Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-13 / 162. szám

Gépekkel aratnak . ..Az elmúlt hét vege óta dü­börögnek a nagy nyári mun- "a gépei a sátoraljaújhelyi JJj _ Erő Termelőszövetkezet határában. A Sátoraljaújhely, AIsó- berecki, Széphalom és Ruda- bányácska határában elterülő földeken több mint ezer hold a kalászos. Ebből ezer holdat, a zsúpnak szánt negyven hol­don kívül mindent gépekkel aratnak. A gépállomás négy kombájnja már ontja a sze­det és az aratógépek mögött *s szaporodnak a keresztek. ^^jzomba^lOG3. július 13. ESZAKOTAGYARORSZÄCI 3 Tsz-építöbrigádokat szerkeztek lorsostta — $z aratás alatt is zavartatást az építkezés Kacsa-pulyka T Formája a kacsára, húsának Ize és piros feje a pulykára emlé- Kcztct. Edelénybcn, ahol jónéhánj'at találni az egyelőre kacsa- Pulykának nevezett kereszteződésből, nagyon elégedettek az új aprőjószág tulajdonságaival. lek, nem készültek el határ­időre. A Borsod megyei Tanács mezőgazdasági osztályán mű­ködő tsz-beruházósi iroda az építkezések gazdaságosabbá tételére, valamint azért, hogy azok határidőre elkészüljenek, hat tsz-építő brigádot szerve­zett. A Miskolcon, Mezőcsáton, Taktaharkányban, Cigándon, Mezőkövesden, Encsen műkö­dő építőbrigádok 70—100 tag­ból állnak. Feladatuk, hogy ellássák a körzetükhöz tartozó tsz-ek építkezését. A brigád­ban valamennyi szakmunkás, kőműves, ács, asztalos, épület- lakatos megtalálható. Tagjai közé jelentkeztek azok a falu­si „ezermesterek”, alak kéz­ügyességüknél fogva szinte minden munka elvégzésére al­kalmasak. Az építőbrigádok most, hogy a tsz-ek tagsága a nagy nyári munkával, az aratással van el­foglalva, fennakadás nélkül végzik az építkezéseket. Az idén mintegy ötven millió fo­rint értékű épületet készítenek el, s azokat nagyrészt már az ősszel átadják a tsz-eknek. A brigádok „szakosításával” sem a nyári munkákban, sem pe­dig a közös állattartáshoz szükséges épületek felépítésé­ben nem lesz kiesés. Az eddigi tapasztalatok alapján a mun­ka termelékenysége, s a szak­emberekből álló brigádok munkája nyomán mintegy öt­ven százalékkal jobb a tsz-ek „házi kezelésben” végzett épít­kezéseinél. Äs mcslfcsbétisss&iis felszámolásáért Ahol fél év akit megduplázták az. elmúlt évi export-termelést Nemcsak Budapest, Miskolc, Pécs, Győr, Szombathely és Debrecen nagykereskedelmi Vállalatai, hanem a moszkvai, a londoni és a berlini áruhá­zit is keresik, kérik a Sátor­aljaújhelyi Szabó Ktsz ruha­gyárában készült különböző ruhadarabokat. Most is ötezer Pongyola készül Berlinnek, de újfajta kötényeket is ren­deltek a Német Demokratikus Köztársaság háziasszonyai ré­szére. s útra készen áll az idei utolsó, bolerós strandruha- G2állítmány a Szovjetunióba. '— Eddig minden export Megrendelést sikerült pontos határidőre, sőt jóval határidő előtt leszállítanunk — tudjuk íheg Lantos Miklóstól, a ktsz önökétől. — Első félévi ex­porttervünket 120 százalékra teljesítettük. Fél év alatt hét­százezer forinttal gyártottunk többet külföldi megrendelők- nek 1963 egész évi exportunk­nál. Meglepetés iskolás fiúknak : — És a hazai igények? — Kielégítünk minden igényt, pontosan szállítunk minden megrendelést —mond­ja, s már sorolja is az új cik­keket, amelyeket őszre az üz­letek kirakataiban látunk. Többféle fianell női pongyo­la és ruha gyártását kezdték meg. Ezenkívül szövet szok­nyák, női pantallók és külön­böző női ruhák szerepelnek az őszi áruk között' És gondoltak az iskolásokra is. A Miskolci Ruházati Bolt és Budapest részére olcsó és igen szép, praktikus, két gom­bos fiúöltönyöket gyártanak fésűs anyagból, különböző mé­retekben. Ezek szeptember előtt már az üzletekben lesz­nek. Szőrmedíszítés less a téli divat Nemcsak az őszi, hanem a téli divatra is gondolni kell már ilyenkor a ruhagyárban. A bébilt, a lánykák és a bakfi­sok részére már készülnek is a legújabb divatú, szőrmedí- szítéses kabátok. Mert a való- sküu ___ V igyázat9 méreg! , Egyre gyakoribb látvány Megyénk községeinek határá- • n_ a különböző növényi kár­tevők és élősdiek ellen harcoló növényvédő permetező gép. A vegyszeres növényvédelemmel Milliós értékeket mentenek Meg termelőszövetkezeteink. Egyre többen értik meg ennek ® munkának elengedhetetlen fontosságát a mezőgazdaság­ban, de sajnos igen sokan niég Ma is hadilábon állnak azok­kal a szükséges óvintézkedé- tekkel, amelyek nélkül pedig nern lenne szabad hozzákezde­ni a vegyszeres növényvéde- temhez. . A. porozógépek kezelői és a különböző vegyszerekkel dol­gozók már úgy ahogy el van- Mák látva a szükséges védő- öltözettel, de ezen túlmenően lgen sok helyen még ma sem teszik meg a szükséges óvin­tézkedéseket. A mezőkövesdi Kossuth Termelőszövetkezet cukorrépa tábláján a minap Például Wofatox nevű vegy­szerrel poroztak a répa-levél- tetű pusztításai elleni védeke­zésül. A gépkezelő ugyan el "°olt látva a szükséges védőfel­szereléssel, de néhány méterre ~ veszedelmes mérget ontó géptől egész sor tsz-tag dolgo­zott a répában. Pedig a Wofatox még bőrön keresztül is súlyos mérgezést, sőt halálos megbetegedést is okozhat, különösen aklcor, ha izzadt testtel kerül érintke­zésbe. Az ilyen, Wofatox- ozott táblákra 14 napig nem szabad lenne belépniük a ka­pásoknak, figyelmeztető táblát kellene elhelyezni a porozott táblák szélén. A DDT-vel, a Metasystoxal és több más vegyszerrel törté­nő növényvédelem esetén sem teszik meg igen sok helyen a szükséges intézkedéseket. Pe­dig emberek egészségéről, éle­téről van szó! Ezen a szomorú gyakorlaton a legsürgősebben változtatni leéli! A különböző növényvédő szerek használati utasításában előírt intézkedéseket minde­nütt meg leéli tenni. Ezenkívül minden termelőszövetkezetben megtalálható a Növényvédelmi Gépállomásról megküldött kis könyvecske, amely pontos út­mutatásokat ad arra vonatko­zóan. hogyan lehet és kell megóvni a dolgozókat a vegy­szeres növényvédelem esetén előfordulható balesetektől, sú­lyos mérgezésektől. to. s4 di és a mű szőrme lesz idén a divat Talán az elmúlt zord tél emlékei, de lehet, hogy a szőrmeipar tetszetős kínálata szüli ezt a divatot. De végtére mindég}', fő, hogy csinos le­gyen. És ha a mamáknak, illet­ve a nőknek tetszik, akkor mi­ért ne öltözzenek legújabb di­vat szerint a bébilc. a leány­kák és a bakfisok is. Divatparádé a Hegyaljai Napokon Á nagyközönség őszi és téli igényeinek kielégítésén kívül egy nagyszabású divatparádé­ra is készül a Sátoraljaújhelyi Szabó Ktsz. A Hegyaljai Na­pokon a ruhagyáriak ügyes­kezű, jóízlésű tervezői irányí­tani is szeretnék kissé a diva­tot A Hegyaljai Napok sok ezer látogatójának szeretnének tanácsot adni, hogy olcsón, de ugyanakkor praktikusan és szépen öltözködjenek. (P. s.) Néhány hónapja felmérést végeztek megyénkben az írás- tudatlanságról, az általános iskolai végzettségről. Borsod­ban, számításon kívül hagyva Miskolcot, a hivatalos adatok szerint 28 126 írástudatlan ember él és mintegy 110 ezer azok száma, akik nem végez­ték el az általános iskola nyolc osztályát. Az adatok 40 éven aluliakra vonatkoznak. Elgondolkodtató, elszomorí­tó adatok. Kicsit meg is döb­bentik az embert, mert eddig nemigen igyekeztünk észre­venni a tényt, az írástudatla­nok nagy számát. Hajlamosak vagyunk inkább az évről év­re növekvő felnőtt tanulók létszámával, a dolgozók mind­inkább kiterebélyesedő műve­lődési vágyával, e vágy meg­valósulásának bizonyítékai­val és még annyi más, ország­világ előtt dicsekedni való adattal foglalkozni, és elfeled­kezünk a kevésbé mutatós dolgokról. A mi hibánk. Mind- azoké, akiknek közük van az oktatáshoz, a népműveléshez, I mindazoké, akik tehetnek valamit az előbbrelépésért. Negyven éven aluliakról ké­szült a statisztika. Sok közöt­tük a 16—20 év közötti fiatal is. Ezt már nem varrhatjuk a múlt rendszer nyakába. Min­ket terhel a felelősség. A mi feladatunk, kötelességünk a hibát helyrehozni. Nézzük: mit teszünk érte? A továbbtanulás tervének kidolgozására megyei munkabizottság alakult, melyben a párt, a ta­nács, a pedagógus szakszerve­zet, a népfront, a KISZ, az SZMT, a KISZÖV, a megyei tanács mezőgazdasági, műve. lődésügyi osztálya és a MÉ­SZÖV képviselteti magát. Üzemi iskolákat, kihelyezett osztályokat szerveznek, mely­hez különösen a Borsodi Szénbányászati Tröszt, az SZMT és a MEDOSZ ad sok segítséget. Több helyütt a művelődési otthonban is szer­veznek iskolát; Természetes, hogy a való­ságban ez a munka egyálta­lán nem ilyen egyszerű, mint így, leírva. Döntő meghatáro­zóként hatnak a tárgyi, sze­mélyi adottságok. Csak ala­pos, mindenre számító mun­ka hozhat eredményt. Az ózdi járásban például 12 csoport­nak szerveznek alapismereti tanfolyamot. Ha az iskolákat maximálisan megterhelik, ak­kor is öt év alatt csak az ösz- szes rászorulók 70 százalékát tudják oktatásban részesíteni. Ez is csak aklcor lehetséges, ha a csoportok egyáltalán meg­alakulnak. És itt érkeztünk el az analfabétizmus, az egész felnőtt oktatás egyik legna­gyobb kérdéséhez: az agitáci- ós munkához. Az „agitáció” kifejezés nem is fedi pontosan azt a tartalmat, amit ez eset­ben a szervez és igényel. Ez a munka teljes emberközelséget, finom rábeszélést, okos bizta­tást kíván. Hadd idézzük en­nek érzékeltetésére egy sályi pedagógusnak, Fülöp Gyulá­nak szavait: „A felnőttek rendkívül érzékenyek. Érzé­kenyebbek, mint a gyerekek. Ha valaki egyszer rosszul fe­lel, máris ott akarja hagyni az egészet. Ha valaki csak egyetlen megjegyzést tesz a másik feleletére, akkor is ki­tör a veszedelem. Elképzelhe­tő: mennyire érzékenyek hát azok, akik még írni, olvasni sem tudnak! Szégyellik és magukba zárkóznak. Nehéz hozzájuk férni. Ehhez szüksé­günk van minden társadalmi szervnek, a falu minden ve­zető emberének segítségére. A szervezéshez kérjük segítségü­ket! Beszélgessenek ők is az arra rászorulókkal, menjenek családlátogatásra, ha össze­találkoznak velük bárhol, biztassák, buzdítsák őket! Csak ennyit kérünk, de ez ne­künk óriási segítség lenne. Mi, magunkra hagyva csak szélmalom-harcot vívnánk. Sokan nem is sejtik, mennyit számít egy-egy jó szó”. Ez a jó szó. a gyakran el­hangzó jó szó talán a legna­gyobb erő a csoportok meg­alakulásához. De sok minden más is szerepet játszik. Példá­ul az üzemek vezetőinek meg­értése. A megyei tanácson, az ózdi járási tanácson is szóvá tették: nem minden üzemben teszik lehetővé a műszakválto­zást. A műszakhoz igazodó iskolák szervezése sok helyütt gondot okoz. Pedig a gyárak is ra­embe- ha a tájé­gaszkodnak a képzett rekhez. Szívesen veszik, munkahelyeken művelt, kozott emberek dolgoznak, de amikor ezért vállalni is kell valamit, azt már vonakodva teszik. Az analfabétizmus felszámo­lása nem csupán az iskolák ügye. Ha van valami, ami tár­sadalmi ügy, akkor ez társa­dalmi. Mindenkinek köze van .hozzá és mindenki tehet érte. Helyes lenne, ha az üzemek, tsz-ek vezetői, párttitkárok, tsz-akadémiálc, ezüstkalászos tanfolyamok szervezői, előadói gyakrabban találkoznának azokkal az emberekkel, akik­nek közvetlen feladatuk a gya­korlati kivitelezés. Mondják el javaslataikat, észrevételeiket. Nincs szükség sok, időtrabló megyei értekezletre: mindenki a maga területén lásson mun­kához! A sályi igazgató igen okos javaslatot tett, amit már másutt is emlí­tettek: a diákok is kapcsolód­janak be a tudatlanság elleni harcba! Nyáron, de a téli szü­netekben is rendkívül sokat segíthetnének. Jó lenne, ha a KISZ, mely egyébként részese is a munkabizottságnak, ma­gáévá tenné ezt a gondolatot és a fiatalok lendületes erejét állítaná csatasorba. A fiatalok sok kezdeményezéssel bizonyí­tották és bizonyítják, hogy mindenkor lehet rájuk számí­tani. Most. amikor a tudat­lanság ellen, a műveltség leg­elemibb alapjainak lerakásá­ért hívjuk őket harcba, egé­szen biztos, hogy újra jönnek. Mert szükség van minden­kire, hogy a tudatlanság elleni küzdelem valóban ne váljék szélmalom-harccá. Priska Tibor Ipari hőhasznosító szeminárium kezdődött Miskolcon Ä Miskolci Tüzeléstechnikai Kutatóintézet és a MTESZ Borsod megyei csoportja ren­dezésében ipari hőhasznosító szeminárium kezdődött a hé­ten, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. A műsza­ki szakemberek továbbképzé­se, szakmai tájékoztatása szempontjából újszerű összejö­vetelen az ország mintegy 30 nagyobb gyárának, köztük a Csepeli Fémműveknek, az Óz­di Kohászati Üzemeknek, a Ganz-MÁVAG-nak. a Lenin Kohászati Műveknek energe­tikusai, tüzeléstechnikusai je­lentek meg, csaknem százan. A négynapos szemináriumon rövid előadások, viták során tárgyalják meg a különböző A „menyasszonyi-brigád \\t'hTVTV' ttv;'*C**>0VO'rV'YT'.*Úl/T'"! : • ; : Kati, Erzsi, Joli és ismét Kati, az cdelényi Alkotmány Termelöszüvctkczct kertészetének dolgozói már gyűrűs menyasszonyok. Tréfásan „menyasszony’’-brigádunk nevezik a nemcsak csinos, hanem igen szorgalmasan is dolgozó kis kollektívát. Ha kellett, vasárnap is dolgoztak, s egy alkalommal holdvilágnál Is palántáztak, amikor igen „szorított a cipő". A dohánykortészetben Is dolgozik há­rom gyűrűs menyasszony. A termelőszövetkezet közgyűlése már most segítséget adott a télen sor- rakcrűlő lagzikhoz. Minden gyűrűs menyasszonynak S0Ó négyszögöl háztájit mértek ki, hogy azon megteremjen a lakodalmi hízó kigömbölyödéséhez szükséges kukorica. hőhasznosító berendezések gazdaságosságát, tervezését, építését, üzemeltetését, alkal­mazási lehetőségeit. Az össze­jövetel, illetve a továbbképzé­si forma újszerűsége abban nyilvánul meg, hogy a napi­rendre tűzött és népgazdasági szempontból igen fontos té­mát az előadók röviden tár­gyalják, csak a felvetett kér­désekre válaszolnak, míg az egész témakört felölelő anya­got részletesen feldolgozva, a szükséges rajzokkal, számítá­sokkal, a legjobb megoldások­kal, megfelelő dokumentáció­val a résztvevők könyvalak­ban kapják kézhez. A szemi­nárium első két napján az előadásokra, illetve a vitára került sor, majd pénteken és szombaton a Miskolci Tüzelés- technikai Intézet égővizsgáló üzemében, valamint a Lenin Kohászati Művekben és a Du­nai Vasműben gyakorlati be­mutató van, amelyen a részt­vevők a különböző, már alkal­mazott hőhasznosító berende­zéseket tanulmányozzák. Megjelent a Kossuth Könyvkiadó Világtörténet sorozatának 3. kötete Megjelent a Kossuth Könyv­kiadó tízkötetes Világtörténet sorozatának harmadik kötete. anjely az egyetemes történetet időszámításunk V. évszázadá­tól a XV. század végéig tár­gyalja. Elemzi a feudális tár­sadalmi rendszer kialakulását és sajátos vonásait a Távol- Kelet országaiban, majd Euró­pa, Elő- és Közép-Ázsia terü­letén. A közelmúltban jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó Búzási János: Az újvidéki raz­zia című művét, amely az 1942. január 5-től 31-ig a Saj­kás-háromszögben és Újvidé­ken megrendezett horthysta karhatalmi razzia borzalmait tárja fel bizalmas dokumen­tumok, tanúvallomások és je­lentéselv alapján. A Borsod megyei tsz-ekben az idén csaknem 150 új épüle­tet. közte borjúnevelőt, juh- hodályt, dohánypajtát, barom­fitelepet, növendékmarha is­tállót építenek a tsz-ek. Az utóbbi években az építkezése­ket elsősorban a tsz-ek saját erőből, a tavaszi és az őszi hó­napokban végezték, mikor a földeken kevés volt a munka. Emiatt sokszor előfordult, hogy az építkezéseit megkés-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents