Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-13 / 136. szám

C&EISrtíHCj ÍC96& Június VL

BSZAKMAGYARORSZAG

s

w

Épül a hosszúrévpusztai

y>A sablon megöli a versenyszellemet"

Szocialista brigádvezetök tanácskozása a Diósgyőri Gépgyárban

A három vállalat egyesítése után most került sor első ízben egy nagyszabású tanácskozásra. amelynek óráit, perceit ezúttal a szocialista brigádmozgalom eddigi útjának felmérésére, a jövő lehetőségének kutatására szentelték.

A szónokok és a hozzászólók megállapították: A volt DIMÁVAG, a Nehézszerszám- gépgyáx és a Könnyűgépgyár szép hagyományokkal rendelkezett a szocialista brigádmozgalmat illetően. Azonban az egyesítés új helyzet elé állította a szocialista munka élenjáróit. A világszínvonal felé törő egyesített gépgyár, termékeinek érdekében

átcsoportosította,

„szétzilálta” a korábban ösz- szeszokott brigádok munkarendjét, az összekovácsolódott munkaközösségeket. Ez az új helyzet némiképp visszavetette a szocialista brigádmozgalmat, mert az újrateremtés törvényei itt is hatottak. Az igazság az, hogy új, ismeretlen arcoknak kellett egymással is- mcrkedniök, új szokások, új emberek kerültek be a brigádéi

A négy kémény közelében j

A Tiszapalkonyai Erőmű készenléti lakótelepének ren- ® dezettségéröl, tisztaságáról, szépségéről már sokan szóltak ® elismerően. Mindenütt gondozott parkok, virágágyak nyug- a tátják a szemet: ez néhány szorgalmas embernek, a lakó- ® telep kertészeti dolgozóinak a müve. De a házak udvarait, n kertjeit is sok szép virág díszíti. “

•— Az éjjel valaki letördelte rózsáimat — panaszkodik az a erőmű egyik női dolgozója. °

— A parkból is lopják a virágokat? *

A kertészet öreg munkása válaszol: «

— Nem szabad kérem! Ki van írva a táblára isi 2

A néni kertjében a tábla hiánya okozta volna a bajt? a

© %

— Mutasson rá valamelyik ajtóra és oda megyünk be —

szól a legényszálló folyosóján Retzler János, a gondnokság a vezetője. Biztos a dolgában. És joggal, mert ebben a- nem is ® annyira szállóban, mint inkább szállodában mindenütt a leg- e nagyobb rend, tisztaság fogadja a látogatót. A folyosóról egy- * és kétszemélyes szobákba léphetünk. Némelyikben rádió és a telefon is található. A földszinten klubszoba, jókora könyv- e szekrény, televízió, arrébb presszó, ebédlő. Az irodában em- a lékkönyv, szovjet, csehszlovák, német, kubai és más külföldi, • valamint magyar vendégek elismerő soraival. a

A szállóban is, mint a közeli házakban, azok az emberek • lalcnak. akiknek munkája nélkülözhetetlen az erőműben. Ho-„

gyan töltik a szabad idejüket? •

— Tanulnak. Itt majdnem mindenki tanul — mondja J.

Retzler János. Lényegében ezt illusztrálja Czaga József né-» hány mondata is, aki az üzemi könyvterjesztő tisztségét is J ellátja: 0

— A telepen 88 család él. Havonta körülbelül 10 ezer®

forint értékű könyvet adok el. o

A telep egyik házának emeletéről szappanbuborékot ere- ® getnek. A földön öt-hat. apró gyerek hangos rivalgással fo- * gadja a gömböcskéket, és azon versenyez, hogy még a lene-® góbén szétüsse azokat. Néha egy-egy gyenge széláram el-* lebbenti felőlük a buborékot, és ilyenkor utána erednek. •

Szöszke kislány fut a libegő gömböcske után. Az. mintha J foaócskázna vele, hol erre, hol arra indul, feljebb repül,» majd lassan leereszkedik. A szöszt lábujjhegyen áll, emeli J kezét, hogy rácsapjon, már egy nagyot is kiált hozzá, amikor • hirtelen kisüt a Nap, és a buborékot csodálatosan színes • bömböcskévé varázsolja. A diadalmas kiáltás félbemarad, a i felemelt kéz is mozdulatlan. A csöppség kerekre nyílt szem- » mel nézi. nézi a színes csodát, hogyan száll la mellé a fűre. *

(Pt) *

Ü6

Az Eszakmagyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói gyors ütemben építik Hosszú- zévpusztánál a Sajó új gátját, amely az eddigi Ids „nyulgátnál” sokkal biztosabb védelmet biztosít a környéknek a folyó áradásai ellen.

MsÄi' (Foto: Sz. Gy.)

közösségekbe. Persze, ez a tény önmagában csalt ideig- óráig éreztetheti hatását a szocialista brigádmozgalmon belül, mert az új brigádok szervezésével megbízott, tapasztalt, sokat látott, hallott brigádvezetők gyorsan hozzáfogtak az új közösségek kiko- vácsolásához.

E gondolatok jegyében zajlott le a címben jelzett tanácskozás is. amelyen a vártnál — sajnos — kisebb számban jelentek meg az érdekeltek. Ez némiképpen a vállalat szakszervezeti bizottságának számlájára írandó,

nem körültekintő

szervezés

címén. De nem tanúsított kellő figyelmet a vállalatvezetés sem. mert a vezetők közül mindössze a műszaki igazgató volt jelen.

Mégis: hatását tekintve jelentősnek mondható a tanácskozás; 339 szocialista brigád további sorsáról, 296" brigád- közösségben versengő dolgozó vállalt jelszavának — szocialista módon élni, tanulni, dolgozni — realizálásáról, a feltételek biztosításáról volt szó.

A szocialista brigádvezetők szavaiból sok minden között őszinte aggódást hallottunk kicsendülni az anyagellátásra, a munkaszervezésre, a felelőtlenségre vonatkozóan. Hallhattuk; a szocialista brigádvezetők és brigádtagok

idegennek tartják a sablonos •jfelajánlásokatu.

a formális vállalásokat, a statisztikai számadatok hajszolását. Úgy mondják: mindez megöli a versenyszellemet.

A konkrét cél, a meghatározott termelési feladatok, az emberek tudatának formálása, a családi élet nemesebbé tétele, ezek azok a tényezők, amelyekért érdemes sorompóba állni és a szocialista munka kovászaivá válni.

Erre vállalkoztak a Diósgyőri Gépgyár szocialista brigádvezetői és reméljük — siker koronázza vállalkozásukat.

(— P — I —)

—....n .

líélsz&zl&HLSzoEfibafsm 3 ezer holdon

Ex évben SO holdon kertészkednek — 23 ezer csibét nevelnek — jövőre 140 holdon öntöznek az arnótiak

'Amót község itt van Miskolc kapujában. A város kö- eelisége sok vonatkozásában érezteti hatását. Természetes dolog, hogy a lakosság nagy része, különösen a fiatalság, az iparból él. A lakosság kisebbik része foglalkozik a földműveléssel. A hangzatos Búzakalász nevet viselő szövetkezet 226 taggal . mintegy háromezer hold földön gazdálkodik, s nem is rosszul.

Az idén a tagság egyetlen Brigádvezetőn kívül más embereket választott a vezető- iségbe. Novotni József így fogalmazta meg az egész választás lényegét:

— Jobban akarunk élni,

A vezetőség összetétele, mint az eddigi működés mutatja, igen szerencsés.

NagyoliS) szerephez jusoítaii a nuk

Tavaly egy volt, most három asszony van a vezetőségben, s több munkacsapatvezető asszony. A vezetőségben van Tóth Mihály, a legmódosabb gazda, Kiss Péterné, hajdani cselédasszony. Ezt azért is érdemes megemlíteni, mert jelzi; egységes paraszti osztály van kialakulóban.

Érdemes néhány szót írni az elnökről, Barcsák Béláról. Ez év elejéig a Drótgyár szerszámkészítő lakatosa volt. A tagság egyöntetűen úgy döntött:

— Nekünk Barcsák Béla beli elnöknek.

— Itt lakik a faluban. Ű volt a pártszervezet titkára. Olyan ember, aki nem ígér nagyot, és amit mond, az igaz.

A vezetőség Igen

jó véleménnyel van a tagságról

Szorgalmas, derék emberek, akikkel hegyeket lehet megmozgatni. Tavaly még nem így volt. Akkor sok volt a vita, Igaz, vita most is van, de pusztán azért, mert a tsz nem tud annyi kapáinivalót bizto. sí tani, amennyit a tagok vállalni szeretnének.

A tagság is elégedett a vezetőséggel. Nem önfejűén cse. lekszik, meghallgatja és fi- gyei em be veszi a tagság véleményét is.

Amót közel van a városhoz. Az új vezetőség ezt a körülményt is figyelembe veszi.

— Ebben az évben — mondja az elnök — 50 hol dón kertészkedünk. Jövőre pedig 140 holdon öntözésesen gazdálkodunk.:;

Ez évben megkezdik a gyű mölcsfák telepítését. 50 holdon meggyet, jövőre meg 200 holdon almát ültetnek. A mezőgazdász, Németh András arra büszke, hogy egyre sikeresebben foglalkoznak az állattenyésztéssel.

— Terven felül száz sertést, 70 sőrét akarunk hizlalni — mondja.

Az állattenyésztésben az

okoz gondot, hogy kevés az istálló, s a meglevők sem felelnek meg a követelményeknek.

Tavaly hozzákezdtek a

csibeneveléshez. Az idén 23

ezer csibét nevelnek fel. Tavaly még ráfizetéses volt, az idén, a tavalyi tapasztalatokon okulva, jelentősen

sikerült csökkenteniük az önköltséget,

s így már nyereséges lesz. Helyiségek hiányában igen egyszerűen oldják meg: kiadják a családoknak, amelyek munkaegységért nevelik a

csibéket.

Gond? Baj? Az is álcád. Sajnos, a tél, a rossz időjárás miatt csaknem 500 hold kalászost ki kellett szántaniuk. Ez bizony eins érvágás. Az idei és a távlati tervük megvalósításához több gépre lenne szükségük. Az első negyed-* évre ígértek nekik vontatót,» de még most sem érkezett £ meg. És különösen kellenek egy tehergépkocsi. (Mindkettő? szinte nélkülözhetetlen.) Szak-J ember — szerelő, vezető —* lenne, mert a faluban több J fiatal van, aki mint szak-e munkás, szívesen jönne aj tsz-be. De hát a gépesítésben* egy kicsit „mostohagyerekek” • A tagság és a vezetőség» összetétele, együttműködése? igen szerencsés. Sok nehéz* feladatot oldottak már meg* közösen. Munkájuk a jövőben* is sikerrel kecsegtet; *

A „Geszti Szerelem" nyomában

Nincsen partner?

Maszkra készít a Elök Világkongresszusára

Alig két hét van a június

24-én összeülő nemzetközi nőkongresszus megnyitásáig, s az előkészületek már javában folynak: a Szovjetunióban

mindenfelé sok-sok ajándékot, könyvet, filmet készítenek a világ minden részéből összeseregló asszonyoknak.

A központi dokumentumaim stúdiójában kongresszusi forgatócsoport alakult a nagy tanácskozás filmjének elkészítésére.

a járás, a megye több szakembere. Ha csak Tiboldtíarócra utaznának át (mint utóbb kiderült. sajnos, ezt sem tették meg), sok mindent tisztán látnának. A falusi ismeretterjesztésnek, a pártpolitikai munkának elsődleges tennivalója most az lehet, hogy érthető közelségbe hozza a szőlőtelepítés programját, megvilágítva benne az emberek érdekeltségét.

Az agronómus a munkaerőre hivatkozik. Valóban gondok vannak ekörül, de kérdés, vajon mi szüli ezt. A húsz forint körüli munkaegység nem ösztönző. Arra mindenkinek felcsillan a szeme, amikor megtudják, hogy a tibolddaróciak csak a telepítéskor több mint 100 forintot kerestek naponta. Ennek nagy becse volna itt is. Ez a lehetőség itt is adva van, csak az elhatározás nem ért még meg a fejekben.

Dózsa Molnár Dániel nagy vállalkozáshoz adja az erejét, ö azonban egyedül nem vállalkozhat mindarra, amit az indulásig meg kell tenni. A kormány készségesnek mutatkozott már a második ötéves terv előtt is. Elkezdődhetne a nyílt fejtésü arany bányászata. Ehhez azonban. Szabó András szavaival élve: partner kelL Partner pedig csak a borsod- geszti nép leilet.

*

Cikksorozatunk

tünk. A borsodgeszti szőlőtelepítés ügye azonban ezzel nem záródott le, a további események ismertetésére még visszatérünk.

Garami Ernő

a községi párttitkár niég csal harminc éves. ő is köztünl van, régtől fogva javasolja i tsz-vezetőknek a szőlőtelepi tést. Pénzt, életet lát benne, « község felvirágzását. A szóbe szódén túl azonban sohaserr jutott még tovább. Még az iskolán lévő elnök is húzódozik a tervtől.

Miből adódik ez a tartózkodás? A válasz nem könnyű Évek teltek el Borsodgeszten. : meg kell vallani, a tartózkodásban föl lehetne lelni azt z bizonytalanságot, amit az 195( előtti gazdaságpolitika, a: igazságtalan agrár- és adópolitika szült. Pontosan az eg> hold szántóra kivetett adónak ötszörösét fizették egy hole szőlő termése után. s ezt még egyéb terhek is sújtották. S e? megrontotta a termelési kedvet. A község eléggé el volt zárva, a külvilágtól. Az autó- buszjárat csak az utóbbi időben érinti a falut. A villanyt is nemrég vezették be.

Az állam most nem kényszeríti törekvéseit a községre. Kimondottan a falu népén múlik, hogyan határoz. Anélkül, hogy mindenki, világosan látná a szőlőtelepítés ügyét, benne az apró részleteket is, elhibázott cselekedet lenne munkához kezdeni. A fejekben kell világosságot gyújtani. Kell. Könnyűnek látszik a kijelentés. Lehet azonban ezért tenni. S ez már kicsit túl nő a Ealu határain. Segíthetne benne

— Mit tenne, ha negyven éves lenne és pénze is volna elég?

Megpödrí bajuszát, előbb komolyan néz, aztán elmosolyodik:'

— Szőlőt telepítenék.

Jót derülünk a megjegyzésen, aztán komolyra fordítva a szót, odáig jutunk a vitában, hogy igen is kifizetődne ez a tsz-nek. önkéntelenül is kívánkozik a kérdés.

— Jártak-e Tibolddarócon, látták-e az ottani telepítést? A gesztiek lesütik egy kicsit szemüket, mozgolódás támad, s aztán valaki megszólal mások nevében is.

— Hallottunk róla, de az igazat megvallva, még nem jártunk ott.

— Meg kellene nézni — veszi át a szót Szabó András, az Ültetvénytervező Vállalat irodájának vezetője. — Én csak azt mondom, jól járhatnak vele. Ha szorgalmasan művelik, jól telepítenek, lesz jövedelmük. De azt is meg kell mondanom, ha csak tessék-lássék módon fognak hozzá, csinálják is, meg nem is, akkor az a nagy remény, lehetőség soha nem lesz valósággá, hogy Geszt az ország egyik leggazdagabb községe lehessen.

A helyi agronómushoz, Hősek Istvánhoz kerül a szó. Tetszene neki is, de aggályait mondja.

— Nincs munkaerő —

Ez a legfőbb érv. S ennél megakadunk. Ifj. R. Nagy Károly,

IV.

Borsodgeszten

alatt vagyunk a tibolddaróci tapasztalatoknak. Geszten még nehezen bontakozik a termelőszövetkezet. A csaknem ezer holdnyi szántón sokféle növényt termelnek, s ez együttvéve is csak 22.10 forintos munkaegység értéket biztosított az elmúlt esztendőben. A mérleghiány miatt adósságot kell fizetni. Szinte kézenfekvőnek kínálkozik a szőlőtelepítés.

Bikki Bertalan, a nemrég választott tanácselnök szintén látja a jövőt a szőlőkultúva felvirágoztatásában, de reményei még kurták, hangjában hiába keressük a bizakodást, a lelkesedést, nem találjuk.

— Húzódozik a község népe, nem volna erőnk hozzá ...

Délután beszélgetésre hívjuk a legjobb szőlőtermesztőket. A beszélgetés során sok ellentmondó tényre bukkanunk. Elsőnek a hatvan éves V. Cselt Lajos érkezik. Valamikor kilenc évig volt Hosszufalussv Dezső jegyző vincellérje, egy ötholdas szőlőben. Ha nem is mindenre emlékezik vissza szívesen, azért a szőlőről megit- tasult hangon beszél:

— Volt olyan 600 négyszögöl űj telepítésű leányka,‘ahonnan a harmadik évben 24 hektoliter mustot szüreteltünk. 23 fokosat, s ezt a következő években is megadta.

Váratlanul meglepem egy kérdéssel. i