Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

BSZ ARM AGY ARORSZA G Vasárnap, 1963. július 21. Aláírták a magyar—szovjet közös nyilatkozatot (Folytatás az 1. oldalról.) son Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi . Bizottságának első titkára, Alvaro Cunhal, a Por­tugál Kommunista Párt tit­kára. Megjelent a fogadáson Ave- rell Harriman és Lord Hails- ham, a moszkvai atomcsend- tárgyalásokon résztvevő ame­rikai. illetve angol delegáció vezetője. Nyikita Hruscsov átnyújtotta Kádár Jánosnak a Holdra kül­dött szovjet felségjel egyik másolatát. Kádár János szívből jövő köszönetét mondott a szovjet kormány, az SZKP Központi Bizottságának aján­dékáért. A rendkívül szívélyes han­gulatú, baráti légkörben lezaj­lott fogadáson Hruscsov pohár- köszöntőt mondott. — Emelem poharam barát­ságunkra, a szovjet népek és a magyar nép. pártjaink barát­ságára, arra, hogy ez a testvéri kapcsolat mindig olyan szilárd legyen, mint amilyen ma — mondotta a szovjet kormányfő. Kádár János a magyar és a szovjet nép közötti testvéri barátságra, a népek közötti megértésre, a szovjet nép to­vábbi sikereire és boldogulá­sára, az SZKP Központi Bi­zottságára. a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségére, a szovjet kormányra és Nvikit.a Hrus- csovra ürítette poharát. Baráti he&séi.ggetés as űrhajósotokul A fogadás „nemhivatalos” részében Kádár János közvet­len, szívélyes beszélgetést foly­tatott a megjelent Nyikolajev és Popovics űrhajósokkal. Po- povics megjegyezte, hogy ezek a napok a magyar és a szovjet nép testvéri, megbonthatatlan barátságának ünnepnapjai. Számomra még külön családi ünnep is — fűzte hozzá —, mert most van feleségemnek, Marijának 32. születésnapja. Kádár János melegen gratulált a csinos fiatalasszonynak, aki ..civilben” maga is pilóta, s a Szovjetunió legnevesebb repü­lői közé tartozik. Popovicsné azt mondta, hogy nem kíván magának túl hosszú életet, mindössze mégegyszer ennyit, hogy „fiatalon” haljon meg. A beszélgető csoporthoz odalépett Leonyid Brezsnyev, aki tréfásan megjegyezte: leg­alább háromszor ennyi ideig éljen, hiszen most lesz csak igazán szép az élet. Kádár János nevetve érdek­lődött Nyikolajevnál: Magát még nem csábították el a lá­nyok? Nyikolajev hasonló tréfás hangnemben válaszolta: Még tartom magam, hiszen csak 33 éves vagyok. A két űrhajós a beszélgetés során elmondta, hogy Gagarin sokat mesélt Magvarorszápról és ők maguk is számtalan -üd­vözletét, kedves levelet kan­nak a magyar fiataloktól, fiúk­tól. lánvokt/A egyaránt. Kádár János megjegyezte: Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok Szombatra zászlódíszbe öl­töztek a szegedi házak. A te­reken új szökőkutak, éjszaka megvilágított szobrok sokasá­ga, a parkokban többezer vi- •rág színes pompája is jelzi, megkezdődtek az ünnepi hetek, az ország legjelen­tősebb nyári kulturális eseménysorozata, a Sza­badtéri Játékok. A vendégeket szállító első különautóbuszok már a délelőt­ti órákban befutottak Szeged­re. Budapestről, Debrecenből, Dorogról, Pécsről és az ország sok más városából mintegy húsz autóbusszal jöttek látoga­tók. Bolgár turistacsoport mel­lett csehszlovák, jugoszláv, francia, angol, svájci, osztrák, amerikai és nyugatnémet ven­dégeket is fogadtak a város szállodáiban. A látogatók száma már a kora délutáni órákig meg­közelítette a háromezret. Este 8 órakor a Beloiannisz téri szabadtéri - színpadon fel­hangzott a játékok . kezdetét jelző szignál. Tari János, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója több művészeti ve­zetővel együtt megkoszorúzta az egyetem árkádos épületei alatt lévő Pantheonban Erkel Ferenc szobrát. A zenekar el­játszotta a Himnuszt, majd dr. Biczó György, a Szegedi megyei jógii Városi Tanács VB-elnöke nyitotta meg a játékokat. Ezután került sor a megnyi­tó előadásra, Erkel Ferenc „Brankovics György” című operájának előadására. Magukat nagyon nehéz „meg- lcapni”, annyian versengenek magukért. Nyikolajev azt vá­laszolta: Ha kicsit több időnk lesz, még üdülni is szíves-örö­mest elmegyünk Magyaror­szágra. Mostanában azonban nagyon feszített a progra­munk. Ma fogadáson vagyunk, holnap vizsgázunk, múlt va­sárnap pedig felsőbb matema­tikából tettük le a vizsgát. — Milyen eredménnyel — kérdezte Kádár János. — Köszönöm a kérdést — mondotta Nyikolajev —, jól si­került a vizsga. Popovics hozzáfűzte: Nyikor lajev csak szerénykedik, kitűnő eredménnyel ment át a vizs­gán. Nyikolajev elmondta még, hogv a vizsgasorozat 26-án fe­jeződik be, ezután szabadságra megy. * A magyar párt-?. és kormány­küldöttség vezetője megkérte, hogy ha pihenő idejéből futja, látogasson el Magvarorszápra űr testvérével együtt. Nyikola­jev mosolyogva válaszolta, hogy ezt a javaslatot „kézzcl- lábbal” megszavazza. A mindvégig derűs, közvet­len beszélgetés végén Kádár János elismeréssel adózott a két kitűnő űrrepülő teljesítmé­nyeinek. Elmondta, hogy nagy­szerű teljesítményük olyan eredmény, amely a világ min­den kommunistájának meg­dobbantotta a szívét, s a leg­egyszerűbb emberek előtt is kézzelfoghatóan bizonyította: a hatalmás szovjet ország a tu­domány, a technika és az űr­kutatás terén magabiztosan tartja első helyét, sőt növeli fölényét az Amerikai Egyesült Államokkal szemben. Nyikolajev és Popovics sze­rényen válaszolták: jólesik ne­kik ez a megállapítás, s naeyon boldogok, hogy hozzájárulhat­tak a világűr meghódításához. Gromiko foggá dia Péter Jánosi Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter szombaton fogad­ta Péter János külügyminisz­tert, párt- és kormányküldött­ségünk tagját. Gromiko és Pé­ter János szívélyes, baráti meg­beszélést folytatott. Világszerte hatalmas érdeklődést. (Folytatás az 1, oldalról.) A lapok bizakodással utal­nak az „atomcsend”-tárgyalá- sok további kedvező haladásá­ra. Lényegileg biztosra veszik, hogy a tárgyalások a jövő hé­ten végetérnek és hogy már a szerződés szövegezésén dol­goznak. A francia hivatalos körök egyelőre nem fűztek megjegy­zést Hruscsov beszédéhez. A francia ■ kormány és a NATO illetékesei tanulmányozzák a beszéd teljes szövegét. Kiszivárgott hírek szerint azonban NATO-körökbcn nagy érdeklődéssel fogad­ták a szovjet miniszterel­nök javaslatait. Hangsúlyozzák, hogy ez a be­széd foglalt leghatározottab­ban -állásba békés együttélés mellett. Á franciák, fenntartá­sai között az első helyet o NATO és a Varsói Szerződés esetleges meg nem támadási egyezményének kérdése fog­lalja el. A bécsi sajtó, rádió, televízió kommentárok kiemelik a Hrus- csov-beszéd történelmi jelentő­ségét, rámutatnak a Kádár Já­nos vezette magyar küldöttség iránt Hruscsov és á szovjet kormány részéről megnyilvá­nult megbecsülés ' nagy jelen­tőségére. A lapok hangsúlyozzák a Szovjetunió szenvedélyes kiállását a béke mellett. rámutatnak, hogy Kádár János határozottan állást foglalt a szovjet álláspont mellett. Természetszerűleg a nyugat­német álláspont a legtartóz- kodób.b. A bonni kormány szó­vivője Hruscsov beszédét kommentálva kijelentette, hogy Nyugat-Németország vissza fng utasítani minden olyan javaslatot, amelynek gya­korlati megvalósítása gyengítené, a NATQ-t. Az NSZK ellenez minden olyan intézkedést, amely „meghosszabbítaná Németor­szág megosztottságát” — mon­dotta. A belgrádi Politika moszkvai tudósítója arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a barátsági nagygyűlés, amelyet a hagyo­mány szerint magasrangú ven­dégek látogatása végén tarta­nak Moszkvában, régóta nem volt olyan elsőrendű politikai esemény, mint most, amikor a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére rendeztek nagygyű­lést. Egy hét a külpolitikában GyQlés a kongresszusi palotában — Az atomcsend- értekezlet .— Uj lehetőségek a békés egymás mellett élésre — Polgárháború veszélye Szíriában A VILÁGPOLITIKA az el­múlt napokban ismét bekö­szöntött otthonainkba. A tele­víziós közvetítés jóvoltából szem- és fültanúi lehettünk a Kreml kongresszusi palotájá­ban lezajlott forró hangulatú barátsági nagygyűlésnek. Nyi­kita Hruscsov és Kádár Játios beszédének. Mindez híven ér­zékeltethette a párt- és kor­mányküldöttségünk szovjet­unióbeli látogatásának hőfokát, levegőjét. A tárgyalások ugyan még nem zárultak le formáli­san, az ilyenkor szokásos köz­lemény közzétételével, de mind a szovjet, mind a magyar mi­niszterelnök hangsúlyozta: pártjaink és kormányaink kö­zött teljes nézetazonosság áll fenn. Ez az egyetértés meg­nyilvánult és megnyilvánul a mindennapok tetteiben, tevé­keny erő, s gyümölcsözik mindkét nép javára. A nagygyűlés iránti érdek­lődést világszerte megnövelte az a tény, hogy a szovjet kor- 'inányíő először lépett mikro­fon elé, amióta az atomcsend- tárgyalások megkezdődtek. A szovjet — amerikai — angol hármas eszmecsere a nukleáris kísérletek eltiltásáról és más kérdésekről hétfőn indult meg, ugyancsak Moszkvában. Már a start Is kedvező volt. A két be­folyásos és nagy tapasztalaid diplomatával — akik a kor­mányfők külön megbízottéi­ként szerepelnek ezúttal — az angol Lord Hailsham-mel és az amerikai Harriman-nel nem­csak a szovjet külügyminisz­ter találkozott a megnyitón, hanem maga Hruscsov is. A tudósítók feljegyezték, hogy a fesztelen beszélgetés során, a szovjet miniszterelnök meg­kérdezte az amerikai küldött­ség vezetőjét: miért nem ír­nánk alá most a megállapo­dást? AZ UJ TÁRGYALÁSOK kapcsán kétségtelenül új re­mény gyűlt, s ezúttal talán nem is alaptalanul. Hruscsov a kongresszusi palota emelvé­nyén kijelentette, hogy végre megegyezés van kilátásban, ha csak nem következik be kü­lönleges fordulat a nyugati ha­talmak álláspontjában. A bi­zakodás éppen ezért óvatos és tartózkodó is: láttunk már ilyen „nacsak”-ot, előfordult, hogy' leszerelési tárgyalások során, a nyugatiak saját, ko­rábbi terveiket megtagadták. Miről is folynak tulajdon­/. M. Majszkij emlékirataiból Találkozásaim Lloyd George-zsal ték, de megtiltották, hogy ilyen jelentéseket írjön, mivel azok túlságosan háborús színekben tüntetik fel Oroszországot... Hogy miért? ... A mi hadügy­minisztériumunk egyszerűen nem akart tudomást venni az igazságról. Lloyd George egy pillanatra megállt, majd így folytatta: — Még egy másik epizódra is emlékszem. Ezerki lencszáz­tizenhét kezdetén «külön mlsz- sziót küldtünk Pétervárra, élén lord Milncrrel, egyik legjobb emberünkkel, hogy a helyszí­nen győződjék meg róla; mi is történik Oroszországban?.;. Sok aggasztó hír jutott el hoz­zánk, egész-sor fenyegető je­lenségről értesültünk, de sem­mi pozitívumot, sem sikerült megtudnunk ... Ezért határoz­tuk el, hogy odaküldjük Mil- nert, aki okos ember volt, de megcsontosodott bürokrata. 1917. januárjában érkezett Pé­tervárra, három hetet töltött ott, találkozott a kormánykö­rök és a fővárosi „felső tíz­ezer” képviselőivel, majd már­cius másodikén visszatért Angliába, és magabiztosan je­lentette ki: „Minden rendben van, semmiféle forradalom sem lesz a háború befejezéséig!” Pontosan tizenhárom nap múl­va kitörj a forradalom!... Lát­ja, mit ér a hivatalos tájéko­zódás. — Lloyd George hirte­len ravaszkás arcot vágott, sze­me csillogott, r—, Bevallom, képpen a viták? Egy olyan egyezményről, amely eltiltaná az atomfegyverkísérleteket a légkörben, a világűrben és a víz alatt. A megállapodás te­hát nem lenne teljes, mert nem érintené a földalatti kí­sérleteket. amelyeknek ellen­őrzése körül a nyugAiak le­hetetlen feltételeket támaszta­nak. Kezdeti, szerény lépés lenne, jellentöségét azonban mégsem szabad alábecsülni. Kettős értelemben is javítaná a légkört: megóvná Földünk levegőjét a további rádióaktív szennyeződéstől, ami már a nukleáris hadgyakorlatok so­rán is bekövetkezhet, másrészt tisztítaná a bizalmatlanság légkörét, előkészítője tehetne újabb, leszerelési intézkedé­seknek. A moszkvai értekezle­ten az atomcsend megteremté­se mellett, egy kelet—nyugati meg nem támadási szerződés­ről is sok szó esik. Egy ilyen szerződés megint nem csoda­szer, de azáltal, hogy valami­lyen formában egyezményileg erősítené' meg a kialakult európai helyzetet, megnehezí-l tené a nyugatnémet revansis-J ták, a kalandor politikusok és stratégák dolgát. A nyugati propaganda az utóbbi napok­ban azzal érvelt az egyre job­ban beérő meg nem támadási okmány ellen, hogyha azon a Varsói Szerződés tagállamai­nak sorában az NDK is szere­pelne. ez a demokratikus Né­metország elismerését jelente­né. Hruscsov ezzel kapcsolat­ban igen tömören fejezte ki véleményét: nem a forma a lényeg, hanem a tartalom. Hi­szen ha a Nyugat a realitások kényszerítő súlya alatt, vala­milyen formában szerződésben: ismeri el az európai status-j quo-t, azzal akarva-akara 11 a-j nul úgyis kénytelen tudomásul venni ennek egyik alapvető tényezőjét, a Német Demokra­tikus Köztársaságot. Bő kom­binációs lehetőségek nyíltak, azzal kapcsolatban, hogy eg'li NDK-küldöttség, Bolz külügyi miniszter- vezetésével, rövié( látogatást tett ugyancsak Moszkvában ... A Hruscsov-beszéd azonban nemcsak a már feltárt lehető-j ségekről szólt., hanem aminí azt már megszoktuk a szovjet kormányfő jelentőségteljes bé-j szódéinál, új elemeket veiéi] fel. Javasolta a váratlan táj madások megelőzéséről szók' viták felújítását, a két nérnel állam területén úJlomásozC külföldi csapatok csökkenté-’ sét, megbízottak cseréjét e csa-, pattesteknél. Ezek és a többi részmegállapodások újra csali különböző oldalakról közelíte-í nónek az egész: az általános és teljes leszerelés felé. Általában erősödik tehát 3 kelet—nyugati tárgyalások vo­nala a világpolitikában, s el­szigetelődés fenyegeti ezek el­lenzőit. NEM LENNE TELJES a he-! ti beszámoló, ha nem szólnánk a világ változatlanul robbané­kony viharsarkairól. Latin! Amerikában továbbra is ingái tag az ecuadori és az argent.it helyzet. A haladó erők ellen; fellépés fokozódik, de ez néni változtat az alapvető igazsáj gon, hogy a terror e rendsze rek gyengeségének és félelme nek kifejezője. Miközben Ve nezuela és Costa Rica felfüg gesztette a diplomáciai kap csőlátókat az új ecuadori re zsimmel, nagy visszatetszés; keltett az amerikai külügy« minisztérium nyilatkozat^ kedvezően ítéli meg a fordula tot. Szíriában — a Közép-Ke' leien is itt fújnak most a lógj viharosabb szelek — a polgári háború veszélye kisért. A nég) hónappal ezelőtti államcsíny­ben három erő vett részt: ' baathisták, a nasszeristák é} a hozzájuk közelebbállő függet­len nacionalisták, akiknek lát­ható vezetője Hariri, a lovai' tott hadügyminiszter. Előszőj együttműködtek, s lelkesen kö' ve telték az egységet, a BaaíH azonban egymaga kaparintott ■' meg a hatalmat. A nasszerístál' és Hariri hívei (legtöbbjűj nemrég leváltott katonatiszti puccsot szereltek volna végre' hajtani. a'‘Baath-párt azonbat; még állja a sarat. A hataimj -harc tart és minden bizonnyá* «fokozódni fog. letes formában. Minél minden- } napibb valaki, annál kevésbé« tud felemelkedni, a lényeges,} az elsődleges dolgok megérté-« séig, amelyek végső fokon min-J dent eldöntenek. Az átlagember« nagyon gyakran nem látja aj fától az erdőt. Lloyd George« nem ilyen volt. Osztálykorlá-J tai bizonyos határokat szabtak« ugyan éleslátásának (élete vé-J géig nem tudta megérteni péI-< dául, hogy az emberiség a szó-} ciali'zmus korába lépett), de a. helyzet és a történelem adott' keretei között Lloyd George azl emberekről, eseményekről, je-' lentőségekről alkotott ítéletei-} ben mindig fel tudta ismerni' az elsődlegest, az esetlegest, a! lényegtelent, és meg tudta lát-} ni azt. ami fontos, ami alap-! vető. Éppen ezért Lloyd Geor-- ge minden ilyen ítélete magán, viselte a rendkívüli egyszerű-« ség bélyegét, azét az egyszerű-, ségét, amely csak a nagy ész-' nek és a nagy tudásnak a sa-} játja. < L loyd George-nak, terméJ szetesen, nagy hibái is} voltak, de azok éppen erényei-« bői következtek. A hajlékony-} ság, mindenesetre nagy erény« égy politikusnál. -Lloyd George-} nál azonban a hajlékonyság- nem egyszer az állhatatosság! hiányához vezetett. így volt ez! a múltban, különösen az 1914—} 1918, évi .háború utáni első« években. így történt .angliai} tartózkodásom alatt is. Lloyd! George magatartása és hangú-} lata a tizenegy év folyamán je-! lentős ingadozást mutatott, s} ennek megfelelően, a mi kap-, csolatainkban is volt dagály és} apály. < (Folytatjuk.) < Nem első ízben kelek harcra ellenségeimmel. Lloyd George emlékiratai­ban külön fejezetet akar szen­telni Oroszországnak. Hiány­zott azonban néhány fontos adat a keleti háborúra vonatkozóan, s ezért azt mondta, hogy hálás volna nekem, ha be tudnám szerezni ezeket az adatokat. Ezt meg. is ígértem Lloyd George-nak, s szavamat meg­tartottam. Nem egyszer fordul­tam ezért a Külügyi Népbiz­tossághoz, és meg is kaptam onnan a szükséges anyagot; Az öreg nagyon elégedett volt. 1933 őszén átadta nekem em­lékiratainak első kötetét a kö­vetkező dedikálással: „Mr.. Majszkijnak köszönettel az orosz hadsereg helyzetéről adott értékes felvilágosításo­kért az 1914—15-ös és 1916. évi hadjárat folyamán. D. Lloyd George. 1933. szep­tember 10.” így kezdődött tizenegy évig tartó ismeretségem Llovd George-zsal. Egyéniségében fő­leg két vonás nyűgözött le. Először bámulatos, majdnem emberfeletti élénksége. Min­den észlelése, reakciója, érzése, gondolata, még gesztusai és mozdulatai is villámgyorsak voltak, mintha agyában egy legmagasabb intellektuális fe­szültségű kondenzátor lett vol­na elhelyezve, amely a külvi­lágból érkező legcsekélyebb ingerre a ragyogó szikrák ezre­it bocsátotta volna ki Másodszor, Lloyd George­ban leginkább gondolkodásé-' nak színvonala lepett meg. Azonnal megértette azt. akivel beszélt, azonnal válaszolt, még­pedig világosan, találóan, töké­nem nagyon hittem Milnernek — nevette el magát — valami azt sugallta, hogy Péterváron kitörőben van a vihar .;. Mil- nerrel együtt utazott oda egyik titkára, Davies, aki nekem föl- dim — jelenleg lord Davies — fiatal, értelmes, eleven, szem­füles fiú. Amikor visszatért Londonba, magamhoz hívat­tam, és megkérdeztem, mit gondol az oroszországi helyzet­ről. Davies éppen az ellenke­zőjét mondta .annak, amit Mii. nor. Davies találkozott Péter­váron egy távoli rokonával, aki ottani lakos. Ennek a roko­nának semmiféle kapcsolata sem volt a felsőbb körökkel, viszont ismerte az orosz népet. Magával vitte Daviest a piacra, a gyárakba, megismertette diá­kokkal, értelmiségiekkel... £s Davies határozottan kijelentet­te nekem: „Oroszországban a forradalom kitörése mindennap várható.” Ügy is történt... II múltbeli emlékekről *"* Lloyd George áttért kedvenc ■ témájára: közölte, hogy háborús emlékiratain dol­gozik, az első kötet már 1933- ban meg fog jelenni. Hatalmas anyag áll rendelkezésére, egé­szen szenzációs dokumentu­mok. — Lesz felháborodás, amikor a könyv mejelenik, nemcsak Angliában, hanem a többi or­szágban is — tette hozzá elége­dett mosollyal Lloyd George. Nem baj, felkészültem reá! E szerint mindennek Chur­chill makacssága volt az oka!... Lloyd George egy pillanatra elhallgatott, majd így folytat­ta: — Sok hibát követtünk el a múlt háború idején, mert nem voltak helyes értesüléseink Oroszországról... A háború elején Knoxot küldtük önök­höz, mint vezérkarunk megbí­zottját ... — Nem azt a Knoxot, aki ké­sőbb Kolcsak mellett műkö­dött — érdeklődtem én —, most pedig mint parlamenti képviselő a szovjet rendszer aláaknázására specializálta m_gát? — Pontosan ugyanazt az em­bert! — válaszolta kacagva Lloyd George. — Az igazság kedvéért azonban meg kell mondanom, hogy azokban az években Knox helyesen tájé­koztatott minket, s nem fukar­kodott a színekben, amikor a cári Oroszország tisztviselőinek korrupciójáról és tehetetlensé­géről tett jelentést. Az is fel­háborította őt, hogy a cári kor­mánynak nincs fegyvere a front számára, de ugyanakkor talál fegyvert, ha a sztrájkolok közé kell lövetni a hátország­ban. Knox jelentései olyan éle­sek voltak, hogy Kitchener, akkori hadügyminiszter, levál­totta tisztségéről. Én beavat­koztam, Knoxot visszahelyez-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents