Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-04 / 154. szám

ESZAKMAGYARORSZAO Csütörtök, 1963. július 4. anvwBar--CTS«iii m nmmmi»W(n< Míg Rozsnyó alszik.:; (Tudósítónktól.) Rozsnyó látszólag mélyen alszik. De tapasztanád csak füled a földhöz, annak mélyé­ből különböző zajokat hallhat­nál, mert az éjszakai műszak teljes ütemben működik. Itt ez a lyuk, amelyet még nehezen lehet tárnának ne­vezni, a szadiói bányaterület Béke-részlegének lesz nemso­kára szerves tartozéka. A mennyezetről ütemesen cse­peg a talajvíz egy kristálytisz­ta tócsába. Minden egyes víz­cseppecskének meg van a ma­ga sajátságos hangneme és ahogy megérintik a tócsát, összhangjuk valami kedves, törékeny harangjátékhoz ha­sonlít. Most még csak gör­nyedtem lehet e helyen meg- állani. Jó darab hiányzik még ahhoz, hogy a folyosó teljessé váljék. Akkor majd szélesíte­ni, magasítani fogják. A vájárok kisebb-nagyobb sziklákra- telepedtek. A kar- bidlámpások sárgászöld fé­nyében élesen rajzolódnak vé­konyka porréteggel bevont arcvonásaik, összesen hét vá­jár tölti itt e percben rövid pihenőjét. Egyszerűen Koltá- séknak hívják ezt a vájárpar­tit, de ez csak amolyan lerö­vidített nevük. A valóságban a Szocialista munkabrigád büszke címet viselik és a bánvaíeriüo? legjobb brigádjai Közé tartoznak Á kenyérzsákokból szalonna kerül elő, jóízűen falatoznak. Egyikük a karbidlámpával bí­belődik. Ott, a homályos sa­rokban, valamelyik csendesen dúdol egy régi gömöri dalt. — Az ördögbe, ma valahogy az álom környékez, pedig ele­get aludtam nappal ... — ásít szélesen Pásztor Jani. — Pincér! Egy török feketét a vájár úrnak! — kiált fel gu­nyorosan Tomkó Péter és bics­kája hegyére jó darab füstölt szalonnát szúr. — Kell a fenének a feketéd! De egy krigli sör, az igen, az most bizisten, jól jönne — nyeleget szárazon Pásztor Ja­ni. Gonosz Jancsi, korban talán a legifjabb, hümmög és lám­pásának lángjába fúj. Az ülő emberek formátlan árnyai fu­rán mozognak a tárna oldal­falain. Talán meg is indulna a szó a söröskrigli körül, de e percben a szomszéd parti em­berei egy jókora köteg össze­vasalt támfát hurcolnak be a lyukba. — No, mi van, koszorús fi­úk? — szólítja meg 'az embe­reket Koltás. — Nesztek, itt az újabb por­ció — mormogja a „koszorús fiúk” egyike és bakancsával a hatalmas köteg támlába rúg. A hivatalos nyelv ezeket a támfa-kötegeket koszorúknál; nevezd, innen az emberek „ko­szorús” elnevezése. A vájárok egymás után fel- egyenesednek, már amennyi­re a lyuk magassága engedi. Kérdőn Koltásra tekintenek, piert ö a „köszönik” beraká­sának legjobb szakembere, Koltás azonban nemcsak jó „koszorúzó”, hanem a bányá­val összefüggő minden mun­kának egyik legjobb szakértő­je. Hiszen a Munka Érdem­rend, Vörös Zászló Érdem­rendje nem pottyant csak úgy, ukmukfuk a mellére. Kiérde­melte ezeket a magas kitün­tetéseket. régi, tapasztalt bá­nyász. Most sem tanakodnak sokat a vájárok. Koltás csak egyikükre-másikukra pislant, kész. A szalonnás tarisznyák már a sziklákon pihennek és a lyukban felhangzik a munka zaja Csak hosszú-hosszú szünet után hangzik egy-egy szó, vagy szótag. Benkó Andris csendesen, de kitartóan nótá- zik. Az idő szinte észrevétlenül múlik. Perc perc után, óra óra után, mint a mennyezetből ki­buggyanó vízcseppecskék, me­lyek finom harangjátékát rég túlharsogta már a fúrók dur­va robaja. — Szerencse fel! — hangzik egyszerre a kivájt üreg tárná­ba torkolló végéből. — Ti még maradtok? A „koszorúsok” libasorban igyekeznek a felvonóhoz. Kol­tás vájárai csodálkozva néz­nek egymásra. Szinte lehetet­len. hogy már elérkezett az éjszakai műszak vége. Tehát odafent már pirkad. Kérdőn néznek Koltásra. — Sok kell még a kerek öt- venhez? — kérdi amaz. — Dehogy! Már csak egy darabka! — válaszol Gonosz Jancsi. — Hát akkor? Megyünk mi is, vagy befejezzük? — kérdi Koltás az embereket. — Legjobb volna ma telje­sen befejezni ezt a részt — vonja meg széles vállát Fábi­án László. — Én is amondó vagyok - fűzi hozzá Pásztor —, holnap ra már csak a koszorúzást kéne elvégeznünk. A többi egyetértőén bólint. Amit ma megtehetsz, ne halaszd hol­napra. Ha ma teljesen befe jezik a szakasz durva vájását, holnap már a munka újabb fázisához hezdhelneh akadálytalanul. Pásztort már rég elhagyta az álom, Benkó kitartóan dú­dol az orra alatt. Az idő mú­lik, múlik... És mikor kiérnek a felvo­nón a szabad levegőre,. Fábi­án kedvtelten tekint á tiszta, napos égboltra. Azonnyom- ban hangosat tüsszent. Bizo­nyt)#' idevágó megjegyzéssel egészségére kívánják és né­hány perc múlva élvetegen nyelik a kantinban a sörös­korsók aranyszínű nedűjót. Jól esik a „slukk”, mert jól végzett munka után minden duplán Ízlik. Márpedig ők jó munkát végeztek az éjjel. Lent, a föld mélyén újabb te­rületet készítettek elő, mely­ből vasérc születik, a szilárd, kemény bányászbecsület c ki­fejező szimbóluma. E. Lastomirsky Q eqíjzeíeJt * Köszönet érte... — NEHÁNYNAPOS főváro­si vendégszereplésre utazott a Miskolci 'Nemzeti Színház együttese. Budapesten, a Ma­gyar Színház épületében Áb­rahám Pál: Bál a Savoyban című revűopereltjét mutatják be több alkalommal. Az elő­adást a Magyar Televízió tele- cording szalagra rögzíti és a későbbiekben műsorra tűzi. Először bánat, majd kelle­mes meglepetés ért csütörtö­kön délelőtt. A József Attila utcán jártam és elvesztettem levéltáreámat, -igazolványaim mai, pénzemmel. A tárcámat Nagy Imréné, a 158. számú tejbolt vezetője találta meg, aki megnézve igazolványomat, azonnal felhívta telefonon vállalatomat, s kérte, értesít­senek; jelentkezzem a tárcá­mért. Hiánytalanul meg is kaptam, s nagyon megörül­tem. mert mint nyugdíj előtt álló idős munkásembert, nagyon érzékenyen érintett volna, ha nem találtam volna meg. Úgy érzem, köszönetét kell mondanom Nagy Imréné­Az új gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról A gimnáziumi érettségi re­form munkálatai befejeződtek. A tervek szerint az 1063—64-es oktatási év végén érvénybe lép. Ezzel kapcsolatban a Mű­velődésügyi Minisztérium köz­oktatási főosztályán elmondot­ták: — A gimnáziumi érettségi vizsga egységes, tárgyai köte­lezőek, választhatóan kötele­zőek és szabadon választha­tók. Kötelező vizsgatárgyak: magyar, történelem és piate­matika. Ezen kívül egy vá­laszthatóan kötelező tárgyat kell felvennie mindenkinek a biológia, kémia, fizika, vagy pedig az orosz és a második idegen nyelv közül. Szabadon választható még kettő, bár­melyik gimnáziumban, akár a rendes, akár a rendkívüli tantárgyakból. Változatlanul megmarad az a gyakorlat, hogy a diákok a tételeket húzzák. Az új sza­bályzat megszigorítja bizo­nyos mértékben a vizsga fel­tételeit. így például előírja, hogy egy tanuló csak két pót­tételt kaphat. ' Az eddiginél nagyobb szerephez jut az érettségin az iskolá igazgatója, az elnök feladata lényegében az ellenőrzés. Közölték továbbá, hogy megszüntetik azt a gyakorla­tot, amely szerint a gimnázi­um negyedik osztálya nem ad semmilyen végzettséget. Ezen­túl, aki a gimnázium negye­dik osztályát elvégezte, ha va­lahol munkába áll, úgy te­kintendő, hogy középfokú végzettségnek megfelelő fel­adatok ellátására, allialmas. így megszűnik az, hogy az érettségi vizsga letételét eg­zisztenciális kényszernek tart­sák. Egyébként az érettségit később is bármikor leteheti, aki akarja. Előreláthatólag még az idén kidolgozzák a szakközépislco- lai érettségi vizsga rendszerét, és sor Iterül a dolgozók gim­náziuma érettségi vizsgájának reformjára is. nek becsületes tettéért, fára­dozásáért, példamutató maga­tartásáért. Id. Szabó Lajos 3. sz. AICÖV LKM BARTÓK BÉLA MŰVELŐDÉSI HÁZ Július 4: Halászlegény frakkban. Színes amerikai film. Korhatár nélkül. Július 5: Négy hét Afrikában. Színes magyar film. Korhatár nél­kül. Július G-—7: Gombháború. Magya­rul beszélő francia film. Korhatár nélkül. Július B—9: Fel a fejjel. Magyar film. 10 éven alul nem ajánlott. Kezdések: 5 és 7 órakor. Július 7-én délelőtt 10 órakor matiné: Kővirág. Isssiácstagok fogadóórái Miskolc városi tanácstagok: Július 5: Bartha Lajosné, Szeles utcai iskola, 17 órakor; Grlbovszlci Lászlóné, I. kér., tanácselnöki szo­ba, 16 órakor; Horváth Béla, Épí­tési és Kutató Intézet, Széchenyi u. 2., 16 órakor; Kádár György. Tapolcai Bánya utcai iskola, 3 7 órakor; Kormos György, Major u. 4., tsz-kultúrterem, 16 órakor; Vértesi György, Park u. 4., I. 1., 17 órakor; id. Tüdős Ferenc, Somogyi Béla u. G.,’ óvoda, 17 órakor; Tóth Mária, Nagyváthy u. ált. iskola. 18 órakor; Szcntgyürgyl Gyula, III. kér. tanács, tanácsterem, 16 óra­kor. A miskolci Rádió műsora: (A 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Megyei körkép. Egy nap Sátoraljaújhelyai. Vidám népi muzsika. Hűtőházi gqndok. Nevelési kérdések; Érclemes-e ta­nulni. Mikes Éva énekel; Mantovani- zenekar játszik. ®1 ©aMMUMIIKUBa'B Bsl íImOZIV/ZEMI tMLLALAl ívsűsoiR/rv BÉKE. 4—10: A nagy manőver. Ango Széles! K: naponta 4, G, 8. M. 7.! 10 és f. 12: Kobra-akció. KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora: 4—5: Fel a fejjel. Színes magyal G és 8: A nagy „manőver. Ango Széles! 0—10: Éjféli mise. MagyJ rul beszélő csehszlovák. Széles 1 í vasárnap kivételével naponta 9. és ll-kor. KOSSUTH fllmsztntiás délutáni műsora: 4—7: Fel a fejjel. Színes magyflf 0—10: Éjféli mise. Magyarul szőlő csehszlovák. Széles! K: ni pontn f. 4, hn. G és 0. M. 7. 10 és I 12: A kicsi. MISKOLC KERT 4—5: Fel a fejjel. Színes magyfl* G—0: A nagy manőver. Angol. Sl* les! 9—10; Éjféli mise. Magyar^ beszélő csehszlovák. Széles! K: ni ponta este f. 0-kor. FAKLYA. 4—5: Jó emberek között. Magy« rul beszélő szovjet. G—8: Egy poh^ víz. Magyarul beszélő színes nyu gatnémet. Széles! 0—10: Framdj kandalló mellett. Magyarul beszél NDK. K: naponta 0, o, vasárnap I kor is. M. 7. 10 és hn. 12: Tűz 1 Dunán. SAGVARI 4—5: Ha velem tartanál. ND^ Széle.s! G—7: Mi ketten, meg a Francia. Széles! 8—9: Az aranyért bor. Színes magyar. Széles! K: n* ponta 5, 7, vasárnap 3-kor is. SZIKRA. 4—5: Mi ketten, meg a lő. Frafl cia. Széles! G—7: 49 nap. Szovjs^ ö—9: Az utolsó tél. Dán. Szélei K: kedd, csütörtök, péntek, szórt bat, vasárnap 5, 7, hétfőn csak "• kor. M. 7. 10-kor: Kard és kocK* TÁNCSICS* 4—5: A bosszú. Színes spanyol Egy év kilenc napi* Széles! G—7: Eßl ______ M agyarul beszélő szovjet. 6—9: w naponta 5, 7. M. 7. f. ló és 11: A pl' » '.'or, autó utasai. Talán ezen a munkahelyen kel leg- korábban a Nap a fővárosban. Itt csaknem mindig érezni egy kis leve­gőmozgást. Tetők, kemények, bádog­szobrok és bádogcirádák birodalma ez. A nagy városra még rátelepszik hajnalonta a szürkület, de a Vár épü­letének kupoláját, tetőit már bevonja a pirkadás finom, rózsaszínű pati­nája. Többször is jártam fent e nem mindennapi munkahelyen, amikor megkezdődtek, a gyorsabb ütemű, újjáépítési munkák, hogy minél előbb felköltözhessen ide az Országos Széchényi Könyvtár is. Méltó helye lesz. A hatalmas épület más részébe valószínűleg múzeum, olvasótermek és sok más kulturális intézmény létesül majd. Jól emlékszem: 1960 ködös hajnalú novemberében is jártam fent a Vár „tetején”, akkor még a kupola újjá­építése meg sem kezdődött. Már csí­pett a reggeli levegő, de ördög Mi­hály díszmű bádogos elég lenge öltö­zékben rezzenet’enül állt ötemeletnyi magasban a tető gerincén és egy ki­csit úgy tűnt, hogy gunyorosan néz le ránk, mert még a viszonylag sima padlástéren is botladozva jártunk. Felnéztem rá és csodálkoztam, hogy olyan piros az arca, frissen öntött bronzszobrokéhoz hasonlított. Le is kiáltott hozzánk: — Ide még a napfény is korábban ér! Azóta több mint két év telt el és már hamarosan elkészül a kupola. Rövidesen eltűnnek róla az állvá­nyok és teljes pompájában látható lesz a főváros tetőinek e sok tonnás vörösréz koronája. Akkor még csak A „századok tarnija” öltözködik a helyén álltunk, körülöttünk anyag- szállító kis liftek kúsztak fel züm­mögve a falakra, zsaluzók szekercéi csattogtak. Alattunk a kis szerpen­tinen apró autók kapaszkodtak fel a Vár felé. Közvetlenül a talpunk előtt, lent volt méltóságos méreteivel Má­ria Terézia bombasebhelyes fogadó­terme. Kiégett vasgerendák, romok tarkították, jól jelképezte azt a tör­ténelmi korszakot, ami elmúlt. Arra gondoltam, hogy az újjáépülő lépcső­kön nem azok járkálnak majd, akik valaha: uralkodók és főurak, cifra ruhás, alabárdos testőrök. Most ove- rálos emberek jönnek-mennek, s ala- bárd helyett fényes ácsszekerce fi­tyeg oldalukon. Ez a látvány meg­nyugtatóbb. Kereszt ül-kasul bejártuk akkor Simon Imre osztályvezetővel és Farkas Károly főmérnökkel a romos termeket, padlásokat. Onnét lehetett csak igazában látni, milyen nagy munka vár az építőkre Most a napokban, miután már a laikusok is láthatják, hogy a munka nagy része elkészült, újra érdeklőd­tem: hol tartanak a munkálatokkal? Kérdésemre Tóvölgyi Mihály műve­zető válaszolt. Vele is találkoztam már, ő vezette akkoriban a Mátyás­templom Béla-toronycsoportjának tetőfedését, de ezenkívül is sok, ne­mes arculatú pesti háztető emlékszik kezenyomára. , — A tetőfedő munkák nagy része elkészült — mondja.' — Csak a ku­pola mögötti C-szárny és a Tabán fe­lőli F-szárny fedetlen. A kupola fe­dése folyamatban van. Mi jelenleg a kőfaragó és bádogos munkára vá­runk, rajtuk múlik, hogy mikor foly­tathatjuk a tetőfedést. — Mennyi és milyen tetőfedő anyagot használnak még fel? — A munka teljes befejezéséig még fel kell dolgozni körülbelül százhúszezer darab húszszor-negyve- nes műemlékpalát, amelyeket vörös­réz viharkapoccsal is rögzítünk. E munka vérbeli és ritka szakértelmet, szakképzettséget igényel Ugyanis sok a toronyszerű kiképzés a tetőn, minduntalan finom bádog­szobrok és más bádogmunkák törik meg a tető szabályos vonalait. Nyu­godtan állíthatom, hogy a jó szakér­telmen kívül fontos még a szakmun­kások szépérzéke és arányérzéke is, sőt a hasonló típusú munkáknál nem árt, ha valamit tudunk az építészeti stílus korabeli történelméről. Csak egy érdekes példát említenék. Annak idején (körülbelül két ével, több mint száz éves plakettet találtunk a Má­tyás-templom hollójának talpában. A plakettre rákarcolták a tervező nevét is. Más alkalommal pergame­neket találtunk, amelyeken meg­írták. hogy az illető templomtorony építési munkáinál egy munkás lezu­hant. meddig tartott a munka és ha­sonlókat — Visszatették változatlanul a te-: kercsc-ket? Vagy írlak rájuk valamit? — Mi is „leveleket” helyeztünk el, akár a régi mesterek. Elmondhatom, hogy Marcsek Ferenc és brigádja, Scftsik Antal és brigádja, valamint Fülek! János és brigádja és a többiek is ,.._u értik úgy a munkát, mint a hajdani mesterek Elölről, a homlokzat felől mulatós a Vár. A Vérmezőről és Tabán felől nézve kevésbé. Nem áldana megóvni a Tóth Árpád sétány műemlékeit sem. (Annyi műemlékünk van. hogy ezt megengedhetjük magunknak?) A Vár utcái közül talán az Úri utca néz ki a legsiralmasabban. Néhol fák lombja integet ki a romos házak ablakán. Igaz, az úttestet kövezik, de a házak képe rücskös, szilánknyo­mokat őriz az a kevés vakolat is, amit még nem szedett le róluk az idő. De azért a Vár, a „századok ta­núja” — öltözködik. A Nap későbben is nyugszik itt. A sötét szintje már-már befedi, elnyeli a várost, a Vár kupolája, a templom- torony és más magas épület még sá­padt rózsaszínnel hívja fel magára a tekinteteket. Messziről már nagyon szép a Vár. Két éve, hogy az egvik betongerendán a tetőszerkezet alatt ott láttam a Műemlékvédelmi Bizott­ság emléktábláját, rajta a következő szöveggel: „Megdicsért munka”. Jó lenne, ha nemsokára ezt lehetne el­mondani a már teljesen elkészült Várról; hogy méltón koronázza szép fővárosunkat. Kiss Dénes » PETŐFI. í 4—5: Egy pohár víz. Magyart' ^.beszélő színes nyugatnémet. Szé »les! C—7: Ha velem tartanál. NDl‘ »Széles! n—9: Az utolsó előtti ért »bér. Magyar. Széles! K: hétíí »■csütörtök, vasárnap 5. 7, kodé »péntek, szombat csak 7-lcor. M. ' »10-kor: Az elvarázsolt herceg. * MISKOLC-TAPOLCA. » 4—5: Az utolsó előtti ember. W »gyár. 6—7: Háromszor kel fel 1 >fNap. Csehszlovák. 8—9: Napféní »és árnyék. Bolgár. K: naponta rt' »te 0-kor. M. 7. 10-kor: A clrkuS* »lánya. »• MISKOLC-TAPOLCA KERT. » 4—5: Az utolsó előtti ember. MS' »gyár. Széles! 6—7: A bérgyilkos' »Olasz. Széles! 8—9: Napíény és A? »nyék. Bolgár. K: naponta este t »9-kor. * DIADAL. » 6—7: (Clu. f. 5-kor) Cstllagkö® »testvérek. Színes szovjet. 6—7: (eS‘ »te f. 7-lcor) Egy csepp méz. Angol »18 éven felülieknek! 9—10< Egy pl” »kóló világos. Magyar. K: keddrt Jf. 5. f. 7, szerdán csak í. 7-kor. »7. f. u-kor: Az áruló bankjegy. ! * ERKEL. » 4: Feltámadás I. Magyarul beszá' »lő szovjet. 7: Micl néni két élet®1 »Magyar. K: csütörtökön és vaséi' »nap 7-kor. M. 7. 10-kor: Kaland > ? vonaton. (S ff / / »./ -rt-Jd * .1 * Várható időjárás ma estig! »felhöátvonulások, több helyiül »záporcső, zivatar, mérsékeli »északkelen szél. Várható leg' »magasabb nappali hőmérsék-' 2 let 85—28 fok között. A Bal»' »(on vizének hőmérséklete Sió' írokon 25 fok. Tisztítsák ki a tapolcai csónakázó íayat! Június utolsó vasárnapján különösen sokan keresték fel Miskolc-Tapolcát. Jónéhányan ellátogattak a csónakázó tó­hoz is. Meglepetéssel tapasz­talták, hogy vize annyira el­hanyagolt és piszkos, hogy in­kább hasonlít egy erdei po­csolyához, mint csónakázó tó­hoz. Hasonlóképpen festett a tó előtt lévő medence is. Egyik sem nyújtott esztétikus lát­ványt. Kérjük az illetékeseket, gondoskodjanak róla, hogy megfelelő időközönként a csónakázó tóról halásszák le a zöld algát, mely már telje­sen belepte ... Ellenőrzést és mielőbbi in­tézkedést várunk. • Kónya István Miskolc-Tapolca Bravur? — Nem! Biti as ág ; ja jem először láttam már, hogy amikor a. miskolt villamos a Széchenyi utca alsó végéhez közeledi és a Munkácsy utca előtt lassítja sebességét, égi két vállalkozó szellemű, meggondolatlan utas leugrik a szí : rslvényröl ás eltűnik a környező kapualjakban. így, tcS épsége, esetleg élete kockáztatásával spórolva el az Ady-hi ; melletti megállótól visszafelé megteendő ötven méteres 1 ! fárasztó gyaloglását. Ezen a tájon laknak, hát nem ulaziUl : tovább, és ha a szerelvény nem áll meg a kedvükért, i* kább elbúcsúznak tőle, A minap egy este, tizenegy óra is elmúlt már, szinté, csökkentette sebességet a villamos. A S4-es számú ház elő' egy férfiú ruganyos mozdulattal leugrott a futó jármű lel hátsó lépcsőjéről, udvariasan elengedte a mögötte száguld autóbuszt, majd kényelmes séialépésben megindult — villamos után és befordult az Ady Endre utcába. Töprengtem: miért ugrott le ez az embertársam mozgó, sőt sebesen mozgó kocsiról? Az útját nem akarhatI megrövidíteni,, hiszen tovább ment! Bátorságát akarta fitol tatni valaki előtt? Üres volt a peron, az utcán is kelte voltunk mindössze a közelben. Kilián-pontok megszerzését tréningezett? Szó sem lehet róla! Nem volt jegye és jött c ellenőr? A kalauz a kocsi másik végén állt, ellenőr net volt a villamoson, meg egyébként is, biztosan volt jegll vagy bérlete. Ezek szerint semmi oka nem volt a leugrásrt — Mégis, mennyire meglepődne és megsértődne, ha „hŐs0 dósét” oktalanságnak titulálnánk. Pedig soklcal több, mit oktalanság. <b)

Next

/
Thumbnails
Contents