Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-11 / 160. szám

4 ES5EAKMAGTARORSZÄG Csütörtök, Xd63. j üli na lí Milyennek látják az elmúlt évadot? A népművelési évad végén mindenütt összegezik az elmúlt hónapok munkáját: sikerült-c megvalósítani, amit terveztek, haladtak-e előre, milyen ered­mények születtek? Mezőköves­den három szervet kerestünk meg, hogy az arra illetélces ve­zetők sommázzák véleményü­ket: milyennek látják az el­múlt évadot? A járási művelődési házban Moldvay Győző igazgatóval be­szélgetünk. — Két nagyon lényeges dol­got szeretnék megemlíteni. Az első: sikerült egy nagyszerű vezetőséget kialakítani, mely­ben a társadalomnak szinte minden rétege képviselteti ma­gát. Pedagógus, orvos, bíró, agrármérnök, tsz-elnök, ktsz- dolgozók tartoznak a vezető­ségbe. De nemcsak tartoznak, hanem nagyon lelkiismerete­sen dolgoznak is! Mindenkor lehet rájuk alapozni, és ez ha­talmas előny. Az elmúlt évad másik lényeges eredménye: baráti kapcsolatot teremtet­tünk a négy termelőszövetke­zettel- Ezek az alapok, amikre építve, úgy érzem, sikerült va­lamit előbbre lépnünk. Csak néhány dolgot említenék: ének­kart, táncszakkört, bábcsopor­tot alakítottunk, nyolc elő­adásból álló bérleti sorozatot indítottunk. Talán érdemes megemlítenem, hogy ezekre az előadásokra 100 termelőszövet­kezeti dolgozó is váltott bérle­tet. Jó érzéssel gondolok vissza a filmklubra, az egészségügyi mozira, az irodalmi színpad új műsoraira, valamint azokra az ismeretterjesztő előadásokra, amelyeket a TIT-tői függetle­nül tartottunk a ktsz-ekben, a Matyó Házban, a termel öszö­don szerepeltetni őket Talán jó lenne, ha a jövőben több mezőgazdasági szakember is jönne hozzánk. Esetleg író— olvasó találkozókat lehetne szervezni a szakkönyvek szer­zőivel. Szeretnénk gyakrabban látni a Miskolci Nemzeti Szín­ház művészeit is. A járási mű­velődési ház anyagi ellátott­sága rendkívül gyenge. Ez két­ségkívül gátolja a kibontako­zást, de az új otthon már épül. Bizonyos, hogy ha elkészül, még nagyobb eredmények szü­letését teszi lehetővé. A pártbizottságon Braun István, a párt járási bizottságának köznevelési fele­lőse beszél az évad munkájá­ról. — Előbbrelépés az évad. Az ismeretterjesztés differenciál­tabbá vált, a Matyó Együttes felfrissült, a szakkörök nem­csak számszerűleg növekedtek meg, hanem minőségben is jobbat adnak. Igen jelentősek a tsz-klubok, az ankétok. egy­általán a termelőszövetkeze­tekkel kiépített kapcsolat. Ügy érzem azonban, hogy rendez­vényeink még nem képesek eléggé emberközelségbe kerül­ni. Mire gondolok? Például író—olvasó találkozót rende­zünk valahol. Az írók szere­pelnék, és szaladnak egy má­sik faluba, ott is szerepelnek és megint szaladnak. Ilyen al­kalmakkor az írók nem kere­sik, így nem is találják a kap­csolatot az emberekkel. Kissé ez jellemző sok más rendez­vényünkre is. Ezt bizonyítja az is. hogy bár az ismerettel'­Szeged ismét varja látogatóit jesztés differenciáltabbá vált, mégis csak körülbelül 500 em­bert érint A Matyó Együttes­nek feladata lenne a matyó nép hagyományait keresni, fel­eleveníteni. Végzik ezt a mun­kát, de nem eléggé rendszere­sen. Igen jó ötlet volt a film­klub szervezése. Kár, hogy az utolsó vetítésekre már nem jöttek el a központi előadók, és így a közönség nem hallott magyarázatot, ismertetést. Egyébként az ismertetés, a tárlatvezetés hiányzott a kép­zőművészeti kiá'lításokról is. Kétségkívül szép eredmé­nyek születtek az elmúlt évad­ban, de még sok a tennivalónk. Főleg az emberi kapcsolatok kialakításában. És ez alaposan átgondolt, megfontolt, tartal­mas munkát követéi. * Ilyennek látják az elmúlt évad munkáját Mezőkövesden. Bizonyos, hogy az új évadban eredményesen használják fel tapasztalataikat. Priska Tibor--------------­E üsészilIfeR az első „zselsfotefek vetkezetekben. Hasznosnak tartom a belföldi és a külföldi kirándulásokat is, mert ezeken tapasztaltunk, tanultunk, szó­rakoztunk, és valahogy köze­lebb is kerültünk egymáshoz. A tanácson Ííagy István, a járási tanács vb elnökhelyettese mondja el véleményét. — Pezsgő, eleven volt az el­múlt évad, pezsgőbb, eleve­nebb az előzőeknél. Sok érde­kes rendezvényen vettünk részt, melyekre szívesen emlé­kezünk. Tökéletes elégedett­ségről azonban nem szólha­tunk. Véleményem szerint még nem sikerült áttörni azt a „bű­vös kört”, amit az ismeretter­jesztő előadások állandó kö­zönsége képez. Mezőkövesden körülbelül 20 ezer ember él. Ennek csak egy kevés része kíváncsi az előadásokra, és mindig ugyanaz a része. Két­ségtelen, hogy az elmúlt évad­ban bővült ez a kör, de még mindig nem eléggé. Sok „nagy­nevű”, híres színész itt volt -2. nálunk. Lehetne vitázni róla, . \ hogy érdemes volt-e ilyen mó­Most, a miniatürizálás kor­akában időszerűvé vált, hogy a zsebrádiók után megje­lenjék a zsebfotel is. A leg­utóbbi bútortervezési pályá­zatra beküldött mintadarabok között már találhattunk ilyet. Megfelel ez is az ülőalkalma­tosságok elé támasztott min­dén követelménynek. Ulf ér benne bármilyen molett sze­mély, s talán még kényelme­sebben is pihenhet rajta, mint a néhány évvel ezelőtt kül­földről importált, hátul lyu­kas kagylófotelben. Csakúgy, mint a többi széket, ezt is az átlagos testmagassághoz mé­retezték. Az emberek 170—17S centiméteres átlagmagasságát figyelembe véve, a talptól a forgócsontig terjedő 00 centi- méteres távolságnak megfele­lően, a fotel lábának és ülő- részének összhossza is 00 centi­méter. A „zsebfotel”, ha a ruha-, vagy kabátzsebben nem is, de egy nem túl magas, lapos do­bozban elhelyezhető. Úgy ter­vezik, hogy dobozban, szét­szedve kerül majd forgalomba, hogy egyszerűbb legyen szállí­tása, és a tulajdonosa otthon a favázat könnyűszerrel össze­szerelheti. Még az az előnye is megvan, hogy az új, kismére­tű lakásokban az előszoba szekrényben is tárolhatják, s ha a tulajdonos nagyobb tár­saságot. Iát vendégül, nem jön zavarba, pillanatok alatt fel­állíthatja a kényelmes pótfote­leket. Az ülörész és a háttám­la kárpitja, illetve pámázata azonban valóban a zsebet utá­nozza. Zippzárral zárható, nyitható zsebben helyezik cl a poliuretán-hab betétet, amely a kárpitozást helyettesíti. Az. utcákon járva már he­teit óta olvashatjuk a Szegedi Szabadtéri Játékok plakátjait. A műsor már ismert. Szeged ismét várja a látogatókat. Az alábbiakban néhány érdekes­ségről, gyakorlati tudnivalóról adunk tájékoztatást. Kedvezményes utazás A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium július 20 és au­gusztus 20 között kedvezmé­nyes utazást biztosít Szegedre. Az ország bármely részéből 33 százalékos kedvezménnyel utazhatnak egyénileg és cso­portosan azok az utasok, akik érvényes szabadtéri belépő­jeggyel rendelkeznek. Háromezer új hangszóró Az idén tovább tökéletesítik j a Szegedi Szabadtéri Játékok technikai berendezéseit. A ha­talmas nézőtér hátsó karéját megemelték, így a nézőtér minden pontjáról kifogásta­lan a színpadra látás. Tökéletesítették a játékok hangosító berendezését, mely egyedülálló a maga nemében. A hangkésleltető berendezésre háromezer új hangszórót kap­csolnak. melyelmek az a sajá­tosságuk. hogy speciálisan er­re a célra készültek és leülő' nősen érzékenyek a hangszín­re, a magas és mély hangokat egyaránt tisztán, torzítás nél­kül adják vissza. Erre a szezonra kiegészítet­ték a világítási berendezéseket is. A megfelelő fényvetőket 50 darab új fényszóróval egészí­tették ki. A játékokig új szállodát avatnak Szegeden A városban már most nagy a készülődés a vend égek- foga­Hiba van a számítás körül •— Mennyi a veszteség, Jani? — O, csak két forint! •— Igen ám, de a szövetkezet veszteségét nem számoljátok?® (Eudródi István, rajza) däsära. Számos vendéglőt, esz­presszót, büfét korszerűsíte­nek, új éjszakai szórakozóhe­lyeket, bárokat nyitnak. Egy­szerre 12 és félezer vendéget tudnak fogadni a vendéglátó- helyek, s egy időben közel hat­ezer vendéget szolgálhatnak ki. A játékok nyitányáig fel­avatják Szeged új, reprezen­tatív szállóját, a Tisza Szállót, mely a város központjában a legigényesebb vendégeket is kielégíti. A szállókon, turistaszálláson kívül a vendégek rendelkezé­sére állnak az egyetemi és a középiskolai kollégiumok, va­lamint a fizető vendéglátó szolgálat. Jegyigénylések az ország minden részéből Az IBUSZ 30 ezer darab je­gyet vitt már el a játékok szer­vezői irodájából, társasutazá­sokat szervez, ugyanakkor egyéni igénylőket is kielégít. Az üzemi közönségszervezők is foglalkoznak jegyárusítással nagyobb vállalatoknál. de utánvéttel az ország bármely részébe elküldi a kívánt na­pokra a kért jegyeket a Sza­badtéri Játékok Szervező Iro­dája. (Szeged, Kárász u. 15. sz.) Kik játszanak az idén Szegeden? A Szegedi Szabadtéri Játé­kok igazgatósága már szer­ződtette az idei bemutató vészgárdáját. Szerződtették Budapesti Állami Operaháíj tagú kórusát, s az idén lép * először a Szabadtéri JátéK önálló kórusa a Cigányt)# ban. A szólisták a legjobb pai és hazai énekesekből ' rülnek ki. A Trubadúr vá mennjd főszerepét küli® vendégművészek éneklik, * Peter Glossop (Luna), Bftí Preverdi (Manrico), Margh*' ta Hoberti (Leonóra) és Z#’ ida Pally (Azucena). A Brankovics György eí> Erkel-operában fellép F<xi János, Simándy József, Hí Erzsébet, Mátyás Mária, P1 cső Sándor, a Cigánybáród amelyet Edward Strauss, a * neszerző leszármazottja gál, Maleczky Oszkár, H* Erzsébet. Komlóssy Erzsi Palcsó Sándor neve olvasd a színlapon. A Szentivár1 álom művészgárdájából BeS* nyel Ferenc. Kőműves Sántf Gőzön Gyula, Várady Darvas Iván és Fehér T# nevét említjük. (E két utód Miskolcról jól ismeri a köz® ség.) A művészeti vezetők, V mesterek, rendezők, dísz}* tervezők sorában ott találhat! Mikó Andrást, Kóródy ÁJj rést, Fülöp Zoltánt, Márk * vadart, Varga Mátyást, Szí® tár Miklóst és Békés Andr# ww wmriBnr mm lAAOZIl/ZEMI UAL LA LAT JSßÖSORH BEIDE# lt—12: Cartouche. Színes francia. Széles? 13: Serdülő lányom. An­gol. Széles! 14: ' Csodacsatár. Ma­gyar,' 15—16: Roblnson-család. Szí­nes amerikai. Széles! 17: Meztelen diplomata. Magyar. Széles! K: na­ponta háromnegyed 4, 6, 8. M. 14. f. 10 és f. .12: A kétéltű ember. KOSSUTH fflmszlnhA* délelőtti műsorai 11—.12: Cartouche. Színes francia. Széles! 13 és 15: Párizsi kaland. Francia.. Széles! 16—17: Bírósági ügy. Magyarul beszélő szovjet. K: vasárnap kivételével naponta de. ü és 11-kor. KOSSUTH fllmszfohá* délután) műsora: 11—17: Párizsi kaland. Francia. Szeles! K: naponta f. 4, hn. 6 és 3. M. 14. 10 és f. 12: Nevessünk! MISKOLC KERT 11—12: Mid néni két élete. Ma­gyar. Széles! 13: Serdülő lányom. Angol. Széles! 14—16: Párizsi ka­land. Francia. Széles! 17: Vörös tinta. Magyar. Széles! K: naponta este f. 9-kor. FÁKLYA 11—12: Oldás és kötés. Magyar. Széles! 13—15: Cartouche. Színes francia. Széles! 16—L7: (du. C-kor): Fiatalok voltunk. Magyarul beszé­lő bolgár. 1G—17: (este 8-kor) Vá­lás olasz módra. Magyarul bőszé- iő olasz. Széles! 18 éven. felüliek­nek! K: csütörtök, péntek A szombat, vasárnap, hétfő f. i>, *•. f. 9-kor. M. 14. 10 és hn. 12: masok szövetsége. SAGVARl 11—12: Emlékek éjszaké^«. ’ í gyárul beszélő lengyel. 'ük-14‘- 1 a fejjel. Színes magyar. Í5—UJJ emberek között. Magyarul be*1! szovjet. K: naponta b, 7» Vftgán 3-kor is. SZIKBA. 11—12: Éjféli mise. Magyart*! \\ szelő csehszlovák. Széléjs! tSiri Emlékek éjszakája. 'Magyarul'J szélő lengyel. 15—,1.6: Előzés. * gyárul beszélő olasz. Széles!1 , kedd, csütörtök, péntek, szówj vasárnap '5, 7, hétfőn csak M. 14. io-kor: Kettétört árnál®** TÁNCSICS. " 11—12: Bolondos halásrfalts. ' 13—14: (du. 5-kor) A kék öbölj télye. Magyarul beszélő szovjet. 13—14: (este 7-kor) Vf olasz módra. Magyarul beS# olasz. Széles! 18 éven felülielöjj 15—16: Meztelen diplomata. Széles! K: csütörtök* péntek, K* 5, 7, hétfőn 4, 6 és 8. M. 14, J, és 11: Gyöngyvirágtól-lombhull*5 PETÖFL 11—12: Nyomorultak: nes NDK—francia—olasz. 13—14: Kulcs a szerelemhez. ^ gyárul beszélő csehszlovák. 15-7 Emlékek éjszakája. Magyarul J szélő lengyel. K: csütörtök, PJ tek 6, hétfő, vasárnap 5, 7, Kg szombat csak 7-kór. M. 14. UH** Rákóczi hadnagya. MISKOLC-TAPOLCA. 11—12: Csendes otthon. 13—14: Ejféli mise. Magyarul J szélő csehszlovák. Ur—16: ' V®1', tinta. Magyar. K: naponta dtí* kor. M. 14. 10-kor: Hófehérke & 7 törpe. í MISKOLC-TAPOLCA KERT. ; 11—12: Cartouche. Színes fr***]! [Széles! 13—14: Éjféli mise. MagJ [rul beszélő csehszlovák. [ 15—16: Robinson-család. Iamerikai. Széles! K: naponta c •f. 9-kor. I DIADAL. -j i 13—14: Cári kegyelem. Magra tbeszélő bolgár. 16—17: Egy u [lene napja. Magyarul beszélő ^ [jet. K: kedd, vasárnap f. 5, •szerda, szombat csak f. 7-kof» *14. f. 11-kor: Mágnás Miska. c ERKEL. 5 11: Feltámadás IT. Magyarul. ? [szélő szovjet. 14: Oldás és [Magyar. K: csütörtökön és vaj • nap 7-lcor. M. 14. 10-koc: TO* tDunán. : —o— LKM BARTÓK BÉLA MŰVELŐDÉSI HA?- Július 11—12: Bírósági Ügy. É agyarul beszélő szovjet Hűn. ** határ nélkül. á : Július 13—M: Egy szélhámo» L úoraásal. Magyarul beszélő nrt ; német film. li> éven qlul * ;ajánlott. ,i! : Július IS—16: Az éjszaka. film. Csak 18 éven felülieknek« : Kezdések: 5 és 7 órakor. , j : Július 14-én délelőtt 10 őrá* matiné: Katonaszlv. A Miskolci Rádió műsor*' (A 188 méteres hullámhosszol* 18—10 óráig) Megyénk életéből. a : Gépesített ügyvitel az egyri> lehetőségi j : Fehérsapkás művészek: A :rászüzem dolgozói. j : Hajdú Mihály: Magyar pars5' dalok. — Fuvolán előadja: 06' Agnes. Nevelési kérdések: A 6*^ Ígéretekről. J Hogy telik a vakációi — TP** a nyári szünidőben. Táncrilmusban. i—n. * Emberek és gépkocsik Ötmillió utast, két és félmillió tonna árut szállítottak az első félévben az AKOV dolgozói Áz autóbusz a végállorAáson, Gesztelyen, lassan megtelik. A vezető, Benyiczki János, hátra- néz, nyakába kanyarultja a kalauztáska szíját és osztogatni kezdi a jegyeket. — A kalauz lemaradt? — Nem. En adom a jegye­ket is. — Ez is a gépkocsivezető kö­telessége? — Nem. Ezért külön száza­lék jár. Havi 300—400 forint. Nem «ez az egyetlen. A me­gyében jelenleg 21 kalauz nél­küli járat közlekedik. És még ez évben 18 kocsin szeretnék alkalmazni. — A kalauz nélküli járatok szervezésében — mondja Mol­nár László, az AKÖV személy- szállítási és áruforgalmi szak­osztályának vezetője — az em­berek öntudatára, becsületes­ségére építünk. Eddig nem csa­lódtunk az utasokban. Meg­jegyzem, a kalauz nélküli já­ratokat csak rövid távolságo­kon közlekedő autóbuszokon Szervezzük meg, ahol sok a bérlet, s a kocsi nem, vagy ke­leset áll meg útközben. A hosszú távolságokon mást tervezünk: büféket létesítünk, Ihol az utasok cukorkát, ciga­rettát, hűsítő italokat, szendvi­cseket; vásárolhatnak a kalau­zoktól. Napi tíseser utassal több Az autóbusz igen közkedvelt közlekedési eszköz. Az igény hihetetlen gyorsasággal növek­szik. Az AKÖV autóbuszai ez év üt hónapjában 5 millió utast szállítottak, naponta tíz­ezerrel többet, mint az elmúlt évben. Ml ennek a magyará­zata? Nagy István osztályve­zető ezt mondja: — Több ember dolgozik az iparban és a falusi emberek is egyre szívesebben utaznak autóbuszokon. És hogy van-e elég autóbusz? Az év első felében 40 új autó­buszt kaptak. Ez elsősorban a kulturált utazást, és kis mér­tékben a fejlesztést szolgálja. Ugyanis Borsodban igen sok a „fakarusz”. Négy kivételével az új járműveket e rozoga ko­csik helyébe állították be. Az Ikaruszok nyilvánvalóan sok­kal kényelmesebbek, s ezen túlmenően ezerháromszázzal nőtt a férőhelyek száma. De hát ez is kevésnek bizonyul. Az igény jóval nagyobb. Egyes járatok túlzsúfoltak. A vállalat szeretné eltörölni, a ,.fehér fol­tokat.” is. A megyében még húsz egynéhány község van, ahova nem tudtak autóbuszt biztosítani. És nem tudják ki­elégítően megoldani a közpon­tosított iskolák tanulóinak is­kolába és hazaszállítását. Azt mondják, hogy ez évben talán még mintegy 60 új autóbuszt kapnak, de hát ezek: is elsősor­ban a „íakaruszok” helyére lépnek. Külön kell szólni a miskolci állomásról. Itt a legnagyobb a forgalom. A napi 300 járat 9— 10 ezer utasa számára a né­hány évvel ezelőtt még kor­szerűnek számító állomás már kicsi, szűk. A váróterembe ke­vés utas fér, s a kintrekedteket ősszel, télen eső, hó áztatja, ilyenkor nyáron pedig a Nap heve perzseli. Igen esedékes már a modem, új állomás. Két és félmillió tonna áru Nehéz lenne egy mondatba sűríteni tevékenységük lénye­gét. Egy bizonyos: a gépkocsi­vezetők, a rakodómunkások becsületesen, jól dolgoznak. Ezt Zsugyel Ernő, a forgalmi osztály helyettes vezetője számadatokkal érzékelteti. — Ez év első felében, az előzetes értékelés szerint, 2 millió .547 ezer tonna árat szál­lítottunk el. Az első negyedév rosszul sikerült. Közel félmillió tonna adóssággal zártunk. A második negyedévet nemcsak túlteljesítettük, hanem az adósságnak mintegy feléi: is si­került törlesztenünk. Monda­nom sem kell. hogy nagy emberi erőfeszítés eredménye­ként. Igaz, az eredmény talán na­gyobb is lehetett volna. Itt is, mint a MÁV-nál a szállíttató vállalatok nagy része a hét kö­zepén jelentkezik igényeivel, s nem használja ki a hétvégi lehetőségeket. És vannak igé­nyek, amelyeket nem tudnak kielégíteni. Több tehergépko­csira lenne szükségük és több emberre. Több száz gépkocsi- vezetőt. rakodómunkást tudná­nak alkalmazni, de nincs elég jelentkező. Az áruszállítások­hoz rendszeresen igérivbe ve­szik a miskolci termelőszövet­kezetek járműveit is. A Már­cius 15 Tsz például már a ..törzsbedolgozók'’ közé tarto­zik. Fő a fejük, hogyan tudják kielégíteni a nyári igényeket. Sok gépkocsira van szükség a mezőgazdaságban is. de hát nem áll elegendő rendelkezé­sükre. Igaz, van. egy rendelet, mely szerint a tehergépkocsik­kal rendelkező vállalatoknak,? szabad kapacitás esetén át­keli adniuk járműveiket az: AKÖV-nelt, de a vállalatok: nem nagyon tartják be a ren- • delkezést. : Szociális gondok ; A gépkocsivezetők, kalauzok,! rakodók, igyekeznek derekasan,; jól dolgozni. Ezek az emberek: .joggal elvárjak, hogy eseten-: ként egy kicsit többet törődje-: nek. velük. Ügy érzik, a szó-: ciális és kulturális ellátásban- kissé mostoha gyerekek. Isme-! reles, hogy például Miskolcon; építettek egy modern, komplex! telepet, hatalmas irodaházzal; és egyéb, épületekkel. Sajnos,! a tervezők és a kivitelezők el-; feledkeztek róla, hogy az em-|j bereknek pihenésre is szüksé-í gük van. Van ugyan munkás-jj szállás, de nem felel meg a kö-j velelményeknek, nincs megfe-j lelő fürdőhelyiség, öltöző a vi-ij dókén lakó gépkocsivezetők sj rakodók részére. És nem csak ? itt, hanem a megyében sok he-: lyen lenne szükség korszerű? munkásszállásra, fürdőre, ven-3 dégszobára. A Közúti közieke- dés fejlődése, az élet nagy ro-|j hama többet kíván a gépkocsi- a vezetőktől, rakodómunkások-3 tói. Éppen ezért szükséges, 3 hogy ezek a dolgozók megfele-n lően kipihenjék magukat, fel-:] készüljenek a következő napi j munkához, tanuljanak, szóra-1 kozzanak. 1 (CSB) a

Next

/
Thumbnails
Contents