Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-01 / 100. szám
BSKAKMAGTAROItSZÄC. Szerda, 19#$. tnáfua 1; 'S ÖNODVARI MIKLÓS: Kenderes Sándor kissé fáradtan hagyta ott a főosztály- vezetői értekezletet. .Már napok óta gyötörte a légszomj, meleg volt a teremben, mégsem nyithatták ki az ablakot. Rossz helyre került ez a hivatali épület, mindig hangoztatja: valóságos börtön az öntöde és a kovácsolóüzem közé ékelve. Tanácskozások alkalmával, különösen a fülledt melegben jólesnék a friss levegő. Ám, ha kinyitják az ablakot, az öntöde felől szálló por vastagon belepi a bútorokat, ráülepszik az asztalon hagyott iratokra, amelyen serceg a toll. Míg a másik oldalról az ajax-kalapá- csok dübörgése zavarja a hivatali munkát. A távolabbi hengersor csattogását is átveszi, és szinte reng belé az épület. Mindazonáltal párnázott ajtókkal látták el az egyes szobákat, s kísérleteznek a hang- szigeteléssel is, egyelőre eredménytelenül. Csupán még jobban megszorul a meleg levegő és most, a harmadik órája tartó tanácskozás közben megváltást jelentett, amikor a titkárnője elé csúsztatott egy papírcédulát: „telefonhoz hívják”. Kilépett, de nem sietősen haladt végig a hosszú folyosón. Itt, a vastag tartófalak közt csend és hűvös volt. S ez jólesett. Kigombolta magán a kabátot. Az egyik fotelban, a folyosókanyarnál fiatalasszony ült. Kenderes futó pillantást vetett rá, amikor elhaladt mellette. Úgy esett, hogy a tekintetük is találkozott. Az asz- szony ránézett, de aztán szégyenlősen lesütötte szemét. Mégis, Kenderesben megmaradt ez a kép. Úgy találta, hogy az asszony anyaság előtt áll, de így is nagyon csinos volt. .' A telefonáló apró semmiség miatt, hívta! Máskor összeszidta volna ezért. Végtére is: ' a főosztályvezetői értekezlet szakadt félbe miatta. Ezt az ügyet elintézhetik később is. Felesleges őhozzá fordulni. Elvből ragaszkodik ahhoz, hogy az embereket nagyobb önállóságra nevelje. Elődje sajnos hibát követett el azzal, hogy minden ügyet maga intézett. Nem tudni, mi okból, de nem bízott eléggé beosztottéiban. Valahány akta, s ügy akadt, az mind átment az ő kezén. Rossz módszer. Kenderes 'határozottan, elitéiig. Ezért, amikor igazgatói állását elfoglalta, elsőrendű célként tűzte maga elé, hogy Visszaadja az emberék önállóságát. De lám, az esetek .mutatják, ez nem is olyan könnyű! Az évek .során megszokták a gyáregységvezetők, s itt a hivatalban is az előadók,, hogy» az igazgató tudta és beleegye-2 zése nélkül nem dönthetnek.® Elég nagy munkát okoz, hogy» megértesse velük: posztjukon® felelős emberek. Döntsenek? csak saját belátásuk szerint.; Valljuk be: ami a mérnököket» illeti, a fásultság jelei mulat-» koznak náluk és ha már így® volt eddig, most is szívesebben» alkalmazzák a régi módszert:? tartsa a hátát az igazgató...• Elítélte ezt a jelenséget most® a főosztályvezetői értekezleten® is. A párt munkastílusára hi-* va tkozott és arról beszélt,? hogy a szocializmus építésé-1 ért mindenki, az egyes ember® iS felelős. * Cl Az előbbi telefonálóra azon-® bán mégsem haragudott. Nem? szidta össze és azt sem mond-® ta, hogy miért kellett emiatt» az értekezletről kihívni. In-® kább hálát érzett, hogy né-J hány percre megszabadult a® tanácsterem fullasztó levegő-» jétől és, amikor helyére tette* a kagylót, szinte jókedvűen lé-j tett a sarokban álló kis asz-e tálkához, hogy egy pohár vizet» töltsön magánál;. Ekkor ko-a pogtak az ajtón. Az osztály- vezető lépett be. Néhány aktát hozott és egy termelési értekezlet jegyzőkönyvét. Előzőleg ezekről az ügyekről már szó volt. Elővette töltőtollát és gépiesen odaírta névjegyét. Majd, kis szünet, után egy elbocsátó levelet tett eléje az osztályvezető. Kenderes kezében megállt a töltőtoll. Valami azt súgta, hogy gondolkozzék előbb. Az osztályvezető türelmetlenkedett és megszólalt: — Egy elbocsátás ... kérlek- szépen. — Pillanatí — Kenderes letette a tollat és zsebeiben kotorászott. A szemüvegét kereste, noha tudta, hol van. A szivarzsebben tartja mindig, de úgy tett, mintha megfeledkezett volna róla. Egyéni, dolog. Afféle műfogás. Amíg keresi, anélkül, hogy a másiknak feltűnne, ideje van a legfontosabb gondolatokat rendezni. Elbocsátás. Ilyesmi másodszor fordul elő, amióta beosztásába került. Előzőleg egy hanyag munka- kakerülőről volt szó. Vándormadárról, aki bejárta az ország minden jelentősebb bányáját, üzemét. Sehol nem tudott megtelepedni. Érdekes ember volt: a második hónap után nem bírta tovább. Izgett- . mozgott, valami belső idegesség lett rajta úrrá, folyton rohangált, nem találta helyét, nem is dolgozott. Az elbocsátásra, miután ezt maga is kérte, megérett. Kenderes azonban mégis úgy érezte, hogy elhamarkodta a beleegyezést. Kritika nélkül elfogadta az osztályvezető előterjesztését. Hosz- szú ideig volt emiatt lelkiis- meretfurdalása. Ez az újabb eset meglepte. Az értekezletről is megfeledkezett. — Elbocsátás. Értem. — Végre megtalálta a szemüveget. Az iratba tekintett. — Mondd: teljesen megérdemli? Az osztályvezető sietett a magyarázattal: — Hogyne! Többször volt fegyelmije, és most is ... ezt hallgasd meg. Ez az ember, hogy is mondjam, cigány ... Berúgott, verekedett. A rendőrségen is volt. Izgága, kötekedő természet. Okvetlenül egyetértek. Lopott is ... Kenderes hallgatott. Az osztályvezető még hozzátette: — Kérlek, ne érts félre. Nem azért, mert cigány ... De ez az ember minden lehető jóindulatot kimerített. Fegyelmivel kell elbocsátani, •nincs más mód. Csúfos verekedést provokált. Kis híján agyonszúrt egy embert. Éppen itt van a felesége. Sír, panaszkodik. Mondja, hogy tegyünk valamit. Négy gyerek ... most várják az ötödiket. Hát ami rosszat ez az asszony mond róla!... — Hol van az ember? — Várakozik. — Küld be. Várj. Feleségét is! Maga se tudta, hogyan fog dönteni. Lehet, hogy nem is evégett hívatja. Meg akarta ismerni. Szemtől-szembe látni. Beszélni vele, megtudni gondolatait. A fegyelmi vétség világos. Az elbocsátás jogos. Kárt okozott a társadalmi tulajdonban, és magatartásával károsan befolyásolta dolgozó társait is. Azt mondja az osztályvezető, cigány. Vajon ez is olyan, mint a másik vándormadár? Lassan végigsétált az irodán. Szokása. Valahányszor dönt, s különösképpen, ha emberről van szó, elfogta az idegesség. Szeretne belelátni mindenkibe. Kiismerni, tisztába jönni még az eldugott gondolatokkal is. A szoba közepén állt, amikor a férfi az asszonnyal belépett. Szakállasán, álmatlan szemekkel, gyűrött fáradtan. Lehellete pálinkabűzös volt, idegesen forgatta a sapkát. Kenderes, miközben a félénk tekintetű asszonyra nézett, önkéntelenül is arra gondolt: hogy lehet az ilyen emberrel együtt hálni? Az asszony leült. Kenderes ismét rápillantott. Határozottan csinos — állapította meg. — Még így is ... Ügy látta, sokkal, szebb, mint amilyennek a folyosón tűnt, és ismét arra gondolt: lám, milyen ápolt. Mennyire két különböző ember ugyanabban a fajban. S mégis összetartoznak. A férfi zavartan magyarázkodott. Kenderes érezte, hogy hazudik a kérdésekre adott válaszokban. Az asz- szonyt nézte, aki az imént azért járt a munkaügyi osztályon, hogy bosszút álljon, eláztassa ezt a hozzátartozó embert; egy órával ezelőtt ellensége volt, s most, hogy az elbocsátás került szóba, szemében riadalom és aggodalom ül. E pillanatban talán a sérelmeket is megbocsátotta, amelyek korábban érték: a férfit féltette és sajnálta. Remegő tekintetét most már egy pillanatra sem vette le róla. A verekedés története hamarosan tisztázódott. Kenderes elégedett volt önmagával, hogy a beszélgetésre sort kerített. Az asszony most kö- nyörgőn, alázatosan megszólalt: — Ne küldje el, igazgató úr. Ha lehet __ A rról magában már döntött, iogy megadja az utolsó lehe- őséget. De milyen pont alapján? A Munka Törvénykönyvének vonatkozó fejezete feMegjutalmazták a társadalmi munkában élenjáró műszaki szakembereket megyénkben Megyénkben már alig van olyan község, ahol ne vették volna igénybe a Hazafias Népfront műszaki akcióbizotlsá- gának segítségét. A bizottságban dolgozó mérnökök, technikusok és vízügyi szakemberek az elmúlt négy esztendőben több mint 200 kisebb nagyobb falusi létesítmény építési és költségvetési tervét készítették cl társadalmi munkában. így például az ő terveik alapján épült fel az encsi mentőállomás, a felsőzsolcai napközi otthon és a sárospataki melegvizű strandfürdő. A műszaki akcióbizottság hétfőn ülést tartott Miskolcon. Ezen értékelték az elmúlt félévi munkát és megbeszélték a további feladatokat. Az akcióbizottság tagjai októbertől március végéig 36 falusi létesítmény építési tervét dolgozták ki társadalmi összefogással és adták át a helyi tanácsoknak. Többek között elkészítették a. sályi törpévízmü, a szuhakállói egészségház és a szegilongi művelődési otthon kivitelezési terveit. A társadalmi munkában élenjáró 27 műszaki szakembert pedig a Borsod megyei Tanács 37 ezer forint pénzjutalomban részesítette. Ezek a dolgozók a helyi tanácsok kérésére félév alatt több, mint 600 ezer forint értékű tervezést végeztek cl. A műszaki szakembereknek, ünnepélyes külsőségek között, m: értekezleten adták ó.t a megvet tanács pénz jutaimái. Jegyzet két hírhez Mindkét napihír Kassák Lajosról szól. Az egyik szerint nemrégiben kiállítása volt Párizsban, a másik arról tudósít, hogy Gara László szerkesztésében verseinek francia nyelvű fordítása jelent meg Belgiumban. Festményeiről és grafikáiról elismeréssel emlékeztek meg kritikusai, de vajon mi lesz a sorsa verseinek, amelyeknek lefordítására harminchat francia költő vállalkozott. Azt hiszem, bízhatunk abban, hogy Kassák költészete eltalál az idegen nyelvű olvasóhoz. Eltalál, mert mindig a lényegre tört. Gondolatisága, humanitása • jó értelemben nemzetközi. Ez a hetvenéves költő szinte szembetűnően fiatal. Szikár, fehér, melegedésre álig enyhülő koratavaszi i'ia- talságú. S ez a fiatalsággal párosult -intellektualizmus áttörheti a nyelvi korlátokat. Elgondolkodtató, hogy Gara szép francianyelvű magyar antológiája és Guillevic, Rous- selot. sikerült József Attila fordításai után, miért éppen Kassákra került sor, akit itthon sokszor hajlandók vagyunk elfelejteni. Pedig — a nagy költőtársak Ä meteorólógla átmenetileg hűvös " időt jósol. A parkokban és a tereken pompázó tavaszi virágok azonban tartósan és ■ visszavonhatatlanul szívünkbe lopták a tavaszt. Kemény és zord volt az elmúlt tél. De vigaszt hamar találtunk. Gyorsan, azt lehetne mondani, minden átmenet nélkül beköszöntött a tavasz, s volt már egy-két nap, amikor azt is elmondhattuk; nyár van... Egy ilyen „nyárias-tavaszi napon” sétáltunk a Bükkben, sok természetkedvelő ember kedvenc kiránduló helyein. Jártuk a rengeteget és sok szép virágot, sok szép emléket hoztunk magunkkal. A Bükk minden évszakban szép. A hideg, havas téli világban a síelők ezrei lepik el, ősszel milliónyi színt játszik a fák lombkoronája, nyáron a tikkasztó melegben enyhülést nyújt az erdő hűse, de talán a. legszebb mégis tavasszal! A hétvégi pihenő napokon mind többen kívánkoznak ide felüdülést keresni és nagyon sok kirándulóval találkoztunk ezen a hétköznapon is. A lillafüredi Palota-szálló üdülőivel, más megyékből ideérkező turistákkal, akik gyalogszerrel és autóval járták a hegység kanyargós szerpentinjeit. A testet-lelket felüdítő ózondús levegő, no és a turistaházak konyhája mesz- sziről idecsalogatja a látogatókat. Bár a Mátrába a kultúra jobban betört: sok az üdülőtelep, a szanatórium, a turistaház, s az egész hegységet minden irányban átszelik az utak, kiváló a közlekedés, és ez, mint kirándulóhelynek elsőbbségi jogot kölcsönöz. De évről-évre mind többen keresik fel a Biikköt is, talán éppen azért, mert vadregényesebb. Az erdőgazdaság nagy gondot fordít a Bükk védelmére és a fék pótlására, újratelepítésére. Ez év tavaszán közel 8 millió tölgyei, bükköt, harsai, nyárt, fenyőt és még sok más csemetét ültetnek el. Mályinka felett, amikor arra jártunk, éppen fenyőt telepítettek: az emberek csak kis pontoknak tűntek a völgyben és ahogyan a Nap végigsütött a hegyoldalakon, a zöld szín minden árnyalatában gyönyörködhettünk. Alattunk a kis hegyi patak megnyugtató zúgása, a látóhatár szélén a bánkúti kilátó gyönyörű, mesébe illő környezetet varázsolt elénk. Hollóstetőn, Szentléleken, mindenütt emberekkel, kirándulókkal, turistákkal és ott élő erdei munkásokkal találkoztunk. Utóbbiaknak minden évszakban akad tennivalójuk. A Bükk nemcsak természeti szépség, hanem nagyon sok embernek, erdészeknek, favágóknak, mészégetőknek, vadőröknek kenyeret is ad. Életüket úgyszólván itt élik le, maguk is természetkedvelő emberek, s majd kicsattannak az egészségtől. A jó hegyi levegő, a források üde vize teheti ezt. Egy kislegény aktatáskával ballagott végig az utón. Iskolába jár Látókőről Ómassára. Az út tíz kilométer. Reggel apukája motorkerékpárral viszi, de délután már gyalog megy haza. Kérdéseinkre talpraesett válaszokat adott, szereti a Bükköt és fel sem tűnik már neki a hosszú gyaloglás. Szívéhez nőtt az erdő, s talán még a vadak Is elkísérik. Bizonyára erdész lesz belőle is. Ma már a Bükkben mind több a turistaház és mint színes, apró gombák virítanak a camping-házak is, amelyek legtöbbjének máris akadt lakója. Pedig a reggelek és az éjszakák még hűvösek. De aki igazán szereli a Bükköt,, az ezt észre sem veszi. Május elsejére, a munkásosztály " ■ nagy ünnepére ezrek és ezrek keresik fel az erdei tisztásokat., szép kirándulóhelyeket. Sok Idős munkás, veterán emléke fűződik egy-egy helyhez. Valamikor a' csendőrszuronyoktól távol, itt ünnepelhették ezt a szép ünnepet. Most víg majálisokkal, jókedvűen köszöntjük ezt a napot. Kívánjuk, hogy a meteorológia is jó időt jósoljon és a Bükk még szebb legyen, mint valaha! B. E. rendre itthagytak — Kassák ma is velünk él, s mintha a fizikai együttléten túl is egyre inkább kortársunknak éreznénk. Verhetetlen fiatalsága korszerűbb, mint sok fiatalé. Kendőzetlen egyszerűségű soraiban a kor dialektikája ötvözi a XX. század bonyolult emberének ellentmondásait, aki korszakforduló mezsgyéjén áll, olyan korszakíordulöén, melynél a ceruza — Kassák esetében — nem annyira a társadalmi' változás, hanem inkább .annak intellektuális továbbgyűrüzése. A Mesteremberek proletárköltöje, Ara- gonék útját járta a mi sajátos viszonyaink között, s ez teszi a fordítók rokonává s ez éb- resztgeti bennünk a reményt, hogy életünk csak versben mondható- híreit franciául szólva is elviszi az olvasóhoz. Kováts Lajos Uj román repülőgép Romániában megkonstruálták a polgári légiflotta „IAR— 818” típusú, több célra alkalmas új repülőgépét. A gép felhasználható a mezőgazdaságban, különböző terhek és posta szállítására, sporlrepülőgép- ként vitorlázógépek vontatására, ejtőernyős rakományok és emberek ledobására. s más célokra. Hatósugara 50Ü—1000 kilométer, sebessége óránként 185 kilométer, felrepüléséhez 80—100 méter, leszállásához pedig 30—60 méter hosszú kifutósáv elegendő. A román polgári légiflotlát J már az idén felszerelik ilyen ® repülőgépekkel. gyelmit ír elő. - Csakis egyén felelősségére dönthet. De hiszen nincs mindenre paragrafus. Nem is lehet. Törvényekről beszélt, melyek társadalmunkban uralkodnak, s amelyekért fel kell adni az öröklött, familiáris törvényeket. A cigányember megrendülve hallgatta. Mind jobbár megtört, mind kisebb lett i szavak súlya alatt. Kenderesnek csak az okozott gondot hogy vajon a megbánás, amelyet a külső mutat, beiül milyen tartalmat nyer. Még vári az ítélet kimondásával. Az asz- szonyt nézte, akin érdekes változást tapasztalt. Valahányszor férje nevét hallotta, mindig megrezdült. Szerelmesen, odaadással nézte: Kenderes egyformán felfedezte benne a megbánást és a féltett férfi iránti rajongást. Megint felötlött benne az iménti gondolat: milyen érzelmi szálak fűzik egymáshoz őket? Vajon mit szeret ebben a züllött áb- rázatú emberben? A kérdésre később kapott választ. Amikor kimondta végre, hogy megadja az utolsó lehetőséget. Saját felelősségére visszaveszi, egy hónap haladékot ad. Mély sóhaj volt a felelet. Egyszerre hagyta el a férfi és az asszony ajkát. Mintha együtt lélegeznének, a szivük is együtt dobban ezeknek. A szép asszony lassan fel- emelkedett, s az ura mellé lépett.. örömglória ült az arcán, beszélt a tekintete és ahogy ismét összenéztek, Kenderes szinte megrendült. Annyi vágyakozás, annyi könyörgés, olyan mély lűz volt kettőjük tekintetében! S ekkor értette meg azt is, hogy mi köti ösz- sze őket. Ami mindent felmelegít, ami mindent megbocsát, ami mindenre képes: a szerelem. Irány: a Bükk
