Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-12 / 85. szám

fSntefe> KW«. április ti.

J&ZÄKMAGYÄRORSZÄG

A KGST-tagországok együttműködése a tervezésben

A szocialista

országok- , „ egyre

novekvo anyagi és szellemi igényei az országok népgazdaságának valamennyi ágazatában évről évre megkívánják a beruházások- növekedését. Az ezzel járó mennyiségi és minőségi vonatkozásban megnövelt feladatok csak a nemzetközi együttműködéssel és a célkitűzések egybehangolásával valósíthatók meg.

A technikában és a tudo- mányban kialakult rohamos fejlődés, s az egyre több beruházás az építésben is szorosabb együttműködést igényel. A közös célkitűzések megvalósításának szervezése a KGST egyik szervének, az építésügyi állandó bizottságnak a feladata.

A KGST építésügyi állandó bizottsága, tevékenységének megfelelően, szervezetileg különböző, a tagállamok fővárosaiban működő, szekciókra oszlik. Ilyenek az építőanyagipa- ri"> óz építésiparosítási-, a regionális- és városrendezési-, az épitésgazdasági-, az épületgépészeti- és a tervezési szekció. Az állandó bizottság és ezen belül az egyes szekciók a tag- országok delegációiból tevődnek össze.

A tervezési szekción belül folyó együttműködés azt a célt szolgálja, hogy segítse a műszaki fejlesztés gyorsabb fellendítését az építőipar valamennyi ágazatában, megteremtse a nagyüzemszerű épí- tesi mód fejlesztésének lehetőségeit és a típustervek alkal- azasi területének kibövítésé- ei egyben biztosítsa azok mi- oségi színvonalának emelését is. Éppen ezért a típustervezés nemzetközi szinten is jelentős el az építés egé- zet képező folyamatok sorá- an és ezzel meghatározza a

népgazdaságok különböző ágazatainak továbbfejlesztési lehetőségeit.

A tervezéssel kapcsolatos együttműködés irányvonalait az 7957'ber> Berlinben tartott G Nemzetközi Típustervezési iq°*o vrencia szabta meg. Az TT LeninRrádban tartott

II. konferencia az addig elvégndo(tm^’-ía a+lapján tekintést adóit a tipustervezés helyzetéről es a tervezési metodika el- ------0O0-----.

1

3-22 fokos meleget hozott a déli áramlás

. ^ .. földközi-tengerről föl- aram10 enyheség az utóbbi napokon, egesz Európa területéről

k»tta a tél utolsó számi r°^Ui.tÍÍ'talékait’ úgy’ h°8y mar csak Norvégia, Finnország

es a Szovjetunió legészakibb dekein maradt a hőmérséklet Valamivel o fok alatt Hazánkban csütörtökön p asz tB—22 fokig emelkc- nett a hőmérők higanya.

K. . hasonló hőmérsékleti értéin +lakub-aE Ei Európa több más táján is.

lvrí^ kÖZ,e-U 3öv6t illetően a Meteorológiai Intézet központi

emh361?0 osztályának szakdotSk?hogyrÚlálÓak: Elm°n'

M időjárásban ismét for- aulát várható,

a levegő rendkívül ma- paratartalma előre jelzett.

lelJoKKZ,á8 íeletu központtal klalakult erős ciklon- oceán l" ,Ufyanis az Atlanti- tűi „»óv teruletein keresz- lovegőtyzúöre8U Sarki hidee lotve keletnek"10/1 ^lnek’ u7 járásával ellentét« ^'amula,;° révén a hirid?,r t s le2mozgás huüáma már Irc°s"VedSÍlhideg- érte a brit s"geteÄ n° f el"

tol keletnek. 8 m°st levább'haesAesJeáS

Ärrrs's

kezmenyei voltak.

A hidegfront előszele valószínűleg pénteken érkezik . hazánk légterébe nyugati áramlással, ami előrelát- , "aiolag 5—10 fokkal csök- , kentj a meleget. A front- hetorés későbbi hullámai u.iabb lehűlést okoznak.

útközben0 az°nban' hogy az We - - -:me6szelidülő” sarki

S° jelentősebb fagyokat sehol nem okoz. Péntekre záes°ket, helyenként zivatarokat várhatunk, ^

vi kérdéseinek tisztázásával még szélesebb alapokra helyezte az együttműködést.

A tervezési szekcióban résztvevő delegációk a munkaprogramot, az éves és távlati munkaterveket, a javaslatokat a szekció üléseken vitatják meg. Az állandó bizottság által jóváhagyott munkalervben előirányzott feladatokat szétosztják a tagországok delegációi között. A témafelelős ország a kidolgozott javaslatát elbírálásra megküldi a társországoknak. A szekció ülésen egyeztetett javaslat alapján a Berlinben székelő állandó bizottság ajánlásokat dolgoz ki, melyeket, ha nagyobb jelentőségű kérdésekről van szó, a KGST-tanács hagy jóvá. A jóváhagyott ajánlások országonkénti bevezetése az államok kormánybizottságainak előterjesztése alapján történik.

A szekció az együttműködés első szakaszában mindenekelőtt azoknak a tervezés-módszertani eljárásoknak egységesítését tűzte ki feladatául, melyek a konkrét tervezési munkában való együttműködés előfeltételeit biztosítják. Ilyenek többek között a szakkifejezések egységes meghatározása, a tervekben alkalmazott méret megadás, az építőanyag-jelölések és betűjelzések egységesítése stb.

A szekció egy másik feladat- csoportja a különböző tervezési előírások és szabványok nemzetközi egységesítése. Ilyenek többek között a víz-, a hő-, a hangszigetelés, a természetes és mesterséges világítás, tűzvédelmi stb. tervezési előírások nemzetközi egységesítése.

A feladatok egy tovabbi

csoportjának célja a haladó tervezési megoldások és kivitelezési módszerek kiterjesztése és megvalósítása a tagországokban. E csoportba tartoznak azok a kérdések, melyek közvetlenül kapcsolódnak a tervezéshez, mint például a szerkezetek méretezési módszereinek tökéletesítése, a tudományos és kutatómunkák eredményeinek kölcsönös kicserélése, a kísérleti tervezés és kivitelezés eredményének ismertetése, a különböző dokumentációk, tervezési segédletek kicserélése. Ide tartoznak továbbá, azok a meghatározott műszaki feladatokkal kapcsolatos munkák, amelyele elsősorban a mezőgazdasági és az ipari építés rohamos fejlesztése során váltak szükségessé. Ezen a területen sikerült olyan, nemzetközileg egységes méretsorokat meghatározni, amelyek az alkalmazott szerkezeti méretek számának jelentős csökkentését és így gazdaságosabb építési mód alkalmazását eredményezik.

A .kommunista és munkáspártok 1962-ben tartott tanácskozásának útmutatásai alapján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XVI. ülésszaka több fontos határozatot hozott az építési és ezen belül a tervezési együttműködés elmélyítésére és kiterjesztésére. Ilyenek többek között:

— az együttműködés megszervezése a nemzetközi munkamegosztás alapján a korszerű típustervek kidolgozásában,

— a fontosabb, népgazdasági jelentőségű építmények terveinek s za k v él emé n y e zése, az érdekelt tagállamok kérésére,

— egy nemzetközi típustervező intézet, vagy hasonló szerv • létrehozására vonatkozó javaslat kidolgozása.

E célkitűzések megvalósítása a tagországok delegációinak hathatós közreműködését

igénylik.

A népgazdasági ^eek

tetése a nemzetközi munkamegoszlás kiszélesítését fogják eredményezni. Ennek következtében az építésben és ezen belül a tervezésben való együttműködés jelentősége is fokozódni fog. Az eddig elért eredmények biztosítják a KGST-tagországok közös feladatainak sikeres megoldását.

Ballagi Aladár

Befejezlek a koralavasziak vetéséi az edelényi Alkotmány Tsz-ben

Négyszáz katasztrális holdon árpát, százötvenen évelő pillangóst, negyvenen borsót és lencsét, huszonöt holdon pedig a kertészeti magvak vetését fejezték be tegnap az edelényi Alkotmány Tsz határában.

A meleg hatására jól száradnak a földek és húsvét után földbe kerül a cukorrépa és a burgonya is.

Öt európai ország óriásteleszkóp építésére készül

Hollandia, Belgium, Nyugat-Németországi Franciaország és Svédország közös terveket dolgoz ki egy óriási optikai teleszkóp felépítésére Dél-Afrikában, vagy esetleg Chilében. A tervezett teleszkóp lencséje 3,55 méteres nyílású lenne, a felépítési költségek 8 millió dollárt tennének ki és az építkezési 1970-re gondolják befejezni. A tervet Johannes Oort, a Leydcn-i obszervatórium igazgatója kezdeményezte. Az optikai teleszkópon kívül egy másik terv is készül „a világ legnagyobb rádió-teleszkópjának” felépítésére Hollandia vagy Belgium területén.

Kiváló önkéntes rendőrök megyénkben

Talián József, a bodrog- olaszi vasútállomás főnöke.

l>r. Wirfz Ferenc, a miskolci I. kerületi Tanács állatorvosa.

Számi Miklós, a Lenin Kohászati Müvek segédmunkása.

Nyíri László. a MÁV Igazgatóságának műszaki előadója.

Erkölcsi kötelességünk

Az ózdi járásban 25 tsz még gyengén működik, úgy kell ezeknek a közös gazdaságoknak a szakmai támogatás, mint ahogy most a napfényre vágyunk. Az élet halad, a munkát nem lehet halogatni és az

Visszakapcsoló automatika ranszformáíor-álloinások dolgos munkájának megkönnyítésére

A középfeszültségű villamosenergiát fogadó és átalakító transzformátor állomásokon előforduló üzemzavarok helyének megállapítására és a hiba megszüntetésére Valaska László, az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat mérnöke már korábban igen jól bevált megoldást talált. Úgynevezett tartalékátkapcsoló készüléket készített, amely a feszültség elmaradása esetén pillanatok alatt megállapítja a hiba helyét , és automatikusan átkapcsol a tartalék tápvonalra. Igv az áramellátási zavar emberileg alig érzékelhető rövid idő alatt megszűnik. Ezt a módszert ma már országosan

Csapolás előtt

A Lenin Kohászati Művek tnartinüzemében a II-cs számú kemence dolgozói csapoláshoz készülnek. Képünkön: a Lörinc-bri- gád három dolgozója.

jÄ.) *ÄjSbfm >*'

!«.■’ '■ — 'g.

Az utolsó próbát Is elkészítik, s néhány perc múlva már elkez-. ' e dűdfk-a 90 tonna acél csapolása,

alkalmazzák. Az automatika azonban csak egyszeri visszakapcsolást végzett, s a további kapcsoláspróbák munkája a transzformátor kezelő elektri- kusokra hárult. Ezért az újító- mérnök tovább tökéletesítette eljárását.

A tervei alapján készített új, úgynevezett háromsarkú kombinált visszakapcsoló automatika magában foglalja az eddigi készüléket is, de annál tökéletesebb, mert ez, ha az áramzavar továbbra is fennáll, önmagától újabb visszakapcsolást végez' a főtápvonalra, s ha a zárlat, illetve a hiba még akkor sem szűnt meg, újból, önműködően lekapcsol róla. így a kezelőszemélyzet mentesül a visszakapcsolási próbáktól. Az új, tökéletesebb készüléket, amellyel a transzformátor állomásokon kezelőszemélyzet nélkül oldhatják meg a , műszerkapcsolásokat, az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál az idén már rendszeresen alkalmazzák.

iskolák sem küldhetnek rendelésre szakembereket. Sürgős a segítség.

— Mit. tegyünk? — töprengtek az ózdi járási tanácson. Végül is a pogonypusztai tangazdaság agronómusához, Pribár- szky Pálhoz és a jó állafte- nyésztő hírében álló Szabón Györgyhöz, az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségének vezetőjéhez fordultak. Tőlük kérték á segítséget, azt, hogy másodállásként munkát vállaljanak a gyengébb tsz-ek megszilárdításában. A két szakember gondolatban hirtelen felmérte, hogyan, miként áll a szabad idejével, s azon is eltöprengett, amit a gyenge tsz-ekről hallott, sőt, tapasztalatból tudott. Nem beszéltek össze, nem is egyeztek meg ti válaszban, mégis, mintha eggyé azonosult volna a két ember gondolata, amit így fejeztek ki:

— Erkölcsi kötelességünk!

S ha erről ma lelkesen, az elégedettség jó érzésével beszól Fügedi Péter, a járási tanács elnöke, akkor meg lehet érteni. ígéretet várt, s ennél sokkal többet kapott. A két szakember hivatkozhatott volna sok-sok elfoglaltságára, magyarán el is háríthatták volna a korántsem könnyű megbízatást, de nem tették. Túl tudnak tekinteni szűkebb munkaterületük határán. Erkölcsi kötelességüknek érzik a mezőgazdaság felvirágoztatásának ügyét, az egyik legfontosabb társadalmi törekvésünket.

Miért? Azért: mert gondolkodásuk a mi örömeinkből, létünk sajátosságaiból fakad. Ezért érezzük őszintének szavaikat. G. E.

Ötszáz úiftást dolgoztak ki az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt

**

| A második Munkácsy-díj

í Kunt Ernő műtermében

Svájc, Párizs, Berlin, Zürich — országok, nagyvárosok, gazdag élmények, felejthetetlen emlékek. Tervekkel, a nyugodt, boldog alkotó munka felemelő hangulatával telik meg a szoba, ahol Kunt Ernő festőművésszel beszélgetünk. Halk, megfontolt szavaival fel-felvillant egy-egy képet az életéből, egy emléket, egy eseményt, majd utal a művész számára nehéz évekre, s lassan kibontakozik egy életút. Egy életút, amelyet az utóbbi időkben mind több és több elismerés és siker ragyog be.

Kunt Ernő a főiskola elvégzése után sokáig rajzot tanított az ózdi gimnáziumban. Művészi munkáinak első nagyszabású bemutatására 1958-ban került sor Budapesten, a Fényes Adolf teremben. Hogy ez a bemutatkozás milyen eredményes volt; azt a közvéleményre tett hatásán kívül a Munkácsy-díj III. fokozata bizonyítja, amellyel a kiállítás után tüntették ki. Grafikai művei részt vettek a Szófia— Prága—Varsó kiállításon.

S az igazán nagy élmények ezután következtek. Az évék óta óhajtott külföldi tanulmányútra is sor került. A művész legszívesebben ezekről az élményekről beszél, mint olyanokról, amelyek legszebb álmainak beteljesülését jelentik.'

— Tavaly voltam a Német Demokratikus Köztársaságban, s az ország valamennyi gyűjteményes kiállítását megnéztem

— mondja, s meleg szavakkal szól a németek vendégszeretetéről, szívélyességéről.

Ki minek a mestere, a „megszállottja”, ha szabad így mondani, olyan szemmel nézi a városokat, azt látja meg elsősorban, azt raktározza el emlékeiben.

— A legnagyobb öröm talán az volt számomra — mondja a művész többek között —. hogy Svájcban, a baseli múzeumban és Párizsban eredetiben láthattam Van Gogh műveit. A Német Demokratikus Köztársaságban megcsodáltam a gótikát, Thüringiában a románkori faszobrászatot.

Mindezekről a gazdag élményekről vázlatok készültek. Nagy részük még ott hever a mester dossziéjában. Még csak halványan megformált gondolatok, amelyek arra várnak, hogy a művész kezenyomán kiteljesedjenek a vásznon, testet és értelmet nyerjenek, művészi alkotássá érjenek.

A látogatás célja azonban nemcsak az, hogy betekintsünk a műterem rejtelmeibe, hogy belefeledkezzünk a félig és teljesen elkészült képek színözönébe.

Kunt Ernőt most, április 4-e alkalmából a sokszorosító technikával készült grafikai alkotásaiért a Munkácsy-díj II. fokozatával tüntették ki.

— A grafikai munkálkodás nálam még kísérleti jellegű

— mondja. — Nagy öröm számomra, hogy már a kutatás; a kísérletezés időszakában ilyen nagy elismerést kaptam érte.

Gratulálunk mi is a művészeti díjhoz; kívánjuk, höíjy munkájában még sok-sok sikert érjen el, s további életútját is elismerések kísérjék.

A..I«

Az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt valamennyi bányaüzeménél van már xijitó- klub. Ezekben műszaki könyvtár és folyóiratok állnak a tagok rendelkezésére. Az újítóknak havonta tartanak előadást azokról a feladatokról, amelyeknek megoldásához segítségüket kérik. A hetenkénti összejöveteleken megbeszélik elképzeléseiket, s a műszakiak segítenek egy-egy probléma megoldásában.

Az újitóklubot ma már több mint 809 bányász, ' műhelyi dolgozó és műszaki keresi fel rendszeresen. A megbeszélések eredményeként eddig kereken 500 újítás valósult meg. így például a farkaslyuki bányaüzem műhelyének kollektívája kidolgozta azt a módszert, amelynek segítségével újra használhatóvá teszik a nagynyomású bányafolyosókban használt TH-gyűrűket. A Put- noki Bányaüzemben két szón- telcpct egymástól elválasztó, vízdús, úszóhomokos vető át- harániolását oldották meg. Somsályon egy széntelep lefejtésére dolgoztak ki új eljárást.