Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-29 / 123. szám

4 ' eszakmagyarorszäg Szerdai 1983. májas 29. Ifjak az ifjak városában EisenhütSensíadt, ahol a két német állam munkás fiatalság a találkozik (Tudósítónktól.) Nincs mór messze az a két nap, június 15-e és 16-a, amikor a munkás ifik az NDK-ból és Nyugat Németországból összejönnek az Odera-Neisse békehatár köze­lében fekvő Eisenhütten­stadtban az ifjúmunkások VI. kongresszusára. Hiába minden nyugatnémet acsarkodás, hecc kampány, már hetekkel az ese­mény előtt több mint S00 szervezett és nem szervezett ifjúmunkás jelentette be érkezését. Többek között olyanok is, akik jelenleg hadikötelezettségüknek tesznek eleget a nyugatnémet hadse­regben. Folynak is az előkészületek Eisenhüttenstadtban! Mégpedig lázasan! És nemcsak ott! Halle hatalmas vegyiüzemei­ben, a körzetében lévő barna­szénmedencében és természete­sen máshol is újabb termelé­si eredményekkel készülnek a fiatalok erre a jelentős ese­ményre. „A munkásifjúság, mint a világ munkásosztályá­nak része, nagy felelősséggel tartozik a béke és a jövő nem­zedékének békés élete biztosí­tását illetően. Ez határozott fellépést igényel, különösen a nyugatnémet munkásifik támo­gatása érdekében, hogy telje­síthessék feladatukat, megaka­dályozzák az ultrák aknamun­káját, amelyet azok a béke és a szociális haladás ellen foly­tatnak.” így szól a kongresz- szust előkészítő bizottság ha­tározata. De milyen is ez a város, kedves magyar olvasóim? Tegyünk egy kis sétát benne talán. Szokatlan város ez, nem találunk olyan utcát, amelyet nem ér a napfény, nincsenek sötét hátsó udvarok, amelyek oly jellemzőek a ka pitalista városokra. Minden lakásban van fürdőszoba, min­den másodikban televíziót ta­lálunk és minden harmadik lakos rendelkezik valami mo­toros járművel. Ez a város a fiatalok városa, ahol az átlagos életkor nem haladja meg a 29 évet. 1950-ben még nem volt itt egyetlen utca sem, üzlet, étte­rem még kevésbé. Akkoriban ebben a városban, ahol most 30 000 ember él és dolgozik, csak az építkezés látszott. Akik idejöttek, nagykohót akartak építeni és ez nem csekély ne­vetést váltott ki sokakban, hi­szen a kohóépítők kosárfonók, fehérneművarrók, cipésztanon- cok voltak még nemrégen és mégis: 1951 szeptemberében már folyt a kohóból első nyersvas, az ércet a távoli Kri­voj Rogból szállították, a Szov­jetunióból, a szenet a szomszé dós Lengyelországból. Ma már a napi termelés majd 600 ton­nát ért el és senki se nevet rajtuk. Ha néhány év múlva az új acél és hengermű is fel­épül, újabb 5700 munkásifi érkezik ebbe a városba, dol­gozni. Négy háztömb, mondhatnánk városrész alkotja ma ezt a vá­rost. Minden új és fiatalos, az iskolák, az óvodák, a bevá­sárlóhelyek — és elsősorban az emberek. 1970-re 55 000-en él­nek majd itt és már végső stá­diumában van az épülő ötödik városrész. Mór húsz óvoda ké­szült el, de ez sem elég, hiszen naponta 3—4 új honpolgár pil­lantja meg a napot. És fiatal szüleik lesznek a VI. Ifjúmun­kás Kongresszus kedves ven­déglátói. E. Peter Trog Békegyűlés Gesztelyen Vasárnap, május 26-án bé­kegyűlést rendeztek Geszte­lyen. A környező községek, Hernádnémeti, Hernádkak, Onga, Ongaújfalu és Csanólos lakói már reggel 8 óra utón gyülekeztek. 10 órakor a Haza­fias Népfront községi bizottsá­gának titkára mondott meg­nyitót. Juhász Sándor, a járási tanács elnökhelyettese mon­dott ünnepi beszédet, majd színvonalas kultúrműsor kö­vetkezett. Úttörők, kiszesek. helybeliek és a vendég közsé­gekből is egy-egy műkedvelő csoport adott elő verseket, ének- és táncszámokat. Sokan keresték fel a könyvsátort is. Ebédszünet után következtek a sportkedvelők szórakozásai. Csorna Eszter Geszlely — A SZOVJETUNIÓBAN minden másodpercben 4 könyv készül el. Az ország több mint 300 kiadóvállalata évente közel 80 000 könyvet hoz forgalomba, összesen 1,2 milliárd példány­ban. Az egy főre eső évi könyv­termelés 6 példány. Qejg,y,z.e.teJk Az Ünnepi Könyvhétre megjelent az Egyetemes Filozófiatörténet XXI. fejezet). Nagyon mél­tánylandó — és az oktatásban igen sokat segít majd —, hogy a szerzők az általános elvi fej­tegetések mellett az egyes na­gyobb és filozófiai szempont­ból nehéz Lenin-müvek (..Ma­terializmus és emniriokriticiz- mus”, „Filozófiai füzetek”) lé­nyegi. tartalmi ismertetésére is vállalkoztak. E fejezetek során tisztázódik az olvasók előtt Le­nin igazi filozófiai hagyatéka. A szerzők feltárják a személyi kultusz időszakának káros kö­vetkezményeit a filozófiai ku­tatás terén, és bemutatják, hogy a személyi kultusz fel­számolása után a nemzetközi munkásmozgalom milyen je­lentős elméleti megállapítá­sokkal gazdagította a marxista filozófiát. A tankönyv elemzi a XXII. kongresszus és az SZKP új programja legfonto­sabb tételeit is. nyugat-európai és amerikai idealista A mai filozófia ismertetése és bírála­ta során a szerzők érvényre juttatták azt az elvet, hogy a legel terjedtebb és legveszélye­sebb eszmei ellenfelekre kell a fő tüzet irányítani. Ebből a helyes elvből adódott, hogy a neopozitivizmusnak és az eg­zisztencializmusnak az eddigi­nél részletesebb és mélyebb bírálatát kapjuk. Az „Egyetemes Filozófiatör­ténet” nem mentes kisebb hi­báktól. Ezek azonban eltörpül­nek a mű szerkezeti, tartalmi és pedagógiai érdemei mögött, és a könyv minden bizonnyal jól szolgálja majd a világné­zeti nevelés szükségleteit. A könyvhét eseményeiből Az ünnepi könyvhét gazdag programjában jólsikerült talál­kozó volt hétfőn délután a Diósgyőri Gépgyárban Földeák János, Szekrényesi Lajos, Holdi János részvételével. Este Föl deák János a Tiszaladányban tartott szerzői esten találkozott olvasóival. Az építők miskolci, selyem­réti munkásszállójában volt író—olvasó találkozó, amelyen Baráth Lajos, Juhász József. Ladányi Mihály és Szekrényesi Lajos vett részt. Ezen a talál­kozón került sor az építők iro­dalmi pályázatának eredmény- hirdetésére és a pályadíjak ki­osztására. Igen jelentős napja lesz a könyvhétnek a mai. Ma, 29-én szerdán Tamási Áron találko­zik az olvasókkal: délután a Földes Gimnáziumban a ta­nulóifjúsággal, este a Megyei Könyvtárban a felnőtt olvasók­kal. Kiemelkedő író—olvasó találkozó lesz a Lenin Kohá­szati Művek Bartók Béla Mű­velődési Házában is. Itt Fehér Klára, Nemes László és Maróti Lajos tart szerzői estet. Nemes László és Fehér Klára, a bel­városi olvasókkal is találkozik a Városi Könyvtárban a hol­nap, csütörtökön este tartandó szerzői esten. A könyvnapi események so­rába tartozik a miskolci iro­dalmi színpad régenvárt be­mutatkozása is. Erre 31-én este kerül sor a Nevelők Házában. Hangverseny az aggteleki barlangban A nagyhírű aggteleki csepp­kőbarlangban — mint már hírt adtunk róla — június 2-án, vasárnap déli 12 órai kezdettel hangversenyt ad a miskolci MÁV Szimfonikus Zenekar. A koncertét Kalmár Péter ve­zényli és a műsoron többel; között Erkel, Liszt, Beethoven művei szerepelnek. A nagy ér­deklődés miatt a koncertet a délután folyamán megismétlik. A hangversenyre a belépő­jegyek elővételben a MTESZ titkárságán (Széchenyi u. 105.) kaphatók, valamint a hely­színen is válthatók. .Munka és nyelvismeret Érdekes, sokoldalú, eleven, nagyon hasznos vita alakúit “ ki azon a tanácskozáson, amelyen a Kiváló ifjú mér­nök és technikus cim elnyeréséről tanácskoztak a résztvevők. Sok olyan kérdésről, műszaki problémáról, megoldásra váró feladatról esett szó, amelyeket napjainkban az élet, a hala­dás egyre sürgetőbben napirendre tűz. Ilyen volt például a nyelvismeret. Köztudomású, hogy fiatal mérnökeink, tervezőink, kon­struktőreink nagy többsége jobbára csak a műszaki ismere­tek elsajátításával törődik. E tudományt pedig a magyar nyelven megjelenő művekből, szaklapokból, prospektusokból merítik — mivel nem rendelkeznek nyelvismeretekkel. Már pedig sok olyan külföldi katalógus, irodalmi szaklap és tech­nológiai leírás van, amelyek lefordítására vagy fordítói ka­pacitás, vagy pedig egyéb okok miatt nem kerülhet sor. S ezeknek hasznosítása a mindennapi munkában, egy-egy új gyártmány jobb elkészítésében vagy technológiai folyamat korszerűbb megszervezésében nagy segítséget jelenthetne. Éppen azért a tanácskozás valamennyi résztvevője öröm­mel fogadta a javaslatot: fordítsunk nagyobb gondot a fiatál mérnökök és technikusok idegen nyelvismereteinek gyara­pítására. Teremtsük meg azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik legalább egy keleti és egy nyugati nyelv elsajátítását. Ez a törekvés talán nem is újkeletű, hiszen hasonló kez­deményezésről, azonos fáradozásokról gyakran hallani. Van­nak üzemek, ahol olyan „félhivatalosan” kötelezővé teszik egy-egy munkakör betöltésénél a két vagy több nyelv isme­retét. Ezek egészséges, feltétlenül helyes törekvések, külö­nösen akkor, ha megteremtik a nyelvek elsajátításának elő­feltételeit is. Kétségtelen, az ilyen dolgok energiát és „befektetéseket” igényelnek. Sok időre és néha anyagi áldozatvállalásra van szükség ahhoz, hogy műszaki emberek százai több nyelven .beszéljenek. De látni kell, hogy az ilyen .,beruházás” hamar megtérül, mind az egyén, mind a társadalom számára. Első- kézből értesülhetnek mérnökeink, technikusaink a műszaki, a tudományos élet valamely szenzációjáról. Nem kell meg­várni a fordításokat, a magyarnyelvű kiadásokat. Gyakrab­ban tehetnek összehasonlításokat, azonos típusú hazai és külföldi gyártmányok műszaki és technológiai adatai között. A mindennapi munka tehát egyre sürgetőbben meg­“ követeli műszaki értelmiségünktől is az idegen nyel­vek elsajátítását. Értsük hát meg ezt. és segítsünk minden olyan törekvést, szándékot, amely egy kissé közelebb visä fiataljainkat más országok nyelvének elsajátításához. — paulovitfl — Gyümölcstermelés! ankét Mérán Minden bizonnyal vala­mennyi jelenlévőnek sokat nyújtott az a gyümölcsterme­lési ankét, amelyet a napok­ban tartottak Mérán. Kerbolt Gyula, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának gyü­mölcstermelési előadója tartott nagy figyelemmel kísért elő­adást, majd a mérai Szabad Föld Tsz elnöke, Sándor Bar­na Ismertette a vidék öntözé­ses gyümölcstermesztésének távlati terveit. Délben a vendéglátó terme­lőszövetkezet ebéddel kedves­kedett a meghívottaknak, majd délután folytatódott az Kitüntették asór élenjáró dolgosókat Tegnap, kedden délelőtt bensőséges ünnepség zajlott le a Borsod megyei Tanács kistanácstermében. Dr. Papp Lajos, a vb elnöke, dr. Ladá­nyi József elnökhelyettes, Ró­zsa Kálmán, a Miskolc Váro­si Tanács elnökhelyettese és Vezse Sándor, az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság vezetője jelenlétében kitüntették és megjutalmazták a tavaszi ár- és belvízvédeke­zésben élenjáró dolgozókat. Most, miközben a májusi meleg, s a megyei tanács ár­Autóstop idején — Te Jani, ha fel mered venni, letöröm a derekad!! (Endrődi István rajza; nyas fáinak, virágainak illata beszökkent a nyitott ablakon, valamennyien azokra a havas, hideg, koratavaszi napokra gondoltunk, amikor folyóink jégtáblákkal a hátukon zúdul­tak alá, ezernyi veszedelmet okozva. Megyénkben évtize­dek óta nem volt ilyen komoly árudús, mint a tavaszi. Ám a veszély óráiban a párt- és tanács­szervek, valamint a Vízügyi igazgatóság irányításával, a honvédség és a bányász rob­bantó alakulatokkal való szo­ros együttműködéssel tízezrek állták a gátakra! Az emberi önfeláldozás, a segítőkészség, a hősies helytállás számtalan példáit jegyezhettük fel. Me­gyénkben — mint dr Papp Lajos elnök mondotta — mintegy 50 millió forint érté­kű az okozott kár. De ez még nagyobb lehetett volna, ha a dolgozók tízezrei, és azok kö­zött is az itt most jelenlevő legjobb elvtársak nem tanúsí­tanak olyan szép helytállást. Ünnepi beszédében szintén ezt a hősies munkát, a lakos­ság erőfeszítéseit méltatta Vezse Sándor. Emlékezésében visszapergette azokat az iz­galmas napokat, amikor na­gyon sok ember számára egybefolytak a nappalok és az éjszakák; két-három napon át le sem feküdtek, alig étkeztek, de mégis töretlenül erősen véd­ték a gátakat, a társadalom értékeit. Külön kiemelte a nonvédségi alakulatok és a bányász robbantó brigádok eredményes tevékenységét, s amidőn az Országos Vízügyi Főigazgatóság nevében is megköszönte megyénk dolgo­zóinak hősies helytállását: — Gyűrűk Lászlónak, a megyei tanács építési, közlekedési és vízgazdálkodási osztálya veze­tőjének, valamint Kurek Jó­zsefnek, a szikszói községi ta­nács titkárának átnyújtotta a Vízgazdálkodás Kiváló Dol­gozója kitüntetést és emlék­lapot. Pénzjutalmat és emlék­lapot kaptak még tizenheten, köztük dr. Ladányi József, a megyei tanács elnökhelyette­se, Simaházi Sándor, az encsi járási tanács elnöke, Gáspár János, a Sátoraljaújhelyi Do­hánygyár dolgozója, Samkó Mihály, a MÁV fűtőház dol­gozója, Kárándi Imre nyug­díjas, Mikes Kelemen tanár, Nyeste István tsz-tag. Az em­léklapokat és a pénzjutalma­kat a tanácsi dolgozók részére dr. Papp Lajos, illetve Rózsa Kálmán nyújtotta át A kitüntetettek nevében Szabó László, a megyei tanács vízügyi csoportvezetője mon­dott köszönetét és ígérte, hogy miként az megnyilvánult a tavaszi veszély óráiban és napjaiban, a jövőben is bár­mikor készek segíteni, hogy elemi károk ne sújtsák me­gyénk lakosságának értékeit, népgazdaságunk sok kincsét. O. M. , ankét. A tsz gyümölcsösében gyakorlati bemutatóval egybe­kötött megbeszélést tartottak a permetezési, koronaalakítási, metszési és egyéb eljárásokról. Lázár Lajos Hemádpetri SZÍNHÁZ NEMZETI SZ1NHA3 Május 2ű: Volpone (7). Móricé bérlet. Május 30: Volpone (7). Erfcel-béí­let. Május 31: Havasi szereld» fJ). Blaha-bérlet. KAM AB A SZÍNHÁZ A Kamaraszínházban május hő* napban nincs előadás. A Miskolci Rádió műsora: (A 188 méteres hullámhosszon , 18—1# óráig) Megyei körkép. Perecest kultúrmunkások kft- zött. . . A perecest bányász fúvószenekar játszik. Asszonyok műsora. Orvos a mikrofon előtt. Sporthíradó. Staféta ... Tánczene. Tanácstagok fogadóórái Megyei tanácstagok: Május 30: András Ferenc, Visa, tanácsháza, 10 órakor: Slmkó Lász­ló, Rakaca, tanácsháza, 13 órakor; Szabó János, Mád, tanácsháza, 19 órakor: Dezső Gyula, Álsódobsza, tanácsháza, 8 órakor; Dezső Gyu­la, Sóstófalva, tanácsháza, 13 óra­kor. Tanácstagi besz.ámolők május 30: Simkó László, Rakaca, tanácsháza, 8 órakor; Papp Márton, Gelej, ta­nácsháza, 18 órakor. Miskolc városi tanácstag: Május 30: Deák Béla. Kun Béla utcai ált. iskola, 18 órakor. • ' idoTaroSy. Várható időjárás ma estig: a hőmérséklet a Dunántúlon is csökken. Felhős idő, több helyen záporesővel, zivatarral. Időnként élénk keleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 21—24 fok között. | . . j szelleme I A marxizmus | megköve­teli — mondotta Lenin —, bogy minden tételt történeti­leg vizsgáljunk. Ez a gondolat a tudományos világnézet ta­nulmányozására is érvényes, amely elképzelhetetlen az em­beri történelem teljes szelle­mi gazdagságának — ezen be­ül a filozófia történetének — slsajátítása nélkül. Az „Egye- '.emes Filozófiatörténet'’ szer- tói e fontos igénynek kíván­ok eleget tenni a mű megírá- ;ával. (A mű most jelent meg i Kossuth Kiadónál.) Mi teszi jelentős kiadvány- lyá e művet? Elsősorban hoz- :áértő kézzel összeállított ;zerkezete. amely egy kötetben it tudta fogni az egész Marx dőtti és Marx utáni filozófia örténetének legfontosabb iramlatait, méghozzá úgy, logy emellett új. eddig mellő- :ött területeket is érintett (el- ősorban a XIX. és a XX. szá- ;adi természettudomány filo- ófiai problémáinak felvázolá- a, az európacentrizmus miatt ■ddig elhanyagolt kínai és in- liai filozófia fejlődésének be- nutatása). Az „Egyetemes Filozófiatör- énet” segédkönyv, amely igyelemi hallgatók és a filo- :ófia történetét önállóan ta- lulmányozni kívánók szá­nára készült. A legnagyobb nérföldkő a filozófia történe- ében a marxizmus filozófiájá- lak kialakulása volt. Ez indo- ;olja, hogy a kötetnek csak- lem a fele a marxista—leni- lista filozófia történetét öleli el. A korábbi tankönyvekből a ■larx utáni filozófiáról megle- letősen elnagyolt, sommás ké- let kapott az olvasó. Nagy és égi adósságot törleszt a tan- ;önyv akkor is, amikor a XXX. zázad végi—XX. század eleji narxista filozófia fejlődését és lyugal-európai elterjedését ’ázolja fel. Franz Mehring és 5aul Lafargue, valamint más narxisták jelentős munkássá- áról reális méltatást találhat z olvasó. Ugyancsak jelentős ’lehanov filozófiatörténeti he- yének körvonalazása is. , ... érdekesek Nem hevesbe a műnek .zok a fejezetei, amelyek a vi- ágirodalom olyan jelentős lakjainak filozófiai gondola- ait mutatják be, mint Tolsz- oj és Dosztojevszkij (lásd az )rosz idealista filozófia a XIX. zázad második felében c. fe- ezetet). Alaposak és részletesek a narxista filozófia lenini sza- ;aszának kezdetéről, a dialek- ikus és történelmi materiallz- aus lenini továbbfejlesztésé­ül szóló tanulmányok (XX—

Next

/
Thumbnails
Contents