Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-09 / 158. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1963. július 9; Megnyílt a moszkvai filmfesztivál Hruscsov üzenete — Az első film: Bemutatjuk Baiujevet A tizenhárom emeletes, ezer- szobás Moszkva-szálló feszti­válközponttá alakult néhány nap alatt. Ide érkeznek óráról órára a küldöttek és vendégek, itt várják őket a kíváncsi moszkvaiak. A szálló hatalmas halijában tolonganak az újság­írók és fotóriporterek. Úgy látszik, hogy az idei. fesz­tivál a férfisztároké. Itt van Jean Marais is, aki zsűritag; várják Fellini versenyí'ilmjé- nek, a „Nyolc és fél”-nek fő­szereplőjét, Mastroiannit és Yves Montand-t. Vasárnap este fél 7-kor elő­álltak az autóbuszok, és egy­más után szállították a kül­dötteket a Kreml kongresszusi termébe, a megnyitóra. Miután a díszelnökség helyet foglalt, Romanov, a Szovjet­unió Minisztertanácsa filmüv/i bizottságának elnöke megnyi­totta a fesztivált, majd bemu­tatta a zsűri tagjait. Grigorij Csuhrajt a játékfilrnzsüri el­nökévé választották, Hja Ko­palin lett a rövidfilmzsüri el­nöke. Tagok: a holland Joris Ivens, a román Popescu Gopo, a magyar Herskó János. Nagy tapssal köszöntötte a közönség a francia Jean Marais-t és a haladó amerikai rendezőt, a „Megbilincseltek” alkotóját, Stanley ICramert. Romanov ezután felolvasta Hruscsov üzenetét: „A moszk­vai fesztivál a világ filmmű­vészetének legdemokratiku­sabb és legreprezentatívabb fóruma. A fesztiválon részt ve­vő 55 ország között olyan né­pek is eljöttek, amelyek nem­rég szabadultak fel a gyarma­tosítás igája alól. A moszkvai fesztivál rendkívüli érdeklő­dést keltett a közvéleményben, mert eszméi közel állnak és érhetők a széles tömegek sza­mára.” Ezután Vlagyimir Promisz- lóv, a moszkvai városi tanács vb-elnöke köszöntötte a feszti­vált, majd levetítették az első filmet: '„Bemutatjuk Baiuje­vet”. A film hőse feleségétől távol dolgozó mérnök, a.(fi nemcsak vezetője, hanem sze­rető, megértő, emberi tévedése­ket emberként megértő, segítő barátja is munkatársainak. A film rendezőjét, Komiszarzsev- szkijt és főszereplőjét, a kitű-1 nő, rokonszenves Pereverzevet, I nagy tapssal fogadta a közön­ség. A megnyitó váratlan meg­lepetése volt: este fél 10-kor Megkezlitt a fele-per Hétfőn délelőtt a Német De­mokratikus Köztársaság leg­felső bírósága Heinrich Toep- litz elnökletével — a vádlott távollétében — megkezdte Globke nyugatnémet államtit­kár perének tárgyalását. A bí­rósági termet zsúfolásig meg­töltötték a kül- és belföldi saitó képviselői, valamint a perre érkezett megfigyelők. Összesen 23 országból jöttek megfigyelők. Mintegy 140 nyu­gati újságíró van jelen. A tárgyalás megnyitása után Josef Streit főállamügyész is­mertette a vádiratot. A vádirat szerint — tények és dokumen­tumok bizonyítják — Nyugat- Németország egyik legmaga­sabb rangú tisztviselőjét, Glob- két súlyos felelősség terheli. 1. A hitleri diktatúra meg­teremtéséért Németországban, mivel 1933-ban résztvett olyan törvények kidolgozásában, amelyek jogi alapul szolgáltak a weimari köztársaság végle­ges felszámolásához; 2. a német birodalom zsidó állampolgárainak üldözéséért és megsemmisítéséért, mivel először a weimari köztársaság idején a porosz kormány meg­bízásiból, később pedig Hitler uralomra jutása után közre­működött a zsidó-törvények, a többi között a hírhedt nürn­bergi törvények kidolgozási­ban; 3. végül a fasiszta uralom alatt élő népek ellen alkalma­zott elnémetesítési akciókért, mivel másokkal együtt meg­alkotta a „fajidegen’’ népcso­portok tagjai állampolgárságá­ról szóló fasiszta törvényeket. Globke tehát tevékenységé­vel nagymértékben hozzájárult többmillió ember meggyilkolá­sához. A Magyar Népköztársaságot di-. Götz János, Budapest fő­város főügyésze és dr. Zsig- mond László, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsész­kara új és legújabbkori egye­temes történet tanszékének ve­zetője képviseli. Részt vesz a per tái'gyalásán dr. Szalay József, a Magyar Népköztársa­ság Legfelső Bíróságának el­nöke, aki az NDK legfelső bí­rósága elnökének vendégeként tartózkodik Berlinben, továbbá Sós Endre, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének el­nöke. Berlini értesülés szerint a per több mint egy hétig fog tartani. versenyen kívül levetítették az olasz Nanni Loy „Négy nap Nápolyban” c. filmjét, amely­nek Cannes-i- bemutatóját a nyugatnémetek tiltakozása akadályozta meg. Abban az or­szágban, amely a legtöbbet szenvedett a fasizmustól, nagy elismeréssel adóztak a nápolyi partizánok harcait nagy művé­szi erővel megelevenítő film­nek. Készülnek a világhírű, Lenin- dijjal kitüntetett Thorndike házaspár négy év alatt készí­tett filmjének, „Az orosz cso­dának” bemutatójára. Tüntetések az Egyesüli Államokban a fajüldözés eilen Az Egyesült Államok-beli Baltimore egyik parkjában va­sárnap négerek és fehérek tö­megesen tüntettek a fajüldözés ellen. A tüntetők tíz-tizenöt főből álló csoportokban, érkez­tek a fehérek részére fenntar­tott parkba és a rendőrök fel­szólítására sem voltak hajlan­dók távozni. A parkban közben gyüle­kezni kezdtek a fehér „faj­védők" és az amerikai nácipárt tagjai is. A hatezer főre fel­duzzadt fasiszta tömeg becs­mérlő jelszavakat kiáltozott és kövekkel dobálta a tüntetőket. Egyik csoportjuk „halál a fe­ketékre" kiáltással két négerre vetette magát és félholtra verte őket. A rendőrök brutálisan igye­keztek feloszlatni a fajüldözés ellen tüntetőket, Eddigi jelen­tések szerint a hatóságok több mint száz embert tartóztattak le. Az őrizetbe vettek között van több néger lelkész és két fehér család kisgyermekeikkel együtt. ' ' ’ A Moszkvics és a Skoda személygépkocsik új ára Illetékes helyen közük, hogy mérsékelték a Moszkvics és a i Skoda személygépkocsi árát. Ezentúl a Moszkvics 407 típusú egyszínű kivitelű személygép­kocsit 63 000 forintért, a kétszí­nű kivitelűt pedig 64 000 fo­rintért árusítják. A Skoda Octa- via új ára 60 000, a Skoda Octa- via-Super személygépkocsi ára pedig 61 000 forint. Ezekre a típusokra a Csepel' Kerékpár- és Motorkerékpár Nagykeres­kedelmi Vállalat rövid szállí­tási határidőre fogad el meg­rendelést. Kjjijy kis lakberendezés /. M. Majszkij emlékirataiból Egy nagykövet első lépései _ |> oldog ember! — folytatta u hevesen de Fleriot. Ki­ismeri magát a közgazdaság­ban ... Mivé fejlődött ma -a diplomácia: kvóták, kedvez­mények, mérlegek, vámok, ke­reskedelmi egyezmények ... Az embernek szédül a feje tőlük... S én' mindebből semmit sem , értek... — És aztán, mintha megharagudott volna valakire, ingerülten kiáltott fel: — S nem is akarom megérteni! Én diplomata vagyok, és senki sem kötelezhet, hogy közgazdász le­gyek! Amikor a Kék könyv-ek té­máját, kimerítettük, de Fleriot hozzá közelebb álló dolgokra tért át. Kérdezni kezdett fog­lalkozásomról, múltamról, csa­ládomról. Természetesen az iránt is érdeklődött, hogy vol.- tam-e már régebben Angliá­ban. Válaszképpen beszámol­tam a nagykövetnek első ang­liai látogatásomról az emigrá­ció éveiben. De Fleriot egyszer­re fülelni kezdett. — Tehát azelőtt mint emig­ráns élt Angliában? — kérdez, te Ismét, mintha ellenőrizni akart volna, hogy helyesen éi'- tett-e meg engem. — Igen, régebben mint emig­ráns voltam itt — erősítettem meg szavait, — Mikor volt az? — folytat­ta hirtelen megélénkült arccal de Fleriot. — Mondja meg pon­tosan. — Elősaör 1912. novemberé­ben utaztam Angliába — felel­tem, bér nem értettem, hogy miért érdekli annyira a nagy­követet ennek a távoli ese­ménynek időpontja. , — 1912. novemberében? — kiáltott fel még nagyobb izga­lommal de Fleriot. — 1912. no­vember! Most pedig 1932. no­vembere van! Húsz éve! Pon­tosan húsz éve! De Fleriot arca szinte sugár­zott a lelkes örömtől. Még min­dig nem tudtam, miről van szó. Egyszerre csak de Fleriot mex-ész lendülettel az egyiK könyvespolchoz ugrott, és elő­rántott onnan valami súlyos kötetet. Gyorsan fellapozta, és szemével átfutott néhány sort. Aztán vad lelkesedéssel kiál­tott fel: — Igen, igen, pontosan így történt! Akkor is húsz év telt el! Csodálkozásom egyre inkább fokozódott! Semmiképpen sem tudtam megérteni, mi kavarta fel annyira a házigazdát. — Húsz év? — ismételtem értetlenül. Micsoda húsz év? De Fleriot közben így foly­tatta: — Mennyire egybeesnek a történelmi események. ön emigráns volt Angliában, és húsz év múlva mint követ tért vissza. A francia forradalom idején Chateaubi-iand szintén emigráns volt Angliában, és húsz év múlva ő is követként tért vissza! Meglepő! A törté­nelem megismétli önmagát! De Fleriot valósággal diadal­mámorban úszott, és túláradó érzéseitől hajtva fel, s alá kez­dett járkálni a szobában. — Nagyon megtisztelő reám nézve az ön hasonlata — felel­tem én. — De azt hiszem, hogy köztem és Chateaubriand kö­zött lényeges különbség van: Chateaubriand a forradalom elől menekült Angliába, és a győztes reakció követeként tért oda vissza, én.viszont a reakció elől jöttem ide és a diadalmas forradalom követeként tértem vissza Angliába. Ez nem mind. egy. — Ön azt gondolja? — kér­dezte naiv csodálkozással de Fleriot. Majd, mintha hirtelen felvil­lanó kétségeit már el is oszlat­ta volna, boldogan tette hozzá: — Azért mégis.:. Itt is, ott is ugyanarról van szó: először emigráns, aztán követ.; y Húsz év itt is, húsz év ott is ... Mi­csoda ismétlődés! Kétszer Könyvek, fényképek, kiállí­tások biztatnak bennünket: rendezzük be szépen, modernül otthonunkat. De ha mindez és .még annyi minden, pern is biz­tatna berniünket, akkor is ar­ra ' törekednénk, ' hogy szép, modern, ízléses, praktikus ott­hont teremtsünk magunknak. Az igény, ha nem is'egyformán, de mindenkiben él. Természe­tes az is, hogy a szépet a kü­lönböző szemléletű emberek, különböző módon képzelik el. A modern • bútorokat például sokan, főleg; az idősebbek, a világért sem .vennék meg, míg mások erre esküsznek. De egy­re több azok száma, akik a lakberendezés esetében a szé­pet a modern fogalmával is összekapcsolják. Rengeteg té­nyező hat ebben meghatározó­ként, melyeknek mélyebb tag­lalására egy í'iporton belül nincs mód. Fogadjuk el in­kább a már kialakult, vagy ki- alakuló állapotot: a modern ember a derűt, a könnyedséget, az érthetőséget szereti maga körül. Bútorban ennek az igénynek kielégítéséhez az egyszerű, sima, minden fölös­legestől mentes, világos színű, kényelmes, kevés helyet fogla­ló darabot keresi. (Ezt' teszi szükségessé egyébként az új lakások kis területe is.) A sző­nyeget,- a csillárt, a vázákat, a képeket stb. mind-mind úgy igyekszik ' kiválogatni, hogy azok hűen szolgálják otthoná­nak kellemes hangulatát. Néz­zük ,hát: mit talál a miskolci üzletekben a modern otthon­hoz? Milyen a választék a bútorüzletekben ? Kétségtelenül sok a szín, elég változatos a forma, kis­bútort is találunk, de bő vá­lasztékról, minden' igényt ki­elégítésről' nem beszélhetünk. Sok a divatját múlt bordó, zöld, látunk még olyan reka- miét -is, melynek a támlájába égő szerelhető, egyáltalán: sok a nagy,., n.ehéz. bútor. - Veszik ugyan ezeket, és~,a -kereskede­lemnek természetszerűleg fi­gyelembe kell venni a vásárlók igényeit,, de ..fajit, talál az, akt modem lakást akar magának? Szép, világos színű csehszlovák és német szoba garnitúra, tv- asztal, dohányzó asztalka is van. Jelenleg van, mert éppen szerencsés időre esett ez a lá­togatás. (Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a sze­rencsés, vagy kevésbé szeren­csés idő létezéséről nem az üz­let dolgozói tehetnek.) Bárme­lyik asztalra, vagy más bútor­darabra mutatok; vajon elvi- hetném-e, ha éppen eiTe lenne szükségem! Készségesen hang­zik a válasz, természetesen el. Néhányan ugyan, jóval előbb, akik nem újságíróként, hanem vásárlóként kérdezték ugyan­ugyanaz a történelmi esemény! Amint haza érkeztem, én is fellapoztam • a lexikont. De Fleriotnalc valóban nem volt szerencséje a számokkal. Kide­rült, hogy most is el.számí tóttá magát: Chateaubriand 1792-ben emigrált Angliába, 1800-ban tért vissza Franciaországba ás 1822-ben érkezett ismét Lon­donba követi minőségben. Akái-hogy is forgatjuk a dol­got, sehogy sem jön ki a húsz év ama két időpont között, amikor Chateaubriand először és másodszor feltűnt a Themze partján. De ez egyáltalán nem számított de Flex'iotnak. A szá-' rnok világában ő csak gyermek maradt. A meghízólevél át nyújt ti tm A királyi család visszatért a fővárosbg, s a megbízólevél át- nyújtását végűi kitűzték kedd­re, november 8-ra. Aznap reggel megérkezett a szovjet külképviselet épülete elé egy-egy kétfogatú, lágy ru. gózattal ellátott hintó. A hintó első részében két kocsis ült hosszú sptét köpenyben, kör- galléi-ral. Fejükön paszomány­nyal díszített ragyogó cilindert viseltek, fehér keztyűs kezük a gyeplőt tartotta és a hosszú, hajlékony nyélre erősített os­tort. A bak olyan magas volt, hogy a kocsisok a hintó felé emelkedtek. Hátul, külön e célra felszerelt hágcsón, ugyan­ezt, egészen más választ kap­tak, de most bizonyára ők is elvihetnék árujukat. Félreér­tés ne essék: nem az ilyen, vagy. olyan . .megkülönböztetés szándékát feltételezem, hanem csak a választék nem egészen bőséges voltát bizonyítom. Mert hogy miből lehet és’miből nem lehet eladni egy darabot, azt bizonyára nem az áruház dolgozói szabályozzák. Hiányoznak a modern, ke­cses vonalú székek, a nyitott, üveg nélküli könyvespolcok, a hangulatos szinck, általában sok a nehézkesség, á. „Iramlis- ság” ezekben a bútorokban. Az emberek manapság sok min­denre takarékoskodnak. Álta­lában nem szerelnek egész gar­nitúrákat venni, inkább dara­bonként vásáx'olnak. Ezt az igényt nem nagyon túdja kielé­gíteni a bútorüzlet. Könyvek­ben, fényképeken nagyon sok szép, modern bútort látunk. De hol kaphatók ezek? Bizo­nyos, hogy a bútorüzletben meg tudnák magyarázni, hog}' itt miért nem kaphatók, de ez a lényegen semmit sem változ­tatna. „A vev8 nálam veszekszik, én Budapesten” Ann a színesbútor üzletben leginkább mutatja a , választé­kot: a - fonott bútor. ízléses, szép, modern vonalú, sokan is vásárolják, mert darabon­ként is kapható. Mást is vásá rolnának innen még, de kevés az áru, és kötnek a szabályok. A kis ülő puffot sokan meg! vennék, de a garnitúrához tar­tozik, nem adhatják. Vinnék a fali könyvespolcot is, de nincs. És még mennyi minden nincs amit keresnek! — A vevő nálam veszekszik, én meg Budapesten — mondja Rácz Béla üzletvezető. — A keresett árukból jóval keve­sebbet kapunk, mint amennyit, rendelünk. Hol vannak a modern szőnyegek ? Ha szőnyeget, modern mintá­jút-, merész Színűt keresve né­zegetjük a kirakatokat, bi­zony nagyon kevés alkalom­mal kiáltunk fel: de szívesen megvenném! Ha olykor-olykor találunk is ilyet, az másnap már nincs meg. Szőnyeg egyébként van. Rengeteg. Akik régi típusú lakásba, sötét, ne­héz bútorok közé akarnak venni, bő választékot találnak. Apró, kicentizett, szabályos mintákkal teli szőnyeget. Ilye­nek töltik meg a kirakatokat is, a polcokat is. A Lakástextilben ugyan kite­regetik, és szíves szóval dicsé­rik a „másik” fajtát is, modern­nek is mondják, de ez csal: olyan modernecske. Ha már a kettő között kell választani, utóbbit kéri a vásárló. Ha Mert szépek, szépek, külS böznek is a sok tarkaságtól,1 hiányzik belőlük az ú.i vaf zsa, a merészség, a fantázia A függönyök között már v lóban bd a választék, a w nemigen megy el üres kézi A bútorhuzatok között is tatö ható néhány egészen csinf de azért még itt is elférni bővítés. (Mellesleg: többen P naszkodlak, nem a riport l rán, más alkalommal, hogy bútorszövetből kisebb menni séget csak hosszabb veszekeÖ után hajlandók'lévágni. Az t letvezető véleménye szerfalt legkisebb tétel kérése is joi$ és ők le is vágják.) Csillárok, televíziók A modem lakások alací nyak, a hosszú szárú csillát: valóságos közlekedési akadál' képeznek a szoba közepén. Rádió és Villamossági Boltb® azonban mindenki megtalál a legmegfelelőbbet. Itt valób* nem lehet ok panaszra. A p'! ionhoz lapuló, modern esd'1 rok, az újvonalú, sikkes ha1 gulatlámpák mind megtalál!1; tók. Az ai-ány ugyan a lioss* csillárok javára billen, de- $ „ez is megy”; rl A rádiók is szépek, formájú’ színük alkalmazkodik az J igényekhez. A televízióról rtf nem mondható el ugyanez!.!( kább sötét színűek, tömzsi, !* da foi'májúak. Jó lenne, ha t®' vezőik figyelembe vennék •*•! is, hogy a készüléket általát»® a nappaliban helyezik l ahol inkább a világos bútotj dominálnak. (Bár az SZ^ székházában rendezett műs* ki kiállítás azt bizonyítja, hot a jövőben a televíziós készül1 kéknél is a változatos, könny: formákra, színekre lőréké nek.) Nippelc, vázák, készletek Az első helyen a nipp áll.: balerinák, a halak stb. A P zönség viszi, és az üveg és pd celán . boltban rendkívül n választék áll rendelkezését1 Importból js. Olyan kérdés e. mely ével:,’! vágy évtized' múltán is. téma lesz, hát hát? juk.’ Néhány megjegyzést; azó< ban mégis. Ha egy jószándéP de nem különösebben feji® ízléssel rendelkező ember b! lép a boltba, hogy ajándék vegyen valakinek, vagy a rri ga lakásának díszítésére váS' roljon, és ez az ember rri hallott is valamit Hollóház; ról, akkor egy hollóházi te' móket kér. Adnak is. Az Öfa neki, értéknek véli és elvisj Pedig azok között is akad sZ®. mos giccs. Mert kell a közöt ségnek? Mert tervteljesfa- van? Kétségtelenül ez is szék pont, méghozzá olyan, amit í1 gyelembe is kell venni. Egy időben szép hollóhát vázákat lehetett, kapni ebben: csak a hintó felé emelkedve , , . , ,, , boltban. Kifogytak, azóta töC‘ akkor az uj xakasba inkább az lételt nem kaptak. Nemrégi^ .ízléses, művészi kávéskész] éf? 0ket láttunk ugyancsak ITolk «hazáról és még sok más m® a mmo ieie emexKeave. , újvonalú vázát stb, M szoborra meredten méltóság- Jhel (Lkröl egy ldáüításon. teljes tartásban állták a la-.kor lehet ezeket kapni? kajok, a ket hinten keltő-kettő. • Ezl a képet mutatják az fii Öltözetük a kocsisokéhoz ha-« !etek. Nem pusztan egyszef1 sonlo volt. Az első hintóból^-J^togatas tapasztalatai a fent1 szállt a külügyminszter fotitku-#ek> hanem számos „maszek ú® ra, W. Selby (később Anglia ^tanulságaié is. De aki jár-k* portugáliai követe), és a követ-»az üzletekben, sokan teszik é^J ség épületébe lépve közölte, Ja1®0!®- sem 1Rpn láthatnak niás , . ,, , . . , .. »Lehet nálunk persze szép; fflf hogy o fog elkísérni a kovet-.dern bútordarabokat, szőnyeg® ség tói a palotáig. Selby ünnepi Jke t, kerámiát is kapni a KéP! egyenruhában volt, én frakk-Jcsarnokban, de az ottani árak'1 ban, lakkcipőben és fekete ka-«nem,?z .átlagfizetésű embere , . , . , , »pénztárcájához szabtak. A2' hatban, ragyogó cilinderrel «»várjuk, hogy az üzletekben l! fejemen. Amikor Selbyvel le-»1 akiijük meg a szépet, a m0" vonultunk a lépcsőn, az oda- Jdernet. Priska Tibor sereglett fényképészek minden- J felöl csattogtatni kezdték a gé-J peiket. A kapuban várakozó® közönség összesúgott, és kíván, csian szemlélte a díszes szer­tartást. ITtközben Selby, mint szívé. T lyes házigazda, beszélge­téssel igyekezett szórakoztatni engem. Először kellő részletes­séggel elmagyarázta, hogy mi a különbség a nagykövet és a követ megbízólevelének át- nyújtása alkalmából lejátszódó szertartás közben. Az előbbi sokkal ünnepélyesebb.. A kü­lönbség abban is kifejezésre jut, hogy udvari billióval csak a nagykövetet szállítják a pa­lotába. A követnek saját gép­kocsiján kell odaíiajtama. j (Folytatjuk.) ' —oOo——— Halálos balesetet okozott az Ittasság Borsodnádasd községben Andrer fi András borsodnádasdi lakos, kerékpárjával ittasan hajtott lefe" a lejtőn, összeütközött a Kiss lAj jós vezette AKÖV pótkocsis tehef gépkocsival. Andrásfl András * helyszínen meghalt. Székely Dezső bükkábrányi J* kos is ittasan vezette motorkeré^, párját, amelynek pótülésén László bükkábrányi lakost Száll* tóttá. Egy jobbra ívelésű kanyá*J ban olyan gyorsan hajtott, h o& áttért az út baloldalára és az áro^ ba szaladt. Mindketten megsért lek. / Balesetet okozott; Szabó JózS®) sátoraljaújhelyi lakos is. aki kóházáii motorkerékpárját ittas**; vezette és összeütközött a ve»i szemben, kerékpáron közieket0 Varga Géza felsőregmecl lakosssj A. baleset következtében Szabó. zsei, Varga Géza és a motorképp pár pótptasa> Szabó Julianna pice' sérültek. f sérültek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents