Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-09 / 82. szám

©5ZAKMAGYARORSZÄG

Kedd, 1963. április 9.

Kairóban legfelsőbb szintéi folytatták az arab egységgel

kapcsolatos tárgyalásokat

Vasárnap este Kairóban, legfelsőbb szinten folytatták az Egyesült Arab Köztársaság, Szíria és Irak közti egységről a tárgyalásokat — jelenti a MEN- hírügynökség. Az EAIC küldöttségét Nasszer elnök, a szíriai küldöttséget Luai Atasszi tábornok, a forradalmi nemzeti tanács elnöke, az iraki küldöttséget Ahmed Hasszán Bakr dandártábornok, miniszterelnök vezeti.

A röviddel éjfél után véget ért tanácskozást követően Ali Szabri, az EAK miniszterelnöke közölte az újságírókkal, hogy a tárgyalások elsősorban a három ország létrehozandó államszövetségéről folytak és

némi haladást sikerült elérni.

Egyiptom, Szíria és Irak hármas szövetségének megalakításáról hétfőn délután folytatták a hivatalos tanácskozásokat — jelentette a kairói rádió.

Az algériai kormányküldött-, ség, amely Bumedien hadügyminiszter vezetésével tizen- négynapos körutat tett az Egyesült Arab Köztársaságban, Irakban, Szíriában és Jemenben. vasárnap Kairóból visszaérkezett Algírba. Bumedien a küldöttség hazaérkezése utón újságíróknak kijelentette,, hogy az út kizárólag tájékozódási célokat szolgált. Az arab egységről szólva a hadügyminisztér közölte, hogy a küldöttség által felkeresett országok legtöbb politikusa szerint

az egység kiinduló pontjául az EAK, Algéria, Szíria, Irak cs Jemen államszövetségének kell szolgálnia.

Bumedien szerint az arab egység nem egy szűk csoport, hanem az egész arab világ közös problémája.

Párizs „nagylieíe”

(Folytatás az 1. oldalról.) Home angol külügyminiszter

támadta az ázsiai és afrikai országok többségének semlegességi, a nyugati katonai tömböket elutasító politikáját,

Ruskhoz hasonlóan ő is „a kommunista fenyegetés” meséjével ijesztgette ezeket az országokat.

%

Léderer Frigyes, az MTI párizsi tudósítója jelenti: Megfigyelők nem sokat várnak a SEATO külügyminiszteri értekezletétől.

Nagyobb jelentőséget tulajdonítanak Párizsban Rusk és Lord Home, valamint a francia államférfiak kétoldalú tárgyalásainak. Ezektől a megbeszélésektől a NATO válságának enyhülését várják. Rusk vasárnap egy és háromnegyed óx’a hosszat tárgyalt Couve de Murville külügyminiszterrel, hétfőn pedig De Gaulle fogadta az amerikai külügyminisztert. Egyidejűleg a francia és az angol külügyminiszter is megbeszélést tartott.

De Gaulle nagy port felvert január 14-i sajtókonferenciája óta ez az első találkozás a francia és az angolszász diplomácia vezetői között.

Couve de Murville .részlétes felvilágosítást kért Rusktól a NATO „mültinacionális” atomerejére vonatkozóan.

Szerdán a NATO állandó tanácsának . ülésén Rusk, Lord Home, Couve de Murville és Schröder bonni külügyminiszter is részt vesz. Párizsba érkezik McNamara amerikai hadügyminiszter is, Maxwell Tav- lornak, a vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének kíséretében. Csütörtökön Rusk elnöklése alatt megbeszélést tartanak Lemnitzer tábornokkal, az európai NATO-erők amerikai főparancsnokával.

Mi# hozma, azé emberiségre a nukleáris háború,?

Egy nap két története

Fontos és érdekes magyar vonatkozású diplomáciai okmányt tatáitok a Történet- tudományi Intézet kutatói a minap Londonban, a Public Record Office-ban. (Ez az intézet gyűjti a második világháború történetére vonatkozó iratanyagot.) Az irat Erd- mannsdorfnak, Hitler egyik magyarországi követének 1939. szeptember 10-i jelentése.

De mi történt ezen a napon?

Vasárnap volt; s mégis rendkívüli értekezletre ült össze a minisztertanács a budai várban. Az összegyűlt minisztereket Csáky külügyminiszter tájékoztatta arroll hogy Itibbentrop nemet külügyminiszter kora reggel telefonon felhívta őt lakásán, s engedélyt kért arra, hogy német csapategysegek Magyarországon át vonuljanak Lengyelország felé. Csáky, amint a miniszter- tanácsi jegyzőkönyv írja, kijelentette, hogy ebben a kérdésben nem dönthet egyedül, meg kell hallgatnia a kormány véleményét. A habom ekkor már egy hete tartott; Magyarország, formailag, még baráti viszonyban állt Lengyel- országgal, s a kormány tisztában volt azzal, hogy ha a kérést teljesíti, egyszerre három hadüzenetet kap: Lengyelországtól, Angliától és Franciaországiéi. \

De a közvélemény még nem volt egészen felkészítve a rabJóháború gondolatának „elfogadására”, a haladó erők még helyenként hallathatták hangjukat, s a kormány egy része sem

velő első két-három napban ezer röntgennek megfelelő su- ,gérhatás érheti az emberi. Ismeretes, hogy 500 röntgen az esetek ötven százalékában már halált okoz. Az ezer röntgenes sugárhalás a .sugárhatásnak kitett emberek 80—90 százalékánál okoz tehát halált. Ha tehát 125 ezer megatonnával, számolunk, akkor a halálos sugárzási adag övezete elérheti a

125 000 X 5 10

62,5 millió négyzetkilométert. Hogy ez mit jelent, ahhoz elegendő, ha arra utalunk, hogy arz Egyesült Államok területe 7,8 millió négyzetkilométer, egész Európa területe pedig 11,6 millió négyzetkilométer ...

A

Az emberiség fele elpusztulna

A fenti adatokból kiviláglik, hogy nukleáris háború esetén egész népek tűnhetnek el a Föld színéről. Vegyük itt figye lembe azt is,- hogy számításaink csupán a. rendkívüli mértékű rádióakiivitás által megfertőzött területre vonatkoznak, méghozzá egyetlen bomba robbanásának adatai alapján. Figyelembe kell. tehát vennünk a másik oldalon azt, hogy egyetlen 'bomba felrobbantása esetén is még mintegy 1—3 ezer négyzetkilométeres, meg*- lehetősen nagy térség alakul ki, ahol a sugárzás mértéke ugyan nem halálos, de 200— 400 röntgenes értékével mégis számottevő. Ha egyszerre több bomba robban, ezek a térségek átfedhetik egymást, aminek követkéz lében az előbb említett 62 és félmillió négyzetkilométeres terület is megnövekedhet.

A rádióbiológia adataiból tudjuk, hogy még a 200—300 röntgen erősségű sugárzás is súlyos sugárbetegségre vezet. Énnek egyik jellemző hatása a fertőző betegségekkel szembeni védekezőképesség elvesztése. A másik oldalon a kórokozók viszont rendkívül jól bírják a sugárzást. Még több ezer röntgen sugárzás után sem vesztik el virulenciájukat. Mi több, ilyen sugárzás-adatok esetén köny- nyen alakulnak át más, az emberre még veszélyesebb hatású kórokozókká. Kézenfekvő, hogy a sugárzásnak kitett emberek, miután magát a sugárzást túlélték/ borzasztó járványok karmai között találhatják magukat. Aligha kell külön emlér keztetni arra, hogy ha ezekre

AlgXAMDIl UASZWOV:

Alekszandr Kuzin, radiobio- lógus, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szovjetunió állandó képviselője az atomsugárzás kihatásait vizsgáló tudományos ENSZ- bizottságban —- írta az alábbi ■figyelemre méltó cikkel.

A modern termonukleáris háború egész népek pusztulására vezetne. A kommunisták minden erővel azon vannak, hogy ezt á szörnyű katasztrófát elhárítsák. Sokan azonban nem tudják felfogni a maga komolyságában az emberiségre leselkedő veszély valóságos méreteit. Gyakran még szakemberek sem mindig ismerik fel. hogy mi történnék Földünkön, ha a felhalmozott nukleáris -fegyverkészleteket egyszer bevetnék. Márpedig a nukleáris fegyverek minőségileg új fegyverek, hiszen minden egyes nukleáris robbantás rádióaktív következményekkel jár, A sugárzás átterjed az egész földgolyóra, hatása megmarad még a robbanás után évtizedekkel is. A tudományos irodalomban nagyszámú tényt és adatot halmoztak fel, amely módot ad arra, hogy tudományosan elemezzük, milyen szörnyű veszélyekkel járna az emberiség számára, ha kitörne, a termonukleáris világháború.

Mennyi a világ atombomba-készlete ?

Jelenleg, 1962-vel bezárólag a világ atombombakészletét a tudósok 200—300 ezer megatonna trotil robbanóerejének megfelelőnek veszik. Vegyük a közép értékűnek tekinthető 250 ezer megatonnát. Ha kitör a háború, mindkét fél igyekszik minél rövidebb idő alatt csapást mérni1 ellenfelére, ami mindkét oldalról koncentrált nukleáris csapásokra vezet.

Számításainknál figyelembe kell venni azt is.:hogy az első csapásokat nyilván a kilövőhe- lyelcre és rakétákra mérik,- úgy hogy valószínűleg a rendelkezésre álló készleteknek csupán mintegy 50 százalékát tudják bevetni. Vegyük tehát alapul azt, hogy 125 ezer megatonna lesz az a. robbanóanyag-.meny- nyiség, amelyet viszonylag rövid idő alatt elsősorban az északi féltekén felrobbantanak.

Egyetlen 10 megatonnás bomba ötezer négyzetkilométernyi területen okoz rádióaktív szennyeződést,, amelynek következtében a robbanást kö— mondta, s letette a kagylót.

A vonal túlsó végén, egy váv- rosszéli telefonfülkében Otto Stalecker akasztotta helyére a telefonkagylót.

— Derék fickó! — suttogta magában.

Ez az elismerés Kriegernek szólt, Oskar Schubert legközelebbi barátjának és mozgalmi fegyvertársának...

Hitler pártja a harmincas években minden addiginál lázasabban dolgozott a hatalom átvételének előkészítésén. A fasiszták erői, a pénz- és iparmágnások támogatásával, egyre nőttek. A horogkereszt árnyéka vetődött ti német népre. Csak a munkásosztály tudott volna ellenállni a fasisztáknak. De Németország proletáriátusát a szociáldemokraták áruló tevékenysége igen meggyengítette. A szociáldemokraták, befolyása azokban az években még meglehetősen erős, volt.

A kommunisták józanul Ítélték meg a helyzetet. Megértették: ilyen körülmények között számolni lehet azzal, hogy a fasiszták elérik céljaikat. S a 1 párt egész sereg intézkedést tett, hogy a közeledő veszély ne érje felkészületlenül, Az első, amit tenni kellett: átmenteni az erők egy részét, a mozgalom kádereit. S 1933. februárjának és márciusának azokban a tra- , gikus napjaiban, amikor a Reichstag provokációs felgyújtása hozzásegítette a fasiszta- : kát, hogy Führerük átvegye a '< hatalmat,.s amikor a rohamosztagok betörték a há' xk kapuit, hogy kommunistákat kerítsenek kézre, Németország munkásosztályának pártja illegalitásba vonult

lelkesedett az azonnali hadbalépésért, noha áldozatosan szolgálta a német érdekeket. Csáky mindezt tudta, éppen ezért rendezte meg Horthyval és a vezérkari főnökkel együtt a rendkívüli minisztertanács gálád komédiáját.

Az urak tehát összeüllek, azt a tanácsot adták a külügyminiszternek, hogy „tapintatosan adjon tagadó választ” Ribbentropnak. így is történt, Csáky az ülésteremből felhívta a náci külügyminisztert és közölte vele a kormány döntését, A miniszter urak ezután hazamentek, majd összeült a szűk eb b tanácskozó testület, a koronatanács. Eddig tart a jegyzőkönyv, amely már korábban is ismert volt.

Csakhogy Erdmannsdorf

követnek most Londonban megtalált jelentése igen ha- tásosan kiegészíti ezt.

A német, követ Berlinbe : küldött távirata (a . „Dirin- : máeiai iratok” című gyűjte- : menyben a többi okmány között rövidesen megjelenik : majd) ugyanis így hangzik: i „Csáky külügyminiszter kijelentette előttem, hogy il- • letékes magyar körok beie- : egyeznek a német szállttá- : sokba, a birodalmi kiilügy- I miniszter úr által kért út- ; vonalon — feltéve, ha a l vagonok zártak és kívülről > nem látni katonákat, to- ’. vábbá teljes titoktartás esc- ; tén. A csapatok tehát meg- ; indulhatnak Magyarorszá- a gon át Erdmannsdorf kö- 1 vet.” |

Dátum: 1939. szeptember j

io. ;

—s. n. !

Az NKP néhány tagja és a járthoz közelálló aktivisták nár jóval korábban speciális eladatot kaplak. Ennek lényeié abból állt, hogy be kellett ipülni Hitler pártjába, a nem- :eli szocialista pártba, és különböző szerveibe, s ott gyö- :eret ereszteni, vagyis az ellen- ég soraiban dolgozni a pártiak.

Ilyen megbízatást teljesített Carl Krieger, a pártonkívüli közgazdász is. Megkönnyítette lelyzetét, hogy amint ezt Ost- >urg Ortsgruppenleitere és a 'áros más, fasiszta főkolompo- ai tudták — kispolgári család- lói származott. Krieger apjá- lak szőrmeáru üzlete volt.

Karl Krieger 1932-ben belelett a nemzeti szocialista púrt- ia. A lakásán, a társalgó ialá- a kitette Hitler nagyméretű rcképét, a kártyaasztal bár- onyterítőjén pedig állandóan tt volt a „Mein Kampf” bordó zattyánborbe kötött, dísznyo- fiású példánya.

Ettől kezdve kettős életet élt Crieger, állandóan lelve ve- zéllyél és örök izgalonimal. ziintelenül bizonyítania kellett

rendszer, iránti hűségét. S irieger ezt rendkívül nagy am- icióval tette. Aktívan részt ett példának okáért az 1934-es úniusi eseményekben, ugyan- gy, punt Heinz Upitz, 5 is va- ászott Ernőt Rohm elvbarútai- a,. s könyörtelen volt azokhoz, kiket fel kellett kutatnia és leg kellett semmisítenie. Igaz,

lelkiismeretének nem kellett iltakoznia, hiszen ezek az emerek, bár Hitler opponensei, oltak, de mégis megmaradtak; úriknak, a nemet munkásosz-, ily féktelen ellenségének. j

(Folytatjuk) i

a tömeges megbetegedésekre azután kerül sor, hogy égési városok pusztulnak cl, az rendkívül megnehezíti az orvosi segítségnyújtást vagy a megelőzést.

Vannak persze, akik az előbb

idézett adatok alapján olyasmit mondanak, hogy igaz, 60—70 millió négyzetkilométernyi te-, rülelen elpusztulna a lakosság túlnyomó többsége, de hát ai emberek a Földön 132,7 millió négyzetkilométernyi területen élnek, tehát még termonukleáris háború esetén is Sértetlen maradna a földterület fele, amelynek lakói túlélhetnék a háborút, s talán jobb életet teremthetnének maguknak.

Járványok, fehérvérűség, rák

Az efféle gondolatmenet nemcsak erkölcsileg tarthatatlan, hanpm egyébként is gyökerében hibás. Több mint tíí esztendeje ismeretes mái ugyanis, hogy a nukleáris x'obbanás következtében rádióaktív anyagok jutnak a légkörbe. A légáramlás ezeket at anyagokat szerteszórja az égési földgolyó fölött, lecsapódva tehát rádióaktív csapadékkal fertőzik meg az egész földfelszínt.

Ezt a rádióaktív csapadékot a növények könnyen feldolgozzák, rajtuk, illetve az állati szervezeteken keresztül bejut az emberbe is. Az említett radioaktív anyagok egyike, a Stroncium 90 felhalmozódik a csontszövetekben, s ennek következtében szüntelen sugárzásnak van kitéve a vért termelő és a sugárzásra rendkívül érzékeny csontvelő. Más anyagok az ivarsejtekre lehetnek káros hatással, ami súlyos öröklési rendellenességekre vezethet. A totális nukleáris háború után tehát az élerben- m ara dot lak között olyan • <•«••• ségek pusztítanának,‘ r,

veleszületett gyengeelméjűség# a fiatalkori vakság, elkorcso- sulás, torzszülés slb.

Egy nukleáris háborút kövcv tőén hihetetlen méreteket öltene a fehérvérűség okozta ha-i lálozás. Ezt a betegséget a csontvelőt ért sugárhatás okoz-l za. Az atomsugárzás kihatásait vizsgáló tudományos ENSZ- bizottság adatai szerint, há így totális háborúban 125 ezer •negatonnányi bomba robbanja, a csontvelőt ért természetes sugárzás harmincszorosának negfelelő sugármennyiség érné zzt az érzékeny részt. Mindért ilap megvan annalc feltétele-“ tósére, hogy a fehérvérűség >kozla halálozás ugyancsak Iyen arányban növekedne. Ha- ionló arányokban növekedne á •ákos megbetegedések száma s. A külső környezet rádió- iktivitásának nagyarányú fokozódása folytán gyorsabb itemben következne be általú- >an a fiziológiai öregedés, lc- ■övidülne az átlagos életkor# csökkenne az emberek termé- izetes immunitása és követke- éskeppen növekedne a fertőző negbetegedések száma.

Mindaz, amit elmondottunk#

'Rágósán mutatja, hogy éppen ízért, mert a nukleáris fegy- 'er egészen újtípusú tulajdon- úgokkal rendelkezik, bármely észén is törne ki nukleáris lábohí a világnak, azt a háborít az egész emberiség meg- zenvedné, sőt a háború végez- ével az emberiség több nemze- I léken át. viselné a sugárzás zörnyű következményeit. Nem úlzás az az állítás, hogy egy tukleúris háború után már az lső hónapokban elpusztulna a ’öld lakosságának egynegyededé, tehát mintegy 800 millió 'agy annál több ember. A2 leiben maradottak között pc- iig betegségek (elsősorban íeJ iérvérűség és rák) pusztítanálak, az utódok gycngeclmc- üen, Vakon vagy más rcrid- Ilenességgel születnének. Épen ezért mindent meg kell ennünk, hogy a nukleáris há- ■orút elkerüljük.

/' * . .11'..;

emberrel. Felvesszük próbaidőre.

— Ne kezdjük meg már most a kipróbálását, igazgató úr? — kérdezte Krieger. — Az új sofőr esetleg el is vinné az igazgató urat.

Khümetz megállt, s gondolkozva nézett Aszkerra.

—' Jól van —■ mondta kisvártatva. — \Vezesse Gubet a garázsba, s álljon elő kocsimmal.

Krieger és Aszker kiment a szöbából. Aszker csakhamar megjelent a főbejáratnál az igazgató kocsijával. Khümetz már a járdán várta. Az új sofőr könnyedén fékezett, kiug- i rótt a kocsiból, s kinyitotta a ■ hátsó ülés ajtaját az igazgató- : nak.

— Az Abwehr épületéhez — 1 mondta Khümetz, miközben i beült.

Hí i

Krieger egy darabig szemé- 1 vei követte a kocsit, aztán visz- i szament szobájába, s munka- hoz látott.

ICis idő múlva csengett a te- 1 lefonja. 1

— Tessék — szólt Krieger. ' — Igen, én vagyok... Nem, I már nincs szükségünk gépko- : csivezetőre. Éppen most vet- ] tünk íel egy megfelelő embert i

Aszker válaszai világosak és pontosak voltak. Minden arról tanúskodott, hogy Gube kiegyensúlyozott ember, s Khümetz nem sokat kockáztat, ha sofőrjévé fogadja.

Megszólalt a telefon, • Az igazgató azohhal a kagylóért nyúlt.

— Khümetz — mondta, s arca nyomban felvidult. Öltömében még a székről is felállt. — Üdvözlöm, Gruppenführer úr! — szólt nyájaskodva a kagylóba. — Örülök, hogy hallhatom a hangját, s még jobban örülök, hogy nem felejti el a régi barátokat!... Hát hogyne! Én is. Mondja, kedves Upitz úr, nem reggelizne esetleg nálunk? A feleségem boldog lenne ... Sok a munka? Igen, igen, megértem. Fiát mit csináljunk! Ha a hogy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez, ahogy keleten mondják ... Úgy szeretném már látni magát, azonnal indulok.

Khümetz letette a kagylót. Vidám volt, elégedetten . dörzsölte össze kezét, s mosolygott. Fütyörészve lépett ki az asztal mögül, hogy levegye a fogasról kalapját. Aszker felsegítette az esőköpenyét.

— Krieger — szólt már az ajtóból — foglalkozzék eszel az

43.

— És miért nem maradt íamburgban?

— Ugyanaz az oka, igazgató ir. Nincs olyan nap, hogy ne átogatnának oda az angol, 'agy az amerikai bombázók. 5g a kikötő, ég a város. Ham- jurgban, vagy Poroszországban; teljesen egy kutya.

— Heinrich Gube, egyébként zerencsés fickó. Burokban ízületeit — szólt közbe Krieger.

Khümetz értetlenül nézett az roda vezetőre.

— Egy nappal azután, hogy lube elhagyta a kórházat, — nagyarázta meg előbbi szavait íriegér —, a 22—40-es a leve- íőbe repült.

— Igen... — dörmögte az gazgató. —• De honnan tudja naga ezt, Krieger?

— Aztán, hogy Gube jelent- ;ezett nálam, telefonáltam iamburgba. A parancsnokság negerosítette mindazt, amit nőst ő elmondott. Bár termé- izetesen ez még csak előzetes ájékozódás volt, küldünk ne- :ik egy hivatalos megkeresést s. Oda és Pillauba.

Khümetz elgondolkozott. Az- .án még Gube katonúskodúsá- ■ól, családjáról, azokról a gép- cocsi típusokról érdeklődött, ímelyekkel eddig dolgozott.