Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-13 / 162. szám

ESZAKMAGYARORSZAG

Szombat, 1963. jűHus 13.

A magyar párt- és kormányküldöttség

(Folytatás az l. oldalról.) denekelőtt szovjet testvéreink önzetlen támogatását és sokoldalú segítségéi — jelentette ki. — Jóleső érzés most arról szólni, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaságot támogató más barátaink bizalma és segítsége nem volt hiábavaló. Ezután részletesen szólt országunk elmúlt években elért eredményeiről, termelési sikereiről. Többek között a következőket mondotta;

— A Barátság kőolajvezetéken át hazánkba is nagy mennyiségben jut cl a 'Volga mentéről a szovjet kőolaj, s a Béke villamos távvezetéken jelentős mennyiségű áramot kap a Magyar Népköztársaság.

A Szovjetunió segít bennünket abban is, hogy az eddiginél jobban használhassuk ki országunk nagyjelentőségű nyersanyagkincsét, az alumínium alapjául szolgáló bauxi- tot.

A múlt évben megkötött magyar—szovjet banxit- és alumínium-egyezmény revén iparunk módot kap a nyersanyagklncs fokozott kitermelésére.

Mind a Barátság kőolajvezeték, mind az alumínium-egyezmény ékesszóió példája a szocialista gazdasági együttműköMagyarország megszünteti kereskedelmi kapcsolatát a fajüldöző Dél-Afrikai

Köztársasággal

— Mint ismeretes, a Dél- Afrikai Köztársaság fajüldöző politikájával szemben az ENSZ is fellépett. Mi a helyzet a Magyar Népköztársaság és a Dél- Afrikai Köztársaság kereskedelmi kapcsolataiban? Erre a kérdésre Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese a következőket válaszolta:

— A Magyar Népköztársaság'képviselőit az ENSZ legutóbbi közgyűlésén beválasztották abba a különbizottság-------0O0-------L

engyelország felszabadulásának ünnepére készül

Közeledik július 22-e, Lengyelország legnagyobb nemzeti ünnepe: a felszabadulás napja. A sokéves hagyományokhoz híven, az idén — a 19. évfordulón — is nagyszabású előkészületek folynak e nap méltó megünneplésére. A dolgozók országszerte elhatározták: az ünnep jegyében újabb munkasikerekkel teszik emlékezetessé az évfordulót. A gyárakban és üzemekben felajánlásokat tettek, amelyek teljesítése több millió zloty értékű többlettermeléssel gazdagítja majd az országot. Társadalmi munkában utak, szociális létesítmények, iskolák készülnek a júliusi ünnepre.

A felszabadulás ünnepének előestéjén országszerte nagygyűléseket, találkozókat, dísz- hangversenyeket rendeznek. Egyes helyeken új Ipari, kulturális és szociális objektumok átadásával kötik össze az ünnepségeket.

ba, amely figyelemmel kíséri a Dél-Afrikai Köztársaság fajüldöző politikáját. Képviselőink e bizottságban tevékeny szerepet játszanak, s reméljük, hogy ezúton is hathatós segítséget tudunk nyújtani az alapvető emberi jogokért küzdő dél-afrikai népnek.

— A Magyar Népköztársaság kormánya a Dél-Afrikai Köztársasággal nem tart fenn sem diplomáciai, sem hivatalos, áZ- lamközi kereskedelmi kapcsolatokat. Ilyen kapcsolatokat nem is szándékozott létrehozni, mert a magyar nép és a magyar kormány mindig is mélységesen elítélte a dél-afri- Izai kormány fajüldöző, kolo- nialista politikáját.

— Ami a kereskedelmi kapcsolatokat illeti, néhány magyar vállalat exportált ugyan fogyasztási cikkeket a Dél-Afrikai Köztársaságba, azonban kormányunk, politikájának megfelelően, intézkedéseket tett e kapcsolatok teljes felszámolására.

— A magyar kormánynak ezt a döntését az ENSZ illetékes bizottságában a magyar képviselő bejelentette — fejezte be nyilatkozatát Karádi Gyula.

désnek. Éppen ezért továbbra is minden erőnkkel támogatjuk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országainak még szorosabb együttműködését, a szocialista munkamegosztást. Ebben látjuk a gyorsabb építő munka és népeink életszínvonala emelésének egyik legfontosabb feltételét.

A továbbiakban Kádár elvtárs hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának kidolgozásában nagy segítséget jelentett' a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, az 1957-es és 1960-as moszkvai közös nyilatkozat.

Ez a politika növelte meg a bizalmat pártunk iránt, ez tette lehetővé, hogy megnyerjük az egész dolgozó nép támogatását, szocialista építőmunkánkhoz. Napjainkban a béke, a haladás, a szocializmus és a kommunizmus sikeres építésének legfőbb biztosítéka a szocialista tábor országai, a nemzetközi kommunista mozgalom

egyesített ereje.

— Meggyőződésünk, hogy küldöttségünk jelenlegi látogatása újabb lépést jelent közös céljaink megvalósítása felé.

— mondotta beszéde befejező részében Kádár János, majd a Szovjetunió Kommunista Pártja és az N. Sz. Hruscsov vezette Központi Bizottság, a szovjet nép, a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága, a kommunizmus és a béke éltetésével fejezte be hosszantartó, nagy tapssal fogadott beszédét.

A gyűlés után a párt- és kormányküldöttség tagjai ismét baráti beszélgetésre jöttek össze a gyár vezetőivel. Voro- nyin igazgató a jelenlévők nagy tapsa közepette az IL— 18-as repülőgép gyönyörű modelljével ajándékozta meg Kádár Jánost és feleségét. A gyár igazgatója, a moszkvai nép- gazdasági tanács elnöke, a kerületi pártbizottság titkára rövid pohárköszöntőt mondott, majd Kádár János válaszolt az üdvözlésekre. A küldöttség ezután búcsút vett a gyár vezetőitől és dolgozóitól.

Amerikai diákok Havannában

Dorticos kubai köztársasági elnök fogadta azt az 59 ameri- lcai diákot, aki az Egyesült Államok hatóságainak határozott tiltakozása ellenére látogatott Kubába.

Dorticos kijelentette, hogy a kubai kormány üdvözli a diákok elhatározását, akiknek ilyenformán módjuk nyílt,

hogy közelről tekintsék meg a kubai valóságot, s meglássák, hogy Kubában nem gyűlölik az amerikai népet.

A fogadás alloalmával a diákok számos kérdést tettek fel Dorticosnak, s a kubai elnök mindegyikre kimerítően válaszolt.

/. M. Majszkij emlékirataiból

A nagykövet sikeres munkájának feltételei

— De miért van mégis az — szakítottam félbe MacDonald- ot —, hogy csak a velünk kötött kereskedelmi egyezményt mondták fel, és a többiek közül egyet sem?

A miniszterelnök arcáji mintha árnyék suhant volna át és kissé felindult hangon felelte:

— Ez az önök hibája. Mi nem egyszer hívtuk' fel a figyelmüket arra, hogy az angol —szovjet kereskedelmi mérleg természetellenes: önök nagyon sokat adnak el nekünk, és nagyon keveset vásárolnak tőlünk. A szovjet kormánynál azonban süket fülekre talált a mi figyelmeztetésünk. Mit is tehettünk volna? Kezdjünk tárgyalásokba önökkel? Saját keserves tapasztalataimból tudom, hogy a szovjet kormánynyal nem könnyű tárgyalni. Önök nagyon jól értik a cunc- tatori taktika minden finomságát. Felmondtuk hát a kereskedelmi egyezményt, hogy elkerüljük a felesleges időveszteséget. Most az egyezmény értelmében az új szerződést kereken hat hónapon belül kell megkötnünk. Semmiféle késedelemnek, vagy a tárgyalások elhúzásának nem lehet helye.

MacDonald rossz prófétának bizonyult: az angol—szovjet tárgyalások 15 hónapig húzódtak el. A miniszterelnöknek Válaszolva gúnyosan jegyeztem

meg, hogy úgy látszik, a szovjet kormány jól meg tudja védeni országa érdekeit és ezt nem kárára, hanem javéra kell írni.

Ezzel a látogatás hivatalos része tulajdonképpen véget is ért, s én már indulni készültem, de MacDonald visszatartott, és azt mondta, hogy van még egy kérdés, amiről nyíltan keli beszélni. Erre azonnal felfigyeltem.

Az asztalon előtte fekvő iratcsomóra mutatott és hanyag

mozdulattal megjegyezte: .

— Moszkvai követünk jelentést küldött a Kominternről... Még nem tudtam egészen végig olvasni.

S aztán elkezdődött az, amit ezekben az években nem egyszer kellett hallgatnom a bur- zsoá országok minisztereinek és politikusainak szájából: Komintern, guruló rubel, a Kreml utasításai, angliai propaganda, a szovjet kormány felelőssége, a Komintern tevékenységéért, satöbbi... Megint a régi,,ismert mese.

Félbeszakítottam a miniszterelnököt és azt .mondtam.

— Miért veti fel ön ismét ezt a régen elavult kérdést? Kormányaink régóta vitatkoznak a Kominternről. Álláspontjuk határozottan kialakult. Mi értelme van újra előrángatni ezt a témát? A kereskedelmi tárgyalások küszöbén ál-.

ftgviiág az „ifliiil liiltipiiis5’

lünk. Fontos, hogy rendes mederben folyjanak le. A politikai légkör megmérgezésére, a tárgyalások megnehezítésére az a legjobb módszer, ha a „propaganda” körül ismét lármát csapnak. Angliában sok a keményfejű. Az utóbbi időben mintha ismét megélénkültek volna. Csak a jeladásra várnak, hogy indulataikat szabadon engedve, dühödt szovjet-- ellenes agitációba foghassanak. Talán ezt akarja?

MacDonald megrázta fejét és aztán ... Szemem előtt váratlan átváltozás ment végbe. A miniszterelnök hirtelen mozdulatot tett, mintha ledobta volna magáról az idegen jelmezt, elkacagta magát, közelebb hajolt hozzám, s annak az embernek arckifejezésével, aki elhatározta, hogy fenntartás nélkül őszinte lesz, így szólt:

— Ide figyeljen, felejtsük el egy percre, hogy én Nagy- Britannia miniszterelnöke vagyok, ön' pedig a Szovjetunió nagykövete! Beszéljünk egyszerűen, mint MacDonald és Majszkij,.. akik valamikor oly gyakran találkoztak a Ho- wit Roadon ... Ügy fogunk beszélni, mint szocialista a szocialistával... Hiszen ön nem tagadhatja, hogy a Brit Kommunista Párt Moszkvából kapja a pénzt! Magam is jól ismerem Pollitot és a többi

Nemrégiben haslövéssel kórházba szállították a hamburgi St. Pauli negyed egyik mulatójának üzletvezetőjét. Az illető azt vallotta, hogy gondatlanságból ő sebesítette meg saját magát, a beavatottak azonban jól tudták, hogy másról Van szó. Mégis, mindenki hallgatott. A sebesültnek két oka is volt erre. Tarthatott az újabb golyótól és nem akarta, hogy St. Pauliról újabb rossz, riasztó hírek-terjedjenek el. E hallgatás azonban nem sokat segített..,

285 muiató, 24- szálloda, 18 nyilvánosház

St. Pauli, a nagy kikötőváros és hírhedt szórakozó. negyede, a tobzódó neonfények és a női mosolyok világa, az ..örömök kikötője”, ahol fél négyzetkilométernyi területen 285 mulató, 24 szálloda és 18 nyilvánosház zsúfolódik össze. St. Pauli azonban nemcsak az erotikus látványosságok és a vásárolt szerelmek központja, hanem az utóbbi esztendőkben a bűnözésé is. A rendőrség tavaly 8500 bűntényt, merényletet és lopást jegyzett fel. Nők, vagy férfiak, attól függően, hogy milyen nemű, vagy von- zódású az áldozat, sötét mellékutcákba csalogatják az idegent, ott leütik és kirabolják. „St. Pauli-galerik” veszekedéseket, összetűzéseket provokálnak és a zűrzavarban kilopják a látogató pénztárcáját. A hamburgi lapok arról panaszkodnak, hogy a régi, a helyi születésű társaságokhoz, a Nvugat-Németországban dolgozó külföldiek salakjaként mostanában olasz, török, marokkói és görög bandák is csatlakoztak, kihasználják a német lányok vonzódását a fekete férfiakhoz, kitartottjaikká válnak, s ennek következtében az utcai merényletek során „a germán ököl mellett munkábalépett a kés, sőt a revolver is”,„Állandóan nyakunkon ül a félelem ..

1 Egy helyi lap „Amor-geng- sztereknek” nevezte őket, mire a negyed rendőrfőnöke kijelentette, hogy mindez túlzás: St. Pauli nyugodt hely, nem igaz, hogy revolveres bandák alakultak, hamisak a kábítószerekről, a leánykereskedőkről és a fegyvercsem- j-jész társaságokról terjesztett hírek”. A lapok közlik ugyan a rendőrfőnök véleményét, de idézik egy pincér szavait is, akit egy halálos merénylet bírósági tárgyalásán hallgattak ki tanúként: „Törvényen kívül élünk, állandóan nyaltommunista vezetőt.. I Mert moszkvai pénz és moszkvai vezetés nélkül egy hétig sem tarthatnák fenn magukat!

MacDonald bizonyái'a arra gondolt, hogy megfoghíit engem, ha a Hawit Boádról tesz említést és úgy fordult hozzám, mint szocialista a szocialistához ... De az azóta eltelt 15 év sok mindenre megtanított, az árulásnak azt a vészes útját pedig, amit MacDonald azalatt megtett, túlságosan jól ismertem. Ezért nyugodtan végighallgattam a miniszterelnököt és azt válaszoltam:

— Akkor hát engedje meg,

hogy én is szóljak egy pár szót, ne mint szovjet nagykövet, a brit miniszterelnökhöz, hanem mint Majszkij MacDonald- hoz... Miért hibáztassuk ipin- dig csak Moszkvát? Miért kiabáljunk mindig a „gunjló rubelről”? A dolog lényege az, hogy amíg Angliában hárommillió munkanélküli lesz, nem kerülhetők el a belső bonyodalmak, függetlenül attól, hogy létezik-e a Komintern vagy sem. , , ,

MacDonald hirtelen fordulatot tett a székén, és ismét magára öltve hivatalos álarcát, egészén más hangon folytatta:

__ Tehát mint kormányfő,

s

zükségesnek tartom ismét kijelenteni, hogy a kereskedelmi egyezmény felmondása távolról sem eilen séges cselekedet a Szovjetunióval szemben. A brit kormány baráti kapcsolatokat akar fenntartani és kiépíteni a Szovjetunióval.

Én hasonló hangnemben válaszoltam.

— Ez kormányom szándékának is teljes mértékben megkunkon ül a félelem — a félelem valakitől.;

St. Pauli rossz híre az utóbbi időben kihatott a mulatónegyed látogatottságára. Skandináv turistacsoportok például azelőtt okvetlenül útbaejtették Hamburg e nevezetességét, ma azonban messze elkerülik környékét. A lokál- tulajdonosok aggódva keresik a megoldást és különböző szenzációkkal csalogatják befelé a negyed központi utcáján, a Reeperbahnon sétálókat. „Itt látható a legperver- zebb mutatvány, amit csak elképzel!” „Ötven vegyileg tisztított pásztorlányka!” „A nők itt az ön combjába harapnak!” — kiáltják a mulató portásai;

Lemosni a gyalázatot?

De a legváltozatosabb produkciók sem tudták kellőképpen fellendíteni a forgalmat, s ezért néhány mulató- és vendéglőtulajdonos elhatározta, hogy lemossa St. Pauliról a gyalázatot. Három szakaszból álló programot fogadtak el, amely szerint az idei hamburgi Nemzetközi Virág- kiállítással egy időben propa- gandahadjáratot kezdenek.' Közös erővel és közös költséggel igyekeznek visszaszerezni a negyed „jó hírét”, igyekeznek biztosítani a , közönséget,

hogy nem kell tartaniofc fi alvilág embereitől. Közös pk' kátot nyomattak, amelybe1: üdvözlik a vendégeket és kői’ lile vele, hogy St. Pauliba! „nincs sem tolvajlás, sem ve rekedés”.

Egy híres és gazdag báli tulajdonos azonban nem voí hajlandó csatlakozni ehhez fi akcióhoz. Tizennégy lokál tUj lajdonosa. Weisledernek lií'V iák. Alakját titokzatosság lej begi körül. Legnagyobb lokál] iában, a Star-klubban miná össze másfél márkába kerti] egy üveg sör, vagy egy konyái; mégis nemzetközi rángj dzsessz-zenekarokat és énekelj nőket szerepeltet horribillí gázsikért. Weisleder feltétlent ráfizet a Star-klubbra. VajOí miért, s főleg miből? És miéi' nem akart csatlakozni lokál' tulajdosos kollégáinak alvilági ellenes szövetségéhez?

Csupa rejtélyes, kérdés, bií tosat senki sem tud, csak sej! és sejtet. Az utóbbi napokba11, mindenesetre a rendőrség nag! apparátussal kiszált St. Pa«, liba, a nyugalom' biztosítási! ra, annak ellenére, hogy fi. idézett plakátnak valóba1 igaza legyen: húsz fegyverei; két rádiós autó és harminc] hat tisztviselő.

Ezt hallva Weisleder is csatlakozott kollégáinak „becsih letklubjához;:.”

T. I.

Megjeleni a több mini ezcroldaías új helységnévtár

Megjelent az új helységnév- tár, amely ismerteti az ország lakott helyeinek legfontosabb adatait. Hazánkban első ízben 1873-ban, legutóbb pedig 1950- ban jelent meg helységnévtár. A mostani kötet immár a huszonegyedik, minden eddiginél gazdagabb, részletesebb és áttekinthetőbb. Terjedelme 1044 oldal, a legutóbbi kötet 756-os oldalszámával szemben, s áttekintést ad az ország 63 városának, 3207 községének és mintegy 17 ezer külterületi lakott helyének területi, közlekedési, postai viszonyairól. Ezút'| tál első ízben feltüntették a D'l kőhazak számát, a településéi*, egészségügyi és kulturális in' tózményeit, a közműhálózatot-, a gyógy- és üdülőhelyeket bj Megtalálhatók a kötetben a néj pességre vonatkozó adatok, J közigazgatási kirendeltségei* címjegyzéke, az igazságügyi te- rületi beosztás.

Az új helységnévtár 10 ezd példányban készült.Az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűléséről

Az Országos Erdészeti Egyesület ez éyi vándorgyűlését és közgyűléséi. Nagykanizsán rendezték meg.

A vándorgyűlés, alkalmából kiosztották a Bedő Albert-díja- kat. Négy kiváló szakember kapta meg ezt a magas kitüntetést.

A délutáni ülésen megválaszmi-i>

tották az Országos Erdésze]1 Egyesület új tisztikarát, máj*1 szakmai vita után dr. Balassi Gyula, miniszterhelyettes meg' nyitotta a magyar erdőgazdái' kodás és erdőművelés fejlődését bemutató kiállítást, amelyc* a helyi Thury György múzeumban rendeztek.

Ma, szombaton bemutató-tapasztalatcserén vesznek részi «»az erdészeti szakemberek.

I !

I Magyar bemutató l a moszkvai filmfesztivál : ötödik Eisplán

& Csütörtökön, a moszkvai ^filmfesztivál zsűrije három játékfilmet tekintett meg, közöttük Rényi Tamás rendező Le' igenda a vonaton című filmjét- t-A TASZSZ a bemutatóról szó' íló tudósításában megjegyzi► hogy a filmet, amelyet áthat ;1 rmunka embere iránti szerétéi lés tisztelet, tetszéssel és érdek

► lődéssel fogadták mind a feszti' | vál ^ résztvevői, mind pedig áj

► vetítésen jelenlévő moszkvaiak ^A tudósítás kiemeli Rényi Tfl' kmás kiváló rendezői adottságát rés dicséri mesterségbeli tudá' ►sát, eredeti életszemléletét;

► Rendkívül sikerültnek tartja 3 £ bírálat a film elbeszéléses fof"

► máját, hibájául rója azonban ^fel, az első képsorok késleltetett cselekvését és a munkaié'

Í

' lyamatok elnagyolt ábrázolását. Mindez azonban nem rontja a filmről szerzett általános ► benyomást — fejeződik be a tu- tdósítás.

► A csütörtökön vetített két ► másik film, a holland Támadás >és az indonéz Tona, Dél-BaiJ' ►dung hőse is sikert aratott;

L *

► A moszkvai nemzetközi l filmfesztiválon résztvevő mi' \gyar filmküldöttség pénteket Lsajtóértekezletet tartott. Azüj' tságírók érdeklődésének közép' ^pontjában Rényi Tamás ét tSinkovics Imre állt. tekintvei \hogy az előző napon mutatták I[be nagy sikerrel a Kreml ► kongresszusi. palotájában

ÍLegenda a vonaton című fik ímet.

feúcsúzni kezdtem. Á mi-- niszterelnök felkelt és dolgozó-] szobája ajtajáig kísért. Itt bi-j zonytalanul megállt és hirtelen < egészen más, emberi hangon] szólalt meg. <

■— Mennyi víz folyt le azóta« a Themzén, hogy mi a Hamp-j steaden találkoztunk! — Majd] ősz hajára mutatva, hozzá- < tette: ]

— Bizony, szalad az idő. ]

— De még mennyire! — fe-<

leltem én és kopasz fejemre] mutattam. — Az évek múlnak« és mi nem fiatalodunk. De] őszintén szólva; ön jól tartja« magát. ]

Megjegyzésem szemmel lát-< hátólag jól esett MacDonald-] nak és ismét „felmelegedett”.« Emlegette, hogy hányszor ta-] lálkoztunk, hányszor beszélget-« tünk a Howit Roadon töltött] régi időkben. Aztán, félbesza-] kítva önmagát, fürkésző pillan-« tást vetett rám és azt kérdezte:*

— Ön bolsevik? ]

— Természetesen! —feleltem] én. — Micsoda kérdés ez? — De hiszen akkor mense-]

vik volt — vágott vissza Mac-< Donald. ]

— Tökéletesen igaz, akkor]

mensevik voltam. De a forrada-« lom megtanított egyre-másraJ — Szemem szögletéből MacDo-] naldra néztem és kissé csúfon-« dáros hangos hozzátettem: ]

— Ön pedig akkor a Függet-’ len Munkáspárt vezetője volt!]

MacDonald akaratlanul ősz-- szerezzen!, árnyék suhant át! arcán. Elégedetlenül köhécselt- és azt felelte: ]

— Mindenki a maga módján"

tanul. !

(Folytatjuk.) .<