Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-02 / 51. szám
ESZAKMAGrAJRORSZAG Szombat, 1963. március £. Dzsalal Talabani kurd vezető az iraki kormány képviselőivel folytatott titkos tárgyalásokat követően csütörtökön kijelentette: „Továbbra is ragaszkor dunk Kurdisztán önkormányzatához. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, mim den bizonnyal folytatjuk harcunkat. Csak felfüggesztettük forradalmunkat, de nem állítottuk le;” Az iraki kurdok követeléseiről Talabani elmondotta, hogy önkormányzatot akarnak, de közös államfőjük, hadseregük és külpolitikájuk.lenne Irakkal, más kérdésekben a kurdok és arabok választott képviselői döntenének. A Le Monde című francia lap , beiruti tudósítójának jelentése szerint a kurd felkelők és az iraki kormány között folyó tárgyalások kilátástalanoknak tűnnek. A kurd felkelőtáborokban járt újságírók szerint Barzani és vezérkarának álláspontja megmerevedett. .. ,A kurdok tisztában vannak azzal,, hogy Kirkuk vidékét, ahol .Kasszem idején jelentős katonai erők Varsóba érkezett a laoszi király Varsó (MTI) A lengyel Államtanács elnökének'meghívására március 1-én megérkezett Varsóba Savaiig Vattliana .laoszi király kíséretével. A királyt államfőnek kijáró pompával fogadta a varsói repülőtéren A. Zawadzki, az Államtanács elnöke, .7. Cyranki- ewicz miniszterelnök,' valamint a lengyel Államtanács és a kormány több tagja. Ott volt a Varsóban .akkreditált diplpmáeiai képviseletek számos vezetője. A vendégeket A. Zawadzki lengypl államelnök üdvözölte. Szavaira Savang Vatthana laoszi király válaszolt. A laoszi király és kísérete pénteken délután látogatást tett a lengyel, ájlarn vezetőinél! majd este részt vett A., 'Zawadzki lengyel államelnök fogadásán. Nyugat-Berlinben T j Pk - •. '-VA::, ■ fi :';if... »n,.k ' ' . h/ ■ y Sajnos, kancellár úr, önnel a nyakunkban, versenyképtelenek vagyunk!!! Heti külpolitikai összefoglalónk A világ egy hete ... Ha ezzel a címmel filmet készítenének a nemzetközi élet elmúlt hét napjának' történetéből, a szcenáriUmboz kétségtelenül hálás anyag . lenne Hruscsov élvtárs szepdai beszéde!' ’amelynek'" fónafan végig- .■pergetl az jelmúlt napok . minden fontos eseménye. Mint jéllemzó epizód, a hét eseményeihez tartozik a-NATO állandó,. . tanácsának ülésén folytatödött'húzávóna’i.s a”nyugati szövetségesek > (között 'á sokoldalú.atomütőei'ő, íelálUtá- sának kérdéséről. A brüsszeli tárgyalásokon •> pedig .Hollandia és Olaszország ,,egyenlített” De Gaullé-ál szemben. A franciáknak, akik '•akadályt gördítettek Angliának a Közös Piac országai közé vezető útjába. azzal; vágtak Vissza, hpgy elodázzák a".Közös Piac és a francia befolyás alatt álló 18 afrikai ország kapcsolatát • rendező-szerződés aláírását. Végül a , marakodó szövetségesek in- termezzóját"betetőzték azok az ellentétek, amelyek a nassaui paktum végrehajtásának megvitatása körül angol—amerikai körök között felparázslottak. Az USA igyekszik kitérni a megoldás elől Genf ben. a leszerelési értekezleten eltolódott 'a'vita abban az irányban, högy-a szeizmikus fékéte dobozokat a nyugati hatalmak függétlen ellenőrzési formának tekintik-e és azt, kívánják-e, hogy nagyszámú ilyen automatikus állomást rendezzenek bú. külföldi személyzettel? Hruscsov a szerdán elhangzott 'beszédében hangsúlyozta: a.szovj.et kormány beleegyezett az évi 2—3 ellenőrzésbe minden egyes nukleáris hatalom területén, • Ez- komoly engedmény yolt szovjet részről és-többet ennél nem vár-hatnak. Ismételten nyomatékosain kifejtette' az okát' is ellnek: „Akadhat valaki, aki azt szeretné,-hogy a nukleáris kísérleteket' bétiltó „egyezmény -lebe-; aW, h p öy. .vógezzehtorszErgujj ki. jbán.'-'A- szóvjéi:' jtó'firiiány. ebbe térinészot^en-ném.mégy- bele.” Ä-. .szovjet) államfő rámutatott: az- Egyesült Államok módot keres arra, hogy elhúzza a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásának megoldását, vagy hogy általában kitérjen a megoldás elől. Ezt mulatja az is, hogy éppen a tárgyalások újabb menete előtt újította fel a földalatti nukleáris fegyver- kísérleteket. Az egyetlen ésszerű poiitikaa békés egymásmelleit élés politikája Sajnos, az imperialista hatalmak vezetőinek gondolatait a józan ész parancsai ellenére nem a ■ leszereléshez vezető utak egyengetcse, hanem katonai erejük növelése foglalkoztatja. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a ti zcnhyoich'alal m i leszerelési bizottság közel egyéves működése után sem. tud olyan eredményt felmutatni, aminek a népek örülhetnének, ahogy leg- ..ulúbb -Carapkin nyilatkozatában is elhangzott: nem jutottunk közelebb a , fegyvermentes világhoz. A Szovjetunió ennek ellenére, mint Hruscsov hangsúlyozta: a nehézségektől vissza nem riadva törekszik arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokban megszilárduljon a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldásának irányzata. Nem hagyott kétséget ugyanakkor Hruscsov aziránt sem, hogy ha mégis kirobbantanák a háborút, az atomháború füzében az imperialisták égnének el. A szovjet államfő beszédének konklúzióját — miután ismételtem leszögezte, hogy a szovjet állam külpolitikájának főiránya: megvédeni cs megszilárdítani a békét, megerősíteni á különböző társadalmi rendszerű államok- kapcsolataiban á békés együttélés élvét,— ébbén a mondatban foglalta össze: „A rakétanukleáris fegyverek korszakában a bélvés együttélés politikája az egyedüli ésszerű politika”-. ........... A német békeszerződés kérdését meg kell oldani Rendkívül jelentős mondatokat szentelt llróscsov a német kérdésnek.--'. ‘ÍNyornaLékosun fá- iiiútáídtt.krlfogy' iá” • feszültség Európa közepén, amit*4 német békeszerződés hiánya okoz, évről -évre aláássa az .emberiségnek a tartós békéhez fűzött reményeit. Amíg, nem írják ala a békeszerződést és ezzel nem oldják meg a német kérdést: nem lesz nyugalom Európában és következésképpen nem lesz nyugalom a világon. A hét folyamán egyébként az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének bejelentése szerint folytatódtak a puhatolózó tárgyalások Nyugat-Berlin kérdéséről a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A nyugati szövetségesek közül Franciaország ellenezte a tárgyalások újrafelvételél. Adenauer is „alig leplezett megdöb benéssel reagált” s állítólag Morris amerikai követnek értésére adta: nem helyezkedik ugyan szembe a megbeszélésekkel, ha az Egyesült Államok kívánja, de tart tőle, hogy a megbeszélések során „engedményeket tesznek” a szovjet álláspont • javára . ... A teljes képbe beletartozik még Merchant, Kennedy „Poláris- embere”, aki elnöke multilaterális atomegyesülésének tervet ajánlgatja az egyre, nyugtalanabb Európában s .éppen De Gaulle küszöbén ücsörög. A kuncsorgó küldött missziója nem sok sikert ígér. A szovjet államfő néhány mondattal szétrombolta a nyugati köröknek azokat a hamis illúzióit, hogy megbomlik a szocialista országok barátsága s ezzel gyengül a kommunista rendszer; „Meggyőződésünk, hogy a testvérpártok elég erősek lesznek, hogy leküzdjék a közöttük támadó vitákat és nézeteltéréseket s még szilárdabb összeforroltSág jön létre minden ország munkásosztálya között” — jelentette ki Hruscsov, Az iraki helyzet veszélyeket rejt magában Bagdadban változatlanul feszült, a helyzet: a mesevárosban tovább folyik a vérontás. A Nemzeti Gárda fegyveres pribékjei razziákat, tartanak a bagdadi munkásnegyedben, és letartóztatják a demokratikus érzelmű lakosokat. Az iraki fejlemények joggal váltják ki azt az aggodalmat, melynek a Pravda adott hangot, amikor szóvá telte,.hogy az iraki 1951!- as - forradalom eszményeihez igéit visszatérés semmi, eseti-.; sem jelentheti a tarriadást azok ellen,'akik hurcollak áz imperialista • erők ellen e forradalom sikeréért. Sokkal inkább előidézi azt a- veszélyt ez a támadás a haladó erők ellen, s a feszültség állandó fokozódása Irakban, hogy az imperialista erők a megvesztegetés, zsarolás és összeesküvés kipróbált módszereit alkalmazva, lehetőséget nyernek arra, hogy az országot lépésről-lépésre leszorítsák a semlegesség útjáról, az imperializmus, az olajmonopóliumok kész prédájává legyél;. -----o-----Ö t megye> köztük Borsod, népművelési szakemberein ek tapasztalatcseréje A Művelődésügyi Minisztérium és a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács vb. művelődés- ügyi osztályának rendezésében pénteken négynapos népművelési tapasztalatcsere kezdődött a vásárosna.ményi járásban. Csongrád, Szolnok, Hajdú, Borsod és Szabolcs megyéből mintegy negyven művelődési szakember tanulmányozza a járás kulturális életét. A járá-j sl székhelyen kívül ellátogat-! nak Tákosra, Tarpára, Tiszai szálkára. Barabásra, Beregda- rócra, Tiszaadonyha, Tiszáké-; recsenybe, Beregsurányb».| Olcsvára és Gulácsra is. Részt! vesznek a Szövetkezeti féli esi téken, a kulturális szemlék körzeti bemutatóján, közismereti és mezőgazdasági szaktan- folyamokon, felnőttek esti oktatásán, szakköri és klubfoglalkozásokon, énekkarok, szín: játszó- és tánccsoportok pró-, báin, szellemi vetélkedőkön Beszélgetnek a beregi község 'gek politikai, gazdasági és kulturális vezetőivel. A látogatói sok befejezése után közös tanácskozáson mondják el vek' menyüket, tapasztalataikat. 12. Ázizov megkönnyebbülten sóhajtott fel. — Jól van, — mondta. —Intézkedjék, hogy a személyazonosság'. magállapítása végett hozzák ide özvegy Szuhanovát és a teázó vezetőjét. — Értettem — Szemin távozott. Azizóv az ablakhoz ment. Cigarettát vett -elő es rágyújtott. Néhány ' percre gondolataiba mélyedt. Ujjai közt forgatta a gyufát, majd miután megtalál la a megoldást, beosztottját hívta. — A fényképész? ~ Itt van, ezredes elvtárs. — Hallgasson Ide figyelmesen ... De talán még jobb lenne, ha felírná magának. Rendkívül fontos ügyről van szó. Adják rá az elhunytra az inget, a szilvakék öltönyt, amely a szekrényben van, s azt a kucsmát, onnan a fogasról, látja?... Aztán ültessék a székre és fényképezzék le. Több beállításban is. Úgy kell hatnia, mintha élne. Inkább retusálják a képeket, csak megfelelőek legyenek. • Értettem, ezredes elvtárs. Azizov az órájára nézett. ! — Aztán helyezzék vissza a halottat a földre, pontosan úgy, ahogy találtuk. Délután két árára várom a felvételeket. — Értettem. — A nyomozó Ryorsan befejezte az írást. Azlzov és Szemin ebéd után megint elment a kórházba, Azizov folytatta a kihallgatást: — Nézze, Scsuko, Miközben ügyeivel foglalkoztam, többször megkérdeztem magamtól: miért jutott valakinek eszébe, hogy kikezdjen magával Villamoson, zsebmetszéssel vádolja meg, lármát csapjon, s rendőrkézre adja? — De hiszen valóban kivettem a zsebéből az irattárcát! — Pillanatnyilag élhisszük. Tegyük fel, hogy igazat mond, s valóban elkövette a lopást. De akkor miért viselkedik ilven külörisöen a kárvallott? Először telekiabál ja a villamost, magába akaszkodik és odatuszkolja. a rendőrhöz, aztán meg, amikor magát letartóztatják, eltűnik. Mivel magyarázza, hogy a kárvallott nem jelentkezett a rendőrségen? — Nem tudom. Azizov elővette a fényképeket, amelyeket nem sokkal előtte készítettek az öregről, s odanyújtotta Scsukónak, — Ö az? — Igen, — felette Scsúko. — Pontosan az az illető, akitől elloptam az irattárcát. — örülök, hogy felismerte. Akarja, hogy most pedig megmagyarázzam, miért tűnt el olyan hirtelen, s miért nem jelentkezett a rendőrségen, mint más megkárosított? Scsuko hallgatott. Azizov pillantást váltott Sze- minnel. Az őrnagy, vagy tíz férfi arcképét vette elő. az aktatáskájából, s kirakta sorban az ágy előtt egymás mellé tolt két éjjeliszekrényre; Aztán az ajtóhoz lépett.-T- Vezesse be Szuhanova polgártársnőt. A terembe Scsuko / háziasszonya lépett be. — Ismeri ön ezt az asszonyt? — kérdezte Azizov, — Igen. — őnála, bérelt szobát? — Igen. — No és önnek, Szuhanova polgártársnő, Ismerős ez a férfi? Szuhanova megerősítette: ez ugyanaz az ember, aki nála ideiglenesen albérletben lakik. — Mondja, Szuhanova polgártársnő, azon a napon, amikor utoljára látta albérlőjét, járt-e magánál valaki? — Hozzám személyesen nem jött senki. — Hát kihez? — őhozzá. — Szuhanova Scsukora mutatott. — Ki volt ez a látogató? — Egv öreg ember. — Mikor volt ott? — Délelőtt. Tizenegy óra tájban. — Jól figyeljen, Scsuko! — Azizov egy kis szünetet tartott. — Tizenegy óra körül járt ott, vagyis közvetlenül azután, hogy magát bekísérték a rendőrségre. — Az ezredes most ismét az asszonyhoz fordult: —• És mi történt ezen a látogatáson? — Az öreg kérte, engedjem be az albérlőm szobájába. Azt mondta,. egy néhány sort kell írnia barátjának. Én erre beengedtem .., — Hová engedte be? Mondja meg pontosabban. — Scsuko polgártárs szobájába engedtem be a látogatót. — Tisztázzuk: az öreg maga kérte, hogy engedje be Scsuko szobájába? — • Ö maga . í 1 Aztán, amikor bement, leült az asztal mellé, s írni kezdett. De később meggondolta, és abbahagyta ... — Bocsásson meg, hogy közbevágok. Ön egész idő alatt benn volt a szobában, amíg az öreg ott tartózkodott? Vagy esetleg közben magára hagyta egy ideig? — A kásám majdnem oda- égetí. Egy percre kiszaladtam, hogy elzárjam a gázt. — Tehát az öreg körülbelül egy percig egyedül tartózkodott Scsuko polgártárs szobájában? — Igen, körülbelül egy percig. — Hallja, ezt, Scsuko? Az öreg egy teljes percig egyedül volt. a maga szobájában. — Aztán elment — folytatta Szuhanova. — Azt mondta, hogy később visszajön, — És nem ment? — Nem. — Miféle ember volt ez az öreg? — Hát miféle! Mint a többL öreg ember. Barna báránybőr kucsma volt a fején, az öltönye ... — Megismerné, ha találkozna vele? — Már hogyne Ismerném meg! Szemin, áld eddig a két éjjeliszekrény előtt állt, arrébb lépett. Az éjjeliszekrényen kir terített .fényképsorra mutatva,® ezt kérdezte Szuhanovától; J — Nézze meg, nincs-e ezek* között annak az öregnek a® fényképe. * — Ez az. — Szuhanova az* egyik fényképre mutatott. J — Vegyé kezébe és mutassa® meg albérlőjének. 2 Az asszony felvette az éjjeli-® szekrényről az öreg fényképét., —. Köszönjük — mondta® Azizov. — Elmehet, Szuhano-J va polgártársnő. ® Szemin kikísérte az asz-2 szonyt, aztán visszajött, s le-* ült az ágy mellé. ® Azizov folytatta a kihal lga-e tást J — Ezek után, Scsuko, azt hi-, szem érti, miért nem jelentke-* zett ez az ember a reridőrsé-J gén. Vagy még mindig nem* világos minden? Akkor meg-2 magyarázom. Azért igyekezett* bejutni a lakására, hogy le-2 gyen még ideje az ön bőrönd- * jébe csempészni ezt a/, újsá-j got, amelyben a rejtjeles írás, áll. • ~ Miért? — kiáltott fel hir-2 leien Scsuko. miközben kö-* nyökére támaszkodott. Égé-2 szén belevörösödötl az erölkö-* désbe. — Miért?! 2 Azizov vállat, vont. • — Mert ugyanolyan külföldi* kém, mint, maga.. S lebuktatta, magát. Először megrendezte a® villamoson a zsebmetszést,, zajt provokált, s elérte, hogy * magát letartóztatták. Aztán el-2 ment a maga lakására, s be-e lopta a bőröndjébe az újságot. 2 Nagyon egyszerű volt a számi-, tása. Ha egyszer letartóztatták2 magát, gondolta, akkor házku-, tatás is lesz. Akkor pedig nieg-| találják a rejtjeles újságot. A, rejtjeles szöveget megfejtik, s* a szovjet kémelhárító szervek 2 rájönnek, kivel van dolguk. És • megsemmisítik az ügynököt,2 vagyis magát. • (Folytatjuk.) „Mentsék; meg az iraki hazafiakat” Az iraki kardok ragaszkodnak as Sínkor mánysathoz — Kevés a kilátás a kardok és a bagdadi kormány közötti megegyezésre — írja a Le Monde állomásoztak*. •' rnosVf.könniyÚT széirel hatalmukba''fkerithétik;- Á ,tudósító úgy véli, az eJkö- vetkéjfő 24' órában eldől,--meg, .egyeznek-e. 'a ' kvritok, . vagy folytatják a' háborút, •A* -„Szábdd Irak” rádióállomás': csütörtökön felolvasta az iraki általános szákszervezeti szövetségnek az iraki néphez, a szakszervezeti világszövetséghez és a világ valamennyi, szakszervezetéhez intézett' M- hívá'áát; . amely ; megállapítja; hogy . ! „ez áz államcsíny mindenekelőtt a reakció, és a fe-j irdal izmus erőire támaszkodik és a demokrácia, az or-, szág nemzeti függetlensége eilen irányul”. Az iraki demokratikus erők elnyomása csupán ■ az imperialisták érdekeit szolgálja,akik Irakat be széretnék vonni katonai tömbjeikbe és így veszélyeztetik a Közép-Kelet és az egész világ békéjét. Az „iraki, munkások és a széles népi Tömegek nem azért küzdöttek Kasszem , személyi diktatúrája ellen, hogy demokratikus rendszer létrehozása helyett sötét fasiszta diktatúrát erőszakoljanak rájuk” — állapítja meg a kiáltvány. Bejrutban ismeretessé vált Anuar; Musztafa, az Iraki Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának kiáltványa. Musztafa felhívja a világ közvéleményét, hogy mentsék meg az iraki hazafiakat, akiknek az élete veszélyben van. Bagdadban február 8-án — hangzik a kiáltvány — á nacionalizmus álcájával reakciós imperialista államcsínyt hajtottak végre. Ez az államcsíny az ország függetlensége ellen, az 1958. július 14-i iraki forradalom vívmányai ellen irányul. : ’ Az államcsínyt követő első órákban már1 megkezdődött a 'bestiális'"• lekiamófás ••• íbllki néppel és anhfikv élcsapatával, az Iraki Kommunista Párttal,- az órszág mmden demokratikus és haladó erejével. , ■ Százával tartóztatták le az ismert közéleti személyiségeket, demokratákat, kommunistákat. Mindez durva merénylet a legelemibb emberi jogok ellen.
