Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-09 / 82. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! „Hivatalos“ találkozás Ladányi Mihály József Attila-di'tas költővel (3. oldal) Vasárnapi sportered menyek (S. oldal) íNasiiriisen túlteljesítették rúltalásukcit (6. oldal) SIX. évfolyam, «2. Kaárn Ara: 50 fillér (94.1. április 9, kedd V. \ J Megkezdődött az Akadémia nagygyűlése Hétfőn délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében az Akadémia idei közgyűlésével megkezdődött az Akadémia nagygyűlése. Az ünnepélyes megnyitáson je­len volt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács • elnök­helyettese, az Akadémia al- elnökei, az elnökség és az Akadémia tagjai, a társadal­mi és kulturális élet sok is­mert személyisége. A nagygyűlést Rusznyák István, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke nyitot­ta meg. A megnyitó után Erdei Fe­renc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára terjesztet­te elő az elnökség beszámoló­ját az elrtiúlt év munkájáról és a legközelebbi jövő feladatai­ról. Rámutatott arra. hogy tu­dományos szempontból kima­gasló jelentőségű esemény volt az elmúlt évben azoknak a fontos dokumentumoknak a megjelenése, amelyekben a társadalomnak a tudománnyal szemben támasztott igénye je­lentkezik. Ilyen az országos távlati tudományos kutatás terv jóváhagyása, a távlati népgazdasági terv főbb celt - nak kialakítása és közzé teteic, a VIII. kongresszus irányelvei­ben és határozataiban a tudo­mányok iránt megfogalmazod társadalmi igények, végül több fontos, a nemzetközi tudomá­nyos együttműködésre vonat­kozó KGST-határozát. A beszámoló középpontjá­ban a , tudományos munka színvonalának emelését, a ku­tatások jeltételeinek javítását és eredményességének fokozá­sát célzó tevékenység állott. Megemlékezett olyan fontos tudományos alapmunkálatok befejezéséről, mint A magyar ijmmiHmiMiiiiiitmimimMMmmnimimmtmttHinimmnumiMMmmtMimmttuuiii'iiti Csö-ka!amajka Élelem hajnalán, amidőn : először hallottam azt a mon­dást, hogy „két szék közül a földre esett”, azt hittem, ez p örökérvényű igazság. Közben U eltelt néhány évecskc, s bc- | bizonyosodott előttem is, | hogy örökérvényű igazságok p nincsenek, vagy ha vannak — I azok nem igazságok. Mindezt í a bonni cső-kalamajka jut- : tatta eszembe. ! Ismert tény, hogy az egyik szovjet kereskedelmi vállalat ! csöveket rendelt több nyu- \ galnemet cső-vállalattól. A nyugatnémet csövesek kap­tak a csövön, mert ez az üz- t let alkalmasnak látszott ar­ra, hogy kirántsa őket a csőből. Mármint üzleti de­konjunktúrájuk csövéből. Nem akartak éhező csölakók lenni. Igen ám, de a, bonni P Boss, aki a párizsi Bossal I együttműködve kicbrudalta az angolokat a Közös Piac­ból — s ezzel csőbeszorítot- ta Albiont; csövet-csövön non» hagyván, tiltakozott. Azt mondta, ez a cső-kalamajka ‘ csöiigyeinck. nyelv értelmező szótára. A mai magyar nyelvrendszer című munka. A magyar történet rö­vid összefoglalása,-az Uj Ma­gyar Lexikon. Ugyanakkor fontos új kez­deményezések történtek, ame­lyek egy-egy tudományág fej­lődését alapozzák meg, példá­ul a szociológia, a kibernetika és az általános szervezéstudo­mány vonatkozásában, A beszámoló után Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Be­vezetőben átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mánynak üdvözletét, majd így folytatta: — Az elnökség beszámolója jogosan szólt azokról a/ sike­rekről,, amelyeket a tudomány különböző ágaiban a múlt év során elértek. Ezek tanúsítják, hogy tudósaink élve a munká­hoz szükséges kedvező feltéte­lekkel, odaadóan dolgoztak és jelentős tudományos eredmé­nyeket értek el. Az elmúlt évben kitűzött fő feladatokat sikeresen megoldották. Telje­sen jogos az elnökségnek az a megállapítása, hogy tudomá­nyos életünk dolgozói az idén még a tavalyinál is nagyobb feladatokra, még eredménye­sebb munlcára képesek. Ezután a VIII. pártkongresz- szusnak a tudomány fejlődésé­vel kapcsolatos megállapításai­val foglalkozott, majd a KGST- országok tudományos együtt­működéséről szólott Megálla­pította, hogy még távolról sem használjuk ki a szocialista or­szágok nemzetközi együttmű­ködésében rejlő lehetőségeket. Ezután a technika fejlődésével kapcsolatos tudományos fel­adatokra mutatott rá. Befejezésül a tudósképzéssel foglalkozott. Fock Jenő beszéde után az akadémiai aranyérem és jutal­mak kiosztása következett. Az aranyérmet — a legmagasabb akadémiai kitüntetést — a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöksége Hevesi Gyula aka­démikusnak, az Akadémia al­el nőkének adományozta. Rusznyák István elnök ki­osztotta az 1963. évi akadémiai jutalmakat. Az akadémiai ju­talom első fokozatát 5, a máso­dik fokozatát 10, harmadik fo­kozatát 20 kutató, illetve ku­tatócsoport kapta. A jutalma- zottak nevében dr. Balogh Ká­roly egyetemi tanár mondott köszönetét. Közzétették os SZKP Központi Bizottságának május 1-i jelszavait Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizott­sága az idei május elsejére 102 jelszót adott ki, amelye­ket a hétfői Pravda tett köz­zé. „Szovjetunió dolgozói! Fordítsátok minden erőtöket az SZKP programjának, a párt XXII. kongresszusa ha­tározatainak megvalósítására! Előre a kommunizmus győ­zelméért!” — hangzik az egyik jelszó. A jelszavak éltetik május elsejét, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napját, a vi­lág munkásai egységének és testvériségének napját, éltetik a marxizmus—leninizmust, a világ dolgozóinak hatalmas forradalmi tanát. hatékony ideológiai fegyverét. Az első jelszavak között található az, amely a Kom­munista Kiáltványból vált ismeretessé: „Világ proletár­jai egyesüljetek!”. Ugyancsak az élen álló jelszavak éltetik a népek közötti békét és ba­rátságot. „Világ népei! Követeljétek Bent és kint I. árt a NATO Szóval ráfújt a csőüzietre Oly erősen fújt azonban hogy ez allibbent Albionba’ De minthogy ott is akadnak csövesek, felkapták a dolgot' beleptek a csőbizniszbe. Kép­zeljék: hajlandók átvenni az üzletet. A bonni Boss erre azt követelte a NATO illetékesei­től, hogy verjék ki Albion fejéből a csövei. A londoni Boss azonban Albion szuve­renitására hivatkozva tilta­kozott: „Csőügyekben még jogunk van dönteni!” A bonni Boss elveszítette a keleti csövet és nem nyerte meg a nyugatit. Igaz. öve a dicsőség, de az angoloké az üzlet. Magyarán szólva — két cső közül a csőbe esett... AZ ÁRVÍZ, a belvíz gyak­ran üti cl számításaiktól a do- rogmaiakat. Valósággal zsong- 1 őrködést kell a gazdálkodás­ban bemutatniuk ahhoz, hogy év végére összegyűljenek a fo­rintok. Május végén még ka­csák úszkálnak a szántón. A föld holdja egyik helyen öt- ven, a másik helyen pedig 200 mázsa cukorrépát ad. Szóval fogódzón meg az a szakember, aki itt produkálni akar. Azt mondják, ha régen. 1932 előtt árvíz volt, a község magános szigetként emelkedett ki a ten­gerből. Azóta védgát épült, de a víz most is nagy istenve­rése. Kun Bajos elszámoló szavá­ba egy kis aggódás is vegyült, amikor kint így búcsúzott: — Azért nem lehet mindent a vízre kenni. A mi szénánk sem áll a legjobban. Nincs főköny­velőnk. A jószágokat áron alul adtuk el. Ezenkívül • egy-két belső hiba, fegyelmezetlenség is előfordult, így aztán körül­belül 30 forint helyett csak 25- öt ért egy munkaegység. így váltam el informáto­romtól. Arcáról, aggodalmából azt láttam, hogy felelősséget érez a tsz iránt. No, de akkor miért nem odabent beszéltünk az irodában, ahol többen is tartózkodtak? Nehéz a válasz. Ilyenkor csak következtethet az ember. Még nem beszélnek egy nyelven a tsz-ben. A tö­rekvések. a szándékok néha még külön utakon járnak. TISZADOROGMÄN minden­ki szereti a földet, ragaszkod­nak a gazdálkodáshoz, > idáig inkább továbbtanuló fiatalok kerültek el a községből. Akik­nek kenyerüket régen is a föld biztosította, azok ma is a köz­ségben vannak. Nem is beszél senki arról, hogy elkívákozna. Arról inkább, hogy jobban is mehetne a közös szekere. Föld van szépen. Ma már máskép­pen gazdálkodnak, sokminden másképpen alakul, mint azok­ban az időkben, amikor 120 fo­gat járt a határba. Most alig van belőle néhány, de ez ért­hető is, hiszen igen jó vásárt kötött a tsz a gépállomással. Olcsón kaptak egy gépmű­helyt, a hozzá tartozó épületek­kel, s 15-re emelkedett a trak­torok száma. Most már nem kell a gépállomáshoz fordulni, legfeljebb majd csak nyáron, amikor kombájnra lesz szük­ség. Önállósodik a gazdaság. Sok minden vár azonban még eligazításra. Az irodában arról is szó volt, hogy tavaly a kertészetnek egy holdja 15 ezer forint jövedelmet is ho­zott. A kertészet nagy ígéret, csak... Messze vannak a vá­rosok. Miskolc 56 kilométerre. Szolnok és Debrecen még tá­volabbra. Ilyen messzire szál­lítani a zöldségfélét nem olcsó mulatság. Végleges megoldást az hozna, ami pillanatnyilag még csak a vágyakban él. Ha a környéken épülne egy kon­zervgyár, mindjárt lenne pia­ca a kertészeti növényeknek, s lenne elegendő pénz is a köz­ségben. Ez azonban még távo­li terv, vagy talán csak elkép­zelés. Amit Kun Lajos mondott, az természetesen elgondolkoztató. Szovjet tudós nyilatkozata a szovjet—amerikai együttműködésről a világiírkutatáskan V. Bugajev professzor, aki részt vett a Rómában néhány kozmikus kísérlet során nyert eredmények közös felhaszná­lásáról folytatott szovjet— amerikai megbeszéléseken, nyilatkozott a TASZSZ tudósí­tójának. A professzor hangoz­tatta, hogy a szovjet és az amerikai tudósok véleménye I szerint már a közeljövőben létre kell hozni a meteoroló­giai mesterséges holdak segít- | ségével nyert tudományos in- ; formációk operatív cseréjét. A Rómában folytatott tár­gyalások eredményeként alá­írt; megegyezés értelmében már a közeljövőben három kö­zös szovjet—amerikai tudo­mányos tervet valósítanak meg: kicserélik a meteoroló­giai mesterséges holdak segít­ségével kapott adatokat, bűzö­sen használják fel a Földnek műholdak segítségével nyert mágneses térképét, a Föld sterséges holdjainak fel- használásával távközlési kí­sérleteket végeznek a világűr­ben. i _ D e az is, amit a volt középpa­raszttól. Sánta Ferenctől hal­lottam. ö még egy kicsit „ré­giesen” • gondolkozik. Azt mondja: — Régen ilyenkor a lipi-la- pos helyeken már szántogat- tunk. Most is ezt kellene. Akik az irodában voltak, kissé megmosolyogták az öreg szavait, — Gépek mellett már ezt nem lehet csinálni. Sokba ke­rülne az üzemanyag, drágább lenne, mint a lófogat. A nagy­üzemben már nem lehet tol- dozni-foldozni. De AZÉRT ez a jelenség is mutat valamit. Hiányzik még a közös nyelv. Ahogy Kun La­jos őszintén elmondta a ma­gáét, ugyanúgy mások is tar­togatnak hasonló véleménye­ket. Ezt látni kell a vezetőség­nek. Helytelen következtetést vonnának le, ha a „kinti” be­szélgetésben, vagy más. őszin­te megnyilatkozásokban vala­milyen inkorrektséget látnának. Együtt kell a jövőről beszélni, s annak minden csinját-binját meghányni-vetni. És Tiszado- rogmán nagyon nagy szükség van erre. Még nem alakult ki véglegesen minden. Azt mond­ják, hogy akik a felsőbb szer­vektől jönnek^ jószándékú em­berek, tele vannak segíteni akarással, csakhogy a segíteni akarás az a mindennapi gon­dok megoldására vonatkozik. Évekre, sőt évtizedekre előre kell látni, ez magyarul azt je­lenti, hogy véglegesen ki kell alalculnia a gazdaság arculatá­nak: mit hová vessenek, mivel érdemes foglalkozni, hogyan legjövedelmezőbb az állatte­nyésztés. Közgyűlési téma a javából. A VIZ MÉG EGV IDEIG alkalmatlan vendég lesz Tisza- dorogmán. Nem sokáig azon­ban. A vízgazdálkodási társu­lat segít a bajon, s amikor a tiszavalki átemelő lelep elké­szül, sok minden megoldódik. Addig azonban a vezetőségre vár. hogy mindent közöljön a tagsággal, s ha nem is használ­ható valamennyi tanács, véle­mény, azért mindenre fel kell figyelni. Lehet, hogy nem ve­szítettek el öt forintot a múlt esztendőben, de hogy vesztet­tek valamennyit, az biztos. Ezen érdemes gondolkozni, s cselekedni is azért, hogy az idén már ne legyen veszteség. Álarami Ernő a német békeszerződés meg­kötését és Nyugat-Berlinnek szabad, dcmilitarizált várossá való alakítását!” — hangzik az egyik jelszó. Az SZKP Központi Bizott­sága testvéri üdvözletét küldi a szocializmust'építő Kínai Nép ­köztársaság dolgozóinak és él­teti a Szovjetunió és Kína ha­talmas népei között fennálló örök, megbonthatatlan barátsá­got cs együttműködést. Testvéri üdvözletét tolmá­csolnak a jelszavak Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság, Lengyelország. Ma­gyarország. a Mongol Népköz- társaság. a Német Demokrati­kus Köztársaság, Románia és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság szocializmust építő dolgozóinak. Az SZKP Központi Bizott­sága testvéri üdvözletét küldi Kuba hős népének, amely „a szocializmust építi, odaadóan védi szülőföldjének szabadsá­gát és függetlenséget az ameri­kai imperialisták agresszív tá­madási kísérleteivel szemben”. A jelszavak testvéri üdvözle­tei tolmácsolnak Jugoszlávia dolgozóinak. „Fejlődjék és erő­södjék a szovjet és jugoszláv népek barátsága és együttmű­ködése a békéért ős a szocializ­musért folytatott harc érdeké­ben!” — hangzik a jelszó. Éltetik a jelszavak a Szovjet­unió békeszerctő lenini külön­ülik» ját. Párizs „nagyhete 99 Párizs (TASZSZ) Hétfőn megnyílt Párizsban a SEATO minisztertanácsának 8. ülésszaka. Ennek az agresz- szív katonai tömbnek a tagjai tudvalévőén az Egyesült Álla­mok, Anglia, Franciaország, Ausztrália, Uj-Zéland, a Fü- löp-szigetek, Thaiföld és Pa­kisztán. Az ülésszak a legszigorúbb titoktartás jegyében folyik, a párizsi sajtó azonban elárulja, hogy napirendjének fő pontjai: a kelet-nyugati viszony, a laoszi helyzet, a Dél- Vietnamot állítólag fe­nyegető „kommunista ve­szély” és „a kommuniz­mus elleni harccal kap­csolatban” Ázsiában teen­dő intézkedések. (Ez utóbbi kérdésre vonatko­zólag a SEATO katonai szak­értői külön jelentést készítet­tek.) A hétfői ülésről származó értesülések szerint Pote Sara­sin, a SEATO főtitkára, Rusk amerikai külügyminiszter és Home angol külügyminiszter mondott beszédet. Sarasin beszédét a harcias- kodó kommunistaellenesség jellemezte. Rusk a maga részéről olyan követelésekkel állt elő, ame­lyek azt mutatják, hogy az amerikai kormány­körök nem adták fel azt a szándékukat, hogy csa­pást mérnek Laosz szuve­renitására. Azt követelte ugyanis, hogy a laoszi nemzetközi ellenőrző bizottság minden akadály nél. leül beavatkozhasson a Laoszi Hazafias Arcvonal ellenőrzé­se alatt álló területek belső ügyeibe. Azt állította, hogy e nélkül nem érhetők el a Laoszra vonatkozó genfi egyezmények céljai. Az Egyesült Államok dél­vietnami fegyveres beavatko­zását, továbbá azt a tényt, hogy amerikai, angol, auszt­ráliai és új-zélandi fegyveres erőket dobtok át tavaly má­jusban Thaiföldre, Rusk a SEATO tevékenységének pél­daképeként állította be. (Folytatás a 2, oldalon.) Oktatási „reform” Oxford ban A r. előkelő angol egyetemet is ” szele. Türelmetlen újítók vál is elérte a modem idők 'áltozást sürgetnek az ódon kollégiumok és főiskolák oktatási rendszerében, amelynek szelleme érintetlen volt hét évszázadon át. Kingsley. Amisnek, az oxfordi egyetemen működő kitűnő szatirikus írónak a szájából hangzott el az első javaslat, amely a tanterv megreformálására vonatkozott ((1960-ban). s álta­lános megütközést keltett a konzervatív ' professzorok köré­ben. „Míg hű marad magához Anglia...” — idézgették Shakespeare szavait, némi nagyvonalúsággal vonatkoztatva az oxfordi egyetem oktatási programjára is. Hosszú ideig nem is lett semmi a dologból; senki sem akarta magára vonni az évszázados hagyományokat, őrző öreg professzorok haragját. Most. azonban váratlan dolog történt. Sir Crosbey Armer- beer oktatásügyi államtitkár kijelentette, hogy a minisztérium „bár óvakodik megsérteni az egyetem autonómiáját”, szívesen látná Oxfordban az ésszerűbb, modernebb, frissebb szellemű oktatást. Értésére adta az egyetemi tanácsnak, hogy Őfelségé­nek ugyanez a nézete, örülne a királynő, ha Oxford példát mutatna a többi angol egyetemnek. A királyi óhaj elől nehéz kitérni. S az első reform-intéz­kedés meghozatalával nem is késlekedett sokáig az egyetemi tanács. A sok egyéb évszázados furcsaság között volt Oxfordban egy különös szokás — az archeológiái fakultás növendékei 1459 óta kötelesek voltak tanulmányi idejük alatt egy-egy háziállatot gondozni. Valamikor, ki tudja ma már, mi okból, szükséges dolog lehetett ez. de közben értelmét vesztette, ám mint hagyomány, azóta is megmaradt. Az archeológus-hall­gatók a ! Uégium valamelyik udvarában gondoztak (inkább szimbolikusan persze) egy-egy tyúkot, galambot, juhot. Nos, ezt a hagyományt most, az „újító” reform szellemé­ben eltörölte az egyetemi tanács. Hosszú ülésezés után hozták meg a határozatot, fájdalmas vívódások közepette. A rektor ünnepélyesen jelentette be a reformot, ünnepé­lyesen és megtörtén, mélységes bánattal hangjában. Felolvasta a tanács határozatát, majd végezvén a hivatalos bejelentés terhes kötelességével, gyászos mélabúval suttogta maga elé: — Hova vezet ez? Hova vezet ez?! —s.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents