Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-11 / 84. szám
2 ESZAB^VTAGYARORSZAG Csütörtök, 19G3. április lí. XXIII. Jáaios pápa béke-enclkllká|a Április 10-én, szerdán hozták nyilvánosságra XXXII. János pápa új enciklikáját, amely a „Békét a Földön címet viseli. Jelentőségét vatikáni és római politikai körök mindenekelőtt abban lát jak, hegy az éneik libák történetében első ízben fordul a pápa a nem-katolikus világhoz is, „mindén jóakaraté emberhez”. Másrészit ugyancsak fontosságot tulajdonítanak annak a ténynek, hogy XXIII. János pápa eddigi béke-üzenetei mellett szükségesnek tartotta, hogy külön enciklikát szenteljen a béke problémájának. Az enciklika mind az öt fe jezetének utolsó bekezdése „Az idők jele” címet viseli. Ezzel kapcsolatban az első fejezet megállapítja: három vonás jellemző korunkra. Az első: a dolgozó osztályok előretörése. . A második jellemző vonása korunknak — folytatja az enciklika — az asszonyok nagyobb részvétele a. közéletben. Végül korunk harmadik jellemző vonásaként a pápai enciklika „az emberiség társadalmi és politikai szervezetének a közelmúlthoz képest mélységes átalakulását” állapítja meg. Anélkül, hogy a „gyarmatosítás” kifejezését használná, az enciklika hangsúlyozza, hogy a népek nem akarnak többé maguk fölött idegen uraimat. „Sokaknál eltűnik az alacsonyabbrendűség érzése. Jelenleg szélesen terjedőben van az emberek természetes egyenlőségének eszméje.” Az enciklika külön . szól a munkások élet- és munkakörülményeiről. Azt tanácsolja a hatalom szerveinek: „Gondoskodjanak arról, hogy a munkások képességeiknek megfelelő alkalmazáshoz jussanak; bérük igazságos legyen; hogy a dolgozók érezhessék a maguk felelősségét az üzemben”. Ugyanakkor a pápai enciklika — elődjeihez hasonlóan — megismétli a gazdasági értelemben vett egj'éni kezdeményezés és a magántulajdon „társadalmi funkcióját”. A harmadik rész a „politikai közösségek” egymás közötti kapcsolatával foglalkozva, a többi között megállapítja: „Az igazság azt kívánja, hogy minden politikai közösség — méltóságát tekintve — egyenlő legyen. Kapcsolataikban el kell tűnniök mindenfajta faji megkülönböztetésnek. A kulturális és gazdasági fejlettségben fennálló különbségek nem szolgálhatnak ürügyül arra, hogy az egyik a másik fölött uralkodjék. Ezek a különbségek nem jelenthetnek semmiféle jogot az erősebbeknek ahhoz, hogy kizsákmányolják a gyengébbeket” — hangoztatja az enciklika, majd a nemzeti kisebbség jogairól szól. XXIII. János pápa encikli- kájában külön részt szentel a leszerelésnek.' „Ha nem vetnek véget a katonai célzatú nukleáris kísérleteknek, úgy ennek végzetes következményei lehetnek a Föld életére. Az igazságosság, a bölcsesség, az emberi érzés azt követeli, hogy állítsák meg a fegyverkezési hajszát”. XXIII. János pápa encikli- kájában kéri a kormányokat, tegyenek meg mindent, hogy az ész és az emberiesség győző delmeskedjék, hogy a nemzetközi kapcsolatok elmélyült vizsgálatával működjenek közre tartós és barátságos egyezmények (megkötése érdekében. Az idők jele —1 hangoztatja az enciklika —, hogy a népek közötti esetleges konfliktusokat nem fegyveres erővel, hanem tárgyalások út ján kell megoldani. Római megfigyelők véleménye egyöntetűen az, hogy pápai enciklika alig keltett még nagyobb érdeklődést, mint a most közzétett, amely a „Békét a Földön” címet viseli. 1 páftoEdatás eddigi tapasztalatairól és a feladatokról Szurcsik János festőművész N kiállítása Miskolcon Szerdán este nyílt megS'zur- csik János Munkácsy-díjas festőművész kiállítása a miskolci Herman Ottó Múzeumban. i volt társak vsFÉta liosszankedhafnak Lágymányosi villanyszerelőé a lottó főnyeremény A múlt héten a Vígszínházban megtartott 14. heti lottósorsoláson ismét volt öt-talá- latos szelvény, amelyet az egyik takarékpénztári fiókban helyeztek letétbe. A nyertes szelvényt a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság szerdán azonosította az ellenőrzési szelvényrésszel és a telitalálat igaznak bizonyult. A Magyar Televízió április 12-én, pénteken 14.55 órai kezdettel helyszíni közvetítést ad Moszkvából, az ember első űrrepülésének évfordulója alkalmából rendezett ünnepi nagygyűlésről. Szerdára az idei negyedik lottó főnyeremény szerencsés tulajdonosa is ismertté vált: a 7 336 917 számú szelvényt Ráday Péter lágymányosi lakos, villanyszerelő, a Világítás- technikai Vállalat dolgozója töltötte ki. A szerencsés nyertes elmondotta, hogy régi kedvelője a totó- és lottójátéknak, s mindkettőben megindulásuk óta részt vesz. Közösen lottózott barátaival, a kollektíva azonban éppen a „telitalálatos" héten bomlott fel. ö az eddig megjátszott számok egy részével tovább játszott — amint az eredmény mutatja, sikerrel. Az 1 941 543 forintot érő főnyereményt április 17-én fizetik ki a szerencsés lottózónak. A városszerte nagy érdeklődéssel várt kiállítást a megyei és városi pártbizottság, a tanács képviselői, több közéleti személyiség és számos érdeklődő jelenlétében Bihari Sándor író nyitotta meg. Bihari Sándor szép gondolatokat mondott el Miskolc és a megye művészeti életének elevenebbé tételéről, s hangsúlyozta, hogy ehhez egyre több értékes rendezvény megtartására, képzőművészeti tárlatok városunk számára,, hogy Budapest -‘‘.titán.- MÍsitoicbií.;'ísv bemutatják egyik értékes festőművészünk, Szurcsik János kiállításét. S különös érdeklő- désáel nézzük most ezeket a képeket, hiszen alkotójuk éppen a napokban kapott munkásságáért Munkácsy-díjat. A megnyitó szavak elhangzása után a jelenlévők hosszasan időztek a kiállítás mintegy negyven képénél. A mai naptól minden bizony-, nyal sokan megtekintik majd ezt a tárlatot, amely hétfő kivételével mindennap 10-től 18 óráig látható a miskolci Herman Ottó' Múzeumban. AlBXAMDn NA52I0OV! 45. TIZENNEGYEDIK FEJEZET A’szker és Khümetz másnap elhagyták Oslburgot. Korán reggel indultak, s tíz óra tájban már Berlinbe értek. A hatalmas metropolis komor és kihalt volt. Esett az eső. Az út két oldalán összegyűlt piszkos víz. sebesen kavarogva, hulladékot, papírszeleteket és a járdáról lehordott egyéb szemetet sodort magéval a kanálisok felé. Itt is, ott is tető és ablak nélküli házak tűntek elő, ég felé meredező üszkös, romos falak, amelyeket sárosra, piszkosra vert az eső. Aszkernek úgy tűnt, hogy az emberek, az esőtői behúzott nyakkal védekező, görnyedten igyekvő, ázott járókelők is ugyanolyan únottak, komorak, színtelenek, mint maga a város. Aszker számára ezt a benyomást hozta az út első néhány órája. De mit tartogatnak a következő órák és napok? Auschwitz!... Ennek a hitlerista koncentrációs tábornak a neve mind gyakrabban szerepel a szovjet felderítők jelentéseiben. Aszker nagy szerencsének tartotta; hogy a véletlen révén most jobban körülnézhet a hírhedt haláltáborban. Hasznát veheti még valamilyen formában. Aztán Wiesbachra terelődtek gondolatai. A vele való első találkozás semmit sem hozott. Igaz, Aszker nem is ringatta magát olyan elképzelésben, hogy egy néhány percig tartó beszélgetésből tiszta képet kaphat valakinek a jelleméről. De valamiféle benyomásnak, ha mégoly felületesnek is, maradnia kellett volpa róla. Kutatta magában, ám legnagyobb meglepetésére kénytelen volt megállapítani: ha megkérdeznék, miféle ember ez a Wiesbach, semmit sem tudna róla mondani. Az igazgató szakította félbe Aszker gondolatait. — A város központja felé hajtson — szólt oda. Breslauba megyünk. Ott meg is hálunk az éjszaka. Elhagyták Spandaut, aztán Berlin egy másik kerületében, Moabitban haladt kocsijuk, majd a széles Unter den Lin- denre fordultak rá. Itt lassí- taniolc kellett: katonai teherautók és csapatszállító páncélautók mentek az úton, sűrű sorokban. Nyilván csapat átcsoportosításról lehet szó — gondolta Aszker. — Forduljon déli irányba — rendelkezett az igazgató, amikor áthaladtak a Brandenburgi Kapu alatt, s elhagyták a Tier- gartent és a Reichstagot. — Elmegyünk a tempelhofi repülőtér mellett, s ott egy nagyszerű autósztráda kezdődik. Aszker azt tette, amit Khümetz parancsolt Hamarosan kiértek a városból. A kocsi délkeletnek tartott. . Khümetznek igaza volt. Az út valóban kifogástalan. A nagy betonlapokból épített széles, nyílegyenes útra kiválóan .ráfeküdtek a kocsi kerekei. S Aszker mind nagyobb sebességgel hajtott. — Nagyszerű autója van, igazgató úri — mondta. Aszker, hogy szóval tartsa Khü- metzt. — Sokfélé kocsit vezettem már, de Buickot még soha. Hadizsákmány, ugye? Khümetz bólintott. — Ezek az amerikaiak tudnak autót csinálni — mormogta az igazgató. — Ami igaz, az igaz. — Nem, nem! — Aszker elengedte a kormánykereket* a A pártoktatási év lassan befejeződik. Megyénkben ez évben több mint 50 000-en tanulnak a pártoktatás . különböző formáiban. A szocializmus építésében elért. eredményeink kedvező feltételeket, ugyanakkor magasabb igényeket terem tettek a marxizmus—leniniz- mus eszmei offenzívájának kibontakoztatásához. Ez az offen- zíva megköveteli a propaganda hárcosságánhk, hatékonyságának, eredményességének fokozását. Az eddigi tapasztalatokat elemezve meg kell állapítanunk, hogy á pártoktatás, a jelentős eredmények ellenére, elmarad a követelmények és a lehetőségek mögött. Gyenge az érvekre támaszkodó, vitatkozó, meggyőző jellegé. Nemcsák arról van szó, hogy néhány helyen még találkozhatunk a propaganda. munka, az ideológiai harc lebecsülésével, az oktatás szervezésének elhanyagolásával, hanem elsősorban az oktatás színvonaláról kell szólni. A szemináriumok tartalmi részét illetően jelentős különbségek mutatkoznak. Gyakran nem kielégítő a hallgatók felkészülése, gyenge az aktivitás, nincsenek vitás kérdések, máshol nem tisztázzák megfelelően a vitás kérdéseket. Mivel magyarázható ez? Ebben az oktatási évben a feldolgozásra kerülő témák úfszsrüsK, időszerűek és alkalmasak voltak a hallgatóság aktivitásának kiváltására. Vegyük például a kommunista erkölcs témáját. A kérdések tárgyalása sok pozitív hatást eredményezett — ahol a különböző nézeteket szembeállították. Ezeken a helyeken a hallgatóság nagy része kíméletlen őszinteséggel tárta fel az erkölcsről kialakított marxista—leninista felfogással a gyakorlati életben mpg sűrűn előforduló ellentétes ttoágatávtásokat,, negativ jelen-' régeket. , Sajóbákonyhán például a miskolci járási pb által kezdeményezett propagandista tapasztalatcserén az egyik propagandista képletesen így fejezte ezt ki: „jól jött ez az anyag, sokan olyan kicsik lettek, mint a gomba”. A pozitív hatások ellenére azonban több helyen tapasztalható volt az elvont elméleties- kedés, a metafizikus szemlélet, vagy a szűk prakticizmus. Például ;Sajónémetíben a propagandista engedte a hallgatókat azon vitatkozni, hogy melyik az elsődleges, a katonai vagy a polgári hazafiság. (!) A mező- csáti járás egyik községében pedig azon vitatkoztak, milyen a zulúkafferek erkölcse. Több helyen előfordult a kommunista erkölcs fogalmának leszűkítése . például a nemi erkölcsre, vagy a munkaerkölcsre. Akadtak olyan nézetek is, hogy , szép-szép ez a kommunista erkölcs, de belátható időn belül nem válhat uralkodóvá. A hallgatók nagy része pesszimista az emberek nevelhetőségét illetően. Pártunk VIII. kongresszusa megfogalmazta a szocializmus építőinek erkölcsi kódexét. Ezek a nemes erkölcsi vonósok nem távoli eszmények, hanem már társadalmunk mostani követelményei. Igaz ugyan, hogy társadalmi fejlődésünk jelen szakaszában a régi és az új erkölcs keveredik egymással, de egyi?e lobbin vannak és lesznek, lakik a leglényegesebb vonatkozásokban már a kommunista erkölcs szerint élnek. A szocialista tudat, a maga- sabbfókú erkölcsiség kialakításáért most kell harcolnunk, s ebben a harcban nagy segítséget ' nyújtanak a pártnak, a társadalomnak a szocialista brigádok. A kommunista erkölcs szellemében való nevelés csak úgy lehet eredményes, ha kíméletlen harcot folytatunk az emberek tudatában meglévő kapitalista csökevények, polgári, kispolgári ideológiai maradványok ellen. Világosan kell látnunk, hogy mai körülményeink között az ósztályharc a gazdasági terület mellett főképpen ideológiai síkra tevődött át, az ideológiában pedig nincs középút. E tudatbeli, olykor nacionalista, olykor más köntösbe bújt maradványokat a még meglévő ellenséges elemek, valamint a nyugati imperialista propaganda igyekszik tudatosan .szítani. Jellemző erre, hogy az utóbbi időben a szekták különösen azokon a területeken fokozták tevékenységüket, amelyek a legelmaradottabbak, olyan helyeken, ahol a lakosságot a legkevésbé vontuk be politikai oktatásba. Propaganda munkánk legszélesebb, legáltalánosabb területe a régi tudati maradványok, erkölcsi szokások elleni szívós harc A pártoktatás ez évi tapasztalatai meggy őztek bennünket róla, hogy milyen nagy jelenszétnyitott ujjakkal rázta kezét. — Nem rossz a Buick, de én nem adnék oda egy Mercedest, vagy mondjuk egy Horchot semmiféle Buickért, vagy Lincolért. A motor, a sebességváltó, a kapcsolási rendszer mind ég és föld, igazgató úr! — Igen, ez az én véleményem is — felelte Khümetz* miközben érdeklődéssel nézett Aszkerra. — Régóta ül volán mellett, Gube? Aszker felnevetett. — Nem fogja elhinni, igaz- .gató úr, de azt kell felelnem a kérdésre; éppen ma jubilálok. Méghozzá kétszeresen. Huszonnyolc éves lettem és pontosan tíz esztendővel ezelőtt kaptam meg a gépkocsivezetői igazolványomat. Aszker benyúlt a zsebébe, kivette igazolványát, s oda- nyújtótta Khümetznek. Az igazgató afféle jó-embernek, demokratikus érzelműnek tartotta magát. S ezenkívül jól emlékezetébe véste a Führer szavait., amelyeket az egyik müncheni pártnapon mondott: erősíteni kell a germán nemzet,, a világot meghódító és uraló faj egységét. Éppen ezért, miután belelapozott és minden tekintetben z-endbenvalőnak találta az igazolványt, így szólt sofőrjéhez: — Ezt a kettős jubileumot akkor meg kell ünnepelni. Ott, nem messze, látom, van egy kis tisztás, néhány . fával. Megpihenünk valamelyest. Különben is éppen ideje már, hogy megreggelizzünk. * Khümetz a sofőrre nézett* s elégedetten állapította meg;] zavar és meghatottság látszik i az arcán. , ] — Németek vagyunk, Gubeb Németek, és ezzel mindent; megmondtunk. — Khümetzi leereszkedően megveregette] Aszker vállát. < Jó félórát töltöttek a tisztá-í son. Aszker szétterített a fü-J vön egy újságot, s telerakta« ennivalóval. Khümetz bőven* hozott az útra. Az igazgató! elővett zsebéből egy lapos, be-« dugaszéit ioilacsot. J — Szesz — felelte AszkerJ kérdő pillantására. — Ez ai szesz, Gube, orvosság. Gyógy-J ír minden bajra és bánatra. i . « Khümetz töltött egy útipo-< hárba az üvegből, felhajtotta,« s utána odanyújtotta Aszker-J nek is, de az fejét rázta. < • — Nem lehet — mondta. —i Amikor a volán mellett ülök.! énfelőlem ez folyhat vala-« mennyi patakban, akkor semj kell. « Az igazgató helyeslőén bó-« lintott. Csak ellenőrizni akar-* tá az új sofőrt, nem iszákos-e,« tudja-e kötelességét. * Khümetz ismét ivott egy po-J hárral, _s aztán még kettővel.« Sovány nyaka és petyhüdt ar-J ca egészen kipirult, szeme csil-« lógni kezdett. Hosszú, vékony* ujjaival .időnkint elvett egy-« egy darabot a kirakott hideg* disznósültből, s nagy falatok-, ban szájába gyűrte. Hangosan* csámcsogva evett, miközben J folyton hunyorgott apró sze-« melvél. ® (Folytatjuk..) . ___ • t őségű például a burzsoá n* cionalizmus elleni harc. A szo cialista országok gazdasáli együttműködéséről szóló térd tárgyalásakor újból felszíni1 kerültek a nacionalizmus nd radványai például más szociS' lista országok termékeinek 1® becsülésében, a nemzeti önzés ben, helyenként a határkérdés feszegetésében. A falusi, téli tanfolyamokkal jelentősen kibővült a párlokta- tásban résztvevők száma. M® gyénkben mintegy 200 téli' tail' folyamon közel 10 000 tsz-laf előtt ismertették propagandise iáink a VIII. kongresszus út' mutatásait, határozatait. E tan' folyamok is értékes tapaszt;)' latokat adtak, Elsősorban azt hogy a termelőszövetkezeti tag' ságot ma leginkább a termeié' si, a jövedelmezőségi problc' mák érdeklik. Ezeknek meg' magyarázása, elemzése a gya; korlati életben, a termelés* propagandában való alapot jártasságot igényel a téli tan' folyamok vezetőitől, propagál)' distáitól. A pártoktatás más formái' ban is nagy aktivitást váltót1 ki a kongresszusi anyag, sze cialista építőmunkánk, tovább fejlődésünk több kérdése, á kongresszusi propagandának > választási kampánnyal val® összekapcsolása fokozta a poli' tikai aktivitást minden terülő' ten. A propagandista előkészí' tőkön és a szemináriumokon sok kérdést kellett tisztázni c5 helyére tenni. Néhány helyet1 azonban hiányzott a hibás nézetek elleni Küzdelem, a bátor érvelés, a marxizmus-*' leninizmus alkotó alkalmazási Bár egészében pozitívan érté' keljük e foglalkozások nyílt őszinte légkörét, a vélemény' nyilvánítás fejlődését, a vitáit megmutatták, hogy maradtak még ferde nézetek belső poli' Ilkánkat illetően, vannak mégi akik féltik . a ,. »munkáso:; t'ál.v vezető .szerepéi, 'jtcyqsen vrí'1 mozik a szocialista nerpjseú egység politikáját, néni iái' ják helyesen az .osztályt!»*'" módosulását, a szövetségi poli' tika jelentőségéi. Az előttünk álló feladatokat vizsgálva, első helyre kell tennünk az oktatás hatékonysága' nak fokozását. Ez elsősorban a propagandisták jobb kiváloga' fásától, tervszerű képzésétől és továbbképzésétől függ. Fokoza' tosan el kell érni, hogy prop3' gandista az. legyen, aki' nek általános műveltsége & marxista felkészültsége mcg' felel a mai követelményeknek* érti a párt politikáját és harcot érte. A tömegoktatási formák' nál a minimum az 5 hónapoí pártiskolai végzettség, vagy eh' nek megfelelő felkészültség, 3 középfokú oktatási formáknál 1 éves pártiskolai vagy esti egyetemi képzettség. A jövö pártoktatási év előkészítése sorért megkezdjük a rosszul dől' gozó, a fejlődésben megrekedt propagandisták kicserélését. Lényeges változást eszközlünk a propagandista konferencia' kon is. TovábbfeHesztjGk a pártoktatás rendszerét» erősítve az előadásos propa' ganda kiszélesítésével azt a jel' legét, hogy szolgálja jobban 3. széles tömegek politikai tájé' koztatását, nevelését, mozgósí' tását, másrészt a csökkentett számú, de minőségileg maga' sabb- színvonalú szervezett ok' tatási formákban biztosítsa 3 párt, aí állami és a társadalmi szervek kádereinek képzését, továbbképzését. Uj formákká* már ebben az oktatási évben kísérleteztünk, az esti egyelem előkészítő tanfolyamain mir gyénkben 360-an tanultak, amit a jövő pértoktatási évben to' cábbfejlesztünk egyéves közép' fokú esti iskolává, s ezzel pár' huzamosan megszüntetjük » központilag szervezett szakosí' tott tanfolyamokat. Szélesítjük az esti egyetem hálózatát Rendszeressé tesszük az elme* lett konferenciákat a pártap' parátus, az állami, társadalmi szervek vezetői, az esti egyetemet végzettek továbbképzése céljából. Bogár Károly, a megyei pártbizottság " munkatárs*!
