Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

Szerda, 1963. május 1. ESZAKMAGYARORSZAO t Foto: Szabados György Májusban, a leszerelesi be- kehónapban több érdekes ese­ményre kerül sor Borsod me­gyében. A nagy munkákból részt kértek a nemzetiségi községek dolgozói is. ígv pél­dául Bükkszentkereszt, Répás­huta és Bükkszentlászló szlo­vákajkú lakói elhatározták,, hogy a magyar békemozgálom- fennállásának 15. évfordulója alkalmából május 12-én a Bükk hegység égjük legszebb tisztásán, a kövesváradi völgv- ben nemzetiségi béke-hónapot rendeznek. A béketalalkozó programját a három szlovák lakta köz?ég vezetői közösen dolgozták ki. Eszerint az ün­nepi nap reggelén a kis heevi falvak lakóit zenés ébresztők­kel köszöntik, akik később zászlókkal és virágokkal dí- - szított gépkocsikon Répáshutá­ra utaznak. Innen a három község dolgozói együttesen vo­nulnak fel a festői szépségű , Megfilmesítették j az „Optimista tragédia“-t } A MÖSZFILM stúdióban ' völgybe. Az ünnepséget bé­kegyűlés vezeti be, ahol ismer­tetik a béke-világkongresszus határozatait, a Béke-Világta- nács malmöi elnökségének fel­hívását és a Szovjetunió béke- politikáját. A gyűlés után ke­rül sor a béke majálisra. A szabadtéri színpadon fellépnek a három szlovák község mű­vészeti együttesei és szlovák dalokkal, táncokkal, népi já­tékokkal szórakoztatják a részvevőket. Ezenkívül külön­böző sportrendezvényeket és tréfás játékokat is rendeznek. A három bükki falu dolgozói elhatározták, hogy a leszere­lési hónap eredményeiről és békeharcukról levélben szá­molnak be a Csehszlovákiában élő rokonaiknak. Szamszonov rendező elkészí­tette Vszevolod Visnyevszlcij színműve nyomán az „Opti­mista tragédia” című filmet. A szélesvásznú film nemcsak visszaemlékezés a forradalom hős napjaira, hanem megmu­tatja annak a nagy harcnak a kezdetét is, amely a világ át­alakításáért, az új kommunis­ta társadalom megteremtéséért indult. A forgatókönyvet a rendező.', és Visnyevszlcij özvegye közö- ‘ sen írta. Állami Áruház épül Ózdon Ózd az utóbbi tizenkét évben! több mint tízezer lakossal sza­porodott. Az északi iparváros ma már több mint harmincöt­ezer lakost számlál. A bolyoki' Béketelepen és a város más, korábban ; külterületnél» szá-- rnított helyein, inodei’n. több­emeletes bérházakból egészen új városrészek létesültek: A- kereskedelmi hálózat koránt sem tartott lépést a lakosság szaporodásával, illetve a város fejlődésével. Tavaly ugyan a város! peremterületein újabb három boltot adtak, át, s a Bé- keteiepen ; a napokban nyílt még a 301) személyes, korszerű, étterem, s egy további élelmi­szerbolt hamarosan elkészül, a lakosság kényelmes, zökkenő­mentes ellátása még ezekkel az új létesítményekkel sem tel­jesen kielégítő. Ezért a város harmadik kerületében az idén másfélmillió forint költségelő­irányzattal fűszer, hús és ház­Takarékossági mozgalom a Borsodnádasdi Lemezgyárban Az elmúlt évben a Borsod­nádasdi Lemezgyárban a taka­rékossági mozgalomban csak részeredményeket értek el, a munka nem volt eléggé haté­kony. Ebben az évben a nagy­üzemi ltlSZ-vb határozata szerint eredményesebben kell munkálkodni a mozgalom fel­adatainak végrehajtásáért. A legtöbb üzemrészben, már tavaly takarékossági tanácsokat alakítottak, melyeknek felada­tai közé tartozik többek kö­zött áz is, hogy nyilvántartsák az álapszervezet által végzett társadalmi munkát. Takaré­kossági versenyt indítanak az egész üzem területén, s a moz­galom híreit egy híradóban nyilvánosságra hozzák. Rend­szeresen őrjáratot tartanak, végigjárják az üzemrészeket, ügyelnek az any agtakar okos­ságra, a gépkarbantartásra, a selejt csökkentésére, a munka­hely tisztántartására. Az őr­járat tagjai feljegyzik észrevé­teleiket, s közlik a műhelyveze­tővel és a tanáccsal. Tervbevették azt is, hogy minden alapszervezetben leg­alább egy előadást tartanak a takarékossági mozgalom jelen­tőségéről. tartási cikkek árusítására szol­gáló kisóruház építését kezdték meg, amelyet ez évben be is fejeznek. Lényegesen segít majd a dolgozók vásárlási gondjain az új nagy Állami Áruház,, amelynek az énítésé- hez ugyancsak; az idén. fognak hozzá! Ä 17 millió forint, költ­séggel épülő "korszerű létesít­ményben. amelyet a tervek szerint 'a'jövő évben adnak át rendeltetésének, a textil, a kóiifekéió, az edényfclék, s jó­formán minden árucikk be­szerezhető majd. E. KOVÁCS KÁLMÁN: itáliai utazás A milánói dóm egy költemény, Kőben, bronzban, üvegben elbeszélve, Mint álmodta az emberek elméje, Hogy a síron túl is van még remény, Hogy isten nem hagyja az ő szerény, Hívő .népét a megsemmisülésbe Temetve, hanem aki kérve-kérte A kegyeimét, egy napon majd a mély Sírból is felkel, harsonák szavára, És megindul az angyali sereggel Az égbe. hol a létnek nincs határa, És éjszaka sincs, hanem csupa reggel. A boldogság ott földöntúli lenne, Csábít, de mégse tudok hinni benne. AZ ALACSONY kopottas épület, amely szinté szégyenlősen bújik meg a városi tanács udvarában, kellemetlen érzést, furcsa nyugtalanságot plántál belém. A nyomorult építmény valaha rendőrségi fogda volt, falai sok titokról, nyomorról, erőszákosságról tudnának beszólni. Elgondolkozva hallgatom Pin­tér Jánosnak, a tanács egyik dolgozójá­nak szavait. — Negyedszázada vagyok itt. Ebben az épületben valaha sok embert meg­keserítettek, megkínoztak. Május 1 előtt egy héttel mindig zsúfolt volt. Volt egy barátom. Öt is mindig behozták. A he­lyiségek nagy része úgy van, ahogy volt, még a Vasrácsok is ott vannak, de ma raktárnak használjuk. Meg itt van a nyomdánk is... A „szigorított” zárkák a pincében voltak. Érdemes megnézni. Keskeny lejáraton, agyonkoptatott lépcsőkön haladunk lefelé. Minél lejjebb érünk, annál jobban feszül bennem a nyugtalanság. Kellemetlen csikorgással nyílik a pin- ccfolvosóra vezető vasajtó. Dohos, foj­tott levegő csap meg. Valahonnan tisz­tán csendülnek József Attila verssorai: „Kiállunk érte, mint a kémény lássák És búrunk érte mint az üldözött. A történelem futószalagára szerelve ígyen készül a világ. ..” Megérzem: két hideg pillantású szem mered rém. Gyorsan megfordulok. Egy Horthy-korabeli eleganciájával öltözött középmagas férfi áll a hátam mögött. — ön mit akar uram? — Riportot írni május elsejéről. — Áh! — mosolyodik el. — Okos do­log! Végtelenül örülök, de ajánlok va­lamit. Éppen most indulok előzetes te­repszemlére. hol akar felvonulni, ünne­pelni ez az... izé... Tartson velem! Annyira meglepnek szavai, hogy minden érzés, s gondolkozás nélkül kö­vetem. Nem emlékszem hol, s mikor léptünk fel a lovaskocsira. A lovak pa­láinak ütemes csattogása, a kocsikere­kek gördülése és minden más zaj, csalt elmosódottan érnek fülemig. Felrezzenek. Kocsink a Bacsó Béla utca elején áll. Kísérőm megdöbbenve kiált fel. — Hallatlan! ön érti ezt? — Mit? — Világosan emlékszem, hogy itt a Rácz György utca végén volt a vasasok szakszervezete. És nincs sehol. Boszor­kányság történt velem? — dörzsöli hom­lokát. — Nincs ebben semmi boszorkányság. Néhány éve építettük ide a terelőulat. Az épület útjában volt. Lebontották. — Hm — dörmögi szájaszélét harap- dálva — Kirúgom az egész bandát! Ki én. Ha ezt a belügyminiszter úr őexel- lenciá.ia megtudja!... Hajts! Gyorsab­ban! — sziszegi a kocsisra. A vad robo- gás Miskolc thj. város m. kir. rendőr­ségének politikai osztályvezetőjét né­mileg megnyugtatja. Képzeleí n# — Egy nevezetes épület előtt me­gyünk el. Ott megtanítottuk a vörösöket kesztyűbe dudálni. Sajnálatos, hogy ma­napság, a külföldi sajtó meg stb. miatt nem dolgozhatunk azokkal a módsze­rekkel. A KOCSI AZ SZMT ÍJ.I, hatemeletes székháza előtt áll meg. Kísérőm meg­döbbenésében még a száját is eltátja. Többször és türelmetlenül megdörgöli szemét, mint aki nem hiszi, amit lát. — Hát ez mi?! — hördül fel. — Ez? A szakszervezetek új megyei székhaza. Gyönyörű épület, mi? — Ho.. .ogy? Á szakszervezeté?... Nem! Nem értem. Hiszen itt... — Igen. itt volt a hírhedt „Szim sza­natórium”. A Tanácsköztársaság bukása után itt kínozták halálra a forradalmá­rokat. — Nekem mondja? — vigyorog. — Szim a legjobb barátom volt. Ezeréves hazánk egyik végvári vitéze!... De hogy ez az új szakszervezeti székház?! És a kegyelmes kormányzó urunk tűri ezt? — Nem! Megütötte a guta. Hirtelen összeroppan. Csak nagynehe­zen tudja kinyögni a kocsisnak. — Hajts! A Vörös Rákhoz — és fogai vészjóslóan megcsikordulnak. A kocsi megáll, de kísérőm nem óhajt kiszállni. Oly bárgyún nézi a több emeletes épületkolosszust, hogy majd­nem elnevetem magam. — Ez a nagy SZTK — mondom neki magyarázatképpen. — Igen, valamikor itt volt a Vörös Rák kertvendéglő, a munkások kedvenc találkozóhelye. Ami azt illeti, most is sok dolgozó jár ide. — Igen? — villan meg gonoszul pil­lantása. — Igen. Itt gyógykezelik, vizsgálják őket. De hát lassan ez is kicsi lesz, mint minden... Akar még valami érdekeset látni? — csapok fel kalauznak. Felvágtatunk az Avas tetejére, az épülő kilátóhoz. — Á — ámul el — mi ez a gigant? — Ez? Előreláthatólag a város lakói­nak kedvenc találkozóhelye és a Űrál­lomás. Ezen a helyen, pontosabban a hegy másik oldalán is rendeztek vala­mikor május 1-i kirándulásokat. — Erről tudok — mosolyog fölénye­sen. — Arról is tudok, hogy a Búbonyi bércen a gulya kút is... — Ott egy sportpálya épült. Az MHS ott rendezi a motoros versenyeket. — A Köpűsvölgy... — hörgi. — A városépítkezés már egész odáig ért. Sőt a völgy bejáratánál is egy sor villaszerű munkáslakás áll „őrt”. — Az Erzsébet téren van egy épület— — A Szabadság téren — helyesbítek. — 1919-ben ott alakult meg a megyei direktórium. Ott tárgyaltak az első sza­bad május 1. megünnepléséről. Az most megyei könyvtár. — Mit gondol — kérdezi ravaszul —, most hol rendeznek ünnepséget? — Nézzen körül. Tapolcán, Lillafüre­den, az egész Bükkben és az egész vá­rosban. — És mit gondol uram, mennyi em­bert kellene őrizetbe venni, hogy Mis­kolcon sen ki ne ünnepelhessen? ... FELREZZENEK. FURCSA. Nagyon furcsa. Émelyítő és fojtó ez a levegő a pincében. Pedig most nem zárka. Szenet és fát tárolnak benne. — Nagyon sápadtnak látszik. Csak nincs valami baj? — kérdezi Pintér részvevőén. — Oh semmi, semmi. Csak egy csep­pet elmerengtem. (Csorba) Vándor, neonfényben Üj verseskötettel gazdagodott a könyvesboltok választéka: a napokban jelent meg Bihari Sándor második kötete: Ván­dor, neonfényben címmel, a Magvető gondozásában. Az ízléses, szép kiállítású kötet körülbelül 50 verset tartalmaz a következő ciklusokban: Aranyban, bronzban; Befeje­zetlen költészet, Napjaink vándora, A meztelen erdő. Kétezer éves bronzorszarvú Senszi tartomány egyik me­gyéjében egy parasztember szántás közben kétezer éves serleget talált, amely orrszar­vút ábrázol. A bronzserleg tö­kéletes állapotban van, még az arany berakások is megmarad­tak benne. Az értékes leletet a pekingi történelmi múzeum­ba szállították. Foto: Ágotha Tibor Mexikói parlamenti küldöttség Moszkvában Kedden a Legfelsőbb Tanács meghívására megérkezett a szovjet fővárosba a mexikói kongresszus küldöttsége. A mexikói vendégek két hetet töltenek a Szovjetunióban. Moszkván kívül ellátogatnak még Türkmenisztánba, Ukraj­nába és Leningrádba. A dollár többé nem olyan jó, mint az arany... Dr. Bussthau. a dél-afrikai arany-mezők tanácsának elnö­ke és a dél-afrikai jegybank igazgatója a Portlandban (Egyesült Államok, Oregon állam) tartott fém- és ásvány­ügyi értekezleten kijelentet­te. ha nem értékelik rövide­sen fel az aranysat, elkerülhe­tetlenné válik a dollár egy­oldalú leértékelése, az általá­nos leértékelés előtt. — Tekintettel az Egyesült Államok jelenlegi gazdasági helyzetére és passzív fizetési mérlegére, teljesen indokolt az a meggyőződés, hogy a dollár többé nem olyan jó, mint az arany. — Az Egyesült Államok dollárjának beválthatósága elméletileg csak korlátozott, de a gyakorlatban még in­kább az — mondotta. Ütvén százalékkal növelik Ausztrália katonai Költségvetését Az ausztráliai kormány hét­főn elhatározta, hogy jövőre 50 százalékkal növeli a kato­fl kövesváradi völgvben rendezi!! meg béketaiólkozójukat a Bükk hegység szlovák nemzetiségű községeinek doigozói

Next

/
Thumbnails
Contents