Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-07 / 157. szám

Vaarirnsti, 19«3. jűlttts 1

ESXAKíWAGYARORSKAe

9

A fejlődő, egyj-e szépülő Balaton két partjáról mutatunk be három-három képet: Siófokról és Tihanyról.

A felső képen naplemente a siófoki partról. Balra az új Balaton Szálló déli oldalának egy darabja

BALATONI ' KÉPESLAP

A Balaton Szálló 138 kétágyas szobával, a legkorszerűbb hotel-kultúra minden eszközével áll a Siófokon üdülni vágyó kül- és belföldi vendégek rendelkezésére. Minden szoba a Balatonra tekint, amely mintegy 30 méterre hullámzik a hoteltől. Saját strandjáp. élvezhetik a tó vizét a vendégek,

A szálló földszintjén igen ízléses kiképzésű társalgóban várakozhatnak a vendégek, amelynek modern majolilcadí- szítésü falai igen keveset vész- vak el a kétirányú kilátásból. (Jobboldali kép.) A Vénusz és a Napfény mellett ez a hotel reprezentálja legjobban azt a törekvést, amely a Balatont az idegenforgalom világszínvonalára emeli.

Tihany a másik, igén erősen fejlődő Balaton-menti üdülőhely. A történelmi emlékekben gazdag félszigeten napjainkban már nemcsgk a múlt impozáns emlékei;^‘nemcsak a Balaton látványának megejtő varázsa fogják meg a látogatót, hanem az a nagyiramú építkezés is, amely a legkorszerűbb kikötővel, a modern városrendezés kitűnő eszközeivel, az építőművészet legújabb vívmányainak fel- használásával teszi mind vonzóbbá ezt a tájat.

Nemrégen készült cl például a baloldali képen látható hatemeletes, csupa acél és üveg, csupa napfény szálló közvetlenül a tó partján.

Érdekes látvány a Tihanyi félszigeten az autósok strandja. A parti országút egyik oldalán több kilométer hosszú parkolóhely, másikon pedig strand épült. Az elmúlt vasárnap többezer autó utasai hüíölték magukat itt a Balaton vizében.

Egy másik nagyszerű, új létesítmény ugyancsak közvetlenül a víz pártján: az új tihanyi MOTEL, amelyben igen sok magyar és külföldi üdülő tölt kellemes heteket. (Jobboldali kép.)

Benedek Miklós

H® tJUM> O® R

DOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOCOOQOOOOOOOOOOOOC»

JliuaLUúíáminden mennyiségben

! LATICEL, derék falusi orvos, egyetlen gyengéje, hogy szereti elbűvölni ismerőseit művészi ritkaságaival. Egy alkalommal Sanda bácsi kereste fel. az öreg képügynök, aki arról volt nevezetes, hogy minden vásárlóját letegezte. Ez is a szakmában való rendkívüli jártasságára mutatott.

— Bizony, édes fiam, ilyen Kleopátrája senkinek sincs a világon. Pora se lesz már a föld alatt az öreg Sanda- bácsinak, mikor a te Kleopátrád kacérkodni fog a kígyóval és felbecsülhetetlen vagyont jelent majd családodnak.

Laticel doktor kötélnek állt. és megvette az éppenséggel önmagát elemészteni készülő Kleopátrát, kettő darab ezresért.

MÁSNAP egyik közeli községbe furikázott, s mivel ideje volt, betért a fodrászhoz borotválkozni.

A szőrspecialista mit sem sejtő közvetlenséggel így kezdte:

— Vettem egy szép Kleopátrát, kígyóval. Éppen kétágú nyelvét öltögeti a formás fehércselédre.

Az orvos azt hitte, hogy ugratják.

— Nem maga vette a Kleopátrát öregem, hanem én, bizonyára már ide is eljutott a híre.

— De bizony magam vásároltam azt, személyesen. Jöjjön és tekintse mag a festményt.

Laticel, mint akit vipera csípett, ugrott fel szappanhabosan Figaró mütőszékéről.

— Mutassa meg a képét Skrabák, lássuk, mit tud a maga Kleopátrája?

MAJD ÖSSZEROGYOTT a csodálkozástól, amikor saját egyiptomi királynőjére ismert, markában a kígyóval, amint éppen a túlvilágra mereszti tekintetét. Nyilván Antóniuszában gyönyörködött, aki vígan alsózott Lárral és Peiiátcsszel, a római háziistenekkel.

Alig tudta kinyögni:

— Az öreg Sandától vette a képet?

— Pontosan őtölc. Egyetlen darab a világon. Tízezreket fog érni. mire festője olajra lép ebből az árnyékvilágból.

— És mennyiért vette?

— Eserhatszázért. Bizonyisten ezernyolcra tartotta a vén gazember. De én már ismerem a szokását, nála lehel alkudni.

Laticel nem válaszolt. A postára rohant. Feleségét akarta értesíteni a családi szerencsétlenségről.

A POSTAMESTER jókedvűen fogadta az orvost:

— Vettem egy Kleopátrát, doktorkám. Megnézheti. Cukor egy nő! Én mondom magának!

Ez is az ő Kleopátrája volt, harmadszor. De ezen a képen a kígyó másként sziszegett.

Hunyadi István

Testnevelési főiskolán

•— Nem megy? Akkor húzzon még egy

cédulát, egy ktmnyebb tételt.

Ultrarövid történetek

Irta: Alexandr Csikarkor

| rettára. eldobta, majd újra rá- í gyújtott, s azután a telefonhoz

Egy francia iskolában

.— Az Orleans-i szűz azzal mentette ni cg Franciaországot, hogy elűzte Angliát a Közös Piacról.

lépve, feltárcsázott egy számot

és így szólt:

— Itt Szélkakas Károly kritikus beszél. Arról van szó..: Arra kérem önt, hogy küldje vissza az összes babérkoszorút, amit önre agattam. Elküldöm értük a házvezetőnőmet.

*

Amikor a fiatal irodalmár este hazatért, vidáman így kiáltott:

— né, rőt boszorkány! Csapd össze gyorsan a vacsorát. Kajálni szeretnék!

— Légy szíves, beszélj emberi módon, — mondta a felesége, — most nem elbeszélést írsz...

*

A színésznő fél órával as előadás megkezdése előtt érkezett a színházba és megkérdezte a rendezőtől;

— Mondja csak, melyik darabban játszom ma az elhagyott feleséget?

Humoristák mondásai

Daninosaliop

Pierre Dan inas francia humorista telefonkönyv vastagságú kötetben kiadta válogatott műveit „Daninoszkóp” címmel. Rendkívül büszke arra, hogy az ő nevéhez hozzá lehet tenni az — egyébként ez esetben semmit sem jelentő — „szkóp” végződést. Próbáljuk csak meg ugyanezt Mauriac-kal vagy A nouilh-ha l. Kimondh a tat lan! Műve végen Doninos közli kedvenc humoristáinak aranymondásait. Álljon itt ezekből néhány.

— Mielőtt megnősültem, hat elméletem volt a gyermeknevelésről; most hat gyermekein van, de már nincs elméletem. (John W. Rochester).

— Franciaországban körülbelül ugyanannyi hülye van. mint Angliában. De az angol hülye csak egyszerűen hülye, mig a francia olyan hülye, aki okoskodik. (Meredith)

— A fia*alsng csodalatos doloc. Bt)n megengedni, hogy a gyerekek eltekozolják. (G. B. Shaw).

(A „Paris Mat.ch”-ból ford.: Halmi Ferenc)

Ez régen történt

Meg a régi világban megürült egy állás egy bankban. A bank- igazgató barátja — ferblizés közben — átszólt a direktornak:

— Hallom, hogy nálatok egy könyvelői állás van üresedésben!

— Hát van!

— Mert nekem lenne egy jelöltöm erre az állásra. Melegen ajánlanám.

•— Aztán mondd: jó munkaerő? Tud könyvelni, érti a do! gát? S megvan a megfelelő gyakorlata?

— Na hallod! í^a mindez meglenne neki, akkor nem kérte volna a protekciómat!

1 — Semmi sem nyűgöz le Jobban, mint a munka: képes vagyok órákon át nézni! (Jerome K. Jerome!)

— A temetéseken az a jó, hogy az ember mogorván nézhet a megjelentekre; ezt mindenki a gyász jelének tartja. (Jules Renard).

— Hülyének született és aztán visszafejlődött. (Baer)

— A szakácsnő jól. főzött, mint a jó szakácsnők általában, s az utóbbiakhoz hasonlóan, gyorsan felmondott. (Saki).

— Az egyetlen, alá tryer a lóversenyeken, az az ember, aki a lovak után megy a lapáttal és a söprűvel. (Elbert Hubbard)

— Tla esküvő előtt, mondunk valamit a vőlegényünknek. egész éjszaka nem fog aludni. Esküvő titán . . . elalszik, még mielőtt befejeztük volna. (Helen Rowland).

■ Csukd be az ajtót, huzat vau,.,

Idegesen járkált dolgozószo- I bájában. Rágyújtott egy ciga- |