Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-09 / 82. szám

I95S. április 9. ESÄAKIWAG’S'ÄRORSZÄÖ 3 lensenfizzel műkodá erőmö-kazánok r Baku közelében egy hőerő­műben közvetlenül a Kaspi- tengerből kiemelt vizet hasz­nálnak fel. Első pillantásra ez hihetetlennek tűnik, hiszen még az édesvíz is kazánkövet képez, a tengervíz pedig né­hány hét alatt eldugaszolná az összes csöveket kalcium- és ma gnéziumsókkal. Iszmail Makinszltij aberbajd- zsáni tudós a világon egyedül álló berendezést dolgozott ki, amely a tengervíz erős lágyítá- sának termokémiai módszerein alapul. Az ilyen módon lágyí­tott víz ivásra és öntözésre al­kalmatlan, de iparilag nagy­szerűen felhasználható. A szakemberek kiszámítot­ták, hogy a bakui és szumgaiti működő és épülő erőműveknél ezzel áz eljárással annyi édes­vizet takarítanak meg, ameny- nyi felér az apseroni félsziget lakosságának jelenlegi fogyasz­tásával. A termokémiai eljárásnak megvan az a nagy előnye, hogy a tengervíz lágyítása során melléktermékként értékes ve­gyi anyagokat nyernek, ame­lyek értéke meghaladja a lá- gyításra fordított kiadásokat. Diesel-motoros emelőtargoncával... Gratulálunk... j I fisa Lenin Kohászati | I Művek Szakszervezeti Bi- [ I zottságának. A vasgyári \ I mozi épületében — mint ar- | | ról részletesen beszámol- ] ! tunk — ötletes, tanulságos | I kiállítást rendeztek a gyári = szocialista brigádok életé- | röl, a kitűnő mozgalom fej- | 1954-ben kezdtek meg A1­iődésérőL A remek kiállítás | “fJS? légkor- egyben a szocialista mun- : szerßbb bányaüzemének, a kásöntudat zászlóvivőinek j gzuhakálló ÍI-es aknának mé- ügyes népszerűsítése is, A : lyítését. Az új bányát imn egy , ... ; « millió tonna szenv.xp.yon k-i kiállítás iránt nagy az él‘" j Emelésére létesítették. A két deklődés, Már eddig is soiC j m^ter körüli vastagságú szén­kíváncsi látogató tekintette i telepek íűtőértéke 3200 kaló- meg, köztük a brigádok ! ria. A bányában gépesítette t családtagjai, s a környező ja szállítást. A munkahelyekről | üzemek (Diósgyőrt Gépgyár, \ | Miskolci Bányaüzemek stb.) § S szocialista brigádjainak tag- I I jai; I I Nem ártana, ha megyénk- 1 l ben a távolabbi | képviselői is szerepel a Budapesti Nemzetközi Vásáron, a Diósgyőri Gépgyár. A hétfajta markolószerke- zettel ellátott jármű a legkülönfélébb anyagok, termékek elszállítására alkalmas. Elérte a napi 100 vagonos termelést a borsodi szépmedence legkorszerűbb bányaüzeme kaparó-, és gumi szállítószala­gok hordják a szenet a csillék­be, és a 150 méteres lejtakná- ból végtelen-köteles berende­zés továbbítja azt a felszínre. A szállítóvágatokat mindenütt fénycsövek világítják meg. A hagyományos bányász karbid­lámpát már csak a munkahe­lyeken használják. A termelést három nagy tel­jesítményű, önrakodásos front­üzemek j « _ , ........ f5 tanulóifjűsá- I i ^ közül is minél többen = ; látnák, Horgásztanya a rakacai víztárolónál Az időjárás javulásával megélénkült as élet a bors°di : necázók” körében. Az Észak-Magyarorszagi Horgász Egyesü­lni az utóbbi néhány nap alatt több mint ezren váltották _ i kj áietve újították meg horgászjegyilket, hogy hódolhassanak . bontása után' érdemes = kedveli sportjuknak. Napról napra mind többen keresik Jel | lenne kiállítani Ózdon, Ka- I a Túszát, a Hemádot, a nyeld tavakat, az I zincbarcikán, Tiszaszeder- I holdas vízterületét, hogy szerencsét próbáljanak.Ajmdktoul I kényben és a lemt^ohb I hideg tél egyébként, tapasztalt horgászok szerint nem oko.ott 1 bányatelepeken is. Végleges | ^^ZVothorXzTn^rt6kes létesítménnyel gaz- ! útja után pedig gondosan \ dagadnak. Az egyesület a több mint 300 holdas nkacat v | becsomagolva megőrizni, I tárolónál megvásárolt egy korábban más pfirahasjait P ÍEgy-két évtized múlva bi-= letet, amelyben harmincágyas ^gásztanyat rendez be. A hor • KM..___ f ejtésen végzik. Az acéltámok- kal biztosított tömegtermelési munkahelyek lehetővé tették, hogy a bányafa felhasználást a szokványos, vagononkint 4,2 köbméterről 1,5 köbméterre csökkentették. A borsodi szénmedence leg­korszerűbb bányaüzemében a termelést 1959-ben kezdték meg, s áprilisban már napi át­lagban kereken 100 vagon sze­net küldenek a felszínre. A szuhakállói Il-es akna az első olyan üzem a borsodi szénme­dencében, amelyből egyetlen lejtősaknán keresztül ilyen mennyiségű szén érkezik az osztályozőra. A korszerű bá­nyaművelés eredményeként az üzemi teljesítmény műszakon- kint meghaladja a 15 mázsát, amely országosan is a legjob­bak közé tartozik. A korszerű bányaüzemhez korszem munkásvédelmi intéz­mények is tartoznak. A bányá­ból kijövő dolgozók például úgynevezett fehér-fekete für­dőben öltözködnek át. Az idén új raktárt és minőségvizsgáló helyiséget építenek az üzem­hez. 95 Hivatalos“ találkozás J ózsef Attila-dijat kapott. szép kitüntetés után az eddig végzett munkáról, a további tervekről beszélgessünk. Még­hozzá úgy, hogy ennek az új­ságban szépen csengő monda­tokban legyen nyoma. • Mert költő. A nevét már sokan is­merik: Ladányi Mihály. Hát elő a jegyzetfüzetet, ceruzát és kezdjük. Otthonosan helyezkedik el a széken: gyakran járt már a szerkesztőségben és néha szin­te órákig beszélgettünk. De hi­vatalosan most először. Mit is jegyezzek fel? Profán, nem ép­pen a helyzethez illő emlékek motoszkálnak bennem. Rózsa­lopás éjjel az Eötvös-kollégium szomszédos villájának kertjé­ből, bonyolult manipulációk egy tizes megszerzéséért, (a legbeváltabb: az előadások kö­zötti szünetben tíz tálkát szólít­ja meg ilyeténképpen: „Adj kölcsön egy forintot. Tejet aka­rok inni.”' Egy forintja minden­kinek volt. De „képe”, hogy visszakérje, már nem.) Es ilye nek. De előbukkannak más em­lékek is. A Tűztáncban 1958- ban neki is megjelent néhány verse. A következő évben ki­adják első önálló kötetét, Az út kezdete címmel. Két évvel ké­sőbb újabb kötete jelenik meg, az Öklök és tenyerek. Erre ní­vódíjat is kapott. Újságokban,' folyóiratokban szerepel, is­mertté válik a neve. De nem találja helyét sehol. Vándorol és dolgozik. Sokat. Hónapokkal ezelőtt ugyan ezen a széken ült és akkori éle­téről beszélt. Rudolftelepen ta­nított. Fáradtság érződött hang­ján, mozgásán. Nem olyan fá­radtság, amelyet egy jó alvás elmulaszt, hanem valami mé­lyebb, gyötrőbb. Feketekávék feszítette idegekkel átdolgo­zott, számtalan éjjel fáradtsá­ga. Az idővel folytatott harc nyoma. Színdarabot, verseket írt, de csak éjjel. Csak éjjel ju­tott rá idő. Legutóbb vidáman, jókedvű­en állított be. Kazincbarcikát! dolgozik, a művelődési otthon igazgatója. Klubot szervezett, külön a fiataloknak, külön az idősebbeknek. író—olvasó ta­lálkozó, társasjátékok, vetítés stb. szerepel a programban. Belépő: a könyvtár olvasóje­gye. Különösen az író—olvasó találkozók tetszenek. Legutóbb Győré Imre járt náluk, a kö­zeljövőben pedig Molnár Géza és Soós Zoltán keresi fel őket. Kazincbarcika mintha eddigi tartózkodási helyei közül a leg­nagyobb hatással lenne rá: „Kazincbarcika után Miskolcon úgy érzem magam, mintha an­tikváriumba lépnék”. Aztán ar­ról a lendületről, fiatalos fris­sességről szólt, ami Kazincbar­cikát jellemzi. Majd munkájá­ról: burleszk-tragédiát írt, Hadmánia címmel. Már majd­nem elkészült vele. Hamarosan megjelenik újabb kötete, a Mint a madarak. „Jobbnak, többnek tartom az eddigiek­nél.” Rudolftelep? „Nyomot hagyott a versekben. Főlég a képek szerkesztésében.” Most újra itt ül a ..szokott’’ helyén. Jókedvűen csipkelődő, kissé önirónikus hangulatban. Hát mit is írjunk a még tiszta jegyzetfüzetbe? __ EJ emelem, nem akarsz * * kérdezni! Ugv sem tud­nék mit mondani.' Legfeljebb azt, hogy idő kellene. Nagyon sok idő! Hogy dolgozni tud­jak. És tanulni... Priska Tibor Több mint kei százharmincait pályáznak a Kiváló mérnök cs Kiváló technikus címre a Lenin Kohászati Művekben A Lenin Kohászati Művek­ben az idén több mint négyszer annyian akarják a Kiváló mér­nök, illetve Kiváló technikus címet megszerezni, mii^t ta­valy. A fiatal műszakiak közül ugyanis hatvan mérnök és csaknem száznyolcvan techni­kus jelentkezett a mozgalomba. A megtisztelő címre pályázók, a mozgalom célkitűzéseinek megfelelően, valamennyien olyan új megoldás kidolgozását vállalták.' amelyek értékesen járulhatnak majd üzemük, munkahelyük műszaki színvo­nalának emeléséhez, a termelé­kenység, gazdaságosság javítá­sához, s számos esetben a munka könnyítéséhez. Törek­Gondolatok az építőiparról Irta; Hannos Károly, az EM. Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke vésüket az illetékes gyárrészle­gek főmérnökei rendszeresen támogatják majd. segítséget nyújtanak azok mielőbbi meg­valósításához, A fiatalok válla­lásához tartozik még, hogy szakmai, politikai ismereteiket módszeresen bővítik, s a mér­nökök a különböző szakmai tanfolyamokon előadásokat is tartanak. Szombaty Imre, a szerszámellátó tizein technoló­gus-mérnöke például a forgá­csoló szerszámok teljesítmé­nyének. élettartamának növe­lésére, Tóth Auiél, a középhen­germű üzemmérnöke a henge­relt. acélok felhasználásának csökkentésére dolgoz ki javas­latot. Káli József technikus a bugatisztítás automatikus meg­oldását: választotta javaslata témájául. A nyelvismeretek el­sajátítására a Fiatal Műszakiak Tanácsa a mozgalom résztvevői részére az idén orosz, német és angol nyelvtanfolyamot rendez közép- és alsó fokon. A válasz­tott feladatok minél tökélete­sebb megoldására és nem utolsó sorban a fiatal műsza­kiak ismereteinek bővítésére csoportos és egyéni látogatáso­kat is szerveznek az ország kü­lönböző üzemeibe, tudományos intézeteibe. 36Q egyetemi hallgató népmüvcibSi gyakorlata Az elmúlt hetekben ország­szerte 360 egyetemi hallgató járta a falvakat. A fiatalok népművelési gyakorlaton vet­lek részt. Egy-egy községbe négy egyetemista látogatott el: mezőgazdászok, jogi-, orvos- és bölcsész-hallgatók. A fiatalok ismerkedtek a falu életével,' ellátogattak a művelődési ott­honokba, ifjúsági szervezetek­be és előadásokat tartottak mezőgazdasági, egészségügyi, jogi és irodalmi kérdésekről. Segítettek a falusi fiataloknak az öntevékeny művészeti cso­portok megalakításában, iro­dalmi színpadokat, szavalókó­rusokat és énekkarokat hoztak létre. Az egyetemi hallgatók és a falusi fiatalok között jó kap­csolat. alakult ki. A vendég­látók több egyetemi hallgatót meghívtak: nyári szabad ide­jükben látogassanak el újra a községekbe. azonban éppen az építőipar, il­letve termékeinek helyhez kö­tött jellegéből kifolyólag helyi­leg jelentkezne. Elmondhatjuk megyénk építőipari műszaki fejlesztését, az ebben érdekelt termelő szervezetek szervezett és tervszerű együttműködése nagy mértékben segítheti! Itt is találhatunk egyébként spontán kezdeményezéseket. így pél­dául a helyi gyártású mű­anyag-festékek tervezettnél na­gyobb ütemű, helyi felhaszná­lását. S hogy mindjárt egy nagyobb horderejű példát is említsünk, a város és a megye lakásépíté­seinek jelenlegi legkorszerűbb előregyártott módszere, az úgy­nevezett blokkos építésmód. Jellemzője ennek a kohóhab- salak adalékanyagú falblokkok alkalmazása. A távlati tervek szerint Borsodban több éven át ezt a módszert kell alkal­mazni. Az előregyártott ele­mekből épített lakóházak kivi­telezésére azonban világszerte és az ország egyes területein is alkalmazzák a panelos építés­módot, ami a falazatnak kor­szerűbb, gazdaságosabb, ter­melékenyebb készítését bizto­sítja. így tehát végső fokon több lakást is jelent. Szinte bi­zonyos, hogy ezt az építési mó­dot a megyében és Miskolcon a tervezettnél korábban be tudnék vezetni, ha a cél érde­kében az érdekeltek összefog­nának. relő jellegűvé tételét, a kon­centrálás is elősegíti. Szüksé­ges még a tipizálás, vagy tipi­zálhatóság és az előregyártha- tóság. (Az azonos, egymáshoz képest pedig közel azonos sú­lyú elemek sorozatban való létrehozásának és összeszere­lésének lehetősége is.) Ezek a szempontok országosak, s he­lyi viszonylatban csak az szük­séges, hogy azoknak érvénye­sülését a helyi szervek is maximális mértékben mozdít­sák elő. A műszaki fejlesztés „hori­zontális” meggyorsítására azonban, miként a koncentrált építés esetében is láttuk, helyi megyei viszonylatban kiakná­zatlan lehetőségek mutatkoz­nak. A megyében ugyanis nemcsak az építőanyagipart, a nagyüzemé előregyártás igen sok ágazatát, hanem a gép­gyártást, a fejlődő műanyag­ipart, s az acélgyártást is meg­találjuk. A terület fejlődése, illetve bizonyos fokú elmara­dottsága belátható időn belül az építőipar szakadatlan, gyors fejlődését igényli. Nem kétséges, hogy ezt az igényt jobban ki lehetne elégí­teni, ha a területünkön mű­ködő sokféle építőipari szerve­zet és az egyéb, az építőipar munkáját segítő üzemek terv­szerű összefogását hozhatnék létre a műszaki fejlesztés je­gyében. Az összefogás mértéke, az ebből származó esetleges kölcsönös kötelezettségvállalá­sok természetesen nem gátol­hatják meg az egyes üzemek népgazdasági kötelezettségei­nek teljesítését. Az eredmény jellegű műszaki fejlesztés, amikor egyes iparágakban az alaptudományok valamelyiké­nek felfedezései rohamos fej­lődést eredményeznek, úgy­szólván forradalmasítják az iparágat, vagy újat hoznak létre. (Pl. műanyagok, vegy­ipar.) Ebben az esetben a vál­tozások az egész népgazdaság struktúrájára kihatnak és nép- gazdasági méretű intézkedése­ket kívánnak. A holvi építőipari műsza­H neiyi ki £ejlesztés tár­gyalásakor helyesebb a „ho­rizontális” jellegű kérdések tárgyalása, annak ellenére, hogy építőiparunk műszaki fejlődése a másik, nép- gazdasági szintűnek nevez­hető fejlődés jellemzőit is tar­talmazza. Ugyanakkor a helyi igények és a lehetőségek nyil­vánvalóan az általános jelle­gű fejlődés adottságaiból ve­zethetők le. A műszaki fejlesztést az építőiparban a gépesítés, a ke­vésbé gépesíthető műveletek (pL vakolás) más technológiá­val való helyettesítése, és az üzemi gyártás előnyeit maxi­mális mértékben biztosító elö- regyártás jellemzi. Az építő­ipar ezenkívül alkalmazza a más iparágak műszaki fejlődé­sének eredményeit (pl. mű­anyagok, aluminium). Mindjárt megállapíthatjuk, bogy az építőipar „iparositá- sát”, a helyszíni munkák sze­hogy az építkezések súlypont­ja tervszerűen halad egyik te­rületről a másikra. A területi koncentrálás el­len ható erő, főleg városon, a szanálások kérdésköre. Ez bo­nyolult és önmagában is ren­geteg szempont összehangolá­sát igénylő problémakör és igen nehéz feladat. A nagy­üzemi ipari rekonstrukciók és néhány, főleg budapesti, váro­si építési feladat valóban kon­centrált, és szinte órára ki­dolgozott ütemterv szerinti, si­keres lebonyolítása viszont azt mutatja, hogy a tervszerűség, a nagyobb eredmények bizto­sítása végeit helyes lenne a nem ipari építkezéseken is a szanálandó területek „rekon­strukciós” módszerekkel törté­nő átépítését igen alapos elő­készítés után. szélesebb kör­ben alkalmazni. Kiss Árpád elvtársnak egy, a műszaki fejlesztéssel kapcso­latos tanulmánya a műszaki fejlesztés két jellemző mód­ját határozza meg. Az egyik, a „horizontális”-nak nevezett, amikor ágazaton belül a szük­séges társadalmi munkaráfor­dítást csökkentjük a termelés növelése, anyagmegtakarítást eredményező technológiai vál­toztatások, a kisegítő munkák csökkentése révén. „Ez a mun­ka a népgazdaság valamennyi területén ... folyik, ebben a legszélesebb dolgozó tömegek reszt vesznek.’’ A másik az a A koncentrálás ™?dja ti területileg koncentrált épí­tés. Ha építkezéseinket egy- egy területre sűrítjük, a mű­szaki-gazdasági eredmény fel­tétlenül jobb lesz. Ebben az esetben az épités eredmé­nye is plasztikusabb, a város­képet ugrásszerűen javítja. Vannak természetesen helyhez kötött építési igények is (isko­lák, üzletek stb.). Még ilyen esetben is lehet azonban a koncentrálás eszközével élni, mint ahogyan a megyei tanács tette, amikor a megyében szét­szórtan jelentkező iskolaépíté- Bi igényeket térben és időben úgy sorolta, hogy az építkezé­sek egy időben 2—3, vagy több. egymáshoz közel lévő község­ben folytak, évenként más­más területen. ,, Miskolcon csak az utóbbi tíz évben megvalósított építke­zéseket „összetolhatnánk ami Uyen formában természetesen S fikció, szinte magunk baK i - ‘ ,-a- milyen változást sem hinnők, m y ntrflt tud doidezm a .,ct6bRn s építés egy előre tervezve ha ez így, n ® meg teljesen, sem valósítható meg gazdasági és városK P pontból, ««agSS; fokú területi konc egyaránt jobb eredi t k B talán az egyes karul Vagy városrészek tak látná türelmesebb lenne, ha latna,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents