Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-21 / 169. szám
Vasárnap, 1963. július 21. ESZAKJKAGYARQRSZÄG n Felödetaiak a kenyérgabona terméshoxavnának további emelésére ti I n iiiti Í-f S31 <* y si a lí* éé< eIlid :í H pK* a| ■d ;uj ;t(H 'űi maK :y A ■aK Pártunk VIII. kongresszusa a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztésében egyik fontos feladatként az ország kenyérgabona szükségletének biztosítását határozta meg. A mezőgazdaság szocialista nagyüzemeinek megteremtése a kenyérgabona termelés fejlesztésében is nagyszerű eredményeket hozott. Az ország mezőgazdasága az átszervezés utáni években érte el kenyérgabonából a legmagasabb termésátlagokat. Ahhoz, hogy az ország növekvő kenyérgabona ellátását hazai termésből biztosítani tudjuk, további erőfeszítésekre van szükség. Az MSZMP Borsod megyei Bizottsága megvitatta Borsod megye kenyérgabona termelésének jelenlegi helyzetét és az a véleménye, hogy 12—13 mázsás holdanként! termésátlag megyénk mezőgazdaságában is rövid időn belül elérhető, ha jobban kihasználjuk a rendelkezésre álló lehetőségeket. A 12—13 mázsás holdanként! termésátlag eléréséhez szükséges: éeli— Szövetkezeteink .már a lyflári lls az őszi betakarítás előtt jelöljék ki az őszi búzavetés területeit. Az őszi búzát a legjobb elővetemény után a táperőben leggazdagabb talajba kell elvetni. A kedvező talajszerkezet kialakítása, a jó vetőmagágy biztosítása megköveteli, hogy az elővetemény lekerülése után a talajt azonnal megműveljük és azt a vetésig rendszeresen ápoljuk. — Az országos és a megyei tapasztalatok bizonyítják, hogy a termésátlagok növelésének egyik hatékony eszköze a vetési idő helyes megválasztása és a szükséges tőszám biztosítása. A. kenyérgabona termésátlaga akkor jó, ha a vetés ok- tóbei'ben megtörténik. Magas termésátlagot az október 10— 20-a között vetett területeken lehet elérni. Ezért arra kell törekedni, hogy a búzavetéseket ebben az optimális időben fejezzük be. A magas termésátlag eléréséhez biztosítani kell a tőszámot. Ehhez az intenzív búzavetéshez 140—150 kg-ot, a hazai fajtákhoz pedig 110—120 kg vetőmagot kell felhasználni. — A terméshozam növelésének nagy tartaléka,az intenzív búzafajtáknak az eddiginél nagyobb területen történő termelése. Az elmúlt évek megyei tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az intenzív búzák termésátlagai 150—200 kg-al magasabbak. Az intenzív búzák az idei kemény telet is jobban kibírták. A kiszántott őszi gabona terület 80 százalékát a hazai fajták tették ki. Ezek a tények azt teszik indokolttá, hogy egész őszi kenyérgabona vetésterületünknek 75—80 százalékát intenzív, Bezosztája 1- és 4-es és Fertődi 293-as fajtákkal vessük be. — A kenyérgabona termésátlagainak növelését a műtrágyák ésszerű felhasználásával is elő kell segíteni. Ezért a rendelkezésre álló műtrágya felhasználásában előnyben kell részesíteni a kenyérgabona vetéseket. A helyes az, ha a kenyérgabona vetésekre holdanként 2—3 mázsa műtrágyát, az intenzív búzaterületekre lehetőleg ennél is nagyobb adagot biztosítunk. Szükséges a jó műtrágya hatás eléréséhez a kiszórás idejének helyes megválasztása is. Az MSZMP Borsod megyei Bizottságának meggyőződése, hogy a kitűzött átlagtermések megyénkben is elérhetők. Szükségesnek tartjuk, hogy a jövő év termelési feladatai közül főkérdésnek ‘a kenyérgabona terméshozamának emelését tekintsük. A pártszervezetek, elsősorban a tsz-elc pártszervezetei, az irányító és tsz-ek szakemberei, a tsz tagsága erejüket a gabona terméshozamának emelésére összpontosítsák. Borsod megyei Páftbizottság Munkában a műhelykocsi iL.----..-J Váztörés miatt leállt az aratógép a vámosújfaiui Hegyalja Termelőszövetkezet tábláin. Törő Lajos irányításával rövid időn belül a helyszínen termett a Sárospataki Gépállomás műhelykocsija, hogy a lehető leggyorsabban orvosolják a hibát, s a gép folytathassa az aratást. a ■®j tő] int: H DG el táj óid nej y/Á téj sa-i xbf ;all tej és i a vödéi' heSní né tin- ga Hit ten ienj isá sze iné Ve :üg :ap; re. zés1; igv; a isj ula Ke: log; gáti lég! íny’ :get' lát' vak szőj1 kosait’ íotti1 stáü' bjűk iszt; :gi-eJ íbatj aimj nyal Dj féltés! renter! melleit te Rudabányán a föld mélyében talált nagy mennyiségű pátérc- telep kitermelésére korszerű aknát építettek, amelyet a világ első űrrepülőiéről neveztek el. A Gagarin-aknában, ahol szinte minden munkafolyamatot gépesítettek, nagy termele- kenységet biztosító kamrákból bányásszák az ércet es az ott dolgozók ß Szocialista üzem cím elnyeréséért versenyeznek. 'A nagy kamrafejtések kialakítása azonban jelentős költségekbe kerül. Ezért Hronszky Rudolf főmérnök és Bella László üzemmérnök, a szovjet, csehszlovák és svéd irodalom felhasználásával, új fejtésrendszert dolgozott ki. Az új módszerrel az idén egy 50 méter hosszú, 30 méter széles és 20 méter magas kísérleti fejtést alakítottak ki. Ezt a kamrái millszekundos eljárással szakaszonként repesztették össze, és így 34 ezer tonna ércet nyertek. A lerobbantott ércet gurí- tókon engedték a szállítóvága- ' tokba, ahol szkrépereklcel rakták fel a csillékbe. Az új fejtésrendszer gazdaságosságát most értékelték a bányaüzem vezetői. Megállapították, hogy a vágatkihajlások csökkentésével a nagy tömeg- termelésű munkahelyet négy hónappal előbb készítették el, Ugyanakkor a hosszúlyukas robbantással és a szkréperes rakodással az egy dolgozóra jutó fejteljesítmény műszakonként 4 tonnával növekedett. A vasérc tonnáját pedig 14 forinttal termelték olcsóbban a régi, hagyományos módszernél. Az üzem vezetői szerint az új hányaművelési mód alkalmazásával évente 1,5 millió forint megtakarítást érnek él. Ezért az új fcjtésrendszcrrel a Gagarin-aknában most hozzáfoglak egy újabb tömegtermelcsű munkahely kihajtásához, amelyből 45 ezer tonna ércet várnak. Megfelelő ialujba és idejében elvetett ősziektől várhatunk jó termést Hosszú évek óta központi kérdése a magyar mezőgazdaságnak a kenyérgabona szükséglet előállítása. Igen sok párt- és kormányhatározat, számos szakcikk és dolgozat, kutató intézetek és a gyakorlatot irányítók ezrei foglalkoztak és foglalkoznak a kenyérgabona-hiány felszámolásával. És mégis: a kívülálló szemlélő, de még a beavatott szakember előtt is felmerül a kétely: egy-r általán tettünk-e valamit a megoldásért, és ha igen, miért tartunk még ma is a megoldás keresésénél; A kétkedők meggyőzésére nem árt, ha néhány számadatot megemlítünk; Az ország kenyérgabona vetésterülete 1958. előtt 3 millió kh volt, 8.1 mázsa termésátlaggal. Az 1958—-I960, 61. és 62. évek átlagában ez 10 mázsa fölé emelkedett. A vetésterület azonban néhány év alatt nagy mértékben csökkent, amit az állattenyésztés szilárd takarmánybázisán ak megteremtésére irányuló erőfeszítések idéztek elő. Ugyanakkor a termésátlagok emelkedése nem érte el a tervezettet és az össztermés, az egyre növekvő igényekkel ellentétben, állandóan csökken, illetve az I960., 1961. és 1962. évben stagnált. Ez adatok mögött azonban megfeszített munka rejlik. Gondoljunk csak arra, hogy az állami gazdaságok szinte megkétszerezték a búza termésátlagát és gondoljunk vissza a múltban előforduló aszályos évekre, amikor alig termett valami, míg az 1961—62-es években a fellépő aszály ellenére is sikerült termésátlag emelkedést elérni. Azt is meg kell állapítanunk, hogjr nem mindenütt és nem Miért pereg Cfolopon o sséssi? A golopi Hegyalja Termelőszövetkezetben nem a legjobb ütemben halad az aratás: Főleg gépi munkával akarták betakarítani a mintegy ötszáz holdnyi kalászost, mert kevés a termelőszövetkezetben a munkaerő. Pénteken egyetlen kombájn dolgozgatott a golopi határban, de reggeltől délig még egyetlen fuvart sem hozott a géptől a kombájnszérűre a vontató. Már ki tudja, hányadik gép dolgozik az idén a Szerencsi Gépállomásról a termelőszövetkezetben, de hol az volt a baj, hogy még éretlen a megkezdett tábla, hol az árpa szalmája volt alacsony, s nem tudott vele megbirkózni a kévekötő aratógép, hol pedig a gép körül történt hiba. A takta- harkányiakkaí is csereberélgettek gépet, de ebből sem származott valami sok haszon, talán kár ' is volt olyan sokat vándoroltatni a legnagyobb dologidőben a kombájnt és az aratógépet. Most már annyira érettek a kalászosok a golopi határban, hogy egyes táblákon jócskán pereg a szem. Hogy ne legyen még nagyobb a szempergés, nem szabad tovább kísérletezgetni. hanem sürgősen végleges megoldást kell találni. mindenki tett meg mindent a kenyérgabona probléma megoldására. Leginkább a következetesség hiányzott a kivitelezésben. Az általánosságban elfogadott, bebizonyított tételek igen sokszor nem nyertek gyakorlati alkalmazást az üzemekben; Ezek után nézzük, mit kell tenni azért, hogy. megyénk az országos feladatokból ráeső részt teljesíteni tudja. Fajtakérdés Bebizonyosodott, hogy az évtizedek óta köztermesztésben használt magyar búzafajtákkal nem tudunk biztonságosan, a gépesítés igényeit is kielégítve, állandóan emelkedő, nagy terméseket produkálni. Az ország területén csak kipróbált külföldi, úgynevezett „intenzív” búzafajták voltak képesek ezt a feladatot megoldani. E búzafajták közül különösen a megyénkben is sikerrel kipróbált Bezosztája 1, Bezosztája 4 fajtákkal értünk el jó eredményeket. E fajták Borsod megye sajátos éghajlati körülményei között is versenyképesek voltak a magyar búzafajtákkal, sőt, az elmúlt évek, de különösen 1962 termésátlagai azt bizonyították, hogy érdemes termesztésükkel az eddiginél nagyobb méretekben foglalkozni. Amíg a magyar búzafajták 1962-ben megyei átlagban 9 mázsa/kh termést produkáltak, addig az intenzív búzafajták 10.4' má- zsa/kh-s termést adtak. Közülük is kiemelkedik a Bezosztája 1-es és Bezosztája 4-es, 10.8 mázsa/kh átlagterméssel. A megye számos termelőszövetkezete ért el kiemelkedő eredményt az intenzív búzafajták termesztésében 1962-ben. A csobaji Tiszavidék Tsz 20.2 mázsa, a taktabáji Béke Tsz 17.1, a taktaharkányj Uj Élet 20, a göncruszkai Dobó István Tsz 17, a szikszói Béke Tsz 16 mázsa holdankénti termést takarított be. Nem lehet vitás, hogy az intenzív búzafajták termesztésével megyénkben is előbbre kell lépnünk, az eddigieknél jóval nagyobb vetésterületet kell biztosítanunk-. A megye búzavetésterületének legalább 75—80 százalékán kell biztosítanunk a jövőben elvetésüket. Üzemen belüli elhelyezés A búzát a magyar ember mindig legjobb íölddarabjába igyekezett elvetni. Ezzel a jó szokással sok esetben szakítottunk. Ma bizony nem igyekszünk ennyire kedvezni a búzának. Az idők változtak: szükség esetén, megfelelő agrotechnikával, tápanyagpótlással, gyengébb termőerőben lévő talajokon is tudunk viszonylag nagy termést elérni. Mindez nem jelenti azonban, hogy mind az intenzív, mind a magyar búzafajták területkijelölésénél ne járjunk el a legnagyobb körültekintéssel; ne biztosítsuk a búzának a megfelelő előveteményt, talajt, agrotechnikát, a szerves és különösen a műtrágyákat. Lehetőleg korán lekerülő elővetemény után, megfelelő tápanyagellátottsággal rendelkező jól előkészített talajokba igyekezzünk vetni. Agrotechnika A vetés előtti talajelőkészítés minden növénynél, így a kenyérgabona-féléknél is döntő jelentőségű lehet Akár ekével, akár. más művelő eszközzel, mélyen, vagy sekélyen készítik elő a talajt vetés alá, minden esetben a legfontosabb, hogy megfelelően beérett magágyat tudjunk biztosítani a vetőmag részére. A vitát, amely a mély és sekély talajelőkészítés hívei között még ma is fennáll, azzal szeretném lezárni, hogy minden tsz a talajadottságoknak megfelelően, az elővetemény és a növényi kártevőket figyelembe véve, alkalmazzon mély, vagy sekély művelést. A vetés mélysége és a vetőmag mennyisége szintén jelentős tényező. Lazább talajokon 5—6, kötöttebb talajokon 4—5 cm-es vetésmélységet igyekezzünk biztosítani. Az intenzív búzafajtákat 140—150 kg-os vetőmagmennyiséggel, a magyar búzafajtákat 110—120 kg-os holdankénti vetőmaggal vessük. A vetési időre vonatkozó álláspontunk változatlanul az, hogy október 20-ig minden búzatáblát be kell vetni. Ezen az időponton belül a lehetőség szerint először a magyar. majd a szovjet fajtákat vessük. A megye éghajlati viszonyai között gyakran előfordul a gabonafélék. különösen az őszi búza megritkulása, A megritkult növényállorricínyú vetés- területek a gyomosodás veszélyének jobban kitettek, mint a komplett állománnyal rendelkező vetések éppen ezért gyomirtásukról fokozottan kell gondoskodni. Tápanya&pótlás Mai tudásunk szerint a pázsitfű-felék hasznosítják leginkább a műt.rágyaféleségeket. Különösen jellemző rajuk a nitrogén adagolással szembeni érzékenység. Kísérleti adatok szerint a búza például minden mázsa adagolt nitrogén műtrá gyát körülbelül két mázsa terméstöbblettel hálál meg. Éppen ezért a kenyérgabonatermesztést és ezen belül a búza- termesztést „nitrogén-kérdésnek” is tekinthetjük, mivel a nitrogén adagolással a búza termésátlaga szinte szabályszerűen beállítható. Szervesanyag hiányában szenvedő talajtípusokon a szervestrágyázás alkalmazása is indokolt lehet, azonban megfelelő humuszállapotú talajoknál nem szükséges szervestrá- gyát adagolni gabonafélék alá A talaj és az elérendő termés szükségletei szerint számítsuk ki az adagolásra kerülő műtrá gyamennyiségeket, ezek közül is különösen a nitrogénét. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy 5—6 q vegyes műtrágya és ezen belül 3—4 q nitrogén adagolás elegendő a biztos, és nagy termésátlag eléréséhez. Ha ilyen nagy adagú műtrágyázást nem tudunk biztosítani, legalább a másfél-két mázsa nitrogént alkalmazzuk Mivel az intenzív búzafajták jobban hasznosítják a nitrogént, mint a hagyományos magyar fajták, elsősorban az intenzív fajták részére biztosít-’ suk a nagy adagű műtrágyajuttatást. A fent elmondottak betartása esetén számíthatunk csak arra, hogy állandóan növekvő búza, illetve kenyérgabona tér mésátlagaink lesznek. Az emit tett feladatok következetes végrehajtása nélkül csak természet kénye-kedvére számítva, remélhetjük, hogy valamiben termést elérünk, éppen ezért biztosítanunk kell valamennyi kenyérgabonát termő területen, minden üzemben a pontos, gyakorlati kivitelezést. Lipcsei/ Attila megyei főagronómus Nyolcszőz ózdi fiatal nyarai az idén kedvezményesen Az ózdi KlSZ-bizottság kezdeményezésére az idén hétszáz helybeli úttörő részére teszik lehetővé a kedvezményes nyaralást. A fiatalok első csoportjai már megérkeztek sóstófürdőre, illetve Miskolc-Tapolcára, ahol KISZ-vezetök felügyelete mellett, gondosan összeállított program szerint, két hetet töltenek az ifjúsági szövetség sátortáboraiban. A jövő hónapban további száz ózdi gimnazista üdül majd két hétig Sóstófürdőn a KISZ támogatásával. Velük együtt a kedvezményes nyaralásban részesülők száma az idén kétszer annyi lesz, mint az elmúlt évben volt. Északmsgyarország legnagyobb magángyűjteményének legszebb darabjai Szombaton délután a miskolci Herman Ottó Múzeumban kiállítás nyílt É’szakmagyaror- szág legnagyobb magángyűjteményének legszebb darabjaiból. Dr. Petró Sándor, a megyei Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet vezető főorvosa még a felszabadulás előtt kezdte meg hazai festőink és szobrászaink alkotásainak gyűjtését. A gyűjtemény a felszabadulás után teljesedett ki. A kiállításon a XIX. és XX. század nagy magyar alkotóinak, mint többek között Munkácsy Mihálynak, Szinyei Merse Pálnak, Paál Lászlónak, Berény Róbertnek egy-egy remekbe sikerült alkotását mutatja be. A Markó Károlytól Bernáth Aurélig terjedő időszakból 60 festmény és II szobor ad képet a magángyűjteményről. A kiállítást dr. Bodnár Éva; a Magyar Nemzeti Galéria tudományos munkatársa nyitotta meg, s azt már az első nap igen sok látogató kereste fel. A tohaji míívés-stelepen Tokajban az idén tizedszer rendezték meg az üzemi és városi képzőművészeti szakkörök vezetőinek nyári művésztelepét. A jubileumi művésztelepen az ország minden részéből 50 képzőművész vett részt. Három hét alatt művészettörténeti előadásokat hallgattak, s megvitatták az alkotás problémáit, valamint a szakkörök vezetésének tapasztalatait. A résztvevők megismerkedtek a festői fekvésű Tokaj környékével és hangulatos utcáit, szőlőtermő tájait, a Bodrog- és Tisza környékét számos alkotáson megörökítették. A jubileumi művésztelep szombaton ért véget. Vasárnap újabb csoportok érkeztek Tokajba. Most az egyes üzemi és városi szakkörök tagjai töltenek két hetet a nagymúltú községben. A szakkörökben dolgozó több mint 100 fiatal esztétikai, művészettörténeti előadásokat hallgat majd, és szakkörvezetőik irányítása mellett természet után festenek, rajzolnak ott-tartózkodásuk alatt
