Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-26 / 173. szám

Pénteki 1983. július 28.

ESZAKMAGYARORSZÄG

3

Szedik a íiíres szatymazi barackot

X szatymazi szövetkezetek háztáji gyümölcsöseiben meg.. Kezdték az őszibarack szedését. A gazdák véleménye szerint holdanként 100 mázsás lesz a termés.

Széli Istvánná és anyósa őszibarack „szüret’’ közben.

• e

Ösztöndíjak létesítésével is javítsuk a tsz-ck szakember ellátottságát

MEGYÉNK termelőszövetkezeteiben a szakember ellátottság jóval alatta marad az országos átlagnak. Míg országos átlagban 4600 holdra jut ogy egyetemet, vagy főiskolát Végzett szakember, addig Borsod megyében 6166 holdra. Ezt a tarthatatlan állapotot fel kell számolni. A szocialista Nagyüzemi gazdálkodás, a tudomány gyors fejlődése, a mezőgazdaság előtt álló népgazdasági feladatok, a tsz-ek mielőbbi megerősítése, feltétlenül' megkövetelik, hogy a tsz- ek megfelelő képzettségű és létszámú szakemberrel rendelkezzenek. A szakemberekkel '’aló megfelelő ellátást úgy tudjuk meggyorsítani és megfelelő szintre emelni, ha a isztok a szociális és kulturális ^lapból társadalmi ösztöndíjjal segítik a fiatalok (elsősorban a saját falubeliek) továbbtanulását.

A gazdaságilag erős tsz-ek sdját terhűkre szerződtessenek 08ztöndíjast (technikus, felsőfokú technikus havi 200—400 forint, akadémista, egyetemista havi 400—600 Ft.) A gyengébb termelőszövetkezetek récére az állam erre a célra Vissza nem térítendő hitelt bi-, t°sü. A gazdaságilag gyenge; tsz feladata csak annyi, hogy- szerződést kössön valamelyik; hallgatóval és megelőlegezze az; ösztöndíj összegét, amit a me-| ftVei tanács negyedévenként; átutal a tsz-nek. Az ösztöndíj; összegek az előbbiekhez ha-; sonlóak. A tsz-ek ilyen irányúi igényeit, feltüntetve, hogy sa-; 3át erőből, vagy állami támo-; tatással milyen és hány tech-; áikussal, illetve egyetemistá-i val kívánnak ösztöndíjra szer-'- Ződést kötni, a járási mezőgaz-; dasági osztály oktatási előadó-; iával kell írásban közölni ez! ev augusztus 20-ig. A szerző-; dés megkötést a megyei ta-i 11 ács mezőgazdasági osztálya; bonyolítja le az igények alap-; ián, ez év szeptemberében. i

A TANÁCSI vezetőkre, a: községi tanácstagokra nagy; j-oladat hárul ez ügyben is. A; községi tanácsok, tanácstagok!-- JERUZSÁLEMBEN au-; Súsztus 5-én ül össze a zene-! 'ödományi kongresszus és a; Nemzetközi népzenei tanács! konferenciája. A tanácskozó-: kon, melyeknek tárgyköre a! ‘■Kelet és nyugat a zenében”: ^biet kapta, részt vesznek a; áüigyar zenei élet képviselői is.! Ptt lesz Kodály Zoltán, aki a; Nemzetközi Népzenei Tanács; elnöke, Szabolcsi Bence pro.: fesszor és a Magyar Tudomá-; ^os Akadémia népzene-kuta-: csoportja részéről Vargyas: bajos, Vikár László és Sárost »álint is, !

legfőbb feladata ma. hogy a termelőszövetkezeteket mindenütt megfelelő termelési szintre emeljék. Csak jól gazdálkodó, s nagy terméseket elérő tsz-ek képesek biztosítani a tagság jó jövedelmét. A mezőgazdaság előtt álló nagy feladatokat csak a korszerű mezőgazdasági tudományok minél tökéletesebb felhasználásával érhetjük el. Ehhez olyan vezetőkre, szakembereiére van szükség a termelőszövetkezetekben, akik a korszerű tudomány birtokában vannak, s ezt a tsz-ekben érvényesítik is. Ha egy tsz például léét ösztöndíjas egyetemistára öt év alatt 60 ezer forintot (évi 12 ezer forintot) fizet és ha az a szakember csak a szakszerű takarmányozást oldja meg

egy évben, máris megtérül a ráfordított költség. Sok hasonló példát lehetne még említeni.

A KÖZSÉGI tanácsok és kü- lön-külön minden tanácstag hasson oda a tsz-eknél, hogy saját érdekükben, a szükségletnek megfelelően, szerződtessenek ösztöndíjasokat.

Forgács Gyula szakfelügyelő

Önkéntes munftn a íeSeráté roSéá^OEiiás

épüéséiiez

A völgykatlanban települt Özdon a televízió vétel, a terület több részének árnyélcoltsá- pa miatt nem kielégítő, jóllehet, a város lakossága kedveli a televíziót., s már jelenleg is csaknem kétezer ózdi dolgozónak van tv-készilléke. A vételi viszonyok lényeges megjavítása végett a városi tanács, a kohászati üzemek, valamint a posta együttes összefogásával, a város közelében lévő Drótoshegyen televízió relé állomás építését kezdték meg. A 45 méter magas, vasszerkezetű antenna torony alkatrészeit a kohászati üzemek dolgozói már elkészítették. A napokban hozzáfogtak a torony alapbetonozási munkáihoz, valamint a kezelő, illetve az adóépület falazásához. Az állomás mielőbbi felépítése valóban közügy lett Ózdon, s azt önként vállalt munkával, a KISZ-fiatalokon, a szocialista brigádtagokon kívül a város lakosai is segítik. Eddig mintegy kétezren veitek részt 2—3 órai munkával az építkezésen, s a továbbiakban további háromezer ózdi dolgozó támogatására számítanak. A vártnál is nagyobb mértékű társadalmi munka eredményeként arra számítanak, hogy az állomás, amely a kékesi televízió állomás adását továbbítja majd felerősítve mintegy négy kilométeres körzetben az ózdi előfizetőkhöz, augusztus 20-án már megkezdheti a kísérleti közvetítést.

Milliókat igér « g®ii©I E&alár

A kétkerekű kiskocsik ismét előkerültek a fáskamrákból. Csaknem minden gönci családnak van ilyen alkalmatossága. A házikertekben szüretelt mosolygó kajszit szállítják rajta az átvevőhöz. Valóságos „édes hadjárat” indul el ilyenkor a községből, hogy valahol a hamburgi, vagy a berlini piacon cekkerébe rakja a német háziasszony a magyar fold egyik ízes kincsét. A hírneves gönci hordó után, melynek patinája már megkopott, ezáHal lett ismét kapcsolata a világgal ennek, az egykor kereskedelméről hírneves községnek. A gönci baracknak van neve, de hódító útja még csak ezután kezdődik el. Küldünk belőle 15—20 vagonnal külföldre. Ez még kevés. Az abaűji dombok sovány pénzt adó földjeire szinte kívánkozik ez a kultúra. A meszes talaj olyan csemegét érlel, amivel — értékben — semmilyen szántóföldi növény nem vetekedhet. A gyümölcsösök megbénítják a természet pusztító kezét — az eróziót. Kell erre a vidékre a gyümölcs, hogy kiegyenlítődjék a különbség a sík vidék, s a verejtékes munkát kívánó dombok között. A tsz-nek van egy 15 holdas barackosa. Innen már lovas kocsi hordja el a gyümölcsöt, a többséget azonban még targoncán szállítják, s ez. ha nem is máról- holnapra. de néhány éven belül megváltozik.

A lelkes patrónus

Sokat beszéltek, értekeztek eddig is Göncön a további telepítésekről, de csak most kezd igazán határozott kép formálódni a jövőről. A tavasszal idekerült Fogler Alberttól tudom meg ezt.. Ö a helyi Kossuth Tsz alkalmazottja. Fizetését a földművesszövetkezet útján a MÉK-től kapja. A MÉK ismerte fel leginkább a barackban rejlő ígéretet, kereskedelmi lehetőséget. S ha ilyen befektetésre vállalkozott a MÉK, akkor megelégedéssel nyugtázhatjuk ezt a nagyvonalú, előrelátó gesztust.

Az éleiben sokat tapasztalt kísérletező kedvű kertész már 58 éves. Érzi az éveket, de a hangja, a szelleme friss, eleven. valósággal megifjodik amikor a szemezett alanyokról, a leendő faiskolákról, majdani telepítésekről beszél. A gazdászok életigenlő kedve magával ragadja hallgatóit. (Ezzel így volt, e sorok írója is.) A kisüzemi kereteket akarja túllépni, ez minden törekvése. Gondja van, sokféle, mégis örül, mert ő tehette meg az első lépéseket.

— Én csinálom a gyümölcsöst — sorolja tréfásan — saját képemre és hasonlatosságomra.

Átvitt értelemben igaz ez a magyarázat, mert itt, Göncön, valóban teremtésről van szó. Az ember a vadon tenyésző vörösszilva hajtásokba oltja a szemeket (a gönci baracknak ez a specialitása). 9600 alanyba már beoltotta a barackot, s a jövő tavasszal 30 000 alanyt telepít, a tsz által adott 3600 négyszögöles oltványtelepen.

Szóval így kezdődtek az első lépések. 1965-ben már végleges helyére kerülnek az első husángok, a csemeték az oltványtelepről. Amíg azonban erre sor kerül, sok mindent meg kell oldani, hogy kevesebb legyen a kertész gondja, hogy a jövőbeni legyenek.

Ki hell jelölni a gyümölcsösök helyét

A szorgalmas munka eredménye:

egy hónap alatt több mint 5 ezer forintot keresett

'A tokaji. Tiszavirág Termelőszövetkezet tagjait nemcsak bátor, hanem szorgalmas embereknek is ismerik Borsod megyében. A halászok ugyanis kora tavasztól, amikor a Tisza még zajlik, a téli hónapokig, szinte hajnaltól a késő esti órákig vizen vannak, hogy minden nap friss halféleséggel lássák el két csárdájukat és a környező piacokat. A lakosság ellátása és a■ közös vagyon növelése végett a szövetkezet öt halászbrigádja az idén versenyre hívta egymást. A félévi eredményeket most értékeltek. Megállapították, hogy hat hónap alatt, bár az időjárás nem kedvezett a halászolcnak. a brigádok több mint 270 mázsa halat fogtak ki a Tiszából és a. Bodrogból. Ez 30 mázsával több. mint amennyit féléves tervük előirt. Ebben az időszakban különösen a Végardó-brigád tagjait kísérte szerencse. A Bodrog felső szakaszán és a Karcsa- patakon halászó dolgozók júniusban például több mini 1100 kilogramm nemes halat: süllőt és pontyot zsákmányoltak a folyókból. Ez pedig igen jó keresetet biztosított a tagoknak, így a brigád vezetője. Városi Béla júniusban csaknem 5 és félezer forintot keresett. De a. többiek sem panaszkodhatnak. Városi István és Városi Mihály például 3 ezer. Szabó Ferenc pedig 2500 forint feletti fizetést vitt haza egy hónap alatt családjának.

alany termelését, úgy a telepítendő területek sorsáról is dönteni kell.

Kell a permetezés

Beszélgettem több gönci termelővel. Az elmúlt esztendőkben már permetezték a házi kertek gyümölcsfáit. A hatásáról azonban eléggé megoszlik a közvélemény. Van, aki azt mondja, hogy nem ér semmit, mások helyeslőén nyilatkoznak. A kertész azt vallja, hogy igenis kell a kétszeri permetezés, hogy megöljék a rovarokat. fagombákat és a barackmolyt. Kell, feltétlenül, de másképpen, mint ahogy idáig történt. Fogler Albert nemcsak az oltványokról gondoskodik, ő irányította tavasszal a 6—7 tagú permetező-bi'igód munkáját is. Azaz, csak irányította volna, mert nem annyira gazdászvolt ő ekkor, mint inkább adminisztrátor, pénzbeszedő, aki a felekkel tárgyalt. Ez lekötötte minden idejét, így aztán amit leginkább kellett volna; az ellenőrzést nem láthatta el. Nem láthatta, hogy keverik a permedét, elég jutott-e a fára belőle, s egyáltalán az egészet a fákhoz használták-e fel? Ez így nem volt jó, s ha itt-ott ezért kétségnek adtak hangot, akkor annak talán volt némi alapja is. Volt, aki így beszélt:

— Azért pusztult ki egy fám. mert permeteztek.

Ez nem igaz, a permedé nem bántja a fát, csak a kórokozókat. Az azonban igaz, hogy a telepítések valósággá j gönciek nem értenek a szakszerű metszéshez. Sok csonkot hagynak a fán, s ezért a fa hőgutát kap. Amelyik elszárad, elpusztul, az többnyire ennek a következménye.

Ä gönci határban egy 600 holdas régi szőlőterület kínálja magát a leendő gyümölcsös helyének. Ez látszik legkézenfekvőbbnek. Ahhoz azonban, hogy a telepítés elkezdődhessék, sok mindent kell tenni. Ki kell termelni az elöregedett, régi, elhanyagolt fákat, talajjavító gépeket kell küldeni, hogv rendezni lehessen a bokrok tarkította változatos terepet. Találni 300 éves alma- és körtefát is, ma is szépen díszük, s ez azt bizonyítja, hogy a Gönckörnyéki talaj kiváló a gyümölcs számára. Minderről azonban még csak tárgyalnak. Jó volna határozottabban tudni a terület sorsáról, rendezéséről. Ha ezt a földet, (amelyet az utóbbi évtizedekben egyáltalán nem ápoltak), zöldtrágyázzák, ahogy azt a kertész tervezi, kamatos-kamattal fizet majd minden befektetett forintért. A költségeket a tsz egyedül nem tudja viselni, ezért, ahogyan elindították az

Közelebb az értelemhez

A gönciek gyakran hallgatnak előadásokat a művelődési otthonban, kulturálódnak, művelődnek. Valami azonban hiányzik. Hozzáértő gazdászok, szakemberek nem beszélnek a barackról, a gyümölcsösről, annak kezeléséről, kultúrájáról. Fogler Albert előadás-sorozatot sürget, hogy a gönciek megismerjék a baracktermelés minden csínját-bínját. S ez igen sürgető lenne, hiszen a jövőben több száz, talán 1000 holdakról lesz szó Göncön és Gönc környékén.

Kétkerekű kiskocsi gördül az átvevőhely felé. Ma még ez a helyzetkép. Néhány év múltán azonban minden megváltozhat. Ahhoz azonban, hogy ez bekövetkezzék, sok mindent meg kell oldani, s erről nem árt meghallgatni a gönciek lelkes kertészét.

Garami Ernő

Ifjúság és modernség

gondolkodási mód és az ennek megfelelő magatartás. Szerintük csak az lehet modern lány, akinek tupírozott a haja, twistvonalú a szoknyája és úgy köszönti Ismerőseit: Csau, Fiúban pedig az, aki csőnadrágban, jellegzetes frizurával jár.

Akik az ilyen múló, keveset mondó külső tormákból akarják összerakni a modern ember jellegzetességeit — többnyire csak moderneskedők. Az ilven fiatalokról irta a költő: össztáncra járó lányok előtt sikere van új frizurádnak: de lemaradsz egy évszázaddal, amikor kinyitod a szádat..

C amikor kimondjuk azt, ** hogy a divatos öltözködés nem jelent modernséget, egv másik Végletről is beszélni kell. Vannak, akik ..huligánnak'’ nevezik azt a fiatalembert. aki kissé merészebb vonalú ruhában, cinőben jár. de mindamellett ízlésesen öltözködik, rendesen viselkedik.

Másik ilven helytelen nézet: a modernség egyenlő a ..lezser- séngel”. F* már kissé veszélyesebb is. Tulajdorp-éenen mit is értenek e „teória” hmdetm azon a bizonyos ..lezsersénen”, Általában nyegleséget, cinikus vonásokat roértéktelenséget a viselkodásben és a szórakozásban. individualizmust, üres. i ért alma flau ke1endbnibász4c+ Fninos. ezek tvi'áoosan szabadosán értctmez'k és nvaknrol- 4ák a. modernséget. Tgv azu+do lassan-lassan idegenné válik

tőlük minden, ami emberi értelemben szép, felemelő. S félő, hogy akik ilyen ferdén, ilyen tévesen értelmezik a modernséget, káros nézetek hirdetőivé válnak, akarva-akaratlanul is az erkölcsi züllés útjára keverednek.

Az úgynevezett .,lezserség” gondolatának hirdetői, éppen rosszul értelmezett nézetükből, előbb-utóbb elfordulnak a társadalomtól, a közösségi élettől, a közügyektől. Nem vesznek tudomást arról, ami körülöttük történik, saját jövőjükkel, nerspektfvájukka! sem foglalkoznak. Mának élés, szűklátókörűség. mérhetetlen közöny, egoizmus, s a magát túlélt, modernnek semmiképDen sem mondható nyugati eszmék és társadalmi tormák utáneyása jellemzi őket. Sokszor dekadens. eltorzult élettormák megszemélyesítőivé válnak.

Adott a kérdés: honnan lehetséges ez? Mikién téwezök hatására keveredhetik ennnire össze a modernség a léhaságnál, a moderneskedés a „lezserepnnnj** *>

Vannak iá érzécű effészs^es ?ondolkMá?á. do amolvan megtevődt fiatalok, akiket a ro«=s^ környezet tesz ilvenné.

sókat a hamis romántn?-^ fésir+p*lep' haihászása Inttofi'a odni ff hnerv a. tTí ^ orna c ó oyM f'r)nvíi*p tóIfínórtcpV ci^t. olvnn ocA+^k e^nfordiilnnlr gmilcor toltűnéri váartól hajtva, hasznos emberi tulajdonsággal rendelkező fiatalok is rosszul értelmezik a modernséget.

to»ppen ezért kell részt ven- “ nünk az olyan vitákon, helyes mederbe kell szorítanunk az olyan beszélgetéseket, ahol a modernség és a moderneskedés közötti különbség a téma. Ez nem kizárólagosan ifjúság-ügy, még akkor sem, ha a legtöbb keveredés, vagy félreértés fiataljainknál tapasztalható. Ez részben érthető, hiszen az ifjúság rendkívül érzékenyen reagál mindenre, ami új, mindenre, ami korszerű. Szinte ösztönösen vonzódnak az ilyen természetű kérdések és jelenségek köré. Hogy azután igényeiket menynyire elégítik ki, az rajtuk is múlik.

Azon a vitán, amelyet a modernségről tartottunk szerkesztőségünkben, Nádasdy József, a KISZ Központi Bizottságának titkára sok olyan kérdésben kifejtette az ifjúsági szövetség álláspontját, amelyek körül még napjainkban is gyűrűzik a vita. Végső következtetésként azt mondta: Amikor a modernségről beszélünk a fiatalokkal, igyekezzünk néhány alkotó gondolatot hozzátenni a vitatémához.

Valóban nagy szükség van erre, hisz ha valami, akkor az ilyesfajta vita előbbr-e viszi az ügyet. Mert kétségtelen, a modernség körül igen sokféle gondolat kavarog a fiatalság fejében. Ha azonban ezeket a „képlékeny”, formálható, alakítható nézeteket helyesen irányítjuk, tulajdonképpen a

legrövidebb úton jutunk el a kommunista ember ideálhoz. Hiszen az emberiség történetében sohasem volt olyan modern. olyan haladó, olyan igaz és bátor eszme, mint a kommunizmus. Modernebb, fejlettebb társadalmi, gazdasági és művészeti formákat senki sem tudott, vagy tud pi'o- dukálni. Mi arra törekszünk, hogy ifjúságunk megértse ezt, s valóban modern, ltorszerű emberré váljon — életszemléletében, gondolkodásában és viselkedésében egyaránt. Hogy világosan lássák a fiatalok: & mi korunkban a modernség alapvető ismérve, vagy ha úgy tetszik, a korszerűség fő meghatározója a kommunista eszmeiség.

C amikor a modem em- bért megrajzoljuk, tulajdonképpen a kommunista emberideált népszerűsítjük. Amikor kimondjuk azt, hogy fiataljainkat modem emberekké akarjuk tenni — azt miijük: ifjúságunk kommunista életszemléletének, gond.olko- dásmódjának és életének kialakításán fáradozunk. Ez pedig azt is jelenti, hogy a modernség nem valami osztályfeletti fogalom, hanem meghatározott osztálytartalma, sőt osztályszerepe Is van.

így szembetűnik, hogy a modernségről nem lehet úgy beszélni, mint „divatos hóbort ról. És nem is afféle külsőség. Ez utóbbi csak keret, amelyet tartalommal kell megtölteni.

Panlovits Ágoston (Folytatjuk.)

II.

„A modernség: a világ rendjének, fejlődési irányának felismerése, és a haladás hű szolgálata. A modernség életszemlélet, gondolkodási mód és ennek megfelelő gyakorlati tevékenység, magatartás”.

(A KISZ KB nevelési irányelveiből.)

fi modernséget vitató be- ■“ szélgetésünk során sok szó esett a tartalomról és a tormáról, tehát szólni kell azokról a nézetekről, helyes és helytelen állásfoglalásokról, amelyek e kérdést illetően szinte közhelyként elhangzanak. Ugyanakkor leszűkítik, összezsugorítják a modernség fogalmát.

Az első ilyen, sokat vitatott kérdés a divat.. Vannak, akik a külső megjelenési tormában vélik felfedezni a modernség legfőbb ismérvét, a modernség igazi tartalmát Egy középiskolai KISZ-titkár a vita során elmondta, hogv a vele egykorú diákok elsősorban azt tartják modem fiatalnak, aki Ca.esar- frizurát visel, trapéz nadrágét, csíkos zoknit és „csau csukát” hord.

Ezek többnyire egyenlőség telet tesznek a modernség és a divat közé. Megítélésüknél szem elől tévesztenek olvan fontos, csakugyan a modem emberre jellemző tnlajdercn- gokat, mint az életszemlélet,