Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-29 / 123. szám
Seerda, 1963. május 29. eszakmagyarorszäg s Olcsóbban, jobban A korszerűsítés eredményei a Hegyaljai Ásványbánya és Őrlő Vállalatnál Áz ipari termelés minőségi fejlődésének velejárója, hogy Vállalatunktól mind nagyobb mértékben kér az ipar előké- szített ásványbányászati termékeket. A hazai iparon kívül a már Világhírre szert tett ásványbányászati előkészített termékek exportja is folyamatos növekedésben van mind a KGST-ál- lamolcon belül, mind nyugati vonatkozásban. Ásványbányászati termékeink ma már elérik Kuba és Dél-Amerika partjait is. Amikor a vállalat termelékenység-növelési lehetőségeit és eszközeit tárgyaljuk, akkor főként az előkészítő művek termelékenységnövelését kell előtérbe helyeznünk. Amit világszerte keresnek... Ezt a célt szolgálta az 1963. január 1-én üzembe helyezett új, mádi őrlőüzem, amely a világszerte egyik legértékesebb előkészített ásványbányászati terméknek, a bentonitnak termelését kétszerezte meg. A modern, gépesített termelés lehetővé tette, hogy vállalatunk 1963-ban (1962-höz képest) 20,3 százalékos termelékenység növelést irányozzon elő. Ez az igen jelentős, ugrásszerű termelékenység növekedés azonban még további műszaki intézkedéseket feltételez a vállalat üzemeiben. Az új, mádi őrlőüzem hatalmas silótomyait további hat silótoronnyal akarják bővíteni, hogy az előkészített bentonit- nál mutatkozó minőségi differenciálódás miatti nagyobb termékválasztékot is kitudjuk elégíteni. A nyersanyagkezelés eddig még nem gépesített területeit fokozott gépesítéssel kívánjuk termelékenyebbé tenni Alkalmazásra kerülnek itt a különféle típusú rakodógépek, rakodószalagok és sza- laghidak. létén építendő modern kovaföld őrlőüzem tervei is. Több „orvosság“ a szikes talajoknak Perkupái üzemünkben a talajjavítás céljaira termelt an- hidrit-őrlemény mennyiségét két év alatt több mint kétszeresére növeltük. Szikes talajaink azonban mind több és több anhidrit-őrleményt követelnek. Ezért még ez évben a tárolási lehetőségek bővítésével igyekszünk a kapacitást tovább fokozni, az eddig még kihasználatlan termelési órákat is a termelés szolgálatába állítani. Ugyanakkor mór folynak a vállalatnál a termelési kapacitás bővítésének azok a munkálatai, melyek a gépek nagyobb teljesítményű gépekre történő kicserélése útján a termelési kapacitást a jelenleginek újra kétszeresére képesek felemelni. Pálházi zúzóművünkben az egyik legmodernebb építő és szigetelő anyagot, a zúzott per- litet készítjük elő. Itt is szükségessé válik a termelési kapacitás bővítése, ahol is egy új szárítódob beépítésével növeljük a termelési kapacitást a létszám növelése nélkül. Az anyagfeladás gépesítése érdekében kaparószalagot alkalma- zunk. Uj, korszerű üzemeink mellett nem feledkezünk meg régi, elavult előkészítő művünk, a mádi régi őrlő korszerűsítéséről sem. Mód közelében ezenkívül egy. újt minden tekintetben áT' rMiiitkl' UVkorszerű előkészítő mű létrehozásán fáradozik a vállalat, amelyben nemcsak rideg, kvarcitos anyagok őrlése és előkészítése kerül programba, hanem a kaolinok legfinomabb előkészítési eljárása, az iszapolás is megvalósításra kerül. Az előkészítő művek önköltségét jelentősen tudjuk befolyásolni, ha a felhasznált nyersanyag előállítása olcsóbb, termelékenyebb módszerekkel történik. Ezért az előkészítő művek kapacitásbővítésén és gépesítésén felül a modern bányaművelés eszközeit használja fel a vállalat az ásvány- bányászati nyerstermékek termelékenységének növelésére. Főtecsavaros pásztafejtés és más újítások így például perkupái üzemünkben 1962-ben kikísérleteztük az eddigi fejtési módszernél termelékenyebb, főtecsavaros pásztafejtést és ezt a fejtési módszert 1963-ban a termelés nagyobb részénél felhasználjuk. Ugyanebben az üzemben az aknahajtósok gyorsítása érdekében bevezettük a hosszúlyukas robbantási módszert, s ezzel az aknahajtási sebességet jelentősen növelni tudjuk. A pálházi perlitüzemben a nyers termékek kitermelésére 1962-ben bevezettük a gépesített termelést. Az évekkel ezelőtt még csákánnyal történő bányászkodást felváltotta a kotrógépes termelés. Trócsányi Pál 1050 lakás középblokkokból Hétfőn reggel nagyblokkokból újabb 372 otthon építését kesdték meg Kilián-dél lakótelepen Szegi őrlőüzemünk egyik fő terméke az őrölt kovaföld. Az exportmegrendelés állandóan emelkedik, olyannyira, hogy szükségessé vált az őrlőüzem kapacitásának bővítése. A részleges bővítést a vállalat 1963. I. negyedévében elvégezte, s a megnövekedett kapacitással erősen növeli a termelékenységet és csökkenti az önköltséget. Ezenkívül már készülnek a szegi őrlőüzem terüÁ' Lenin Kohászati Művek kohósalakját már évek óta felhasználják építőanyagnak. A jóminőségű, habosított kohósalakból középblokkokat készítenek. A középblokkokból összeszerelt lakóházakból a Kilián- déli lakótelepen eddig 1022 lakásba költöztek be a családok és a napokban újabb 28 lakás átadását kezdték meg. A korszerű, összkomfortos lakások konyháiban és fürdőhelyiségeiben az idén már infravörös hősugárzókat, a lakószobákban pedig gázkandallókat helyeztek el. Á középblokkos módszerrel egy-egy lakóházat átlag 9 hónap alatt építettek fel. Ezt az időt azonban a Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói még túl soknak tartják. Ezért az idén áttérnek a nagyobb termelékenységet biztosító nagyblokkos építkezésre. A falnagyságú panelokból szalagszerű eljárással 372 lakást szerelnek össze. A nagyblokkok gyártását már megkezdték és hétfőn reggel hozzáfogtak az új lakóházak alapozásához. A nagyblokkos eljárással a számítások szerint egy-egy lakóházat 8—8.5 hónap alatt adnak Aszalói képeslap A iminlkásoszíítly vezető szerepe a szoelalizBiBiis építésének jelenlegi szakaszában N apjainkban elég gyakori vitatéma a címben jelzett elméleti kérdés. A legkülönbözőbb fórumokon és oktatási formák között lezajlott beszélgetéseken vetődnek fel aggályos megjegyzések arról, hogy vajon pártunk jelenlegi osztály-, káder- és értelmiségi politikája nem gyengíti-e a munkásosztály vezető szerepét, nem vezet-e liberalizálódáshoz és a proletárdiktatúra osztálypolitikájának gyengüléséhez. Végső soron tehát a vitázók pártunk — különben általuk is jónak tartott — politikája néhány követelményének helyességét kétlik, féltve a szocializmus ügyét. Olyan jellegű kérdések elhangzása sem ritka, amely szerint szükség van-e a szocializmus teljes felépítéséért folyó harc idején is a munkásosztály vezető szerepének hangsúlyozására? Amint látjuk tehát, a kérdés nem is olvan egyszerű. Sokágú és bonyolult problémákat vet fel. E cikk keretében ezért csak a címben megfogalmazott kérdésre igyekszünk válaszolni, olyan szempontból, hogy pártunk politikájában a munkásosztály vezető szerepének hangsúlyozása, s e politika gyakorlati megvalósítása miért helyes és miért elengedhetetlenül szükséges. Ez alkalommal el kell tekintenünk attól, hogy a munkás- osztály történelmi feladatait elemezzük és bizonyítsuk a marxizmus—leninizmus azon alapvető tételét, miszerint: ez az osztály hivatott élére állni annak a harcnak, amely a kapitalizmus ellen, a kizsákmányolás és elnyomás minden formája megszüntetéséért folyik. A történelem eddigi menete már bebizonyította e megállapítás igazságát. De ha ez így van, akkor szükségszerű az is, hogy a burzsoázia hatalmát megdöntő munkásosztálynak kell játszania a fő szerepet a proletárdiktatúra idején az új, szocialista társadalom létrehozásáért folyó harcban is. Ez — gondolom — mindenki számára világos, érthető, történelmileg bizonyított tétel. Azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy alapvetően különbözik a hatalomért harcoló munkásosztály vezető szerepe, ennek tartalma a hatalomra jutott osztály vezető szerepétől. A legfőbb különbséget már e két megfogalmazás jelzi, hogy „hatalomért harcoló” és „hatalomra jutott” munkásosztály. Az elsőnek fő kötelessége a régi társadalom szétrombolását vezetni, a másodiké pedig irányítani, szervezni az új felépítését. S ez utóbbi feladat végrehajtása a proletariátus történelmi hivatása teljesítésének nem a könnyebb, hanem a nehezebb része. Mindenekelőtt azért, mert az új gyökeresen különbözik minden régitől, szakít a hagyományos tulajdonviszonyokkal. erkölcsökkel, szokásokkal stb. De az embereket, a társadalom tagjait nem cserélheti ki, ugyanazon osztályokkal, rétegekkel kell kiépítenie az újat, amelyek a régi keretei között nem változhattak meg gyökeresen. Még a munkásosztály többsége sem szabadulhatott meg a régi 'társadalomban annak minden szokásától, szellemétől stb. Az azonban bizonyos, hogy az új hatalmi rendszer létrejötte idején a munkásosztály — szövetségben a szegényparasztsággal ■— az az erő. amely elméletét és politikáját gyakorlati érvényre juttatja, amely — kommunista pártja vezetésével — kezébe veszi a hatalom minden kulcspozícióját, megvédi e hatalmat a volt uralkodó osztályok támadása ellen, vezeti a dolgozó tömegeket a szocializmus építése útján. E rendszer lényegét fejezi ki a proletárdiktatúra állama, amely a munkásosztály hatalmát megtestesítve, a kommunizmus teljes felépítéséig fennmarad. A z elmondottakon túl a munkásosztály vezető szerepében beállott változás sok fontos vonását kellene kiemelni. De a bevezetőben jelzett kérdések jobb megértése miatt csak egyetlen körülményre utalunk még. Már a marxizmus klasszikusai hangsúlyozták, hogy a szocializmus építése csak a munkásosztály vezette dolgozó tömegek szövetsége alapján lehet. sikeres, mert a munkásosztály nemcsak a legegységesebb, a legforradalmibb és legöntudatosabb osztály, hanem egyedüli is, amely a magántulajdon, a kizsákmányolás ellen következetesen tud harcolni. De ahhoz, hogy e harcban sikerre számíthasson, nemcsak a tőkés magántulajdont kell kisajátítania, hanem meg kell nyernie ügyének minden olyan társadalmi erőt, amely hajlandó az újért tevékenykedni, át kell nevelnie ezeket az erőket, hogy ezúton kialakíthassa a szocialista népi-nemzeti egységet. A munkásosztály azonban e feladatok végrehajtására csak akkor képes, ha önmaga is alkalmassá lesz az uralkodásraj ha megszabadul „a múlt minden szennyétől”, azaz mint hatalmon lévő osztály a szó szoros értelmében vezető osztály- lyá válik. Meg kell tanulnia az államigazgatást, a gazdasági élet, a kulturális forradalom vezetését, színvonalas irányítását. A mi fejlődésünk eddigi tényei, pártunk eddigi politikája bizonyítja, hogy a munkás- osztály vezető szerepéről szóló marxista—leninista tanítások alapjában helyesen hatottak társadalmunkban. Azért „alapjában”, mert kétségtelen, hogy 1956 előtt ezen elv bizonyos torzulásokat szenvedett, bár a magyar munkásosztály öntudatos helytállásával, áldozatos munkájával már 1956-ig bebizonyította alkalmasságát a társadalom vezetésére. Ahogyan pártunk VIII. kongresszusa megállapította; „A munkás- osztály a hatalom kivívásában és megvédésében, valamint a szocialista építő munkában tanúsított állhatatosságával és hősiességével kivívta valamennyi dolgozó réteg osztatlan elismerését és megbecsülését.’* A szocialista építés folyamán ez az osztály számszerűen is fejlődött, tehát az új viszonyok között a termelőerők fejlődése ezen osztályt erősítette mindenekelőtt. A nnak ellenére, hogy a szocializmus építése kezdeti időszakában a hatalmi-politikai kérdések kerültek előtérbe, s nem a sokrétű, bonyolult szakmai problémák, mégis azt kell mondanunk, hogy az MDP politikájának egyik hibája az voltj hogy a munkásosztály vezető helyre állított képviselőinek szakmai előrehaladását, felkészítését nem segítette eléggé, akkor szinte teljesen elegendő mérce volt a politikai állásfoglalás és tapasztalat ahhoz, hogy valaki hosszú ideig vezető állást tölthessen be. A pártmunka elbürokratizálódása, a demokratizmus gyengítése és a centralizmus merev alkalmazása is lassította, vagy egyszerűen lehetetlenné tette azt, hogy egy munkásvezető területének nemcsak politikai, hanem okos, felkészült szakmai vezetőjévé is váljék. Egyrészt történelmi tény, hogy a munkás-paraszt vezetők nagy része már 1956 előtt — rendkívüli szorgalommal tanulva — felvértezte magát a szükséges ismeretekkel, másrészt az MSZMP káderpolitikája e téren is komoly változásokat hozott Munkára készen állnak már az aszalói Szabadság Tcrmelőszövetkezet aratógépci. öt hónap múlva egy mázsásak lesznek ezek a süldőeskék. A műszaki hét rendezvényei A Borsodi Műszaki Hét rendezvényei során kedden a különböző tagegyesületeket tömörítő szakemberek számos tanácskozására került sor. A MTESZ székházában az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület borsodi csoportja tartotta ankétját, amelyen dr. Diószeghy Dániel tanszékvezető egyetemi tanár a kohászati energia felhasználás fejlesztési és kutatási kérdéseiről tartott előadást. Balázs Béla, az Ózdi Kohászati Üzemek energia gyárrészlegének főmérnöke a hő- és hulladékhasznosítás eddigi eredményeiről szólott, Gábor Béla, az LKM főenergetikusa a kohóüzemek kohógáz gazdálkodásával kapcsolatos műszaki fejlesztési kérdésekről beszélt. Jánosi Márton, a Borsodi Hőerőmű műszaki fejlesztési csoportjának vezetője, a Kazincbarcika térségében települt ipari, elsősorban vegyipari üzemek és a lakosság hőenergia igényeinek jelenlegi ős távlati helyzetét vizsgálta. Szalontai Károly, a Tiszapalkonyai Hőerőmű hőtechnikai laboratóriuEpül az új 300 férőhelyes hizlalda. (Foto: Sz. Gy.l P ártunk VIII. kongresz- szusa is foglalkozott ezzel a kérdéssel, hangsúlyozva, hogy ezen a területen történő gyors előrehaladásunk nem gyengítheti a munkásosztály vezető szerepét társadalmunkban. Ismeretes, hogy e kongresszus egyik legfontosabb megállapítása az voltj hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait, létrejött a szocializmus anyagi-technikai bázisa, mivel hazánkban is befejeztük az egyik legnehezebb, legbonyolultabb feladatot; a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Építésünk fő célja, most már befejezni a szocialista társadalom teljes felépítését. De pártunk hangsúlyozza, hogy e feladat semmivel sem könnyebb, mint az eddigi, ezért végrehajtása nem is mehet végbe a munkás- osztály vezető szerepének érvényesülése és állandó erősítése nélkül. Csak ez az osztály képes arra, hogy példájával magával ragadjon minden haladó erőt, csak ezen osztály öntudatos egységére, lelkesedésére alapozva képzelhető el olyan hatalmas feladat megoldása. mint a szocializmus, majd a kommunizmus teljes felépítése. A párt vezette munkásosztály kovácsolhatja ki egyedül azt a népi-nemzeti egységet, amely legfőbb alapját fogja alkotni a szocialista majd a kommunista társadalomért folytatott harcnak. Dr. Farkas Dezső egyetemi adjunktus mának vezetője a korszerű, nagy erőművek automatizálási igényeit vizsgálta. A Magyar Kémikusok Egyesületének értekezletén dr. Szántó István, a Bcrentei Vegyiművek igazgatója a bcrentei PVC-gyártás jelenlegi helyzetét és perspektíváját ismertette. A Közlekedés Tudományi Egyesület három szakcsoportja is ülést tartott. A szakcsoportokban Molnár János, a KPM II. út- és hídfőosztályának vezetője a közúti hálózat fejlődését és távlati terveit, Lendér Jenő, a KPM autóközlekedési vezérigazgatóságának vezérigazgatója az autóközlekedés távlati fejlesztésével kapcsolatos forgalmi és műszaki kérdéseket, míg dr. Mészáros Pál Kossuth-díjas, a MÁV állomási technológia kidolgozásáról tartott előadást. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület borsodi csoportjának rendezésében a szénmedence bányamérnökei előtt Koleszár Gyula a vágathajtás műszaki technológiai előírásait, Beregi Gábor, a bányabiztosítós fejlődését és újabb irányait, Bodzsál Tivadar, az acéltámos biztosítással az Ózdvidéki Szénbányászati Trösztnél szerzett tapasztalatokat. míg Bartha Alfonz a vá- gathajtós gépesítésének és ezen belül az F—5-ös kombájn üzemeltetésének tapasztalatait ismertette.
