Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-03 / 153. szám
Szerda, 1963. július 3. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Országos fóstakásépítési tanácskozás I. Kulturált településeket jobb, korszerűbb kislakásokat u (Kiküldött munkatársunktól.) 3- Az elmúlt hét végén Siófo- ;- kon tanácskoztak az ország 3- legjobb építészei, építésigazga- i- tási szakemberei, hogy a Ma- t- ivar Építőművészek Szövctsé- je, az Építésügyi Minisztéri- tuhm, a Tudományos Ismeret- íagerjesztő Társulat, a Hazafias nytí épfront országos lakáspoli- goiikai akcióbizottsága és a sió- íotfoki községi tanács közös ren- cöiűezésében lefolyt kétnapos őrankélon megvitassák a ma- tcigáneröből épülő lakások helyzetét, felmérjék, milyen fel- adatok várnak az építészekre- És az építésigazgatási szervek- re egyaránt. A feladatok nem lebecsülendők, hiszen — mint í a tarra a tanácskozás bevezető- atijében dr. Szabó János építés- séíigyi miniszter-helyettes, a mű- a%zaki tudományok kandidátu- éfea is utalt — nem lehet kö- telfeönrbös, hogy a húsz éves fejeliesztési terpben felépítendő, másfél milliónál több lakás, c amelynek mintegy egyharma- da magánerőből épül, milyen 1 lesz modernség, célszerűség, r gazdaságosság, esztétikum., 1 építészet tekintetében. ' A tanácskozás négy témát • ölelt fel. Kettő szorosabban a jejmagánerőből történő kislakás >l0és családi ház építéssel, a má- V%ik kettő pedig e kérdéseknek §5 Balaton-körny éki vonatkozásaival és a Balaton fejlesztési ^'terveivel foglalkozott. Az ^alábbi feljegyzésekben — a ta- V'nácskozás alapján — az első e“két témakörbe tartozó egy-két „akérdést villantunk lel. °' A dolgozók életében a legnagyobb anyagi vállalkozás n- i- óVJ a családi ház építés. Nem le« í-het tehát közömbös az építte- r'tőknek, hogyan szolgálja a la- ótkás, a saját ház fejlődő igé- t'hyeiket, és nem lehet közömbös számunkra, a népgazdaság számára sem az építkezés ^költségeinek alakulása, a kész 3*, házak célszerűségi, korszerűit eégi, esztétikai szintje. A sa- ját ház építkezéseknél a jelen- ^leg fellelhető hibálcat elke- ■' Tülni, a korszerű formákra rá- H térni, az építkezéseket az egyén és a népgazdaság érdekében korszerűsíteni és olcsóbbá tenni csak megalapozott műszaki felvilágosító munkával, izlésnevclő tevé- . kenységgel lehetséges. Széles H körben tudatossá kell tenni az 'új építési anyagokkal, for- ' mákkal, szerkezetekkel és 'építési eljárásokkal kapcsola- * tos gazdaságos építési formá- ' kát és lehetőségeket. Mlnden- ' ki előtt nyilvánvalóvá kell i ” válnia, hogy a gazdaságos | t építkezések egyéni hasznán túlmenően a népgazdaság is előnyét fogja látni, mert a felesleges és elkerülhető pazarlások megszüntetéséből származó megtakarítás több, jobban felszerelt, olcsóbb és megjelenésében ésszerűbb lakó- és nyaralóház építésében jelentkezik majd. Megállapítható, hogy az elmúlt két évben, második ötéves tervünk első két évében a felépült lakások 70 százaié ka épült fele-fele arányban teljesen magán erőből és magán erőből állami (OTP) támogatással. Ez az igen jelentős hányad indokolttá teszi hogy a kislakásépítés és ezzel kapcsolatban a településfejlesztés fokozottabban a szakemberek és a nagyközönség ér- ! deklődésének homlokterébe kerüljön. Az országos lakásépítési program megvalósítása, ezen belül a magánerőből történő lakásépítés is jelentősen kihat a települések fejlődésére, növekedésére, tehát fontos feladat búrul a településtervezésre Helyet kell biztosítani az épülő házaiénak, de ehhez az szülcséges, hogy a részletes rendezési és házhelyrendezési tervek időben rendelkezésre álljanak. A cél a kulturált települések építése, ezért a terv- szerűség itt sem mellőzhető. A városokban 1961-ben 13 144, 1962-ben 8016 családi ház épült, országosan pedig 6143 hektárral növekedett a lakóterület, s ennek a növekedésnek hetven százalékát a falusi építkezések jelentik. A családi házakkal beépített lakóterület az összes beépítésnek 90 százalékát (!) képezi, de az újonnan beépített lakóterületeken ugyanolyan alacsony a laksűrűség, mint a régi lakóterületeken, sőt esetenként még alacsonyabb is. Jóllehet, falusi gazdasági struktúráink jelenlegi helyzetében, részben a háztáji állattartás, részben a gyümölcs- és konyhakerti növénytermesztés miatt még mindig szükség van a nagyobb telkekre, feltétlenül meg kellene azért vizsgálni a teleknagyság és a lakótelek, valamint a háztáji termő terület egymáshoz való viszonyát, mert a jelenleg allcalmazott teleknagyságoklcal olyan óriási méretű lakóterületeket hozunk létre, amelynek kulturált kiépítése, közművekkel való ellátása évtizedek múlva is aligha lehetséges. Ezért nem választható el a kislakásépítés, a családi lmz Korszerűsítik a balatoni műutat építés a településtervezéstöl sem. Ezek után említsünk meg néhány megállapítást, felvetést magával a családi ház építéssel kapcsolatban. Ismertek azok a tettek, amelyekkel kormányzatunk és a magyar építésztársadalom java a családi ház építés egészséges és kulturált lebo- I nyolításáért tett, sokszor nagy erőfeszítések árán. Az eredmény mégsem kielégítő, lassú a fejlődés. Míg egyik oldalon a segítőkészség, a társadalmi munkavállalás, a hivatásszeretet, az ügybuzgalom, a giccs, a kispolgári ízlés elleni küzdés jelentkezik, a másik oldalon a közömbösség, a pénzliajhászás, az összeférhetetlenség burjánzik. Nem lehet lemondani a családi ház funkcionális, esztétikai, szerkezeti jóságának és gazdaságosságának minőségi normáiról, és mindenkor rá kell mutatni a kérdés mélyebb, társadalmi és tudatformáló hatására. Egyik oldalon áll a nemzeti vagyon féltése, a másikon e kérdést jövedelmi forrásnak tekintik, nem törődve a már említett társadalmi és tudatformáló hatással. Az új forma elterjesztésének nehézségeivel állunk tehát szemben. Az örökölt környezetben lévő és ható szemlélet ■VISSZ*!- húz, erősen hat mén a. kispolgári ízlés és szemlélet, de az új, a korszerű, a. jobb lassan ugyan, de következetesen halad előre. A jó építésznek a helytelen ízlést tükröző igényekkel szemben szinte pedagógiai tapintattal kell fellépni és meggyőzni az új. korszerű házak, építési formák helyességéről. célszerűségéről, lebeszélni a hivalkodó tomyocs- kákról, tetődíszekről, giccses sallangokról, célszerűtlen elgondolásokról. Foglalkozott a tanácskozás azzal is, hogy a húszéves távlati tervben foglalt magánlakás építkezés milyen műszaki kapacitást igényel. A pontos felmérések szerint minimálisan 440 tervező irodai dolgozót és 350 műszaki ellenőrt, igényelne ezen építkezés lebonyolítása és akkor Csökkenne a korszerűtlen, sokszor teljes szakmai hozzá nem értést tükröző, gátlástalan harácsolásról tanúskodó, környezetrontó hatású családi házak száma. Kevesebb, szű- kebb lenne, sőt felszámolódna az a kör, az a tarthatatlan helyzet, hogy megfelelő képesítés nélküli emberek, haszonvágyó kisiparosok „tervezzenek” és szinte kizárólagosan saját tervek alapján dolgozzanak, az építésigazgatási szervek, hatóságok pedig helyenként részben tudomásul vegyék. részben pedig támogassák is ezt a helytelen gyakorlatot. Általában igen sokszor emlegették a tanácskozáson az építészetben ügyködő giccsőröket, a tanácsi építési hatóság szűk kapacitását, megkötöttségét, városi főépítészek szükségességét, a telekgazdálkodás rendezetlenségét. A különböző műszaki vonatkozások mellett igen bőven tárgyalta a tanácskozás az építészetnek mint művészetnek társadalomnevelö hatását, megállapítva, hogy a tervező feladata nem lehet csak a laikus építtető oktalan kívánságainak kielégítése, mert e múltból örökölt szemlélet és az ebből folyó korszerűtlen tervezés nem lehet összhangban szocializmust építő fejlett korunkkal. Természetesen a családi ház nem lehet tervezői bravúrok, technikai formajátékok tárgya. Felmerült az a javaslat is, hogy a családi ház építési igényeket helyes lenne a társas- ház építés felé terelni. * Az első tanácskozási nap referátumait Laboda Zsígmond adjunktus és Horváth Béla tudományos intézeti osztályvezető tartotta. A vetített képekkel illusztrált előadások, a kor- referátumok és hozzászólások igen sok vonatkozásban világosították meg a kislakásépítés jelenlegi építészeti és igazgatási feladatait. Benedek Miklós ... (Folytatjuk4-- Balaton déli partján húzódó műutat tnv<shi. i rüsitik. Siófok és Balafonföldvár között míV ET« takaró réteget terítik az útépítők, ° S° I RUBICZKY FERENC j A mezőgazdasági munkák és a jövő évi tervek Á Földművelésügyi és az Élelmezésügyi Minisztérium vezető szakemberei a megyei tanácsok elnökhelyetteseivel kedden megtárgyalták a mező- gazdaság időszerű tennivalóit. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter nyitotta meg a tanácskozást. majd az elnökhelyettesek beszámoltak, a növényápolásban és a gabonabetakarításban eddig elért eredményekről, problémákról, valamint a munkák jobb megszervezése érdekében szükséges intézkedésekről. Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese a mezőgazdaság 1964. évi tervének előkészületeiről tartott előadást.-----o----— A MISKOLCI Roráriusz cukrászdában felújították a bútorzatot. Az immár 135 esztendős cukrászda első termében változatlanul hagyták az eredeti pultot és polcokat, azonban az asztalok és székek helyett teljesen új, a korabeli stílust követő bútorzatot rendeltek. Az új berendezésre mintegy 30 ezer forintot fordítottak. Mély megrendüléssel értesültünk, hogy Rubiczky Ferenc elvtárs, a munkás- mozgalom régi harcosa, 1963. július 1-én, két évig tartó súlyos betegség után, 65 éves korában elhunyt. Rubiczky Ferenc egyike volt azoknak az elvtársaknak, akiknek élete cs munkássága eggyé forrt a magyar kommunista mozgalom történetével. 1918 óta, vagyis alakulásától kezdve tagja és állandó hű harcosa volt. a pártnak. 1918-ban, mint nyomdász, munkatársaival együtt készítette a KMP első nyomtatványait, röplapjait. Később a dicső emlékű 1919-es Magyar Tanácsköztársaság fennállásának egész ideje alatt a bizalmas természetű okmányok technikai előállítója. A Tanács- köztársaság idején egyébként a Munkás és Katona Tanács tagja, a Vörös Őrség fclderítSje. A Tanácsköztársaság leverése után a Csehszlovák Kommunista Párt tagjaként folytatja az itthon vérbefoj- tott harcot népünk felszabadulásáért. A felszabadulás után újra Itthon tevékenykedik, legnagyobbrészt a szakmájában. Az ifjú nyomdászgeneráció fáradhatatlan nevelője. Ezenkívül több fontos párt- megbízatásnak tett eleget. 1959-ben vonult nyugalomba, de még ezt követően is, mint a régi párttagok ügyeivel foglalkozó bizottság tagja, a bizottság megszűnéséig fáradhatatlanul dolgozott. A népünk felszabadulásáért vívott harc közben 1941 és 1944 között hétszer tartóztatták le és 1944-ben internálták. amiért a felszabadulás után a „Fegyverrel a hazáért”, 1959-ben pedig a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján az „1919-es Tanácsköztársaságért” emlékéremmel tüntették ki. Haláláig a Magyar Part izánszövétség tagja volt. Rubiczky Ferenc elvtársat a Borsod megyei Pártbizottság saját halottjának tekinti. Temetése szerdán délután fé! 4-fcor lesz, a miskolci Minds-enti temető ravatalozójából. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Kiváló minőségű aszúk a II. fokaj-hegyalja! borversenyen Az egykori Rákóazi-kastély- baii, Tolcsván, tartották meg 11-ik alkalommal a tokaj- hegyaljai borok már hagyományossá váló versenyét. A műemlék épület méter vastag falú, boltíves termeiben, 34 fokos „kánikulában” bírálták a borokat a legjobb szakértők. Az „izek Ínyenceit” ugyancsak nehéz munka elé állította a versenyen résztvevő 97 féle és évjáratú bor minőségének elbírálása. A rendezőség azonban gondoskodott róla, honii a borok „pincehidegen" kerüljenek a bírálók asztalára, hiszen a megfelelő hőmérsékleten legjobban érződik a nemes borok „bukéja”, Ize, za- mo.ta. Bár az idei borversenyen a korábbi éveknél kevesebb fajta bor vett részt, azonban itt szerepelt először számos, új kezelési eljárással fejtett és derített bor az új, nagyüzemi tábláról szüretelt szőlőkből. A bíráló bizottság véleménye alapján az 1962-es évjáratú furmintból a Tolcsvai Állami Gazdaság, az ófurmint és hárslevelű borok közül ugyancsak a Tolcsvai Állami Gazdaság nyerte az első dijat 1959. évi hárslevelű borával. Az ószáraz szamorodni borok közül a Tolcsvai Állami Gazdaság 1958-as, a tolcsvai Bé-. keharcos Tsz 1949-es és Pál Ferenc tállyai egyéni termelő 1958-as évjáratú borával került az első Helyre. Az óédes szamorodni borok első diját a Tarcali Állami Gazdaság nyerte 1957-cs borával. A borok királyának, a tokaji aszú- ——o----F él év alatt félmillió adag üzemi ebéd A miskolci Hámor Étteremben az étkezők száma egyre növekszik, s ma már elérte a napi három ezret. Ez azt jelenti, hogy az idén fél év alatt kereken félmillió adag üzemi ebédet készítettek, illetve szolgáltak fel a Hámorban. A dolgozók naponta háromféle ételből választhatnak. A szinte ételgyárnak nevezhető vendéglátó üzemben egyébként tervszerűen gondoskodnak a vendégek minél változatosabb, egészségesebb étkeztetéséről. Ez évben például 60 féle új ételt vezettek be, a napokban pedig azok részére, akik egészségi állapotuk miatt a nehezebb ételeket nem fogyaszthatják, könnyű, kímélő ebéddel bővítették a választékot. Az étterem a háziasszonyok második műszakját is mind eredményesebben segíti. A miskolci üzletekbe egyre több, műanyagba csomagolt, félkész étel kerül a Hámor Étterem csaknem teljesen gépesített konyhájából. A közkedvelt készítményekből az előző évi- j"i2k többszörösét, hat. hónap alatt több mint 40 ezer adagot hoztak forgalomba. _____, n ak versenyében első helyen a Tolcsvai Állami Gazdaság 1962-es háromputtonyos bora végzett, míg az óaszúk közül a Tokaj-hegyaljai Állami Pincegazdaság, 1957-es évjáratú ötputtonyos borával. A muskotályborok kategóriájában a Tolcsvai Állami Gazdaság 1961-es muskotályaszúja és ifjú Takács János termelő 1962- es muszkátlünelje nyert első helyezést. A bíráló bizottság megállapította, hogy különösen az aszúk minősége fejlődött számottevően a korábbi versenyekhez képest, s az utóbbi évek legjobb minőségű aszúi kerültek az idén elbírálásra. Mezőgazdászok tanulmányi utazása a Szovjetunióba A Borsod-Heves megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága az IBUSZ miskolci kirendeltségével közösen a gazdaságokban dolgozó szakemberek részére üdüléssel összekötött tanulmányi kirándulást szervezett a Szovjetunióba. Megtekintik többek között a Krasznodar—Armavir körzetében lévő állattenyésztő és növénytermesztő szovhozokat, az Ogycssza környékén lévő kertészeti kísérleti telepet, több mezőgazdasági, tudományos és kísérleti intézményt, pihenőnapokat töltenek Szocsiban és [ Moszkvában. Ä legcélszerűbbet! Í ogyik tsz-párttitkár kér- 'j dezte a napokban: milyen pártoktaiási formát szervezzenek az új pártoktatási évben? Elmondta, hogy náluk tavaly a párttagság, és többen a pártonkívü- liek közül is, az Időszerű kérdések tanfolyamán tanult, januárban pedig Téli tanfolyamot szerveztek azok részére, akik a szervezett párt- oktatásban nem vettek részt. Ezeket a „kötetlenebb” foglalkozásokat szívesen látogatták a falube] iek, sokan az asszonyok közül is. Az Időszerű kérdések tanfolyamának „kötöttebb” foglalkozásairól pedig szinte minden alkalommal hiányoztak né- hányan. Helyes lenne-e, ha az új pártoktatási évben csak Téli tanfolyamot szerveznének? — kérdezte — mivel ez vált be a legjobban. A kérdés egy kicsit meg is lepett, mivel a megyei, illetve a járási pártbizottságtól, a Politikai Bizottság útmutatása alapján világos instrukciókat kaptak a tsz-pártszer- vezetek is. Ismerik az új pártoktatási év célkitűzéseit, a különböző oktatási formák, tanfolyamok tematikáját, azt pedig csakis a helyi pártszervezetek ismerhetik legjobban. hogy ennek alapján milyen tanfolyamot, vagy tanfolyamokat célszerű szervezni, milyen felkészültségű propagandista, vagy propagandisták állnak rendelkezésükre, milyen tanfolyam anyagának feldolgozása segítené legjobban a VIII. kongresszus célkitűzéseinek, határozatainak megvalósítását. Nehéz lenne • tehát párt- szervezeteinknek bármilyen „receptet” is adni arra. bőgj' helyileg milyen tanfolyamokat szervezzenek. Legfeljebb azt tanácsolhatjuk: a legcélszerűbbet. a helyi feladatokat legjobban segítő tanfolyamot. olyat, amelynek vezetéséhez megfelelő felkészültségű propagandistákkal rendelkeznek, s amelu legjobban biztosítja a párttag-. ság és a párt politikája iránt érdeklődő pártonkívüli dolgozók politikai továbbképzését. Tavaly például a legtöbb tsz-párlszer vezet ben az Időszerű kérdések tanfolyamain tanultak, ez biztosította szervezett keretek között a párttagok rendszeres tanulását. Több tsz-ben, állami gazdaságban a Gazdaságpolitikai ianfolya mólc mezőgazdasági tagozatát is megszervezték. Itt tanultak a tsz-ek vezetői, elnökök, párttitkárok, könyvelők, agronómusok, a községi tanács munkatársai, brigádvezetők stb. Hasznosak voltak ezek a tanfolyamok. A „kötöttebb” tanfolj’am mellett szervezték meg a „lazább” téli tcnfolj’amokat, amelynek előadásain bárki részt vehetett. Itt azonban nem Voltak oiyan követelmé- nj’ek, mint a „kötöttebb” tanfolyamokon. (Irodalom feldolgozás. szeminárium stb.) ' Mivel a „kötöttebb” tariío- lj'amok alaposabb munkát kívánnak, s a hallgatókkal szemben is fokozottabb követelményeket támasztanak, most néhány helyen azt tapasztaltuk, hogv legszívesebben csak „lazább” oktatási formákkal akarják „letudni” az új pártoktatási étiét. Ügy gondoljuk, hogy e néhány pártszervezetünkben nem értelmezik helj’cscn a Politikai Bizottság elvi útmutatását, a megj'ei és a járási pártbizottságok instrukcióit. Az indokolatlan „lazítás” mindenképpen helytelen, J ó lenne, ha járási párt- bizottságaink munkatársai és aktivistái az új pártoktatási év szervezése során minden alapszervezetbe eljutnának, s a helj'i lehetőségek ismeretében segítenének a legmegfelelőbb, legcélszerűbb oktatási fonnák kialakításában. A mezőkövesdi járásban például a járási Pártbizottság így is segíti az új párt-okta- tási év előkészítését. (ezé)
