Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-30 / 202. szám

2

ESZAKMAGYARORSZÄG

Péntek, 1963. augusztus 39.

Sikerrel építjük•

• •

(Folytatás az 1. oldalról.)

A marxizmus—leninizmus tanítása az alap és mi — vagyis Jugoszlávia és a Szovjetunió — ezen az alapon állunk és sikeresen építjük Jugoszláviában a szocializmust, a Szovjetunióban pedig a kommunizmust.

Hruscsov a rögtönzött sajtó értekezlet végén a békéért harcoló újságírók egészségére ürítette poharát.

Macedónia és Crna Gora után a szovjet kormányfő 3 Szlovén Szocialista Köztársaság életével és eredményeivel ismerkedik.

Hruscsov szlovéniai útjának első állomása Kopár tengeri kikötő volt,

A Galeb jacht pontosan 15 órakor futott be a zászlókkal feldíszített Kopár új kikötőjébe.

Hruscsov Tito, Rankovics, Kardelj és más személyiségek társaságában érkezett a szlovén tengerpart forgalmas kikötőjébe.

A szovjet kormányfőt az ünnepi díszbe öltözött kopari kikötőben Ivó Macsek, a szlovén nemzetgyűlés elnöke, Viktor Auber, a szlovén végrehajtó tanács elnöke, Miha Marinko, a Szlovén Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának titkára fogadta.

A szovjet és a jugoszláv himnusz elhangzása után Hruscsov megszemlélte a hófehér ruhába öltözött haditengerészeti díszalakulatot. Jugoszláv ifjúsági szövetség tagjai virágcsokrokkal kedveskedtek a szovjet kormányfőnek.

A magas vendéget a Uopa- ri kikötő rakpartján és a

város utcáin lelkes tömeg fogadta. Miközben a szovjet és a jugoszláv vezetők gépkocsikaravánja áthaladt a városon, lelkesen éljenezték Hruscsovot és Titót. Számtalanszor hangzott a kiáltás: „Éljen Hruscsov, a béke harcosa!”.

A város vezetői megismertették a szovjet kormányfővel Kopár nevezetességeit, a nagyforgalmú kikötőt, a reneszánsz korabeli történelmi emlékeket, valamint az új Kopár korszerű magasépületeit.

Hruscsov és Tito, valamint kíséretük Kopárból Ljubljanába, a Szlovén Szocialista Köztársaság fővárosába hajtatott.

A washingtoni felvonulás...

(Folytatás az 1. oldalról.) zióban szerdán elhangzott dühödt nyilatkozatai azt mutatják, hogy ők is tisztában vannak azzal, mennyire fontos volt a szerdai demonstráció.

A tüntetés legfőbb jelszava a „most” szó volt, tehát az, hogy a négerek nem várnak jogaik érvényesítésével, hanem azonnal követelik azok megvalósulását.

A nagy amerikai lapok egyöntetűen támogatják a tüntetés célját. Amint a Washington Post csütörtöki vezércikkében írja:

Senki sem hallgathatta a néger vezetők: Randolph és Martin Luther King

szavait bűntudat és szégyenérzet nélkül.

„Kingnek igaza volt, amikor azt mondotta, hogy az Egyesült Államokban mindaddig nem lehet csend, nyugalom és pihenés, amíg a négerek meg nem kapják polgári jogaikat — írja a lap —, most megvan a nagyszerű lehetőség ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra kivágják ezt a rákos daganatot az Egyesült Államok testéből.

Szerdán nemcsak a négerek, hanem az egész Egyesült Államok népe vonult fel és ennek a folyamatnak folytatódnia kell holnap és holnapután is”.

Hasonlóan vélekedik a többi nagy amerikai lap is.

Milissoldat

Ülést tartott a Minisztertanács

Kal Uwe von Hassel, a Német Szövetségi Köztársaság véderőminisztere csak nemrégiben jelentette be. hogy 1964 januárjától mintegy 80 ezer főt számláló, újtípusú katonai egységek felállítását tervezik. Ezek a katonák tulajdonképpen nem is lennének katonák, mert például háború esetén nem a frontra vinnék őket, hanem a hátországban kellene biz- tosítaniok a rendet és a fegyelmet. De mégis csak katonák lennének, mert fegyvert természetesen mindegyik kapna és odahaza őrizhetné a szekrényében. Hogy valóságban milyen katonák lennének, az abból derül lei, hogy a Milizsoldat- ok körül folyó vitában többen támogatják azt a „szerény” javaslatot: ezeket az egységeket, a Bundeswehr* tői eltérően, ne rendeljék

alá a NATO főparancsnokságának.

Köztudomású, hogy az NSZK-t 13 hadosztállyal jegyezték elő terveikben a NATO stratégái. Ezek a katonák természetesen csak közvetve és másodlagosan szolgálhatják a Német Szövetségi Köztársaság különböző bel- és külpolitikai elképzeléseit. Minthogy ezek azonban szép számmal vannak, a nyugatnémet militaristák nem is várhatják valamennyire nyugati kollégáik és fegyvertársaik atyai áldását, kitalálták a maszekhadsereg létrehozásának módját. S közben — hogy a valóságról eltereljék a figyelmet, még ádáz vitákat is folytatnak arról, vadászoknak nevezzék-e őket, vagy honvédeknek.

(O.)

A kormány Tájékoztatási Hivatala közli:

A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke az első félévi tervteljesítésről, a mun- ügyi miniszter a bér- és munkaügyi gazdálkodásról, a köny- nyűipari miniszter a minisztérium I. félévi létszám- és bérgazdálkodásáról tett jelentést, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke beterjesztette az Országos Tervhivatal jelentéséhez fűzött hozzászólását. A földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági munkák menetéről, a közlekedés- és postaügyi miniszter a szállítások helyzetéről, az építésügyi miniszter a minisztériumi építőipar tevékenységéről tájékoztatta a kormányt.

A Minisztertanács a jelentéseket és a tájékoztatókat megvitatta. Megállapította, hogy az év második negyedében a

Az amerikai szenátus külügyi bizottsága jóváhagyta a részleges atomcsend-egyezményt

Az amerikai szenátus külügyi bizottsága csütörtökön 16 szavazattal 1 ellenében jóváhagyta a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői által Moszkvában aláírt részleges atomcsend- egyezményt.

A jóváhagyás ellén Long demokratapárti szenátor (Louisiana állam) szavazott.

Fulbright, a külügyi bizottság elnöke közölte, hogy a szenátus plénuma szeptember 9- éri kezdi meg a vitát a moszkvai szerződésről. A külügyi bizottság addig részletes írásbeli jelentést terjeszt a szenátus elé és abban kifejti a szerződéssel kapcsolatos — de fenntartásnak nem minősülő — véleményét. Közölte végül, a bizottság tagjai — amint ez általában szokás — fenntartották maguknak a jogot, hogy a szenátus plonáris ülésén tetszés szerint szavaznak a szerződés mellett, vagy ellene,

függetlenül attól, miként foglaltak állást a bizottságban.

népgazdaság minden területén szervezett erőfeszítések történtek azoknak az éveleji elmaradásoknak pótlására, amelyeket a szokatlanul kemény és hosszú tél, majd pedig az árvizek és a belvizek idéztek elő. A második negyedévben meggyorsult az ipari termelés emelkedése, de az első negyedévben keletkezett elmaradásoknak csak kisebb részét sikerült pótolni. A tavaszi és a nyári mezőgazdasági munkákat megfelelően készítették elő és végezték el. A külkereskedelmi áruforgalom és a fizetési mérleg egyenlege kedvezőbb volt a tervezettnél. Emelkedett a lakosság jövedelme és a belkereskedelem forgalma, egyes vonatkozásokban tovább javult a lakosság ellátása.

Az éves tervben kitűzött feladatok megvalósítása és az elsősorban szállítási- és építkezési elmaradások pótlása az eddigieknél is szervezettebb további erőfeszítéseket kíván.

A kormány a miniszterek feladatává tette, hogy jobb együttműködéssel egyeztessék a terv megvalósítására irányuló intézkedéseiket. Az.ipar- ban arra kell törekedni, hogy a termelési elmaradásokat a lehető leggazdaságosabb módszerek alkalmazásával pótolják; változatlanul elsőrendű gondot kell fordítani a termelékenység és az önköltség alakulására, a gyártmányok minőségének és a műszaki színvonalnak fokozott javítására.

A kormány felhívással fordul a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a gépállomások és a mezőgazdasági szervek minden dolgozójához: az eddiginél is jobban szervezzék és gyorsítsák meg a szállítási- és talajelőkészítő mun„MíiiicIt66-!! 1 m

kákát, a betakarítás szervezett végrehajtása mellett odaadó munkával érjék el, hogy a kenyérgabona vetése legkésőbb október végéig az előirányzott területen jól előkészített talajba, megfelelő minőségben mindenütt befejeződjék.

A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének jelentését a kisipari szövetkezetek fejlődéséről.

A kormány a Magyar Tudományos Akadémia elnökének előterjesztésére a Tudományos Minősítő Bizottság elnökét, titkárát és tagjait — eredményes munkájuk elismerése mellett — megbízatásuk alól felmentette, s kinevezte a bizottság tagjait.

A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt.

A Lajtától nyugatra

Becs

Pesten főkönyvelő volt.

—: Most mit csinálsz itt, Bécsben? — kérdezem.

— Automatákkal dolgozom. Kibéreltem hat lábmasszírozó automatát, ezeket albérletbe adtam. Az emberek bedobnak egy scbillinget és én kiveszem.

— És a gép mit ad az egy schillingért?

— Aki bedobja a pénzt, az rááll a mérleg alakú gépre. Az elektromos áram rezegteti a lábát.

— Sokat keresel vele?

•— Keveset. De van kölcsön- mérlegem is. Albérlő mérlege- seim ötven groschenért mérnek. Néha kisegítek a mérésnél, és én cédulára is felírom a súlyt. Dekára pontosan. Értek a mérleghez, hiszen mérlegképes : könyvelő voltam ...

München

München szép elővárosában, Grünwaldban, a festői Park Hotel mellett két kis golfpálya van. Miniatűr golfpályáknak, röviden MINI-GOLF-nak hívják. így is van kiírva a cégtáblára. Az egyik pályán 1,80, a másikon csak 1 márka a belépődíj. Megkérdeztem a drágább golfpálya tulajdonosát:

— Miért kerül magánál többe a minigolf?

— Mert így is zsúfolva van golfozókkal, és én a minin”

minimum egy év alatt egf Opel-Kapitänt akarok venni.

Salzburg

Sikló vezet fel a salzburgi várba, ahol, min.d.en az idegen' forgalom szolgálatában, áll. ^ várbeli vendéglők, mütyürárU' sok és boltok, mind. Hat, bódé- szerű üzletben rumot árulnak éspedig vámmentes rumot* Márkát is elfogadnak. Egy né” met útitársam vesz fél liteí vámmentes rumot és elmondja hogy náluk drágább a rum, Ó9 ő azért vett, mert vám nélkül viheti át a határon.

Nos, már a siklón megitta fél liter rumot. Az üres üve' get gondosan eltette zsebébe Ezt fogja átvinni a német Irt' táron. Persze vámmentesen..'

Stuttgart

A stuttgarti „városligetben" egy festő kiállítást rendezed saját műveiből... Megtekin' teltem. Csupa absztrakt kéf volt a műteremben. Egy arrrt] rikai turista alkudozott egí drót- és vashalmazt ábrázok képre. Legnagyobb meglepeti sem re meg is vette. Egysz«( csak a festő felesége odasúgk férjének, hogy bajor vev$ jönnek fel a lépcsőn. Erre 1 festő elrakta az absztrakt ké pékét és giccseket tett a falak ra. Bajor tájakat, tavat Sziké' vei, kertvendéglőt cserépkor^ bői söröző bajorokkal.

. — Ezeknek csak ilyesmi k#'

I— mondta megvetően..j

Nyugat-Berlin

' Se szeri, se száma azolort^ a berlini lapoknak, amelyek ' magánélet titkaival foglalko^' nak. Az angol hadügyminiszw és nőismerőse, valamint azzal kapcsolatos botrány rné most is egy-két oldalt foglal e a napi és hat-nyolc oldalt \ hetilapokban. De nemcsak 31 ilyen nemzetközi botrány cset mege a lapok számára. Élők«' napilap címoldala: „Megveri a felesége!” Egy másik napi lapban öklömnyi, úgyneveze* fabetűkkel: „Tizenhárom értj kislány kifosztott egy autói j A lap belsejében 5s: szerelj botrány, szerelmi botrány " megint szerelmi botrány. Old3' lakon keresztül. Persze. komoly dolog is a lapokba1’ Például: nagy esemény a ráK kutatásban. Tíz sor az alján...

1 ; Palásti László

vm.

Mesterek és mesterségek

A

z új lakó boldogan beköltözik a frissen épült házba. Mire elrendezkedik, öröme is alább száll. Felfedez apró hibákat, szidalmazni kezdi azt, aki építette. Fogalma sincs róla, hogy kik építették.

Fogalma sincs arról, hogyan épül egy ház. Elszédülne, ha valaki felsorolná neki, hány ember milyen munkával iparkodott azon, hogy ő majd egyszer kényelmes foteljét az ablak elé húzza, és a következő percben így szóljon feleségéhez:

— No csak nézd meg! Érdemes megnézni! Látod ezen az ablokon a gittelést? Hát mondd csak, munka ez? Mintha oda lenne csapva, pedig annak tükörsimának kellene lenni! Ha én ilyen csavarokat csinálnék a gyárban, bezzeg ...

Az asszony legtöbbször buzgón helyesel, és nagy egyetértésben együtt szidják... —kit is kell szidni?

Talán számosán tudják, hogy az üvegeket az üveges építi bele az ablakszárnyakba. De

vannak, akik az asztalosra gyanakszanak. Abban mindenki biztos, hogy a falakat a kőműves csinálja. Most ne komplikáljuk a dolgot és hagyjuk meg őket ebben a hitükben.

De a hullámos és egyenetlen gitteléshez térjünk vissza egv percre. Valami ilyesmi zajlott le körülötte:

Stark, a rigóivá?, agglegény, de különben remek kezű üveges jelentkezik az építésvezetőnél, hogy őt kiküldték a IV- es épületet beüvegezni. Az építésvezető a nyakába ugrik és megöleli.

— Végre valahára! Egy hete rimánkodok magukért! A festők mindennap itt toporzékol- nak és azzal fenyegetőznek, hogy nem várnak tovább; nekiesnek az ablakoknak üvegezés előtt.

Stark szelíden mosolyog.

— Kérem, mi olyan urak vagyunk, hogy oda megyünk, ahova küldenek, és akkor, amikor ezt mondják. Tegnap még a Kiliánon dolgoztam, ott sem fejeztem be az egészet. Reggel vonatra ültem és itt vagyok;

— Jó, jó, rendben van, lásson akkor minél előbb hozzá.

Vészesen közeleg az átadási határidő.

Gtark a barátságosan nó- gató sürgetés ellenére sem siet el, mert nagyon örül annak, hogy egyszer fontos személyiség lehet. Különben is nagyon szeret beszélni, ez megbocsátható gyengéje. Mint általában a magános emberek, akiknek türelmét sohasem teszi próbára a gyerekek együgyű csacsogása és a feleség még egyiigyűbb fecsegése, felgyülemlett mondanivalója lávaként tör elő belőle.

Miután leszögezi, hogy világéletében demokratikus érzelmű ember volt., aki már akkor megjósolta a fasizmus halálát, amikor Hitler és Mussolihi még iskolába járó idétlen kamasz volt. és pár drámai képpel ízelítőt ad háború alatti szenvedéseiből, a tárgyra tér. Prófétai szózattal óvja -az építésvezetőt és a leesett állal figyelő technikusokat a most is megfigyelhető szervezési hibáktól, és követeli, hogy a szakipari részlegnek olyan munkatér álljon rendelkezésére, ahol zavartalanul termelhet. Itt már nem nyúlnak a homályos végtelenbe kacska- ringós körmondatai; tőmondatokban beszél, keményen, katonásan és elég hangosan. Rend a lelke mindennek. Egy ember parancsol, a többi engedelmeskedik. Ahol nincs rend, ott anarchia van, ez pedig pusztulást jelent és halált. Halált!

Az építésvezető helyeslőén bólogat, világért sem látszik meg arcán a belül vibráló idegesség.

Az építésvezető nem volt magas ember, és más egyéb sem volt tekintélyes rajta, gyorsan beszélt és időnként hosszasan gondolkodott. Arca valahogyan tengerészkapitány arcára emlékeztetett, talán kissé merész vonalú sas orra miatt. De volt a szeme sarkában egy kis ránc, ami megnyerővé tette ezt az arcot; mintha akkor is mosolygott volna, amikor teljesen komoly, vagy éppen haragos volt. De nagyon ritkán látták haragosnak az emberek. Ha bosszúságában meg is eresztett néha egy-egy káromkodást, azt is csak úgy mellékesen, hangsúlytalanul tette. Amikor valaki sérelemtől fuldokolva, vicsorgó haraggal állt eléje, egy-két szóval megszelídítette, leszerelte. Pedig semmi különöset nem mondott senkinek, legtöbbször mindössze annyit: „nono. hiszen tudjuk mi azt, hogy bajok is vannak ..vagy: ..majd utána nézünk a dolognak .. esetleg: „ejnye, nézze csak. érdemes ennyire felizgatni magát? ...” és a látogató azonnal csendes lett és mosolyogni próbált. Az építésvezetőnek szerencsés természete volt. és mindenesetre volt valami a puszta megjelenésében, ami kellemeOivastuk: szeptember legelején Koppenhága mellett megkezdődnek a Christine Keeler kisasszony története című film felvételei. Ward doktort, az angol „dolce vita” öngyilkossá lett főszervezőjét ifjabb John Barrymore alakítja, Keeler kisasszonyt egy kevésbé híres angol színésznő. De mindegy is,- kik lesznek az új film szereplői, a nagy nyugati képeslapok . úgy sem őket tartják „sztárok”-nalc, hanem Miss Keelert é& barátnőit, „Mandy” Rice-Davies-t és Julie Gullivert, '

Természetes, hogy a (még távolról sem lezárult,’ s mindenféle mellékügyekkel bonyolódott) Profumo—Ward—Keeler , ügy érdekli az embereket és nem érdektelen megmutatni azt sem: hol és hogyan sétálgatnak most kétes hírnevük és két- , séglelen bájaik fényében a „Ward-istálló” kancái. De a csinos ; Christine Keelert már tényleg többször kapták „lencsevég”-re,

' mint annak idején Garbót, úgy, hogy mire a róla szóló film elkészül, a közönségnek valószínűleg Keeler-mérgezése lesi .„Mandy” pedig, aki most tizennyolc éves és tizenöt éves kobrában kezdte el „karrier”-jét a milliomos gengszter, Peter Rachmann oldalán — nemcsak filmsztárként viselkedik, hanem — miként azt megígérték neki — hamarosan filmezni , is fog. A kanárisárga hajú és kanári-nevű hölgy tehát, ha b minden sikerül, lepedőn lesz látható.

És ha nem sikerül a „Mandy”-film? b Akkor is... A.

sen és megnyugtatóan hatott* minden emberre. í

Stark végül is kielégülten cl-| indul dolgára, ha nem is telje-1 sen megnyugodva. Leplezheted* len ellenszenvet érzett magában | a festőkkel szemben, és némij megvetéssel (és eléggé hely te- $ lenül) „Hitler-ivadékok”-nak J becézte őket. Ennek az ellen-1 szenvnek volt bizonyos objek-i tív oka, ha nagyrészt igazta-J lannak is bizonyult. j

A festők, annak megfele-j lően, hogy ők tették iga-1 zán lakályossá, színessé és i ga-4 zán késszé a lakásokat, vidám, $ lármás és jókedélyü fickók vol-4 tak, akik mindig nagy csapat-2 ban, óriási sürgés-forgással és4 csörömpölő csörtetéssel száll-^ tak meg egy-egy épületet. 4 Minden egyes zugba elhatoltakj létráikkal, vödreikkel, külön-4 böző méretű ecsetjeikkel, fü-^ tyülésükkel és harsogó nótázé-4 sukkal. Minden festő nagyon^ szeret énekelni, és általábani szép hangjuk van. Stark ugyan J azt állítja, hogy ez tisztarát csak akusztikai csalódás, mert5 az üres termek megöblösítik aj legvacakabb hangot is, és ezért, ez az olaszokhoz hasonló kele-' kótya nép mindjárt Carusonak] képzeli magát. Stark azonban; elfogult. Elfogultságának oka] az. hogy ha festők közelségé-' ben dolgozik, azonnal festékes, és meszes lesz a munkaruhája,' de nagy meglepetésére és nem] csekély bosszúságára az esti' mosakodásnál rejtélyes pettve-] két fedez fel orra hegyén, fü-1 lén, nyakán és még egyéb test-] részein is. J

(Folytatjuk.) *