Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-09 / 133. szám

Vasárnap, I96S. jánias 9. ESZATLM.AGYARORSZAG 7 BATISTA GEPELLOSr 'lőazdnt Az én Hazám, hol kék az ég, ahol otthonom vár rám, Hol virág és nevető mező kígyózik a föld hátán. Puha fészek szerető érzelmeim láttán, s megremeg, ha rá sós könnyem hull, vad munka árán. De mégis, képe, mely annyira megfog, megragad, Bennem önkéntelenül szeretetet fakaszt. így van az, hogy lelkemben egy érzés maradt, Mely felismer minden hazai madarat. Hazám, a végtelen természet jön elém a pálmákban, Hol zóldellő mezők vannak, regényes bércek, Melyekkel egyesül a lelkem álmában. lm, a poéta, ki szíve szavára hallgatott, Egyedül végigtekint, mit úgy hívnak: Haza, S várja harca jutalmát: egy nyugodt sírhantot. Portugálból fordította: Major László. A debreceni opera előadásai Miskolcon A Debreceni Csokonai Szín­ház opera-társulata, amely már igen sok emlékezetes művészi élménnyel ajándékozta meg a miskolci operakedvrélőkét, most ismét három operát mutat be a miskolci közönségnek. Egyik a Hoffmann meséi, amelynek előadása holnap, június 10-én, hétfőn este lesz a Miskolci Nemzeti Színházban. Bizonyára nagy érdeklődéssel fogadja a közönség június 16-án, vasár­nap este a Népkerti Szabadtéri Színpadon Bizet; Carmen című operáját. Másnap, június 17-én, hétfőn este a színházban a deb­receniektől már többször látott, de mindig nagy érdeklődéssel fogadott Gounod; Faust című, operája kerül bemutatásra. ' -----o-----­I EIEMTO PRÁGÁTÓL ÉSZAKNYU­GATRA, az ismert bányavá­ros, Kladno felé haladva, a fő­útvonaltól kissé félreesőén, egy kis helység, egy tragiku­san nevezete település , van. Lidice — ez a neve ennek a bányászoktól lakott kis cseh falunak, amely a II. világhá­borúban, 1942. június 10-én vált világszerte ismertté. Ek­kor adta hírül Hitler hadpa­rancsa, hogy „Lidice neve a térképről le lett törölve.” Az országúttól nem messze impozáns, oszlopos kapubejá­rat. Ünnepien komor épít­mény. Mögötte enyhén lejtö­A lidicei emlék-kapu. vákáa új falut teremtett a visszatérteknek. A régi Lidice mellett új, modem falu ad otthont a volt lidiceieknek, a kladnói bányák dolgo­zóinak. A falu neve pedig a fasiszta barbariz­mus jelképévé vált A világ minden tájáról jelentkeztek a városok és falvak, amelyek testvérvárosukká fogadták Lidicét még a há­ború folyamán, és azt követően. Megindult a segítség is. A 159 lidicei érezte, hogy nincsen magára hagyatva, hogy az összes antifasiszta erők mögötte állnak. Ma a világ minden ré­széből odatelepített ezerszínű, csodás rózsá­kért hirdeti az egykori pusztítás helyén a né­pek összefogását, békeakaratát Messze Lidicétől egy francia faluban ismét­lődött meg a tragédia, pontosan két esztendő múlva. A francia ellenállás letörésére, a maquik eredményes harcainak megtorlása­ként, a német megszállók 1944. június 10-én hasonló kegyetlenséggel semmisítették meg Oradour lakosságát és égették fel összes épü­leteit. Az üszkös romok ma, tizenkilenc év múltán is úgy állnak, ahogy a fasiszták hagy­ták. Figyelmeztetnek. A múltat idézik, és a jövőre intenek. Nagy kár, hogy Franciaország jelenlegi vezetői nem járnak Oradour felé, vagy ha járnak, elfordítják tekintetüket a vádoló, figyelmeztető, üszkös i-omoktóL Járom Lidicében az egykori utcákat. Bol­dog gyerekek siethettek itt az iskolába, emitt egy ház lehetett, amiben dolgos emberek éltek. Nézem az utolsó iskolai fényképet, amely egy nappal a megsemmisítés előtt készült: a gye­rekek a tanítóval vizsgára készültek. Nézege­tem a kivégzettek arcképeit, a német fényké­peket, amelyeken elégedetten szemlélik az égő falut, amelyeken hullarablókhoz illőn bontják a régi temető, sírjait, kincsek után kutatva. Pereg előttem a film az új Lidice kultúrhá- zának mozijában. Az a film, amit a németek készítettek annakidején a falu megsemmisí­téséről. Nézem ezeket a szorongató emléke­ket és a moziból kijőve újra látom a csuka­szürke ruhás csapatok iszonyú menetét, hal­lom a gépfegyverek kelepelését. Felidéződnek bennem a német fasisztákkal való találkozó­A kék harang és a Vasbordájú szentek ■„Azt hisszük, jó szolgálatot tesz a kiadó a sorozattal és ér­deklődéssel várjuk a következő köteteket.” Ezzel a mondattal fejeztük be a Móra Ferenc Könyvkiadó Nagy emberek élete című sorozatának első köteteiről írott kritikánkat. Azóta újabb kötetek jelentek meg és megerősítették hitün­ket. Ezek a kötetek valóban jó szolgálatot tesznek, mert köny- VAjed hangon, szinte mesélő stí­lusban mondanak el olyan dol­gokat, amelyeket nem árt a felnőtteknek sem elolvasniuk, noha ezek a müvek elsősorban a serdültebb ifjúság számára készülnek. Elsősorban Hegedűs Géza: Vasbordájú szentek című tör­ténelmet csevegve elmesélő kö­tetéről kell írnunk, mert ez az angol polgári forradalmat és különösen vezérének, Cromwell Olivérnek életét tartalmazó mű, valóban — kitűnő. A XVII. század Angliája, a pol­gárság és az arisztokrácia har­ca, Európa első jelentős polgá­ri forradalma, az angol nagy­hatalom megszületésének tör­„A legfontosabb feladatomnak a ma ábrázolását tartom” Ankét egy NDK televíziós filmről (Szombaton délelőtt Miskol­con, a Béke filmszínházban le­vetítették az Éjjel az auto- bahn-on című NDK televíziós játékfilmek A vetítés után _ a meghívottak a Nemzeti Szín­ház társalgójába mentek, ahol Wilhelm Gröhl, nemzeti díjas rendező vezetésével ankétet rendeztek a látottakról. A kitűnő német rendező be­vezetőjében elmondottéi, hogy legfontosabb feladatának a ma ábrázolását tartja. A problé­mákkal, a súlyos kérdésekkel teli ma ábrázolását. Az ankét résztvevői nagy elismeréssel szóltak a műről, mély' újabb bizonyítéka a magas művészi­ességgel, rendkívül gonddal készített, nálunk is nagy nép­szerűségnek örvendő német televíziós filmeknek. Népsze­rűségüket éppen Gröhl rende­ző iménti néhány mondata ma­gyarázza leginkább. Á máról szólnak, a mához, olyan kérdé­sekről, melyek mindenkit ér­dekelnek. Talán érdemes meg­jegyezni, amit az ankéton — sokminden egyéb között — hallottunk: az NDK színházai évente körülbelül tíz ősbemu­tatót tartanak. Ebből nyolc a televízió filmjeiből kerül a színpadra- A tv-nek egyébként is óriási a hatása, szerepe. Az NDK televíziós filmjeit nem­csak a Német Demokratikus Köztársaságban nézik renge­tegen, hanem a Német Szövete ségi Köztársaságban is. A felszólalók dicsérték a művet. Elmondták hibáit, vélt hibáit is. Egységesen kialakult vélemény szerint a film igazi művészi élmény, és tovább sza­porítja az NDK sikeres tele­víziós filmjeinek sorát. ténelmi pillanata — a mű té­mája, és ezt olyan Kellemesen szórakoztató módon mondja el a szerző, hogy nincs az a fia­tal gyerek, vagy felnőtt, aki ne élvezné. A mi mai hangunkon szól hozzánk Hegedűs Géza, ám a könyv minden lapjáról a XVII. század Angliájának le­vegője árad. Együtt harcolunk a puritánokkal a polgári meg­újulásért és Miltonnal, a nagy költővel, e forradalom zseniá­lis védőügyvédjével. Előttünk áll a cinikus Monk tábornok kitűnően megírt politikai ka­landor-figurája és elsősorban is grandiózusán bontakozik ki a forradalom nagy vezérének, Cromwell-nek hibáktól nem mentes, de mégis robusztus alakja. * Kindzierszky Emil: A kék harang című írása a fizika iránt érdeklődőknek nyújt el­sősorban hasznos ismereteket, de amit elmond, azt nem árt tudnia minden művelt ember­nek. Bell-nek, a telefon felta­lálójának és magának a tele­fonnak, mint fizikai felíede-' zésnek izgalmasan érdekes tör­ténetét. meséli el a szerző. Va­lamivel konäervativabban ta­náros e mű hangja, mint He­gedűsé, de ez soha se megy az érdekesség rovására. A fizikai kísérletek tudományos leírása is elég könnyed ahhoz, hogy bárkit lekössön, a múlt század angol-amerikai világának fel­vázolása pedig a történelmi érdeklődésű olvasókat vonz­hatja. Mindkét könyvet nagyon hasznos, jól megírt műnek ne­vezhetjük és most már még nagyobb érdeklődéssel várjuk a sorozat további köteteit (máié) södő, kopár domboldal. A fű közül itt-ott elővillan haj­dani épületek kőtörmeléke. Egy íöldbesüppeflt, faragott kődarab, amelyen a falu neve olvasható, jelzi, hogy itt volt va­laha a falu széle. Virággal borított óriási tö­Szóbeli érettségi a miskolci Közgazdasági Technikumban 'Az írásbeli érettségik után országszerte, minden középis­kolában most vannak a szó­beli érettségik. A miskolci Közgazdasági Technikumban, az ipari tagozat IV. A. osztá­lyosainak érettségijén lestük el a következő jelenetet. * öt matrózruhás lány ül szemben a hat-tagú vizsgáztató bizottsággal. — A kommunizmusban min­denkinek életszükséglete lesz Melyik tékO* válássá«»?, _ a munka ... Eltűnik a város és a falu közötti lényeges különb­ség ... — Borsodi Olga mondja a politikai gazdaságtan egyik tételét. Közepes tanuló, s bi­zony sokat „drukkolt” az érett­ségi előtt. Kisírt szemekkel, de folyamatosan, szépen mondja a tételt. No, nem is lesz itt semmi baj. Az érettségi elnö­ke, dr. Csicsay József, aki egyébként a Heves megyei Ta-1 nács művelődésügyi osztályé- ’ nak vezetője, érdekes, gondol­kodtató kérdéseket tesz fel a a következő tanulónak. Cserei\ Máriának is. Az idei és az elő­ző évi osztályfőnökök. Vár­hegyi Miklósné és Balogh Fe- rencné izgatottan figyelik: jól válaszol-e Marika, aki tanár­képzőben szeretne tovább­tanulni. Még két tanár, Laczkó Ist­vánná és Kőhalmi Gyula is kérdez. — Nem könnyű a mi tanuló­inknak — mondja az igazgató, Balogh Ferenc. — Nálunk kö­telezően magyarból, történe­lemből, politikai gazdaságtan­ból, matematikából, technoló­giából, könyvvitelből, statiszti­kából, tervezésből és nem kö­telezően oroszból is érettségiz­nek. A IV. B. oszt. már sikere­sen túl van ezen a nagy erő­próbán, az A. osztály eredmé­nyeit szombaton hirdetjük ki. Reméljük, műiden osztályunk, minden tanulója, szép sikere­ket ér el, nemcsak itt az érett­ségin, hanem ezután is B. &?£ Az egykori Horák-ház pincéje. Ez a „legma­gasabb” megmaradt épületrész. megsir, 173 halottal, a templom és az iskola alapzata, a Horák-család házának pincéje, itt- ott egy-egy házfal maradványa — mind a föld színével egymagasságig lerombolva, nehéz né­met tankokkal letiporva. A meggyalázott te­mető, amelynek kriptáiból a halottak ruháit, ékszerét is kirabolták, közelében egy-két új épület.' itt van a múzeum is, ahol a német precizitással végrehajtott barbár tömeggyil­kosság ugyancsak német precizitással össze­állított dokumentációja idézi a szörnyű napot, és vádolja a fasiszta megszállókat. Ez volt, itt állt Lidice 1942. június 10-ig. A cseh nép nem tűrte szótlanul a fasiszta megszállást Az ellenállók a megszállók min­den napját nyugtalanná tették. Szervezték az ellenállást a Londonba emigrált polgári politi­kusok, és szervezték, igen sikeresen szervez­ték a kommunisták. A német főparancsnokság az erős kezű és kegyetlen Reinhard Heydrich SS-Obergruppenführert nevezte ki helytartó­nak. Vele szemben még csak fokozódott az ellenállás. Lidicei családok fiai is küzdöttek a partizánok között Többek közt a Horák és Stribm család fiai. Egy Londonból irányított és elszigetelten működő kisebb ellenálló cso­port merényletet követett .el Heydrich ellen, és a helytartó életéért egy egész falunak kel­lett a fasiszta logika szerint pusztulnia. Huszonegy évvel ■ ezelőtt erős német katonai egységek szállták meg a falut. Az otthontalált 173 férfit a Horák ház udvarán kivégezték, a nőket és gyermekeket koncentrációs táborba hajtották, a falut felégették, az üszkös romo­kat tankokkal a földbe tiporták, s Lidice ne­vét letörölteK a térképről. A lágerekbe elhur­colt asszonyok többsége elpusztult, a gyerme­kek egy részét német családokhoz adták neve­lésbe, hogy még anyanyelvűket is elfelejtsék. A felszabadulás után 159 volt lidiceit találtak életben, részben a német lágerekben, részben azok között a férfiak között, akik a mészár­lás idején már nem tartózkodtak a faluban. ; LIDICE ELPUSZTULT, de a népi Csehszlo­Oradoor romját. Az új Lidice egyik derűs házsora. sok, orromban érzem a füst, a vér szörnyű szagát, náci halálgyárak feketén gomolygó kéményeinek fojtogató bűzét. De jó is kilépni a régi Lidi- céből, rápillantani az új falu derűs otthonaira, beszippan­tani a tiszta levegővel a lidicei rózsák illatát, amelyek az egész békeszerető világ üze­netét küldik a látogatónak: Nézz és láss! Előre nézz, építsd szebb jövődet, de ne felejts! Emlékezz Lidicére, Oradourra, emlékezz a náci barbarizmus­ra, emlékezz a háború ször­nyűségeire — és tegyél érte, hogy soha ne ismétlődhessék! ORADOUR HELYEN üszkös romok, Lidice helyén letiport pusztaság. Közvetlenül mel­lette virágzó rózsaliget és új falu. A pusztaság és a rom­halmaz vádol — és tanít mind­két országban egyaránt. Benedek Mikló«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents