Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-11 / 84. szám

0>8torKfc, HUB, farttte It. 3 üecrvoi^fíV*15* termelőszövetkezet juhai a réteken és a karsztos «alak legelőin már megtalálják a napi eleség egy részét. Községfejlesztési verseny , napokban értekezletre jöt­ossze az edelényi járás 62 tek. — „„ cuoBuji községének vezetői, hogy meg­vitassák az elmúlt évi közseg- íejlesztési munkák tapasztala­tait és meghatározzák az 1963. évi munkával kapcsolatos leg­fontosabb tennivalókat. A be­számoló részletesen ismertette az elmúlt évele eredményeik A községfej lesztésröl szói a rendelkezés eltelt nyolc ről szóló első megjelenése óta ___ év alatt a járás k özségeiben több mint negy­ven millió forintot használtaIc fel községfejlesztésre. A közsé­gekben feltárt helyi anyagok értéke meghaladta a két és fél milliót, a lakosság társadalmi munkája pedig a négy és fél millió forintot. Az elmúlt év­ben a járás községei 101 száza­lékra teljesítették a közel hét és félmillió forintos községiéj- 3osztási tervet, s a betervezett 832 ezer forinttal szemben 1143 000 forint értékű társa­dalmi munkát végeztek. Befe­jeződött a járás villamosítása, hat kilométer új út, 15 kilomé­ter jarda, két művelődési ház és számos más kisebb létesit- tnény épült 1902-ben. Az idén a községek még na­gyobb feladatokat akarnak megoldani, a több mint nyolc és félmillió forintos községfej­lesztési terv keretében 15 kilo­méter új utat, 22 kilométer járdái, két orooslaicást és ren­h-ajill&ik» i i ijiLiiii —— delőt, két művelődési házat építenek, tíz kutat ásnak és sok más létesítményt hoznak tető alá. Az értekezlet részvevői el­mondták tapasztalataikat, azo­kat a jó módszereket, amelyek­kel az eredményeket elérték. Rámutattak, hogy a községek szépítését és fejlesztését nagy mértékben segítette'az edelényi járás által 1959-ben kezdemé­nyezett és azóta is minden esz­tendőben felújított községfej­lesztési verseny. Ezután az értekezlet rész­vevői elfogadták azt a javasla­tot, amely szerint a járás ismét községfejlesztési versenyre hív­ja ki Borsod megye valamennyi járását. A versenyben az ede­lényi járás vállalja, hogy éves községfejlesztési bevételi és ki­adási tervét 105 százalékra tel­jesíti. A versenyben legjobb eredményt elérő három közsé­get, területi csoport szerint, 25—20 és 15 ezer forintos juta­lomban részesítik. Ugyancsak elfogadták a Ha­zafias Népfront és a szakszer­vezet javaslatát, amelynek alapján „virágos falvak és köz­ségek” létrehozására indítanak mozgalmat. Vállalták, hogy két éven belül a járás minden köz­ségében egy-egy parkot létesí­tenek, s azt valóságos virágos kertté varázsolják.. I i I Dr. Vodilla Barna 1 i ■ JT. vb-titkár Közös erővel Tomabarakonyban, Becské- házán, Bódvarákón, Komjáti- ban, Hidvégardón és a Bódva- völgy több, hasonló kis közsé­gében sok gondot okoz a ser­téshizlalás. A kis termelőszö­vetkezeteknek egyelőre nincs anyagi lehetőségük arra, hogy nagyüzemi hizlaldákat építse­nek. A sok kis termelőszövet­kezet összefogásával azonban megoldódik ez a kérdés. Kom- játiban közös erővel hozzálát­nak egy hatszáz férőhelyes nagyüzemi hizlalda felépítésé­hez. A nagy hizlalda előnye, hogy sokkal olcsóbban állít­hat elő egy-egy kiló sertéshúst, mint a kis, ötven, vagy száz férőhelyes hizlaldák. Az Aggtelek-környéki barlang-paradicsomba már megérkeztek az „első fecskék”. A szegedi egyetem elsőéves orvostanhallgatóinak egyik csoportja a jósvafői Tenger­szem Szálló előtt. Tizenöt községben e bélen befejezi a vetést Az edelényi járás községei­ben szerdáig több mint 4500 holdon vetették el a tavaszi kalászosokat. A terv szerint 685 holdon veinek cukorrépát; eddig 420 holdon került föld­be a mag. A borsónak is több mint felét elvetették már. A járás községeiben összesen 210 erőgép és több száz fogat szánt-vet, E hét végére a má­kot, a cukorrépát és a borsót már valamennyi községben Épül az agronómus-lakás Egyre több mezőgazdasági szakember segíti az edelényi járás hegyvidéki termelőszövetkezeteinek munkáját. Nagy szükség van szaktudásukra, s ezért meg is becsülik őket Szőgliget egyik legszebb portáján már épül az új' agronómus-lakás. Száz erőgép munkába állt Hatalmas terület, több mint hatvan község: s közel félszáz ter­melőszövetkezet tartozik a Szendrői Gépállomás körzetéhez. A tá­volságok is nagyok, s bizony nem ritkaság, hogy tavaszi ellen­őrzések során a gépállomás vezetői háromszáznál több kilométert motoroznak egyetlen napon, míg eljutnak valamennyi brigád- rzánásra. A hét elején már 85, most száz erőgépük dolgozik az edelényi járás községeiben. Tíz erőgépnél máris megszervezték a kettős műszakot. Az ősszel jól bevált célprémiumot most, a ta­vaszi munkáknál is alkalmazni fogják. A tavaszi „csata” első napjaiban a gépállomás több erőgépe ért már el jó eredményeket, de zavartalanabb lenne munkájuk, ha minden alkatrész és munka­gép rendelkezésükre állna. A* edelényi Alkotmány Termelőin» vetít ewrt, a járás leghíresebb nagyüzemi gazdaság a a tavaszi szántás-vetésben is élen jár Ebben a Mucsony felé eső dűlőben négy erőgépük dolgozik. 8 szerdáig 50 hold tavaszi vetest, közel 1«0 hold szántást és íogasolást tudtak magok mögött. A 700-ból 500 holdat már elvetett a termelőszövetkezeti elvetik, a tavaszi kalászosok, valamint a pillangósok vetését pedig tizenöt község végzi el húsvétig. Az edelényi Alkot­mány Termelőszövetkezetben már szombatra végeznek a tavaszi vetésekkel. Szendrőn, a Szabad Föld Termelőszövet­kezet is behozza a kései ta- vaszodás okozta lemaradást. A termelőszövetkezet mind a tíz erőgépe nyújtott műszak­ban dolgozik, sőt hat erőgép­nél a kettős műszakot is meg­szervezték. A járás legtöbb termelő­szövetkezetében húsvétkor is dolgozni fognak. Különösen ott van erre szükség, ahol a talajból még most sem enge­dett ki teljesen a fagy, s csak a hét másik felében láthat­nak munkához. Tavasz a határ mentén Aki a Bódva völgye felől be akar jutni Hídvégardóra, eb­be a kis. határszéli faluba, jó darabon csehszlovák területen kell közlekednie. A közös or­szágúton barátságosan int egy­másnak a csehszlovák mész- üzem, a „vápenka” gépkocsi- vezetője és a Hazáért Terme­lőszövetkezet szántani induló traktorosa, A határjelző kövek között bizony elég nehéz ki­igazodni, s megállapítani, hogy melyek a Hazáért Tsz és melyek a szomszédos, baráti csehszlovák szövetkezet táb­lái. A helybelieknek ez persze nem okoz gondot, csak ha új traktoros érkezik a Szendrői Gépállomásról, amellé kell kí­sérőt adni, nehogy eltévedjen. A Hazáért tagsága az elmúlt esztendőkben még nemigen di­csekedhetett nagy eredmé­nyekkel, de az idén már úgy láttak hozzá a tavaszi mun­kákhoz, hogy joggal bíznak az eredményekben is. A tavaszi búzát és az árpát már elvetet­ték. Húsz holdon előkészítet­ték a talajt a káposzta alá. Szakember is dolgozik már a termelőszövetkezetben, s ja­vaslatára az idén 120 holdon mcszezéssel javítják a gyenge talajokat. Jövőre 120 holdas öntözötelepet is létesítenek, A kertészeten kívül elsősorban takarmánynövényeket, főleg a lucernát és a silókukoricát fogják öntözni. INTXEN — ONN AN Két új orvosi körzetet kap az idén az edelényi járás. Felsőtelékesen és Hangácson korszerű rendelővel ellátott új orvoslakást építenek. * Aggteleken és Jósvafőn szép, új művelődési házat építenek. Jósvafőn mintegy háromne­gyed milliós költséggel épül a kultúra új hajléka. A község lakossága csupán az elmúlt néhány nap alatt mintegy 20 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette az építke­zést. t­Háromezer pihés kiskacsa érkezik a napokban a szend­rői Szabad Föld Termelő­szövetkezetbe. A kacsafarmon tíz hét alatt kétkilósra hizlal­ják a pecsenyének való ka­csákat. * Az idén elkészül a Felső- zsolca és Edelény közötti új országút, amelynek építésére mintegy 19 millió forintot fordítanak. Tovább korszerű­sítik a Pulnok—Jósvafő kö­zötti útszakaszt is, amelyen évről évre több ezer gépkocsi érkezik a barlangvidékre. * A fő idényre korszerűsítik a jósvafői Tengerszem Szálló tu­rista-büféjét, A kirándulókat hangulatos vadász-halász ta­nya fogadja már a nvári hó­napokban, A szabadban egy mindent sütő” pultot is fel­állítanak. * Több kilométer új járda épül az idén a járás községei­ben. Edelény ben például két, Boldván, Irotán, Tomoron, | Ragályban, Sajókazán és Sző- lősardón pedig egy-egy kilo­méter hosszúságban épülnek sármentes gyalogjárók* Szandrő határában új, kise­gítő üzemet létesít a Szabad Föld Termelőszövetkezet. Egy régi, széntüzelésű kemencében az idén 1200 tonna kitűnő mi­nőségű meszet égetnek. Erdőtűz? Nem az erdő ég. csupán a raka- cai víztároló, «megyénk kis „Bala­tonja” mentén égetik a gazt, a száraz bokrokat. És ott, ahol a ma­gasba csapódó lángok után fekete pernye marad, néhány esztendő múlva fiatal gyümölcsösök, színes, kis vikcndliázak, talán egy-egy na­gyobb üdülő is néz majd a tóra. Elsősorban a vízellátás megjavítá­sát szolgálja ez az ember teremtet­te tó, de máris szívesen keresik fel partjait a kirándulók, a sport­horgászok. Es jó lenne, ha mielőbb megteremtenék a tavon a csónaká- zási lehetőségeket is. ttsszeállította: Pozsonyi Sándor Fényképezte: Szabados György JÁRÁSRÓL-JÁRÁSRA s Edeleny : Új bejáratot kap a föld alatti szanatórium H HZ,—-----­E héten nagyszabású munka kezdődik a jósvafői Tenger­szem Szálló közelében. Az or­most Il-es akna bányászai új, vízszintes bejárat építését kez­dik meg a világhírű Béke-bar­langban. A barlang gyógyha­tású levegője már eddig is igen sok légzőszervi megbetegedés­ben szenvedő bányásznak adta vissza egészségét Az új, ni eddiginél sokkal kényelmesebb .bejárat lehetővé testi, hogy a jövőben sokkal többen találja­nak gyógyulást a föld alatti szanatóriumban. Eddig ugyanis az autóbusz járatoktól távol eső helyen, 250 lépcsőn tudtak csak lejutni a betegek a gyógy­hatású barlangba. Az új, 120 méteres vízszintes aknával könnyűszerrel megközelíthetik majd a Béke-barlang legtága­sabb „helyiségét”, az óriások termét, ahol egyszerre kétszáz beteget is el tudnak helyezni. Hazafelé... A ragályiak kérése Valamikor gyűlölettel néztek a ragályiak arra a domboldalon emelkedő szép épületre, amely­nek megóvásáért most szót emel­nek. Hiszen ebben a műemlékké nyilvánított kastélyban talált ott­honra a tanács, az óvoda, a napközi otthon, a könyvtár, s még jobban ki lehetne használ­ni a* egykor egyetlen bárói csa­lád kényelmét szolgáló épületet, ha minden szobát használhatná­nak. Sajnos, a tetőszerkezet rossz, sok helyiség beázik, s az épület jó része lassan tönkre­megy. A kis községnek nincs le­hetősége arra, hogy saját erejé­ből hozza rendbe az épületet. Mi­vel értékes műemlékről van szó, remélik, hogy mielőbb segítsé­get kapnak a kastély tatarozásá­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents