Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-30 / 176. szám
Kedd, 1963. július 30. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 2E Traktorosok baráti vetélkedése Hangonyi képek SPORTSZERŰ keretek között, baráti vetélkedés formájában bonyolították le vasárnap Sárospatakon, a Kossuth Termelőszövetkezet felsőhatári árpatarlóján a sátoraljaújhelyi járás szántóversenyét, amelyen állami gazdasági, gépállomási és termelőszövetkezeti traktorosok vettek részt. A verseny előkészítését és megszervezését hetekkel előbb megkezdte a járási párt- és KISZ-bizottság, valamint a mezőgazdasági osztály megbí- zásábóli dr. Farkas Tivadar oktatási előadó és Mohácsi József állami gazdasági főagro- nómus, a versenybizottság elnöke. Piros beloruszok, zöld Super Zetorok, négy kerék meghajtású, kék magyar traktorok sorakoztak fel katonás rendben már korán reggel a szántóverseny színhelyéül kijelölt tarlóra, amelyet előzőleg számozott parcellákra osztott fel a bizottság. Azután piros rakétajelre felzúgtak a motorok és a tűző napsütésben a szakemberek, munkatársak élénk érdeklődésétől kísérve megkezdődött a nemes vetélkedés. A nagy tapasztalattal rendelkező, kiváló szaktudású versenybírák Bárdossy Elek elnök irányításéival szigorú szemmel vizsgálták a traktorosok munkáját, a szántások minőségét. A pontozásnál figyelembe vették és mérőpálcával ellenőrizték, hogy hagytak-e a versenyzők talajjal betakart, szantatlan sávot, átforgatatlan barázdát. Azután vizsgálták a szántás egyöntetűségét, a barázdaszeletek takarását, a barázdák egyenességét, tisztaságát, előírt mélységét, az ekék porhanyító munkáját, a szántások szoros csatlakozását, zárását, vagyis, hogy a szántás hézagmentes legyen és a levegő kevéssé tudja átjárni, s így a talaj beérjen. Szemügyre vették tehát az egész szántást és az összbenyomás alapján, a gondos gazda szemével igyekeztek igazságosan bírálni. DÉL IS elmúlt már, mire a versenybírák összeülhettek és együttesen értékelhették a versenyzők teljesítményeit. Az eredményt Mohácsi József, a szántóverseny bizottság elnö-® ke hirdette ki, majd Szűcs* István, a járási pártbizottság1 titkára méltatta a szántóver-! seny és a jó talajmunka fon-' tosságát, s üdvözölte a járásai szántóverseny győzteseit; Ho-i molya Albert, Espák Márton,! Czinke János traktorosokat, r akik mindhárman a Sarospa-^ taki Gépállomás dolgozói és az» első három díjat nyerték el,? valamint a többi jutalmazot-o tat: Boldog Ferenc állami gaz-? dasági, Bállá Antal sátoralja-o újhelyi, Balabás József nagy-* rozvágyi termelőszövetkezetit traktorosokat és a jól sikerűiig verseny valamennyi résztvevő-í jét e o A győztes Homolya Albert aí> nagyösszegű pénzjutalmon ki-? vül elnyerte a járás termelő-e szövetkezeteit patronáló Le-? nin Kohászati Művek által ala-e pított vándordíját, s ugyan-? csák ő, mint a járási versenye első helyezettje, részt vesz az* augusztusban lebonyolításra ? kerülő megyei szántóverse-? nyen is. 9 (h. j.) f Naponta több bib int 1ÖÖ0Ö bőidről kerül le a gabona Borsodban Borsod megyében még soha ennyi gép nem aratott, mint az idén. A termés betakarítását csaknem 400 kombájn és csaknem ugyanennyi aratógép végzi. Egyes helyeken, így például az ózdi és az edelényi járás dombokra húzódó, erdők közé zárt szántóföldjein, a lejtős területeken kézzel is vágják a rendet. Az ember és a gép munkája nyomán naponta több mint 10 ezer holdról kerül le a gabona. A kánikula hatására gyorsan érő kalászosoknál a szemveszteség elkerülésére a legtöbb gép nyújtott műszakban dolgozik. Ott, ahol a búza túlérett, hajnalban, harmaton aratnak, hogy a per- gést elkerüljék. A rajonírozási terv alapján megkezdődött az aratógépek „vándoroltatása”. A déli, alföldi jellegű járásokból. valamint a Bodrogközből, ahol az aratás befejezéshez közeledik, átcsoportosítják a kombájnokat, az aratógépelvet az északi szántóföldekre, hogy napokon belül ott is végezhessenek a betakarítással. Meggyorsították a kombájnszalma lehúzását is. A legtöbb közös gazdaságban trakA termelőszövetkezeti beruházásokról h M egyénkben a mezőgazdaság szocialista átszervezésével megteremtettük a szocialista nagyüzemek alapjait. Ahhoz, hogy ezek az üzemek valójában nagyüzemekké váljanak, egész sor alapvető feladatot kell megoldani. A feladatok közül kiemelkedő fontosságú a beruházások kérdése. Beruházás alatt értjük azokat a termelést fejlesztő, elősegítő, illetve kiegészítő befektetéseket, melyelmek hiányában nagyüzem nem képzelhető el, nagyüzemi termelés nem valósítható meg. így a beruházás fogalma alá tartoznak az épület-, gép-, tenyészállat beszerzések, ültetvények létesítése, öntözőtelepek létesítése, telkesítés (talajjavítás, lecsapo- lás, tereprendezés stb.). A termelőszövetkezeti üzemek beruházásait a legutóbbi időkig úgy tekintettük, mint Politikai erőt a tagság összetartására, mint a szocialista állam anyagi áldozatvállalását a szocialista termelési viszonyok megteremtéséért. Az elkövetkező években ez a nézet jelentősen módosul. Előtérbe kerül a beruházások gazdasági jelentősége, gazdaságossága és hatékonysága. Epületberuházásaink célja eddig az volt, hogy megteremtsük a lehetőségét az ál- latállomány közösbe hozásának. Az elkövetkező időben az lesz a cél, hogy olyan épületekkel lássuk el a termelő- szövetkezeteket, melyek lehetőséget nyújtanak a valóban nagyüzemi, korszerű, gazdaságos állattenyésztésre. Megszüntetjük az apró (50 férőhelyes) istállók építését. Helyettük koncentrált, 100— 300 férőhelyes, komplett tehenészeti, illetve üszőnevelő telepeket, 80—100 férőhelyes fiaztatókat. 300—600 férőhelyes hizlaldákat kívánunk létrehozni. Ezekben, a már valóban nagyüzemi istállókban a beépítendő technológiai berendezés jelentős élőmunka megtakarítást, magasabb állategészségügyi kívánalmakat.- lényegesen jobb tenyészni munkát tesz maid lehetővé. Csökken az előállított termék önköltsége, jövedelmezőbbé válik az állattenyésztés, nagyobb lesz a beruházás hatékonysága. Termelőszövetkezeteink fokozatosan önálló gépesítésre rendezkednek be. A gépeket vagy a gépállomástól veszik át, vagy új eszközként vásárolják meg. A cél jelenleg a kívánatos gépesítési színvonal elérése, azonban egyre inkább előtérbe kerül a gazdaságos üzemeltetés előfeltételeinek megteremtése. Termelőszövetkezeteink jelentős része komoly ültetvénytelepítési terveket kíván megvalósítani. Az ültetvények termőrefordulás után jelentősen növelik az üzemek bevételeit, ezáltal hivatottak arra, hogy a föld eltartóképességét fokozzák. Sok helyen azonban nem törődnek azzal, hogy csak a megfelelő helyre telepített, termőrefor- dulásig és azután is szakszerű növényvédelemben részesített ültetvény képes a fenti célt biztosítani. S orolhatnánk még a példákat. Azonban az eddig felsoroltak — úgy gondoljuk —, eléggé felhívták a figyelmet arra. hogy nem lehet komoly megfontolás. elemző munka nélkül letelepíteni egy beruházást, bármilyen célt szolgáljon is az. Csak példaként említjük meg; egy komplett 100 férőhelyes tehénistálló bekerülési értéke (járulékos beruházásokkal együtt) körülbelül 2.5 millió forint. Ha a termelőszövetkezet nem rendeltetésszerűen használja az épületet. úgv annak egyszerű újratermelése (a beruházás megtérülése) 5—6 évtizedet vesz igénvbe. Ha viszont az istállót úgy hasznosítja, hogy az tele van naffv termelőkénes- ségű tehenekkel, s a korszerű technológiai berendezések alkalmazásával csökkenti az élőmunka ráfordítást; az istálló megtérülési ideie jelentősen lerövidül. T.egáit.aláoo- sabb mutató ennek vizsgálatánál. hogy a beruházás a bruttó jövedelemben miiven időszak alatt térül meg. Ha az így számított megtérülési idő lényegesen röv'debb. mint. az állóeszköz, élettartam?» ^körülbelül fele. vagv attól is rövidebbl, úgy invasolható a beruház',«• mom-O/Scftása. (Folytatjuk) • torral vontatott szalmalehúzók# működnek, hogy megkezdhes-? sék a tarlószántást, mert eb-ó ben még mindig elmaradás? mutatkozik. Nehezíti a munkát? a hetek óta tartó szárazság is,J mert sok helyen kőkeményre? szikkadt a talaj. Ott, ahol erre* lehetőség van, mint például a? Tisza és a Bodrog menti táb-* Iákon, 35 centiméteres nyárig mélyszántást végeznek, a jövő* évi jó termés előkészítésére. • Jelenleg 300 erőgép dolgozik* tarlószántáson. amelyből több® mint 100 két műszakban üze-e mel. Ahol kevés az erőgép,® rájgy oldották meg a munkát, o hogy nappal szállítanak, vagy* csépelnek, éjszaka pedig szán-B tanalc. A táblákon dolgozó gé-? pékét naponta ellenőrzik a* gépállomások szerelői. A hibá-® kát a szerelőkocsik segítségé-o vei a helyszínen javítják ki,? hogy a munkát folyamatossá? tudják tenni. Igen sok helyen? a tarlószántás végzését az is* akadályozza, hogy a tsz-ek még* legeltetni akarják a tartót,? vagy a gondatlan munka so-? rán a kereszteket össze-vissza? rakták. Most ezekről a táblák-* ról elhordják a kévéket a csép-J tógépekhez, hogy a szántást? ne akadályozzák. j —o— ? • A halmajiak ? segítsége a jő szomszédoknak ? A lialmaji Aranykalász Tér-? melőszövetkezet a gazdasági ér* kezdete óta többször segítette? már az elmúlt esztendőkben e sok nehézséggel küzdő nagyki-? nizsi Május 1. Termelöszövet-1> kezetet. Most, az aratási main-? káknál sem feledkeztek meg aB kevesebb munkaerővel és0 gyengébb gépi felszereléssel? rendelkező jó szomszédokról. A° halmajiak már az elmúlt hét? közepén befejezték az aratást,* s két kévekötő aratógépüket? azonnal Nagykinizsre irányi-» tolták. A két gép segítségével? már a nagykinizsi határban is» keresztekben áll minden kalá-v szos. Mindkét községben folyik? a cséplés is. ® A hangonyi halastó cs festői környezete kedvelt kiránduló helye a környék lakosainak, ahol fürdéssel, csónakázással tölthetik szabad idejüket. Hétköznap azonban a csónakok árvák, a tavat csak a libák uralják. A Megyei Tanács kezdeményezésére több termelőszövetkezet építtet agronómus-lakást. Ezzel segítik elő, hogy a szakemberek az utazgatással eltöltött idejüket munkájukra és családjukra fordít hassák. Az ózdi járás több községében — Alsőszuha, Sajópüspöki, Cscrncly, Sáta — elfogadták a terveket és megkezdték az építkezést. Han- gonyban már az utolsó simításokat végzik az agronómus- 1 akísou, ahová Deák István clnök-agronómus költözik be. Modern mintás kályiiacsempék kísérleti gyártását kezdték meg A korszerűsített Sárospataki Cserépkályhagyár dolgozói az idén a minőség javítására és a választék bővítésére törekednek. Céljuk, hogy az eddiginél szebb kivitelű és tartó- sabb cserépkályhákat építse* nek a Borsod, Hajdú és Sza- 0 bölcs megyei falvakba. Ennek ? szolgálatában a korszerű, olaj* tüzelésű kemencével, formázó ? és szárító műhellyel gazdago* dott üzemben új gyártási tech- ? nológiát dolgoztok ki, s több * műszaki intézkedést vezetlek £ be. így például a csempék kéri szítéséhez eddig a Nógrád mc- ? gyei, úgynevezett petényi túz* álló anyagot használták. Ezzel ? a kívánt minőséget nem min- » den esetben tudták biztosítani ? és a hosszú szállítási út a költ- t ségelcet is megnövelte. A jobb és olcsóbb anyagellátást a Hegyaljai Ásványbánya és Or- lőmű Vállalat segítségével él- dották meg. A vállalat Sárospatak környéki bányáiból ugyanis nagy mennyiségű kaolint kaptak. A kaolin és a petényi anyag keverékéből pedig — az önköltség 10 százalékos csökkentésén kívül — kiváló minőségű, nagyobbrészt első osztályú kályhacsempéket gyártanak, A sáré spatakiak az Idén már 234 ezer csempét készítettek, amely kétezer kályha felépítéséhez elegendő. A meggybarna színű csempékből július közepéig 1500 kályhát szereltek fel, nagyobbrészt a falvakban épült új családi házakban. A minőség javításán kívül az üzem műszaki vezetői gondot fordítanak a választék bővítésére is. Ennek érdekében az elmúlt napokban modern mintákkal díszített, aranybama és krémszínű kályhacsempék kísérleti gyártásához fogtak. Szakmai továbbképző tanfolyamok a fejlődő országok orvosai számára A tuberkulózis elleni harc jegyében a Csehszlovák Orvosi Továbbképző Intézet rövidesen háromhónapos tanfolyamokat indít fejlődő országok orvosai számára. Hét korábbi tanfolyamon afrikai, ázsiai és délamerikai orvosok vettek részt Csehszlovákia óriási eredményeket ért el a tuberkulózis leküzdésében: az 1952—62. évtizedben a betegség halálozási arányszáma 52.5 százalékkal, az új megbetegedéseké pedig országos arányokban 48 százalékkal csökkent Újabb értékes anyagokkal gazdagodott a diósgyőri Kohászati Múzeum Miskolc egyik nevezetessége, a Diósgyőri Központi Kohászati Múzeum, amelyben a hazai és külföldi kohászkodásra vonatkozó több mint 2000 értékes tárgyat, modellt, dokumentumot, ipartörténeti emléket őriznek, az utóbbi időben újabb értékes anyagokkal gazdagodott. Az ország különböző vállalataitól több fémkohásza- ,i nyersanyagot, fél- és kész- erméket kaptak. A miskolci December 4 Drótművek pász- nasodró, valamint csévélő lcá- oelgép működtethető modelljét ajándékozta a múzeumnak, amelyeket a gyár iparitanulói vizsgaremekül készítettek. A honfoglaláskor! imolai vasolvasztón kívül a múzeumban van már a kőszegfalvi ezer éves kohó is, amelyen nemsokára elvégzik a szükséges kon- zerválási munkákat és ezután azt is kiállítják. Uj. érdekes anyag a Budapesti Nemzetközi Vásáron is sikerrel bemutatott, modem kohó kicsinyített mása, amelyen fénygrafikai módszerrel teszik láthatóvá a nagyolvasztókban végbemenő folyamatokat Négyszáz személyes öltöző-fürdő Qngán A Budapesti Csavarárugyár ongai üzemében a dolgozók tisztálkodási lehetőségének javítására korszerű, új öltözőfürdőt építettek. A négyszáz személyes — fekete-fehér rendszerű — öltöző-fürdőt, amelynek költségeire 2 millió 700 ezer forintot fordítottak, a napokban adták át rendeltetésének. Ezzel a Csavarárugyár ongai telepén mindkét üzemrész: a csavargyártó, valamint az akkumulátor készítő részleg dolgozóinak külön-külön kényelmes, hideg-meleg vízzel ellátott öltöző-fürdő je lett. A hangonyi termelőszövetkezet famegmunkáló üzemében rendelésre szerszámnyeleket és víkendházakat készítenek. Ifj. Bodor János, Bartók Ernő és Székely Kálmán szorgalmasan dolgoznak, hogy a rendeléseket időben teljesíthessék. (Szabados—Juhász) — AZ OSZTRÁK—JUGOSZLÁV határ közelében levő Tolmezzo térségében hétfőn reggel nagy morajlással kísért földrengést észleltek. Az emberek pánikszerűen az utcákra menekültek. A földlökések szerencsére sem emberéletben, sem anyagiakban nem okoztak kárt
