Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-02 / 127. szám

jSZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1363. június T. 2 Szabályozták a felsőoktatási intézmények felvételi s*enclJét A művelődésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben sza­bályozta a í'eisőoktatásj intéz­mények felvételi rendjét. Minden magyar állam­polgár kérheti felvételét az általa választott felső- oktatási intézménybe, ba a felsőfokú tanulmányok folytatásához szükséges előképzettsége megvan, egészségi szempontból al­kalmas és megfelel az életkor, illetve a munka- viszony szerinti feltéte­leknek. Felsőoktatási intézmények nappali tagozatára a 35. élet­év betöltéséig lehet jelent­kezni. Korhatárra tekintet nélkül jelentkezhetnek az es­ti, yalamint a levelező tago­zatra olyan dolgozók, akik legalább másfél évet már munkaviszonyban, illetőleg termelőszövetkezeti tagként töltöttek. A katonai szolgálat idejét munkaviszonyban töl­tött időnek kell tekinteni. A felsőfokú tanulmányok­hoz szükséges előképzettség az érettségi vagy képesítő oklevéllel tanúsított közép­iskolai végzettség, illetve bármely felsőoktatási intéz­ményben folytatott tanulmá­nyok sikeres befejezése. A felsőfokú technikumokba és a felsőfokú szakiskolákba jelentkezésnél megfelelő elő­képzettségnek számít a képzés szakirányával egyező szak­munkás-képesítés is. Hol kelt jelentkezni ? A felvételi kérelmet — ha a jelentkező a középiskolát két éven belül végezte el, vagy nem áll munkaviszonyban — az iskolánál, egyébként a mun­káltatónál kell benyújtani. A felvételi kérelmet az iskola, illetve a munkáltató köteles véleményezni, az illetékes fel­sőoktatási intézményhez továb­bítani és a felsőoktatási intéz­ménnyel közölt véleményéről a jelentkezőt írásban értesíteni. A munkáltató a felvételi kére­lem továbbítását kizárólag esti vagy levelező tagozatra jelent­kezés esetén tagadhatja meg, és csak abban az esetben, ha a dolgozó továbbtanulása a vál­lalat, intézmény munkájában el nem hárítható zavart okoz­na. Erről a munkáltató — a ké­relem benyújtásától számított nyolc nap alatt — az indokok megjelölésével a dolgozót írás­ban köteles értesíteni. A dol­gozó a sérelmes intézkedés megváltoztatását a munkáltató felettes szervétől kérheti. Felsőoktatási intézmény hallgatójául származására való tekintet nélkül — a nép­gazdaság szakember-szükség­letéhez igazodó felvételi lét­számkereten belül — az a jelentkező vehető fel, akinek rátermettsége, tehetsége, fel­készültsége és magatartása a felvételi követelményeknek megfelel. Miből kell felvételizni? A jelentkezőt a felsőoktatási intézmény felvételi vizsgára hívja be. Ennek időpontjáról legalább nyolc nappal a kitű' zött vizsgaidőpont előtt írás­ban kell a jelentkezőt értesí­teni. A felvételi vizsga szóbeli és írásbeli vagy gyakorlati rész­ből áll. A művészeti főiskolá­kon a felvételi vizsgát külön utasítás szerint folytatják le. A felvételi vizsgán a jelent­kező rátermettségét, felké­szültségét a képzés szempont­jából alapvetően fontos két. vagy három tantárgyból keli megvizsgálni. Az egyes tár­gyakból támasztott követelmé­nyek a középiskolában okta­tott tananyagon túl nem ter­jedhetnek. A felvételi vizsga eredmé­nye alapján a vizsgabizottság indokolt javaslatot tesz a je- lenkező felvételére, vagy a fel­vételi kérelem elutasítására. A nappali tagozatokra je­lentkezők összpontszámának megállapításánál a felvételi vizsga tárgyaiból a középisko­lai tanulmányokban elért ered­ményt és az érettségi (képesí­tő) eredményt is figyelembe kell venni; az e címen adha­tó pontszám az elérhető össz- pontszám felénél több nem le­het. A felvételi vizsgán az előírt tárgyakból nem kell vizsgáz­nia az országos középiskolai tanulmányi verseny, a Kür- schák József matematikai ver­seny, valamint az Eötvös Ló- ránd fizikai verseny első tíz helyezettjének, ha olyan fel­sőoktatási intézménybe, karra, illetőleg szakra kéri felvételét, amelynek felvételi vizsgatár­gyai között az a tárgy is sze­repel, amelyben a helyezést el­érte; továbbá azoknak a je­lentkezőknek, akik felsőfokú végzettség alapján kérik felvé­telüket és korábbi felsőfokú tanulmányaikban a felvételi vizsga valamelyik tárgyából államvizsgát, záróvizsgát, vagy szigorlatot tettek. A versenye­ken elért helyezés alapján megállapított mentesítés nem terjed ki azokra, akik középis­kolai tanulmányaikat három évnél régebben fejezték be. A felvételi bizottság a je­lentkezőket — a megadott fel­vételi keretszámok figyelem- bevételével — a felvételi vizs­gán megállapított össz-pont- számuk sorrendjében köteles felvenni. A felvétel rendje A munkásmozgalom mártír­jainak, a Magyar Szabadság Érdemrend és a Munkás-pa­raszt Hatalomért Emlékérem tulajdonosainak gyermekeit, amennyiben a felvételi vizsgán megfeleltek, a sorrendre való tekintet nélkül fel kell venni A nappali tagozatra felvé­telt kérő és azonos összpontszá- mot elért jelentkezők közül sorrendben elsőbbségben kell részesíteni a termelésben dol­gozó fizikai munkások és pa­rasztok gyermekeit, azokat, akik a középiskola elvégzése után legalább egy évet gyakor­lati munkában töltöttek, s a sorkatonai szolgálatot teljesí­tett fiatalokat, a leszerelésüket követő két éven belül. Az esti vagy levelező tagozatra felvé­telt kérő és azonos osztályzatot elért jelentkezők közül első­sorban azokat kell felvenni, akiknek munkakörük ellátásá­hoz a felsőoktatási intézmény­ben megszerezhető képesítésre szükségük van. A felvételi bizottság határo zatáról a jelentkezőt írásban értesíteni kell. A rendelet az elutasítás elleni fellebbezés le­hetőségeiről is intézkedik. A rendeletet a Művelődésügyi Közlöny június 1-i száma köz­li. EgviitUnískeúés vagy sem? A szocialisták és kommunis­ták viszonya a Francia Szocia­lista Párt (SFIO) harmadik napja ülésező kongresszusának központi kérdésévé vált. Mindegyik felszólaló ezzel a problémával foglalkozik. Egyes küldöttek ugyan még most is elzárkóznak a kommunistákkal való együttműködés minden formája elől, de a kongresszus hangulatából, a felszólalások visszhangjából máris megálla­pítható, hogy a többség nem osztja a jobboldali csoportok néze­teit. hanem Guy Mollet-t és a veze­tőség többségének álláspontját támogatja. Argeaatla grafikák a Herman Ottó Múzeumiban Szombaton újabb kiállítás nyílt a Miskolci Herman Ottó Múzeumban. A kiállítás Ar­gentína grafikusainak munkái­ból ad ízelítőt. Argentína irodalmáról, mű­vészetéről ritkán érkezik hír­adás. Főíleg a XIX. század vé­gén és a, XX. század elején ki­alakult modemismo, vagy a szürrealizmus latin-amerikai testvérmozgalmának, a creacio- nismo jellegzetes képviselői is­mertek. Az utóbbi évtizedek során nagyobbrészt a mexikói forradalom és az ott kialakult Pompidou a magyar idegenforgalmi pavilonban FoibSs, zivataros bitvége A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán tájékoztatásul elmondották, hogy ismét az északi áramlás jutott uralomra, amely a hét végére felhős, zivataros időt ho­zott. A jelek szerint a hegyi ki­rándulóknak még megfelel az idő, a strandolóknak azonban kevésbé: az utóbbi napokhoz képest ugyanis kevesebb lesz a napsütés, kisebb zivata­rokra, záporokra számí­tanunk kell. A nappali hőmérséklet előre­láthatólag 20—22 fokig emel­kedik. Pompidou francia miniszter- elnök pénteken a párizsi vásár nemzetközi csarnokában tett látogatásakor megtekintette a magyar idegenforgalmi sátort is. Fodor Józsefné népművész magyar babát és tokaji bort nyújtott át a kormányfőnek, művészet, valamint a spanyol polgárháború hatására, az ar­gentin művészek egy része is a társadalmi problémák felé for­dult. Ennek bizonyítékai a most megnyílt kiállításon sze­replő alkotások is. Onofrio mű­vészetére az expresszionizmus volt nagy hatással. Szögletesen, darabosan rajzolt figurái elő­adásmódjukkal is mély válság­ról tanúskodnak. Briez fény— árnyéle hatásokra épít. Téma- választásában erősen forradal­mi. Brandolin hasonló felfogás­ban alkot. Az ő világa elsősor­ban az életkép. A három mester alkotásai csupán ízelítőül szolgálnak, de így is alkalmasak arra, hogy felkeltsék érdeklődésünket az argentin nép művészetének alaposabb megismerésére. Heti külpolitikai összefoglalónk Afrika legyen az afrikaiaké A vii ágközvéleményt ezek­ben a napokban a nemzetközi politika sok kérdése foglal­koztatja. Nagy benyomást tett világszerte az Addis Abeba-i értekezleten elfogadott állam­közi egyezmény, amely fontos pillére lesz az épülő afrikai egységnek. Különösen nagy figyelmet szentel az egész vi­lágsajtó az afrikai egység­okmány ama pontjainak, ame­lyek együttműködést dekla­rálnak az afrikai államok szu­verenitása és területi integri­tása védelmében, valamint a gyarmatosítás minden formá­ja ’ megszüntetéséért vívott harcban. Nem kétséges, hogy a 31 független afrikai ország együttműködése meg fogja gyorsítani a gyarmatosítás teljes felszámolását a fekete kontinensen. Ennek a folya­matnak a gyorsulását jelzik a kenyai választások eredmé­nyei is. A Kenyai Afrikai Nemzeti Unió pártjának, a legendás Kenyátta pártjának átütő győzelme a választáso­kon máris arra késztette az angol imperialistákat, hogy a kilátásba helyezett „belső ön- kormányzatot” kibővítsék és a Kenyatta vezetésével létre­jött kormány hatáskörébe en­gedjék át a külügyeket és a belbiztonság irányítását. Ilyen engedményeket az imperialis­ta hatalmak csali akkor tesz­nek, ha nagyon gyengének ítélik meg pozícióikat; Ottawa és a bonni elképzelések Továbbra is, sőt mondhatni növekvő mértékben foglalkoz­tatja a világközvéleményt a NATO ottawai értekezlete. A záróközlemény, mint ismere­tes, csali annyit jelentett be, hogy a NATO külügyminisz­terei jóváhagyták a NATO atomhaderő létrehozásának tervét. A létrehozandó atom­haderőben nyolc európai or­szág egységei vennének részt. A közlemény azonban csak az angol és amerikai hozzá­járulásról tett kifejezetten említést. Ezzel a szűkszavú­sággal szemben Bonnban nem rgjük zsákba a macskát. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung lelkendezve közölte, hogy az új atomklubban elő. szőr jut „meghatározott atom­funkcióhoz a Német Szövetsé­gi Köztársaság”. És alighogy ezt elvben elhatározták, a Rajna partjain máris akad­nak, akik az atom-villám- háború gondolatát vetik fel. A Frankfurter. Allgemeine azt követeli, hogy a Nyugat vegye revízió alá stratégiai terveit és az új tervezés alapjául fo­gadják el egy preventív atomvillamháború gondolatát. Bonnban ugyancsak világosan megmagyarázták az ottawai értekezlet rejtett gondolatát. Mert Bonn Hitler logikájá­val közelíti meg a nemzetközi kérdéseket,; Laosz még mindig napirenden Számottevő lépést jegyez­tünk fel ezen a héten a laoszi helyzettel kapcsolatban. A Szovjetunió kezdeményezésé­re a genfi értekezlet társelnö­kei: a Szovjetunió és Anglia külügyminiszterei üzenetet in­téztek Souvanna Phouma lao­szi miniszterelnökhöz és eb­ben sürgetik a három laoszi fél képviselőinek találkozó­ját. A Szovjetunió hosszú ide­AtfXAMDR MASZl&OV: 87. A továbbiak a másodperc tört része alatt játszódtak le. Aszker teljes testévéi hátra­bukott. Estében behajlította az egyik lábát, a másikat pedig minden erejét összeszedve elő­re lendítette, s a cipőié orrával kirúgta Torp kezéből a pisz­tolyt. A Sturmführer ekkor kést rántott elő, azt dobta Aszker felé. Bal combját talál­ta el az éles penge. Torp ebben a pillanatban Aszkerre vetette magát. Mind a ketten fiatalok, erő­sek voltak. A földön henger- gőzve keményen szorították egymás testét. _s közben — amelyiknek éppen alkalma nyílt, — kézzel, fejjel, térddel ütötte, rúgta, vágta a másikat. Aszker eközben kínzó fájdal­mat érzett. A kés még ott ült a combjában. Minden erejét ösz- szeszedte, s igyekezett ledobni magáról a fasisztát, aki egyre jobban maga alá gyűrte öt. Aszker megrendült. Egy pilla­natig éles, elviselhetetlen fáj­dalmat érzett a lábában. Aztán egyszerre megkönnyebbült. A dulakodás közben Torp kaszált a lábával, hogy kifordult Asz­ker combjából a kés. Aszker kissé felemelkedett, kiszabadította a jobb könyö­két, s minden erejéből Torp arcába csapott vele A Sturm- führer viszont a fejével öklelt ellenfelébe, s felszakította Asz­ker ajkát. Torp keze a földet seperte, s a pisztolyához ért. Zihálva, az erőlködéstől kivö­rösödött arccal igyekezett a fa­siszta megszabadulni ellenfelé­nek erős szorításától, s ráirá­nyítani a megkaparintott pisz­tolyt. De Aszker előnyösebb helyzetben volt:, egyik könyö­kével a földön támaszkodott, míg Torp keze az égnek állt. S lassan, nagy-nagy erőfeszítés­sel végre sikerült Aszkernek elérnie, hogy a fasiszta felé irányítsa a pisztoly csövét. — A-a... — nyögött fel Torp, miközben a földön vo- naglott, hánykódott Aszker szorító karjai alatt. Kemirov az ajkát összeha­rapva, izmait a végsőkig meg­feszítve igyekezett még lejjebb nyomni a fasiszta kezét. S a következő percben Torp mel­lére ért a pisztoly csöve. Asz­ker egy másodpercig farkassze­met nézett a Sturmführerrel. Vad gyűlölet lángolt a zöldes szempárban. Nem, könyörület- ről itt szó sem lehet! Az érzel­gősség nagy árat követelhet még! S Aszker meghúzta a Torp kezében lévő pisztoly ravaszát. A lövésre, mint valami seb­zett vad, felhorkant, eszeve­szett rángatózásba kezdett a fasiszta. Ujjai, amelyek az imént még görcsösen szorítot­ták a fegyvert, erőtlenül szét­nyíltak. Aszker is alig tartotta már magát. Csak most vette észre, mennyi vért vesztett. Megpró­bált feltápászkodni a földről, s megsebesült lábára állni, de azonnal visszazuhant. Elvesz­tette az eszméletét. * A repülőtábomok, miután az öttagú bombázórajnak utasí­tást adott, hogy kezdje meg a gépkocsisor elleni színlelt tá­madást. összeköttetést terem­tett a többi repülőgép-egység­gel is. Valamennyi a megadott célpont közelében cirkált. A szomszédos szobában Li- kov tábornok folytatott német­nyelvű rádióbeszélgetést Ljul- ko századossal. — Készen vannak? — kér­dezte Likov. — Készen, és várjuk a to­vábbiakat — válaszolta a szá­zados. — Helyes. Várjanak. Rögtön ott lesz a segítség. Amint ők elkezdik a munkát, kezdjenek maguk is. — Mindent értek. — A szállítmányt pedig ko­csira rakták, s már úton van. — Értettem. Ljulko százados — a rádiós­sal és a leadókészülékkel együtt — egy gödör mélyén tartózko­dott, nem messze a repülőtér épületeitől. Az elsőnek érke­zett ejtőernyős egység az éj leple alatt osont ide át a sza­kadékból. A repülőtér leg­fontosabb objektumaihoz he­lyezték el az ejtőernyősök egy- egy csoportját. Egyébként az egész repülőtér — a kifutópá­lyák kivételével — romokban hevert. A szovjet bombázók — Kemirovék terveinek megfele­lően — még egy héttel ezelőtt használhatatlanná tették ezt a légibázist. Sivár, kihalt romhalmaz képét mutatja most a repülő­tér. De az ejtőernyősök tud­ták: nem maradt gazdátlanul. Dolgoznak a javítómunkások, aelyén az őrség. Igaz, nincs sok értelme, hogy őrzik, mert üszőn szétbombázták a benzin- tárolót is, s az üzemanyag hiánya miatt úgysem fogadnak itt gépeket. Az ejtőernyős egység pa­rancsnoka kúszott oda Ljul- kóhoz. — Volt adás? — kérdezte suttogva. — Igen. Azonnal itt lesznek a repülőgépek. Már csak per­cek lehetnek hátra. — És a teherautók? — Utón vannak. Három órá­ra, vagy talán még előbb is megérkeznek. — Jól van. A parancs úgy szólt, hogy a bombázók akciója vezeti be az ejtőernyősök támadását a repülőtér ellen. Az ejtőernyős egység természetesen elegen­dő erővel rendelkezett ahhoz, hogy akár önállóan is elfog­lalja a repülőteret. Csakhogy ebben az esetben a helyőrség jelentette volna rádión, hogy gyalogos egységek támadták neg. Ez pedig felfedte volna az ellenség előtt az akció igazi :élját: a repülőtér elfoglalását. \ bombázó repülőgépek meg­jelenése viszont szinte már nindennapos jelenség, nem na­gyon izgatják magukat miatta' i németek. ' Az ejtőernyősök tehát vár-i alt. 1 ( Négy hihetetlenül hosszúnak« űnő perc telt el. míg végre a] nagasba húzó bombázógépek« ellegzetesen monoton, hangját • íozta a szél. “ — Ölt azok — szólt Ljulko. • Az ejtőernyős egység pa-a ancsnoka bólintott. ‘ (Folytatjuk.) f Í jo javasolja: állapodjanak meg a genfi értekezlet társ­elnökei a közbelépésben. De Anglia erre sokáig nem volt hajlandó, mert az üzenet szovjet' tervezetében utalás volt arra, hogy a laoszi bo­nyodalmakat a reakciós No- savan-csoport idézi elő ameri­kai támogatással. A Szovjet­unió a nagyon sürgős közbe­lépés érdekében további lépé­seket tett, hogy az üzenet szö­vegében megállapodás jöhes­sen létre. Ez elöl aztán Anglia sem térhetett ki többé. Fel­tételezhető, hogy a közeljövő­ben tárgyalások kezdődnek a laoszi három fél között. A tárgyalások kilátásait mérle­gelve nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a reakciós imperialista körök és az Egyesült Államok első­sorban nyíltan támogatják a laoszi reakciós csoportot;- amely éppen most újabb tá­madást kezdett a Kőedény­síkságon. Mint ezt a nemzet­közi ellenőrző bizottság len­gyel tagja megállapította, az Egyesült Államok katonai de­monstrációja Indokína térsé­gében növeli a laoszi feszült­séget. A hét végén a Szovjet­unió külügyminisztere újabb üzenet tervezetét juttatta el az angol társelnökhöz: ez a laoszi ellenőrző bizottság te­vékenységében megmutatko­zott rendellenességekkel fog­lalkozik. Atommentes övezetet északon és délen! Két nagyon fontos javaslat került nyilvánosságra ezen 3 héten. A balkáni együttműkö-« dési bizottságok Bukarestben megtartott értekezlete, ame­lyen Bulgária, Görögország, Jugoszlávia és Románia kép­viselői, valamint az olasz és ! ciprusi békemozgalmak meg­figyelői vettek részt, állást Ifoglalt amellett, hogy a Bal­kánt nyilvánítsák atommentes I övezetté. Az értekezletről ki- * adott közlemény hangoztatja; hogy a béke érdekében fel kell számolni az államok kő-« zötti bizalmatlanság forrásait; a külföldi katonai támasz­pontokat, a rakéta-ki lövő­helyeket, a haditengerészeti és légitámaszpontokat, A bi­zottságok kötelezték magú­it az atommentes Balkán tervének aktív képviseletére; A találkozó nagy megelége­déssel fogadta Hruscsov üze­netét, amely leszögezte: a Szovjetunió kész szavatolni a balkáni térség országainak biztonságát és függetlenséget és felhívja a többi nagyhatal­mat, tegyék meg ugyanazt A másik fontos javaslatot Kekkonen finn államelnök tette. Kekkonen atomfegyver­mentes skandináv övezet léte­sítését javasolja; A Times helsinki tudósítójának adott nyilatkozatában Kekkonen hangsúlyozta, hogy a kis or­szágok aligha befolyásolhatják az események menetét, de ál­landóan emlékeztethetik a nagyhatalmakat felelősségük­re és saját viselkedésükkel úvol tarthatják magukat nindentől, ami növeli a fe­szültséget. A skandináv or­szágok területén ténylegesen lincsenek atomfegyverek: A kekkonen javasolta megálla- jodás ezt a tényleges állapo- ot a világpolitika jelentős lé­tezőjévé tenné;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents