Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 137. szám

si Világ tMoletáridí, egyesüli elek? \ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 137. szám Ára: 50 fillér 1963. június 14, péntek Néger vezető nyilathosata fi .négerek sár eleget tírtek, Iffiiíi iga váráéi EIősköp rendeznek Wasliijagíonban liáíiiíeiiésí a négerek A hivatalos Washingtonban a néger kérdés miatt támadt feszültség \ minden más problémát háttérbe szorít. A Fehér Házban és az igazság­ügyminisztériumban egymást követik a tanácskozások, ame­lyeknek fő célja megakadá­lyozni, hogy a feszültségből robbanás legyen. Kennedy csütörtökön reggel a kongresszus mindkét pártjá­nak vezetőivel tanácskozott. A megbeszélések után a kongresz- szusi vezetők a Fehér Ház egyik oldalajtaján át távoztak, hogy elkerüljék az épület előtt várakozó újságírókat. Semmi­Csata a számokkal Átkelés a Hernádon u '‘**9 ílll wÁ. •• .Ä A ' é lf§ ♦ •':> : • ;■)« : v ■ ... — ................................................ . ..i. ............ _ . . K evés volt az cső, leapadt a Hernád vize, s így a gázlók sok helyütt járhatók. Nagy­it inizs és Halmaj között így félórával lerövidül a tsz-clnök és az agronómns útja. (Foto: Szabados György) C enki sem tudja jól szer­** vezni, irányítani mun­káját, nem tud dönteni, egy­szóval rosszul dolgozik, ha csak felületesen, kapkodva teldnt bele a helyzetbe. A felelős posztokon dolgozó em­berek jó munkájának egyik kritériuma, hogy mindennel mindig tisztában legyenek, s ha kell „kapásból” sorolják a legjellemzőbb adatokat. Ez az esetek többségében sze­rencsére így is van. Van azonban a hivatalos embereknek egy másik vál­tozata, az úgynevezett jelen­tés-gyártók, akik kimutatá­sokkal és számokkal tömik tele a másik ember fejét, akiknek életében úgyszólván egyetlen nap sem múlik el anélkül, - hogy valamilyen összesítést; kimutatást, avagy statisztikát ne gyártanának, amelyek aztán az irattár po­ros polcaira kerülnek. Egy tudósításhoz szüksé­gem volt néhány adatra. Ilye­nekre: általában hogyan ha­lad a lucerna kaszálás, a ka­pálás, vagy éppen esett-e va­lahol eső? Feltételezem, hogy egy jól tájékozott ember erre nyomban tud válaszolni, s mivel az adatok az újság ha­sábjaira kerülnek, nyugod­tan elmondhatja telefonon is, nem kell zárt borítékban postán elküldeni. Válaszadás helyett azonban az illető sze­mélyes találkozást kért és háromféle jelentést nyomott a kezembe. Ezeknek szinte őrületbe kergető számrenge­tegéből kellett kibogarász­nom, hogyan halad a járás területén a borsósarabolás. Ezzel kapcsolatban két gon­dolat merült fel bennem. 1 Miért kell órákig ke- ' -*-• resgélni azt, amit két másodperc alatt megtudha­tok? O Érnek-e ezek a jélenté- sek annyit, mint amennyibe kerülnek? Nem egy helyen borzadva látom azokat a lepedő nagy­ságú papírokat, amelyek le- csüngenek az íróasztal két szélén és vonalak keresztbe, vonalak hosszába, teleírva számokkal. Ismerek embere­kért, akik reggeltől estig gyártják, s őszinte csodálat­tal adózom nekik, hogy ki­bírják. S ismerek embereket, akik dührohamot kapnak, ha egy ilyen kimutatás kezükbe kerül, mert tudják, hogy semmi haszna nincs, de csi­nálni kell, mert kéri valaki. De ki az a „Valaki”? A hi­vatal, a felsőbb szerv, a ta­nács, a minisztérium? Senki nem tud rá határozott vá­laszt adni. Ezek a jelentések rendszerint megaleadnak a főnök íróasztalánál, esetleg a felsőbb szervnél, ahonnan a sok kis jelentésből egy nagy jelentés megy tovább. Viszi emezek számadatait, mint a patakok, csermelyek vizét a a*yó. ... 5» engeteg munkát, időt, energiát, papírt, pénzt fektetünk feleslegesen bele, A’ hivatalok költségvetésének jelentős részét az aktagyár­tás emészti fel. A tanácsap­parátusban, gyárakban, üze­mekben, a különböző válla­latoknál és felügyelőségeken kölegszámra fellelhetők ezek a lepedőnyi nagyságú feles­leges akták, a szám- és betű- tengerek. aynelyek között el­sikkad a legfontosabb: az élet. Félreértés ne essék: nem vagyunk ellenségei minden­fele statisztikának és kimu­tatásnak. A helyes iparpoli­tika, a jó gazdasági vezetés elengedhetetlen feltétele, hogy számoljunk, tervez­zünk, a statisztika pedig éle­tünk tükre. Igenis kell a ki­mutatás, a jelentés, amely rögzít, s alapot ad az össze­hasonlításra. De ideje volna már felülvizsgálni, hogy je­lenlegi tartalmukban adnak-e valamit a' legkülönfélébb he­ti jelentések, kétnapos, ötna­pos dekádjelentések, az a rengeteg stenciles papír, ami­vel tavaszi áradáskor Dunát lehetne rekeszteni . . . Sok emberrel beszélgettem már ezekről a hivatali sal­langokról. Olyanokkal is, akik készítik és olyanokkal is. akik kapják. Lehetne és kell is csökkenteni számu­kat — azt mondták. De hát akkor miért nem csökkentik? Azért, mert valahol valaki mindig kitalálja, hogy most összesítés kell erről, kimuta­tás kell arróL S ha már ké­szül, miért ne készüljön ket­tő, vagy akár öt példányban! A hivatali bürokráciának még sokféle élő és újraéledő maradványa van. Tartalmaz­nak ilyen bürokratikus voná­sokat, bürokratikus elképze­léseket a különféle jelentések is. Mechanikusait, számten­gerből állnak, gyakran az se tud eligazodni rajtuk,, alá ké­szíti őket. Ezért is harcolunk ilyen határozottan ellenük. A mezőgazdaságban például milliónyi tennivalónk van. Az is kevés volna, ha ezer kezünk lenne. A gyenge ter­melőszövetkezetek megerősí­tése, okos, szakszerű taná­csokkal való ellátása, az idő­szerű munkák tervszerű irá­nyítása megköyeteli, hogy a tanácsok mezőgazdasági osz­tályainak apparátusa mind tevőlegesebben vegyen részt a munkában. Akták és jelen­tések szakadatlan gyártása helyett éljenek kint, járjanak többet az emberek között, is­merjék fel a gondokat és in­tézkedjenek, ha lehet a hely­színen, addig ne menjenek haza, amíg mindent rendbe nem ralinak, és erről jelen­tést írni ráérnek- később is... Kell az adminisztráció, do ha túlzásba viszik, elöli a si­kert Azt az elvet kell hatóro- zottabban és körülte­kintőbben érvényesíteni: ke­vesebb akta és több helyszí­ni segítség! Onodvári Miklós féle nyilatkozat nem hangzót! el a tárgyalásokról. Az elnök a csütörtöki nap folyamán • szak- szervezeti vezetőket fogadott, hogy megvitassa velük a nége­rek alkalmaztatásának kérdé­sét. Az amerikai igazságügymi­nisztérium állandó kapcsolat­ban van azokkal a városokkal, oahol a helyzet a legfeszültebb. J Pattanásig kiélezett a 5 helyzet a Mississippi állam- J beli Jacksonban. Ebben a • városban gyilkolták meg J szerdán Medgar Everst, a s jacksoni négerek egyik J vezetőjét. jAttól tartanak, hogy a város »60 ezer-, főnyi néger lakossága •erőszakhoz folyamodik. Jack- jsoin egyik vezetője kijelentette, •attól lehet tartani, hogy „ha- Imarosan elszabadul a pokol a Jvárosban” ... Az egyik legna- Jgyobb néger szervezet titkára Í nyilatkozatában hangoztatta: s a négerek már éppen ele­ji get tűrtek, tovább nem fog- [ nak várni. [ Texas állam egyik egyetemi i kisvárosában a Ku Klux Klan * keresztet égetett, majd három [néger család lakását felgyúj­totta. A marylandi Cambrid- [go-ben tüntetés zajlott le, ösz- ►szetűzésre azonban nem került [sor. New York Harlem negye­idében azonban a tüntetések [során liárom sebesülés történt. » A Virginia állambeli Dan- [ville városkában a négerek > ülősztrájkot kezdtek. ► A néger szervezetek beje- , lcntetlék, hogy pénteken ► délután Washingtonban L rendeznek tüntetést, — ! ezúttal első ízben. •A tervek szerint a Fehér Ház [előtti parkban gyülekeznek ! majd, és onnan az igazságügy­minisztérium elé vonulnak. * A déli államok demokrata- [párti szenátorai és képviselői •változatlanul azt hangoztatják, [hogy meg akarják akadályozni [Kennedy beharangozott tör- ►vényjavaslatának gyors meg­i szavazását a kongresszusban, i Segített az eső a kalászképződésben — Gyomtalanok a kapások táblái a borsodi határban Borsod megye jelentős terü­letein, elsősorban a mezőcsáti járásban, valamint a Bodrog­közben a május eleje óta tar­tó szárazságot a napokban váltotta csak fel a csapadéko­sabb időjárás, aminek hatá­sára a már sárguló őszi búza és tavaszárpa szinte együk napról a másikra felélénkült, s jelentősen javult a kalász­képződés. Bár a hosszú ideig tarló szárazság sok helyen kő­keményre szikkasztotta a ta­lajt, a termelőszövetkezetek tagsága igen nagy szorgalom­mal végezte a növényápolási munkát. Ennek eredménye­ként a Taktaközben a cukor­Javítja szolgáltatásait a Patyolat Vállalat Borsodban A miskolci Patyolat Vállala­tot az utóbbi években a közü- letcken kívül mintegy 160 ezer megbízással keresték fel Bor­sod megye lakosai. A vállalat különböző szolgáltatásai iránt az idén további 10 százalékkal növekedett már eddig ts az igény. így például ez évben ha­vonta ezerrel több vegytiszti- tást végeztek, mint tavaly. A lakosság igényeinek jobb és gyorsabb kielégítésére az utóbbi időben számottevően korszerűsítették a különböző berendezéseket. Nemrégiben például úgynevezett ilcergőz- babákat szereltek fel, s ezek segítségével nyolcórás műszak alatt, a korábbinál jobb minő­ségben, 250 ballon vagy szövet- kabát gőzölhető, szárítható. Hamarosan csehszlovák gyárt­mányú, modem vcgytisziítógé- pet is üzembe helyeznek, to­vábbá folttisztító berendezés­sel, új mosógépekkel, vasalóval bővítik a gépparkot. A szolgál­tatások gyorsabb és kényelme­sebb igénybevételére a Miskol­con és a megye területén jelen­leg működő 15 fiókot további 5 felvételi hellyel bővítik. Fiókot létesítenek Mezccsáton, Tisza­szederkényben, Szerencsen, Sá­toraljaújhelyen és Sárospata­kon. Ezenkívül a földműves- szövetkezetekkel együttműköd­ve a megye több, nagyobb köz­ségét is be akarják kapcsolni még az idén a felvételi háló­zatba. répa egyeselését, sőt az első kapálást is befejezték mintegy 0 ezer holdon. Zalkod környé­kén, ahol a megye legnagyobb burgonyatermő területei fek­szenek, a kemény, kötött tala­jok ellenére is megkapálták és feltöltögették a burgonyát. A mun káli időbeni elvégzését azonban akadályozta, hogy csak kevés tsz vette igénybe a gépállomásokon levő töltö­gető gépeket, amelyek így ki­használatlanok. Befejeződött a napraforgó táblák gyomtalanítása is. A mezőkövesdi, mezőcsáti nagy' kukorica termő járásokban az első kapálást és az egy'eselést is elvégezték. Naponta család­tagokkal együtt mintegy 30— 40 ezer tsz-tag munkálkodik a földeken, s így sokkal jobb minőségben végezték el a növényápolást, mint a koráb­bi években; Kezdődik az igazi balatoni idény A soll évi tapasztalat sze­rint az igazi, nyári balatoni forgalom az iskolai tanítás, a vizsgák után kezdődik, s er­re a MÁV időben felkészült. Együk fontos feladatának te­kintette a tavaly' átépített Dé­li Pályaudvar további kor­szerűsítését, az „utómunkák’’ befejezését. A felkészüléshez hozzátar­tozik a Balaton-parti állomá­sok és megállóhely'ek csinosí­tása. Az állomások virágba öltözött kertjei mindig szép színfoltjai voltak a Balaton- partnak. Az idén 370 000 fa­csemetét, 1 200 000 virág­palántát ültettek ki, sárga Szabolcsi gyerekek Borsodban kaviccsal szórták fel az írta­kat, megfiatalodva, megszé­pülve várja tehát minden ál­lomás az utasokat. Tovább javul a balatoni forgalom. A legerősebb vasár­napi forgalomban Budapest­ről a déli partra 25, az északi partra 11 vonat szállítja az utasokat, köztük olyan, amely 80—90 kilométer sebességgel halad. Vannak „non-stop” vo­natok, amelyek Budapesttől megállás nélkül jutnak el a Balaton partjára. Azokon a napokon, amikor az üdülők­ben váltósra kelői sor, a MÁV különkocsikat ad a vonatokon az üdülök számára. Nagy tö­megeket mozgató események­re, például a Helikon-napok­ra^ szükség esetén különvona- tokat, illetve mentesítő sze­relvényeket indítanak. Győr­ből, Pécsről, Miskolcról köz­vetlen vonatok közlekednek a magyar tenger partjára. Ezek után már csak az idő­járásra várnak „nagyobb fel­adatok”. A Szabolcs megyei Székely község általános iskolájának felső tagozata háromnapos kirándulást tót megyénkben. László Fcrencnó pedagógus vezetésével megtekintették id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész kiállítását a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. | FÉL FliLLEL | Két férfi beszélget a Béke \ téri autóbuszmegállónál, ami­kor hozzájuk lép egy harma­dik. Megvitatják a totót és c Diósgyőr esélyeit, miközben elsuhan mellettük a városi autóbusz. — Jóságos ég! — íciáit fel az egyik — hiszen nekem ezzel a busszal kellett volna Szirmára mennem... S nagy mérgesen nézi a fe- : jük felett lévő órát a hirdető- : oszlopon. : — Megjártam ezzel... néz­\ zétek, hogyan jár? : — Igen — mondja a har­i madik, — Eddig óra sem volt | az oszlopon, most örültünk I végre, hogy felszerelik. De : nem sok hasznát vesszük, j mert ez __bizony két. órával • többet, a moszkvai időt mu- j tatja. 1 S a póruljárt utas sajnál­• kozva tekint a tovarobogó I autóbusz után. b. «*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents