a közeli bá­nyák kitűnő lehetőségeket biz­tosítanak a mesterségek iránt érdeklődő fiatalembereknek, a lányoknak jól felkészült mes­terek szabás-varrást tanítanak. Ami a kezdeti nehézségeket illeti, az értelemszerűen a já­ratlan út terméke. Itt több­nyire előre nem látható, sej- tésszerú gondokról van szó. Ám vannak konkrét kívánságok is, amelyekkel az illetékes szervek előbbre mozdíthatnák az in­dulást. Sürgősen kellene Ormosbá­nyának egy iizika-számtansza- kos és egy kémia-szakos tanár. A jelenlegi tanterv arról vall, hogy az iskola 45 óra számtan-matematika szükség­letét csak elenyésző részben tanítják majd szakos tanárok. Sole a képesítés nélküli tanerő, és van még osztatlan évfolyam az iskolában a „felsősök” tá­borában. Bár a jelenlegi tan­testület nagy felkészültségről és dicsérendő becsvágyról ta­núskodik, mégis, úgy véljük, á kilencvenes létszámmal meg­induló két gimnáziumi osztály — a kilencedik osztály —, va­lamint a hatvanas létszámmal Induló esti gimnázium hamar kifullasztja a jelenlegi összetétele tantestületet Ormosbányón cs másutt is u megyében, ahol 12 osztályos iskolák kezdik meg működésü­ket, nagy figyelmet, segitő- készséget, ás főleg szaktanáro­kat, kell biztosítani az illető iskoláknak. A‘ megyei tanács művelődés- ügyi osztálya a nemes ügy se­gítésére az elkövetkező évek­ben betervezhetne pedagógus­lakás építkezéseket is. Ez utóbbi változtathat csak hatásosan a szaktanár hiányon. A gondolat azért is érdemel nagyobb pártfogást, mert a központi gimnáziumok mente­sítésére, a szélesebb körű mű­velődési lehetőségek elterjesz­tésére életrehivott 12 osztályos iskoláknak feltétlenül verseny­képeseknek, életerőseknek kell lenniök. Az új típusú iskolá­nak, felhasználva sajátos neve­lési eszközeit, túl leéli szár­nyalnia a központi gimnáziu­mok színvonalát. Fejlődés. Nehéz lesz jegyet kapni anyjuk, megint egy ueorcallata Ilim megy .., A nekirugaszkodás első nap­jaiban arra kérjük mind a mű­velődésügyi osztályok illetéke­seit, mind a helyi bányaüze­meket, hogy fokozottabb gond­dal segítsék Ormosbánya új­szülöttjét a felnövekedés út­jára. S az erre hivatott szervek gondoljanak arra, hogy a je­lenleg 15 tanteremmel rendel­kező ormosbányai iskola évről évre tanuló-csoportokkal gya­rapodik, és ez, a körülmény 3—4 év elmúltával tanterem- bővítést ír elő. Azok a tárgyi és bizonyos vonatkozásban személyi felté­telek, amelyekről az imént be­széltünk, csuk időlegesen adot­tak. Így már jó előre felvetjük a gondolatot: a gimnáziumi színvonal előrelátást., tervsze­rűséget. a berendezések és technikai felszerelések állandó gyarapítását írja elő. E gondolatok jegyében fo­gant minden intézkedési terv az Ommsbánval Általános Is­kolában és Gimnáziumban, E nagv feladatokra készültek fel példamutató lelkiismeretesség­gel az ormosbánvni nevelők. Párkány László A MÁV közleménye Értesítjük a Jósvöfő-Aggtetek, Edeltny é» Szendrő óllomaHokra, illétve onnan utazó közönséget, hogy a Miskolc—.Tósvafő-Aggtelek állomás között közlekedő flflö2 és 9001 számú gyorsvonat a hivata­los menetrendben közöltöktől el­térően szeptember ß-a után ts (de csak munlcaszünetes napokon) közlekedni fog szeptember 15- tűl január 6-ig és 1964. április 1-től május 3i-ig. Ugyancsak ebben az időben a Borsod-expressz-szel Bu­dapest Keleti Pu,—>Jósvafő-A ggte- lek állomás között a közvetlen kocsi Is közlekedni fog. Az aggte­leki és jósvafől cseppkőbarlango- kat meglátogató utasok 33 száza­lékos mérséklésű menettérti jegyet válthatnak. ■— oOo ■ —■ Tanácstagok fogadóórái Miskolc városi tanácstagok: Augusztus 31: dr.- Arokszállásy Zoltán, Csabai-kapu 11. sz., Ren­delőintézet; rr órakor; cs. szabó Béla, Szirma, pártszervezet, 10 órakor. Befejeződött Sárospatakon az országos történész vándorgyűlés ... I tanácskozás Háromnapos | után SS2r. dán véget ért Sárospatakon n Magyar Történelmi Társulat országos vándorgyűlése. Ked­den Pamlényi Ervin történész történettudományunk időszerű kérdéseiről tartott nagy ér­deklődéssel kísért előadást, s ebben fejtegette a régi és a mai történettudomány problémáit, hangsúlyozva a szocialista tör­ténettudománynak a világné­zeti neveléssel szemben tá­masztott Igényeit. Történettu­dományunk akadémikus, a tö­megektől elkülönülő törekvé­seit tudósaink meg akarják szüntetni oly módon, hogy egy népszerű, marxista szellemű folyóiratot készülnek megje­lentetni. Utalt az előadó azokra az elvi vitákra, amelyek az utóbbi időkben foglalkoztatták törté­nészeinket és a közvélemény­ben is igen nagy érdeklődést keltettek, majd hangoztatta annak szükségességét, hogy közelebb kell vinni a magyar történettudományt az európai országokéhoz. elsősorban szomszédainkéhoz, és hogy tu­dósaink a nemzetközi törté­nész-konferenciákon az eddigi­nél erőteljesebben hallassák véleményüket. Az időszerű kérdésekkel foglalkozó elő­adáshoz többen hozzászóllak, így Bán Imre, Erényi Tibor, Balogh Sándor, Ságvári Ágnes, Unger Mátyás, Vágó Mária, Szabolcsi Ottó. A harmadik nap előadója H. Veress Éva történész volt, aki a Hegyalja múltjával fog­lalkozó tudósok kutatási mód­szereit ismertette. Elmondotta, hogy Hegyalja gazdag múltjá­nál fogva újabban az érdeklő­dés középpontjába került, s a Történettudományi Intézet külön munkacsoportot alakí­tott Makkaj László vezetésével, amely kizárólag Hegyfiija tör­ténetének kutatását tűzte ki feladatául. A munkacsoport tagjai az urbáriumokban, dézsma jegyzékekben található adatok és más, levéltári anya­gok alapján vizsgálják a nágyinűítüvidék mezőgazdád Tanácskozások tanévnyitás elüti ünnepélyes külsőségek kö­zött kezdődik meg szeptember 2-án a borsodi általános- és középiskolákban az űj tanév. Ennék jó előkészítése érdeké­ben ezen a héten mindenütt megtartották a tanévnyitó ér­tekezleteket, megbeszélték az év eleji tennivalókat. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya a középiskolák igazgatóit értekezletre, a ne­velőket pedig szaktárgyi ta­nácskozásokra hívta össze Miskolcra, s ezeken megvitat­ták a tanévnyitással kapcsola­tos fő irányelveket. Érdekes újítás, hogy ettől a tanévtől kezdve a középiskolák első és második osztályúban két kü­lön tárgyként kell kezelni a magyar irodalmat és a magyar nyelvet, s a. tanulók mindket­tőből külön osztályzatot kap­nak. Ugyancsak a magyar taní­tásához tartozik még, hogy a negyedik osztályban ismét ta­nulnak a gimnazisták stiliszti­kát. Énnek során megismer­kednek a stílus fogalmával, a társalgási, szónoki, előadói, tu­dományos, publicisztikai, hi­vatalos és szépirodalmi, vagy művészi stílus sajátosságaival, a különféle slíluseszküzök al­kalmazásával. Minden előkészület megtör­tént tehát azért, hogy me­gyénk általános- és középisko­láiban a hétfői ünnepélyes tanévnyitás után, kedden reg­gel megkezdődhessék u rendes tanítás. A viláo nagyvárosai, szá­" v 11 “fi mos magyarorszá­gi város után. lapunk sürge­tésére Miskolcon is bemutat­kozott az Africaiw, Guinea hivatalos tánc- és énekegyüt­tese. értékes csokorba össze­foglalva egy előttünk eléggé ismeretlen, nemrégiben sza­baddá lett nép ősi kultúráját, népi szokásait, felvillantva életének egyes megnyilvánu­lásait. A műsor egésze a leghitele­sebb formában igyekszik be­mutatni az afrikai népi művé­szeiét, s e hűségből, a forró­égövi népi szokáfióluiak hite­les színpadi tolmácsolásából fakadóan, az egész produk­ció nem a fehér ember szín­padi igényeihez igazított mu­tatvány, nem a közönség­igényt jól ismerő koreográ­fusok és rendezők alkotása, hanem eredeti népi tánc és ének, amelyeket Guinea leg­különbözőbb részein, legeldu­gottabb falvaiban és legtá­volabbi törzseinél folyt kutató­munka alapján gyűjtöttek össze. Mindössze a műsor el- •f> fejét záró Éjfél című kom­pozíciónál érződilc erőteljes szcenirozas. Bagatai, Ferekoroba, Tiranke Az Africana műsoráról Ismeretlen világ tárul fel előttünk a műsorban. Szá­munkra szokatlan zenére iz­mos néger harcosok járnak utolérhetetlen fürgeségű és követhetetlen koreográfiájú táncokat, az őserdők vallásá­nak, a babonáknak ijesztő ár­nyai elevenednek meg, va­rázslók, sámánok, „zangbelak” (madáremberek) kelnek életre és járják a misztikus vallási ábrándvilág pokoltáncál, a termés begyűjtése feletti öröm, szerelem, ármánykodás, csábítás, bűnhődés és a guineai négerek életének eok- sok más, érdekes mozzanata pereg előttünk a harcosok, va­rázslók, s nem utolsósorban az utolérhetetlen bájú, fiatal tán­coslányok varázslatos produk­ciójában, az ismeretlen hang­szerekkel kísért, érdekes ének­számokban. A líPtrécTpc műsor első « Kétrészes felét három nagyobb kompozíció és egy ki­sebb énekes szám foglalja el. A nyitó táncjáték, a Bagatí ősi vallásos szertartást idéz: Ká­limba isten érkezését és a szü­zek imáját Nímba istennőhöz a termékenységért. A szigort erkölcs, az elcsábított lány lelki gyötrődése jelenik meg a másik képben, míg a harmadik­ban, a már említett első részt záró kompozícióban, finom lírával átszőtt, tragikus végű szerelmi történet tanúi lehe­lünk. Ebben a képben érződik erősebben a rendezés, és talán a. mesterkéltség Is, és ez a kompozíció áll legközelebb a civilizált világ által sokszor feldolgozott témához és meg­jelenítéshez. A második rész­ben több kisebb kartánc-szerű jelenet és énekes produkció között, mint például a Tiran- ke, a Diarabi, két nagyméretű jelenettel találkozunk. Az egyik a Ferekoroba, a férflvó- avatás ősi szertórútásának tánca, a másik pedig egy rendkívül mozgalmas, tarka kavalkád, amelyben az egész műsor zárásaként az együttes minden tagja felvonul. ' Szédületes forgatagok, fe­szült tpgalmassdgü tematikus táncképek, élesen koppanó ze­nei motívumok, ősi dallamok, sajátos népi humor, mitikus vallási képek kavalkádjábM rakódik: össze az értékes kép, amelyből Guinea népének, életének sok-sok sajátosságát, mozzanatát ismerjük meg. Cirkuszsátorban folyik ugyan az előadás Miskolcon (Kazinc­barcikán már a művelődési otthon színpadán lesz), de vem. cirkuszt látunk. Semmi köze ahhoZj értékes népi tánc­éi! ének műsor, amelyben a szereplők szokatlan öltözéke, illetve öltözetfensége nem kö­zönségfogó eszköz, hanem n műsorban látható ősi afrikai táncok és egyéb életmegnyil­vánulások, a íorróégövi kör­nyezet, az ottani erkölcsi elő­írások, népi viselet szerve« tartozéka. Zoltán Pál jól ösz- szefogolt bevezető műsoris­mertetése kultúrált konferan­sziéra vall. At African» műsora cl­hz Mincana mény min_ denki számára, akt érdeklődik a népi művészet iránt, és aki a látványosságon kívül, a tar­talmasságot la igényli. Benedek Miklós Külön sági és ipari kultúráját, vala­mint a feudális nagybirtok és jobbágygazdaság történeti fej­lődését a XVI—XVII. század­ban, vagyis a Petényiek, Lo- rántffyak és Rákócziak Idejé­ben. foglalkoznak azzal a magasfokú hegy­aljai árutermeléssel, amelyet ezekben az időkben a hegyal­jai jobbágyság főképp a gabo­na- és bortermelésijén, a ser­téshizlalásban és haszonálla­tok nevelésében produkált. E tekintetben a sárospataki^ ura­dalom országosan is elsőran­gú nyilvántartásai szolgáltak forrásmunkául. Foglalkoznak a robotmunkán alapuló major­sági termelést minden módon erőszakoló főúri birtokpoliti­kával, amely a szolgáltatások súlypontját a termék- és pénz- járadékról fokozatosan a munka,járadékra helyezte át. Foglalkoznak az árutermelés specializálódásával, a kutatás közben előkerült XVI—XVII. századi, hegyaljai és bodrog­közi jobbágynevék forrásérté­kének vizsgálatával, és több éves kutatómunkájuk eredmé­nyeit a közeljövőben könyv- alakban is megjelentetik. Bakos Jó­Az előadást ________zsef, Gyi­m esi Sándor, Orosz István, R. Péter Katalin és Román János korreferátuma követte. Ezek­ben a hegyaljai szőlőművelés­sel kapcsolatos nyelvészeti em­lékekről, a jobbágyterhek ala­kulásáról, a szőlőbirtokok megoszlásáról, a zempléni ipát fejlődéséről és általában á helytörténeti kutatás fő kérdé­seiről beszéltek a kutatók Mindvégig élénk vita követté Hegyalja történetének problé­máit, majd az elnöklő Makkéi László a további feladatokat összegezve, berekesztette a há­romnapos országos történész- vándorgyűlést. (h. j.) Waid koszorúja If eeler kisasszony bevonult az irodalomtörténetbe ijfc ** Nem arra gondolok, hogy Éva Bartók és társai pél­dájára ő is megírta emlékiratait. Ezt az írásbeli munkái nyilván az üzlet fellendítése érdekében végezte, s reklám­füzete áldozat a propaganda nyugati Istenének „illatos’* (profumo) oltárán. Keclcr barátja, felfedezője és propagandistája, aki cgj* úttal királyi hercegek és más effélék udvari orvosa volt, mint ismeretes, megmérgezle magát és meghalt. Hogy mily ér orvos volt, nem tudhatjuk. Hogy milyen kerítő volt, arról már van némi fogalmunk. Hogy ő is megírta emlékiratait, * azt: Angliában nem szabad megjelentetni, azon nem is csir dálkozunk. De Stephen Wart doktor, s rajta keresztül a Christi an e-K kapcsolatba kerültek az irodalommal. Egy napihírből tudja# ezt. Az élő angol irodalom balszárnyán&k legnevesebb kép­viselői: Jóim Asborne, Arnold Wesker és Angus Wilson kö­szörűt killdLek az öngyilkos orvos sírjára ezzel a felirattal'' „Stephen Wartnak, a brit képmutatás áldozatának!"1 S ez a felirat arra. mutat, hogy Keeler kisasszonyék ügy* nemcsak munkáspárti kellemetlenkedés a konzervatív angol kormány számára, nemcsak selyemül!k és kurtizánok bej- háborúja, hanem az angol társadalom morális feszültségénél* egyik jelentős robbanása. A „lázadók”, a „dühös fiatalok” — mármint OsbanKft Wesker és társai éppen azzal az erkölcsi meghasoailáfispl jelzik a brit imperializmus agóniáját, amely most , ebben » hangos botrányban, letagadhatatlanná vált. , A képmutatón a Jegángolabb betegség — mondta «gyi# nyilatkozatában Wesker. A bibliát idéző, a vasárnapi szóra' koisáat álszent puritánsággal megtiltó angol govenjer-elaj# most az egész világ előtt félelmetes sztriptízben vett V .lepleit. Még nálunk^ is sokan kételkedtek, különösen az idősebt nemzedékből, OSbomo és Wesker drámáinak, egyes haladj angol filmeknek igazmondásában. Most a képmtjtatás dl«# íródott művek csatlanós igazolást kaptak. M ert a realista irodalom a valóság jó tükrözője. Ami* már a konzei-vatív Galsworthy sajnálkozott, am* • Lawrence szenvedélyesen ostorozott, s ami ellen kOl-unkb«!, 5 Osborne és Wesker emelték fel szavukat: a brit képmutató# • összeomlóban van, 3 •. I • ! Kováta Lajös Közlemények Értesítjük a VI. sz. (volt Tóth Pál), íj voll XXXIV. sir,. Itiiiék-Ze- netftgoz,&tU Alt, Iskola minden nö­vendékét, valamint a Vif. uz» Pa- lóexy utcai riíiiBkolából kör/etmó- do.miástíal a tfüzékö» ’ultiul ált. is­kolába átkerült tanulókat, hogy á tanévnyitó ünnepélyt a Népkerti Szabadtéri Színpadon 8-án, ked­den délután 5 órakor tártjuk. Úttörő-ruhában minden tanuló jelenjen meg a nézőtéren. Bső esetén az évnyitó ünnepély elmarad. A tanítás szeptember 4-én, szer­dán kezdődik a következő sor­rendben : k órára érkezik minden VIII, osz­tályos. —oQo —r* * laoTaPOS/., mái ő-rtC Várható idő,iára« ma. estig: felhős idő, többleté újabb eső. vei, zivatarral. Időnként élénk északi, északkeleti szél. A hő­mérséklet keleten csökken, nyugaton alig változik. Várha­tó legmagasabb nappali hő­mérséklet keleten 22—26, nyu­gaton 18—22 fok között. KÖZLEMÉNY A mezőgazdasági rendeltetésű rtlldek védelméről szóló 1981. évi VI. törvény 2. paragrafusa értelmé­ben Miskolc város u. kerületében 1DG3. augusztus 26-án megalakult a felülvizsgáló bizottság, amely u kerület területén lévő összes zárt- kerteket: és kUHngallunokat fe­lül fogja vizsgálni az elkészített ütemterv szerinti sorrendben és időpontban. AZ ütemterv a tanács- lifiza hirdető tábláján ki ven füg­gesztve, A bizottság elnöke !) érára érkezik minden TTL rm tályos, 10 éréra érkezik minden VT. «4 tályos. 11 érára érkezik minden V, e*! tályos. 12 órára érkezik minden IV. e«i tályos. 1." órára érkezik minden TCÍ. «*> tályos. H érára érkezik minden n. e*S tályos. is érára érkezik minden X. aw tályos. Bejárás csak a Fazekas nie* * lő) történhet. Báéptember 6-tól a tanítás «&H kor. Illetve 13 órakor, a megái' költ módon történik. VI. sz. Fazekas utca! ált. Hé igazgatósága A Földen Ferenc Gimnázlo^ tanévnyitó ünnepély«: szeptemb# 2-a, reggel 8 éra. Az eláő tanít**1 nap: szeptember 3-a.--------- ■ ■ e szakmagvarorszAű A Magyar Szociálisul Mifaltáap**j Borsod megyei bizottságának lapl* Főszerkesztői sárközi Andor szerkesztőség) Miskolc. Tanéiestiáz tót & Teiefonszámok: Titkársági 16-88«; Kulturmra» le-ow; ipari rovati ís-oss; Párti rovat: 18-078; MezAgzzda«i|* rovati 83-887: Sportrovai) 18-08»; Belpolitikai rovat, panasz ügyek* 18-018. Kiadja: Az Eszakrnagyaromzágl Lapkiadó Vállalat Telelés kiadót Bíró Péter Kiadóhivatalt Kossuth utca £L Telefont S6-I3I Törleszti a posta. , Kapható minden Borsod meg?® oostahlvatalban ég kézbesítőn*1. Indexszám: 20:085. Készéit a Borsodi Nyomdába*- TelelOa vezető: Kárpáti QyOrCf-

Next

/
Thumbnails
Contents