Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

Vasárnap, 1963. július 21. ESZAKJKAGYARQRSZÄG n Felödetaiak a kenyérgabona terméshoxavnának további emelésére ti I n i­i­iti Í-f S­31 <* y si a lí* é­é< e­Il­id :í H pK* a| ■d ;uj ;t(H 'űi m­aK :y A ■aK Pártunk VIII. kongresszusa a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztésében egyik fontos feladatként az ország kenyérgabona szükség­letének biztosítását határozta meg. A mezőgazdaság szocia­lista nagyüzemeinek megte­remtése a kenyérgabona ter­melés fejlesztésében is nagy­szerű eredményeket hozott. Az ország mezőgazdasága az át­szervezés utáni években érte el kenyérgabonából a legma­gasabb termésátlagokat. Ahhoz, hogy az ország növekvő ke­nyérgabona ellátását hazai ter­mésből biztosítani tudjuk, to­vábbi erőfeszítésekre van szük­ség. Az MSZMP Borsod megyei Bizottsága megvitatta Borsod megye kenyérgabona termelé­sének jelenlegi helyzetét és az a véleménye, hogy 12—13 má­zsás holdanként! termésátlag megyénk mezőgazdaságában is rövid időn belül elérhető, ha jobban kihasználjuk a rendel­kezésre álló lehetőségeket. A 12—13 mázsás holdanként! termésátlag eléréséhez szüksé­ges: éeli— Szövetkezeteink .már a lyflári lls az őszi betakarítás előtt jelöljék ki az őszi búza­vetés területeit. Az őszi búzát a legjobb elővetemény után a táperőben leggazdagabb talaj­ba kell elvetni. A kedvező ta­lajszerkezet kialakítása, a jó vetőmagágy biztosítása megkö­veteli, hogy az elővetemény le­kerülése után a talajt azonnal megműveljük és azt a vetésig rendszeresen ápoljuk. — Az országos és a megyei tapasztalatok bizonyítják, hogy a termésátlagok növelésének egyik hatékony eszköze a ve­tési idő helyes megválasztása és a szükséges tőszám biztosí­tása. A. kenyérgabona termés­átlaga akkor jó, ha a vetés ok- tóbei'ben megtörténik. Magas termésátlagot az október 10— 20-a között vetett területeken lehet elérni. Ezért arra kell törekedni, hogy a búzavetése­ket ebben az optimális időben fejezzük be. A magas termés­átlag eléréséhez biztosítani kell a tőszámot. Ehhez az intenzív búzavetéshez 140—150 kg-ot, a hazai fajtákhoz pedig 110—120 kg vetőmagot kell felhasználni. — A terméshozam növelésé­nek nagy tartaléka,az intenzív búzafajtáknak az eddiginél na­gyobb területen történő terme­lése. Az elmúlt évek megyei tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az intenzív búzák termés­átlagai 150—200 kg-al maga­sabbak. Az intenzív búzák az idei kemény telet is jobban kibírták. A kiszántott őszi ga­bona terület 80 százalékát a hazai fajták tették ki. Ezek a tények azt teszik indokolttá, hogy egész őszi kenyérgabona vetésterületünknek 75—80 szá­zalékát intenzív, Bezosztája 1- és 4-es és Fertődi 293-as faj­tákkal vessük be. — A kenyérgabona termés­átlagainak növelését a műtrá­gyák ésszerű felhasználásával is elő kell segíteni. Ezért a rendelkezésre álló műtrágya felhasználásában előnyben kell részesíteni a kenyérgabona ve­téseket. A helyes az, ha a ke­nyérgabona vetésekre holdan­ként 2—3 mázsa műtrágyát, az intenzív búzaterületekre lehe­tőleg ennél is nagyobb adagot biztosítunk. Szükséges a jó műtrágya hatás eléréséhez a kiszórás idejének helyes meg­választása is. Az MSZMP Borsod megyei Bizottságának meggyőződése, hogy a kitűzött átlagtermések megyénkben is elérhetők. Szük­ségesnek tartjuk, hogy a jövő év termelési feladatai közül főkérdésnek ‘a kenyérgabona terméshozamának emelését te­kintsük. A pártszervezetek, el­sősorban a tsz-elc pártszerve­zetei, az irányító és tsz-ek szakemberei, a tsz tagsága ere­jüket a gabona terméshozamá­nak emelésére összpontosítsák. Borsod megyei Páftbizottság Munkában a műhelykocsi iL.----­..-J Váztörés miatt leállt az aratógép a vámosújfaiui Hegyalja Termelőszövetkezet táblá­in. Törő Lajos irányításával rövid időn belül a helyszínen termett a Sárospataki Gép­állomás műhelykocsija, hogy a lehető leggyorsabban orvosolják a hibát, s a gép folytat­hassa az aratást. a ■®j tő] int: H DG el táj óid nej y/Á téj sa-i xbf ;all tej és i a vö­d­éi' he­Sní né tin- ga Hit ten ienj isá sze iné Ve :üg :ap; re. zés1; igv; a isj ula Ke: log; gáti lég! íny’ :get' lát' vak szőj1 ko­sait’ íotti1 stáü' bjűk iszt; :gi-eJ íbatj aimj nyal Dj féltés! renter! melleit te Rudabányán a föld mélyében talált nagy mennyiségű pátérc- telep kitermelésére korszerű aknát építettek, amelyet a vi­lág első űrrepülőiéről neveztek el. A Gagarin-aknában, ahol szinte minden munkafolyama­tot gépesítettek, nagy termele- kenységet biztosító kamrákból bányásszák az ércet es az ott dolgozók ß Szocialista üzem cím elnyeréséért versenyeznek. 'A nagy kamrafejtések kialakí­tása azonban jelentős költsé­gekbe kerül. Ezért Hronszky Rudolf főmérnök és Bella László üzemmérnök, a szovjet, csehszlovák és svéd irodalom felhasználásával, új fejtésrend­szert dolgozott ki. Az új mód­szerrel az idén egy 50 méter hosszú, 30 méter széles és 20 méter magas kísérleti fejtést alakítottak ki. Ezt a kamrái millszekundos eljárással szaka­szonként repesztették össze, és így 34 ezer tonna ércet nyer­tek. A lerobbantott ércet gurí- tókon engedték a szállítóvága- ' tokba, ahol szkrépereklcel rak­ták fel a csillékbe. Az új fejtésrendszer gazda­ságosságát most értékelték a bányaüzem vezetői. Megállapí­tották, hogy a vágatkihajlások csökkentésével a nagy tömeg- termelésű munkahelyet négy hónappal előbb készítették el, Ugyanakkor a hosszúlyukas robbantással és a szkréperes rakodással az egy dolgozóra jutó fejteljesítmény műszakon­ként 4 tonnával növekedett. A vasérc tonnáját pedig 14 fo­rinttal termelték olcsóbban a régi, hagyományos módszernél. Az üzem vezetői szerint az új hányaművelési mód alkalma­zásával évente 1,5 millió forint megtakarítást érnek él. Ezért az új fcjtésrendszcrrel a Gaga­rin-aknában most hozzáfoglak egy újabb tömegtermelcsű munkahely kihajtásához, amelyből 45 ezer tonna ércet várnak. Megfelelő ialujba és idejében elvetett ősziektől várhatunk jó termést Hosszú évek óta központi kérdése a magyar mezőgazda­ságnak a kenyérgabona szük­séglet előállítása. Igen sok párt- és kormányhatározat, számos szakcikk és dolgozat, kutató intézetek és a gyakorla­tot irányítók ezrei foglalkoztak és foglalkoznak a kenyérgabo­na-hiány felszámolásával. És mégis: a kívülálló szemlélő, de még a beavatott szakember előtt is felmerül a kétely: egy-r általán tettünk-e valamit a megoldásért, és ha igen, miért tartunk még ma is a megoldás keresésénél; A kétkedők meggyőzésére nem árt, ha néhány számadatot megemlítünk; Az ország kenyérgabona ve­tésterülete 1958. előtt 3 millió kh volt, 8.1 mázsa termésátlag­gal. Az 1958—-I960, 61. és 62. évek átlagában ez 10 mázsa fö­lé emelkedett. A vetésterület azonban néhány év alatt nagy mértékben csökkent, amit az állattenyésztés szilárd takar­mánybázisán ak megteremtésé­re irányuló erőfeszítések idéz­tek elő. Ugyanakkor a termés­átlagok emelkedése nem érte el a tervezettet és az összter­més, az egyre növekvő igé­nyekkel ellentétben, állandóan csökken, illetve az I960., 1961. és 1962. évben stagnált. Ez adatok mögött azonban megfeszített munka rejlik. Gondoljunk csak arra, hogy az állami gazdaságok szinte meg­kétszerezték a búza termésát­lagát és gondoljunk vissza a múltban előforduló aszályos évekre, amikor alig termett va­lami, míg az 1961—62-es évek­ben a fellépő aszály ellenére is sikerült termésátlag emelke­dést elérni. Azt is meg kell állapítanunk, hogjr nem mindenütt és nem Miért pereg Cfolopon o sséssi? A golopi Hegyalja Termelőszövetkezetben nem a legjobb ütemben halad az aratás: Főleg gépi munkával akarták be­takarítani a mintegy ötszáz holdnyi kalászost, mert kevés a termelőszövetkezetben a munkaerő. Pénteken egyetlen kom­bájn dolgozgatott a golopi határban, de reggeltől délig még egyetlen fuvart sem hozott a géptől a kombájnszérűre a von­tató. Már ki tudja, hányadik gép dolgozik az idén a Sze­rencsi Gépállomásról a termelőszövetkezetben, de hol az volt a baj, hogy még éretlen a megkezdett tábla, hol az árpa szal­mája volt alacsony, s nem tudott vele megbirkózni a kéve­kötő aratógép, hol pedig a gép körül történt hiba. A takta- harkányiakkaí is csereberélgettek gépet, de ebből sem szár­mazott valami sok haszon, talán kár ' is volt olyan sokat vándoroltatni a legnagyobb dologidőben a kombájnt és az aratógépet. Most már annyira érettek a kalászosok a golopi határ­ban, hogy egyes táblákon jócskán pereg a szem. Hogy ne legyen még nagyobb a szempergés, nem szabad tovább kísér­letezgetni. hanem sürgősen végleges megoldást kell találni. mindenki tett meg mindent a kenyérgabona probléma megol­dására. Leginkább a követke­zetesség hiányzott a kivitele­zésben. Az általánosságban el­fogadott, bebizonyított tételek igen sokszor nem nyertek gya­korlati alkalmazást az üzemek­ben; Ezek után nézzük, mit kell tenni azért, hogy. megyénk az országos feladatokból ráeső részt teljesíteni tudja. Fajtakérdés Bebizonyosodott, hogy az év­tizedek óta köztermesztésben használt magyar búzafajtákkal nem tudunk biztonságosan, a gépesítés igényeit is kielégítve, állandóan emelkedő, nagy ter­méseket produkálni. Az ország területén csak kipróbált kül­földi, úgynevezett „intenzív” búzafajták voltak képesek ezt a feladatot megoldani. E búza­fajták közül különösen a me­gyénkben is sikerrel kipróbált Bezosztája 1, Bezosztája 4 faj­tákkal értünk el jó eredménye­ket. E fajták Borsod megye sajá­tos éghajlati körülményei kö­zött is versenyképesek voltak a magyar búzafajtákkal, sőt, az elmúlt évek, de különösen 1962 termésátlagai azt bizonyí­tották, hogy érdemes termesz­tésükkel az eddiginél nagyobb méretekben foglalkozni. Amíg a magyar búzafajták 1962-ben megyei átlagban 9 mázsa/kh termést produkáltak, addig az intenzív búzafajták 10.4' má- zsa/kh-s termést adtak. Közü­lük is kiemelkedik a Bezosztá­ja 1-es és Bezosztája 4-es, 10.8 mázsa/kh átlagterméssel. A megye számos termelőszövet­kezete ért el kiemelkedő ered­ményt az intenzív búzafajták termesztésében 1962-ben. A csobaji Tiszavidék Tsz 20.2 má­zsa, a taktabáji Béke Tsz 17.1, a taktaharkányj Uj Élet 20, a göncruszkai Dobó István Tsz 17, a szikszói Béke Tsz 16 má­zsa holdankénti termést taka­rított be. Nem lehet vitás, hogy az intenzív búzafajták termesz­tésével megyénkben is előbbre kell lépnünk, az eddigieknél jóval nagyobb vetésterületet kell biztosítanunk-. A megye búzavetésterületének legalább 75—80 százalékán kell biztosí­tanunk a jövőben elvetésüket. Üzemen belüli elhelyezés A búzát a magyar ember mindig legjobb íölddarabjába igyekezett elvetni. Ezzel a jó szokással sok esetben szakítot­tunk. Ma bizony nem igyek­szünk ennyire kedvezni a bú­zának. Az idők változtak: szük­ség esetén, megfelelő agrotech­nikával, tápanyagpótlással, gyengébb termőerőben lévő ta­lajokon is tudunk viszonylag nagy termést elérni. Mindez nem jelenti azonban, hogy mind az intenzív, mind a ma­gyar búzafajták területkijelö­lésénél ne járjunk el a legna­gyobb körültekintéssel; ne biz­tosítsuk a búzának a megfelelő előveteményt, talajt, agrotech­nikát, a szerves és különösen a műtrágyákat. Lehetőleg ko­rán lekerülő elővetemény után, megfelelő tápanyagellátottság­gal rendelkező jól előkészített talajokba igyekezzünk vetni. Agrotechnika A vetés előtti talajelőkészí­tés minden növénynél, így a kenyérgabona-féléknél is dön­tő jelentőségű lehet Akár eké­vel, akár. más művelő eszköz­zel, mélyen, vagy sekélyen ké­szítik elő a talajt vetés alá, minden esetben a legfontosabb, hogy megfelelően beérett mag­ágyat tudjunk biztosítani a ve­tőmag részére. A vitát, amely a mély és sekély talajelőké­szítés hívei között még ma is fennáll, azzal szeretném lezár­ni, hogy minden tsz a talaj­adottságoknak megfelelően, az elővetemény és a növényi kár­tevőket figyelembe véve, alkal­mazzon mély, vagy sekély mű­velést. A vetés mélysége és a vető­mag mennyisége szintén jelen­tős tényező. Lazább talajokon 5—6, kötöttebb talajokon 4—5 cm-es vetésmélységet igyekez­zünk biztosítani. Az intenzív búzafajtákat 140—150 kg-os vetőmagmennyiséggel, a ma­gyar búzafajtákat 110—120 kg-os holdankénti vetőmaggal vessük. A vetési időre vonat­kozó álláspontunk változatla­nul az, hogy október 20-ig min­den búzatáblát be kell vetni. Ezen az időponton belül a le­hetőség szerint először a ma­gyar. majd a szovjet fajtákat vessük. A megye éghajlati viszonyai között gyakran előfordul a ga­bonafélék. különösen az őszi búza megritkulása, A megrit­kult növényállorricínyú vetés- területek a gyomosodás veszé­lyének jobban kitettek, mint a komplett állománnyal rendel­kező vetések éppen ezért gyomirtásukról fokozottan kell gondoskodni. Tápanya&pótlás Mai tudásunk szerint a pá­zsitfű-felék hasznosítják legin­kább a műt.rágyaféleségeket. Különösen jellemző rajuk a nitrogén adagolással szembeni érzékenység. Kísérleti adatok szerint a búza például minden mázsa adagolt nitrogén műtrá gyát körülbelül két mázsa ter­méstöbblettel hálál meg. Ép­pen ezért a kenyérgabonater­mesztést és ezen belül a búza- termesztést „nitrogén-kérdés­nek” is tekinthetjük, mivel a nitrogén adagolással a búza termésátlaga szinte szabály­szerűen beállítható. Szervesanyag hiányában szenvedő talajtípusokon a szervestrágyázás alkalmazása is indokolt lehet, azonban meg­felelő humuszállapotú talajok­nál nem szükséges szervestrá- gyát adagolni gabonafélék alá A talaj és az elérendő termés szükségletei szerint számítsuk ki az adagolásra kerülő műtrá gyamennyiségeket, ezek közül is különösen a nitrogénét. Általánosságban azt mond­hatjuk, hogy 5—6 q vegyes műtrágya és ezen belül 3—4 q nitrogén adagolás elegendő a biztos, és nagy termésátlag el­éréséhez. Ha ilyen nagy adagú műtrágyázást nem tudunk biz­tosítani, legalább a másfél-két mázsa nitrogént alkalmazzuk Mivel az intenzív búzafajták jobban hasznosítják a nitro­gént, mint a hagyományos ma­gyar fajták, elsősorban az in­tenzív fajták részére biztosít-’ suk a nagy adagű műtrágya­juttatást. A fent elmondottak betartá­sa esetén számíthatunk csak arra, hogy állandóan növekvő búza, illetve kenyérgabona tér mésátlagaink lesznek. Az emit tett feladatok következetes végrehajtása nélkül csak természet kénye-kedvére szá­mítva, remélhetjük, hogy vala­miben termést elérünk, ép­pen ezért biztosítanunk kell valamennyi kenyérgabonát ter­mő területen, minden üzemben a pontos, gyakorlati kivitele­zést. Lipcsei/ Attila megyei főagronómus Nyolcszőz ózdi fiatal nyarai az idén kedvezményesen Az ózdi KlSZ-bizottság kez­deményezésére az idén hét­száz helybeli úttörő részére te­szik lehetővé a kedvezményes nyaralást. A fiatalok első cso­portjai már megérkeztek sós­tófürdőre, illetve Miskolc-Ta­polcára, ahol KISZ-vezetök felügyelete mellett, gondosan összeállított program szerint, két hetet töltenek az ifjúsági szövetség sátortáboraiban. A jövő hónapban további száz ózdi gimnazista üdül majd két hétig Sóstófürdőn a KISZ tá­mogatásával. Velük együtt a kedvezmé­nyes nyaralásban részesülők száma az idén kétszer annyi lesz, mint az elmúlt évben volt. Északmsgyarország legnagyobb magángyűjteményének legszebb darabjai Szombaton délután a miskol­ci Herman Ottó Múzeumban kiállítás nyílt É’szakmagyaror- szág legnagyobb magángyűjte­ményének legszebb darabjai­ból. Dr. Petró Sándor, a megyei Testnevelési és Sportegészség­ügyi Intézet vezető főorvosa még a felszabadulás előtt kezd­te meg hazai festőink és szob­rászaink alkotásainak gyűjté­sét. A gyűjtemény a felszaba­dulás után teljesedett ki. A ki­állításon a XIX. és XX. szá­zad nagy magyar alkotóinak, mint többek között Munkácsy Mihálynak, Szinyei Merse Pál­nak, Paál Lászlónak, Berény Róbertnek egy-egy remekbe sikerült alkotását mutatja be. A Markó Károlytól Bernáth Aurélig terjedő időszakból 60 festmény és II szobor ad ké­pet a magángyűjteményről. A kiállítást dr. Bodnár Éva; a Magyar Nemzeti Galéria tu­dományos munkatársa nyitotta meg, s azt már az első nap igen sok látogató kereste fel. A tohaji míívés-stelepen Tokajban az idén tizedszer rendezték meg az üzemi és vá­rosi képzőművészeti szakkörök vezetőinek nyári művésztele­pét. A jubileumi művésztele­pen az ország minden részéből 50 képzőművész vett részt. Há­rom hét alatt művészettörténe­ti előadásokat hallgattak, s megvitatták az alkotás prob­lémáit, valamint a szakkörök vezetésének tapasztalatait. A résztvevők megismerkedtek a festői fekvésű Tokaj környéké­vel és hangulatos utcáit, szőlő­termő tájait, a Bodrog- és Ti­sza környékét számos alkotá­son megörökítették. A jubileumi művésztelep szombaton ért véget. Vasárnap újabb csoportok érkeztek To­kajba. Most az egyes üzemi és városi szakkörök tagjai tölte­nek két hetet a nagymúltú köz­ségben. A szakkörökben dol­gozó több mint 100 fiatal esz­tétikai, művészettörténeti elő­adásokat hallgat majd, és szak­körvezetőik irányítása mellett természet után festenek, raj­zolnak ott-tartózkodásuk alatt

Next

/
Thumbnails
Contents