Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-18 / 193. szám

HÍREK

«uiiuuiiuiiiJiuiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiilimilllllHUIlHIIllllllhh

— A MUNKÁSŐRSÉG megyei parancsnoksága augusztus 19-én délelőtt 11 órakor a vasgyári filmszínház kiállítási termében nyitja meg a megyei munkásőr amatőr kiállítást. Megnyitó beszédet Kállai László elvtárs, a munkásőrség megyei parancsnoka mond. A kiállítás augusztus 26-ig tekinthető meg.

— ÉRTESÍTJÜK olvasóinkat, hogy a Szövetkezetek Borsod megyei Központja és az Északmagyarország rejtvénypályázatának következő része az augusztus 19-i, hétfői, ünnepi számunkban jelenik meg.

— AUGUSZTUS 20-án idénynyitó, műsoros est lesz a Fórum Ifjúsági Klubban. Ez alkalommal a Borsodi Szénbányászati Tröszt kis együttese, Papp Mária, ifj. Bíró Péter és Demeter Lajos iép fel.

— A KÉPZŐMŰVÉSZETI

Alap Kiadóvállalata és a Pedagógus Szakszervezet Kultür. olthona Reprodukciós kiállítást rendez a Kossuth u. 11. sz. alatt. A kiállítás címe és anyaga: Festészetünk legszebb alkotásai. Magyar festők a XIX. századból. Megtekinthető délelőtt 9—12 óráig és délután 2— 4 óráig.

helyreigazítás

Lapunk augusztus 3-i számában közöltük: „Tizenötezer pecsenyecsirkét és mintegy fi millió tojást szállítanak piacra a sátoraljaújhelyi Uj Erő Tsz- ből.” A közlés téves volt, a tsz 1.8 millió tojást szállít piacra.

Ügyeletes állatorvos 18-án déltől Sl-én reggelig: dr. Rábián Antal, Diósgyőr. Bánki Donát u. 2. Telefon: 23-638. Betegjelentés 8—9-ig, 13 —14 óráig.

Magjelent a Jelemkor új száma

Gazdag és változatos tartalommal jelent meg a Jelenkor című. Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat augusztusi száma. A szépirodalmi részben olvashatjuk — többek között — Arató Károly, Bárdosi Németh János, Gsa- nády János, Gyurkovics Tibor, Kassák Lajos verseit; Keresz- túry Dezső; A harag és a szeretet bilincseiben című, Batsányi János életéről szóló rá- diójátókának befejező részét; Szentiványi Kálmán: A döbbeidoTafas^

Várható időjárás ma estig: felhős idő, több helyen, főként a Dunántúlon eső, zivatar. Élénk déli, délnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet keleten 25—29, nyugaton 21—24 fok között.

net, Vasvári László: Most és mindörökké, Varga Imre: Pi- kásszó című elbeszélését. Itt jelent meg Franz Werfel néhány versének fordítása Boldog Balázs tolmácsolásában.

A lap közli Torna Ádám: Akik átugrottak az árnyékukat című szociográfiai írását egy dunántúli állami gazdaságról. A Jegyzet rovatban kapott helyet Bellyei László: A korszerű Gárdonyi-kép néhány kérdése, valamint Baránszky Jób László: Az új lengyel film című tanulmánya. A Vita rovatban Koczogh Ákos a korszerű művészet kérdéseihez szól hozzá, Vitányi Iván pedig a zenei közgondolkodás kérdéséről értekezik. A Művészet rovatban gazdag és változatos beszámolókat olvashatunk Keleti Artur, Takáts Gyula és Bertha Bulcsú tollából. A folyóirat kritikát közöl Déry Tibor, Rónay György, Gyurkó László, Kolossá István és Szinnyei Júlia közelmúltban megjelent könyvéről.

A Jelenkor legújabb számát Gulácsy Lajos, Bálint Endre és Vajda László rajzai díszítik.

Újabb piacokra találtak geodéziai műszereink

Á 80 év,e fennálló Magyar Optikai Művek geodéziai műszerei a közelmúltban újabb piacokra találtak. A METRIM- PEX tavaly küldte el az első szállítmányokat Belgiumba, az idén pedig Libanonból és Tuniszból kapott megrendeléseket. Ismét jelentkeztek az argentin vevők, aki lenek néhány évvel ezelőtt adtak el először magyar geodéziai műszereket. A májusban Párizsban megrendezett magyar geodéziai műszerkiállítás a francia szakértők érdeklődését is felkeltette és rövidesen jelentősebb francia vásárlások várhatók. 15 féle geodéziai műszer készül hazánkban s valamennyi versenyképes.

A geodéziai műszerek lei vitelét a tavalyihoz mérten az idén 50 százalékkal növeli a METRIMPEX.

Két este a szegedi Dóm-téren

Szeged, a napfény városa, még azokban a napokban is hű volt önmagához, amikor Miskolcon zuhogott az eső. így a megyéből és városunkból Szegedre érkező turisták eszményi „szabadtéri” i(3ot „fogtak ki”.

Több száz szűkebb hazánkfiának társaságában láttam a Szegedi Szabadtéri Játékok két érdekes produkcióját, a Magyar Állami Népi Együttes Magyar rapszódia című tánc- és táncjáték ciklusát, valamint Johann Strauss: A cigánybáró című nagyoperettjét. A Magyar Állami Népi Együttes szegedi műsorát nagy előkészületek előzték meg. Az ismert tánckompozíciók nagy részét (íosztóka, Ecseri lakodalmas stb.) felfrissítették. Az összefoglaló cím kapcsán így a közönség több táncjátékban, táncjelenetben és kiemelt koreográfiájú táncban gyönyörködhetett. Első ízben láthatták a szegediek a Lakodalom Nagyrédén című táncjátékot, amelynek teljes anyagát a megyénktől nem messze fekvő nagyrédei Szőlőskert Termelő- szövetkezetben gyűjtötték a

koreográfusok több ezer méter keskemyíilm felhasználásával.

A veretes produkciók között (Brankovics György, A Trubadúr. Szentivánéji álom) szép színfoltnak mutatkozott Johann Strauss operai igényekkel komponált nagyoperettjének, A cigánybárónak bemutatása, illetve többszöri műsorra tűzése. A bécsi mester dédunokája, Eduard. Strauss vezényelte a zenekart. Szaffi szerepében a bájos, kiváló hangú Házy Erzsébetet hallhattuk, Ba- rir.káyt Palcsó Sándor, az Operaház ismert tenoristája játszotta. Zsupánt Maleczky Oszkár érdemes művész.

A Békés A.ndrás rendezte nagyoperett erényeit a kiváló szólistákon kívül tömegek reprezentatív mozgatásában, felvonultatásában láttuk. Közel ezer statiszta mozgott a nagyméretű színpadon. A remekül tolmácsolt, ismert áriákat, kettősöket mintegy 20 perces balett-betét egészítette ki. Ilyen balett-betéttel magyarországi Cigánybáró előadásban még nem találkoztunk. Az előadás hangulatát Petróczy István pirotechnikai bravúrja növelte;

ugyanis szemkápráztató, vil- lódzó tűzijátékkal zárult az előadás, még a híres Dóm tornyaiból is petárdák százai pattantak ki és bevilágították a színpadot, a hétezres, zsúfolt nézőteret,

— párkány —

§ öoÜaSí, üzletelt ünnepi előtti és alatti nvitvatartása

Miskolc Város Tanácsa vb kereskedelmi osztálya a miskolci boltok és üzletek ünnepek előtti és ünnepek alatti nyitvatartási rendjét az alábbiakban szabályozza:

18- án (vasárnap):

Az egyműszakos élelmiszer- boltok délután 17 óráig, a két- műszakos. vagy később záró élelmiszer boltok a rendes nyitvatartásig üzemelnek.

Az iparcikk és ruházati boltok a rendes nyitvatartásig üzemelnek.

19- cn (hétfőn):

A tejboltok és a tejet árusító élelmiszerboltok 7—10 óráig tartanak nyitva:

Az iparcikk és ruházati boltok zárva lesznek.

20-án (kedden):

A vasárnap is nyitvatartó édességboltok tartanak nyitva.

A vendéglátóipar 18-án és 19-én szombati nyitvatartás szerint, 20-án vasárnapi nyitvatartás szerint üzemelj

A Miskolci Rádió műsora:

(A 188 méteres hullámhosszon 18—18 Óráig)

Hétvégi krónika.

Aki a magasban dolgozik: a darus.

Színes népi muzsika, öt perc a közlekedési ügyésszel. A szerencsi Járás a felnőttoktatásért.

Faluról falura.

Szaffi: Ilázy Erzsébet. (Foto; Somogyin©)

Mezőgazdasági műsor. Zenés hétvége*

Közérdekű közlemények

Értesítjük a Miskolc 1. számú megyei postahivatal kézbesítő körzetébe tartozó lakosokat, hogy a címükre érkezett, s a kézbesítőle által visz- szahozott küldeményeket (ajánlott leveleket, postautalványokat stb.) a jövőben nem a kézbesítő osztályon, hanem az épület felvételi termének földszinti részén, a 12. számú ablaknál (a kézbesítő által visszahagyott értesítő felmutatása, valamint a személy- azonosság egyidejű igazolása mellett) ‘az értesítőben megjelölt időpontban vehetik át.

*

tése a megadott címhelyen — lakáson — történik. Ezért kéri, hogy küldeményeik átvételéért a posta épülete előtt ne várakozzanak. A fennálló rendelkezések értelmében, valamint a téves kézbesítés elkerülése végett a kézbesítők a postahivatal előtt, utcán, kapualjban stb. küldeményeket nem kézbesíthetnek.

Postaigazgatóság. •——o-----T

anácstagod fogstíéérás

ÉSZAKMAGYARORSZAG

A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőségj Miskolc. Tanácsház tér 2.

Telefonszámok:

Titkárság: 16-886; Kultúrrovat: 16-007; Ipari rovat: 16-035; Párt- rovat: 16-078; Mezőgazdasági

rovat: 33-687; Sportrovat: 16-049; Belpolitikai rovat, panasz ügyek: 16-046.

Kiadja:

Az Észak magyarországi Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter Kiadóhivatal:

Kossuth utca 11*

Telelőn: 36-131.

Terjeszti o posta.

Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél. Indexszám: 25:055.

Készült a Borsodi Nyomdába«. Felelős vezető; Kárpáti György.

A posta értesíti az érdekel- Miskolc városi tanácstag: tokét, hogy a küldemények Augusztus 19: Kalló István, Lakézbesítése. utalványok kifize- tabár e. u. ö. sz., ig órakor.

KJjasmmj,őlás QtigMzkmiáhcut

Beesteledett, mire a kisvasút végállomásához érve ezt a nevet olvashattuk az állomás homlokzatán: Dubrovnik. A tenger felől friss szellő fújdo- gált, de a nyitott villamoskocsin is éreztük, délen vagyunk s erről árulkodtak a számunkra egyelőre még szokatlan pálmafák. Vagy három kilométert tettünk meg villamoson a városka Lopad nevű kerületéig,

kis falu tartozik, valamint Ko- lacsep, Lopud és Sipan szigete is, s lakosságának száma ösz- Szesen 29 000. Dubrovnik központja ma is az úgynevezett óváros, amelyet erős fal vesz körül erődökkel, emlékeztetve a régi „harcos” időkre. Külvárosai közül keletről Pocse határolja, amellyel szemben az örökzöld Lokrum szigete fürdik a tenger kék vizében.

A nyugati előváros, Pile, az

Dubrovnik utcáin a pálmafák hangsúlyozzák a város délics jellegét. A háttérben látható lapos tetejű épület ugyancsak ezt húzza alá.

ahol kétnyelvű, jugoszláv és angol feliratú tábla hirdette szálláshelyünk rendeltetését: — Medjunarodni, Omladinsko- Studenstko Centar — International Youth-Student Centre.

Megérkeztünk tehát a dub- rovniki nemzetközi ifjúsági és diáktáborba.

Dubrovnik (Raguza) történetét messzire vissza tudják vezetni lakói. A történelmi idők kezdetén illír törzsek lakták a partvidéket, akiket aztán a kelták, majd a görögök szorítottak vissza. A görög kolóniákat mintegy két évszázad múltán Róma hatalma söpörte el, majd a hunok, a gótok és az avarok vetődtek ide. A VI. század közepe táján a Kárpátokból szláv törzsek húzódtak le a Balkánra, s az avarok visszahúzódása után az Adriáig terjeszkedtek.

A mai város első őse Epidau.: rus városa volt, amely azonban a szomszédos, mai Cavtat község helyén épült. Epidau- rust a történelem viharai szétrombolták, s a hajdani görög, majd római kolónia lakói a közeli sziklákon, valószínűleg egy halászfalu helyén alapítottak új várost maguknak.

Á szláv bevándorlók ennek közelében, a Szrdj hegy lábánál elterülő fenyőerdő tövében telepedtek meg, s itt alapították meg a mai napig fennálló településüket. Mivel pedig ez a fajta erdei fenyő, amelyből oly sok van ezen a környéken, szláv nyelven dub-nak, dubrovának nevezték, a város neve Dubrovnik lett.

üzleti élet központja. Áz északi előváros, Kono — amely az 1438-ban épült fedettvízcsatornáról kapta nevét — a Szrdj- hegy lábáig nyúlik. A kikötő Gruzs elővárosban található, szemben vele pedig Dubrovnik legszebb elővárosa, Lapa.d terül el. Korábban itt csupán a patríciusok villái kaptak helyet. Lapadban van a város

ség fekvéséből adódtak. X tűnő évszázadok során mindig mások voltak a körülmények, más volt a cél, s más volt az uralkodó stilus, mégis egységesnek tűnik a kép, ha tükrözi is a múlt sok-sok árnyalatát.

A már említett városfalak és erődítmények masszív kőépítményei a biztonság érzését nyújtották a dubrovnikiak- nak. Az egyik legrégibb erőd, a Szent János nevét viselő, például már a VIII. században a kikötő védelmét szolgálta, s jóval később, a XVI. században kapta mai formáját. Az erőd-rendszer legmagasabb pontján nyúlik az égbe a Min- cseta-erőd jellegzetes, karcsú alakja. A városfalakon kívül két erőd őrzi ma is Dubrovní- kot, bár a velencei gályák éppúgy nem háborgatják már. mint a török seregek. Az egyik Lovrjenac-erőd, a másik a Reveim. Mindkettőt jól ismerik azok, akik a világszerte ismert Dübrovniki Nyári Játékok valamelyik előadásán részt vettek. A dübrovniki Hamlet valóban mintha a hel- singöri palota falai közt járt volna. A város középületei közül az egyik legismertebb az úgynevezett rektorpalota, a hajdani dübrovniki köztársaság egykori „elnökének”, rektorának rezidenciája. A palota feliratát nem ártana néhányszor ma is kiírni néhány épületünkre: Obliti prívatórum

publica curate! Azaz felejtsétek el magánügyeiteket, s foglalkozzatok a közügyekkel!

Igen magas művészi értéke van a Sponza-palotának, amely a gótika és a reneszánsz közti átmenet stílusának egyik ékessége.

Érdemes meglátogatni a hájA település helyén keletkezett város átvészelte a történelem összes nagy viharait: Bizánc uralmát éppúgy, mint a törökökét, vagy Velencéét, s a sokáig Raguza néven ismert helység Napóleon ,,illir királyságának” időszakát is gyorsan feledtette. Függetlenségét csupán a bécsi kongresszus határozatai nyomán, 1815-ben vesztette el teljes egészében, amikor az osztrák császársághoz csatolták az egész Adriával együtt. Az első világháború után az új jugoszláv állam részévé vált, ma pedig már népszerű világfürdő.

A mai Dubrovnikhoz több

Jellegzetes dübrovniki sikátor. Fent zászlóként módra kiteregetett fehérnemű.

leng az olasz

legszebb strandja is, Szumra- tin, s ezt a városrészt látogatják talán a legszívesebben az itt-tartózkodó idegenek, külföldiek.

Dubrovnik tele van építészeti és művészeti emlékekkel. Bárhonnan tekintünk végig a városon, feltűnik, milyen ügyesen és mesterien hidalták át a régi, építészek azokat a nehézségeket, amelyek a helydani patríciusok emlékét őrző magánházakat is, vagy a néhai híres hajós, a dubrovni- ld „őspolgár” Skocibuka három palotáját, amelyek közül az egyik szállásunk kerületében, Lopadban épült, bizonyítva, hogy a pénz hatalma módot nyújtott a patríciusok közé való bejutásra is.

Juhász Miklós (Folytatjuk.)