Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-07 / 157. szám
mumtmtis Ereilte 60 millió forint megtakarító A f CirÁi Kohászati Üzemek- ben tavaly megkezdték a könnyített súlyú hengerelt szelvények gyártásának kikísérletezését a gépiparról szóló párthatározat megvalósításának jegyében. 1966 yégéig 22 darab különböző méretű könnyített szelvény gyártását kísérletezik ki. A szelvények gyártásának bevezetését hét lépcsőben végzik, ami igen nagy feladatot ró a két hengerműre, valamint a technológus csoportokra. A felkészülés jelentős anyagi befektetést igényel. Egyedül a „felszerszámozásra” mintegy 20 millió forintot költenek, amelyet a műszaki fejlesztési alapból fedeznek. Ezen túlmenően a kísérletek körülbelül 200 tonna kiesést jelentenek öt év alatt, továbbá az üzemi gyártásra való . felkészülés is újabb 10 millió forintba fog kerülni. Az előbb ismertetett költségekkel szemben áll azonban a népgazdasági és gépipari szinten mutatkozó sokkal nagyobb arányú megtakarítás. Éspedig: a könnyített szelvények folyóméter súlya átlag 20 százalékkal kisebb lesz a normál szelvényeknél, ezért az egységnyi súlyú acélból átlagosan 25 százalékkal hosszabb, könnyített áru gyártható. Ezzel egyidejűleg megállapítható, hogy a könnyített szelvények teherbíró képessége is igen kedvező, minden esetben nagyobb, mint az ugyanolyan súlyú normál profilé. A könnyített szelvényekre való áttérés az ózdi gyártmányokból évenként legalább 60 millió forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak. Nem számítva a könnyített szelvények kedvezőbb teherbíró képességét. Az Ózdi Kohászati Üzemeknél eddig hat darab könnyített Nagy jelentőségű új eljárás a tapos bányaköíetek gyártására, az önköltség csökkentésére A bányáknál, főként az ak- ■'namélyításnél úgynevezett lapos drótkötelet használnak. Ezeket nemcsak nálunk, hanem jelenleg még külföldön is, több szálból, kézzel varrják össze. Ez a módszer meglehetősen szaporátlan és költséges, mert egy nyolcórás műszakon három dolgozó alig több, mint 15 méter kötelet készíthet, illetve varrhat össze. A miskolci December 4 Drótművekben Karerják Gyula mérnök és Weinémer József technikus nemzetközi viszonylatban is nagy jelentőségű új eljárást dolgozott ki a lapos kötelek gyártására. Az újítók ugyanis előregyártott kötőelemekből gépi úton, szaknyelven: tűzött szelvényt kísérleteztek ki. A többi méretekre az ütemterv szerint készülnek fel. problémát Jelenleg lent; h0gy a ]e- a tervezők eddig még nem számoltak a könnyített szelvényekkel, így a feldolgozó üzemek nem rendelik. Ezt a visszásságot van hivatva megszüntetni a most elkészült „A kohászat új és korszerűsített gyártmányai” című katalógus. A könnyített szelvények gyártásának kikísérletezése a Lenin Kohászati Művekben hasonlóképpen eredményesen folyik. Vass Tibor tudósító »Dunaújváros“, a 12. magyar tengerjáró hajó Első díjat nyertek módszerrel oldják meg a kötelek összeerősítését. Ez legalább húszszor termelékenyebb módszer a réginél. Az első próbadarabot Nagybátonyban, a szorospataki aknában sikerrel ki is próbálták. Az új eljárást, amelyet vállalati szabadalomnak is bejegyeztetnek, a megfelelő célgép elkészítése után, üzemszerűen alkalmazzák, s . annak bevezetése népgazdasági ! 001 szempontból is jelentős, mert lapos bányakötélből külföldön is alacsony a termelés, éppen a kis termelékenységű'technológia miatt, viszont a miskolciak megoldásával lehetőség nyílik jelentős export-termelésre is. Az arlói KISZ-szervezet leányköre évek óta rendszeresen foglalkozik népművészeti munkák készítésével. Minden télen kiállítást rendeznek munkáikból. Jelenleg már a negyediket rendezték meg. Szorgalmas munkásságukra az tette fel a koronát, hogy a KISZ leánykor három tagja most nyerte el a Televízió és a KISZ Központi Bizottság „Ki minek mestere” című pályázatának első díját. Hosszú volt az út, amíg a lányok idáig eljutottak, öt évvel ezelőtt a községben még j a giccs és a vásári áruk díszí- j tették a lakásokat. Ekkor jött * a községbe Takács Sándorné i tanítónő, aki a KISZ leányai- szakkört szervezett. Megismertette a lányokat a különböző népi eredetű motívumokkal és az azokból készíthető párnákkal,- garni- A szakkörnek jeterítőkkel, túrákkal. lenleg 35—40 tagja ván, akik minden héten kétszer is összeülnek és nemcsak kézimunká- zásra, hanem arra is, hogy meghallgassanak egy-egy előadást. így nemcsak jó munkát végeznek, hanem kellemesen és hasznosan is töltik a hosszú téli estéket. Öröm a község lakói számára, hogy az arlói lányok nyerték el a pályázat első díját. Több százan figyelték a televízió adását, ahol Bárdos Mária, Novák Valéria és Bárdos Julianna átvették az ezer forintos, megérdemelt első díjat. Dicséret illeti Takács Sán- domé tanítónőt, aki fáradságot nem kímélve foglalkozik immár ötödik éve a lányokkal, s hogy nem eredménytelenül, ezt bizonyítja az első díj és a szépen megrendezett kiállítások sora! Adler István Arló A poéta pék’ Üj rejtvény pályásat lapunk hasábjain A főnyeremény egy külföldi űt — Hetente lehet nyerni — A kérdések könnyen megfejthetők Kilencet egy dobásra dóst tanúsít kulturális, irodalmi és földművesszövetkezeti kérdések iránt. A pályázat egyik érdekessége, hogy nemcsak a kérdéssorozat után, vagyis a verseny végén, hanem menet közben is lehet nyerni. Ha a megfejtők a keddi és pénteki rejtvényekre (e napokon jelennek meg a rejtvény kérdései a lap hatodik oldalán) helyes választ adnak, még azon a héten nyerhetnek. A nyertesek névsorát a következő hét pénteki lapszámában közöljük. Az előző heti két rejtvényszel vényt az Északmagyarországi Lapkiadó Vállalat Miskolc, Kossuth utca 11. szám alá hétfő estig kell beküldeni. Hogy mennyire érdemes a hat héten keresztül tartó rejt- ynyversenyen részt venni, mi sem bizonyítja jobban: a főnyeremény, amelyet a rejtvénypályázat befejeztével sorsolunk ki: egy NDK-beli külföldi út. Ezenkívül a megfejtők mosógépet, kerékpárt, fényképezőgépet, kávéfőzőt, 50—50 forintos könyvutalványt nyerhetnek. Eláruljuk még azt is: a kérdések közórthetőek és köny- nyílók lesznek. Rajta hát. rejtvényfejtők figyeljék lapunkat, mi pedig várjuk a helyes megfejtéseket Volt nekem egy Igaz, jó barátom, aki a világ egyik legszebb mesterségét gyakorolta, pék volt. Ez a barátom kora hajnaltól szorgoskodott a forró kenyérsütő kemencék előtt, sütötte, dagasztotta, kelesztet- te, formázta a jóízű kenyeret. De volt még más dicsérendő tulajdonsága is, hacsak tehette, hacsak egy Ids ideje is akadt, napközben, vagy in kább megrabolta az egyébként is rövidre szabott alvás idejét (mert akkoriban a pékek igen keveset aludtak) könyvet vett kezébe és olvasott, néha napján írt is, méghozzá verseket. Nagyon boldog volt, ha megdicsértük, amikor egyszer, másszor elolvasott nekünk verseiből, úgy, hogy többre becsülte szépen sikerült, négysoros kis versét kenyérsütő tudományánál. Előfordult, hogy dagasztás közben fogta el a versírási láz, ilyenkor nagyhirtelen lecsap- dosta, levakargatta kezéről a ráragadt kenyértésztát és nagy sietséggel megírt egy-egy nyúlfarknyi versikét az óriási gyúrótábla szélén. Neki magának sohasem jutott volna eszébe, hogy verseivel a nyilvánosság elé lépjen. Szerencsétlensége így is bekövetkezett, éppen egy meg nem írt verse miatt, mégpedig karácsonykor. Az történt ugyanis, hogy az akkori hatalmasok elhatározták, hogy a nyomort enyhítő akció keretében kenyeret fognak süttet- ni a város szegényei számára, és a kenyeret a szeretet nevében arra „hivatott hölgyek” ingyenesen ki fogják osztani. Erre a pékségre is, ahol barátunk dolgozott, ráosztottak néhány száz ingyen-kenyér kisütését, de a hírlapilag nyugtázott, nagy és kis urak által adományozott kicsinyke összegek úgy elfolytak, szétfolytaK a gyűjtéssel és annak felhasználásúval, ellenőrzésével megbízott még kisebb urak markában. hogy bizony mire abból kenyér lett volna, csak leghitványabb valami sült lő belőle. Még a legrongyosabb pékinast sem tudták rávenni hogy kóstolja meg, pedig a* örökké éhes volt. Éppen karácsony délutánján beállított a pékségbe egy bi* zottsági úr, hogy mcgvizitálja a kisütött kenyereket. Egész testében visszahőkölt, amikor meglátta a kenyérpolcokon sorakozó feketeségeket, amelyek olyanok voltak, mintha óriási svábbogarak lapultak volna egymás mellett. Odasétált azért a polchoz, undorát legyőzve, leemelt egy kenyeret és tapogatta, forgatta, majd önkéntelenül felsóhajtott, alig hallhatóan. Szegény kenyér! Barátom pedig, aki ott állt a bizottsági úr mellett, poétikus felbuzdulásában hirtelen rávágta: A szegények kenyere a leenyerek szegénye és mégis a gazdagok híznak meg belőle. A bizottsági úr ledobta a kenyeret és ordított, toporzé- kplt. Barátunk csak később, az utcán folytathatta művét, mert abb'an a minutumban kitették a szűrét. Tóth István * (Munkáshumor, munkásanekdoták gyűjtésére szóld felhívásunk nyomán beküldött írás.) Ahány dolgozó, annyi kötet könyv havonta A Dorsodnádasdi Lemezgyár Petőfi Művelődési Otthonában tízezer kőiét könyv áll a dolgozók rendelkezésére. A könyvtár forgalma évről évre növekszik, a dolgozók szívesen keresik fel, hogy könyvet kölcsönözzenek. A beiratkozott olvasók száma jóval meghaladja az ötszázat , ami azt jelenti. hogy a gyári lakótelep szinte csaknem minden dolgozója köm/vtári tag. De a kör- I nyékbeli, illetve távolabbi köz- ! sénckből bejáró dolgozók is sűrűn megfordulnak a m.űvelö- * dési otthonban. így az első félKözlekedési balesetek ráfi S», Gy, Július 5-én Miskolcon, a Kiss Ernő utcában Budai András gépkocsivezető a 3. számú AKÖV tehergépkocsijával ösz- szeütközött Oláh József motorkerékpárossal. Az összeütközés olca: a tehergépkocsi vezetője szabálytalanul kanyarodott. Az összeütközés következtében a. motoros megsérült és kétezer forint anyagi kár keletkezett. Mezőkövesden Tóth Árpád vontatóvezető indulás előtt nem vizsgálta meg járművét. A vontató csapszegc kiakadt, a pótkocsi agy villanyoszlopnak ütközött és azt kitörte. Anyagi Icár keletkezett. évben kereken ötször cserélt gazdát a könyvtár állománya. A könyvkölcsönzés havonta eléri a kétezer kötetet, vagyis a gyár csaknem minden dolgozójára jut egy kötet. ESZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc, Tanácsház tér 3. Telefonszámok: Titkárság: 16-006. icultúrrovat: 16-067. ipari rovat: 16-035, pártrovat: 33-G07. sportrovat: 16-049. mezőgazdasági rovat: 16-070, belpolitikai rovat. Danaszügyek: 16-046. Kiadja: Az Eszakmagyarországi Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter Kiadóhivatal: Kossuth utca lt, Telefon: 36-131. Hirdetésfelvétel: 1G-213. Széchenyi u 15—17. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei DOStahivataJban és kézbesítőnél. Indexszám: 25:055. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető; Kárpáti György. Az iidv&rfas, biztonságos közlekedésért Mint ismeretes, nemrég alakultak' meg országszerte a balesetelhárító tanácsok. Ezeknek a társadalmi szerveknek az a céljuk, hogy a különféle felvilágosító, nevelő és agita- tív jeUegű írásokkal, előadásokkal, illetve szemléltető eszközökkel hozzájáruljanak a közúti balesetek csökkentéséhez. Az elmúlt napokban az Állami Biztosító Borsod megyei igazgatóságán ülésezett a Megyei Balesetelhárító Tanács. A megbeszélésen jelen voltak a közlekedésrendészet, a tanács és az ügyészség képviselői, valamint az Állami Biztosító megyei igazgatója. A vitában megtárgyalták azokat a tennivalókat, amelyeknek végrehajtásával hozzájárulhatnak a j kultúrált, felelősségteljes, biztonságos közlekedés megvaló- j sításához. A gyalogosoktól és gépjárművezetőktől egyaránt azt kérik, hogy segítsék egymást, hiszen közös érdekük a közutakon előforduló balesetek csökkentése. A tanács azt a jelszót adta ki, hogy udvarias közlekedéssel küzdj ünk a balesetek elhárításáért. A jövőben egyébként a gépjárművek, nagy részét ellátják majd ilyen feliratú címkékkel. Villamoson és autóbuszon, otthon és munkahelyen, télen és ! nyáron kedvenc szórakozás a ’ rejtvényfejtés. Lexikonokat j forgatva, ceruzát rágva, isme- ! rősöket faggatva fiatal és idős, nő és férfi, egyaránt hódol e szenvedélynek. S hogy a rejtvényekben nehogy hiány legyen, a Földművesszövetkezetek Borsod megyei Központja és az Eszakmagyarországi Lapkiadó Vállalat július 16-tól hat- héten keresztül rejtvénypályázatot hirdet. A rejtvénypályázaton mindenki részt vehet, aki érdeklő-
