Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-30 / 124. szám

Világ proletárja!, egyesüljelek? ; Épül a Sárospataki Felsőfokú Tanítóképző Intézet kollégiuma A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA * XIX. évfolyam, 124. szánt Ara: 50 fillér 1963. május 30. csütörtök AZ 1962. JÜNIUS 20-ÁN tartott országos tudományos konferencia után most az ország négy egyetemi városa közül elsőnek Miskolcon, a Szákszervezetek Megyei Tanácsinak szék­házéban rendezték meg az Északmagyaror­szági Tudományos Békekonferenciát. I-Icves, Nógrád és Borsod megye kiváló tudósai jöttek össze, hogy a vidéken élő kutatók és értelmi­ségiek nevében részt vállaljanak abból a fele­lősségből, amely a béke megmentéséért folyó küzdelemben a tudósokra hárul. ~.,A t tudománynak és a tudósoknak a békét kell szolgálniok, egyedül a békét” — ez a jel­mondat fogadta az egybegyűlteket, s ennek a* jelmondatnak szellemében zajlott le a tudó-íjs mányos békekonferencia. J A KONFERENCIÁN részt vett és az clnök-% ségben helyet foglalt Darabos Iván, az MSZMP* Központi Bizottságának tagja, a tudományost cs kulturális osztály vezetője, Harmati Sándor,* az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a* Hazafias Népfront Országos Tanácsának tit-* kára, dr. Dezscry László, az Országos Béke-* tanács főtitkára, dr. Bodnár Ferenc, az :j: MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára JK és Faddel Abász Haszab, iraki közgazdász. ^ Dr. Zambó János m*%nyítja a békekonferenciát Az Országos Békeianács Tu­dományos Bizottsága, a Haza­fias Népfront Borsod megyei Bizottsága és a Nehézipari Mű­szaki Egyetem tanácsa nevé­ben dr. Zambó János Kossut'n- díjas akadémikus, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem dósét, , jólétét, békés, boldog életét szolgálhatja nemzetiség­re, nemre, fajra, a bőr színére való tekintet nélkül. Dr. Zsebők Zoltán Kossuth- díjas egyetemi tanár, az Orszá­gos Béketanács Tudományos Bizottságának üdvözletét tol­Dr. Gyulai Zoltán egyetemi tanár előadását tartja. rektora nyitotta meg a béke- konferenciát. Megnyitójában többek között a következőket mondotta: — A leszerelési hónap kere­tében vidéki egyetemi városa­inkban rendezett békekonfe­renciák korunk legnagyobb problémájával, a béke tartós megteremtésének kérdésével foglalkoznak. Az a feladat vár erre a kon­ferenciára is, hogy előadások­kal, hozzászólásokkal kapcso­lódjunk bele abba a nemcsak honi, de nemzetközi mozgalom­ba, amely a világ minden népe előtt a tudomány eszközeivel akar rávilágítani az emberiség békés fejlődésének lehetőségei­re és nagyszerű távlataira. Itt, ezen a helyen is el akar­juk mondani — folytatta —, hogy a világra, az emberiségre, nem szükségszerven a pusztu­lás és megsemmisülés vár, ha­nem a haladó■ eszmék irányí­totta békés fejlődés. Munkaterületünkön és a köz­életben hirdessük, magyaráz­zuk: a tudomány és technika minden vívmánya egyes-egye- dül csak az ember íelemelke­mácsolta. Értékes fejtegetései­ben a tudomány olyan kiváló­ságaira hivatkozott, mint Ein­stein, vagy Oppenheimer, akik tudva-tudták és hirdették is, hogy a tudomány, ha hivatása magaslatán áll, csak az életet szolgálhatja. Nem fogadhatjuk ■’ él azt a politikát, amely az ■ emberiséget a szakadék felé taszítja. Ä biológia nem ismer példát arra, ’ hogy valamelyik élőlénycsoport elpusztítaná sa­ját fajtáját. Az az ideológia te­hát, amely a háborút hirdeti, nemcsak embertelen, hanem természetellenes is. — Sokfelé jártam a világ­ban — folytatta dr. Zsebők Zoltán —. sok tudóssal folytat­tam eszmecserét, de egyetlen­egy sem akadt közöttük, aki azt állította volna, hogy.a vitás kérdéseket csak háborúval le­het elrendezni és megoldani. — Azért léptünk tudomá­nyos pályára, mert az emberi­séget akarjuk szolgálni. Az atomenergia szerepe az emberi haladásban Á tudományos békekonferen­cia két fontos témakört tár­gyalt. Az egyikről dr. Gyulai Zoltán egyetemi tanár, a föld tani és ásványtani tudományok kandidátusa tartott előadást, Az atomenergia szerepe az em­beri haladásban címmel. Mé- lyenszántó, tudományos meg­alapozottsággal összeállított előadásában történelmileg is végigvezette hallgatóságát az atomkutatás fejlődésének út­ján. Ismertette a kutatás fon (Folytatás a 2. oldalon) A hallgatóság egy része. A borsodi vegyipar és a Sa­jó-, valamint- a Szulia-völgyi bányavidék központjává fej­lődő Kazincbarcika a lakás- építkezés során évről-évre új utcákkal bővül. Kedden az öt­venedik utcában épült új bér­ház 31 lakásába kezdték meg Édes, izides hír A Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Tudományos Egyesü­let Borsod megyei csoportjá­nak gondozásában figyelmet keltő kiállítás nyílt a Szeren­csi Cukorgyár diósgyőrvasgyá- ri üzemegységében. Felsora­koztatta termékeit a megyei Malomipari és Terményforgal­mi Vállalat, a sütőipar, a hús­ipar, a tejipar, a dohányipar, a Tolcajhegyaljai Állami Pince- gazdaság, a Miskolci Szeszes­és Üdítőital Készítő Vállalat és a csokoládégyár. A kiállítás május 31-ig tekinthető meg. Foto: Szabados György Fé! füllel Barátom a kórházban volt. | Ezt a kis történetet most | mesélte- el. — A múlt hét péntekjén f operálták ágyszomszédomat, § Mi a kórteremben izgatot- § tan túrtuk, hogy a műtőből .| visszahozzák, Aggódtunk, ér- § te. Féltünk, hogy majd lázas | lesz, félrebeszél, sajnáltuk 5 szegényt. Dél felé járt az idő. | Minduntalan az ajtót lestük. | Végre hozták. Letakarva a | tolókocsin. összenéztünk. | Talán még nem is tért ma- f gához . . . Felrakták az I ágyára. Betakargatták. A i műtősök kimentek. S ... I ekkor a frissen operált be- ' tegen megmozdult a takaró, l s megszólalt: — Van itt egy rádió? Be- | mondta már a lottóhúzás I eredményeit? Addig senkinek sem ha- | gyott nyugtot, amíg a szom- I szédos kórtermeket bejárva, l egy tranzisztoros rádiót nem | szereztünk. Ebből megtudta, I hogy tippjei nem voltak he- § lyesek. Most már valóban f nagyon lázas lett. O. M. ? Borsodgeszti jó újság: HA CSAK azt a két szót Ír­juk le: társadalmi munka — nem sokat mondunk vele. Meg­szokott, s egyesek számára kissé közömbösnek, vagy el­csépeltnek tűnik. Mégis igen sokan emlékeznek azokra az Időkre, amikor öreg tehergép­kocsik nyargaltak a faluk jelé, a ponyva alatt vitatkozó ked­vű, holnapot hirdető társadal­mi munkásokkal. Eszünkbe jut a parkosítás, a segitkezés egyik-másik építkezésnél. Szép emlékezés. Borsodgeszten. ebben a ki­csiny, dombok közé ékelődött, forgalomtól kissé távol eső faluban sehol nincs még utcai járda. A lakosság a tsz-ben dolgozik. Mind az utóbbi idő­kig elég gyenge volt a társa­dalmi aktivitás. Talán meg is mosolyogták volna a község vezetői, ha térítés nélküli munkára kértek volna valakit. Volt, aki ki is mondta nyiltan az ellenkezés okát: — Gyalog, kerékpárral jár­nak az állomásra az ipariak. A felsőiskolások meg Vattán Várakoznak még délután bá­rom órakor is, hogy autóbuszt kapjanak. Mindezzel nem tö­rődik senki? A MEGJEGYZÉSEK igen jo­gosak voltak. Egyetlen távol­sági autóbuszjárat érintette a községet, s ezáltal valóban eléggé el voltak vágva a kül­világtól. Ha ellenkezés volt a társadalmi munka miatt, ak­kor a tromfot legtöbbször a közlekedés miatt kapták a község vezetői. Az újonnan választott ta­nácselnök, Bikki Bertalan most örömmel újságolja, hogy megtört a jég. Egy nagy fehér borítékból apró fehér nyom­tatványokat vesz elő. Az van ráírva mindegyikre: Társadal­mi szerződés. Még az elnök is aláírt egy ilyen szerződést, s kötelezte magát negyven órai társadalmi munkára. Nézem a neveket; Nagy József trakto­ros 30 óra, ősz József refor­mátus lelkész 28 óra, Nagy Ba­lázs tsz-elnök 32 óra, s többen hasonló mértékű társadalmi munkát vállaltak. HOGYAN történt ez? A válaszban is sok az öröm: megszűnt Borsodgeszt azoknak a faluknak a sorába tartozni, amelyek el vannak vágva a forgalomtól. Kilenc autóbusz érinti naponta a községet. Nyolcvannégy ipari munkás kerékpár helyett busszal érke­zik az állomásra, s az 54 felső- tagozatú általános iskolásnak sem kell fölösleges órákat el­vesztegetnie az iskolában. Igen jó lett a közlekedés. Ennek a hatása az a lelkesedés, ami a társadalmi munkában most megnyilvánul. Ezer méter jár­dát építenek az idén, legelőt gyomtalanítanak. javítják a közutakat. Ennek nagy részét a lakosság vállalta magára. Amikor majd új járdán sé­tálnak a borsodgesztiek, kövér legelőn hízik a falusi gulya, jólesően gondolnak majd visz- sza a gesztiek arra az áldozat­ra, amit ezekben a napokban hoznak a falu szépítéséért, gyarapodásáért. Akik kissé epésen nyilatkoztak régen, azok ma így beszélnek: — Nem feledkeztek meg ró­lunk, hát mi sem vagyunk szűkmarkúak , „ , —ge— Északmagyarországi Tudományos Békekonferencia .Miskolcon a beköltözést a lakók; na­gyobbrészt a Borsodi Vegyi- kombinát, valamint az épülő pemyebctongyár dolgozói. .A városrend' :ési terveknek megfelelően épülő városban az idén 549 lakás készül el. A na­gyobbrészt két- és háromszo­ba. összkomfortos lakásokat 3—4 emeletes, előregyártott elemekből épülő háztömbök­ben helyezik el. Ezek a házalt újabb két utcával növelik majd a várost. Az idén átadás­ra kerülő lakások közül 106 szövetkezét! lakóépületben nyer elhelyezést. Ezt a lakóte­lepet a Tardona-patak mentén kialakítandó új városrészben építik fel, s a tervek szerint az év végére át is adják tu­lajdonosai lehalt. A városépítéssel egyidőben végzi a városi tanács az új házak közötti terület parkosí­tását is, amelyre az idén mint­egy félmillió forintot költenek. A parkokat fákkal, örökzöld növényekkel, egynyári virá­gokkal ültetik be. Kiépült Kazincbarcika ötvenedik utcája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents